„V. FEJEZET - Köztársasági Elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Az Én Alkotmányom
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  „''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával”''
  „''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával”''


== Bevezető ==
== '''Bevezető''' ==
A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a ''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját''.
A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a ''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját''.


14. sor: 14. sor:
A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.
A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.


<u>Szabályozási koncepció:</u>
== '''Szabályozási koncepció''' ==
 
* Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.
* Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.
* A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.
* A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.
29. sor: 28. sor:
* A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.
* A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.


== I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása ==
== '''I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása''' ==


# ''A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.''
# ''A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.''
# ''A köztársasági elnök hatásköre:''<br />''a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja''<br />''b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka''<br />''c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei''<br />''d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt''<br />''e) Megköti a nemzetközi szerződéseket''<br />''f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését''<br />''g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben''<br />''h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''<br />''i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát''<br />''j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani''<br />''k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére''<br />''l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.''<br />''m) Törvényt kezdeményezhet''<br />''n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot''<br />''o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait''<br />''p) Kialakítja saját hivatala szervezetét''<br />''q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat''<br />''r) Országos népszavazást írhat ki''<br />''s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;''<br />''t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban''<br />''u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül''<br />''v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket''<br />''w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét''<br />''x) Kinevezi a hivatásos bírákat''<br />''y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait''<br />''z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat''<br />''aa) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal''<br />''bb) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat''<br />''cc) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat''<br />''dd) Ellenállási jog gyakorlása során, amennyiben bíróság jogerős ítéletével megállapítja az ellenállási jog jogalapjának fennállását, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat''<br />''ee) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését''<br />''ff) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát''<br />''gg) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben''<br />''hh) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben''<br />''ii) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal''
# ''A köztársasági elnök hatásköre:''<br />''a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja''<br />''b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka''<br />''c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei''<br />''d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt''<br />''e) Megköti a nemzetközi szerződéseket''<br />''f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését''<br />''g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben''<br />''h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''<br />''i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát''<br />''j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani''<br />''k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére''<br />''l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.''<br />''m) Törvényt kezdeményezhet''<br />''n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot''<br />''o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait''<br />''p) Kialakítja saját hivatala szervezetét''<br />''q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat''<br />''r) Országos népszavazást írhat ki''<br />''s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;''<br />''t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban''<br />''u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül''<br />''v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket''<br />''w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét''<br />''x) Kinevezi a hivatásos bírákat''<br />''y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait''<br />''z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat''<br />''aa) Kinevezi az országos rendőrfőkapitányt''<br />''bb) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal''<br />''cc) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat''<br />''dd) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat''<br />''ee) Ellenállási jog gyakorlása során, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat''<br />''ff) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését''<br />''gg) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát''<br />''hh) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben''<br />''ii) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben''<br />''jj) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.''


== II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége ==
== '''II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége''' ==


# ''A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''
# ''A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''
45. sor: 44. sor:
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
# ''A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.''
# ''A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.''
# ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget.''
# ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget. Amennyiben a köztársasági elnöknek, ill. helyettesének mandátuma, annak hatálya alatt megszűnik, a választásokon elért következő legtöbb szavazatot szerző jelöltet kell a megüresedett tisztségbe beiktatni. Újraválasztás szempontjából, amennyiben az ilyen módon kooptált személy mandátuma eléri a teljes mandátum több mint fele idejét, az teljes mandátumnak minősül.''
# ''A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.''
# ''A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.''
# ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.''
# ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.''
53. sor: 52. sor:
# ''A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''
# ''A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''


== III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése ==
== '''III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése''' ==


# ''A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladati szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.''
# ''A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladatai szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.''
# ''A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.''
# ''A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.''
# ''A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.''
63. sor: 62. sor:
# ''A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''
# ''A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''


== IV. Cím – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik ==
== '''IV. CÍM – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik''' ==


# ''Megbízatási idejének lejártával.''
# ''Megbízatási idejének lejártával.''

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 14., 16:39-kori változata

A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával”

Bevezető

A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját.

Amit korábban az alkotmány fejlődéséről írtam, abból azt gondolom már régen leszűrtétek, hogy az alkotmány az egy „háborús termék”.

Ahhoz, hogy ezeket a sorokat le tudjam írni sokaknak kellett meghalniuk azoknak a háborúknak a csataterein, amelyek eredményeképpen a mindenki felett álló hatalmat – korábban a királyt – kezelhető szintű jogi korlátok közé sikerült szorítani.

Minden háború leegyszerűsítve két koncentrált erő összecsapása, melynek végén már csak egyetlen koncentrált erő marad és a másik megsemmisítése következtében a nyertes fél mindent visz.

Az alkotmányjogi csatatéren minden négy évben lezajlik ez az ütközet, amikor is az egymással szemben álló politikai erők megmérkőznek egymással és a győztes ebben az esetben is mindent visz. A választási csatatéren mi magunk vagyunk a katonák és négyévente egyszer koncentráljuk az erőinket, mely erő a választást követően elenyészik minden oldalon, és további négy évig tetszhalottként vegetál várva, hogy újra felléphessen ebben a műsorban. Ezt a négyévente egyszer koncentrált és azon nyomban eltűnő erőt nevezem én a koncentrált erő végzetes elgyengülése problémájának. A választópolgárok akarata négy évre teljességgel eltűnik és a nyertes politikai erő marad a csatatéren, élve és visszaélve a megszerzett erejével. Nem marad olyan erő a hatalommal felruházó választópolgárok képviseletében, amely ezt követően kontrollálná az átruházott hatalommal élést vagy visszaélését.

A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.

