II. Fejezet - Alapjogok, alapkötelezettségek, alapjogok ütközése

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 12., 18:13-kor történt szerkesztése után volt. (→‎ELSŐ CÍM - Általános szabályok)

A nyitott felelősség problémával

→ a törvény előtti egyenlőség alapjognál.

Most már tudjuk hogyan lehetne létrehozni az állam szerveinek teljes kihagyása mellett egy olyan Alkotmányt, amely alapvetően a mi – választópolgárok – érdekei szerint készül, így rátérhetünk az Alkotmány érdemi tartalmára. Az Alkotmány feltöltésének is kötött sorrendje kell, hogy legyen, annak első szabályozási területe azon alapjogok, amelyekre az Alkotmány további részei épülnek fel. Ennek első és legfontosabb tartalmi eleme az alapjogok rendszere, ez mozgatja az egész rendszert. Az alkotmányos vitorlásomban ez a tőkesúly, ez tartja egyenesben a hajót, ez nem engedi felborulni, ez ad szerkezetet a rendszernek, szóval nem lehet eléggé túlhangsúlyozni a szerepét.

Az Alaptörvényben is vannak alapjogok, de azok csak említés szintjén vannak ott, semmilyen garancia nem védi azokat és folyamatosan megsérti a hatalom, anélkül, hogy ennek következménye lenne. Ezért gondolom, hogy sok mindenre nem való.

Ebben a témában a többi fejezettől eltérően az a technikám, hogy az EU tagságunkra és az EU-s egyezmények elsődlegességére tekintettel – kötelező elemek – az egyes EU által szabályozott alapjogokon egyesével mennénk végig, mellé teszem az Alaptörvény szerinti alapjogokat és alattuk az „Én Alkotmányom” szerinti alapjogot írom le, amely jelentősen eltér sok esetben az eddigi megfogalmazásoktól.

Mint látni fogjátok maradtak lyukak az EU-s alapjogok és az Alaptörvény szerinti alapjogok között, hogy ezeknek mi lehet az oka, majd odaérve elmeditálunk rajta. Van több markáns különbség az Alaptörvény és az „Én Alkotmányom” között abban is, hogy az Alaptörvényben egy sor alapjogként deklarált elv valójában nem tartalmaz semmilyen alapjogot, vagy nincs megfogható tartalma, vagy csupán azt közli, hogy mire törekszik az Állam, aminek valójában semmi köze az alapjogokhoz.

Alapjog az lehet, amit érvényesíteni is lehet – ki lehet verni az államból, vagy bárkiből, aki megsérti –, de az, hogy mik a vágyai az államnak – már ha vannak – nem tartoznak ebbe a körbe, ezért kerülni fogom az ilyen jellegű megfogalmazásokat. Csak olyan alapjogokat fogok rögzíteni, amelyek valódi jogot tartalmaznak, amelyeket jogi eljárásban érvényesíteni, kikényszeríteni lehet. Az Alaptörvény erre alkalmatlan.

Egyetlen peres ügyemben sem jutott el egy bíróság sem az Alaptörvényig, nyilván feloldhatatlan ellentmondásokba ütköztek volna, ezért kerülik is rendesen az erre való hivatkozást, ami egyértelműen jelzi, hogy az egy „halott jog”.

Továbbá szintén ki fogok hagyni minden olyan alapjoghoz rendelt megjegyzést, hogy mely alapjogot milyen állami jogalkotással lehet tartalommal, korlátokkal stb. meghatározni. Ennek oka, hogy az Alkotmányban rögzített alapjogokat nem lehet alacsonyabb szintű jogszabályokkal manipulálni, mint ahogy az jelenleg történik, mivel egyrészt az lerontja az Alkotmány alapjogi jellegét, másrészt széles teret biztosít a joggal való visszaéléshez, mely okokat alapvető szándékom kiküszöbölni. Ezért keretjogszabály az Alaptörvény, pedig Alkotmány nem lehet keretjogszabály.

Az is lényeges különbség, hogy az összes alapjogot arányosítottan be is árazom – alapvetően saját mérlegelésem szerint –, amely nem biztos, hogy általánosan elfogadott arány, de azon lehet segíteni.

Az új Ptk 2014-ben bevezette a sérelemdíj intézményét és azt csak néhány – 7 db – összegyúrt alapjog sérelme esetén rendeli alkalmazni. (Az EU egyezményben 50 db alapjog van!!!) Az nem derül ki, hogy mért csak ennyinél, de ez – álláspontom szerint – a többi alapjog diszkriminációját, súlytalanítását is jelenti. (Nem tán az lehet az ok, hogy a többit nem is tekintik alapjognak? Na ilyen problémák vannak az Alaptörvénnyel. )

A PTK-s sérelemdíj nagy újítása az, hogy csak magát a jogsértést kell igazolni, annak mértékét nem és ehhez rendeltek általában 500.000 Ft keretösszegű sérelemdíjat, amelyet mérlegelés alapján összegszerűsít a bíróság sérelemarányosan eddig az összeghatárig, ami valójában kiszámíthatatlan ítélkezést jelent, mely kiszámíthatatlanságot minden eljárásból száműz a koncepcióm. Az élet, testi épség esetén tudok 500.000 Ft feletti sérelemdíjról.

A bírósági rész tárgyalásánál látni fogjátok, hogy előre kiszámítható, prognosztizálható ítéletek hozatalát akarom elérni, és ezért, ahol lehet, a szabályokat is úgy alakítom, hogy minél kisebb mérlegelési lehetőség maradjon. Ez okból rendelek konkrét összegeket az egyes alapjogok mellé súlyozottan, azzal, hogy ezeket az összegeket mérlegelés nélkül meg kell, hogy kapja a sértett, viszont, ha annál nagyobb a kára, akkor annak összegét már igazolni kell, ahogy ezt a Ptk is tartalmazza.

A másik jelentős eltérés az „Én Alkotmányomban”, hogy a sérelemdíj összeg alapjaként a mindenkori minimálbért alkalmazom, mert akkor nem kell módosítani a sérelemdíj alapösszegét évente, az követi a minimálbért, így automatikusan és folyamatosan értékarányos marad.

Ahogy az I. fejezetben már jeleztem olyan alkotmánykoncepciót kívánok létrehozni, amely élő jogként tud működni, mivel más feladata nem lehet egy Alkotmánynak. Ezekkel az összegekkel mindenképpen élő jog lesz belőle, hiszen folyamatosan használnia kell minden bíróságnak, de a választópolgárok is hamar megtanulnák, minek mi az értéke.

Az EU Alapjogi Chartáját 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. (A csatlakozási egyezmény aláírásával ennek maradéktalan beépítésére vállaltunk kötelezettséget, több lehet, kevesebb nem. ) Ennek a szövegét és felosztását fogjuk követni. E mellé rendelem táblázatosan az Alaptörvényben szabályozott alapjogokat, és alattuk található az „Én Alkotmányom” szerinti alapjog.

ELSŐ CÍM – Általános szabályok

1. § – Nevesített alapjogok egyetemlegessége

  1. A nevesített alapjogok egységesen illetik meg az embert.
  2. Az egy cselekménnyel megvalósított több alapjog sérelmét külön-külön kell értékelni és szankcionálni.

2. § – Sérelemdíj

  1. Valamely alapjog megsértése esetén az elkövető sérelemdíjat köteles fizetni a sértettnek.
  2. Az alapjoghoz kapcsoltan meghatározott sérelemdíj összege nem lehet mérlegelés tárgya.

3. § – Sérelemdíj mértéke

  1. A sérelemdíj alapösszege a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér összegével azonos.
  2. A sérelemdíj mértékét a sérelemdíj alapösszegéből és az egyes alapjogokhoz rendelt szorzószámokból kialakuló összeg képezi.
  3. Azon tisztségek esetében, amelyeknél kártérítési felelősség fedezeteként felelősségbiztosítás kötésére kötelezi az Alkotmány a tisztség betöltőjét, a felelősségbiztosítás önrész nélkül nem köthető meg, és az önrész mértéke nem lehet kevesebb, mint 10%.

