XVI. FEJEZET - Ellenállási jog gyakorlása

Innen: Az Én Alkotmányom

Bevezető

Nemrég olvastam a neten, hogy az igazságügyi miniszterünk valamelyik konferencián azt találta mondani, hogy a magyar jogállamiság egyértelmű bizonyítéka az Aranybulla létezése!!!

Mondjuk 1222-t írtak akkor, érdekes felvetés abban a világban jogállamot keresni, de hajrá.

Feltételezem nem az egész Aranybullára, hanem annak az ellenállási záradékára gondolhatott. Ha így van, akkor felmerül a kérdés, a jelenlegi Alaptörvényben miért is nincs ellenállási záradék???? Ha nincs, akkor nincs bizonyíték a jelenlegi Magyarország jogállamiságára??? A választ rátok bízom.

Az „Én Alkotmányom” koncepciója hangsúlyos részt szentel az ellenállás jogának, ez az alkotmányok mindenkori biztosítéki záradéka.

A II. fejezetben az utolsó alapjogként került meghatározásra ez a jog, a jelen fejezet ezt az alapjogot váltja aprópénzre. Nézzünk egy kis jogtörit előtte mind az angol, mind a magyar vonalon.

Van egy ellenállási jog etalon, ami az alábbiak szerint fogalmazta meg ezt a jogot:

„61. Mindezeket az elmondottakat megengedtük Isten kedvéért, királyságunk megjavítása céljából, valamint a köztünk és a bárók közt keletkezett viszály kedvező lecsendesítése végett. Mindörökre örvendezni kívánván ezek teljes és szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot engedélyezzük nekik. Ti. azt, hogy a bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik saját erejükhöz képest tartoznak őrizni, megtartani s őriztetni a békét és a szabadságokat, amelyeket nekik adtunk és jelen oklevelünkkel megerősítettünk, mégpedig olyképpen, hogy ha mi vagy udvarbíránk (justiciarius), vagy ballivusaink, vagy valaki közegeink (ministri) közül hibázni fog valamiben és valaki ellen, vagy a béke és biztonság valamelyik cikkelyét át fogja hágni, és a vétek a huszonöt báró közül négynek tudomására jut, akkor e négy báró keressen fel bennünket, vagy távollétünkben udvarbíránkat és jelentse nekünk a sérelmet s kérje tőlünk egyúttal késedelem nélküli orvoslását. És ha mi – vagy ha országon kívül vagyunk, a mi udvarbíránk – a bejelentéstől számított negyven napon belül nem orvosolná a sérelmet, abban az esetben a négy báró ismertesse az ügyet a többi báróval a huszonöt közül. Ezek huszonöten pedig az egész ország közösségeivel (cum communa totius terrae) nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bírják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt. Személyünk, a királyné és gyermekeink személye azonban épségben maradjon. Mihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodjanak ismét hozzánk, miként előbb tették. Az országból, aki akar, esküdjön meg arra, hogy a nevezett huszonöt báró parancsát teljesíteni fogja a felsorolt megtorlások végrehajtására, és hogy velük együtt fog bennünket sanyargatni, amennyire csak bír. Mi pedig nyilvánosan és szabadon engedélyt adunk eskü letételére annak, aki esküdni akar, és senkit se fogunk valaha is ebben megakadályozni. Az országból mindazok, akik vonakodnak maguktól és önként esküdni a huszonöt bárónak arra, hogy velük együtt nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket, parancsunkból esküdjenek meg, a mondottak szerint. Ha valamelyik a huszonöt báró közül meghalna, vagy eltávozna az országból, vagy más módon lenne akadályozva és ezzel a megtorlásokat kevéssé tudnák végrehajtani, úgy azok, akik megmaradtak a huszonöt báróból, szabad elhatározással válasszanak mást az illető helyére, aki azután hasonlóképpen tegyen esküt, mint a többiek. Minden dologban, melynek végrehajtására a huszonöt báró összegyűlik, ha történetesen a huszonöt jelen van, de egymás közt valamiben nincs meg az egyetértés, vagy közülük egyes meghívottak nem akarnak vagy nem képesek részt venni, úgy az jusson szilárd érvényre, amit a jelen levő többség el fog határozni és meg fog parancsolni, mintha mind a huszonöten egyetértettek volna. A nevezett huszonöt esküdjön meg arra, hogy minden fent elmondott dolgot híven meg fog tartani és minden erejével meg fogja tartani. Mi pedig semmi olyat nem fogunk követelni más valakitől, sem személyesen, sem más által, ami ezekből az engedményekből és szabadságokból valamit is visszavonna vagy kisebbítene. És ha ilyesvalamit sikerülne kieszközölni, úgy az legyen érvénytelen és hiábavaló, soha senki fel ne használhassa, sem mi, sem más.”

