II. Fejezet - Alapjogok, alapkötelezettségek, alapjogok ütközése

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. június 22., 07:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „''<big>(nyitott felelősség problémával)</big>'' Mostmár tudjuk hogyan lehetne létrehozni az állam szerveinek teljes kihagyása mellett egy olyan Alkotmányt, am…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

(nyitott felelősség problémával)

Mostmár tudjuk hogyan lehetne létrehozni az állam szerveinek teljes kihagyása mellett egy olyan Alkotmányt, amely alapvetően a mi –választópolgárok- érdekei szerint készül, így rátérhetünk az Alkotmány érdemi tartalmára.

Az Alkotmány feltöltésének is kötött sorrendje kell, hogy legyen, annak első szabályozási területe azon alapjogok, amelyekre az Alkotmány további részei épülnek fel. Ennek első és legfontosabb tartalmi eleme az alapjogok rendszere, ez mozgatja az egész rendszert.

Az alkotmányos vitorlásomban ez a tőkesúly, ez tartja egyenesben a hajót, ez nem engedi felborulni, ez ad szerkezetet a rendszernek, szóval nem lehet eléggé túlhangsúlyozni a szerepét.

Az Alaptörvényben is vannak alapjogok, de azok csak említés szintjén vannak ott, semmilyen garancia nem védi azokat és folyamatosan megsérti a hatalom, anélkül, hogy ennek következménye lenne. Ezért gondolom, hogy sok mindenre nem való.


Ebben a témában a többi fejezettől eltérően az a technikám, hogy az EU tagságunkra és az EU-s egyezmények elődlegességére tekintettel – kötelező elemek - az egyes EU által szabályozott alapjogokon egyesével mennénk végig, mellé teszem az Alaptörvény szerinti alapjogokat és alattuk az „Én Alkotmányom” szerinti alapjogot írom le, amely jelentősen eltér sok esetben az eddigi megfogalmazásoktól.

Mint látni fogjátok maradtak lyukak az EU-s alapjogok és az Alaptörvény szerinti alapjogok között, hogy ezeknek mi lehet az oka, majd oda érve elmeditálunk rajta.

Van több markáns különbség az Alaptörvény és az „Én Alkotmányom” között abban is, hogy az Alaptörvényben egy sor alapjogként deklarált elv valójában nem tartalmaz semmilyen alapjogot, vagy nincs megfogható tartalma, vagy csupán azt közli, hogy mire törekszik az Állam, aminek valójában semmi köze az alapjogokhoz.


Alapjog az lehet, amit érvényesíteni is lehet, - ki lehet verni az államból, vagy bárkiből, aki megsérti, de az, hogy mik a vágyai az államnak – már ha vannak - nem tartoznak ebbe a körbe, ezért kerülni fogom az ilyen jellegű megfogalmazásokat. Csak olyan alapjogokat fogok rögzíteni, amelyek valódi jogot tartalmaznak, amelyeket jogi eljárásban érvényesíteni, kikényszeríteni lehet. Az Alaptörvény erre alkalmatlan.

Egyetlen peres ügyemben sem jutott el egy bíróság sem az Alaptörvényig, nyilván feloldhatatlan ellentmondásokba ütköztek volna, ezért kerülik is rendesen az erre való hivatkozást, ami egyértelműen jelzi, hogy az egy „halott jog”.


Továbbá szintén ki fogok hagyni minden olyan alapjoghoz rendelt megjegyzést, hogy mely alapjogot milyen állami jogalkotással lehet tartalommal, korlátokkal stb. meghatározni. Ennek oka, hogy az Alkotmányban rögzített alapjogokat nem lehet alacsonyabb szintű jogszabályokkal manipulálni, mint ahogy az jelenleg történik, mivel egyrészt az lerontja az Alkotmány alapjogi jellegét, másrészt széles teret biztosít a joggal való visszaéléshez, mely okokat alapvető szándékom kiküszöbölni. Ezért keretjogszabály az Alaptörvény, pedig Alkotmány ne lehet keretjogszabály.


Az is lényeges különbség, hogy az összes alapjogot arányosítottan be is árazom alapvetően saját mérlegelésem szerint, amely nem biztos, hogy általánosan elfogadott arány, de azon lehet segíteni.

