„IV. Fejezet - Országgyűlés” változatai közötti eltérés

Innen: Az Én Alkotmányom
 
54. sor: 54. sor:
Az elsődleges problémát a kommunista elvek alapján működő pártok jelentik. Bármelyik pártot nézem, mindegyik így vagy úgy, de vezérelven működik. Mindebből viszont az következik, hogy ha bármelyik párt, vagy pártok szövetsége nyeri meg a választást és alakít kormányt, a pártfegyelem következtében mindig a kormánynak lesz parlamentje és nem fordítva. Mivel jogi eszközökkel más fajta működési elv nem kényszeríthető ki, - a jog nem is arra való - egy nyugati típusú működési elvnek pedig semmilyen élő hagyománya nincs, így feladtam azt a kívánalmat, hogy a kormány és a parlamenti többség ilyen elvtelen szimbiózisát jogi eszközökkel megszüntessem saját koncepcióm keretében. E helyett tényként fogadtam el, hogy Magyarországon jelenleg és a jövőben is – bármilyen színű is a kormányzat – ez az elvtelen szimbiózis fennmarad, ehhez a helyzethez kell olyan technikákat hozzárendelni, amelyek kizárják, hogy ilyen összefonódás mellett is, mi választópolgárok érdekei ellen kerülhessen sor hatalomgyakorlásra.
Az elsődleges problémát a kommunista elvek alapján működő pártok jelentik. Bármelyik pártot nézem, mindegyik így vagy úgy, de vezérelven működik. Mindebből viszont az következik, hogy ha bármelyik párt, vagy pártok szövetsége nyeri meg a választást és alakít kormányt, a pártfegyelem következtében mindig a kormánynak lesz parlamentje és nem fordítva. Mivel jogi eszközökkel más fajta működési elv nem kényszeríthető ki, - a jog nem is arra való - egy nyugati típusú működési elvnek pedig semmilyen élő hagyománya nincs, így feladtam azt a kívánalmat, hogy a kormány és a parlamenti többség ilyen elvtelen szimbiózisát jogi eszközökkel megszüntessem saját koncepcióm keretében. E helyett tényként fogadtam el, hogy Magyarországon jelenleg és a jövőben is – bármilyen színű is a kormányzat – ez az elvtelen szimbiózis fennmarad, ehhez a helyzethez kell olyan technikákat hozzárendelni, amelyek kizárják, hogy ilyen összefonódás mellett is, mi választópolgárok érdekei ellen kerülhessen sor hatalomgyakorlásra.


Az „Én Alkotmányom” koncepciója az alábbi technikákat alkalmazza ennek a problémának kiküszöbölésére:
== '''Szabályozási koncepció''' ==
 
* Száműzöm az egyéni jelölteket a teljes rendszerből, tisztán pártalapú szavazásra van lehetőség. A vegyes rendszerekkel alapvetően az a probléma, hogy a pártra és a pártjelöltre kétszeresen lehet szavazni, ami teljesen eltorzítja a tényleges támogatottsági arányokat, amelyet részletesen a választáshoz való jognál fejtettem ki. Ha csak pártlistás választás van, az utóbbi három kormányzati ciklus egyikében sem szerzett volna senki 2/3-os többséget, tehát ez a választási technika eleve ad egy védelmet a túlhatalommal szemben.
* Száműzöm az egyéni jelölteket a teljes rendszerből, tisztán pártalapú szavazásra van lehetőség. A vegyes rendszerekkel alapvetően az a probléma, hogy a pártra és a pártjelöltre kétszeresen lehet szavazni, ami teljesen eltorzítja a tényleges támogatottsági arányokat, amelyet részletesen a választáshoz való jognál fejtettem ki. Ha csak pártlistás választás van, az utóbbi három kormányzati ciklus egyikében sem szerzett volna senki 2/3-os többséget, tehát ez a választási technika eleve ad egy védelmet a túlhatalommal szemben.



A lap jelenlegi, 2021. augusztus 15., 08:22-kori változata

Az elvtelen szimbiózis problémájával”

Bevezető

Eddig az I. fejezetben a fordított világrend problémáját fejtettem ki, a II. fejezetben körbe jártam az általam legnagyobbnak vélt problémát a nyitott felelősség kérdését, és ebben a fejezetben egy további problémával foglalkozom, mivel ide tartozik.

Harmadik problémaként most ismerkedjünk meg az „elvtelen szimbiózis” problémájával.

Mielőtt ebbe belemennénk, jöjjön egy kis politika történet, melynek ismerete szükséges a probléma lényegének feltárásához.

A II. fejezetben írtam a római kori diktatúra létrehozási technikájáról, amelynek a lényege szerint egy személy kezébe adták azokat az egyébként elkülönült hivatalok által gyakorolt jogokat, amelyek alapján azok együttes és egyszemélyes gyakorlója felelősség és számonkérés nélkül volt jogosult élni és visszaélni az egyesített jogkörrel. Továbbá az is kiderült, hogy ettől kezdve minden korban a hatalom gyakorlói szintén ilyen korlátlan joggyakorlásra törekedtek az ókori diktátorok mintája alapján. A középkorban ezt a pozíciót a király töltötte be, aki a azonos jogokkal rendelkezett, mint az ókori diktátorok.

Az általános iskolai történelemórákon már tanultunk a Nagy Francia Forradalomról és az ahhoz vezető folyamatokról. Ennek egyik intellektuális előfutára volt Montesquieu, aki érzékelve ezt a diktátorok óta gyakorolt hatalmi technikát jutott arra, hogy kell lennie egy ellenkező irányú folyamatnak is, amikor a koncentrált hatalomgyakorlást szét lehet és kell bontani, azokat személyükben és szervezetükben elkülönült egységek hatáskörébe kell adni. Ez volt a hatalmi ágak szétválasztásának elve, amely a zsarnokság kiküszöböléséhez szükséges.

Három államhatalmi ágat különböztetett meg, törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalmat. Ezzel összefüggésben arra jutott, ha ezek közül bármelyik kettőnek nem megfelelő szétválasztása, az zsarnokságot eredményez. Ezért a hatalmat úgy kell megosztani, hogy egyik ág se kerekedhessen a másik fölé, hanem azok kiegyensúlyozzák egymást. (Milyen aktuális meglátás ez ma is!!)

