XV. FEJEZET - Szükséghelyzeti jogrend, kormányzás

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 17., 18:25-kor történt szerkesztése után volt. (→‎III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái)

Bevezető

Csak felsorolom ebben a kategóriában a jelenlegi Alaptörvény mit szabályoz:

  • rendkívüli állapot
  • szükségállapot
  • megelőző védelmi helyzet
  • Terror veszélyhelyzet
  • váratlan támadás
  • veszélyhelyzet

Nem számoltam össze, de ha intézményt nézünk ez a leghosszabban szabályozott rész az Alaptörvényben. Remélem értitek, hogy miért. Annyi helyzetet szabályoz, amivel akár mondva-csinálva, vagy provokáció alapján élhet a mi „fenevadunk”, hogy valójában megteremtette a diktatúra kormányzás alapjogi hátterét. Ez komoly fenyegetés az összes demokratikus értékre.

Ezek nagyobb része teljesen felesleges, nem véletlenül az.

Szabályozási koncepció

Az „Én Alkotmányom” szabályozási koncepciója rendkívül egyszerű.

  • Elsődlegesen csak azokat a helyzeteket tekinti szükséghelyzetnek, amelyet a végrehajtó hatalom a saját eszközrendszerével, feladatszerűen nem tud ellátni és alapjogi érintettséget kell, hogy kapjon a kormányzás. Azt azért látni kell, hogy pl. terrorveszély esetén egyetlen nyugati demokrácia sem alkalmazott eddig különleges jogrendet, ugyanez vonatkozik pl. az árvizekre is. De pl. a járványhelyzet olyan állapot, amelyben alapjogi korlátozásokat kellett alkalmazni, ez viszont már valóban túlment a köznapi kormányzás eszközrendszerén, ez egy valódi szükséghelyzet.
  • Miután meghatároztam a szükséghelyzet fogalmát, ezt követően a köztársasági elnök kapja meg azt a szerepet, amelyet az egyszemélyes irányítás megkíván és nem a kormány, mivel a választók általános képviseletét a köztársasági elnök látja el.
  • Alapjogi korlátozásokra is csak neki van ennél fogva felhatalmazása.
  • A kormány és minden eszközrendszere ettől kezdve köztársasági elnök eszközrendszerévé válik. Nyilván ennek a helyzetnek az a következménye, hogy olyan személyt kell erre a posztra megválasztani, aki képes megfelelni a szükséghelyzeti elvárásoknak. (Mint a római kor diktatúrájában az egyes különálló jogköröket koncentrálom egy kézbe a köz érdekében megfelelő garanciák mellett.)
  • Természetesen nem maradhat kontroll nélküli a köztársasági elnök hatalma ilyen helyzetben sem. Egyrészt felelőssége megemelkedik, a terhére alapesetben megállapított sérelemdíj a kétszeresére nő, ami a személyes korlátokat igyekszik megteremteni, de ennél sokkal lényegesebb, hogy a szükséghelyzet kinyilvánítását követően az Alkotmánybíróság ellenőrzési joga megnyílik és ebből a célból 5 tagú állandó tanácsot hoz létre és tart fenn. A tanácsnak utólagos jóváhagyó hatalma van, amit a rendeletek kiadásától számított 3 napon belül köteles gyakorolni. Tehát a rendkívüli helyzet miatt a rendeletek életbe lépését megakadályozni ugyan nem tudja, viszont az utólagos jóváhagyás intézményével azok hatályát le tudja rövidíteni, fel tudja függeszteni, tehát szinte azonnali jogvédelmet képes ez az eljárás biztosítani.

I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma

  1. Szükséghelyzet bekövetkezik
    a) hadiállapot kinyilvánítása esetén, külső támadás, vagy azzal való fenyegetés okán
    b) a hatalmat az Alkotmányban meghatározott eljárási rend figyelmen kívül hagyásával, megszerezni kívánó, fegyvert használó személyek, több megyére kiterjedő akciója esetén, feltéve, hogy a fegyverhasználat nem a végrehajtó hatalom meg nem engedett fegyverhasználatával összefüggésben keletkezett önvédelmi helyzetből származik
    c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi, közegészségügyi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amennyiben azok hatása legalább három megyére kiterjed
    Szükséghelyzet a fentiekben megjelölt esetekben is csak akkor állapítható meg, ha azok kezelésére nem elegendőek a kormány rendelkezésére álló eszközök, ill. alapjogi korlátozások válnak szükségessé.
  2. Szükséghelyzetet a köztársasági elnök hirdeti ki, mely előtt köteles beszerezni az Országgyűlés elnökének a kormányfőnek, és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulását, melynek elmulasztása esetén szükséghelyzet nem állapítható meg, kivéve ha az érintettek hozzájárulása a szükséghelyzetből eredő, vagy bármely egyéb okból 24 órán belül nem szerezhető be. Ilyen esetben a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy az érintett valamely közjogi méltóság hozzájárulását megkísérelte beszerezni, de az milyen okból hiúsult meg. A hozzájárulások megszerzését gátló okok keletkezése nem lehet felróható a köztársasági elnöknek. Ilyen esetben hatálytalanok a köztársasági elnök intézkedései.
  3. Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.
  4. Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.
  5. Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belül. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.