Szabályozási koncepció

  • Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.
  • A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.
  • A köztársasági elnök hatáskörét nem sorolom fel, azt javaslom elolvasni, az egyszerűen értelmezhető felsorolás, de valójában ennek a tisztségnek a lényegét tartalmazza. E körben kiemelem azt a jogát, hogy csak azt a kormányprogramot lehet végrehajtani, amelyet megszavazunk és kormányprogramként is megjelenik. A köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, aki annak teljesítését is felügyeli, elmaradás esetén számon kér, meghiúsulás esetén pedig elzavarhatja a csapatot.
  • Az Országgyűlés elvileg létrehozhat olyan koalíciót, amelyben nem marad ellenzék, amely elvégezhetné a kormány ellenőrzésének alkotmányos kötelezettségét. Ilyen esetben a kormány ellenőrzésének feladatát a köztársasági elnök látja el az ellenzéki bizottságok hatáskörében eljárva.
  • A köztársasági elnök hatalmának korlátját az Alkotmánybíróság hatásköre garantálja, mivel öncélú, hibás intézkedéseivel kapcsolatban kérni lehet az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatot, amely teljes ülésen hoz határozatot, mely mindenkire kötelező.
  • Minden 40 évet betöltött, felsőfokú végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelölt lehet, ha megszerez legalább 30.000 ajánlást tőlünk. Ennek technikája két féle lehet, a hagyományos íves alapú aláírásgyűjtés, de lehetőség lesz netes alapú ajánlások begyűjtésére is.
  • Mivel minden más esetben a köztársasági elnök tűzi ki a választás időpontját, ebben az esetben mivel róla van szó, ezt a jogot a Választási Bizottság elnöke fogja gyakorolni és megállapítani az indulási feltételeket teljesítő jelöltek nevét.
  • A választás egy fordulós és egyszerű többséges, érvényességi létszámküszöb nélkül
  • A rendszeremben hangsúlyos szerepben megjelenik a „vice president” az elnökhelyettesi funkció is, amelyet a választáson 2. helyezett jelölt tölt be. A tisztségek két alkalommal tölthetők be
  • A köztársasági elnök létrehozza saját hivatalát, amelynek létszáma 50 fő lehet, amit szükség esetén ideiglenesen 20%-al – 10 fővel – megnövelhet. A hivatal osztályokból épül fel a hatáskörébe tartozó ügytípusok alapján.
  • A köztársasági elnök létrehoz egy olyan elektronikus felületet, amelyre bárki feltöltheti azokat a jogsérelmeket, amelyekkel találkozott és azokkal kapcsolatban érdemi válasz adására köteles a köztársasági elnök.
  • A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.

I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása

  1. A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
  2. A köztársasági elnök hatásköre:
    a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja
    b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka
    c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei
    d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt
    e) Megköti a nemzetközi szerződéseket
    f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
    g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben
    h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
    i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát
    j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani
    k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére
    l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.
    m) Törvényt kezdeményezhet
    n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot
    o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait
    p) Kialakítja saját hivatala szervezetét
    q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat
    r) Országos népszavazást írhat ki
    s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
    t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban
    u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül
    v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
    w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét
    x) Kinevezi a hivatásos bírákat
    y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait
    z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat
    aa) Kinevezi az országos rendőrfőkapitányt
    bb) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal
    cc) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat
    dd) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat
    ee) Ellenállási jog gyakorlása során, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat
    ff) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését
    gg) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
    hh) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben
    ii) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben
    jj) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal
  3. A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.

II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége

  1. A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.
  2. Amennyiben a köztársasági elnök megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a köztársasági elnököt és helyettesét a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választásának időpontját a Választási Bizottság elnöke tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallumot kell biztosítania, amely alatt a jelöltek képesek teljesíteni a jelöltté váláshoz szükséges feltételeket.
  3. Köztársasági elnökké, ill. helyettesévé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.
  4. A köztársasági elnököt és helyettesét e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Két mandátumot kitöltött köztársasági elnök, ill. helyettese nem indulhat egyik tisztség megszerzéséért sem.
  5. Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, aki a feltételeknek megfelel, melyet közjegyzői hitelesítéssel ellátott jognyilatkozattal jelenthet be, amely jognyilatkozat a köztársasági elnöki választás kitűzését követő 25 napon belül nyújtható be a Választási Bizottság elnökénél. Ez a határidő jogvesztő.
  6. A köztársasági elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki az indulását hatályosan bejelentette és az indulási szándékát tartalmazó jognyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül legalább 30.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását beszerzi és azt a Választási Bizottság elnökénél letétbe helyezi.
  7. A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.
  8. A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.
  9. A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget. Amennyiben a köztársasági elnöknek, ill. helyettesének mandátuma, annak hatálya alatt megszűnik, a választásokon elért következő legtöbb szavazatot szerző jelöltet kell a megüresedett tisztségbe beiktatni. Újraválasztás szempontjából, amennyiben az ilyen módon kooptált személy mandátuma eléri a teljes mandátum több mint fele idejét, az teljes mandátumnak minősül.
  10. A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.
  11. Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.
  12. A megválasztott köztársasági elnök az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállal a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.
  13. A köztársasági elnök az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a Köztársasági Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani a köztársasági elnök kötelezettségszegése, mulasztása okán.
  14. A köztársasági elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és elnökhelyettes más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.
  15. A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.

III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése

  1. A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladatai szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.
  2. A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.
  3. A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.
  4. Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, a köztársasági elnök hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát a köztársasági elnök választásának előzményi feltételei szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
  5. A köztársasági elnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően - jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a köztársasági elnök 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a köztársasági elnök mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.
  6. A köztársasági elnök és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.
  7. A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.

IV. CÍM – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik

  1. Megbízatási idejének lejártával.
  2. Halálával.
  3. Lemondásával.
  4. Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
  5. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.
  6. Ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására.
  7. Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a köztársasági elnök, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.