X. FEJEZET - Állami Számvevőszék

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 16., 19:29-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== '''Bevezető''' == Az Állami Számvevőszék a jelenlegi rendszerben az Országgyűlés belső ellenőre. Elvileg vizsgálja a közpénzek felhasználását, de val…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Bevezető

Az Állami Számvevőszék a jelenlegi rendszerben az Országgyűlés belső ellenőre. Elvileg vizsgálja a közpénzek felhasználását, de valahogy semmilyen olyan megállapításával sem találkoztam, amely a jelenlegi közpénzfelhasználással kapcsolatban bármilyen problémát is jelezne, legalábbis külső szemlélőként nekem nem teljesen így tűnik, akár a stadionozást, akár az állami vagyon kiszervezését, vagy akár a vakcina beszerzéseket stb. nézegetem. A jelenlegi rendszerben a vezérelvűséggel működő Országgyűlés és így annak bármely szerve nem fog a vezéri szándékkal szemben állást foglalni. De ha még tenne is ilyet, annak sincs semmilyen jogkövetkezménye. Ez is az egyik nyitott felelősségű helyzet, amely ellentétes a törvény előtti egyenlőség elvével.

Ezeknek a problémáknak a rendezése érdekében ez a szervezet alkotmányos szabályozást kap és olyan függetlenséget, ill. hatáskört, és természetesen felelősséget is, amely ezt a jelenlegi tarthatatlan állapotot felszámolja.

Szabályozási koncepció

  • Az Állami Számvevőszék alapvető feladatai továbbra sem fognak megváltozni, mint jeleztem az eredeti funkciókat igyekeztem megtartani, viszont a szervezet státuszát és jogkörét is átalakítottam.
  • A koncepció a közpénz meghatározásával indul, és ennek keretében a költségvetéssel kapcsolatosa szabályokat tartalmazza. Amennyiben nem kerül sor a költségvetés, ill. a zárszámadás Alkotmányban foglalt időpontig történő elfogadására, a közigazgatási rendszerben vezetők, ill. a parlamenti többség képviselői díjazást nem vezetnek fel. Ha így sem sikerül elfogadni, akkor az Országgyűlés feloszlatására és mindenkivel szemben sérelemdíj felelősség megállapítására fog sor kerülni.
  • Újdonság a koncepcióm szemlélete a közpénzzé válást illetően az, hogy az állam tulajdonává akkor válik a közpénz célú befizetés, ha azt az elfogadott kormányprogramban meghatározott célra használják fel. Eltérő felhasználás esetén minden választópolgárt megillet a pénz visszakövetelésének, és a felelősök felelősségre vonásának joga.
  • A támogatási rendszert is próbálja megfelel keretek közé szorítani a koncepció, melynek alapvető célja a közvagyon növelése, ill. a közösségi alapjogok érvényesítésének elősegítése.
  • Az Állami Számvevőszék továbbra is a közpénzek felhasználását fogja ellenőrizni, elnökét viszont a Köztársasági Elnök fogja kinevezni és leváltani, mint a választópolgárok képviselője azzal, hogy a jelöltek kibővített körét az Országgyűlés állapítja meg.
  • Szervezete is függetlenné válik minden más szervezettől.
  • Jelentéseivel elsődlegesen az országgyűlést és az általa ellenőrzött szervezeteket, személyeket fogja presszionálni és működéséhez az ellenőrzéssel összefüggő vonatkozásban utasítási és szankcionálási jog is megilleti annak érdekében, hogy a működések szabályosságát és törvényességét biztosítani lehessen. Ebből a szempontból végső soron a köztársasági elnök segédcsapata lesz. Mivel pedig a koncepcióm szerint a köztársasági elnök a választópolgárok jogait gyakorolja választások között így alapvetően a mi érdekeinket kell, hogy védje.
  • A koncepcióm a már ismert személyes felelősséggel és a sérelemdíj fenyegetettséggel ruházza fel a szervezetet és vezetőjét.
  • A korrupcióveszély ennél a szervezetnél elég magas, ennek minimalizálása érdekében 3 fős bizottságokban ellenőriz, és bizottsági szinten állapíthat meg szankciókat azzal, hogy minden tagot azonos felelősség, sérelemdíj fenyegetettség fog terhelni.