A hatalmi ágak szétválasztásának elvét ezt követően valamennyi alkotmány alapelvnek tekintette.

És akkor elértünk a jelzett problémához az „elvtelen szimbiózis” problémájához.

Mint jeleztem minden alkotmány, így az Alaptörvény is deklarálja a hatalom ágak szétválasztásának elvét.

C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

Jól hangzik, csak nem igaz. Hiába rögzítik az alkotmányok a hatalom szétválasztásának elvét, mindig akad valaki, aki eléggé „kreatív” ahhoz, hogy ezt a „problémát” kiküszöbölje és a három hatalmi ágból legalább kettőt, de a legjobb lenne, ha mindhármat a kezében tudhatná. Montesquieu már két hatalmi ág elválasztásának hiányát zsarnokságnak nevezte.

Nos, ilyen „kreatív” vezetőre akadtunk, aki mindent megtesz azért, hogy az Alaptörvény fent idézett cikkének rendelkezését képes legyen megkerülni és a hatalmat valamilyen technikával saját kezébe legyen képes koncentrálni.

Ennek a technikának a hazai megjelenését nevezem én elvtelen szimbiózisnak, amikor a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, a háromból kettő egy kézbe összpontosul, létrehozva ezzel azt az állapotot, amit Montesquieu zsarnokságnak nevezett.

Az alapkérdés az, hogy a parlamentnek van kormánya, vagy a kormánynak van parlamentje?

Megint egy kis politikatörténet következik.

Miért is jött létre a parlament és kik is voltak annak tagjai? Ismét az angol jogtörténethez jutottunk. A parlament az angol király hatalmát kívánta korlátok közé szorítani, melynek a leghatékonyabb módja az adókivetési jogának korlátozása volt. Az adót fizető osztályok küldtek képviselőket a parlamentbe, ahol a képviselők döntöttek az adó megszavazásáról, amely mindig valamilyen politikai adok-kapok, alku eredménye volt.

A jelenlegi angol választási rendszer ebből megőrizte az egyéni képviseleti rendszert, ott nem lehet pártokra szavazni, kizárólag egyéni képviselőket választanak.

Az egyéni képviselők természetesen pártszínekben jelennek meg, de a parlamentben saját választóikat képviselik nem a pártjukat. Az ottani – mint általában a nyugati - pártok leginkább érdekközösségek szövetsége, amelyen belül hol az egyik, hol a másik érdekcsoport dominál helyzettől függően, de fel sem merül a másik csoport likvidálásának lehetősége.

A törvényalkotás során látszik meg a legkomolyabb megjelenési formája az egyéni képviseleti rendszernek, mivel a parlament elé csak akkor kerülnek benyújtásra törvényjavaslatok, ha azok mögött biztosan tudják a szavazattöbbséget. Ezt pedig külön kijáró emberek szedik össze az egyéni képviselőktől külön-külön.

Tehát a feltett kérdésre Nagy Britanniában az a válasz, hogy ott a parlamentnek van kormánya.

Nálunk teljesen más a helyzet. Egyrészt a párt fogalma és működése teljesen eltér a nyugati felfogástól. Az 1945 utáni politikai rendszerekben pártok alatt a „demokratikus centralizmus” elve alapján felépített és működő pártokat értették. Mindez azt jelenti, hogy vezérelven működik, egyetlen vélemény van benne a vezéré, attól eltérni nem lehet, mindenkinek alá kell vetnie magát az akaratának, ebből a pozícióból kimozdítani csak puccsal lehet, demokratikus eszközökkel nem, mert annak minden szála is a vezér kezében összpontosul. Erre kifejezetten jó példa a Torgyán József vezette jobb oldali beállítottságú Kisgazda Párt volt, tipikusan kommunista párti felépítéssel – micsoda paradoxon - melynek Alapszabálya szerint Torgyán Józsefet nem lehetett leváltani. Így aztán az egész párt került a süllyesztőbe.

A parlamenti választás nálunk valójában egy szimpátiaszavazás, mivel már program sem kell a választáshoz, így egy valóságshow szintjére zuhant a színvonala. A kommunista ihletésű pártfegyelem alapján a megválasztott képviselőknek, hiába egyéni kerültből jutottak be, a vezér akaratát kell feltétel nélkül követni, amit feltétel nélkül meg is tettek eddig.

A mi esetünkben éppen ezért a válasz az, hogy a kormánynak van parlamentje, mivel a kommunista típusú pártfegyelem erősebb, mint a választók képviseletének üres és demagóg elve.

A kormány és a parlament ilyen mértékű összefonódását hívom elvtelen szimbiózisnak, amelyben a parlament elveszíti eredeti szerepét és elvtelenül a kormány akaratának kiszolgálójává válik, egyszerű szavazógépként működik. A kormány a pártfegyelem eszközén keresztül maga alá gyűrte a parlamenti többséget így a teljes parlamentet is – mint a régi „szép” időkben!!! - ezzel pedig megvalósult Montesquieu definíciója a két hatalmi ág elválasztásának hiányát és a zsarnokság beálltát illetően.

Ahhoz, hogy saját választói érdekeink érvényesülhessenek, ezt az elvtelen összefonódási állapotot vagy annak hatását, valamilyen formában ki kell iktatni a rendszerből. Ez pedig az alaphelyzetet ismerve egy valóban komoly kihívás, mivel valóban minden párt a kommunista pártstruktúrán szocializálódott, vezérelven működnek, így viszont teljesen mindegy kire szavazunk majd 2022-ben – ha lesz egyáltalán választás – az elvtelen szimbiózis problémájától szabadulni nem fogunk.