4. § – Sérelemdíj érvényesítése

  1. Az alapjogokhoz kapcsolt sérelemdíj érvényesítéséhez csak az alapjog sérelmét, az elkövető személyét valamint a kettő közötti okozati összefüggést kell bizonyítani.
  2. Az alapjogokhoz kapcsolt sérelemdíj felelősség esetén az elkövető cselekményének felróhatósága és a kár mértéke nem vizsgálható a sérelemdíj eljárás során.
  3. A nem alapjogokhoz kapcsolt sérelemdíj felelősség esetén a sérelemdíj összegét az Alkotmány előírásaiba ütköző személy eljárásának, vagy mulasztásának felróhatósága alapján kell megállapítani azzal, hogy amennyiben az Alkotmány elvárásainak megfelelő tevékenység feltételeinek megismerése, megteremtése az érintett személy hatáskörébe tartozik felróhatósága nem menthető ki.
  4. A nem alapjogot sértő cselekmény vagy mulasztás miatt indított sérelemdíj felelősségi eljárás megkezdése – kereset benyújtása – előtt a felelős, vagy a felelős személy helyett bárki által, a sérelemdíj maximális összegének 67%-át elérő sérelemdíj megfizetése esetén sérelemdíj felelősségi eljárás nem indítható.
  5. A sérelemdíj megállapítása során a bíróság köteles rendelkezni annak közérdekű munkára, ill. szabadságvesztésre történő átváltás szabályairól.
  6. A megítélt sérelemdíj a kötelezett jövedelmének 50%-ig terhelhető.
  7. Az állam köteles olyan piaci alapú munkalehetőségeket teremteni és fenntartani, amelyek alapvetően önfenntartóak, ahol a sérelemdíj megfizetését elmulasztók munkájuk ellenértékéből törlesztik a sérelemdíj fizetési kötelezettségüket. A sérelemdíj fizetésére köteles személy munkavégzése az aktuális Munka törvénykönyvének rendelkezései szerint történik azzal, hogy a sérelemdíj megfizetését elmulasztók szabad munkavállalásához való joga a sérelemdíj megfizetése érdekében korlátozható. Amennyiben a megítélt sérelemdíj megfizetése érdekében a fizetésre kötelezett személy szabad munkavállaláshoz való joga korlátozásra kerül, a korlátozás akkor szüntethető meg, ha a kötelezett által megjelölt egyéb jogviszonyból származó, sérelemdíj fedezetet képező bevétel meghaladja a munkavégzési kötelezettségből származó időarányos bevétel összegét és ezen bevételeket kifizető személy vagy szervezet készfizető garanciát vállal az általa fizetett összegeket terhelő sérelemdíj hiánytalan levonásáért és a jogosult részére történő kifizetéséért.
  8. A sérelemdíj megfizetését elmulasztó elkövető – munkavégzésre kötelezés alapján – köteles a sérelemdíj fedezetét biztosítani az állam által e célra létrehozott munkahelyek valamelyikében.

5. § – a Sérelemdíj és az egyéb károk érvényesítése

  1. A sérelemdíjat meghaladó kár érvényesítése a Ptk-nak a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai szerint történik.
  2. Mind a sérelemdíj iránti igényt, mind az azt meghaladó kártérítési igényt a rendes bíróságok egy eljárásban bírálják el a sérelemdíj, ill. a kártérítési összeg nagyságától függő hatáskörrel.
  3. Azon sérelemdíj eljárásokban, amelyekben tömeges perindítást enged a nevesített alapjog, az első kereset benyújtásától számított 30 napon belül benyújtott kereseteket kell figyelembe venni. A keresetet benyújtók célszerű pertársaknak minősülnek.

Ez utóbbi 3. pontot a MOL vezér, Hernádi Zsolt pere miatt tettem bele. Biztos olvastátok, hogy a horvát ügyészség korrupcióval vádolta meg, mivel állításuk szerint a korabeli kormányfőt megvesztegette. A kormányfőt időközben el is ítélték. Mivel nem volt hajlandó a MOL vezér a horvát hatóságok rendelkezésére állni, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ettől kezdve nem léphetett ki az országból. Annak érdekében, hogy semlegesítse a horvát vádakat megrendezett egy pert itt Magyarországon szintén korrupciós vádak alapján és milyen meglepő itthon felmentették a vádak alól. Ennek az a logikája, hogy az EU-n belül el kell ismerni az egyes bíróságok által meghozott ítéleteket, így azt gondolta, ha itthon felmentik, ezért máshol nem ítélhetik el.

Tehát a 3. pont azért került beépítésre, ha bármely tisztségviselő azt gondolja, hogy gyorsan egy ismerősén stb. keresztül indít egy kamu pert annak érdekében, hogy a bíróság felmenthesse, a 30 nap arra kell, ha mások is csatlakoznak a perhez, vélhetően lesz olyan is közöttük a 30 nap alatt, aki komolyan gondolja a keresetét és nem engedi ezt a visszaélésszerű pervitelt.

6. § – a Sérelemdíj iránti igény elévülése, öröklése

  1. A sérelemdíj iránti igény a Ptk általános szabályai szerint évül el kivéve azokat az alapjogokat, amelyekben az elévüléssel kapcsolatosan ettől eltérő szabály került rögzítésre.
  2. A sérelemdíj iránti igény örökölhető jog.

MÁSODIK CÍM Egyes alapjogok

Kötelező, a nizzai szerződés szerinti alapjogok

1. § – Az élethez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
2. Cikk – Az élethez való jog
(1) Minden embernek joga van az élethez.
(2) Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
  1. Minden embernek joga van az élethez.
  2. Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.
  3. Az élethez való jog sérelme akkor is megvalósul, ha a sértett azonnali orvosi beavatkozás nélkül életét vesztette volna.
  4. Az élethez való jog sérelme esetén a sértettet vagy jogutódját a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 300 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.
  5. Ezen alapjog sérelemdíj igénye nem évül el.

Nyilván az élethez való jog a legelső és legfontosabb jog. Erre az alapjogra tekintettel törölték el a halálbüntetést, teljes joggal. Ezt az alapjogot változatlan formában veszem át én is, – mármint az EU verziót, mert az alaptörvényi egy kevert verzió, aminek az üzenete az, hogy az élethez való jog annyira mégsem lényeges, hogy kapjon egy önálló alapjogot. Ebben az átvett rövid két sorban az alapjog egzaktan benne van. Csak a sérelemdíj mértékét teszem hozzá. Mivel ez a legfontosabb alapjog, ezért ez a legmagasabb összegű sérelemdíjjal védett is.

Miért 300 szoros minimálbér? Lehet, hogy meglepő, de ennek az egyetlen alapjognak egzaktan sikerült az értékét meghatározni. Tudom természetesen, hogy az emberi élet felbecsülhetetlen, de mégis kell valamilyen szisztéma arra, hogy lehet sérelemdíjasítani. Ezt a természetből vettem át, ezért írom, hogy biztos vagyok az értékében. A természetben minden organizmust két cél vezérel: saját létfenntartása és vérvonalának biztosítása az utódlás által. Ez utóbbi a számítás alapja a rendszeremben. Mivel emberként mindenki a legjobbat akarja saját gyermekének, ami azt jelenti, hogy legalább egy egyetemi végzettséget, ami eltart vagy 25 évig, azaz 300 hónapig. Hát ezért.

Az összes többi alapjog sérelemdíja ebből az alapjoghoz rendelt sérelemdíjból került arányosítással meghatározásra, ami sajnos eléggé szubjektív.

Ezt az alapjogot döntően a jogutódok fogják érvényesíteni, bár nézetem szerint a sértettet is megilletheti, amennyiben azonnali orvosi beavatkozás nélkül meghalt volna. Itt természetesen egy orvosi szakkérdés lesz a központi elem, és bekövetkezésének bizonyítása. Egyébként, ha nem éri el ezt a szintet a sérelem, akkor nyilván nem lesz érvényesíthető ez az alapjog, hanem egy másik, a személyi sérthetetlenséghez való jog.

Azoknál az alapjogoknál, amelyek az életet, a testi épséget, és a személyi szabadságot védik, nem a Ptk szerinti 5 éves elévülési szabályt alkalmazom, hanem az elévülést kizártam. Ennek oka az, hogy az ilyen jellegű alapjog sérelem kihatása testi és mentális vonatkozásban is kiszámíthatatlan kifutású, továbbá nem biztos, hogy meglesz az elkövető.

Az Alaptörvényből viszont nem veszem át a magzati élet védelmére vonatkozó részt, több okból sem.

  • Nem alapjogként jelenik meg, azt a magzat nem képes érvényesíteni. Ebből viszont az következik, hogy a magzati életre vonatkozó minden jogot egy harmadik személy képes csak gyakorolni, ami a jelenlegi joggyakorlatot tekintve a végrehajtó hatalom valamely szerve, pl. gyámhatóság. Azt pedig rögzítettem, hogy az állam nem kaphat olyan jogot, amely képes lenne lerontani akár egyetlen alapjogot is.
  • Minden jogágban a különböző jogok a magzatot annak élve születésétől illetik meg, melyből következően alapjogokkal magzatként nem rendelkezhet, tehát nem való ide az alapjogok közé. Mindez azt is jelenti, hogy egy függő jogi helyzettel állunk szemben, amely bizonytalan helyzetet jelent, bizonytalan jogi helyzetre pedig nem szabad stabil jogokat alapítani.
  • A legfontosabb oka annak, hogy ezt kihagyom az „ÉN Alkotmányomból” hogy van egy olyan alapjog is, amelyet valamilyen okból nem kodifikáltak, pedig azonos súlyú alapjog, mint az élethez való jog, az nálam a második alapjog. Ez a nem deklarált alapjog a „testtel való rendelkezés joga”. Ennek részletes kifejtésére a többlet alapjogoknál fogok sort keríteni, de már a megnevezésből is látszik, hogy az mindenképpen ellentétben áll a magzatra ruházott jogokkal.

2. § – Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
1. Cikk – Az emberi méltóság

Az emberi méltóság sérthetetlen.
Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Sem az emberi méltóság fogalmát, sem az annak védelmére vonatkozó jogot nem tudtam értelmezni, nem konkrét. Kinek és kitől kell védelmezni, de valójában mit is?

Ennek egy konkrét tartalommal rendelkező konkrét jognak kellene lennie, amit érvényesíteni lehet.

Ez a jog alapvetően viszonylagos, nem konkrét, és ha az valakinek az értelmezésétől függ, az nem alapjog.

Ennek az az oka, hogy az emberi méltóság fogalma kultúra és helyzetfüggő. Pl. tudok olyan menekültügyi eljárásról, amikor egy európai ország menekültügyi ügyintézője, – aki nő – próbálta felvenni egy muszlim menekült adatait, de az nem volt hajlandó közvetlenül kommunikálni az ügyintézővel, mert az nő volt. Amit az ügyintéző kérdezett, arra akkor válaszolt, ha egy férfi mondta el neki ugyanazt a kérdést. Az ügyintéző emberi méltósága nem sérült ezzel? Alacsonyabb rendűként kezelték. Vagy hogy hazai példát hozzak, tudok olyan dél-koreai vállalatról, ahol ütlegelték a dolgozókat. Durva nem?

Ennek a problémának a megoldására két többlet alapjogot építek be az alapjogok közé, amely már kellően részletes lesz ahhoz, hogy megfelelő tartalmat adjon ennek a bizonytalan tartalmú jognak, ezért nincs konkrét tartalom ehhez rendelve. De erről majd a többlet jogok között.

3. § – A személyi sérthetetlenséghez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
3. Cikk – A személyi sérthetetlenséghez való jog

(1) Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez.
(2) Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani:
a) az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően,
b) az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma,
c) az emberi test és részei ekként történő, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma,
d) az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

  1. Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez.
  2. Az orvostudomány és a biológia területén az ember sérthetetlensége alapjogának sérelmét illetően a következőket kell tiszteletben tartani:
    a) az érintett személy jóhiszemű, tisztességes és mindenre kiterjedő tájékoztatáson alapuló szabad, önkéntes beleegyezése
    b) tilos az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat folytatása,
    c) tilos az emberi test és részeinek haszonszerzési célú felhasználása,
    d) tilos az emberi lényeket klónozni.
  3. A személyi sérthetetlenséghez való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 200 szoros összege illeti meg, amennyiben a beavatkozás maradandó fogyatékosságot okoz, 50 szeres összeg illeti meg, ha a beavatkozás nyolc napon túl gyógyuló sérelmet eredményez, ill. 10 szeres összeg illeti meg a nyolc napon belül gyógyuló beavatkozás esetén, sérelemdíj jogcímén.
  4. Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.

Az EU-s alapjogot alapul véve konkretizálni próbáltam azt – mivel az eredeti megfogalmazásból nem derült ki, – hogy ha sérthetetlen az ember, akkor mihez kell a hozzájárulása. A tájékoztatási kötelezettséget viszont nyomatékosítottam, mert az eredeti szövegbe sok minden belefér, akár a hibás tájékoztatás is, tehát félrevezetésen alapuló beleegyezés.

Ennél az alapjognál kimondva kimondatlanul megjelenik a második legfontosabb de kodifikálatlan alapjogi a testtel való rendelkezés alapjoga, mivel csak ehhez az alapjoghoz képest kap értelmet ez a sérthetetlenségi alapjog.

A klónozás jelenleg még sci-fi kategória??, ismeretlenek a következményei, technikái, stb. melyre tekintettel ilyen körülmények között alapjogi szinten nem lehet a tiltáson kívül más eredményre jutni, ezzel magam is egyetértek.

4. § – A kínzás és az embertelen bánásmód és büntetés tilalma

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
4. Cikk – A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma

Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

  1. Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, szolgaságban tartani.
  2. A kínzás és az embertelen bánásmód és büntetés tilalma alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 20 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.
  3. Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.

Nyilvánvaló átfedések vannak az egyes alapjogok között, mint pl. az emberi méltósághoz való jog és a fenti alapjog között – megalázó bánásmód –, ami azt jelenti, hogy nincsenek éles határok, összefolynak, ami egyáltalán nem szerencsés, mert relativizálódnak az egyes alapjogok egymáshoz képest és ez mindkét alapjogot gyengíti. Ezt a bizonytalan tartalmú elemet ki is hagytam a tényállásból. Ennek okán vezetek be az „Én Alkotmányomban” két új alapjogot konkrét tartalommal.

Ennél az alapjognál azonnal felmerülhet egyszerre két alapjog sérelme is, pl. a kínzás okozhat személyi sérelmet is. Ebben az esetben az általános szabályokban rögzített elvek szerint mindkét sérelem alapján önálló igény keletkezik mindkét sérelemdíjra.

5. § – A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
5. Cikk – A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

(1) Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
(2) Senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.
(3) Tilos emberi lényekkel kereskedni.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

  1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
  2. Senkit sem lehet kényszermunkára igénybe venni.
  3. Tilos emberi lényekkel kereskedni
  4. A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 20 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.
  5. Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.

Az EU-s alapjogból indultam ki, viszont a 2. pontja igen elgondolkodtató. A kényszermunka – málenkíj robot stb. – fogalma nem igényel magyarázatot, de a „kötelező munkára igénybe venni” kategória azért elég csúszós. Gondolok itt pl. a kötelező túlmunka elrendelésére, amely egy fajta kötelező munka, vagy pl. a munkaszerződésben nem szereplő munkafeladat elvégzésére történő kötelezésre, – pl. helyettesítés – de ne menjünk messzire most a járvány alatt elrendelt kötelező orvosi munkavégzés, hétvégi oltások stb. Nyilván ezen okból hiányzik ez a megfogalmazás az Alaptörvényből. A kötelező munka és a kényszermunka hasonló tartalommal rendelkezik, de alapjogi védelmet véleményem szerint csak a kényszermunka mentességhez kell kapcsolni. A mondat második felét éppen ezért kihagytam a tényállási elemek közül.

6. § – A szabadsághoz és biztonsághoz való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
6. Cikk – A szabadsághoz és biztonsághoz való jog

Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

IV. cikk

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

  1. Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
  2. Az arra feljogosított szervek hatósági eljárás keretében jogosultak szabadságot időlegesen elvonni maximum 8 órára, mely idő alatt köteles a hatóság megállapítani, hogy áll-e fenn olyan bűncselekmény alapos gyanúja, amely alapján büntető eljárást kell indítani. Amennyiben 8 órán belül nem indítanak büntető eljárást, a szabadságelvonást kötelező megszüntetni.
  3. Az intézkedés alapját képező bűncselekmény alapos gyanúját a 8 órás szabadság elvonás alatt ismertetni kell a fogva tartottal, aki azzal kapcsolatban jogosult észrevételeit megtenni. Az alapos gyanú közlését és a fogva tartott nyilatkozatát jegyzőkönyvezni kell. Fogva tartásától kezdődően jogosult ügyvédi segítség igénybe vételére is, mely jog nem korlátozható.
  4. Amennyiben 8 órán belül közli az intézkedő hatóság a bűncselekmény alapos gyanúját, az ezt követő 24 órán belül kötelező bíróság elé állítani, ahol döntenek a fogva tartás fenntartásáról, vagy a szabadlábra helyezés feltételeiről. A fogva tartás indokoltságát ezt követően 5 naponta köteles a bíróság felülvizsgálni. Az első felülvizsgálattal egyidejűleg jegyzőkönyvben rögzítve a nyomozó hatóságnak közölnie kell az ügyben tervezett nyomozati cselekményeit és azok határidejét, mely eljárási cselekmények végső határideje nem haladhatja meg a fogva tartás kezdetétől számított 6 hónapot.
  5. A fogva tartás elrendelése és felülvizsgálata során a bíróság köteles a cselekmény súlyát és az alapos gyanú megalapozottságát figyelembe véve a személyi szabadság legkisebb sérelmével járó kényszerintézkedést alkalmazni. A nyomozó hatóság késedelmes vagy elmulasztott eljárási cselekményeit az eljáró bíróságnak a fogva tartás szükségtelenségeként kell értékelnie.
  6. A személyi szabadság korlátozásának végső határideje a letartóztatástól, vagy egyéb személyi szabadságot korlátozó intézkedés meghozatalától számított 6 hónap. Amennyiben 6 hónapon belül nem kerül sor a vádirat benyújtására, és annak a fogva tartott részére történő azonos tartalmú átadására, a fogva tartást meg kell szüntetni. Amennyiben szükséges a személyi szabadság további korlátozása, azt csak a büntető eljárást lefolytató bíróság rendelheti el, melynek szükségességét, mértékét és formáját konkrét bizonyítékokkal alátámasztva lehetséges megállapítani. A fogva tartás, vagy egyéb kényszerintézkedés szükségességét és feltételeinek fennállását minden tárgyaláson vizsgálni kell és döntést kell hozni arról.
  7. Jogerős bírósági ítélet meghozataláig a fogva tartott nem minősül elítéltnek, a személyi szabadság időleges korlátozásán kívül a fogva tartott egyéb jogai nem korlátozhatók. Személyes holmiját magánál tarthatja, kommunikációs eszközeit korlátozás nélkül magánál tarthatja és használhatja, mely használat feltételeit a fogva tartó köteles biztosítani. A kapcsolattartás nem korlátozható. A fogva tartottakat az elítéltektől elkülönülten kell elhelyezni. A fogva tartottól a fogva tartásával kapcsolatosan semmilyen költségtérítés nem követelhető.
  8. A nem bűncselekmény elkövetésével összefüggésben alkalmazott személyi szabadság korlátozása esetén – az azonnali életmentéshez szükséges beavatkozást kivéve – csak azt követően adható be bármilyen szer bármilyen módon a személyi szabadságában korlátozott személynek, ha az érintett személy ahhoz hozzájárul. Amennyiben kényszerintézkedés eredményeként, vagy megtévesztéssel került az intézménybe, a hozzájáruláshoz szükséges képesség hiányát vélelmezni kell. Amennyiben egészségi állapota meggátolja vagy korlátozza az alapjogával kapcsolatos döntések meghozatalában, bármilyen gyógyszerezés, vagy terápia akkor alkalmazható, ha a személyi szabadság korlátozását elrendelő hatóság rendelkezik az ehhez szükséges hozzájárulással. Ilyen esetben a személyi szabadság korlátozását elrendelő szerv a szabadságában korlátozott személy képviselőjét, legközelebbi hozzátartozóját, azok hiányában, vagy érdekellentét esetén kényszergyógykezeltek jogaival foglalkozó jogvédő szervezetet kimerítő részletességgel és a bizonyítékok ismertetésével, bemutatásával írásban tájékoztatják. A fentiekben megjelölt személyeknek a kezeléshez írásban kell hozzájárulniuk.
  9. A nem bűncselekmény elkövetésével összefüggésben alkalmazott személyi szabadság korlátozása esetén a szabadságában korlátozott személy képviselője vagy közeli hozzátartozója, ill. azok hiánya vagy érdekellentét esetén a kényszergyógykezeltek jogaival foglalkozó jogvédő szervezet külső szakértő bevonásával jogosult a szabadságában korlátozott személy állapotát és a korlátozás szükségességét ellenőrizni, mely ellenőrzés sem számában, sem mélységében nem korlátozható. Az ehhez szükséges dokumentációt a személyi szabadság korlátozását elrendelő szervnek teljes terjedelemben és feltétel nélkül a vizsgálat rendelkezésére kell bocsátani.
  10. A személyi szabadság alapjog megsértése esetén a sértettet az alapjogsértéssel érintett minden napra a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 50%-a illeti meg sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására nem a jelen alapjog rendelkezései szerint és módon kerül sor ill. egyéb alapjoga is sérül, az aktuális minimálbér 100%-a illeti meg naponként sérelemdíj jogcímén.
  11. Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.

Eljutottunk a nyugati világ „number one” alapjogához a szabadság védelméhez. Hogy mennyire így van ez, menjünk vissza az időben. Egy kis jogtöri jön. (Imádtam a suliban)

Az angol jogfejlődés egyik sarokköve lett az un. „habeas corpus” intézmény, amely a 13. században alakult ki (Robin Hood kora). A latin elnevezés a test birtokát jelenti. Ilyenkor elmolyolok a fogalmakon. Hol volt a személy a test mögött ekkor még? Emberi jogokról nem beszélve. Volt egy kialakult fogalom a dolgok birtoklására, és ezt a fogalmat alkalmazták személyekre is. (Így fejlődik a jog). Ennek az intézmények az volt a lényege, hogy az a fogva tartott, aki képes volt megfizetni az eljárás költségét un. „habeas corpus” parancs kiadását kérhette, melyben a parancs kiadója – aki bíró – kötelezte a „test birtokosát” a letartóztatót, – még akkor is, ha azt a király rendelte el, – hogy hozza elé meghatározott idő alatt a fogva tartottat annak érdekében, hogy az ügyét elbírálhassa. Ez az eljárás lett a nyugati szabadság alapköve, az önkényes fogva tartással szemben kialakult alapjog, mely mind a mai napig él. Ezt az eljárást a Parlament 1628-ban törvénybe foglalta, – Habeas corpus act – és ez a törvény jelenleg is az angol történeti alkotmány egyik alapeleme. (Náluk nincs egységes alkotmány, az ilyen jellegű törvényekből épül fel. Mondjuk nálunk is történeti alkotmány volt 1949-ig.) Azért látni kell, hogy ez a jog csak azokat illette meg, akik fizetni tudtak. Ez magyarázza a nyugati világ pénzközpontúságát. Akinek pénze volt jogai is voltak!!

Másrészt viszont markánsan megjelenik benne a bírói hatalom kezdete is. Az óvadék rendszere is ebből alakult ki, ez volt az a biztosíték, amit a fogva tartottnak kellett fizetnie annak vállalása után, hogy a bíró elé állítás közben nem szökik el. Ezt követően az is előfordult, hogy magát küldték el a bíró elé kíséret nélkül.

Szóval láthatjátok, hogy elég komoly nekifutás után érkezett meg ez az alapjog. Én is ilyen szemlélettel álltam hozzá.

A jelenlegi rendszerben alapvetően két fajta törvényesnek nevezhető fogva tartás van, az egyik a bűnüldözéshez kapcsolódó szervezetek alapjoga – rendőrség, TEK, NAV nyomozati részleges stb. – és van a másik, amely a köz vagy önveszélyesnek állított személyek egészségügyi elkülönítése – kényszergyógykezelés.

Általános esetben ez az alapjog a hatalom gyakorlására feljogosított szervezetek normál működéseként jelenik meg, ez a szabályozás kiinduló pontja.

A jelen időszakban úgy ítélem meg, hogy visszaélésszerűen gyakorolják ezt a jogot. Ha van valakinek kapcsolata, pénze, szabad marad, akinek nincs, előzetesbe teszik. Naponta lehet ilyet olvasni a neten, legutóbb egy többszörös gázoló ügyére emlékszem, akit mindig elengedtek és folyamatosan bűnismételt, mert valamelyik hatalmi figurának a testőre volt talán?

Az első 8 óra időtartamban nem tér el a jelenleg hatályos jogszabályi előírástól, ettől kezdve viszont igen. Ha a személyi szabadságot komoly alapjognak kell tekinteni, – mint írtam nagyon is – akkor a lehető legszűkebbre kell szabni ennek korlátozási lehetőségét. Vannak mostmár olyan technikai eszközök, – pl. nyomkövetők stb – amelyekkel elérhető, hogy folyamatosan ellenőrizhessék az ilyen személyeket és csak a legvégső esetben kelljen bezárni. (A bezárás a legdrágább verzió, amit mi fizetünk.)

A másik súlyos ellentmondást egy másik alapjog okozza: csak azt lehet bűnösnek tekinteni, akit jogerősen elítéltek. A fogva tartott ekkor még messze van ettől, tehát nem tekinthető bűnösnek, így az egyéb alapjogai sem korlátozhatók. Saját ruhájában lehet, telefonálhat, ebédet rendelhet, nem vegyíthető az elítéltek közé stb. A jelenlegi helyzetben ez nem igazán működik, egy sor technikai feltétel sem áll rendelkezésre, de kellene, hogy legyen. Az előzetesben töltött időt hihetetlen hosszúra is engedi nyújtani a jelenlegi szabályozás, ami azért már durva, évekről beszélünk. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem a hatóságnak, hanem nekünk készülne egy ilyen alkotmány és sajnos abból kell kiindulni, hogy ha rossz időben rossz helyen vagyunk, bárkiből lehet fogva tartott.