I. CÍM – Közpénzek, közvagyon

  1. Az Országgyűlés minden évre köteles törvényt alkotni a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A következő évi központi költségvetést a kormány a tárgyév november 15-ig köteles előterjeszteni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámodási törvényjavaslatot a tárgyévet követő év március 31-ig köteles előterjeszteni. Az Országgyűlésnek a költségvetést és annak zárszámadását a benyújtástól számított 30 napon belül kell megtárgyalnia és arról határozatot hoznia.
  2. A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, tételszerűen átlátható módon és olyan részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket, hogy egy átlagos – szakirányú végzettséggel nem rendelkező - választópolgár is képes legyen megállapítani azokból:

a) A költségvetés bevétel tervét forrásonként elkülönítve

b) Az elfogadott kormányprogramban szereplő kötelezettség elemekhez kapcsolódó költségek összegét

c) A közigazgatás szervezetének működési költségeit, ezen belül a főosztályvezetői, ill. az e fölötti beosztásokhoz kapcsolódó személyi költségek összegét

d) Ezen költségek felhasználási határidejét

e) Ezen költségek forrását

f) A beterjesztett költségvetés által figyelembe vett hiányt/többletet

g) A költségvetés végrehajtása esetén annak államadósságra gyakorolt hatását

h) A zárszámadásból a költségvetésben szereplő tételek megvalósulását tételenként

i) A költségvetés végrehajtásának az államadósságra gyakorolt tényeges hatását, ezen belül megbontva a devizában, ill. forintban fennálló államadósság összegeket

j) A közigazgatás működése során keletkezett sérelemdíjak, ill. kártérítések összegét megsértett alapjogonként