Az elsődleges problémát a kommunista elvek alapján működő pártok jelentik. Bármelyik pártot nézem, mindegyik így vagy úgy, de vezérelven működik. Mindebből viszont az következik, hogy ha bármelyik párt, vagy pártok szövetsége nyeri meg a választást és alakít kormányt, a pártfegyelem következtében mindig a kormánynak lesz parlamentje és nem fordítva. Mivel jogi eszközökkel más fajta működési elv nem kényszeríthető ki, - a jog nem is arra való - egy nyugati típusú működési elvnek pedig semmilyen élő hagyománya nincs, így feladtam azt a kívánalmat, hogy a kormány és a parlamenti többség ilyen elvtelen szimbiózisát jogi eszközökkel megszüntessem saját koncepcióm keretében. E helyett tényként fogadtam el, hogy Magyarországon jelenleg és a jövőben is – bármilyen színű is a kormányzat – ez az elvtelen szimbiózis fennmarad, ehhez a helyzethez kell olyan technikákat hozzárendelni, amelyek kizárják, hogy ilyen összefonódás mellett is, mi választópolgárok érdekei ellen kerülhessen sor hatalomgyakorlásra.

Szabályozási koncepció

  • Száműzöm az egyéni jelölteket a teljes rendszerből, tisztán pártalapú szavazásra van lehetőség. A vegyes rendszerekkel alapvetően az a probléma, hogy a pártra és a pártjelöltre kétszeresen lehet szavazni, ami teljesen eltorzítja a tényleges támogatottsági arányokat, amelyet részletesen a választáshoz való jognál fejtettem ki. Ha csak pártlistás választás van, az utóbbi három kormányzati ciklus egyikében sem szerzett volna senki 2/3-os többséget, tehát ez a választási technika eleve ad egy védelmet a túlhatalommal szemben.
  • A parlamentbe jutás küszöbét is alacsonyabbra teszem, hogy minél kisebb legyen a megmaradt és újra szétosztott szavatok aránya. A be nem jutott pártokra leadott szavazatokat nem lehet felosztani a bejutottak között, a maradékszavazatokat független képviselői posztként a be nem jutott pártok között szavazati arányok alapján osztom ki.
  • A parlamenti képviselőket személyes és vagyoni felelősséggel terhelem a törvény előtti egyenlőség alapjogánál kifejtettek szerint, csak olyan személy lehet párt színeiben képviselő, akinek a vagyona, ill. az általa megkötött felelősségbiztosítása kellő fedezetet nyújt az Alkotmányban előírt tevékenységének megsértése esetén fizetendő sérelemdíjra.
  • A mentelmi jogot sem is meri a koncepcióm, mivel ha egyszerű munkaszervezetnek tekintjük a parlamentet, ez a jog ellentétes a törvény előtti egyenlőség elvével, mivel egyetlen más munkaszervezetet sem illet meg ilyen védelem. Aki kárt okoz térítse meg azt, ne lehessen mentesülni ez alól. Csak jelezni kívánom, hogy nincs (még) királyunk, akivel szembeni védelemként ez a mentesség létrejött, a választópolgárokkal szemben pedig fenntartani ezt a többlet jogot egyrészt arcátlanság, másrészt jogilag értelmezhetetlen, hiszen mi bíztuk meg őket.
  • A pártok helyett pártprogramokra lehet csak szavazni, ezzel kikényszerítve azt, hogy választás előtt mindegyik induló párt határozott programmal álljon elő. Ezzel a valóságshow jelleget szeretném eltüntetni, gondolkodásra kényszerítve minden választópolgárt, milyen jövőt akar a felkínált alternatívák közül, de sokkal lényegesebb, hogy ez alapján lesz számon kérhető a nyertes párt(ok).
  • A választást követően a parlamenti többséget szerző párt, vagy pártok a nyertes program(ok) alapján – attól el nem térve - határidő és feladatsor megadásával kialakítják a kormányprogramot, melyet a parlamenttel elfogatatnak, és amely ettől kezdve a kormány tagjainak személyes és vagyoni felelősséggel terhelt feladatává válik.
  • Mivel a parlament alapvető feladata lenne a kormány ellenőrzése, de ez nem működik a tagokra vonatkozó pártfegyelem okán, így divatos szóhasználattal kiszerveztem az elfogadott kormányprogram teljesítése ellenőrzésének és számon kérhetőségének jogát elsődlegesen az ellenzéki pártokra másodlagosan egy bikaerős köztársasági elnök kezébe, akit viszont mi választunk közvetlenül. Szervezetileg talán ez a legerősebb ellensúlya az elvtelen szimbiózisnak, mivel ettől kezdődően a pártfegyelem alapján történő szavaztatás már nem fog védettséget biztosítani sem a kormánynak, sem a parlamenti többségnek.
  • Az alapelv az, hogy a kormány és parlamenti többsége kormányoz, az ellenzék pedig ellenőriz, mely joga semmilyen módon nem korlátozható. Ezen tevékenységük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén személyes és vagyoni felelősség terheli őket is.
  • A tisztességes jogalkotás szabályait itt is rögzítettem. A lényeg az, hogy ne lehessen jóhiszeműen megszerzett jogokat csökkenteni.
  • Mint jeleztem bikaerős köztársasági elnöki poszttal számol a koncepcióm, ennek megjelenési formája a törvényekkel kapcsolatos vétójog, melyet azért hogy öncélúan ne lehessen gyakorolni megfelelő feltételekhez kötöttem. Végső esetben a felek között az Alkotmánybíróság teljes ülése fog ítélkezni, na ezért is fontos, hogy mi magunk válasszuk meg az Alkotmánybíróság tagjait is, hogy azonos jogi pozíciója legyen a testületnek a másik két, szintén általunk választott tisztséggel szemben. Ez a jogkör egy újabb biztosítéka lenne annak, hogy saját hatalmával senki se legyen képes mások fölé kerekedni.