Hát igen, ez a Magna Charta az angolszász ellenállási jog etalonja, az Angol Alkotmány egyik alappillére, amelynek mind a mai napig hatása van. Ez az okirat 1215-ben készült.Lássuk az Igazságügyi Miniszterünk által hivatkozott Aranybulla miképpen szabályozza az ellenállási jogot:

„Hogy ha pedig mi vagy utánunk valaki a jövendő királyok közül a mostani rendelésünk ellen valamikor vétene, mind a püspökök, mind a jobbágyurak, mind a nemesek, mindnyájan és egyenként, mind a mostaniak, mind a jövendők, minden hűtlenségnek szégyen vallása nélkül, mind nekünk és mind az utánunk való királyoknak ellentálhassanak és ellenük mondhassanak, örökkön örökké a mostani rendelé­sünk erejével és hatalmával.”

A két ellenállási záradékot, ha összehasonlítjátok a különbség szembeötlő. A Magna Chartában egy konkrét eljárási rendet fektettek le, amelyet ha betartottak, akkor az egy alkotmányos ellenállásnak minősül, és azért senkit sem lehetett volna felelősségre vonni.

Az Aranybulla ehhez képest semmit nem mond, így aztán minden ellenállást jogellenesnek lehet nevezni, így aztán az ellenállás joga nem vált a jogi eszköztárunk részévé, nem úgy, mint Angliában.

Ennek a kivédésére kerül sor az „Én Alkotmányban” is egy részletes ellenállási jog szabályozására.

Akkor vizsgáljuk meg, mi maradt a mai világra a Magna Charta ellenállási eszméjéből.

Bármilyen meglepő, de gyakorlatilag az ellenállás joga pontosan úgy működik ma is, amint ahogy azt a Magna Charta leírta, lássuk csak a megfeleltetést:

„ a huszonöt báró közül négynek tudomására jut, akkor e négy báró keressen fel bennünket, vagy távollétünkben udvarbíránkat és jelentse nekünk a sérelmet s kérje tőlünk egyúttal késedelem nélküli orvoslását.”

  • Konkrétan meg kell fogalmazni a problémát és kérni kell annak orvoslását

„– a bejelentéstől számított negyven napon belül nem orvosolná a sérelmet, abban az esetben a négy báró ismertesse az ügyet a többi báróval a huszonöt közül.”

  • Jöjjön létre az ellenállás vezérkara

„Ezek huszonöten pedig az egész ország közösségeivel (cum communa totius terrae) nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bírják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt.”

  • Gyűjtsenek össze nagy erőt és demonstrálják is ezt
  • Fosszák meg azoktól a javaktól, amelyek útján a kielégítés elérhető

„Az országból, aki akar, esküdjön meg arra, hogy a nevezett huszonöt báró parancsát teljesíteni fogja a felsorolt megtorlások végrehajtására, és hogy velük együtt fog bennünket sanyargatni, amennyire csak bír. Mi pedig nyilvánosan és szabadon engedélyt adunk eskü letételére annak, aki esküdni akar, és senkit se fogunk valaha is ebben megakadályozni.

