VII. FEJEZET - Választási Bizottság

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. szeptember 14., 16:44-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Szabályozási koncepció)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Bevezető

Korábban is leírtam azt a szösszenetet, amit Sztálinnak tulajdonítanak, „nem az a lényeg, hogy kire szavaznak, hanem az, hogy ki számolja meg a szavazatokat.”

Így arra jutottam, ha a választásokat tekintjük minden jog technikai forrásának, akkor alkotmányjogi szinten kell annak a szervezetnek az alapszabályait is megalkotni, amely felel a tisztességes, átlátható, ellenőrizhető választások lebonyolításáért. Ennek pedig nyilvánvaló feltétele, hogy a választásokon részt vevőktől, vagy a már megválasztott tisztségviselőktől, testületektől is teljesen elszeparálódjon, azoktól semmilyen módon ne függjön. Ennek érdekében a „Én Alkotmányom” koncepciója alapján egy általunk választott vezető irányítása alá rendelt, mindenkitől független szervezetet hozok létre. A neve annyira nem lényeges, mivel mindenki ismeri ezt a nevet, ezért hagytam meg én is annak.

Szabályozási koncepció

  • A Választási Bizottság elnökét és helyettesét közvetlenül választjuk 7 évre és csak egyszer tölthetik be ezt a tisztséget
  • Komoly hatalommal van felruházva, mivel ez állapítja meg, hogy a jelöltek eleget tesznek-e az Alkotmány előírásainak, ha nem, akkor kizárja őket az indulók közül
  • Alapvető feladata a szavazások lebonyolítása technikai feltételeinek kialakítása, olyan biztonsági protokoll alkalmazása, amely kizárja a külső behatolás lehetőségét, olyan tesztek lefuttatása, amely kizárja a túlterheltség vagy egyéb ok bekövetkezése esetén a rendszer összeomlását
  • Létrehozza a max. 50 főből álló bizottsági szervezetet
  • Kialakítja a távszavazás intézményes hátterét és biztosítja annak működését
  • Lebonyolítja a választásokat és biztosítja azok teljes és folyamatos nyilvánosságát átláthatósággal és elszámolhatósággal együtt
  • Mint minden tisztségviselőt sérelemdíj fizetési kötelezettség terheli feladatai megszegése esetén

I. CÍM – A Választási Bizottság funkciója, hatásköre megválasztása

  1. A Választási Bizottság az Alkotmány alapján lefolytatott valamennyi választás lebonyolításáért felelős, szervezetileg független, a választópolgároknak felelős szervezet. A Választási Bizottság hatásköre nem terjed ki az Alkotmány elfogadására, vagy annak módosítására irányuló választási eljárás lebonyolítására.
  2. A Választási Bizottság önálló jogi személy, önálló költségvetési szerv, költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.
  3. A Választási Bizottság hatásköre:
    a) A választópolgárok választási névjegyzékét vezeti, folyamatosan karban tartja
    b) Létrehozza és fenntartja a választások lebonyolításához szükséges technikai feltételeket úgy, hogy az Alkotmányban meghatározott legrövidebb idővel előírt választás zavartalanul lebonyolítható legyen
    c) Kiépíti és folyamatosan teszteli azt az informatikai rendszert, amelynek felhasználása mellett kerül sor a választások lebonyolítására.
    d) Meghatározza azokat a legnagyobb sarokterheléseket, amelyek felmerülhetnek az informatikai rendszer működése során a választások alatt és ehhez kialakítja azokat technikai megoldásokat, amelyek kizárják a választási rendszer összeomlását, hibás működését.
    e) Folyamatosan teszteli és javítja azokat a biztonsági feltételeket, amelyek kizárják a kívülről kezdeményezett beavatkozásokat. A biztonsági rendszernek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy valós időben felismerje a behatolási kísérleteket és képes legyen meghatározni annak forrását.
    f) Ellenőrzi azoknak a feltételeknek a meglétét, amelyeket az Alkotmány meghatároz adott szavazás megtarthatóságához. Azok hiányában a választás lebonyolítását megtagadja.
    g) Ellenőrzi a választásokon indulni kívánó jelöltek Alkotmányban meghatározott indulási feltételeinek fennállását, azok hiányában határozattal kizárja az indulók közül.
    h) A szavazás jellegétől függően meghatározza a szavazási pontokat és azokra a helyekre megszervezi a szavazás lebonyolításához szükséges technikai és személyi feltételeket
    i) Legyártatja az egyedi választási jellel ellátott ellenőrizhető számú szavazólapot, azokat tárolja, a választási pontokra kiszállítja, azok felhasználását folyamatosan ellenőrzi, továbbá minden választási ponton elszámol az oda elszállított szavazólapokkal
    j) Biztosítja a választások teljes eljárása alatt a folyamatos átláthatóságot és nyilvánosságot
    k) Saját hatáskörébe tartozó személyzet alkalmazásával lebonyolítja a választásokat
    l) Meghatározza és biztosítja azokat a technikai feltételeket és azonosítási eljárásokat, amelyek mellett elektronikus, vagy postai úton, ill. egyéb, biztonsággal azonosítható és ellenőrizhető módon távszavazással is lehetséges szavazni, és nyilvánosság biztosítása mellett lehetővé teszi ezen eszközök alkalmazását.
    m) Megállapítja a szavazás eredményét melyről határozatot hoz, mely határozat bírósági úton felülvizsgálható
    n) A választások lebonyolítását követően ellenőrizhető módon archiválja és megőrzi a választások lebonyolításához felhasznált szavazat leadására szolgáló iratokat, eszközöket, melyeket a választási és a jogorvoslati eljárások lezárását követő 365. napot követően megsemmisít
    o) A nem selejtezhető választási iratokat levéltárban archiválja
  4. A Választási Bizottság működése, a választások lebonyolítása során biztosítani kell minden választópolgár részére a szervezet, ill. az általa bonyolított választások vonatkozásában a működés nyilvánosságát, átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és az eredmények folyamatos és zavartalan, valós idejű megismerésének lehetőségét.

