XIV. FEJEZET - Média, Médiatanács

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 16., 20:25-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== '''Bevezető''' == Ha a politikát akként fogalmazzuk meg, hogy az nem más, mint olyan eszközrendszer, amely az embereknek az állammal kapcsolatos kérdésekben,…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Bevezető

Ha a politikát akként fogalmazzuk meg, hogy az nem más, mint olyan eszközrendszer, amely az embereknek az állammal kapcsolatos kérdésekben, valamilyen irányú befolyásolását célozza, akkor a médiát többszörösen is politikai tényezőnek kell tekinteni, valójában szinte mindenhatóvá nőtte ki magát. Az, ami megjelenik benne létezik és igaz, ami nem, az nem is létezik. Ezt a sarkos nézetet vagyok kénytelen leszűrni a médiafogyasztók felfogásából, így érthető, hogy kiemelt szerepet kell adni ennek,- mondjuk ki bátran - a negyedik hatalmi ágnak.

Mivel azonos alkotmányszintű szabályozást kap az „Én Alkotmányom” koncepciójában közelebb kerülünk ahhoz, hogy a rendszer felelőssége is hétköznapibbá váljon.

Szabályozási koncepció

  • A probléma a közmédia és a nem közmédia megkülönböztetésén alapszik. A koncepció a médiát érintő alapelveken túlmenően a közmédiát kívánja szabályozni abból a célból, hogy azt ne lehessen kisajátítani, és a kiegyensúlyozott plurális hírközléshez kiemelt felelősség is társuljon.
  • A jelenlegi szabályozás nagyon kusza, egy sor véleményem szerint felesleges szervezeti egységgel, amelyek leginkább a végrehajtó hatalom befolyásolási lehetőségeit hivatottak szolgálni. Ezek nagy részét a koncepcióm mellőzi.
  • Elsőként a közmédiát amelyet jelenleg részvénytársasági formába kényszerítettek, a koncepcióm visszahelyezi közalapítványi keretek közé, és legfőbb szervének annak kuratóriumát teszi.
  • A kuratórium mellett a közmédiát ellenőrző Közszolgálati Testületet és a Médiatanács azok a szervezetek, amelyeket megtartott a koncepcióm. Semmilyen további belső szervezeti egységet, biztost nem vettem figyelembe, mivel azok szorosan összefüggenek a politikai csatározásokkal. Mivel az én koncepcióm teljesen más módon kezeli a politikai szervezetek egymáshoz való viszonyát, más módon kezeli ezt a problémát is, ezért hagytam ki azokat.
  • Minden szervezeti egységnél a már alkalmazott sémát követem, a végrehajtó hatalom és az ellenzék paritásos alapon jelöl, a köztársasági elnök kinevez és a szervezeti egység ellenzéki ellenőrzése alá kerül. Tehát a hatalom kormányoz, az ellenzék ellenőriz. Ezt a koncepciót viszem végig. Ennek következtében az ellenzéknek mindvégig megfelelő és közvetlen lehetősége lesz a végrehajtó hatalom túlkapási szándékainak megelőzésére.
  • A koncepciómban előbb a minden médiaszolgáltatásra egyformán kötelező elveket fogalmaztam meg és külön kezeltem a közmédiát, amelynek működését a kuratóriumon keresztül az ellenzéki irányítású kuratórium látja el, így vélhetően a hatalom nyomása nem jelenik meg a működésében, és ha tüntetés van, akkor talán a közmédia is meg fogja találni a tüntetőket, ami eddig nem mindig sikerült.
  • Természetesen minden érintettet akár hatalmi, akár ellenzéki, sérelemdíj fizetési kötelezettséggel terheltem, remélve, hogy a saját zseb is kellő meggyőző erőt biztosít a tisztességes működéshez.
  • Végezetül teljes strukturális váltást hajtottam végre, a média feletti végső felügyeletet a köztársasági elnökhöz helyeztem, mivel választások között Ő a választók nevében eljáró közhatalom. A jelenlegi szabályozás szerint ezt a jogot a parlamenti többség, így az elvtelen szimbiózis problémája okán a kormány gyakorolja, ami meg is látszik a közmédia működésén. (Őszintén szólva nagy néha kapcsolok oda, de azonnal érzékelem, hogy azt sem szabad elhinni nekik, amit kérdeznek. A közmédiánk eddig jutott.)

