VIII. FEJEZET - Államügyész és hivatala forrásának megtekintése

== '''Bevezető''' ==
Már az alkotmánykoncepció írásának kezdetén eldöntöttem, hogy az ügyészi szervezet mindenesül kimarad a koncepcióból. Ennek oka nagyon egyszerű, az ügyészség egy végletesen centralizált szervezet, alá-fölérendeltség alapján működik, utasítási jogok illetik meg az egyes szinteket, így nincs olyan alkotmányosan kezelendő mozgástere, amely indokolttá tenne bármilyen alkotmányos szabályozást.

Az ügyészség az állam büntető hatalmának érvényre juttatója, így az Országgyűlés közvetlen alárendeltségében működik, annak hivatali szervén, a kormányon keresztül.

Van még ugyan egy funkciója a törvényesség felügyelete, de ebben a műfajban nagyon alul teljesít. Van egy sor ügyfelem, akik visszaélésszerű szervezeti működés – egyesület, társaság stb. – áldozatai, de még nem sikerült az ügyészség ingerküszöbét elérni, azt gondolom ezzel nem is érdemes már kísérletezni. Több alapjogon keresztül az érintettek önálló és közvetlen jogérvényesítési lehetőséget kaptak, így erre az ügyészségi funkcióra ez okból sem lesz szükség.

Miután elkészült a teljes koncepció, és az anyagát elkezdtük feltölteni a honlapra, most 2021. júliusában jutottam arra, hogy egy ügyészi fórumot a rendszer kikényszerít, ezért kellett ezt a fejezetet a rendszerbe illeszteni utólag. Ez viszont nem lehet a hagyományos ügyészi rendszer, mivel az egy országgyűlési alrendszer.

Az nem működik, hogy egy alrendszer vizsgáljon általunk közvetlenül választott tisztségeket és szervezeteket, mert ugyanabba a hibába esnénk ezzel, mint amikor egy olyan szervezet alkotmányoz, amelyet az alkotmány hoz létre, szóval ez is egy anakronizmus lenne. Minderre tekintettel voltam kénytelen beilleszteni a koncepcióba az államügyészt és hivatalát, melynek feladata az általunk választott tisztségviselőkkel és szervezetekkel kapcsolatos büntető hatalom érvényesítése.

== '''Szabályozási koncepció''' ==
Nyilván mindannyian tudjuk, hogy minden politikus makulátlan, távol áll tőlük a korrupció minden válfaja, igazi grál (NER) lovagok, de ha netán mégis egyikük arra adná a fejét, hogy letérne erről a becsület és tisztesség által kikövezett útról lebegjen felette az államügyész pallosa, ezért ezt a tisztséget a választott tisztségviselőkkel és szervezetekkel kapcsolatos büntetőhatalom érvényesítésének igénye hívta életre.

* Az államügyészt mi választjuk közvetlenül, hogy azonos felhatalmazottsággal rendelkezzen az általa vizsgált tisztségekkel és tisztségviselőkkel.
* Az államügyész kizárólagos hatásköre a többi választott tisztséggel és szervezettel összefüggésben felmerült bűncselekmény gyanúja esetén az állam – mi választópolgárok – büntető hatalmának érvényre juttatása
* Ezen túlmenően ellát bizonyos ellenőrzési funkciót is a hagyományos ügyészségi eljárások felügyeletét illetően, mint pl. titkos adatgyűjtéseket illetően, továbbá a korrupció üldözésének is a csúcsszerve lesz.
* Az Államügyészi Hivatalt is az Alkotmány hozza létre, abban további 15 ügyész fog dolgozni szintén hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyban, velük kapcsolatban az államügyészt terhel minden felelősség.
* A hivatal részét képezi a munkaszervezet is, amelyet az államügyész alakít ki a szükségleteknek megfelelően.
* Arra az esetre, ha az államügyész vagy hivatalával kapcsolatban merülne fel bűncselekmény gyanúja, a koncepció szerint a köztársasági elnök hoz létre egy ügyészi vizsgáló csoportot és lát el kötött mandátummal.
* Természetesen ezt a tisztséget is sérelemdíj felelősség terhel a többi tisztséghez hasonlóan.