k) Az elfogadott kormányprogram éves pénzügyi teljesítésének állását

  1. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
  2. Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
  3. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
  4. Az államadósság finanszírozásának forrásaként elsődlegesen belföldi, forintfinanszírozás szolgálhat. A kormány köteles a deviza alapú államadósságot belföldi forintforrásokkal kiváltani. Amennyiben valamennyi deviza alapú forrás forint alapú finanszírozással kiváltásra került, ezt követően deviza alapú államadósság finanszírozására akkor kerülhet sor, ha olyan, előre nem látott körülmény miatt keletkezett a költségvetési forráshiány, amelyet belső finanszírozással nem lehetséges fedezni.
  5. Ha a központi költségvetésről, ill. annak zárszámadásáról szóló törvényt az Országgyűlés az Alkotmányban meghatározott időpontig nem fogadta el, a köztársasági elnök határozza meg azt a végső időpontot, amely rendelkezésére áll az Országgyűlésnek a költségvetés, ill. annak zárszámadása elfogadására. A költségvetés elfogadásáig meghatározott végső időpontig terjedő időre a köztársasági elnök által meghatározott feltételek mellett jogosult a kormány a költségvetéshez tartozó bevételeket beszedni és a költségvetési kiadásokat teljesíteni.
  6. Az Alkotmányban meghatározott költségvetés és költségvetési zárszámadás elfogadása határidejének elmulasztásától kezdődően a köztársasági elnök által meghatározott végső határidőig, ill. ezen belül a költségvetés, ill. annak zárszámadása elfogadásának időpontjáig a közigazgatásban főosztályvezetői, ill. annál magasabb beosztásokban dolgozó személyek, ill. az Országgyűlés parlamenti többségéhez tartozó képviselők részére személyi kifizetés nem teljesíthető. A költségvetés, ill. a zárszámadás elfogadását követően ezen személyeknek visszamenőlegesen csak az aktuális minimálbér összegéig teljesíthető személyi jellegű kifizetés.
  7. Amennyiben a költségvetéssel kapcsolatosan a köztársasági elnöknek fel kell lépnie, köteles sérelemdíj fizetési eljárást is indítani a mulasztással érintett személyekkel szemben.
  8. A kormány a központi költségvetést az elfogadott kormányprogram teljesítése érdekében, takarékosan, törvényesen, célszerűen köteles felhasználni az átláthatóság folyamatos biztosítása mellett.
  9. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti közvagyon. A nemzeti közvagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételek fenntartása.
  10. A nemzeti közvagyon megőrzése és fenntartása során a kormány évente közzéteszi az állam örökösi pozíciójából keletkezett közvagyon aktualizált értékét, struktúráját és az azokhoz tartozó megőrzési, fenntartási költségeket struktúránként. Hasonló éves kimutatást készít az állami tulajdonú gazdasági vállalkozások aktualizált értékéről, az államnak kifizetett osztalék jellegű vagyoni részesedésekről, ezen vállalatok veszteségéről, a részükre kifizetett költségvetés források összegéről, ill. a személyi jellegű költségekről, szervezetenként elkülönülten a tisztségviselők részére fizetett juttatások összegéről.
  11. Az állam csak olyan veszteséges – költségvetési kifizetési igényű – vagyoni elemeket jogosult finanszírozni, amelyek stratégiai jelentőségűek, azok működése szükséges a társadalom és a gazdaság működésének fenntartásához és gazdaságosabb megoldásokkal nem kiválthatók. A mindenkori kormány köteles a veszteséges vagyoni elemekkel kapcsolatos állampolgári javaslatokat befogadni, azokat az erre a célra létrehozott felületen közzé tenni és azokra 30 napon belül érdemben reagálni ugyanezen a felületen. A kormány köteles figyelembe venni a veszteséges vagyoni elemek veszteségének csökkentésére irányuló állampolgári javaslatokat, amennyiben azok eredményeképpen a közvagyon takarékosabban használható fel. Az ilyen javaslatot előterjesztők költségmegtakarítás arányos díjazásra jogosultak, mely igény bíróság előtt érvényesíthető.
  12. Az Országgyűlés minden évben köteles megvizsgálni a nemzeti közvagyonhoz tartozó veszteséges vagyoni elemekkel kapcsolatos veszteségcsökkentési, megszüntetési lehetőségeket és azokkal kapcsolatban köteles dönteni.
  13. Közvagyon értékesítésére kizárólag piaci értéken kerülhet sor. Az egyes értékesítésre kerülő közvagyonnak minősülő vagyontárgyak vonatkozásában a köztársasági elnököt értékesítési vétójog illeti meg.
  14. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonát a jó gazda gondosságával kell kezelni, ennek megsértése esetén keletkező kárt a kezelésért, fenntartásért felelős személyek kötelesek megtéríteni.
  15. A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
  16. Támogatás gazdálkodó szervezet részére csak olyan célból nyújtható, melynek eredményeképpen a nemzeti össztermék és a költségvetési bevétel növekszik. Az ilyen támogatások nyújtásának feltétele, hogy annak célja megvalósulását követően legalább öt évig az állam közvetlen ellenőrzési jogot gyakoroljon a támogatással érintett vagyonnal, annak kezelésével összefüggésben a költségvetési igény érvényesítése érdekében. Támogatás csak pályázat keretében nyújtható.
  17. Támogatás magánszemélyeknek általános életminőség növelése, hatékonyabb érdekérvényesítés, öngondoskodási kötelezettség általános feltételeinek javítása céljából adható. Magánszemélyek egyesülésével létrejött, nem gazdálkodási célú szervezetek részére támogatás olyan célok megvalósítása érdekében adható, melyek jól körülhatárolható társadalmi csoportok közösségi identitásának erősítését, hagyományaik megőrzését, társadalmi érdekérvényesítését, ill. valamely közösségi alapjog érvényesítését segíti elő. Támogatás csak pályázat keretében nyújtható.
  18. A közpénzekkel, közvagyonnal gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekkel, közvagyonnal történő gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti közvagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti közvagyonra, költségvetésből adott támogatásokra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
  19. Közpénz célú befizetés az állam bevételévé akkor válik, amikor azt rendeltetése szerint és célból felhasználják. A magánszemélyek saját, ill. javukra más által teljesített befizetések a befizetés célja szerint minősül állami bevételnek, azok más célra nem használhatók fel. A közpénzekkel kapcsolatos igényt az állam az Alkotmányban meghatározott módon jogosult érvényesíteni.