I. CÍM – A médiaszolgáltatás alapelvei

  1. Mindenkinek joga van arra, hogy tisztességesen tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A közölt tájékoztatás tartalma nem közvetíthet kategorikus véleményt, a tájékoztatás célja olyan mennyiségű és széleskörű információ közlése, amely alkalmas lehet a médiafogyasztó önálló és megalapozott értékítéletének megalkotására.
  2. Magyarországon médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik az általa nyújtott szolgáltatásért.
  3. A Műsorszórás, ill. szolgáltatás technikai feltételeihez való hozzáférés minden szolgáltatót egységesen, megkülönböztetés nélkül megillet, kizárólag általános, mindenkire azonos elvárások fogalmazhatók meg a hozzáférés feltételeként, mely feltételek nem irányulhatnak kirekesztésre és nem is eredményezhetik azt.
  4. A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny korlátozásának megakadályozására, ill. a már kialakult médiakoncentráció felszámolására. A médiapiac meg nem engedett koncentrációját jelenti az adott szegmensen belül elért 10%-ot meghaladó arányú médiabefolyás akár annak tulajdonlása, akár ezt eredményező tevékenység összehangolás eredményeképpen. A helyi médiát illetően semmilyen arányú koncentráció nem engedélyezett. A médiapiaci verseny korlátozását eredményező koncentrációban részt vevők sérelemdíj fizetésére kötelesek, melynek mértéke szegmensenként és korlátozásonként a mindenkori minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetési kötelezettség.
  5. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. Burkolt reklám nem közölhető.
  6. A médiaszolgáltatóknak az alábbi feltételeket kell biztosítaniuk a médiatartalmak elkészítése során:

a) A szerkesztők teljes szerkesztői függetlenségét, amely kiterjed az öncenzúra mentességre is

b) A külső beavatkozással szembeni védelmet

c) A közszolgálatban dolgozó újságírókra nem nehezedhet politikai vagy gazdasági nyomás

d) A pártatlanságnak mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiában érvényesülnie kell. A pártatlanságnak mind a műsor tartalmában, annak időpontjában, módjában és mértékében is meg kell jelennie

e) Az újságírók nem maradhatnak semlegesek az Alkotmányban védett alapjogok, értékek, alapvető emberi és demokratikus jogok kérdésében.

f) Nem szabad szokatlan vagy szélsőséges beállításban ábrázolni a hátrányos helyzetű embereket, velük kapcsolatban az empátiának meg kell jelennie.

g) A hitelesség és a megbízhatóság alapja a pontosság, tényszerűség és ellenőrizhetőség.

h) Pontosan közölni kell azt, hogy az információ közvetlen és közvetett forrásból származik-e.

i) Hírműsorban nem szabad rekonstruálni a történteket.

j) Az Alkotmányban védett alapjogok csak abban az esetben sérülhetnek és annyiban, amennyiben azt az Alkotmány lehetővé teszi

k) A kisebbségek korrekt bemutatása az újságíró felelőssége

l) A kisebbségek érdeklődésére igényt tartó, valamint életvitelükről, az életüket befolyásoló eseményekről szóló riportoknak a média főáramlatában kell helyet kapniuk

m) A kiskorúakkal, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos médiaszolgáltatás nem eredményezheti az ezen csoporthoz tartozók lelki vagy fizikai fejlődésének veszélyeztetését, önbecsülésük, megítélésük hátrányos befolyásolását

n) Az erőszak nem jelenhet meg tendenciaként a tudósításokban, kivéve, ha valóban erről van szó.

o) A szerkesztők nem kelthetik a bűnözési hullám valótlan látszatát

p) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra

q) A médiatartalmak nem jelenhetnek meg a felelős személy, vagy szerkesztő nevének megjelölése nélkül

  1. A médiaszolgáltatónak minden médiaszolgáltatás esetén esetenként meg kell határoznia politikai hovatartozását, ill. annak hiányában pártsemlegesnek kell magát nyilvánítani, mely esetben be kell tartania a közmédia műsorszolgáltatására megállapított elveket. Közpénzből fenntartott médiaszolgáltatás kizárólag pártsemleges szolgáltatást nyújthat.
  2. A nem pártsemleges médiaszolgáltatás esetén a meghatározott elvek közül kizárólag az arányosság elve mellőzhető.
  3. A médiát, vagy médiaterméket támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja. A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetve az attól való tartózkodásra. A támogatót a támogatott tartalomnál minden esetben meg kell nevezni.
  4. A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.
  5. Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhat kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint tíz százalékát - kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben történő közvetítés útján, ill. előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