II. CÍM – A Választási Bizottság elnökének, helyettesének a megválasztása, felelőssége

  1. A Választási Bizottság elnökét és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra. Amennyiben mandátumuk az országgyűlési választások napjához képest 180 napon belül szűnne meg, a Választási Bizottság elnöke és helyettese az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott Választási Bizottság elnöke, ill. helyettese csak a korábbi Választási Bizottság elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.
  2. Amennyiben a Választási Bizottság elnökének és helyettesnek megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a Választási Bizottság elnökét és helyettesét a korábbi Választási Bizottság elnöke és helyettese megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A Választási Bizottság elnöke és helyettese választásának időpontját köztársasági elnök tűzi ki olyan időintervallum beiktatásával, amely elegendő a jelöltté válás feltételeinek teljesítéséhez.
  3. Választási Bizottság elnökének és helyettesének megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik a mindenkori minimálbér legalább 300 havi összegének megfelelő sérelemdíj fizetését garantáló vagyoni fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.
  4. A Választási Bizottság elnökét és helyettesét nem lehet újraválasztani. A megválasztott helyettes sem indulhat a Választási Bizottság elnökének tisztségéért kiírt választáson.
  5. Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a Választási Bizottság elnöki tisztség betöltésére, aki rendelkezik olyan informatikai szakismereteket igazoló végzettséggel, amely alapján képes átlátni és irányítani a választási rendszer informatikai hátterét. Valamely Magyarországon akkreditált tanintézményben felsőfokú végzettséget szerzett és rendelkezik sérelemdíj, ill. kárfelelősségének fedezetét biztosító felelősségbiztosítással, legalább a mindenkori minimálbér összegének 300 szoros összegére. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.
  6. A Választási Bizottság elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja az 5. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 10.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a Köztársasági Elnöki Hivatalban legalább 30 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.
  7. Választási Bizottság elnökének választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.
  8. A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a Választási Bizottság elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a Választási Bizottság elnökhelyettesének tisztségét.
  9. A megválasztott Választási Bizottság elnök és helyettese a köztársasági elnök előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének végső feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.
  10. A Választási Bizottság elnöke és helyettese az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el. Ezen összeget a Köztársasági Elnök Hivatalának kártalanítási alapjába kell helyezni.

III. CÍM – A Választási Bizottság elnökének hivatala és működése

  1. A megválasztott Választási Bizottsági elnöke legfeljebb 50 főből álló állandó szakmai szervezetet hoz létre és tart fenn a Választási Bizottság feladatainak ellátása érdekében.
  2. A választások lebonyolítása érdekében az állandó szakmai szervezet létszámán felül jogosult megbízási jogviszony keretében a helyi választási feladatok ellátása érdekében arra alkalmas, pártsemleges és alkalmas személyeket igénybe venni.
  3. A Választási Bizottság elnöke megalkotja a Választási Bizottság működési szabályzatát, mely a köztársasági elnök aláírásával lép hatályba. Hasonló módon lehet módosítani.
  4. Amennyiben a Választási Bizottság elnök, mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a Választási Bizottság elnökének hatáskörében megválasztott helyettese jár el.
  5. A Választási Bizottság elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A Választási Bizottság elnöke és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.
  6. A Választási Bizottság elnökének és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.

IV. CÍM – A Választási Bizottság elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik

  1. Megbízatási idejének lejártával
  2. Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.
  3. Lemondásával
  4. Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
  5. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.
  6. Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a Választási Bizottság elnöke, ill. helyettese, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.

V. CÍM – Országos és helyi népszavazás

  1. Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére, ill. az Alkotmányban nevesített esetekben a köztársasági elnök országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök saját döntése alapján, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazást rendelhet el.
  2. A helyi önkormányzat illetékességi területén szavazati joggal rendelkező helyi választópolgárok 20%-nak kezdeményezése alapján a köztársasági elnök helyi népszavazást rendel el.
  3. Alkotmány módosításával összefüggő népszavazásra csak az Alkotmányban az alkotmánymódosításra meghatározott eljárási rendben kerülhet sor.
  4. Országos és helyi népszavazást minden olyan kérdésben tartani lehet, amely az országgyűlési választásokkal, ill. helyi képviselőválasztásokkal kapcsolatban a választás tárgya lehet.
  5. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre, a népszavazással érintett tisztségviselőkre, a népszavazás tárgyára nézve kötelező azzal, ha az országos vagy helyi népszavazás tárgya olyan határozat megváltoztatása, amelyet korábban országos, vagy helyi népszavazás fogadott el, az új határozat csak akkor módosítja a korábbi döntést, ha mind a választáson részt vevők száma, mind a cél szerint leadott szavazatok száma meghaladja ez eredeti határozatot elfogadók számát.
  6. Az országos és helyi népszavazás lebonyolításának rendjére, eredményének megállapítására az országgyűlési, ill. a helyi képviselőválasztásokra megállapított szabályok vonatkoznak.