„IX. FEJEZET - Alkotmánybíróság” változatai közötti eltérés

Innen: Az Én Alkotmányom
 
42. sor: 42. sor:


# ''Az Alkotmánybíróság 15 tagját és 5 póttagját a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra.''  
# ''Az Alkotmánybíróság 15 tagját és 5 póttagját a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra.''  
# ''Az Alkotmánybíróság tagjának megválasztható bármely magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával is rendelkezik, a negyvenötödik életévét betöltötte, legalább 15 éves gyakorlatot szerzett jogi oktatói, közigazgatási, bírósági, ügyészségi, ügyvédi tevékenységgel, jogi tárgyú publikációja jelent meg valamely jogi szaklapban, vagy kiadványban, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, ill. a jelöltségét megelőző 5 éven belül en nem volt pártnak tagja, a végrehajtó hatalomtól semmilyen megbízással nem rendelkezett, a tisztség betöltésekor nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.''
# ''Az Alkotmánybíróság tagjának megválasztható bármely magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával is rendelkezik, a negyvenötödik életévét betöltötte, legalább 15 éves gyakorlatot szerzett jogi oktatói, közigazgatási, bírósági, ügyészségi, ügyvédi tevékenységgel, jogi tárgyú publikációja jelent meg valamely jogi szaklapban, vagy kiadványban, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, ill. a jelöltségét megelőző 5 éven belül nem volt pártnak tagja, a végrehajtó hatalomtól semmilyen megbízással nem rendelkezett, a tisztség betöltésekor nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.''
# ''Az Alkotmánybíróság tagjának azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja a 2. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 1000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a köztársasági elnöki hivatalban legalább 60 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.''  
# ''Az Alkotmánybíróság tagjának azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja a 2. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 1000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a köztársasági elnöki hivatalban legalább 60 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.''  
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
# ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''
65. sor: 65. sor:


# ''Az Alkotmánybíróság és tagjai feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.''
# ''Az Alkotmánybíróság és tagjai feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.''
# ''Az Alkotmánybíróság kötelezettségei megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.''
# ''Az Alkotmánybíróság tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.''
# ''Az Alkotmánybíróság, ill. tagjával szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.''
# ''Az Alkotmánybíróság, ill. tagjával szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.''



A lap jelenlegi, 2021. szeptember 14., 16:48-kori változata

Bevezető

Az Alkotmánybíróságnak kiemelt szerepe van abban, hogy jelenleg ott tartunk, ahol. Az Alkotmánybíróság a vezérlevű hatalomgyakorlást kritikátlanul kiszolgáló szervezetté degradálódott, ami az intézmény tekintélyét nagyon durván megtépázta. A végrehajtó hatalom is kulcsfontosságúnak tekintette, ezért az első és ezt követően minden intézkedésével azt a célt tűzte maga elé – és valósította is meg – hogy olyan „kipróbált” lekötelezett emberekkel töltse fel, akik elkötelezettsége sokkal fontosabb szempont, mint a szakmai alkalmasság.

Az Alkotmánybíróság Iskolapéldája annak a hatalmi technikának, amely úgy épített ki autokratikus vezetési rendszert, hogy az Alkotmánybíróságnak a demokrácia tényleges működését garantáló funkcióját kiüresítette, ennek ellenére minden helyzetben hivatkozik a szervezetre, mint a demokratikus hatalomgyakorlás bizonyítékára. Ez az a hatalmi technika, amelyet minden kulcsfontosságú szervezet esetében megvalósított eddig a végrehajtó hatalom, egyetlen kivétellel.

