XII. FEJEZET - Magyar Nemzeti Bank

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. szeptember 14., 16:58-kor történt szerkesztése után volt. (→‎III. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőinek felelőssége)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Bevezető

A Magyar Nemzeti Bank megint egy olyan intézményünk, amelynek a tevékenysége az egész ország minden szervezetét befolyásolja így vagy úgy, továbbá tevékenysége kormányokon átívelő, nemzetközi kihatású, ezért a fontossága miatt ki kell vonni a politikai csatározások alól, ezért kapott önálló fejezetet az „Én Alkotmányom” koncepciójában.

Szabályozási koncepció

  • Az MNB szervezetét nem módosítottam, az a jelenlegi struktúrában működik tovább az én koncepciómban is.
  • Amiben változtattam, az a függetlenségének a garanciája, mivel a köztársasági elnök nevezi ki az elnökét és a Monetáris Tanács tagjait és menti is fel azzal, hogy a jelölteket a posztra az Országgyűlés választja. Közülük választ a Köztársasági Elnök.
  • Mivel részvénytársasági formában működik kizártam a részvényátruházás lehetőségét, az egyetlen tulajdonosa az állam lehet és maradhat csak.
  • Ami lényegesen változtat a hatáskörén, a második legfontosabb feladata lesz az elfogadott kormányprogram megvalósításának segítése monetáris eszközeivel.
  • Megszüntette a koncepcióm az MNB alapítványi stb. pénzszórásának lehetőségét, mivel tevékenységének „nyereségét” ahhoz a vagyonhoz rendeltem hozzá tenni, amely az MNB alapfeladatainak ellátását garantálja.
  • Amit még lényegesnek tartottam a jegybanki alapkamat meghatározása mellett, meg kell határoznia minden alapkamat változás esetén a tisztességesnek minősülő lakossági kamatmérték maximumát. Ez majd a bírósági eljárásokban fog sokat segíteni főleg az uzsora nagyságrendű kamatok visszaszorítása érdekében.
  • És természetesen a törvény előtti egyenlőség elve alapján azonos felelősséget kapnak a vezetők, mint minden más szervezet esetén.

I. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank funkciója, hatásköre jogállása

  1. A Magyar Nemzeti Bank egyszemélyes részvénytársasági formában működő nonprofit jogi személy. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Nemzeti Bank részvényei nem ruházhatóak át és nem terhelhetők meg.
  2. A Magyar Nemzeti Bank a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja. A Magyar Nemzeti Bank független nem fogadhat el utasításokat az Országgyűléstől, a kormánytól, köztársasági elnöktől. Ellátja a nemzetközi egyezményekben vállalt határokon túlterjedő pénzügyi feladatokat.
  3. A Magyar Nemzeti Bank a feladatai ellátásához rendelt vagyon felett feladatai ellátása érdekben maga rendelkezik, szervezetével kapcsolatosan önálló elkülönült költségvetést készít és önállóan érvényesít azzal, hogy amennyiben működésével kapcsolatban eredménye keletkezik, azt a feladatai végzéséhez rendelt vagyon részévé válik, más célra nem fordítható.
  4. A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, feladatai, hatásköre az alábbi tevékenységekre terjed ki:
    a) Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása
    b) Az elsődleges célja fenntartásával összhangban monetáris eszközökkel hozzájárul a kormányprogram teljesítéséhez
    c) Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátás.
    d) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. A devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
    e) Felügyeli a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, meghatározza a pénzforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges pénzügyi, szervezeti, működési feltételeket.
    f) Az MNB határozza meg a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó feltételrendszert.
    g) Az MNB folyamatos belföldi és külföldi adatgyűjtés útján feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.
    h) Meghatározza a lakossági hitelezés kockázati kereteit annak érdekében, hogy váratlan és az MNB eszközei által nem befolyásolható hitelpiaci feltételrendszer változás esetén annak változása ne tegye terhesebbé a lakossági hitelek teljesítését.
    i) Hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához
    j) Szanálási hatóságként jár el.
    k) Ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, a közzétett szabályok megsértése esetén szankciót állapít meg.
    l) Kamatpolitikája keretében meghatározza a jegybanki alapkamatot, ahhoz mérten közzéteszi a tisztességesnek tekinthető piaci kamatmérték maximumát.
    m) Ellenőrzi az egyes bankok által kibocsátott hitelezési feltételeket, kiadott hitelezési tájékoztatási iratokat abból a célból, hogy azok kellően közérthetők, az átlagos fogyasztó szempontjából kalkulálhatók és tisztességesek legyenek.
    n) Az MNB elnökét a szabályozási ügyekben rendeletalkotási jog illeti meg

II. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank szervezete

  1. Az MNB stratégiai döntéseit a Monetáris Tanács hozza meg. A Monetáris Tanács hét tagú testület, melynek elnöke az MNB elnöke.
  2. Az MNB elnökét helyettesét, - akik a Monetáris Tanács tagjai - és a Monetáris Tanács további tagjait az Országgyűlés által megválasztott jelöltek közül a Köztársasági Elnök nevezi ki öt évre, ill. menti fel. Az Országgyűlés minden tagra legalább 2 fő jelöltet köteles állítani. Csak olyan személy választható és nevezhető ki az MNB elnökének és a Monetáris Tanács tagjainak, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább 10 éves szakirányú gyakorlatot szereztek valamely MNB feladatát képező területen és e körben szakmai kiadványokban publikációval rendelkezik. Az MNB valamennyi tisztségviselőjének kinevezési feltétele a minimálbér év első napján fennálló összegének 100-szorosának megfizetését garantáló felelősségbiztosítás léte.
  3. Az MNB stratégiai feladatait a Monetáris Tanács látja el, döntéseit a tanács ülésein hozza meg egyszerű többségű határozatokkal, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az MNB elnökének szavazata dönt. Minden határozatot név szerinti szavazással hozza meg, melynek hiányában a hibás döntésekből eredő felelősség minden tagot egyformán terhel. A Monetáris Tanács akkor határozatképes, ha legalább 5 tagja jelen van.
  4. A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó ügyeken kívüli feladatokat különösen a belső pénzügyi rendszer feltételrendszerének kialakítása, a rendszer működésének ellenőrzése, szankcionálása a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik.
  5. A Pénzügyi Stabilitási Tanács 9 tagú testület, melynek elnöke a MNB elnöke további tagjait nyilvános pályázat alapján lehet betölteni olyan jelentkezők közül, akik szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és legalább 10 évi szakirányú gyakorlattal rendelkeznek. A pályázatot az MNB elnöke írja ki, mely pályázat kiírást és annak elbírálását is meg kell küldenie a köztársasági elnöknek is, aki felügyeli a tisztességes pályáztatási eljárást és annak értékelését. A köztársasági elnököt kinevezési vétójog illeti meg olyan jelöltekkel kapcsolatban, akik emberi, politikai, szakmai, ill. egyéb előéleti jellemvonásai alapján méltatlanok a tisztség betöltésére. Tisztességtelen eljárás esetén annak eredményét a köztársasági elnök jogosult megsemmisíteni és sérelemdíj fizetési eljárást indítani a felelősökkel szemben.
  6. Az MNB végrehajtó szervezetét, melynek feladata a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtása az MNB elnöke saját hatáskörében létrehozott 11 tagú igazgatóság feladata, melynek működéséért az MNB elnökét terhel minden felelősség. Az MNB ügyviteli szervének létszáma nem haladhatja meg a 30 főt, akiket az MNB elnöke választ ki saját döntése alapján.
  7. Az MNB szervezetének egyéb kérdéseire a mindenkori társasági jogi szabályozás rendelkezései vonatkoznak.
  8. Az MNB elnöke és helyettesei más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Havi díjuk a mindenkori minimálbér 12 szeres összege.

III. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőinek felelőssége

  1. Az MNB elnöke, helyettesei, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai tisztségviselőknek minősülnek, feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.
  2. Az MNB tisztségviselői kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 10 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek. Az ezt meghaladó károk megtérítésére a társasági jognak a tisztségviselőkkel szembeni kártérítési eljárás szabályai szerint lehet igényt érvényesíteni.
  3. Az MNB tisztségviselőivel szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.

IV. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőjének megbízatása megszűnik

  1. Megbízatási idejének lejártával
  2. Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak első helyettese tölti ki.
  3. Lemondásával
  4. Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
  5. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.
  6. Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az MNB tisztségviselője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.