A másik alapvető fogva tartás a kényszer gyógykezeltek kérdése, hát itt aztán nagyon durva dolgokat tapasztaltam. Gondnokság alá helyezési perben rendeltek ki ügygondnoknak, betolták a papát a tárgyalásra, aki a bíró egyszerű kérdéseire – most hol van, minek jött ide, mi Magyarország fővárosa stb. – nem tudott válaszolni, alig tudott megszólalni, ebből látta a bíró, hogy nem képes magát képviselni, meghosszabbította a gondnokságot. A lánya mesélte ezt követően, hogy az apja nem ilyen, életvidám mindent tud, stb. Tárgyalás előtt egyszerűen leszedálták!!! Még durvább: szintén személyes ismerősöm, aki a Dunántúlon egy végrehatóval áll perben, aki jogellenesen lepusztította a vállalkozását, a vagyonát. 2020 decemberben váratlanul elfogták és elmegyógyintézetbe vitték úgymond megfigyelésre!! Még az a szerencse, hogy a benti orvos lelkiismeretes volt megkérdezte tőle, hogy mit keres bent, amikor semmi baja sincs és kirakta. Vagy egy másik ügyfelem úgy került az elmegyógyintézetbe, hogy megkérték, kísérjen el valakit oda, de őt fogták bent, megtévesztéssel vitték be.

(Nem tudom átment-e, hogy a jelenlegi Alaptörvény rendszerében nem vagytok biztonságban! És én sem!!) Arról nem is beszélve, hogy a Szovjetunióban a rendszerrel egyet nem értőket gyárilag ide vitték, mondván az ilyen emberek nem normálisak.

Sajnos azt is tapasztaltam saját praxisomban, hogy a szabadság elvonással járó gyógykezeltetést sokszor a rokonok kérik, gondnokság alá helyezési szándékkal, hogy hozzáférjenek a vagyonhoz, vagy megszabaduljanak a családtagtól és valamilyen intézménybe tudják dugni. Erre az esetre állítottam be olyan jogvédő szervezetet, amelyek ezekkel a visszaélésekkel foglalkoznak, és kellő ismerettel rendelkeznek a hatalom és az intézetek technikáiról.

Az tény, ha valakit bevisznek ilyen intézménybe, általában nem ússza meg „kezelés nélkül”, és annak eredményeképpen valóban beszámíthatatlannak fognak tűnni. Ennek megakadályozására kell kötelezővé tenni beavatkozás előtt a konkrét hozzájárulás megkövetelését, amikor bizonyítani kell a kezelésre okot adó állapotot, a kezelés szükségességét, és annak módját, időtartamát és az elérendő célt. Ha mindezt írásban rögzítésre kerül, az aláíró orvos azért már felel, akár a hivatástól való eltiltással is, továbbá az által, hogy a főszabályként megengedett külső szakmai felülvizsgálat lehetősége fennáll, ez vélhetően tisztességes szakmai protokoll betartására kényszeríti mind a hatóságot, mind a kezelő orvost. (legalábbis remélem)

Szóval komolyan kell venni a hatalom korlátozását, mert önjáró, saját érdekei vannak, amelyek nem állnak összhangban a mi érdekeinkkel. Alattvalóként tekintenek ránk. Ezt a szemléletet szeretném megváltoztatni egy nekünk készült alkotmánnyal.

7. § – A magán- és a családi élet, jó hírnév tiszteletben tartása

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
7. Cikk – A magán- és a családi élet tiszteletben tartása

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.

VI. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
(2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.
  2. Mindenkit megillet a jó hírnévhez való jog.
  3. Internetes portálokon, vagy más, elektronikus hírközlési felületeken személyhez köthető állítások valóságtartalmáért, a jó hírnév sérelmét jelentő tartalomért az állításokat feltöltő személy köteles felelősséget vállalni. Sérelemdíj iránti igény érvényesítésére irányuló eljárásban a per tárgyát képező elektronikus felületet kezelő szervezet köteles feltétel nélkül kiadni a vitatott tartalmat feltöltő személy konkrét adatait. Amennyiben az elektronikus felület kezelője a tartalmat feltöltő személy adatait nem adja ki, vagy a kiadott adatok alapján konkrét személyt nem lehet beazonosítani, a sérelemdíjat az elektronikus felületet kezelő köteles megfizetni.
  4. A sérelemdíj megfizetésére kötelező jogerős ítéletet teljes terjedelmében azonos körülmények között és azonos közlési formában, felületen köteles megjeleníteni a károkozó, ill. amennyiben elektronikus felületen megjelenített információ alapján kell sérelemdíjat fizetni a felület kezelője, az ítélet közzétételének kezdeményezését követő 8 napon belül.
  5. A magán- és a családi élet jó hírnév tiszteletben tartása alapjog sérelme esetén a sértettet ezen alapjog minden egyes sérelme esetén a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Ha megnézitek, a jó hírnévhez való jog nem szerepel EU-s alapjogként, viszont a Ptk-ba személyiségi jogként beépítették, továbbá szerintem is alapjog, méghozzá nagyon fontos alapjog. Azt gondolom, hogy ennek az az oka, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásának alapjogához tartozónak gondolják.

A családi élet tiszteletben tartása, ha nem korlátozható alapjog, akkor milyen alapon korlátozzák az un. szivárvány családokat, vagy akár az egynemű családok létesítését???? Lehet látni, hogy mennyit ér a jelenlegi Alaptörvényben deklarált jog. Viszont ha sérelemdíj lenne kapcsolva hozzá, könnyen meg lehetne gazdagodni belőle ilyen hatalomgyakorlás mellett.

Az Alaptörvény második mondatában nyilván felismeritek a védett személyek lakótérségéből történő kitiltást lehetővé tevő módosítást. Ez a mondat annyira egyoldalú és annyira nem illik ide, hogy azt teljes egészében mellőzöm. A fejezet utolsó „Címe” viszont kifejezetten az alapjogok ütközésével foglalkozik, így ezt a kérdést egyébként is ott kellene tárgyalni.

Az utolsó mondat ennek a jognak a védelméről szól, de nincs benne semmilyen jog, így azt kihagytam, ez is egy lózung.

Ami viszont egyre súlyosabb probléma: a netes felületeken történő mocskolódás. Alapesetben egy kocsmai összeszólalkozás szintjén van, de egyre inkább konkrét személyek célirányos lejáratásának eszközévé kezd válni. Ha a hatalom karaktergyilkosságot akar elkövetni, beveti a fizetett troll hadseregét, akik látszólag egymástól függetlenül, mindenféle álnév alatt hordanak össze valósnak feltüntetett mindenféle valótlanságot, és pontosan tudják, hogy előbb utóbb elhiszik azok, akik ismerik az illetőt. Ez az orosz technológia, nagyon kegyetlen lelki, pszichikai hátrány okozására képes. Erre kell felkészülnünk a jelenben, de a jövőben még inkább.

Arra kell kényszeríteni a felületek kezelőit, hogy csak olyan személyeket engedjenek regisztrálni, és a felületet használni, akik létezéséről és valós adataikról meggyőződtek. A jogsértés típusához képest viszonylag magas sérelemdíj összeg is azt a célt szolgálja, hogy inkább megelőzze az ilyen bejegyzéseket, de még inkább az ítéletek kötelező közzététele, mert ha sok ilyen jelenik meg a felületen, ráadásul konkrét összegekkel, annak mindenképpen hatása lesz a tartalmak tisztességességére. Fizetőnek mindenképpen lennie kell, végső esetben a felület kezelője. Ez a rendszer működik a közlekedési szabálysértéseknél, pl. gyorshajtásnál, ha a kocsi tulajdonosa nem mondja meg ki vezetett, a gyorshajtásért neki kell végső soron fizetnie. Tehát egy „ismerős” rendszerről van szó ennél az alapjognál.

8. § – A személyes adatok védelme, azokkal való rendelkezés joga

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
8. Cikk – A szabadsághoz és biztonsághoz való jog

(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
(3) E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie.