  • Az eljárást betartókat tevékenységükért hátrány nem érheti

„Személyünk, a királyné és gyermekeink személye azonban épségben maradjon.”

  • Az ellenállási jog gyakorlása nem terjedhet élet és személyi sérelem okozására

Akkor nézzük meg a történelmet, hogy is működött ez az ellenállási technológia.

Gandhi „sómenetei”

1930. március 12-én Mahatma Gandhi szabadságharcos az ún. sómenet élén Dandiba vonult, hogy tiltakozzon a britek sómonopóliuma ellen, és kiharcolja India függetlenségét. Elítélte az agresszió minden formáját, és kizárólag erőszakmentes fellépésre buzdított Hetvennyolcan sorakoztak föl mögötte kettesével: csupa fehérbe öltözött férfi. Ahmedabadban, Gujarat állam legnagyobb városában, a külvárost átszelő földút mentén már tíz és tízezrek gyűltek össze jöttükre.

A brit sóadó ellen tiltakozó menet 25 nap alatt közel 400 kilométert tett meg az Arab-tengerig.

A hatóságok eleinte afféle politikai színjátéknak tekintették az egészet, de hamarosan országos méreteket öltött a tiltakozás.

  • Van cél, amit el akartak érni, India függetlensége
  • Van vezér Gandhi
  • Van tömeg mögötte
  • És ezt az erőt egy 400 km-es út alatt demonstrálta is, mindez pont úgy történt, ahogy a Magna Charta rögzítette.

És a végén megkapta India a függetlenséget.

(Jellemző a két kultúra különbségére, Hitler nyilatkozata Gandhival kapcsolatban, nem értette miért nem lövette le Churchill !!!)

Lássunk egy USA példát is erre.

Martin Luther King polgárjogi mozgalma

Célja a fehérek és afroamerikaiak jogi egyenlőtlenségének, az afroamerikaiakkal hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése volt. A megmozdulások többek között a választáshoz való jogról, az elkülönítés ellen illetve a munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak.

Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során több mint 250 ezer ember vett részt, ezen hangzott el a Van egy álmom beszéde is.

A folyamatos tiltakozások vezettek végül el az 1964-ben elfogadott Polgárjogi Törvény, illetve az 1965-ben elfogadott Választójogi Törvény elfogadásához.

  • Van cél, amit el akartak érni, afroamerikai megkülönböztetés megszüntetése
  • Van vezér Martin Luther King
  • Van tömeg mögötte
  • És ezt az erőt 1963. augusztus 28-án 250.000 Fős tömeggel demonstrálta is, mindez szintén pont úgy történt, ahogy a Magna Charta rögzítette.

Mindennek eredményeképpen megszülettek az elérni kívánt törvények.

Gondolom, nem lesz meglepő ezek után, hogy én sem találok ki semmi újat az ellenállási jog kapcsán, csupán úgy fogom szabályozni ezt a jogot, ahogy azt a Magna Charta is megtette és olyan értelmezésben, ahogy a 21. században erre lehetőség van.

Szabályozási koncepció

  • Az ellenállási jog alapeleme a probléma pontos és egzakt megfogalmazása és azt is meg kell határozni, hogy mi az a cél, amit el akarnak érni az ellenállók. (Ez egyáltalán nem könnyű)
  • Ha sikerül az ok és a cél megjelölése, akkor valamilyen szervezetet kell mellé rendelni, amely irányítja az ellenállási jog gyakorlását
  • Ezt követően pedig tömeget kell összegyűjteni a szándék mögé és ezt a tömegerőt megfelelő helyen és módon demonstrálni is kell.
  • Ha pedig mindez megvan, akkor az „ÉN Alkotmányom” koncepciója szerint lépnie kell a probléma megoldására képes szervezeteknek, személyeknek.