II. CÍM – Az Állami Számvevőszék funkciója, hatásköre jogállása

  1. Az Állami Számvevőszék a közpénzek, közvagyon felhasználásának független önálló ellenőrző szerve. Önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv. Költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.
  2. Az Állami Számvevőszék feladatai, hatásköre az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a) Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, folyamatában is.

b) Költségvetési zárszámadás az Állami Számvevőszék részletes elemzése nélkül nem terjeszthető elő

c) Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását

d) Ellenőrzi a nemzeti közvagyonhoz tartozó vagyoni elemekkel kapcsolatos gazdálkodást annak ok és célszerűségére is kiterjedően

e) Az Állami Számvevőszék véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről, cél és okszerűségéről

f) Ellenőrzi az Országgyűlés működési forrásfelhasználását

g) Ellenőrzi a kormány, a minisztériumok és kormányhivatalok, egyéb akár részben is állami fenntartású szervezetek működési forrásfelhasználását

h) Ellenőrzi a nemzeti vagyon állapotát, kezelését, a tevékenység költséghatékonyságát

i) Ellenőrzi az államadósság alakulását, annak tendenciáját, belső struktúráját, gazdaságra gyakorolt hatását, kockázatelemzést végez e körben

j) Ellenőrzi az állami fenntartású intézmények tevékenységarányos forrásigényét, a források felhasználását, működési hatékonyságát

k) Ellenőrzi a kormányprogram teljesítésének forrásfelhasználását, időarányos teljesítési állapotát

l) Ellenőrzi a közvagyoni célú vagyonszerzés közvagyonná válásának hatékonyságát

m) Ellenőrzi a közpénznek minősülő forrásokból juttatott támogatások felhasználását

n) Ellenőrzi a vagyonbevallásra kötelezettek vagyonbevallásai valódiságát, teljességét

o) Ellenőrzi a választásokon felhasznált kampánypénzek forrását és felhasználásának törvényességét

p) Ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét, ezen szervezetek költséghatékonyságát

q) Ellenőrzi a pártok gazdálkodását,

r) Ellenőrzi a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

s) Ellenőrzi a vallási egyesület, az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását

t) Ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait

u) Ellenőrzi a Választási Bizottság költségfelhasználást

v) Ellenőrzi az önálló költségvetés meghatározásra jogosult költségvetési forrásból gazdálkodó szervek költségvetésének tervezetét, melyet véleményez

w) Ellenőrzi a helyi önkormányzatok gazdálkodását, a felhasznált forrásokat, az eladósodottság mértékét és tendenciáit, kockázatelemzést végez e körben

x) ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét

y) Ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását

z) Ellenőrzi a közvagyon kezelésének korrupciókockázatát, e körben tesztellenőrzéseket végez

aa) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi, eredményességi, és hatékonysági, szempontok szerint végzi azzal, hogy tevékenységének célja a közvagyon minél hatékonyabb, költségtakarékos és célirányos felhasználásának kikényszerítése

bb) Az Állami Számvevőszéket a közpénzek felhasználását illetően utasítási és szankcionálási jog illeti meg, mely jogait határozati formában gyakorolja azzal, hogy szankcionálási jog akkor gyakorolható, ha a jogszerű működés helyreállítására irányuló felhívása eredménytelen marad, vagy az már nem állítható helyre.

  1. Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek és a választópolgároknak.
  2. Az Állami Számvevőszék önálló honlapot működtet, melyen minden általa végzett ellenőrzés anyagát dossziénként elhelyez. A vizsgálati anyagokhoz bármely választópolgár jogosult előzetes regisztrációt követően hozzáférni.
  3. Az Állami Számvevőszék tevékenysége nyilvános, átlátható, ellenőrizhető, működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek.
  4. Az Állami Számvevőszék gazdálkodásának és működésének törvényességét, a kiadott vagyonnyilatkozatok tartalmát a köztársasági elnök által felkért piaci alapon működő, állami megrendelésekkel nem rendelkező, két egymástól is független könyvvizsgáló szervezet ellenőrzi. Megállapításaikat a köztársasági elnöknek teszik meg, aki a megállapítások alapján teszi meg a szükséges lépéseket, ill. adja ki a működés ellenőrzésének lezárásáról rendelkező határozatot.