I. CÍM – Az Országgyűlés általános szabályok

  1. Az Országgyűlés Magyarország közvetlenül megválasztott legfőbb törvényhozási, az Alkotmányban nevesített alapjogok érvényesülését biztosító és a végrehajtó hatalom ellenőrző szerve.
  2. Az Országgyűlés pártlistákról megválasztott 199 fő képviselőből áll.
  3. Az Országgyűlés székhelye, postacíme: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3, a Parlament épülete.
  4. Az Országgyűlés önálló jogi személy, a törvény előtti egyenlőség elvéből fakadóan felelősségére a mindenki másra vonatkozó felelősségi szabályok vonatkoznak.
  5. Az Országgyűlés önálló költségvetési szerv, maga jogosult költségvetését elkészíteni és érvényesíteni.
  6. Az Országgyűlést illeti meg a törvényhozási főhatalom, mely jogát nem ruházhatja át, azért teljes felelősséggel tartozik.
  7. Az Országgyűlés elsődlegesen a döntéshozatalban részt vevő képviselőkön keresztül köteles megtéríteni a jogalkotással, vagy a jogalkotás elmulasztásával, ill. az egyéb, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával, vagy azok elmulasztásával okozott kárt. Az Országgyűlést, - mint jogi személyt - ezen károk megtérítését illetően korlátlan készfizető kezesi felelősség terheli. Az érintett képviselő sérelemdíj fizetésére köteles akkor is, ha az Alkotmányban meghatározott, vagy a hatáskörébe tartozó tevékenység ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja.
  8. Az országgyűlési képviselő a mindenkori minimálbér 10-szeres összegének megfelelő díjazásra jogosult. Bizottsági és egyéb parlamenti tevékenységéért, valamint minden olyan szervezetnél vállalt tevékenységéért, amely a Magyar Állam részvételével, közvetlen vagy közvetett finanszírozása mellett működik, az országgyűlési képviselő havi jövedelme nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 20-szoros összegét.

Nem változtattam meg a létszámot, marad a jelenlegi. Ami viszont hangsúlyos az Országgyűlés jogképességének kérdése, mivel ez egyértelműen nincs a jelenlegi Alaptörvényben.

Korábban annak érdekében, hogy ne lehessen perelni nem volt jogképes a parlament, (jogilag felfoghatatlan állapot!!) létrehozták az Országgyűlés Hivatalát, ezt minősítették jogképes szervezetnek, de mivel az nem foglalkozott jogalkotással ezért a jogalkotással okozott kár megtérítését senkivel szemben sem lehetett érvényesíteni. Ezt a felelősség alóli kibúvási technikát akarom kizárni az egyértelmű megfogalmazással.

A törvényhozási főhatalom okán maga jogosult saját költségvetését elfogadni és azt végrehajtani, viszont ennek a felelősségi oldalát is viselni köteles. Na ezt a részt hiába keresnétek az Alaptörvényben.

II. CÍM – Az Országgyűlés hatásköre

  1. Törvényalkotás.
  2. Központi költségvetés elfogadása, és végrehajtásának jóváhagyása.
  3. Megválasztja a miniszterelnököt, a minisztereket, az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi indítványokról;
  4. Elfogadja a kormányprogramot,
  5. Ellenőrzi a kormányprogram időarányos teljesítését, mellyel összefüggésben elmaradás esetén előrehaladási jelentés adására kötelezi a kormányt.
  6. Bizottságain keresztül köteles a 10 Mrd forintot elérő kormányzati programok folyamat és utóellenőrzésére. Ezek a bizottságok ellenzéki vezetés és ellenzéki többség mellett működnek. Az Alkotmányban rögzített feladatok ellátására létrehozott országgyűlési bizottságok önálló jogi személyek, amelyek létrehozzák és közzé teszik saját szervezeti és működési szabályzatukat. A bizottság jogosult saját nevében sérelemdíj iránti igényt érvényesíteni, amennyiben az ellenőrzés során sérelemdíj fizetésére kötelezett személy vonatkozásában alapjog sérelmet, vagy az Alkotmányban, ill. a kormányprogramban vállalt kötelezettségek megsértését észleli.
  7. Figyelemmel kíséri az Alkotmányban nevesített alapjogok érvényesülését és évente egy alkalommal erről beszámolni köteles a választópolgárok irányában, felelős parlamenti nyilatkozat kiadásával.
  8. Az ország korrupciós helyzetéről évente beszámol a választópolgárok irányában, felelős parlamenti nyilatkozat kiadásával. A kormányzat működése során felmerülő korrupció gyanús eseteket bizottságain keresztül kivizsgálni köteles, mely bizottságok ellenzéki vezetés és ellenzéki többség mellett működnek. A bizottság jogosult az Országgyűlés nevében sérelemdíj iránti igényt érvényesíteni, amennyiben az ellenőrzés során sérelemdíj fizetésére kötelezett személy részéről az Alkotmányban, vagy a kormányprogram végrehajtásában vállalt kötelezettségek sérelmét észleli, egyéb esetben büntető vagy kártérítési eljárást indít.
  9. Az uniós támogatások szétosztásáról, felhasználásáról évente egy alkalommal beszámolni köteles a választópolgárok irányában, felelős parlamenti nyilatkozat kiadásával. A teljes uniós támogatás vonatkozásában ellenőrzést gyakorol bizottságain keresztül, mely bizottságok ellenzéki vezetés és ellenzéki többség mellett működnek. A bizottság jogosult sérelemdíj iránti igényt érvényesíteni, amennyiben az ellenőrzés során sérelemdíj fizetésére kötelezett személy részéről az Alkotmányban, vagy a kormányprogram végrehajtásában vállalt kötelezettségek sérelmét észleli, egyéb esetben büntető vagy kártérítési eljárást indít..
  10. Megválasztja a legfőbb ügyészt, és évente minden év március 31-ig beszámoltatja az ország bűnügyi helyzetéről, mely beszámolót olyan formában és tartalommal kell elkészíteni és közzé tenni, hogy annak tartalma évről-évre összehasonlítható legyen. A beszámolóban a bűnelkövetések gyakoriságát, fajtáit területileg is be kell mutatni. A beszámolóban ki kell térni arra is, hogy hány feljelentést utasítottak vissza, vagy tagadták meg az eljárás megindítását, milyen bűncselekmények tárgyában.
  11. közkegyelmet gyakorol; azzal, hogy az élet testi épség alapjogát sértő cselekményért elítéltek felett csak egyéni kegyelmi jog gyakorolható.

Az Országgyűlés alapfunkcióját átalakítottam, kivettem belőle az alkotmányozás jogát, azt mi, választópolgárok vagyunk csak jogosultak gyakorolni. Maradt a törvényalkotás és a kormánnyal kapcsolatos jogkörök, megválasztás, felmentés, ellenőrzés. Mivel mi választjuk az Országgyűlést, az általam legfontosabbnak tekintett kérdésekben éves beszámolási kötelezettséget állapítottam meg,. melyben olyan valóságot tükröző nyilatkozatot kötelesek adni, amelyért felelősséggel, akár anyagi felelősséggel is tartoznak.