Az új Ptk 2014-ben bevezette a sérelemdíj intézményét és azt csak néhány - 7 db – összegyúrt alapjog sérelme esetén rendeli alkalmazni. (Az EU egyezményben 50 db alapjog van!!!) Az nem derül ki, hogy mért csak ennyinél, de ez álláspontom szerint a többi alapjog diszkriminációját, súlytalanítását is jelenti. (Nem tán az lehet az ok, hogy a többit nem is tekintik alapjognak? Na ilyen problémák vannak az Alaptörvénnyel.)


A PTK-ás sérelemdíj nagy újítása az, hogy csak magát a jogsértést kell igazolni, annak mértékét nem és ehhez rendeltek általában 500.000 Ft keretösszegű sérelemdíjat, amelyet mérlegelés alapján összegszerűsít a bíróság sérelemarányosan eddig az összeghatárig, ami valójában kiszámíthatatlan ítélkezést jelent, mely kiszámíthatatlanságot minden eljárásból száműz a koncepcióm. Az élet, testi épség esetén tudok 500.000 Ft feletti sérelemdíjról.


A bírósági rész tárgyalásánál látni fogjátok, hogy előre kiszámítható, prognosztizálható ítéletek hozatalát akarom elérni, és ezért ahol lehet, a szabályokat is úgy alakítom, hogy minél kisebb mérlegelési lehetőség maradjon. Ez okból rendelek konkrét összegeket az egyes alapjogok mellé súlyozottan, azzal, hogy ezeket az összegeket mérlegelés nélkül meg kell, hogy kapja a sértett, viszont, ha annál nagyobb a kára, akkor annak összegét már igazolni kell, ahogy ezt a Ptk is tartalmazza.


A másik jelentős eltérés az „Én Alkotmányomban”, hogy a sérelemdíj összeg alapjaként a mindenkori minimálbért alkalmazom, mert akkor nem kell módosítani a sérelemdíj alapösszegét évente, az követi a minimálbért, így automatikusan és folyamatosan értékarányos marad.

Ahogy az I. fejezetben már jeleztem olyan alkotmánykoncepciót kívánok létrehozni, amely élő jogként tud működni, mivel más feladata nem lehet egy Alkotmánynak. Ezekkel az összegekkel mindenképpen élő jog lesz belőle, hiszen folyamatosan használnia kell minden bíróságnak, de a választópolgárok is hamar megtanulnák minek mi az értéke.


Az EU Alapjogi Chartáját 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. (A csatlakozási egyezmény aláírásával ennek maradéktalan beépítésére vállaltunk kötelezettséget, több lehet, kevesebb nem.) Ennek a szövegét és felosztását fogjuk követni. E mellé rendelem táblázatosan az Alaptörvényben szabályozott alapjogokat, és alattuk található az „Én Alkotmányom” szerinti alapjog.


ELSŐ CÍM

Általános szabályok


1.§

Nevesített alapjogok egyetemlegessége

1.) A nevesített alapjogok egységesen illetik meg az embert.


2.) Az egy cselekménnyel megvalósított több alapjog sérelmét külön-külön kell értékelni és szankcionálni.


2.§

Sérelemdíj

1.) Valamely alapjog megsértése esetén az elkövető sérelemdíjat köteles fizetni a sértettnek.


2.) Az alapjoghoz kapcsoltan meghatározott sérelemdíj összege nem lehet mérlegelés tárgya.


3.§

Sérelemdíj mértéke

1.) A sérelemdíj alapösszege a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér összegével azonos.


2.) A sérelemdíj mértékét a sérelemdíj alapösszegéből és az egyes alapjogokhoz rendelt szorzószámokból kialakuló összeg képezi.


4.§

Sérelemdíj érvényesítése

1.) A sérelemdíj érvényesítéséhez csak az alapjog sérelmét, az elkövető személyét valamint a kettő közötti okozati összefüggést kell bizonyítani.


2.) Az elkövető cselekményének felróhatósága és a kár mértéke nem vizsgálható a sérelemdíj eljárás során.


3.) A sérelemdíj megállapítása során a bíróság köteles rendelkezni annak közérdekű munkára, ill. szabadságvesztésre történő átváltás szabályairól.