I. CÍM – Ellenállási jog fogalma, ellenállási petíció megfogalmazása

  1. Ellenállási joga keletkezik az állampolgárok meghatározott csoportjának, amennyiben a végrehajtó hatalom, vagy más, tőlük független, hatalmi, gazdasági eszközökkel rendelkező szervezet, személy eljárása vagy mulasztása az állampolgárok érintett csoportjának közös érdekeit, jogait sérti és nincs lehetőség azok alapjogi szinten törtnő rendezésére, vagy azok ilyen módon történő rendezése azok nagy száma, időigénye, vagy egyéb releváns ok miatt nem várható el. Amennyiben mindenkire kiterjed a jogsértés, az ellenállási jog gyakorlása bárki részéről megindítható.
  2. Az ellenállás jogával élni kívánok kötelesek petíciót megfogalmazni, melyet annak a szervnek, vagy személynek kell címezni, akinek hatáskörébe tartozik az ellenállást kiváltó ok megszüntetése. A petícióban meg kell pontosan fogalmazni a megsértett jogot és a jogsértés megoldására alkalmasnak tekintett megoldást, melynek 40 napon belüli megvalósítására kell a petíció címzettjét a petíció közjegyzői letétbe helyezésétől számított időponttól felhívni.
  3. Az ellenállási petícióban meg kell határozni azt a három személyt, aki az ellenállási jog gyakorlását irányítja, akik közül bármelyiküket az ellenállási jogot gyakorlók nevében történő nyilatkozattételre feljogosítottnak kell tekinteni. Amennyiben körülhatárolható az ellenállási jogot gyakorló személyek köre, mindenkit fel kell tüntetni a petíción. Amennyiben mindenkit, vagy a lakosság jelentős részét érinti az ellenállási jogot kiváltó jogsértés, legalább 500 főt kell feltüntetni az ellenállók közül.
  4. A petíciót tartalmazó irat egy példányát közjegyzői letétbe kell helyezni és a közjegyzői letétről kapott igazolás másolatát is meg kell küldeni a petíció címzettjének. A letétbe helyezés napjától tekinthető az ellenállási jog alkotmányjogi értelemben megindítottnak.

II. CÍM – Ellenállási petíció közzététele, azzal kapcsolatos nyilatkozati kötelezettség

  1. Az ellenállási petíció másolatát a letétkezelő közjegyzőnek a letétbe helyezést követő 5 napon belül meg kell küldenie a Magyar Távirati Iroda, ill. az állami hírszolgáltatással foglalkozó szervezet részére, amely azt köteles teljes terjedelemben a hírfolyamába beállítani. A Magyar Távirati Iroda köteles önálló elektronikus felületet létrehozni az ellenállási joggal kapcsolatos dokumentumok közzétételére annak érdekében, hogy annak anyaga együttesen és időben közvetlenül hozzáférhetőek legyenek. Ezt követően minden az ellenállási joggal kapcsolatos dokumentumot, hírt fel kell tölteni erre az elektronikus felületre.
  2. Minden magyarországi médiaszolgáltató köteles hiteles tartalommal közölni az általa végzett médiaszolgáltatás között mind helyi, mind országos szinten az ellenállási jog gyakorlásának tényét, okát, célját és a tiltakozók személyét. A hírközlésnek tényszerűnek és teljesnek kell lennie.
  3. A letétbe helyezett ellenállási petíciót meg kell küldeni annak címzettje részére is, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni a petícióban foglaltakkal kapcsolatban.
  4. Amennyiben a petíció címzettje vitatja az állított jogsértést és nem kerül sor a petícióban foglalt jogorvoslatra, az ellenállási jog gyakorlóinak igazolniuk kell, hogy az állampolgárok nagyobb számát érinti a jogsértés, és azt is, hogy az ellenállási jog megfelelő tömegtámogatással rendelkezik.