Mivel a kormány ellenőrzése annak parlamenti többsége által jelenleg nem működik, a vizsgálatokat bonyolító bizottságok mindegyike ellenzéki vezetéssel és többséggel működik a koncepcióm szerint. Amennyire csak lehetséges a kontrollt a rendszeren belül is meg kell valósítani.

A koncepcióm legfontosabb elemét a II. fejezet, az alapjogok képezik. Minden további alkotmányelem ezen fejezet köré épül, ezért került sor az Országgyűlés funkciójának, és tevékenységének súlyponti elemévé tenni az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.

Nem tartalmaz a koncepcióm alkotmányos szabályozást az ügyészségi rendszert illetően, mivel azt én a kormány bűnüldözési szervének tekintem, így csak a kormány szabályozása szükséges, viszont mivel mindenkit érintő probléma a bűnelkövetés, az Országgyűlés feladatává tette a koncepcióm olyan éves összehasonlítható beszámoló készítését, amelyben fajtánként és területileg is látni lehet hol milyen a bűnelkövetés helyzete. Nyilván így lehet számon kérni az illetékeseket kedvezőtlen irányú változások esetén. Ahogy én látom jelenleg az a „trend”, ha valaki bemegy személyesen feljelentést tenni a rendőrségre, sok esetben lebeszélik róla különböző indokokkal és nem járnak el. Ez természetesen hamis képet nyújt a látens bűnözésről, ezért tettem kötelezővé a beszámolón belül az eljárások megtagadásának számszerű bemutatását is.

III. CÍM – Az Országgyűlési képviselők választásának elvei

  1. Országgyűlési képviselők a választáson induló pártok pártlistáin feltüntetett sorrendben, a pártra leadott szavazatok arányában kerülnek megválasztásra.
  2. Országgyűlési képviselő az lehet, aki legalább az év első napján fennálló minimálbér 600 szoros összegének megfelelő kártérítés megfizetését garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik. A felelősségbiztosítás megszűnése, vagy határérték alá csökkenése a parlamenti képviselői megbízás megszűnését eredményezi, mely esetben a pártlistán következő jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, feltéve, hogy az egyéb feltételeket teljesíteni képes.
  3. Országgyűlési képviselő arról a pártlistáról minősül megválasztottnak, amely pártlista az összes leadott szavazat legalább 2%-át megszerzi.
  4. A pártlistákra leadott szavazatok alapján be nem töltött pártlistás képviselői mandátumokat a leadott szavazatok arányában kell felosztani a 2% alatti pártlisták között azzal, hogy az így megválasztott képviselők pártfüggetlen képviselőknek minősülnek.
  5. 20 mandátumot nemzetiségi listák alapján kell kiosztani a leadott szavazatok arányában azzal, hogy a nemzetiségi listáról bekerülő képviselőknek is teljesíteniük kell a parlamenti képviselőkre vonatkozó általános kötelezettségeket.
  6. A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva legalább két független pártlista alapján lehetséges megtartani a parlamenti választásokat, melyre tekintettel választások előtt pártkoalíciók nem hozhatók létre.
  7. Minden olyan párt jogosult indulni a választáson, amely legalább 4 évvel a választás napját megelőzően bejegyzésre került, és ezen belül három éves átlagban legalább 500 taggal folyamatosan és szabályszerűen működik. A párt akkor minősül szabályszerűen működőnek, ha maradéktalanul betartja Alapszabálya rendelkezéseit és határidőben leadja az állam által előírt beszámolóit.
  8. A választáson indulni kívánó valamennyi pártnak a választás kitűzését követő 30 napon belül be kell jelentenie indulási szándékát, mely határidő jogvesztő. A bejelentést követő további 30 napon belül közzé kell tennie azt a programot, amelynek megvalósítását vállalja megválasztása esetén. Ez a határidő szintén jogvesztő.
    A pártprogramnak minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

    a) A választási cikluson belül megvalósítani kívánt, konkrétan megjelölt eredményeket.
    b) Az évente elérni tervezett gazdasági növekedés %-os mértékét, ágazati megbontását.
    c) Ezek megvalósításához szükséges összegeket, azok ütemezését.
    d) Az évente megvalósítani tervezett központi költségvetés hiány többlet arányát.
    e) A megvalósításhoz szükséges összeg forrását.
    f) A megvalósítás ütemtervét naptári napok szerint.
    g) Az ország adósságállományával kapcsolatos vállalásait, azok ütemezésével.
    h) Az alkalmazni kívánt adó vám, járulék, illeték mértékeket a ciklus minden évére.
    i) A ciklusra vállalt inflációs mértéket éves megbontásban.
    j) Forint-euro árfolyam vállalt mértékét annak éves megbontásával.
    k) Minimálbér, minimum nyugdíj és a nyugdíjakkal azonos tekintet alá eső egyéb ellátások minimum összegének megjelölése éves bontásban, azokhoz szükséges költségvetési összegekkel, és azok forrásával.
    l) Amennyiben az adórendszer átalakítása is a program részét képezi, azok elveinek és konkrét mértékeinek megjelölésével.
    m) Az ország demográfiai helyzetével kapcsolatos problémák megoldására vonatkozó konkrét elképzeléseket és az ahhoz szükséges forrásokat.
    n) A kisebbségek helyzetének bemutatását, és azok helyzetében történő előrelépés irányát, célját, alkalmazandó eszközöket és az azokhoz szükséges költségeket, azok forrásával együtt.
    o) A környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásait azok ütemezésével, költségeivel, azok forrásával.
    p) Az alapjogok biztosítását, a sérelemdíjak, kártérítések megfizetését garantáló tervezett intézkedéseket.
    q) Valamint minden olyan kérdésre választ kell adnia, amelyet a köztársasági elnök a választás kitűzésével egyidejűleg a konkrét helyzetben szükségesnek tart.
  9. Valamennyi pártprogramot egyidejűleg kell nyilvánossá tenni, melyek ezt követően védett szellemi terméknek minősülnek, azokat módosítani csak a köztársasági elnök által kiadott, konkrétan megjelölt hiányosságok korrigálásával lehetséges, azzal, hogy olyan megoldásokat nem alkalmazhat, amelyet a többi nyilvánosságra hozott pártprogram már tartalmaz.
  10. A választás titkos és egy fordulós, nincs érvényességi létszámküszöb.
  11. A választási eljárás minden eleme nyilvános, átlátható, a szavazólapokkal tételesen el kell számolni azzal, hogy konkrétan meghatározott darabszámú, szükséges mennyiségű szavazólap készíthető el, mely szavazólapok mindegyike választási kóddal megjelölt. Biztosítani kell a 21. század technikai újításai alapján a távszavazás lehetőségét, amennyiben ahhoz megfelelő azonosítási és biztonsági feltételek biztosíthatók.
  12. A választást a Választási Bizottság bonyolítja le, melynek pártfüggetlen, elnökét a választópolgárok közvetlenül választják, akit személyi és vagyoni felelősség terhel a tisztességes, átlátható ellenőrizhető szavazás lebonyolítását illetően.