4.) A megítélt sérelemdíj a kötelezett jövedelmének 50%-ig terhelhető.


5.) Az állam köteles olyan piaci alapú munkalehetőségeket teremteni és fenntartani, amelyek alapvetően önfenntartóak, ahol a sérelemdíj megfizetését elmulasztók munkájuk ellenértékéből törlesztik a sérelemdíj fizetési kötelezettségüket.


6.) A sérelemdíj megfizetését elmulasztó elkövető munkavégzésre kötelezés alapján köteles a sérelemdíj fedezetét biztosítani, az állam által e célra létrehozott munkahelyek valamelyikében.


5.§

a Sérelemdíj és az egyéb károk érvényesítése

1.) A sérelemdíjat meghaladó kár érvényesítése a Ptk-nak a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai szerint történik.


2.) Mind a sérelemdíj iránti igényt, mind az azt meghaladó kártérítési igényt a rendes bíróságok egy eljárásban bírálják el a sérelemdíj, ill. a kártérítési összeg nagyságától függő hatáskörrel.


6.§

a Sérelemdíj iránti igény elévülése, öröklése

1.) A sérelemdíj iránti igény a Ptk általános szabályai szerint évül el kivéve azokat az alapjogokat, amelyekben az elévüléssel kapcsolatosan ettől eltérő szabály került rögzítésre.


2.) A sérelemdíj iránti igény örökölhető jog.


MÁSODIK CÍM

Egyes alapjogok


EU alapjogok                                                                                    Alaptörvény szerinti alapjogok

2. Cikk

Az élethez való jog

(1) Minden embernek joga van az élethez.

(2)Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.


1.§

Az élethez való jog

1) Minden embernek joga van az élethez.

2) Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.

3.) Az élethez való jog sérelme akkor is megvalósul, ha a sértett azonnali orvosi beavatkozás nélkül életét vesztette volna.

4) Az élethez való jog sérelme esetén a sértettet vagy jogutódját a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 300 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

5.) Ezen alapjog sérelemdíj igénye nem évül el.

Nyilván az élethez való jog a legelső és legfontosabb jog. Erre az alapjogra tekintettel törölték el a halálbüntetést, teljes joggal. Ezt az alapjogot változatlan formában veszem át én is, - mármint z EU verziót, mert az alaptörvényi egy kutyult verzió, aminek az üzenete az, hogy az élethez való jog annyira mégsem lényeges, hogy kapjon egy önálló alapjogot. Ebben az átvett rövid két sorban az alapjog egzaktan benne van. Csak a sérelemdíj mértékét teszem hozzá. Mivel ez a legfontosabb alapjog, ezért ez a legmagasabb összegű sérelemdíjjal védett is.


Miért 300 szoros minimálbér? Lehet, hogy meglepő, de ennek az egyetlen alapjognak egzaktan sikerült az értékét meghatározni. Tudom természetesen, hogy az emberi élet felbecsülhetetlen, de mégis kell valamilyen szisztéma arra, hogy lehet sérelmdíjasítani. Ezt a természetből vettem át, ezért írom, hogy biztos vagyok az értékében. A természetben minden organizmust két cél vezérel, saját létfenntartása és vérvonalának, az utódlás biztosítása. Ez utóbbi a számítás alapja a rendszeremben. Mivel emberként mindenki a legjobbat akarja saját gyermekének, ami azt jelenti, hogy legalább egy egyetemi végzettséget, ami ugyebár eltart vagy 25 évig, azaz 300 hónapig. Hát ezért.


Az összes többi alapjog sérelemdíja ebből az alapjoghoz rendelt sérelemdíjból került arányosítással meghatározásra, ami sajnos eléggé szubjektív.


Ezt az alapjogot döntően a jogutódok fogják érvényesíteni, bár nézetem szerint a sértettet is megilletheti, amennyiben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül meghalt volna. Itt természetesen egy orvosi szakkérdés lesz a központi elem, és bekövetkezésének bizonyítása. Egyébként, ha nem éri el a ezt a szintet a sérelem, akkor nyilván nem lesz érvényesíthető ez az alapjog, hanem egy másik a személyi sérthetetlenséghez való jog.