VI. cikk

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(4) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

  1. Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
  2. Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni, vagy azok nyilvántartásának megszüntetését kérni.
  3. Mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez, mely jog nem korlátozható. Közérdekű adatnak minősül minden olyan adat, amely az állam vagy szervei, vagy az állam részvételével működő szervezetekkel, befektetésekkel, közpénzek felhasználásával, a törvényhozó szervezet tagjainak, végrehajtó hatalom vezetőinek – államtitkárokkal bezárólag – egészségi állapotával, vezetői képességeivel kapcsolatosak.
  4. Közérdekű adat kiadását államtitoknak minősült adatok esetén lehetséges megtagadni. Államtitokká nem minősíthetők az állam működésével kapcsolatos, az állam teljes vagy részbeni finanszírozásával megvalósuló beruházás, befektetés, az állam által folyósított támogatásokkal, az állam részvételével, közpénz felhasználásával működő szervezetekkel kapcsolatos információk. Államtitokká nyilvánításra kivételesen kerülhet sor, kizárólag honvédelmi okokból. A kiadni megtagadott közérdekű adatok honvédelmi vonatkozását a közérdekű adat birtokosa igazolni köteles. A kiadni megtagadott államtitoknak minősülő adatok államtitok jellege megszűnik, amennyiben bármilyen forrásból az adat vagy annak egy része nyilvánossá válik, kiszivárog.
  5. Közérdekű adatot annak igénylésétől számított 8 napon belül köteles a közérdekű adat birtokosa hiteles és teljes tartalommal kiadni.
  6. Személyes adataival mindenki maga jogosult kizárólagosan rendelkezni. Személyes adatokat az Állam és minden egyéb szerve kizárólag működése körében és érdekében jogosult megszerezni és felhasználni, semmilyen jogcímen nem jogosult azt harmadik személy rendelkezésére bocsátani, vagy egyéb módon lehetővé tenni annak megszerzését.
  7. Az állam vagy bármely szerve minden egyes személyes adatfelhasználást külön köteles dokumentálni és a felhasználást követően 15 napon belül az érintettet kötelező tájékoztatni a személyes adatai felhasználásáról, és a felhasználást követően további felhasználás kizárására tett intézkedésekről.
  8. Bármely más személy, szerv, szervezet, alapítvány, társaság személyes adatot megszerezni, birtokolni, kezelni, rendelkezni kizárólag a személyes adat tulajdonosától kapott írásbeli hozzájárulással jogosult és csak a feljogosításban meghatározott keretek között. Személyes adatot kereskedelmi, politikai, ill. bármely egyéb célra, csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával lehet felhasználni. Nem lehet kifejezett hozzájárulásnak tekinteni az interneten keresztül egyszerű kipipálással, vagy egyéb hasonló egyszerűsített módszerrel megszerzett hozzájárulást. Szintén nem tekinthető kifejezettnek az a hozzájárulás sem, amelyet valamely egyéb termék megvásárlásához, megismeréséhez kapcsoltan szereznek meg – árukapcsolás tilalma.
  9. A személyes adatok védelme, azokkal való rendelkezés joga alapjog sérelme esetén a sértettet ezen alapjog minden egyes sérelme esetén a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Hát igen, szerintem eljutottunk a 21. század alapjogához. Ez a jog legalább annyira fontos és még inkább az lesz, mint a szabadsághoz való jog. Amikor személyes adatok alapján fizetünk, szerzünk és gyakorlunk jogokat azt gondolom, hogy a teljes életünk a személyes adataink köré kezd épülni és ez a szabályozás még nem ért a végére, jelenleg még beláthatatlan lesz a befolyása. A telefonunkból már most meg lehet mondani, hogy hol vagyunk, kivel találkozunk, akár azt is, hogy miről beszélünk, milyenek a vásárlási szokásaink stb. stb. Szóval hihetetlen fontos alapjogról beszélünk, amit két sorral nem lehet elintézni.

Mivel a közérdekű adatokat is ide soroljuk, ez még fontosabbá teszi ezt az alapjogot. (Lehet, hogy célszerű lenne önállóan kezelni?)

A koncepcióm lényege az, hogy a saját adataim felett korlátozás nélküli rendelkezési jog illet meg, és aki azt tudtom nélkül felhasználja, ha arra jogosult volt, arról köteles legyen tájékoztatást adni, aki jogosulatlanul teszi mindezt, annak pedig fizetnie kelljen érte.

Nekem nagyon nem tetszik az a netes gyakorlat, hogy simán kipipálgatással megszerezhetnek minden fontosnak ítélet adatot. Az „tetszik” a legjobban, hogy az adatvédelmi szabályzatot is el kell fogadni szintén kipipálással, amely egyébként olyan apró betűs és olyan hosszú, amelyet valójában senki sem akar elolvasni, csak kipipál. Ezt a gyakorlatot kellene felszámolni, ha valaki valamilyen konkrét céllal személyes adatot akar megszerezni, azt csak tőlünk legyen jogosult megkapni. Az sem elfogadható, hogy pl. választások előtt adatot vásárolhatnak az egyes pártok anélkül, hogy a személyes adat tulajdonosa a konkrét személy arról tudna. Csak azt veszi észre, hogy választási szöveggel kezdik bombázni.

Nem győzőm letakarítani a kereskedelmi tartalmú e-maileket a levelező rendszeremről, pedig csak éppen kerestem valamit a telefonomon, vagy a neten és ezt követően már ezekben a tárgyakban öntik rám a kereskedelmi ajánlatokat. Ezt nem kellene engedni.

A személyes adat megszerzését és birtoklását illetően egy percre se kerülhessen ki a tulajdonostól annak ellenőrzési, felhasználási, azzal való rendelkezés joga. Ezt célozza meg az „Én Alkotmányom” koncepciója.

A másik hasonlóan fontos szabályozási kérdés, mint alapjog: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés kérdése, mivel azok szorosan összefüggenek az általunk fizetett adó felhasználásával, amire pedig rálátásunknak kell lenni. A végrehajtó hatalom – kormány – ahol lehet, nem adja ki a számra érzékeny adatokat. Van belőlük bőven. Ez is az önjáróvá vált hatalom megnyilvánulása, vissza kell vágni.

Bármilyen adat, ami az állam működésével függ össze közérdekű, ebből indultam ki. Lehet, hogy van más terület is, de jelenleg csak a honvédelem hatékonyságának működéséhez szükséges kivételes adatokra tartalmaz lehetőséget a koncepció az államtitokká minősítésre, amely kiszivárogtatással meg is szűnik.

Talán a leglényegesebb újítása a koncepciómnak, hogy a törvényhozás tagjainak, végrehajtás vezetőinek egyébként abszolút magánadatának számító egészségi állapotát is közérdekű adatnak nyilvánítottam. Félig vagy teljesen hülye, pszichopata, komplexusos emberek ne vezessék az országot. Mende-mondák terjengenek most is olyan vezetőről, aki külföldre jár gyógykezelésre. Nem tudom, van-e ennek valóságalapja, de ha igen, akkor nagy gáz van. Aki ezt nem vállalja, hivatalt sem vállalhat. Majd az államszervezet tárgyalásánál látjátok, hogy évi rendszeres felülvizsgálatra lesznek nálam kötelesek ezek a személyek, és azok eredménye is nyilvános lesz.

9. § – A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
9. Cikk – A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog

A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint biztosítani kell.

L. cikk

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

  1. Mindenkinek joga van a házasságkötéshez és a családalapításhoz.
  2. Nem lehet különbséget tenni a házassági, ill. az élettársi viszonyon alapuló családok között.
  3. Nem korlátozható a házassággal és a családdal kapcsolatos jogok gyakorlása a család tagjainak nemi identitása alapján.
  4. A házasságkötéshez és a családalapításhoz való alapjog sérelme esetén a sértettet ezen alapjog minden egyes sérelme esetén a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Alapvetően lehetetlen tiltani pl. az azonos neműek családalapítását, ez ugyanis nem politikai akarat kérdése, hanem az alapjogok összefüggéséből adódó következményi jog. Ha ezt a jogot korlátozni akarják, mindez azt jelenti, hogy több egyéb alapjogot is korlátozni kell, pl. a törvény előtti egyenlőség, vagy pl. a testtel való rendelkezés alapjogát.

Remélem érthető az „Én Alkotmányom” szisztémája, amelyben az alapjogok képezik a rendszer alapelemeit és azokból lehet felépíteni a teljes rendszert, azzal, hogy mindegyik összefügg a másikkal. Az egyikből le lehet vezetni a másikat és a rendszer sérelme nélkül nem lehet azt megbontani. Én a magam részéről ezt a kérdést a szabad vallásgyakorlás jogával azonosítom a jog szempontjából, az is személyes jog. Nem hiszem, hogy értelme volna szembemenni a realitással, azt inkább kezelni kell megtanulni.

10. § – A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
10. Cikk – A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság

(1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.
(2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint el kell ismerni.

VII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

  1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret, és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.
  2. Nem ismerhető el vallásnak az olyan hit, amely a más vallásúak üldözését elismeri és támogatja, erőszak kultuszát ápolja, más vallásúakkal, meggyőződésűekkel szembeni toleranciát tagadja. A hit megítélését a más vallásúakkal, meggyőződésűekkel szembeni tolerancia szempontjából a világ más országaiban az azonos hitet valló emberek megnyilvánulásai alapján kell megítélni.
  3. Nem tölthet be vezető tisztséget a törvényhozás és a végrehajtás szervezeti rendszerében az olyan ideológia alapján működő szervezet, vagy személy, amelynek, ill. akinek a célja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesítésének korlátozása, vagy azok bármilyen módon történő szűkítése.
  4. Fegyveres katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jog megilleti azt a személyt, akinek vallása, meggyőződése tiltja a fegyverhasználatot.
  5. A gondolat-, a lelkiismeret és a vallásszabadsághoz való alapjog sérelme esetén a sértettet ezen alapjog minden egyes sérelme esetén a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Eljutottunk az alkotmányozás rákfenéjéhez, az ideológiákhoz. A koncepcióm célja a nem ideológia, hanem értékközösség alapú Alkotmány létrehozása. Az ideológiák valamilyen igazságnak kikiáltott elv szerint működnek, amelyek igazságtartalma nem igazolható, ehhez kell a hit.