Akkor térjünk egy kicsit vissza az egyéni képviselők kérdésére, akiket az én koncepcióm száműzött a rendszerből.

Én a mai rendszerben sem értem a létük jogalapját. Egyrészt fizikai lehetetlenség azt az 50.000 -55.000 embert képviselni, ahogyan az egyes körzeteket felosztották. Másrészt a választási körzetével kapcsolatban semmilyen jogkörrel nem rendelkeznek, még arra sem tesz kísérletet a jelenlegi rendszer, hogy valamilyen módon becsatornázza a választói akaratot és arra sincs semmilyen szabály, hogy a választási körzet érdekeit hogyan tudná érvényesíteni, mert helyette van a pártfegyelem. A helyi önkormányzatokat megillető jogalkotás és jogalkalmazás mellett ténylegesen légüres térben lebegnek az egyéni képviselők.

Akkor miért is kellenek? A válasz egyértelmű, ők a pénzkijárók, a helyi terminátorok. Ők szervezik a központosított lenyúlásokat, nézik ki az einstandolásra alkalmas helyi érdekeltségű vagyonokat stb. Azt hiszem elegendő csak arra hivatkoznom, hogy az „én” képviselőmet úgy hívják Simonka György. Ez a rendszerről mindent elárul.

Az egyéni képviselők a saját rendszerembe azért sem férnek be, mivel kompatibilis személyeknek terveztem be őket, a pártlistákról egymást követő sorrendben jönnek, ha az előző kiesett, márpedig az én rendszeremben bizony ki is eshet. Egyéni rendszer mellett állandóan szavazni kellene járnunk, ami elég költséges és macerás, nemigen lenne nekem se ehhez kedvem. Azt szeretném, ha ez is egy olyan „munka” lenne, mint minden más, azonos feltételek mentén.

Ami újdonság, de az egész koncepciót áthatja a törvény előtti egyenlőség elvének érvényesítése, tehát a kárfelelősség megállapítása a képviselők vonatkozásában. Akkora a károkozás kockázata a jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve, hogy a magam részéről évi 100 millió Ft nagyságrendű kárfelelősséget prognosztizálva írtam elő felelősségbiztosítási kötelezettséget minden képviselő részére. Ne gondoljátok, hogy ez egy befuthatatlan feltétel, mivel nekünk ügyvédeknek szintén kötelező a felelősségbiztosítás, és figyeljetek csak, csak az lehet ügyvéd, aki rendelkezik ilyennel!!!!

Nocsak, van ilyen elvárt és működő felelősségrendszer, így semmi újat nem találtam ki, legyen nekik is. Igen létezik felelősségbiztosítási ajánlat évi 100 millió Ft kárbiztosításra, most megnéztem a MÜBSE ajánlatát, ami évi 440.000 Ft, tehát havi 40 ezret sem éri el. Ami viszont minden biztosítás alapeleme az önrész, tehát károkozás esetén mindenképpen kell saját vagyonból is teljesíteni, tehát húsba vágó a kötelezettség arról pedig nem is beszélve, hogy a 100 millió feletti kártérítésre már teljes egészében a képviselő vagy pártjának a vagyona képezhet fedezetet. Ezek után kiemelt jelentősége lesz annak, kinek mekkora a vagyona, amiről az alapjogok keretében, mint jelöltnek nyilatkoznia kell.

Választás csak akkor van, ha legalább 2 pártlista létezik, és amit talán a tényleges felelősség bevezetésén túl tartalmaz a koncepcióm a programközlési kötelezettség és programhoz kötöttség. Ez leginkább nekünk választópolgároknak szól, ezzel szeretném a valóságshow jellegét megszüntetni a választásoknak és elérni azt, hogy mi magunk gondolkozzunk felelősen a jövőnkről. Nem pártokra, hanem pártprogramokra kell szavazni. A média résznél majd erre nézve külön kötelezettségeket is megállapítok a kommunikációról.

Az egyszerre nyilvánossá tétel a lenyúlásokat igyekszik megelőzni, és a minimum tartalmi elvárást rögzíti a felsorolás, amelyet a választást kiíró köztársasági elnök bármilyen aktuális kérdéssel köteles lesz kibővíteni.

A választás lebonyolítását illetően a jelenlegi rendszert hagytam meg azzal, hogy a szavazólapokkal tételesen el kell számolni. A II. fejezetben leírtam, hogy az előző választást simán elcsalhatták, mert nem lehetett tudni, hogy hány szavazólap készült, az elkészültekkel sem számoltak el, így sem nem átlátható, sem nem nyilvános nem volt a választás.

A választási bizottság elnökét is nekünk kell megválasztanunk, mert nincs olyan szervezet, amely kinevezhetné, és amelyet ne mi választanánk meg, tehát a függetlenségét mindenképpen garantálni kell.