II. CÍM – A közmédia

  1. A közszolgálati médiaszolgáltatás közpénzből fenntartott, az államtól és a gazdasági szereplőktől és a média befolyásolására bármely egyéb módon befolyással bíró szereplőktől független, pártatlan, kiegyensúlyozott, tényszerű szolgáltatást nyújtó közösségi szolgáltató.
  2. A közmédia vezetői és a szerkesztők az Alkotmányban rögzített alapelvek betartása mellett szakmai autonómiát élveznek a műsorkészítési tevékenységük során.
  3. A közmédia gazdálkodása, műsorpolitikája nyilvános, átlátható és ellenőrizhető. A közmédiának törekednie kell a médiatartalom olyan összeállítására, amely adott szegmensen belül képes versenyezni a piaci alapú médiaszolgáltatók szolgáltatásaival. Törekednie kell nyereség elérésére, minél kisebb mértékű közpénz felhasználása érdekében azzal, hogy a nyereségre törekvés nem veszélyeztetheti a közszolgáltatási funkciók ellátását.
  4. A közmédia funkciója:

a) Átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,

b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,

c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,

d) az alkotmányos jogoknak, alapértékeinek megismertetése

e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,

f) a hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élők részére médiaszolgáltatás eljuttatása

g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk megerősítése

h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele,

i) a bármilyen okból keletkezett másság korrekt, tisztességes, nem kirekesztő bemutatása

j) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,

k) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,

l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,

m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,

n) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,

o) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,

p) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása,

q) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.

III. CÍM – Közmédia szervezete

  1. A közszolgálati média- és hírszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának biztosítása érdekében a Magyar Állam által létrehozott Duna Médiaszolgáltató közalapítvány gyakorolja a közmédiával kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében.
  2. Duna Médiaszolgáltató közalapítvány önálló jogi személy és költségvetési szerv, költségvetését a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése részeként kell megtervezni és biztosítani.
  3. A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely 9 főből áll, akiket a köztársasági elnök nevezi ki öt évre az országgyűlési által állított 15 jelölt közül. Amennyiben a jelöltek személyével kapcsolatban kételyek merülnek fel azok befolyásmentességét, pártatlanságát, függetlenségét, szakmai hozzáértését illetően, a köztárssági elnököt visszautasítási jog illeti meg, mely esetben új jelöltet kell állítani. Csak az töltheti be a kuratórium tagságának tisztségét, aki rendelkezik legalább a mindenkori minimálbér 100 szoros összegét kitevő sérelemdíj fedezeti felelősségbiztosítással.
  4. A kuratórium a tagok közül elnököt és helyettest választ, akik képviselik a közalapítványt.
  5. Amennyiben a kuratórium működése az Alkotmányban meghatározott céloktól eltérő közmédia működést eredményez a köztársasági elnök jogosult az érintett kuratóriumi tagokat felmenteni és velük szemben sérelemdíj felelősségi eljárást indítani.
  6. A kuratórium feladata:

a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását

b) amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató céljainak elérését sértő vagy veszélyeztető behatást észlel, megteszi azokat a lépéseket, amelyek a függetlenség fenntartásához szükségesek

c) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,

d) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja munkaszerződése feltételeit és díjazását. A vezérigazgató személyét illetően a köztársasági elnököt vétójog illeti meg.

e) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyát,

f) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,

g) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,

h) elkészíti a közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,

i) a közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a közalapítvány vagyonával,

j) jóváhagyásra előterjeszti a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi tervének elveit és fő összegeit,

k) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,

l) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,

m) előkészíti a közszolgálati médiaszolgáltató által megkötni kívánt, százmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalást, annak jóváhagyása érdekében felterjeszti azt a köztársasági elnöknek

n) folyamatosan ellenőrzi a médiaszolgáltatás alapelveinek maradéktalan érvényesülését

  1. A kuratórium legalább havonta ülésezik. A kuratórium elnöke köteles a kuratórium rendkívüli ülését a kuratórium tagjai többségének, a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén sérelemdíj felelősség terheli, és a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására, ill. a sérelemdíj felelősségi eljárás megindítására.
  2. A kuratórium a határozatokat nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az ülés napirendjét a kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
  3. A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőinek, ill. vezető állású munkavállalójának megbízatásával összeférhetetlen:

a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár és helyettese, főpolgármester és helyettese, polgármester és helyettese, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja megbízatás

b) helyi képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állása

c) hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel

d) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll.

e) pártpolitikai tevékenység folytatása, párt nevében nyilatkozattétel

f) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, de a közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken nem jogosult díjra.

  1. Kuratórium tagjainak megbízatása megszűnik:

a) Megbízatási idejének lejártával

b) Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.

c) Lemondásával

d) Köztársasági elnök általi leváltással

e) Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn

f) Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.

g) Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a kuratórium tagja, a közmédia vezető állású dolgozója, tisztségviselője, autonómiával rendelkező szerkesztője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.