== '''I. CÍM – Az államügyész funkciója, hatásköre megválasztása''' ==

# ''Az államügyész az Alkotmányban nevesített szervezetekkel és tisztségviselőkkel kapcsolatos állami büntető hatalmat érvényesíti, az Alkotmányban nevesített ügyekben törvényességi felügyeletet gyakorol.'' 
# ''Az Államügyészi Hivatal önálló jogi személy, önálló költségvetési szerv, költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.'' 
# ''Az államügyész hatásköre:''<br />''a) Az Alkotmányban nevesített szervezetekkel és tisztségviselőkkel kapcsolatosan felmerült bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén kizárólagos hatáskörrel vizsgálatot folytat le, vádat emel és képviseli azt a bírósági eljárásban''<br />''b) Korrupciós ügyekben felügyeletet gyakorol az ügyészi eljárásokkal összefüggésben, melynek érdekében minden korrupciós ügyben az eljárás megindításától kezdődően minden eljárási cselekményről az eljáró ügyészég tájékoztatni köteles az Államügyészt. Az Államügyész ezekben az ügyekben utasítási jogot gyakorol a teljes ügyészi szervezet vonatkozásában''<br />''c) Az ügyészség által be nem fogadott korrupcióval kapcsolatos feljelentéseket elbírálja, a legkisebb gyanú fennállása esetén utasítja az ügyészséget az eljárás lefolytatására''<br />''d) A titkos adatgyűjtésekkel kapcsolatosan törvényességi felügyeletet gyakorol''<br />''e) Az ügyészi szervezeten belül lezárt ügyekkel kapcsolatos panaszokat kivizsgálja és határozatot hoz azokkal kapcsolatban''<br />

== '''II. CÍM – Az államügyész a megválasztása, felelőssége''' ==

# ''Az államügyészt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, az államügyész és helyettese az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott államügyész és helyettese csak a korábbi államügyész mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''
# ''Amennyiben az államügyész és helyettesnek megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, az államügyészt és helyettesét a korábbi államügyész és helyettese megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. Az államügyész és helyettese választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallummal kell a választásokat kitűzni, hogy a jelöltek a jelölési feltételeknek eleget tudjanak tenni.''
# ''Államügyésznek és helyettesének megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, jogi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával rendelkezik, továbbá bármely jogágban legalább 10 évi gyakorlatot szerzett és rendelkezik a mindenkori minimálbér összegének 300 szoros összegére vonatkozó sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.'' 
# ''Az államügyészt és helyettesét egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államügyész helyettese jogosult indulni az államügyészi tisztség megszerzésére irányuló választáson, viszont nem töltheti be harmadik ciklustól az államügyész helyettesi tisztséget. A megkezdett, de bármely okból ki nem töltött saját mandátumot teljes mandátumnak kell tekinteni.'' 
# ''Az államügyészi tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja az 3. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább a jelöltségének bejelentésétől számított 30 napon belül 10.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a Köztársasági Elnöki Hivatalban.'' 
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
# ''Az államügyészt titkosan választják, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.'' 
# ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell az államügyészi tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be az államügyész helyettesének tisztségét.''
# ''A megválasztott államügyész és helyettese a köztársasági elnök előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének utolsó feltétele, letételével jogosultak hivatalba lépni.''
# ''Az államügyész és helyettese az esküben vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget az Államügyészi Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni.''
# ''Amennyiben az államügyésszel, helyettesével, vagy hivatalával kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, az Alkotmányban biztosított jogkörében eljárva a köztársasági elnök az ügy kivizsgálására, vádemelésre és a vád képviseletére legalább háromtagú, eseti ügyészi bizottságot hoz létre az ügyészi szervezet tagjaiból, melynek kinevezi a vezetőjét és kötött mandátummal látja el. Az eseti bizottság tagjának legalább olyan szakmai, politikai előzményekkel rendelkező ügyész nevezhető ki, aki rendelkezik az államügyészi tisztség betöltéséhez meghatározott ez irányú feltételekkel. Az eseti ügyészi bizottság kizárólag a köztársasági elnöknek felel.''

== '''III. CÍM – Az Államügyészi Hivatal és működése''' ==

# ''A megválasztott államügyész legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Államügyészi Hivatal - hoz létre, mely létszámból legalább 15 fő hivatásos ügyész, akik kinevezési feltételei megegyeznek az államügyész megválasztása feltételeiként meghatározott szakmai és politikai feltételekkel. Az ügyészi megbízatás nyilvános pályázat alapján tölthető be. A pályázatokat az államügyész bírálja el, mely eljárás nyilvános.''
# ''Az Államügyészi Hivatal további személyi állományát az államügyész saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét.''
# ''Az államügyész megalkotja az Államügyészi Hivatal működési szabályzatát, mely a köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.'' 
# ''Amennyiben az államügyész mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, az államügyész hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. Amennyiben az államügyész helyettese az államügyész mandátumának kevesebb, mint felében tölti be egybefüggően az államügyészi tisztséget, azt az államügyészi hivatal betöltésére irányuló választás során előzményként nem kell figyelembe venni. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.''
# ''Az államügyész és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az államügyész és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''
# ''Az államügyész és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.''

== '''IV. CÍM – Az államügyész, ill. helyettesének megbízatása megszűnik''' ==

# ''Megbízatási idejének lejártával''
# ''Halálával, azzal, hogy az államügyész halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''
# ''Lemondásával''
# ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''
# ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök, vagy bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' 
# ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az államügyész, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''