A bírósági rendszert még nem sikerült kiherélnie, de a koncepció már elkészült a központosított közigazgatási bíráskodás bevezetésének szándékával, amely egyrészt a külső tiltakozás, de leginkább a bírósági rendszer belső ellenállása miatt bukott meg eddig. Az első lépést ez irányba is megtette a hatalom, a Kúria élére bírói gyakorlattal nem rendelkező személyt nevezett ki. Nyilván vannak egyéb olyan tulajdonságai, amelyek miatt így történt, de tartok attól, hogy ezek a tulajdonságok nem a mi érdekeinket szolgálják. Így aztán ne legyenek illúzióink, még négy év hatalommal ezt az utolsó bástyát is be fogja venni a hatalom, és attól kezdve már csak mi, választópolgárok leszünk az egyetlenek, akik megmaradtunk ellenállni, de egy ilyen helyzetben az is a „mission impossible” kategóriájába fog tartozni. Belesodródunk a lengyel vonalba, ami az EU-ból való kiűzetéssel fog lezáródni. Ezt viszont nem kellene megvárnunk, amíg lehet, tenni kellene ellene. A koncepcióm is ezt a célt szolgálja.

Szabályozási koncepció

Az Alkotmánybíróság szerepét, feladatait, hatáskörét a bevezetőben részletezett kitettsége következtében jelentősen és alapvetőn át kell alakítani. Nem szabad olyan helyzetben hagyni ezt a szervezetet, amellyel ennyire könnyen vissza lehet élni.

A legfontosabb funkcióját, - a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzését - egész egyszerűen elveszi a testülettől az „Én Alkotmányom” koncepciója. Ebben a vonatkozásban az angolszász jogi szemléletet veszem át, amely szerint azt, hogy egy jogszabály alkotmányos-e vagy sem minden egyes ügyben a jogot alkalmazó bíróságoknak kell eldönteni.

Ennek van egy további, szintén nem elhanyagolható oka is, ami a bíróságok szerepének módosításával függ össze. A koncepcióm megpróbál a „lehetetlennel” is megbirkózni, a bíróságoknak nem a jogszolgáltatás lenne a feladata, - mint jelenleg, - hanem nevükhöz méltóan az igazságot kellene szolgáltatniuk, melyhez viszont korlátozott precedens rendszer bevezetése is szükséges lesz, de nem a Kúria szintjén, mint jelenleg, hanem már az alapeljárásra jogosult bíróságok szintjén. Ahhoz, hogy ezt a szerepet el tudja látni a bírósági rendszer, esetszinten kell vizsgálnia, hogy az instant igazságot tartalmazó jog az egyedi ügy szintjén elvezet-e az igazsághoz, vagy sem. Ez viszont feltételezi azt a jogát, hogy az igazság elérése érdekében döntsön valamely jogszabály alkalmazhatóságáról. De erről bővebben majd a bírósági rendszerrel kapcsolatban írok.

Visszatérve az Alkotmánybíróságra, azt is meg kell állapítani, hogy jelenleg egyébként is alkalmatlan arra, amit még kiüresítése előtt a szervezetre rótt a törvényhozás, mivel nagyon szűk a keresztmetszete, nagyon kicsi a létszáma az elvárt feladatokhoz képest. Különböző technikákat találtak ki ennek a problémának a kezelésére. Ahogy én az ügyeimmel kapcsolatban tapasztaltam ez a technika a következő:

