„Preambulum” változatai közötti eltérés

Innen: Az Én Alkotmányom
 
10. sor: 10. sor:


== '''Az „Én Alkotmányom” preambuluma''' ==
== '''Az „Én Alkotmányom” preambuluma''' ==
<blockquote>''"Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.''
<blockquote>''„Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.''


''Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.''
''Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.''
24. sor: 24. sor:
''A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.''
''A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.''


''Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait."''</blockquote>Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.
''Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait.''</blockquote>Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.


== '''A preambulum szövegének magyarázata''' ==
== '''A preambulum szövegének magyarázata''' ==

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 18., 16:30-kori változata

A preambulum maga az instant Alkotmány, amelyet alapelvi szinten fogalmaz meg és az Alkotmány további részei nem tesznek mást, mint rétegről rétegre haladva részletszabályokká változtatják a preambulumban megfogalmazott elveket.

Ha rögzítjük – márpedig kell – hogy a nyugat európai jogfejlődés által elért eredményeket tekintjük a magunkénak, ebből az fog következni, hogy olyan értelmezést nem kaphat az Alkotmány egyik rendelkezése sem, amely ellentétes lenne az európai jogfejlődés által kimunkált elvekkel.

Viszont már ebben a részben rögzíteni kell, hogy mi a forrása az Alkotmánynak és ez az egy mondat viszont eleve meghatároz egy sor olyan részletszabályt, amelyet az alkotmánykoncepció különböző fejezetei tartalmaznak.

A jelenlegi Alaptörvény maga is rögzíti, hogy „minden hatalom forrása a nép”, mely elvből viszont az következik, hogy alkotmányozásról ugyanennek az erőnek, hatalmi forrásnak kell döntenie. A koncepcióm alapelemét képezi, hogy az alkotmányozás jogát nekünk magunknak kell elvégeznünk és ezt a jogot magunkhoz vonni, melynek eljárási lehetőségeit a koncepciót lezáró anyagban fogom részletesen ismertetni.

A jelenlegi Alaptörvény nem közvetít „élő jogot”, az Alkotmánybíróságon kívül senki sem használja közvetlen jogként, amely viszont azt jelenti, hogy nagyon könnyen elválhat a ténylegesen alkalmazott jog jogforrási rendszerének tartalma az Alaptörvény elveitől, amely ténylegesen tetten is érhető. Olyan Alkotmányt szeretnék az „Én Alkotmányomban” létrehozni, amely közvetlen jogforrása lesz a hétköznapi jogalkalmazásnak, naponta teszi próbára a lefektetett elvek működését. Egy Alkotmánynak nem is lehet más célja.

Az „Én Alkotmányom” preambuluma

„Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.

Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.

Magyarország függetlensége megőrzése mellett az Európai Unió, és a nyugat-európi védelmi szervezet tagja, magáénak tekinti ezen szervezetek céljait, elfogadja azok alapdokumentumait, elveit. Az Európai Unió joga elsődlegességének figyelembe vételével alakítja saját jogrendszerét.

Az Alkotmány magját a tételesen meghatározott alapjogok és alapkötelezettségek képezik, amelyek minden különbségtétel nélkül általánosan vonatkoznak minden természetes és jogi személyre és minden más szervezetre.

A Magyar Állam elsődleges feladata biztosítani azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, polgárainak lehetősége legyen saját és az egész társadalom érdekében kibontakoztatni egyéni tehetségüket.

A Magyar Állam és szervei működése állampolgárai irányában szolgáltató jellegű, hatalomként csak az ország, a társadalom, állampolgárai védelmében, érdekeik érvényesítése céljából lép fel.

A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.

Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait.”

Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.

A preambulum szövegének magyarázata

Úgy gondolom nem szükséges külön kommentálni az egyes állításokat, kellően közérthető azok tartalma, csak röviden foglalom össze:

  • A plurálisan demokratikus állam olyan, amelyben a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesül, nem sajátítható ki.
  • Az „Én Alkotmányom” élő jogként történő megjelenését biztosítja annak deklarálása, hogy ellentétes jog nem alkotható, alkalmazható. A későbbiekben kifejtésre kerül, hogy ennek a tartalma teljesen eltér a jelenlegi megoldástól, amely szerint kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja meg mi alkotmányos és mi nem. Az én koncepcióm az angol jogértelmezéshez áll sokkal közelebb, a bíróságoknak maguknak kell eldönteni az AB-tól függetlenül, arról, hogy a konkrét jogesethez felhasznált jog kompatibilis-e az Alkotmánnyal. Az AB monopóliumát e kérdésben jelentősen szűkítem, mivel mint láthatjuk az egész szervezetet képes zsebre vágni a politikai hatalom, továbbá az eljárásának bürokratikus, rendkívül hosszú és ellentmondásos végeredménye nagyon távol áll a „való világtól”.
  • Az Uniós jog elsődlegességét a csatlakozással vállaltuk, így ennek deklarálása kötelező. Az már más kérdés, ha most is ez a deklarált állapot miért működünk máshogy, mint a valódi demokráciák. Nem véletlenül indulnak sorra a kötelességszegési eljárások, a magyar trükközésre választ megfogalmazó határozatok, tehát a deklaráláson túl gyakorlatilag ellenműködik a rendszer, permanens szerződésszegésben van.
  • Talán a legfontosabb feladata egy Alkotmánynak meghatározni az Állam legalapvetőbb működési vezérelveit. Az „Én Alkotmányom” szerint ez nem lehet más, mint a polgárokkal szembeni szolgáltatási jellegű kapcsolat, ami jelenleg döntően hatalmi megközelítésű, míg hatalmi eszközökkel csak a legszükségesebb esetekben élhet. Ezen kívül nem válhat öncélúvá, önjáróvá, célja nem lehet más mind az állampolgárok képességeinek kibontakoztatását elősegíteni.
  • Ugyanilyen fontos vezérelv az „olcsó állam” és a közpénzekkel való feltétlen elszámolás elve. Bármerre nézek jelenleg öncélú esztelen pénzszórás folyik, az egyéni érdekek mentén.
  • Végezetül hasonlóan fontos vezérelv a túlhatalom kizárása, amely túlhatalom jellemzi a jelenlegi állapotot, ami teljesen kontraproduktív az egyéni kezdeményezőképesség kibontakoztatását illetően és ez alapvető gátja a társadalom egésze arányos erősödésének. Az ilyen jellegű hatalomgyakorlás alapvetően a társadalom belső polarizálódását eredményezi, de ez is a cél, oszd meg és uralkodj. Az „Én Alkotmányom” alapvető célnak tekinti, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek segítségével az ilyen helyzeteket meg lehet előzni.