III. Fejezet - Magyar Állam - Általános Szabályok

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 15., 09:21-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ebben a fejezetben lesz a legkevesebb eltérés a jelenlegi szabályokhoz képest, de azért lesznek benne, amelyeknél kommentelem az eltérés okát.

Szabályozási koncepció

  • Az ország alapvető adatait, név, államforma, jelképek, ünnepek, himnusz stb. egy az egyben átvettem a jelenlegi Alaptörvényből, amelybe hasonló módon került a megelőző Alkotmányból.
  • Felsoroltam azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek tagjai vagyunk, nem azért, hogy írva legyen, hanem azért, mert ahol tagok vagyunk, oda tartozunk történelmi és értékszempontból is, és ezek az adatok hiányoznak a jelenlegi Alaptörvényből. Továbbá az EU tagságunk a szuverenitásunkat is érinti és ezt a korlátozottságot csak akkor lehet elfogadni, ha az Alkotmány ezt lehetővé teszi.
  • A NATO tagságunk kapcsán azért néhány korlátozó szabályt is belevettem a rendelkezések közé, nehogy itt ragadjanak a csapatai akkor is, ha nincs éppen erre ok. Történt már ilyesmi velünk, legyen csak benne.
  • Az uniós támogatások lehívásának célja és rendeltetése is pontosan rögzítésre került akként, hogy az csak nemzeti érdekeket szolgálhat. Továbbá teljes felhatalmazást tartalmaz a koncepcióm a korlátozás nélküli támogatás felhasználás ellenőrzésére, amely magában foglalja az európai ügyészség fellépésének lehetőségét is.
  • Az állampolgársági alcímben alapvetően leszármazási elv szerint határoztam meg az állampolgárság keletkezését, tehát magyar állampolgár szülőknek automatikusan magyar állampolgár a gyermeke is. Viszont a demográfiai problémáink miatt nyitottam egy kis rést a területi elv irányába is, amelynek a szisztémája szerint ahol a gyermek születik, annak az államnak az állampolgára. Az, aki magát magyarnak vallja és aktívan képes a nyelvet is beszélni, azt gondoltam ilyen körülmények mellett kedvezményes állampolgársághoz juthat a nálunk született gyermek is, ha a szülei nem magyar állampolgárok.
  • A koncepcióm kizárja a pénzen vásárolt állampolgárság lehetőségét. Ez is a jelenlegi rendszer kapzsiságából születet megoldás volt.

I. CÍM – Magyarország neve, elhelyezkedése, jelképei

  1. Hazánk neve Magyarország.
  2. Magyarország Közép-Európában a Kárpát-medencében helyezkedik el, melynek központi magja a Duna-Tisza köze.
  3. Magyarország fővárosa Budapest.
  4. Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
  5. Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
  6. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
  7. Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
  8. Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
  9. Magyarország nemzeti ünnepei:
    • Március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
    • Augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére.
    • Október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
    • A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
  10. Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

A 2. pont ugye evidensnek tűnik nekünk, és az Alkotmány nem egy földrajz óra. Hogy mégis beletettem annak komoly oka van. Nem túl régi történelmünk során két tervezetet is olvastam, amely a kitelepítésünkről szólt. Az elsőt még a náci Németország tervezte, mivel a háború utánra a német élettérbe nem fértünk volna bele és a környező szláv népekkel együtt a meghódított Szovjetunióba szándékoztak áttelepíteni. (Ha ilyen szövetségesünk van, kell egyáltalán ellenség?)

A másik ezt követően készült és a szovjetek készítették arra az esetre, ha atomháborúra kerülne sor melynek helyszíne nálunk lett volna többek között, mivel ütköző állam voltunk. Szóval olyan mértékben atomszennyezett lett volna az ország, hogy itt élni nem lehetett volna. Na ebben az esetben valahova a Szovjetunión belülre telepítettek volna. (Milyen érdekes, mindenki Szibériába küldött volna minket.) Na ezért a félreértések elkerülése végett rögzítettem az „Én Alkotmányomban”, hol is kell lennie az országunknak.