  • Készítettek egy szűrőegységet, amely megszűri a beérkezett igényeket. Ezt a feladatot a titkár látja el, aki természetesen nem alkotmánybíró. Tehát azt, hogy mi kerül az AB elé, azt a titkár hatásköre eldönteni.
  • A Titkár Úrnak van egy levélsablonja, amely egyforma tartalommal bír. Minden alkotmányjogi panasz esetén kapok egy levelet akármilyen tartalmú, méretű stb. beadvány kerül benyújtásra, mely szerint a beadvány nincs kellőképpen kidolgozva. Attól természetesen tartózkodik ez a levélsablon, hogy valamilyen konkrétumot tartalmazzon, mert azt viszonylag egyszerűen pótolni lehetne. Helyette a szubjektív megítélés jogát tartja fenn és bármit írhatok ezt követően is minősítheti úgy a beadványt, hogy az nem kellőképpen kidolgozott.
  • Ezt a technikát azzal erősíti meg, hogy még véletlenül sem adtak ki olyan protokollt, amely a titkár eljárásával kapcsolatosan bármilyen jogorvoslatot biztosítana. Hogy hányszor dolgoztam már értelmetlenül!
  • Ami pedig mégis átmegy a szűrőegységen, abban sincs köszönet, mert egy olyan jogszabályt, mint az Alaptörvényt úgy vehetik figyelembe, ahogyan éppen a hatalom azt elvárja. Nem véletlenül ilyen az Alaptörvény. Ha olvastátok az Alaptörvényt, szinte minden esetben tartalmaz egy mondatot, a részleteket „sarkalatos” (hogy utálom ezt a szót) törvény határozza meg, amely ugyebár az Országgyűlés 2/3-os hatásköre, amellyel pedig nincs probléma, megvan. Éppen ezért az Alkotmánybíróság egy kiüresített alkotmányváz alapján kellene, hogy döntsön, amiről azért meg kell állapítani, hogy egyébként sem lenne egyszerű mutatvány. Szóval a jelenlegi rendszerben egy kiüresített szervezet jár el egy kiüresített alkotmány alapján. Ez a párosítás szintén az autokratikus vezetési eszköztár egyik szükséges gyöngyszeme.
  • Az én koncepciómban az Alkotmánybíróság alapvető feladata az általunk közvetlenül választott tisztségviselők jogvitáinak megoldója, - azok házi bírósága – lesz, továbbá kap még néhány garanciális funkciót a jogállamisággal kapcsolatban.
  • Az Alkotmány karbantartását illetően is marad feladata, főleg az esetszintű precedensekből eredően, mivel miután a bírósági rendszer saját eljárási rendjében végigrágta az alapfokon született precedens jellegű ítéleteket és abból megállapították azt a jog magot, amely eltér az Alkotmányból levezethető megoldásától. Ilyen feldolgozott állapotban kapja meg az Alkotmánybíróság, amelynek feladata lesz a precedens beilleszthetőségének vizsgálata az Alkotmányba akár annak értelmezése útján, akár megfogalmazott módosítási javaslatként, de arra is juthat, hogy alkalmatlan az Alkotmányba illesztésre és ebben az esetben korlátozott felhasználási lehetőséget biztosít annak.
  • Alapvető célom ezzel az intézménnyel az, hogy napi szinten történjen meg az Alkotmány ütköztetése a való élettel és ez által napi szintű legyen az Alkotmány karbantartása. Nem tartom jónak a nagy ugrásokban történő Alkotmánymódosításokat, sokkal hatékonyabb az ilyen tyúklépésekben történő építkezés, de azt következetesen.
  • De a legfontosabb, hogy megszünteti a nyitott felelősségi állapotot a koncepcióm és a törvény előtti egyenlőség elve alapján azonos felelősséggel fog rendelkezni, mint mindenki más.

(Ennél a fejezetnél jött a végzetem és valahol benyeltem a vírust. Karanténba raktak, amitől annyit azért remélek, hogy egy kicsit gyorsít a koncepció kidolgozásán, már ha képes leszek rá.)