A vallást és meggyőződést magánügynek tekintem addig, amíg nem diszkriminál és nem korlátoz.

A preambulumban rögzítettem a nyugati keresztény értékközösséghez való tartozást, így ez az értékközösség a meghatározó.

A vallásoknak jogai vannak, ezért ha valamelyik vallás alaphite diszkriminálást hirdet, annak vallásként történő elismerését és az ahhoz kapcsolódó jogok biztosítását ki kell zárni.

Korábban a náci, kommunista, neonáci, sátánista stb. ideológiák képviselték a kirekesztést, diszkriminációt, jelenleg a muszlim hívők vallásháborúja, keresztényüldözése csatlakozott ezekhez. Nem gondolnám, hogy az Őseink Nikápolytól Zentáig terjedő török háborúkban meghozott áldozatait figyelmen kívül lehetne hagyni és mintegy ötödik hadoszlopként meg kellene engedni ennek a hitnek a vallássá válását nálunk. Ebben azért zömmel egyetértenek az emberek.

Ennél sokkal „érdekesebb”, jelenkori probléma a báránybőrbe bújt farkas kérdése. Valaki az alapjogok bajnokaként jelenik meg és a tevékenysége valójában azok korlátozására irányul. Ha valaki ezt az ideológiát felvállalja, eleve kizárja magát a politikai vezető szerepből, de ha a tényleges tevékenysége az alapjogok korlátozását eredményezi, annak az alkotmányos legitimációja szűnik meg, távoznia kell. (kellene)

A fegyvertelen katonát sokan láttuk, és mivel megtörtént sztorit dolgozott fel, valóságos probléma a vallási okokból történő fegyvermegtagadás. Az alkotmánykoncepcióm alapján is hivatásos katonaság van, az menjen annak aki vállalja a kockázatot is. Viszont egy honvédelmi szükséghelyzetben mindenkire szükség lehet, ilyen helyzetben a közös értékeink védelmét mindenki köteles ellátni, az ilyen személyek fegyver nélküli feladatok formájában.

11. § – A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
11. Cikk – A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.
(2) A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.
(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

  1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, a sajtószabadságot, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna.
  2. Egyetlen személy, ill. egyetlen szervezet sem kerülhet olyan helyzetbe, amelyben a véleménynyilvánítás jogi, szervezeti, technikai, gazdasági feltételeit oly módon legyen jogosult alakítani, hogy annak eredményeképpen a plurális, tisztességes információáramlás csökkenjen. Ezen alapjog szűkítését jelenti a vélemény kinyilvánítására alkalmas közzétételi formák, hordozó felületek, eszközök működésének ellehetetlenítése, korlátok közé szorítása, tulajdoni koncentrálása, vagy bármilyen egyéb módon történő véleményaránytalanság megjelenését eredményező beavatkozás.
  3. A plurális információáramlás biztosítása érdekében minden parlamenti párt alapjoga egy országos lefedettséggel rendelkező földfelszíni szórású televízió és rádiócsatorna működtetése, országos napilap kiadása, internetes megjelenése semmilyen okból sem korlátozható. Biztosítani kell, hogy minden megyében működhessen legalább egy db földfelszíni sugárzású, kormánytól, pártoktól, politikai vezetőktől független rádióadó.
  4. Amennyiben politikai hírközlés is megjelenik bármely televízión, rádióban, hírlapban, ill. internetes hírportálon köteles minden politikai jellegű hírközlését megelőzően ugyanazon felületen és a politikai hírközléshez kapcsolódva közölni, hogy az érintett politikai hírközlés milyen politikai párthoz kapcsolódik, vagy jelezni kell, hogy a politikai hírközlés pártsemleges, ill. független.
  5. A politikailag elkötelezett hírközlő műsorok kötelesek a plurális hírközlésre, azonos súllyal és arányban ismertetni a témához kapcsolódó álláspontokat, valamint a politikai megítéléstől független véleményeket is.
  6. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága alapjog sérelme esetén annak a sértettnek, akinek a véleménynyilvánítási szabadsága megsértésre került, ezen alapjog minden egyes sérelme esetén a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén. Amennyiben bármely, politikailag el nem kötelezett hírközlő csatorna megsérti a plurális hírközlés kötelezettségét, az érintett hírközlő csatornával szemben bármely magánszemély sértettnek tekintendő és bárkinek a keresete alapján az érintett hírközlő csatorna a plurális hírközlési kötelezettség megsértésekor fennálló minimálbér 50 szeres összegét köteles megfizetni sérelemdíj jogcímén. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a sajtószabadság védelmével foglalkozó párttól, kormánytól és törvényhozástól független civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint sérelemdíj jogcímén.

Előre bocsátom, hogy egy külön fejezetet fogok szentelni a médiának, mivel a jelenlegi világban gyakorlatilag önálló hatalmi ágként létezik, hatalmas tömegek befolyásolására képes, melyre rajta kívül gyakorlatilag senki. Ezt a befolyásolási súlyt kell szabályozni a struktúrák szintjén is.

A fenti rendelkezések kizárólag alapelvi, alapjogi elemek, amelyből látható a szabályozási koncepció.

A lényeg, hogy ne lehessen a plurális, mind a hírközléshez, mind a hír befogadáshoz való hozzáférést korlátozni. Ennek vagyunk jelenleg a tanúi.

Ha valaki tudja, ugyan mondja már meg, miért nincs jelenleg politikai kötődést felvállaló tv, rádió, internetes hírportál? Ott ül az ellenzék a parlamentben és csak ott hallatja a hangját. Nekem úgy tűnik, hogy együttműködő díszei csak a hatalomnak. Előbb kinyírták az Origót, aztán ezt sorsot szánták az Indexnek, bár még ez nem érezhető rajta, és akik nyíltan bevállalták a sajtószabadság elveit, átmentek a Telexhez. Minden elismerésem az övék a jelenlegi helyzetben.

Az internet egyébként is megölte volna a nyomtatott sajtót, de annak hírközlése plurális szempontból szintén meghalt. Rádiókról meg ne is beszéljünk, a jó kis megyei rádiókat mind felvásárolták, ellehetetlenül az objektív és plurális információáramlás helyi szinten is. Ez egy olyan megtapasztalt állapot, amelynek felszámolását kell elérjük egy korrekt alkotmányos szabályozással.

Minden parlamenti pártot illessen meg egy országos média minden fajtája. Ezeknek nyíltan vállalniuk kell az egyoldalúságot, a politikai kötődést, amivel nincs is baj, max. ha nem tetszik, nem foglalkozok vele, de legalább tudom, melyik csapatban focizik. Amelyik csatorna viszont függetlennek vallja magát, annak is kell lennie, ne lehessen olyan helyzet, hogy egy függetlennek mondott hírforrás párthoz kötődő agymosást végezzen. Mindig lesz egy ember, aki pert indít, ha másért nem is, pénzszerzési céllal, ezért vélhetően hamar ki lehet takarítani az ilyen álcázott platformokat a tisztességes hírközlés rendszeréből.

12. § – A gyülekezés és az egyesülés szabadsága

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
12. Cikk – A gyülekezés és az egyesülés szabadsága

(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

VIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

  1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére politikai pártot, szakszervezetet, vagy egyéb érdekvédelmi szervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon.
  2. A gyülekezési szabadság gyakorlása nem korlátozható előzetes, vagy utólagos engedélykérelemmel, területi korlátozással, a gyülekezéssel kapcsolatos információ korlátozásával, vagy bármely egyéb módon, amely ellehetetleníti vagy korlátozza a gyülekezési jog gyakorlásával elérni kívánt békés cél megvalósítását.
  3. A békés célú gyülekezéssel szemben nem lehet fellépni olyan eszközökkel, amely az élethez való, a személyi sérthetetlenséghez való, a személyi szabadsághoz való alapjog sérelmét eredményezheti.
  4. A békés célú gyülekezést hatósági eszközökkel meg kell védeni azoktól, akik a békés célú gyülekezést fenyegetik.
  5. Amennyiben a békés célú gyülekezéssel szembeni hatósági fellépés során a 3. pontban megjelölt alapjogok ténylegesen is sérülnek, akár azért is, mert a 4. pontban megjelölt hatósági kötelezettséget elmulasztották, mind az elkövetőket, mind a hatósági egység vezetőjét büntető jogi felelősség terheli. A hatóság nevében jelenlévőket társtetteseknek kell tekinteni.
  6. A gyülekezés és az egyesülés szabadsága alapjog sérelme esetén a sértetteket a gyülekezési és az egyesülés szabadsága jog megsértésekor fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg. Azok a sértettek, akinek a 3. pontban megjelölt alapjogai közül bármelyik alapjoga sérült, a megsértett alapjoghoz rendelt sérelemdíjra is jogosultak sérelemdíj jogcímén.