IV. CÍM – Az Országgyűlés megalakulása és működése

  1. A Választási Bizottság elnöke a választások lebonyolítását követően valamennyi jogorvoslati eljárás lezárását követő 8 napon belül hirdeti ki a választások eredményét.
  2. A Választási Bizottság elnöke ezt követő 8 napon belül adja ki a mandátumigazolásokat a pártlistán közölt jelölt sorrend alapján, feltéve, hogy a jelölt igazolja az előírt feltételek fennállását.
  3. A választási bizottság elnöke az utolsó mandátum kiadását követő 3 napon belül értesíti a köztársasági elnököt a mandátumkiosztás befejezéséről, a képviselők személyéről, aki ezt követő 30 napon belülre összehívja az országgyűlés alakuló ülését.
  4. Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és három fő jegyzőt választ.
  5. A képviselők megválasztják azokat az állandó bizottságokat, amelyek az Országgyűlés tevékenységének ellátásához szükségesek, és amelyek nem az Alkotmányban meghatározott kormányellenőrzést szolgáló tevékenységet végzik. A kormányellenőrzést végző bizottságokat külön erre a célra választják meg azokban a kérdésekben, amelyekről a választók részére évente beszámolni kötelesek. Ezen túlmenően eseti jelleggel és a konkrét feladat ellátására további ellenőrzési célú bizottságok is megválaszthatók. A kormány ellenőrzésére alakított bizottságok összetételét és vezetését illetően az Országgyűlés köteles betartani az Alkotmány előírásait. Amennyiben a kormányellenőrzést végző bizottságokat kétszeri előterjesztés alapján sem választja meg az Országgyűlés az Alkotmányban meghatározott összetételben, a bizottságok tagjait a köztársasági elnök nevezi ki és egyúttal sérelemdíj eljárást indít az Országgyűlés tagjai ellen.
  6. Az országgyűlési képviselők országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak, melyet be kell jelenteniük a képviselőcsoporthoz tartozók nevével együtt az Országgyűlés elnökének.
  7. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat, amennyiben a megvitatni kívánt kérdés államtitoknak minősül.
  8. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
  9. Az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg, törvényt alkotni a megválasztott országgyűlési képviselők több mint fele jogosult. Az Alkotmányban meghatározott esetekben az érintett döntések meghozatala a megválasztott képviselők 2/3-ának döntésével történik.
  10. Az Országgyűlés a megválasztott országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének részletszabályait és tárgyalási rendjét. A házszabály nem állapíthat meg bírságolásra, vagy egyéb, a képviselő tevékenységének korlátozására irányuló szabályokat, ilyen igényt kizárólag bírósági eljárás keretében lehet érvényesíteni.
  11. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése minden megválasztott képviselő kötelezettsége. Annak megsértése esetén sérelemdíj fizetésére kötelesek a mindenkori minimálbér 5-szörös összege mértékében. Sérelemdíj iránti igényt rendes bírósági eljárásban jogosult érvényesíteni az Országgyűlés elnöke. A sérelemdíj megfizetése nem teljesíthető a fennálló felelősségbiztosítás alapján. A megítélt sérelemdíj összegét az országgyűlés kárfedezeti alapjába kell helyezni, mely más célra nem használható fel.
  12. Az Országgyűlés tagjai egymás vonatkozásában a közszereplőkre vonatkozó véleménynyilvánítási és véleményeltűrési szabályok szerint jogosultak nyilatkozatot tenni.
  13. Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az országgyűlés elnöke irányítja.

Az alapvető eljárási szabályokat a jelenlegi rendszerhez közel hagytam, azzal természetesen, hogy a felelősségbiztosítási kötelezettséghez kalibráltam a mandátumokat, amelyek a jelenlegi rendszerből teljesen hiányoznak.

Titkos ülés csak államtitok esetén tartható, melyeket az alapjogok között viszont nagyon leszűkítettem, szóval amennyire csak lehetséges biztosítani kívánom a teljes nyilvánosságot.

A törvényalkotási többséget összhangba hoztam a kormányalakításhoz szükséges minimális többséggel, - több mint 50% - a jelenlegi szabályok szerint ez alatt is lehet törvényt alkotni, ami számomra nonszensz felhatalmazás. Így lehet jelenleg salátatörvényezni.

Ami számomra jogi döbbenet, az Országgyűlés elnökének bírságoló jogköre. Hogy is van ez? Van egy belső bíróságuk? Van belső eljárási rendje ennek az eljárásnak? Van egy jogorvoslati rendszere? Az egyik képviselőnek joga van büntetni a másikat? Számomra ez az egész állapot jogilag teljesen felfoghatatlan. Még az Alaptörvény sovány alapjogi előírásait is durván megsérti. Ez a jelenlegi jog minden kétséget kizáróan Montesquieu által meghatározott fogalmak szerinti zsarnokság tételes megjelenési formája.

Természetesen kell egy olyan magatartási elvárás rendszer, amely meghatározza mit lehet és hogyan tenni az országgyűlési tevékenység során. Az attól való eltérésre én magam is alapoztam szankciót sérelemdíj formájában, amit viszont kizárólag rendes bírósági eljárásban lehetséges érvényesíteni, amely során mindenkit azonos eljárási jogok illetnek meg. A tisztességes eljáráshoz való jog mindenkit megillet, de ez a mostani szisztémában durván sérül. A jelenlegi durvának minősített parlamenti nyilatkozatok a rendszerembe simán belefér, mivel a közszereplőre nézve a véleménynyilvánítás joga sokkal tágabb, mint egy átlagember esetén és ezt el is kell tűrniük.