Azoknál az alapjogoknál, amelyek az életet, a testi épséget, és a személyi szabadságot védik nem a Ptk szerinti 5 éves elévülési szabályt alkalmazom, hanem az elévülést kizártam. Ennek oka az, hogy az ilyen jellegű alapjog sérelem kihatása testi és mentális vonatkozásban is kiszámíthatatlan kifutású, továbbá nem biztos, hogy meglesz az elkövető.


Az Alaptörvényből viszont nem veszem át a magzati élet védelmére vonatkozó részt, több okból sem.

  • Nem alapjogként jelenik meg, azt a magzat nem képes érvényesíteni. Ebből viszont az következik, hogy a magzati életre vonatkozó minden jogot egy harmadik személy képes csak gyakorolni, ami a jelenlegi joggyakorlatot tekintve a végrehajtó hatalom valamely szerve, pl. gyámhatóság. Azt pedig rögzítettem, hogy az állam nem kaphat olyan jogot, amely képes lenne lerontani akár egyetlen alapjogot is.
  • Minden jogágban a különböző jogok a magzatot annak élve születésétől illetik meg, melyből következően alapjogokkal magzatként nem rendelkezhet, tehát nem való ide az alapjogok közé. Mindez azt is jelenti, hogy egy függő jogi helyzettel állunk szemben, amely bizonytalan helyzetet jelent, bizonytalan jogi helyzetre pedig nem szabad stabil jogokat alapítani.
  • A legfontosabb oka annak, hogy ezt kihagyom az „ÉN Alkotmányomból” hogy van egy olyan alapjog is, amelyet valamilyen okból nem kodifikáltak, pedig azonos súlyú alapjog, mint az élethez való jog, az nálam a második alapjog. Ez a nem deklarált alapjog a „testtel való rendelkezés joga”. Ennek részletes kifejtésére a többlet alapjogoknál fogok sort keríteni, de már a megnevezésből is látszik, hogy az mindenképpen ellentétben áll a magzatra ruházott jogokkal.
1. Cikk Az emberi méltóság

Az emberi méltóság sérthetetlen.

Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.


2.§

Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog


Sem az emberi méltóság fogalma, sem annak védelmére vonatkozó jogot nem tudtam értelmezni, nem konkrét. Kinek és kitől kell védelmezni, de valójában mit is?

Ennek egy konkrét tartalommal rendelkező konkrét jognak kellene lennie, amit érvényesíteni lehet.

Ez a jog alapvetően viszonylagos, nem konkrét, és ha az valakinek az értelmezésétől függ, az nem alapjog.

Ennek az az oka, hogy az emberi méltóság fogalma kultúra és helyzetfüggő. Pl. tudok olyan menekültügyi eljárásról, amikor egy európai ország menekültügyi ügyintézője, - aki nő- próbálta felvenni egy muszlim menekült adatait, de az nem volt hajlandó közvetlenül kommunikálni az ügyintézővel, mert az nő volt, amit az ügyintéző mondott arra akkor válaszolt, ha egy férfi mondta el neki ugyanazt a kérdést. Az ügyintéző emberi méltósága nem sérült ezzel? Alacsonyabb rendűként kezelték. Vagy hogy hazai példát hozzak, tudok olyan dél koreai vállalatról, ahol ütlegelték a dolgozókat. Durva nem?

Ennek a problémának a megoldására két többlet alapjogot építek be az alapjogok közé, amely már kellően részletes lesz ahhoz, hogy megfelelő tartalmat adjon ennek a bizonytalan tartalmú jognak, ezért nincs konkrét tartalom ehhez rendelve. De erről majd a többlet jogok között.

3. Cikk A személyi sérthetetlenséghez való jog

(1)Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez.

(2)Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani:

a) az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően,
b) az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma,
c) az emberi test és részei ekként történő, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma,
d) az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma.
III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.


3.§

A személyi sérthetetlenséghez való jog

(1)Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez.