III. CÍM – Ellenállási tömegerő demonstrálása

  1. Amennyiben az ellenállási jogot gyakorlók az elutasító válasz ismeretében is fenntartják ellenállásukat, úgy kötelesek igazolni, hogy tömegtámogatással rendelkeznek. Ennek módja a petíció tömeges aláíratása, ill. internetes, utcai demonstrációk szervezése és lebonyolítása.
  2. Az ellenállási jog tömegtámogatása a petíció aláírása útján akkor tekinthető igazoltnak, ha legalább 100.000 fő aláírásával támogatja a petícióban foglaltakat. Ugyanilyen joghatás keletkezik akkor is, ha az erre a célra létrehozott elektronikus közösségi média felületen legalább 100.000 fő támogatja az ellenállási jog gyakorlását, feltéve, ha a támogatók legalább olyan mértékben beazonosíthatók, mint a petíciót aláíró támogatók.
  3. Utcai demonstráció útján akkor tekinthető igazoltnak az ellenállási jog tömegtámogatása, ha legalább 10 napi különbséggel fél éven belül három alkalommal alkalmanként 20.000 fő demonstráló gyűlik össze akár egy helyen, akár több helyen összesítve, a petícióban meghatározott követelés támogatására. A demonstrációt szervezők kötelesek legalább 3 nappal korábban bejelenteni a petíciótámogató tömegdemonstráció napját és helyszínét.
  4. Amennyiben a végrehajtó hatalom, vagy bármely Alkotmányban szabályozott szerv, tisztségviselő, vagy hatásukra bárki más ezeket a bejelentett demonstrációkat ellehetetleníti, az első ilyen esetben igazoltnak kell tekinteni a petíció tömegtámogatását.

IV. CÍM – A köztársasági elnök szükségállapoti fellépése

  1. Amennyiben az ellenállási jogot gyakorlók igazolják az ellenállási petíció tömegtámogatását, a köztársasági elnök köteles korlátozott szükségállapotot kihirdetni az ellenállási joggal érintett jogsértés vagy mulasztás orvoslása érdekében, a tömegtámogatás igazolását követő 5 napon belül, mely szükségállapot időtartama nem haladhatja meg a kihirdetéstől számított 30 napot.
  2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezése szerint köteles létrehozni a szükséghelyzeti állandó tanácsát és gyakorolni az ezzel összefüggésben reá ruházott alkotmányos jogokat.
  3. A szükségállapoti kormányzás és jogalkotási joga gyakorlásán keresztül a köztársasági elnök köteles a kihirdetett korlátozott szükségállapot alatt a petícióban megjelölt jogsértést orvosolni és ezzel egyidőben köteles a jogsértést előidézőkkel szemben sérelemdíj felelősségi eljárást is indítani.
  4. Amennyiben a jogsértés vagy mulasztás a köztársasági elnök hatáskörében merült fel és az ellenállási petíció címzettje a köztársasági elnök, a szükséghelyzeti fellépésre a köztársasági elnök helyettese jogosult és köteles. E körben ugyanazok a jogok illetik meg, mint a köztársasági elnököt.
  5. A köztársasági elnök helyettese által bejelentett korlátozott szükségállapottól kezdődően a köztársasági elnök semmilyen jogkört nem gyakorolhat, ettől kezdődően mandátumát megválasztott helyettese tölti be. A megválasztott köztársasági elnök jogköre akkor állhat vissza, ha az ellene kötelezően megindítandó sérelemdíj felelősségi eljárásban nem állapítják meg a felelősségét. Ilyen eljárásban az önként fizetett sérelemdíj nem hat ki a sérelemdíj felelősség megállapítására.
  6. Amennyiben a jogsértés vagy mulasztás a köztársasági elnök, ill. helyettesének hatáskörében merült fel és az ellenállási petíció címzettje a köztársasági elnök, ill. helyettese a tömegtámogatás igazolását követő 30 napon belül az ellenállási joggal érintett jogsértést az Alkotmánybíróság teljes ülése köteles ítélettel orvosolni. Az ítélet meghozatala előtt egy meghallgatást jogosult az Alkotmánybíróság tartani.
  7. Az ilyen módon meghozott ítélet kiadásával egyidőben az Alkotmánybíróság köteles sérelemdíj felelősségi eljárást indítani a jogsértést okozókkal, ill. a jogsértés orvoslását elmulasztókkal szemben.
  8. Amennyiben sem a köztársasági elnök, sem annak helyettese, sem az Alkotmánybíróság nem orvosolja a jogsértést, velük, ill. az Alkotmánybíróság tagjaival szemben az ellenállási petíció bármely aláírója jogosult sérelemdíj felelősségi eljárást indítani.
  9. Amennyiben a jogsértés orvoslását elmulasztók vonatkozásában sérelemdíj felelősség kerül megállapításra és ennek következtében hivataluk betöltésére érdemtelenné válnak, az új tisztségviselők megválasztásáig fennmard az ellenállási petíció hatálya.
  10. Az érdemtelenné vált tisztségviselők mandátumának ismételt betöltése esetén a hatályában fennmaradt ellenállási petícióban megjelölt jogsértés orvoslására a megválasztott tisztségviselők kötelesek az Alkotmányban meghatározott határidők és eljárási jogaik gyakorlásán keresztül.