V. CÍM – Az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége

  1. Az Országgyűlés, mint a legfőbb törvényhozó szerv, törvényhozási tevékenységét a választásokon megszavazott kormányprogram teljesítése érdekében végzi.
  2. Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
  3. A törvényalkotás során a törvényt kezdeményezőnek legalább 30 napra meg kell nyitnia olyan elektronikus felületet, amelyen keresztül minden választópolgár regisztrációt követően jogosult véleményt mondani, mely vélemény nem köti a kezdeményezőt, de a kezdeményezéssel kapcsolatosan viszont teljes felelősség terheli.
  4. A törvényalkotás során az országgyűlés köteles felmérni a törvény társadalomra gyakorolt hatását, fel kell mérni a jogalkotással érintett társadalmi rétegeket érő károkat, melyek megtérítéséről is rendelkeznie kell. Ennek érdekében jogosult szakértők bevonására.
  5. A jogalkotási tevékenységét bizonyított feltételezések és tételesen levizsgált hatásmechanizmus ismerete alapján köteles az Országgyűlés végezni.
  6. A jogalkotás során a megalkotni szándékozott jogszabályt be kell illeszteni a már létező jogszabályok közé és fel kell számolni azokat az ellentéteket, amelyek a jogszabályalkotással keletkeznek. A jogalkotást összhangba kell hozni az EU jogalkotásával és joggyakorlatával is.
  7. Amennyiben a törvénytervezet Alkotmánnyal való összhangjának hiánya merül fel, a törvényjavaslat előterjesztője, ill. bármelyik országgyűlési képviselő kezdeményezheti a végleges szöveggel előterjesztett törvénytervezet előzetes alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság a megkeresés érkeztetését követő 15 napon belül köteles nyilatkozni a törvénytervezet Alkotmánnyal való összhangjáról. Az Alkotmánybíróság észrevételeit az országgyűlés köteles figyelembe venni.
  8. Minden törvényjavaslatról név szerinti szavazást kell tartani, annak érdekében, hogy az esetleges jogalkotással okozott kár megtérítésére köteles képviselők személye megállapítható legyen.
  9. Az elfogadott törvényt annak jóváhagyása érdekében a zárószavazást követő 5 napon belül meg kell küldeni a köztársasági elnöknek, aki azt aláírja, ha az elfogadott törvény az elfogadott kormányprogram megvalósítását szolgálja, és a megalkotás folyamata megfelelt az Alkotmányban meghatározott feltételeknek és nem sért Alkotmányban nevesített alapjogot, vagy ha igen, az érintetteket kellő mértékben kárpótolják.
  10. A köztársasági elnököt vétójog illeti meg az elfogadott törvénnyel kapcsolatosan, mely jog gyakorlása során tételesen meg kell jelölnie azokat a kifogásokat, amelyekre tekintettel a vétójogát gyakorolta.
  11. A vétójog gyakorlása miatt visszaadott törvényt az országgyűlés köteles átdolgozni a vétójog gyakorlása alapjaként megjelölt kifogások alapján és új eljárás alapján azt elfogadni. A vétójog alapján átdolgozott és elfogadott törvényt, amennyiben az teljesíti a vétójog közlésekor megjelölt kifogásokat kiküszöbölő módosításokat, a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni.
  12. Amennyiben másodjára is vétójogot érvényesít a köztársasági elnök, vagy a vétójog gyakorlása során megjelölt kifogások teljesítése a kormányprogram teljesítését a megadott ütemterv szerint ellehetetlenítené, az Országgyűlés a képviselők több mint felének indítványa alapján jogosult indítványozni az Alkotmánybíróság teljes ülésének összehívását az Országgyűlés és a Köztársasági Elnök között felmerült vétóvita elbírálása érdekében.
  13. Az Országgyűlés által elfogadott vétókifogás alkotmánybírósági érkeztetésétől számított 15 napon belülre az Alkotmánybíróság elnöke együttes, nyilvános meghallgatásra idézi az Országgyűlés Elnökét és a Köztársasági Elnököt, szükség szerint személyes megjelenési kötelezettséggel, egyébként teljes felhatalmazással rendelkező képviselőiken keresztül.
  14. Az Alkotmánybíróság teljes ülésén hallgatja meg a két felet, akik azonos időtartamban jogosultak kifejteni álláspontjukat a felmerült vétóvitában. A meghallgatás befejezését követő 5 napon belül köteles az Alkotmánybíróság név szerinti szavazás mellett döntést hozni a vétóvitában. A meghozott döntés mindkét félre kötelező, ellene jogorvoslatnak helye nincs.
  15. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezéseiből köteles levezetnie a döntését, melynek során figyelemmel kell lennie mind az Alkotmányban védett alapjogok érvényesülésére, mind az ország fejlődését szolgáló kormányprogram teljesítésére is.

VI. CÍM – Az országgyűlési képviselő, az Országgyűlés megbízatásának megszűnése

  1. Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:
    • Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével.
    • Az országgyűlési képviselő halálával.
    • Lemondásával.
    • Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az országgyűlési képviselő, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.
    • Az Alkotmányban meghatározott tevékenységének megszegése, vagy mulasztása miatt az országgyűlési képviselő a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg 50-szeres összegét köteles megfizetni sérelemdíj jogcímén, mely összeget az Országgyűlés kártalanítási alapjába kell helyezni.
    • Kárfelelősségi biztosítása megszűnésével.
    • Legalább két törvényi zárószavazáson neki felróható okból nem vesz részt, ill. személyes közreműködésének hiányában az Országgyűlés bizottságainak alap, ill. ellenőrzési tevékenysége neki felróható okból legalább két alkalommal meghiúsul.
  2. Az Országgyűlés megbízatása megszűnik:
    • Ha kimondja saját feloszlását.
    • Ha a Köztársasági Elnök feloszlatja, az elfogadott kormányprogram teljesítése okán.
    • Ha a Köztársasági Elnök feloszlatja az elfogadott kormányprogram határidőre történő teljesítésének meghiúsulása esetén, mely jog akkor gyakorolható, amennyiben a köztársasági Elnök legalább két alakalommal a kormánynak címzett teljesítési felhívása ellenére sem kerül sor a határidőhöz kötött programelemek megvalósítására és a körülmények alapján az Alkotmányban meghatározott eljárási szabályok betartása mellett már nem lehetséges azok megvalósítása. Ez esetben a Köztársasági Elnök az Országgyűlés kormánytöbbségéhez tatozó képviselők, és a kormány tagjaival szemben köteles sérelemdíj érvényesítési eljárást kezdeményezni a választópolgárok által meghatározott feladatok ellátásának elmulasztása okán.
    • Ha a Köztársasági Elnök feloszlatja az Országgyűlést a kormánytöbbség megszűnése okán, feltéve hogy az Országgyűlés megalakulásától vagy a meglévő kormánytöbbség megszűnésétől számított 30 napon belül nem áll össze a kormányprogram teljesítéséhez szükséges parlamenti kormánytöbbség.
    • Ha az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
    • Az Országgyűlés megbízatása egyéb, korábbi megbízatás megszűnési ok hiányában négy évre szól.
  3. Amennyiben az Országgyűlés megbízatása a kormányprogram teljesítésének határidejét megelőzően megszűnik, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárást mellőzni kell, ha a kormányprogram időarányosan teljesült.
  4. Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított százötven napon belül új Országgyűlést kell választani.