II. CÍM – Magyarország államformája, nemzeti szuverenitása

  1. Magyarország államformája köztársaság.
  2. Magyarország szuverén, független, demokratikus jogállam.
  3. Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított szervezeteinek teljes jogú tagja, vállalja azokat a kötelezettségeket melyek a szervezethez tartozásból következnek és igénybe veszi azokat az előnyöket, amelyek a tagsági joga alapján megilleti.
  4. Az Egyesült Nemzetek Szervezeti tagsággal kapcsolatos mindennemű döntés nemzeti szuverenitást érint, melyre tekintettel arra az alkotmányozásra előírt szabályokat kell alkalmazni.
  5. Magyarország az Észak Atlanti Szerződés – NATO – teljes jogú tagja. Magyarország katonai védelmére ez a szervezet vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében a magyar honvédelmi szervezet önállóságának fenntartása mellett betagozódott a NATO szervezetébe.
  6. A NATO védelmi feladatai ellátása érdekében jogosult Magyarország területén csapatokat állomásoztatni, technikai felszerelést telepíteni, melyre csak külső fenyegetés, vagy konkrét, meghatározott időtartamú operatív tevékenysége ellátása érdekében kerülhet sor.
  7. A NATO magyarországi jelenléte és működése nem irányulhat Magyarország belügyeibe történő beavatkozásra.
  8. A NATO tagsággal kapcsolatos mindennemű döntés nemzeti szuverenitást érint, melyre tekintettel arra az alkotmányozásra előírt szabályokat kell alkalmazni.
  9. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, melyről a 2003. április 12-én megtartott népszavazás döntött. Magyarország az Európai Unióba lépésével vállalta az uniós jog és joggyakorlat elsődlegességére tekintettel saját belső jogának harmonizálását, melyre uniós tagsága kötelezi. Vállalja azokat a kötelezettségeket melyek a szervezethez tartozásból következnek és igénybe veszi azokat az előnyöket, amelyek a tagsági joga alapján megilleti.
  10. Az uniós tagság alapján járó, ill. az egyes felzárkóztatást célzó uniós támogatások felhasználására csak nyilvános, minden elemében átlátható eljárás alapján van lehetőség. A támogatással megcélzott személyek, intézmények, szervezetek egymás vonatkozásában azonos feltétellel vehetik azt igénybe azzal, hogy azokat kizárólag a nemzeti vagyon növekedésére, ill. a támogatás célja szerinti előny elérése céljából lehet felhasználni, magán célú kivonása bűncselekményt valósít meg.
  11. Az Európai Unió korlátozás nélkül jogosult az általa folyósított támogatások felhasználását annak bármely szakaszában magyar hatósági hozzájárulása nélkül is ellenőrizni. Ennek keretében az Európai Unió központi bűnüldöző szervei is eljárhatnak a támogatások felhasználásával összefüggő bűncselekmény észlelése esetén.
  12. Az Európai Unió szakirányú szerve korlátozás nélkül jogosult az általa folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos visszaélések felderítése érdekében nyomozati cselekményeket foganatosítani Magyarországon, anélkül, hogy ahhoz a Magyar Állam előzetes hozzájárulására lenne szükség.
  13. Az uniós tagságból adódó további szuverenitás csökkenés kizárólag Magyarország saját döntése alapján, nemzetközi szerződések által és a többi uniós állammal azonos feltételek mellett lehetséges.
  14. Az uniós tagsággal kapcsolatos mindennemű döntés nemzeti szuverenitást érint, melyre tekintettel arra az alkotmányozásra előírt szabályokat kell alkalmazni.

III. CÍM – Állampolgárság

  1. Magyar állampolgár gyermeke születésével válik magyar állampolgárrá, bárhol is születik.
  2. A nem magyar állampolgárságú szülő gyermeke, feltéve, hogy a szülő magát magyarnak vallja és aktívan beszéli a magyar nyelvet, Magyarország területén történő születéssel magyar állampolgárságot szerez.
  3. Minden magyar állampolgár jogosult más állampolgárságot is szerezni anélkül, hogy ezért bármilyen hátrány érhetné magyar állampolgárságát illetően.
  4. A történelmi Magyarország területén született, magát magyarnak valló és a magyar nyelvet beszélő személy magyar állampolgárságának megszerzését kiemelten kedvezményes eljárás keretében kell biztosítani.
  5. Senkit sem lehet magyar állampolgárságától megfosztani.
  6. Minden magyar állampolgárt megillet az érintett állam területén működő magyar képviselet segítsége, amennyiben jelen Alkotmányban rögzített bármely alapjoga sérül az érintett országban. Az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételeket a Magyar Állam köteles biztosítani.
  7. Magyar állampolgárságot pénzért, gazdasági, ill. egyéb előnyért cserébe nem lehet adni.