(2)Az orvostudomány és a biológia területén az ember sérthetetlensége alapjogának sérelmét illetően a következőket kell tiszteletben tartani:

a) az érintett személy jóhiszemű, tisztességes és mindenre kiterjedő tájékoztatáson alapuló szabad, önkéntes beleegyezése
b) tilos az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat folytatása,
c) tilos az emberi test és részeinek haszonszerzési célú felhasználása,
d) tilos az emberi lényeket klónozni.


3) A személyi sérthetetlenséghez való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 200 szoros összege illeti meg amennyiben a károkozás maradandó fogyatékosságot okoz, 50 szeres összeg illeti meg, ha a károkozás nyolc napon túl gyógyuló sérelmet eredményez, ill. 10 szeres összeg illeti meg a nyolc napon belül gyógyuló károkozás esetén, sérelemdíj jogcímén.

4.) Ezen alapjog sérelemdíj igénye nem évül el.

Az Eu-s alapjogot alapul véve konkretizálni próbáltam azt, mivel az eredeti megfogalmazásból nem derült ki, hogy ha sérthetetlen az ember, akkor mihez kell a hozzájárulása. A tájékoztatási kötelezettséget viszont nyomatékosítottam, mert az eredeti szövegbe sok minden belefér, akár a hibás tájékoztatás is, tehát félrevezetésen alapuló beleegyezés.

Ennél az alapjognál kimondva kimondatlanul megjelenik a második legfontosabb de kodifikálatlan alapjog a testtel való rendelkezés alapjoga, mivel csak ehhez az alapjoghoz képest kap értelmet ez a sérthetetlenségi alapjog.

A klónozás jelenleg még sci-fi kategória??, ismeretlenek a következményei, technikái, stb. melyre tekintettel ilyen körülmények között alapjogi szinten nem lehet a tiltáson kívül más eredményre jutni, ezzel magam is egyetértek.

4. Cikk A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma

Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.


4.§

A kínzás és az embertelen bánásmód és büntetés tilalma

1.) Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, szolgaságban tartani.

2) A kínzás és az embertelen bánásmód és büntetés tilalma alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 20 szoros összeg illeti meg sérelemdíj jogcímén.

3.) Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.


Nyilvánvaló átfedések vannak az egyes alapjogok között, mint pl. az emberi méltósághoz való jog és a fenti alapjog között - megalázó bánásmód -, ami azt jelenti, hogy nincsenek éles határok, összefolynak, ami egyáltalán nem szerencsés, mert relativizálódnak az egyes alapjogok egymáshoz képest és ez mindkét alapjogot gyengíti. Ezt a bizonytalan tartalmú elemet ki is hagytam a tényállásból.  Ennek okán vezetek be az „Én Alkotmányomban” két új alapjogot konkrét tartalommal.

Ennél az alapjognál azonnal felmerülhet egyszerre két alapjog sérelme is, pl. a kínzás okozhat személyi sérelmet is. Ebben az esetben az általános szabályokban rögzített elvek szerint mindkét sérelem alapján önálló igény keletkezik mindkét sérelemdíjra.

5. Cikk A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

(1)Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

(2)Senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.

(3)Tilos emberi lényekkel kereskedni.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.


5.§

A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

1) Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

2) Senkit sem lehet kényszermunkára igénybe venni.

3) Tilos emberi lényekkel kereskedni

4) A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 20 szoros összeg illeti meg sérelemdíj jogcímén.

5.) Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.


Az EU-s alapjogból indultam ki, viszont a 2. pontja igen elgondolkodtató. A kényszermunka – málenkíj robot stb. – fogalma nem igényel magyarázatot, de a „kötelező munkára igénybe venni” kategória azért elég csúszós. Gondolok itt pl. a kötelező túlmunka elrendelésére, amely egy fajta kötelező munka, vagy pl. a munkaszerződésben nem szereplő munkafeladat elvégzésére történő kötelezésre, - pl. helyettesítés – de ne menjünk messzire most a járvány alatt elrendelt kötelező orvosi munkavégzés, hétvégi oltások stb. Nyilván ezen okból hiányzik ez a megfogalmazás az Alaptörvényből. A kötelező munka és a kényszermunka hasonló tartalommal rendelkezik, de alapjogi védelmet véleményem szerint csak a kényszermunka mentességhez kell kapcsolni. A mondat második felét éppen ezért kihagytam a tényállási elemek közül.