I. CÍM – Az Alkotmánybíróság funkciója, hatásköre jogállása

  1. Az Alkotmánybíróság a hatalmi egyensúly biztosításának kiemelt szervezete, az Alkotmányban szabályozott esetekben eljáró bíróság, az Alkotmányt indítványra értelmezi, a bírósági rendszer által kialakított esetjogot alkotmányossági szempontból minősíti.
  2. Az Alkotmánybíróság önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.
  3. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak
    a) Felügyeletet gyakorol a Magyar Állam szervezete alkotmányos működésének biztosítása érdekében, megállapításait közvetlenül közli az érintettekkel, szükség esetén konkrét kifogások megjelölése mellett határidőtűzéssel meghatározza az alkotmányos működés helyreállításához szükséges intézkedéseket. Azok elmulasztása esetén sérelemdíj eljárás megindításra jogosult felé jelzéssel él, vagy maga indítja meg az eljárást
    b) Az Alkotmányban meghatározott esetekben és tartalommal bíróságként jár el
    c) Külön indítvány nélkül vizsgálja az Országgyűlés által meghozott törvényeket azok alkotmánynak megfelelősége szempontjából. E körben korlátlan észrevételezési jog illeti meg. Az Országgyűlés köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság észrevételeit.
    d) Az Országgyűlés által meghozott törvények alkotmányossági vizsgálatának eredményét megküldi a köztársasági elnöknek, aki addig nem ratifikálhatja az elfogadott törvényt, amíg meg nem ismeri az Alkotmánybíróság véleményét.
    e) Az Alkotmányban szabályozott és a választópolgárok által közvetlenül választott tisztségviselők és szervezetek között felmerült vitában közvetít, meghallgatáson való megjelenésre kötelezhet bármely személyt, ill. szervezetet ezen joga gyakorlása során
    f) A bírósági rendszer által kimunkált precedenseket, amelyek valamely alkotmányos rendelkezéssel ellentétben állnak felhasználhatóság szempontjából egyedi vagy általánosan alkalmazható minősítéssel látja el.
    g) A bírósági rendszer által kimunkált precedenseket alapul véve évente teljes ülésén alkotmányossági jelentést ad ki, melyben értékeli a precedensek Alkotmányra gyakorolt hatását, az Alkotmány szükségesnek ítélt továbbfejlesztésére javaslatot fogalmaz meg
    h) A szükséghelyzeti kormányzás alatt közvetlen alkotmányossági felügyeletet gyakorol

II. CÍM – Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, felelősségük

  1. Az Alkotmánybíróság 15 tagját és 5 póttagját a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra.
  2. Az Alkotmánybíróság tagjának megválasztható bármely magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával is rendelkezik, a negyvenötödik életévét betöltötte, legalább 15 éves gyakorlatot szerzett jogi oktatói, közigazgatási, bírósági, ügyészségi, ügyvédi tevékenységgel, jogi tárgyú publikációja jelent meg valamely jogi szaklapban, vagy kiadványban, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, ill. a jelöltségét megelőző 5 éven belül nem volt pártnak tagja, a végrehajtó hatalomtól semmilyen megbízással nem rendelkezett, a tisztség betöltésekor nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.
  3. Az Alkotmánybíróság tagjának azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja a 2. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 1000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a köztársasági elnöki hivatalban legalább 60 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.
  4. A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.
  5. Az Alkotmánybíróság tagjának választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.
  6. A legtöbb 15 szavazatot elért jelöltet kell az Alkotmánybíróság tagjának megválasztottnak tekinteni, a további 5 legtöbbet elért szavazatot szerző jelöltek az Alkotmánybíróság póttagjai, akik választási sorrendjükben lépnek a mandátumukat elvesztő rendes tag helyébe.
  7. Az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül egyszerű többséggel és titkos szavazással elnököt és helyettest választanak a teljes mandátum idejére.
  8. Az Alkotmánybíróság tagjai a köztársasági elnök előtt esküt tesznek, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosultak hivatalba lépni.
  9. Az Alkotmánybíróság tagja az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget az Alkotmánybíróság kártalanítási alapjába kell helyezni.