II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás

  1. Szükséghelyzet ideje alatt a köztársasági elnök az Országgyűlés és a kormány hatáskörében eljárva rendeletalkotás útján hozza meg a szükséges intézkedéseket, melyeket azonnal kihirdet. A Köztársaság Elnök szükséghelyzeti rendeletei azonnali végrehajtandók.
  2. Szükséghelyzeti jogrend alatt az Alkotmány nem módosítható, az abban foglalt alapjogok a szükségállapot megszüntetése érdekében és csak olyan mértékben korlátozhatók, amelyek szükségesek a szükséghelyzet leküzdéséhez és más módon az nem érhető el.
  3. Szükséghelyzeti kormányzás során a köztársasági elnök hatáskörébe kerülnek a kormány rendelkezésére álló eszközök, valamint a honvédelem személyi és eszközállománya, szükség szerint veszi azokat igénybe azzal, hogy a honvédségi eszközök akkor vehetők igénybe, amikor az egyéb fegyveres fellépésre jogosult szervezetek nem képesek a szükséghelyzet megszüntetéséhez kellő hatás kifejtésére.
  4. Hadi állapottal kapcsolatos szükséghelyzetben a Köztársasági Elnök főparancsnoki jogait a Magyar Honvédség Egyesített Vezérkarán keresztül gyakorolja. Kinevezi a hadműveletekért felelős főparancsnokot, aki a vezérkarral egyeztetve hozza meg a szükséges döntéseket, adja ki a hadműveleti parancsokat.
  5. A szükséghelyzet felszámolása érdekében a köztársasági elnök a szükséges mértékben jogosult határozott időre megállapítani valamely jogszabály hatályának felfüggesztését, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
  6. A szükséghelyzet megszűnésével a szükséghelyzeti normák is hatályukat vesztik. A szükséghelyzeti jogalkalmazással, ill. jogalkotással okozott károkat a szükséghelyzet megszűnését követő 90 napon belül fel kell mérni és további 90 nap alatt kártalanítani kell az érintetteket.

III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái

  1. A köztársasági elnök a szükséghelyzeti rendeletalkotás és kormányzás jogát csak olyan mértékben gyakorolhatja, amely minimálisan szükséges a szükséghelyzet felszámolásához. A köztársasági elnök szükséghelyzeti jogkörének gyakorlása nem terjedhet ki olyan területekre, jogviszonyokra, amelyek nincsenek hatással a szükséghelyzet megszüntetésére.
  2. A köztársasági elnököt a szükséghelyzeti joggyakorlással összefüggésben az Alkotmányban meghatározott jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségei megsértésével, ill. mulasztásával összefüggésben az egyéb tevékenységével kapcsolatosan megállapított sérelemdíj felelősség kétszeres összege terheli, mellyel kapcsolatos eljárás a szükséghelyzet megszűnését követő 180 napon túl elévülési időn belül indítható meg bármely választópolgár által.
  3. Az Alkotmánybíróság a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg 5 tagú szükséghelyzeti tanácsot hoz létre, melyet folyamatosan működtet a szükséghelyzet időtartama alatt.
  4. A köztársasági elnök rendeleteit utólagos kontrollra azok meghozásával egyidejűleg be kell mutatni az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának, amely azt megvizsgálja és az alábbi döntések meghozatalára jogosult a bemutatástól számított 48 órán belül:
    a) tudomásul veszi és a rendeletet ellenjegyzi, mely esetben a meghozott rendeletet szükségesnek és arányosnak tekinti
    b) felhívja a köztársasági elnököt az érintett rendelet módosítására, kiegészítésére, pontosítására amennyiben annak meghozatala indokolt volt ugyan, de a szabályozás nem egyértelmű, visszaélésre is lehetőséget biztosít. Amennyiben a módosításra megadott határidő alatt a rendelet nem kerül módosításra annak hatálya a határidő beálltával megszűnik
    c) a meghozott rendelet hatályát időben, tárgyában vagy területileg korlátozza, mely korlátozást követően a rendelet a korlátozás tárgyát illetően hatályát veszti, az nem alkalmazható a meghatározott határidőt követően
    d) a meghozott rendelet, intézkedés hatályát azonnali hatállyal megszünteti, mely a határozat kihirdetésével lép hatályba. Ilyen döntés hozatalára akkor jogosult az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsa, ha a szükséghelyzet felszámolásához az nem szükséges, aránytalanul korlátozza az alapjogokat, annak célja nem függ össze a szükséghelyzet felszámolásával
  5. Amennyiben az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának működése a köztársasági elnöknek felróható okból nem biztosított, és ezt az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának bármely tagja bármilyen módon bejelenti, a szükséghelyzetet megszűntnek kell tekinteni, a köztársasági elnök a továbbiakban semmilyen szükséghelyzeti intézkedést sem hozhat, intézkedései végrehajtását mindenki köteles megtagadni.