IV. CÍM – Közmédia ellenőrzése, média felelőssége

  1. A közmédia ellenőrzésére 9 tagú Közszolgálati Testületet kell létrehozni, melynek tagjait az országgyűlési ellenzék jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki. Legalább 12 tagot kell jelölni, akikkel kapcsolatosan a köztársasági elnököt a kuratóriumi tagokkal azonos visszautasítási jog illeti meg. Országgyűlési ellenzék hiányában, vagy az ellenzék működésképtelenségének esetén, a Közszolgálati Testületet tagjait a köztársasági elnök saját döntése alapján nevezi ki.
  2. A Közszolgálati Testület, tagjaiból elnököt és helyettest választ. Döntéseit, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
  3. A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság és a médiára megállapított alapelvek érvényesülését kíséri figyelemmel, ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége felett, kivizsgálja a közmédia szolgáltatásával kapcsolatos panaszokat. Amennyiben a közmédia működésével kapcsolatban megállapítja a működési szabályok, alapelvek sérelmét az érintettekkel szemben sérelemdíj eljárást indít.
  4. Azok a médiaszolgáltatók, tartalomkészítők, akik a médiaszolgáltatás alapelveit, a feladatkörükbe tartozó feladatok ellátásának kötelezettségét megsértik, vagy elmulasztják, a mindenkori minimálbér 10 szeres összegét kell megfizetniük sérelemdíj jogcímén jogsértésenként. Sérelemdíj fizetésre kötelezettek azok is, akik szerkesztői autonómiájukkal visszaélve sértették meg a szakmai és etikai szabályokat. A médiatartalommal, a működés Alkotmányba ütközésével összefüggésben bármely médiafogyasztó jogosult sérelemdíj eljárást indítani. Szervezeti, eljárási feladatokkal kapcsolatos sérelemdíj felelősségi eljárást a köztársasági elnök és a Médiatanács indíthat.
  5. A kuratórium és Közszolgálati Testület tagjainak havi díja a mindenkori minimálbér 7 szeres összege.

V. CÍM – Médiatanács megválasztása, jogállása és szervezete

  1. A Médiatanács az állam médiatevékenységének hatósági feladatait ellátó önálló hatáskörű szerve, önálló jogi személy. Költségvetését maga készíti elő, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésébe kell illeszteni.
  2. A Médiatanács 8 tagból áll, melynek tagjaira 6-6 tagot jelöl az Országgyűlés és az országgyűlési ellenzék, akik közül 4-4 tagot nevez ki a köztársasági elnök. A tagok mandátuma 5 évre szól. A köztársasági elnököt megilleti a visszautasítás joga, amennyiben a jelölt személyével, korábbi megnyilvánulásaival, életvitelével, ill. egyéb körülményeivel összefüggésben kétséges a pártatlan, befolyásmentes szakszerű tevékenység végzése. A visszautasítás indokait a köztársasági elnök minden médiával kapcsolatosan gyakorolt visszautasítás esetén közölni köteles.
  3. Médiatanács tagja olyan személy lehet, aki választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik

b) legalább ötéves, a médiaszolgáltatásokkal összefüggő vezetői, ellenőri, jogi gyakorlattal, vagy

c) médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik felsőoktatási intézményben.

d) nem töltötte be a 60. életévét

e) aki rendelkezik legalább a mindenkori minimálbér 100 szoros összegét kitevő sérelemdíj fedezeti felelősségbiztosítással

4.) A Médiatanács tagjai az országgyűlési ellenzék által jelölt tagok közül többségi szavazással elnököt és elnökhelyettest választanak. Amennyiben 3 választás után sem tud elnököt, ill. helyettest választani, a köztársasági elnök saját döntése alapján nevezi ki az országgyűlési ellenzék által jelölt tagok közül a Médiatanács elnökét, ill. helyettesét.

5.) A Médiatanács határozatait tanácsülésen hozza, egyszerű többséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanácsülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyből megállapítható az egyes határozatokkal kapcsolatosan az egyes tagok által leadott szavazatok jellege. A Médiatanács ülései nyilvánosak, kötelesek biztosítani a bárki által történő internet alapú valós idejű hozzáférést.

