V. FEJEZET - Köztársasági Elnök forrásának megtekintése

 „''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával)”''

== Bevezető ==
A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a ''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját''.

Amit korábban az alkotmány fejlődéséről írtam, abból azt gondolom már régen leszűrtétek, hogy az alkotmány az egy „háborús termék”.

Ahhoz, hogy ezeket a sorokat le tudjam írni sokaknak kellett meghalniuk azoknak a háborúknak a csataterein, amelyek eredményeképpen a mindenki felett álló hatalmat – korábban a királyt – kezelhető szintű jogi korlátok közé sikerült szorítani.

Minden háború leegyszerűsítve két koncentrált erő összecsapása, melynek végén már csak egyetlen koncentrált erő marad és a másik megsemmisítése következtében a nyertes fél mindent visz.

Az alkotmányjogi csatatéren minden négy évben lezajlik ez az ütközet, amikor is az egymással szemben álló politikai erők megmérkőznek egymással és a győztes ebben az esetben is mindent visz. A választási csatatéren mi magunk vagyunk a katonák és négyévente egyszer koncentráljuk az erőinket, mely erő a választást követően elenyészik minden oldalon, és további négy évig tetszhalottként vegetál várva, hogy újra felléphessen ebben a műsorban. Ezt a négyévente egyszer koncentrált és azon nyomban eltűnő erőt nevezem én ''a koncentrált erő végzetes elgyengülése problémájának''. A választópolgárok akarata négy évre teljességgel eltűnik és a nyertes politikai erő marad a csatatéren, élve és visszaélve a megszerzett erejével. Nem marad olyan erő a hatalommal felruházó választópolgárok képviseletében, amely ezt követően kontrollálná az átruházott hatalommal élést vagy visszaélését.

A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.

<u>Szabályozási koncepció:</u>

* Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.
* A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.
* A köztársasági elnök hatáskörét nem sorolom fel, azt javaslom elolvasni, az egyszerűen értelmezhető felsorolás, de valójában ennek a tisztségnek a lényegét tartalmazza. E körben kiemelem azt a jogát, hogy csak azt a kormányprogramot lehet végrehajtani, amelyet megszavazunk és kormányprogramként is megjelenik. A köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, aki annak teljesítését is felügyeli, elmaradás esetén számon kér, meghiúsulás esetén pedig elzavarhatja a csapatot.
* Az Országgyűlés elvileg létrehozhat olyan koalíciót, amelyben nem marad ellenzék, amely elvégezhetné a kormány ellenőrzésének alkotmányos kötelezettségét. Ilyen esetben a kormány ellenőrzésének feladatát a köztársasági elnök látja el az ellenzéki bizottságok hatáskörében eljárva.
* A köztársasági elnök hatalmának korlátját az Alkotmánybíróság hatásköre garantálja, mivel öncélú, hibás intézkedéseivel kapcsolatban kérni lehet az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatot, amely teljes ülésen hoz határozatot, mely mindenkire kötelező.
* Minden 40 évet betöltött, felsőfokú végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelölt lehet, ha megszerez legalább 30.000 ajánlást tőlünk. Ennek technikája két féle lehet, a hagyományos íves alapú aláírásgyűjtés, de lehetőség lesz netes alapú ajánlások begyűjtésére is.
* Mivel minden más esetben a köztársasági elnök tűzi ki a választás időpontját, ebben az esetben mivel róla van szó, ezt a jogot a Választási Bizottság elnöke fogja gyakorolni és megállapítani az indulási feltételeket teljesítő jelöltek nevét.
* A választás egy fordulós és egyszerű többséges, érvényességi létszámküszöb nélkül
* A rendszeremben hangsúlyos szerepben megjelenik a „vice president” az elnökhelyettesi funkció is, amelyet a választáson 2. helyezett jelölt tölt be. A tisztségek két alkalommal tölthetők be
* A köztársasági elnök létrehozza saját hivatalát, amelynek létszáma 50 fő lehet, amit szükség esetén ideiglenesen 20%-al – 10 fővel – megnövelhet. A hivatal osztályokból épül fel a hatáskörébe tartozó ügytípusok alapján.
* A köztársasági elnök létrehoz egy olyan elektronikus felületet, amelyre bárki feltöltheti azokat a jogsérelmeket, amelyekkel találkozott és azokkal kapcsolatban érdemi válasz adására köteles a köztársasági elnök.
* A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.

== I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása ==

# ''A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.''
# ''A köztársasági elnök hatásköre:''<br />''a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja''<br />''b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka''<br />''c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei''<br />''d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt''<br />''e) Megköti a nemzetközi szerződéseket''<br />''f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését''<br />''g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben''<br />''h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''<br />''i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát''<br />''j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani''<br />''k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére''<br />''l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.''<br />''m) Törvényt kezdeményezhet''<br />''n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot''<br />''o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait''<br />''p) Kialakítja saját hivatala szervezetét''<br />''q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat''<br />''r) Országos népszavazást írhat ki''<br />''s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;''<br />''t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban''<br />''u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül''<br />''v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket''<br />''w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét''<br />''x) Kinevezi a hivatásos bírákat''<br />''y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait''<br />''z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat''<br />''aa) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal''<br />''bb) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat''<br />''cc) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat''<br />''dd) Ellenállási jog gyakorlása során, amennyiben bíróság jogerős ítéletével megállapítja az ellenállási jog jogalapjának fennállását, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat''<br />''ee) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését''<br />''ff) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát''<br />''gg) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben''<br />''hh) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben''<br />''ii) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.''

== II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége ==

# ''A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''
# ''Amennyiben a köztársasági elnök megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a köztársasági elnököt és helyettesét a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választásának időpontját a Választási Bizottság elnöke tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallumot kell biztosítania, amely alatt a jelöltek képesek teljesíteni a jelöltté váláshoz szükséges feltételeket.''
# ''Köztársasági elnökké, ill. helyettesévé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.''
# ''A köztársasági elnököt és helyettesét e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Két mandátumot kitöltött köztársasági elnök, ill. helyettese nem indulhat egyik tisztség megszerzéséért sem.''
# ''Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, aki a feltételeknek megfelel, melyet közjegyzői hitelesítéssel ellátott jognyilatkozattal jelenthet be, amely jognyilatkozat a köztársasági elnöki választás kitűzését követő 25 napon belül nyújtható be a Választási Bizottság elnökénél. Ez a határidő jogvesztő.''
# ''A köztársasági elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki az indulását hatályosan bejelentette és az indulási szándékát tartalmazó jognyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül legalább 30.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását beszerzi és azt a Választási Bizottság elnökénél letétbe helyezi.''
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
# ''A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.''
# ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget.''
# ''A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.''
# ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.''
# ''A megválasztott köztársasági elnök az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállal a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.''
# ''A köztársasági elnök az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a Köztársasági Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani a köztársasági elnök kötelezettségszegése, mulasztása okán.''
# ''A köztársasági elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és elnökhelyettes más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''
# ''A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''

== III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése ==

# ''A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladati szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.''
# ''A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.''
# ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, a köztársasági elnök hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát a köztársasági elnök választásának előzményi feltételei szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.''
# ''A köztársasági elnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően - jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a köztársasági elnök 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a köztársasági elnök mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.''
# ''A köztársasági elnök és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''
# ''A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''

== IV. Cím – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik ==

# ''Megbízatási idejének lejártával.''
# ''Halálával.''
# ''Lemondásával.''
# ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.''
# ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.''
# ''Ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására.''
# ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a köztársasági elnök, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.''