V. CÍM – Adómegtagadási jog érvényesítése

  1. Amennyiben az Alkotmányban meghatározott módon a jogsértés orvoslására köteles tisztségviselő vagy az Alkotmánybíróság az Alkotmányban megjelölt határidő alatt nem orvosolja a petícióban megfogalmazott jogsértést, a jogsértés orvoslásáig az ellenállókat a határidő lejártát követő naptól kezdve megilleti az adómegtagadás joga, mely alapján jogosultak a terhükre fennálló, vagy ezt követően keletkező adófizetési kötelezettségük teljesítését megtagadni. A megtagadást be kell jelenteni az adóhivatal részére, amely ezt követően sem inkasszóval, sem más módon sem jogosult az adókötelezettséget az ellenállási jog gyakorlójával szemben érvényesíteni.
  2. Adómegtagadás jogának gyakorlása esetén annak gyakorlói nem sújthatók semmilyen adójogi, ill. egyéb szankcióval az adófizetés elmaradása, vagy késedelmes teljesítése miatt.
  3. Amennyiben adómegtagadás jogával kívánnak élni az ellenállási jog gyakorlói azt a petícióban megjelölt három vezetőnek tekintett személy aláírásával ellátott nyilatkozattal kell bejelenteniük a Magyar Távirati Iroda részére, amely ezt az iratot is elhelyezi az ellenállási jog honlapján.
  4. Az ellenállási jog honlapján megjelenő adómegtagadási jog gyakorlását bejelentő irat közzétételétől minden ellenállási jog támogatót megillet az adómegtagadás joga. Ezt a honlapra történő regisztráció és pontos név és adószám bejelentésével jogosultak gyakorolni. A támogatók adójogi megítélése ettől kezdve azonos az ellenállási jogot gyakorlók adójogi megítélésével.
  5. Amennyiben sem a köztársasági elnök, sem helyettese, sem az Alkotmánybíróság nem orvosolja az ellenállási joggal kapcsolatos sérelmet, az ellenállási jog, tömegdemonstrációk szervezésével, adómegtagadás jogának gyakorlásával addig folytatható, amíg méltányos elégtételt nem kapnak az ellenállási joggal érintett jogsértettek.
  6. Az elhúzódó ellenállásból eredő hátrányok, veszteségek megtérítésére nem lehet kötelezni sem az ellenállási jogot gyakorlókat, sem azok támogatóit.

Ezzel végére is értem az „Én Alkotmányom” koncepciójának, mostmár csak azt kell megnéznünk, milyen lehetőségünk van nekünk magunknak a jelenlegi helyzetben az alkotmányozásra.

Erről a koncepció záró részében írok.