6.) A Médiatanács feladati ellátásának segítése érdekében létrehozza saját hivatalát, amelynek állandó létszáma nem lehet 20 főnél több. Megalkotja a hivatal működési rendjét, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatalnál letétbe helyez. Nagyobb volumenű vizsgálatok lefolytatásához jogosult külső szakértőket eseti jelleggel igénybe venni, akikkel kapcsolatos felelősség a Médiatanácsot terheli. Vizsgálatot nagyobb volumenűnek a köztársasági elnök nyilváníthat.

7.) A Médiatanács tagjaira a közmédiával kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

VI. CÍM – Médiatanács funkciója

  1. A Médiatanács feladata:

a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság alkotmányos érvényesülését

b) pályáztatás útján felosztja a közmédia rendelkezésére bocsátott erőforrásokat

c) ellátja a szakmai ellenőrzési feladatokat

d) műsor vagy műsorszám rögzítése, a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata

e) hatósági megkeresés kiadása panaszbejelentések alapján

f) a Hivatalán keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,

g) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,

h) rendszeresen ellenőrzi a közmédiát illetően kötött szerződések megtartását;

i) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,

j) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, biztosítja a versenysemlegesség elve mentén a médiapiac tisztességes működését, megelőzi az erőfölényes helyzetek kialakulását

k) hiteles beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,

l) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket

m) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat

n) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat azzal, hogy a jogosultságok kiosztása során figyelemmel kell lennie a piaci sokszínűségre, a tisztességes versenyfeltételek biztosítására, a piaci koncentráció megelőzésére. A pályázatok kiírása nem lehet egyedi, kirekesztő, azokhoz való hozzáférést minden médiaszolgáltató részére azonos feltételekkel kell meghatározni. Nem határozhatók meg olyan feltételek általános jelleggel sem, amelyek akár pénzügyi, akár technikai, akár létszám, költségvetési, ill. egyéb szempontból a piaci résztvevők nagyobb számát kizárja a pályázatbenyújtás lehetőségétől.

o) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben

p) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat

q) kiosztja az Alkotmány szerint, az országgyűlési pártok részére biztosított frekvenciákat és kvótákat

r) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket

s) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,

t) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le, melynek keretében folyamatosan vizsgálja a helyi médiaszolgáltatás szabadságának érvényesülését, hatósági eszközökkel fellép a helyi médiaszolgáltatás szabadságának, működése szabályszerűségének biztosítása érdekében

u) piacfelügyeleti eljárást folytat le,

v) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,

w) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat

x) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő ajánlást,

y) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást,

z) vezeti a hatáskörébe tartozó hatósági nyilvántartásokat,

aa) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,

bb) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat,

cc) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését

dd) ellátja a videó-megosztó platformszolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videó-megosztó platformszolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését. A vélemény és szólásszabadság ellenőrzött érvényesülését ezen platformon keresztül is biztosítja

ee) kezdeményezi a médiaszolgáltatással összefüggő jogszabályok módosítását,

ff) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében

gg) ellátja a más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait

  1. A Médiatanács évente közzéteszi a média közvetlen, vagy közvetett koncentrációjával, a szakmai szabályok érvényesülésével, a médiát érő külső befolyásokkal kapcsolatos jelentését, e körben kockázatelemzést készít, valamint a vélemény szólás és sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, azokat ért esetleges negatív behatásokról és javaslatot fogalmaz meg az alkotmányos alapjogok és a szakmai elvárások maradéktalan érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.

VII. CÍM – Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése, felelősségük

  1. A Médiatanács tagjának megszűnik a megbízatása

a) Megbízatási idejének lejártával

b) Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.

c) Lemondásával

d) Köztársasági elnök általi leváltással

e) Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn

f) Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.

g) Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a Médiatanács tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.

  1. Amennyiben a Médiatanács tagjai a feladatkörükbe tartozó feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségüket megsértik, vagy elmulasztják, a mindenkori minimálbér 10 szeres összegét kell megfizetniük sérelemdíj jogcímén jogsértésenként. Mentesül a felelősség alól, aki az érintett jogsértő határozat ellen szavazott, vagy kellő időben írásban felhívta a Médiatanács figyelmét mulasztására.
  2. A Médiatanács jogsértése, vagy mulasztása miatt sérelemdíj felelősségi eljárást a jogsértéssel érintett személy, médiatartalommal összefüggő feladatok elmulasztása, hibás eljárás miatt bármely médiafogyasztó jogosult indítani, ill. bármely ügyben a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak bármely bizottsága önállóan indíthat sérelemdíj felelősségi eljárást. A megfizetett sérelemdíjat a Köztársasági Elnöki Hivatal kártalanítási alapjába kell befizetni.
  3. A Médiatanács tagjainak havi díja a mindenkori minimálbér 7 szeres összege.