III. CÍM – Az Állami Számvevőszék szervezete

  1. Az Állami Számvevőszéket a 15 főből álló Számvevő Testület irányítja, melynek elnöke az Állami Számvevőszék elnöke.
  2. Az Állami Számvevőszék elnökét helyettesét, - akik a Számvevő Testület tagjai - és a Számvevő Testület további tagjait az Országgyűlés által jelölt személyek - elnök, elnökhelyettesi tisztségre legalább 3-3 fő, a Számvevő testületbe legalább 20 jelölt - közül a Köztársasági Elnök nevezi ki öt évre, ill. menti fel. Csak olyan személy választható és nevezhető ki az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyettesének, Számvevő Testület tagjának, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább 10 éves szakirányú gyakorlatot szerzett, továbbá a megválasztását megelőző 10 évben nem volt pártnak regisztrált tagja, ill. vezető tisztségviselője, a megválasztását megelőző 5 évben nem volt vezető olyan szervezetnél, amelynek közvetlen ellenőrzésére az Állami Számvevőszéket az Alkotmány kötelezi, továbbá a megválasztásukat megelőző 10 évben nem dolgoztak olyan akár részben is állami fenntartású, állami forrást felhasználó szervezetnél, amelyet szabálytalan közpénzfelhasználással összefüggésben elmarasztaltak. A Számvevő Testület valamennyi tagjának kinevezési feltétele a minimálbér 100-szoros összegének megfizetését garantáló felelősségbiztosítás léte.
  3. Az Állami Számvevőszék háromfős számvevő bizottságokban végzi az ellenőrzéseket, melyekhez külső szakértőket is bevonhatnak.
  4. Az Állami Számvevőszék utasítási jogkörét a konkrét vizsgálatot illetően a számvevő bizottság gyakorolja írásban, az Állami Számvevőszék elnöke által aláírt határozati formában. A nem konkrét vizsgálathoz kötött utasítási jogkört a Számvevő Bizottság gyakorolja egyszerű többséggel meghozott határozatok formájában. Szavazategyenlőség esetén az Állami Számvevőszék elnökének szavazata dönt. Szankciót csak a Számvevő Bizottság állapíthat meg. Minden határozatot név szerinti szavazással hozza meg, melynek hiányában a hibás döntésekből eredő felelősség minden tagot egyformán terhel. A Számvevő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 10 tagja jelen van.
  5. Az Állami Számvevőszék ügyviteli szervezetét az Állami Számvevőszék elnöke működési szabályzat kiadásával hozza létre, tagjai felett a munkáltatói jogokat is gyakorolja, melynek működéséért az Állami Számvevőszék elnökét terhel minden felelősség. Az Állami Számvevőszék ügyviteli szervében dolgozók létszáma nem haladhatja meg a 30 főt.
  6. Az Állami Számvevőszék elnöke és helyettesei a Számvevő Bizottság más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Az elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12 szeres összege, a Számvevő Bizottság többi tagjának havi díja a mindenkori minimálbér 10 szeres összege.

IV. CÍM – Az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek felelőssége

  1. Az Állami Számvevőszék elnöke, helyettese, a Számvevő Bizottság tagjai tisztségviselőknek minősülnek, feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.
  2. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 10 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.
  3. Az Állami Számvevőszék tisztségviselőivel szembeni sérelemdíj eljárást a köztársasági elnök, a kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.

IV. CÍM – Az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének megbízatása megszűnik

  1. Megbízatási idejének lejártával
  2. Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.
  3. Lemondásával
  4. A 70. életév betöltésével
  5. Az Alkotmány erejénél fogva, amennyiben legalább 3 hónapon keresztül nem képes ellátni a feladatát, mely megszűnésről a köztársasági elnök ad ki határozatot.
  6. Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
  7. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.
  8. Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Állami Számvevőszék tisztségviselője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték kötelezettségei megszegése, vagy mulasztása okán.