III. CÍM – Az Alkotmánybíróság szervezete, működése

  1. Az Alkotmánybíróság 3 fős tanácsokban jár el, az Alkotmányban meghatározott esetekben teljes ülésen hozza meg a döntéseit nyílt szavazással. A teljes ülés elnöke az Alkotmánybíróság elnöke, szavazategyenlőség esetén az Ő szavazata dönt. Amennyiben az Alkotmánybíróság bármely tagja személyes vagy általános „vis major” okból nem képes részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén, a hiányzó tagok akadályoztatásának oka megjelölésével teljes ülésnek kell tekinteni a legalább 10 tagból álló ülést is.
  2. Az Alkotmánybíróság titkárságot hoz létre, amely végzi a testülettel összefüggő egyéb jellegű tevékenységeket. A titkárság működéséről szabályzatot alkot a teljes ülés, mely szabályzat nyilvános. A titkár tevékenységével kapcsolatos jogorvoslati protokollt is tartalmaznia kell a szabályzatnak.
  3. Az Országgyűlés a napirendre tűzött törvényjavaslat szövegét köteles egyidejűleg megküldeni az Alkotmánybíróság részére is, majd annak elfogadott verzióját is az elfogadástól számított 5 napon belül.
  4. A Kúria elnöke minden olyan precedensdöntést megküld az Alkotmánybíróság részére, amely valamely alapjogtól, ill. egyéb alkotmányos rendelkezéstől eltérő rendelkezést tartalmaz. A precedenssel együtt a Kúria mellett működő, joggyakorlat elemző csoport által kialakított véleményt is csatolni kell.
  5. Az Alkotmánybíróság teljes ülése megvizsgálja a részére megküldött precedensdöntéseket, melyeket egyediként, vagy általánosan alkalmazhatóként minősít. Az egyedi minősítéssel rendelkező precedens csak szűk körben, az eredeti tényállással azonos körülmények között szolgálhat további ítéletek alapjaként, az általánosan használható precedensek analógiaként is figyelembe vehetők. Az egyedi minősítésű precedensek elvesztik precedens jellegüket, amennyiben annak meghozatalát követő 3 éven belül nem hoznak olyan eseti döntést, amely erre az egyedi precedensre épül.
  6. Az Alkotmánybíróság teljes ülése jár el bíróságként, mely eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, az eljárás egyfokú és végleges, döntésével kapcsolatosan nincs további jogorvoslat. A bíróságként történő eljárás során, soron kívül jár el. Az Alkotmánybíróság elnöke a bíróság elnöke is, az eljárási részhatáridőket Ő határozza meg. Döntéseit ítéletként hozza meg azzal, hogy perköltséget nem számol fel. Az ítéleteket nyílt szavazással és egyszerű többséggel fogadják el. Szavazategyenlőség esetén az Alkotmánybíróság elnökének szavazata szerinti határozatot kell elfogadottnak tekinteni.
  7. Az Alkotmánybíróság 5 tagú eseti bizottságot hoz létre a vészhelyzeti kormányzás bejelentését követő 3 napon belül, mely bizottság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke. A bizottság folyamatosan ülésezik és figyelemmel kíséri a vészhelyzeti kormányzás során meghozott döntéseket alkotmányossági szempontból. Amennyiben a vészhelyzeti kormányzás sikeres ellátásához szükséges minimális alapjogi korlátozásokat meghaladó korlátozó intézkedéseket észlel, annak végrehajtását a minimálisan szükségesre korlátozhatja, vagy annak végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben alapjogok korlátozására a vészhelyzeti kormányzás során már nincs szükség, megállapítja a vészhelyzet és a vészhelyzeti kormányzás megszűnését.
  8. Az Alkotmánybíróság tagjai más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Havi díjuk a mindenkori minimálbér 12 szeres összege.

IV. CÍM – Az Alkotmánybíróság felelőssége

  1. Az Alkotmánybíróság és tagjai feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.
  2. Az Alkotmánybíróság tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.
  3. Az Alkotmánybíróság, ill. tagjával szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.

V. CÍM – Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása megszűnik

  1. Megbízatási idejének lejártával
  2. Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki, ill. az elhunyt tag helyébe a soron következő póttagot kell kooptálni.
  3. Lemondásával
  4. A 75. életév betöltésével
  5. Az Alkotmány erejénél fogva, amennyiben legalább 3 hónapon keresztül nem képes ellátni a feladatát, mely megszűnésről a köztársasági elnök ad ki határozatot.
  6. Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
  7. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a Köztársasági Elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.
  8. Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Alkotmánybíróság tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.