Ismét egy korlátozott alapjoggal állunk szemben. Az előzetes bejelentés, a rendőrségi engedélyezés, a területi korlátozás gyakorlatilag kiherélte ezt az alapjogot. Mint látható az Alaptörvényből, egy alacsonyabb rendű jogalkotásra bízta a részletek meghatározását, amely aztán le is korlátozta az alkotmányos alapjogot anélkül, hogy az Alaptörvényben erre felhatalmazást kaptak volna. Ebből is látszik, hogy az Alaptörvény semmirevaló, nem annak van valós ereje.

Felhívom a figyelmeteket a 3. pontra. Ebben látható, hogyan épülnek egymásra az egyes alapjogok.

Ha meglövik, gumibotozzák a részt vevőt, megsértik a személyes sérthetetlenséghez való jogát. Ha le is tartóztatják, akkor a szabadsághoz való joga fog sérülni, ha feloszlatják a békés gyülekezést, az is önálló alapjogi jogsérelem. A lényeg az, hogy az egyes alapjogok hálózatot képeznek, azok átfogják az emberi életet és ezek az egymással összefüggő alapjogok együttesen kell, hogy védelmet nyújtsanak a hatósági önkénnyel szemben.

13. § – Az oktatáshoz való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
14. Cikk – Az oktatáshoz való jog

(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez.
(2) Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét.
(3) Az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban.

XIII. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

  1. Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez, valamint ahhoz, hogy ezek segítségével piacképes képzettséget szerezzen.
  2. Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét, mely jog alapján minden magyar állampolgárt megillet egy felsőfokú végzettség eléréséhez szükséges oktatási lehetőség, mely jog érvényesítését kizárólag azonos elvek és feltételek mellett meghatározott beiskolázási, teljesítményelvárási követelmények elérésétől lehet függővé tenni.
  3. Az oktatáshoz való hozzáférésben, az oktatás minőségében nem lehet különbséget tenni. A hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében pozitív diszkriminációt lehet alkalmazni.
  4. Ez az alapjog magában foglalja az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását.
  5. Az oktatáshoz való alapjog sérelme esetén a sértetteket oktatáshoz való alapjog megsértésekor sérelmenként a fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

A jelenlegi helyzetet nézve, nekem az meglátásom, hogy semmilyen koncepció nincs az oktatásban, nem lehet tudni, hogy mi az oktatás célja. Annyit azért kötelezőnek kellene előírni az oktatást illetően, hogy ne legyen öncélú, használható, piacképes tudást adjon. Ez azért már szabna egy irányt és egy szintelvárást. Az egyik többlet alapjognál próbálok majd egy koncepciót is megfogalmazni.

Aztán itt van még a szegregált oktatás problémája, holott éppen az oktatásnak lenne az a feladata, hogy esélyegyenlőséget biztosítson minden gyereknek előítélettől mentesen azonos feltétellel. Az egyenlőségi alapelvet pozitív irányban el lehet téríteni, ha annak az eredménye az lesz, hogy az oktatáshoz való hozzáférésben kialakul az esélyegyenlőség.

Elég ostoba az ettől eltérő hozzáállás, mivel az állam adóbevételének forrása helyett a hátrányban tartással a kiadási oldalhoz termel igényt.

Az Alaptörvény utolsó passzusa – feltételhez kötött felsőfokú oktatás – gyárilag ellentétben áll az oktatáshoz való szabad hozzáférés jogával, és mint ilyen kontraproduktív, kihagyom. Létezik ösztöndíj rendszer, vagy diákhitel, azok pénzügyi jellegűek, nincs közük az oktatás jogához. Tele van az Alaptörvény ilyen belső ellentmondásokkal, látszik, hogy egy gyorsan összedobott anyag.

Az is megmutatja mennyit ér ez az Alaptörvény, ahogy kicsinálták a CEU-t, ami teljesen ellentétes az EU alapjoggal, – de még az Alaptörvény deklarációival is – holott a csatlakozással a szabad iskolaalapítás jogának biztosítását is vállaltuk. Nyilván nem véletlenül maradt ki az Alaptörvényből az oktatási intézmények alapításához való jog. A hatalom magának akarja fenntartani ezt a jogot, holott az EU szerint ez viszont egy mindenkit megillető alapjog. Vajon ki vesztett ezzel???

14. § – A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz, vállalkozás szabadságához való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
15. Cikk – A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog

(1) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához.
(2) Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga.
(3) Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg.

16. Cikk – A vállalkozás szabadsága

A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni.

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

  1. Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához, melynek korlátozása kizárólag jogerős bírósági ítélet alapján lehetséges.
  2. Mindenkit megillet a vállalkozásalapításnak, megkülönböztetés nélküli működtetésének alapjoga.
  3. A kezdő vállalkozásokat jogi formájától függetlenül egységesen megilleti a pozitív diszkrimináció joga, adózási, támogatási, adminisztrációs vonatkozásban.
  4. A vállalkozásokat nem lehet kötelezni arra, hogy ellenérték nélkül végezzenek olyan nyilvántartási, bejelentési, adatszolgáltatási tevékenységet, amely az állam bármely szervének a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükségesek.
  5. Az állam, ill. egyetlen szerve sem állapíthat meg, a vállalkozások alaptevékenysége végzésének időbeli, tartalmi, pénzügyi, személyi képességeit csökkentő, vagy azt eredményező bürokratikus eljárási, ill. anyagi szabályokat.
  6. Az Állam köteles megakadályozni az olyan arányú tulajdon, ill. együttműködés koncentrációt, amely akár területileg, akár a tevékenység szintjén, vagy bármely más módon alkalmas arra, hogy a piac autonóm, versenyszemléletű működését akár a fogyasztók, akár a többi vállalkozás hátrányára deformálni legyen képes.
  7. A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz, vállalkozás szabadságához való alapjog, ill. vállalkozás szabadsága alapjoga sérelme esetén a sértetteket sérelmenként a fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén. Konszernjogi alapjog sérelem esetén a sértetteket sérelmenként a fennálló minimálbér 100 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén azzal, hogy az mind az Állam ellen annak mulasztása okán, mind a konszernjogi visszaélést elkövető vállalkozások ellen külön-külön is érvényesíthetők, mely sérelemdíjak nem számíthatók össze. Sérelemdíjat minden olyan vállalkozás érvényesíthet, amelyet közvetlenül érint a konszernjogi visszaélés.

Az egyik ügyfelem – kétkezi munkás faiparban – nemrég jött vissza Angliából és kezdett itthon dolgozni, úgy, hogy az Angliában alapított cégét nem tudja működtetni. Azért keresett meg, mert a NAV megtámadta az elmaradt járulékokat követelve. Most szólt, hogy az angolok megkeresték, mivel látják, hogy a cége nem működik, és szeretnének segíteni neki 50.000 fontot adnának, hogy működtetni tudja. Az angolok tudják, hogy a madarat meg kell hizlalni ahhoz, hogy kopasztani lehessen. Úgy tűnik, hogy lehet ezt így is csinálni.

Azt hiszem, hogy alapvetően ezt a szemléletet kellene átvenni, alapjogként, ezt vállalja be a koncepcióm.

A másik jelentős panasz szinte minden ügyfelem esetében, az a mérhetetlen mennyiségű bürokratikus előírás, amelyet be kell tartani, ami a munkaidő jelentős részét elveszi. Ingyen kell egy csomó adatot szolgáltatni stb., ami „málenkíj robot” jellegű társadalmi munkát ró a vállalkozásokra. Ezt is meg kell változtatni ha előre akarunk jutni.

A konszernjogi visszaélések hatalmas szeletet tesznek ki a piaci problémák körében mind itthon, mind külföldön. Biztos hallottatok a kartellezésről, amikor az elvileg versenytárs vállalkozások titokban áregyezményt kötnek, és az áraikat összehangolják a piacon valamilyen cél elérése érdekében, pl. piacszerzés, konkurencia kiszorítás stb. A gazdasági Versenyhivatal ügyeinek jelentős részét ez teszi ki, és bírságolnak. A bírság összege viszont már azon múlik, milyen közel vannak a tűzhöz az elkövetőek. Mivel az Állam feladata lefülelni ezeket a visszaéléseket annak elmulasztása már megvalósítja az alapjog sérelmét. Az újdonság a rendszeremben, hogy sértettként minden olyan vállalkozás igényelhet sérelemdíjat, amelynek a piaci szabadságát ez a tiltott együttműködés hátrányosan befolyásolja. Ezek köre pedig előre nem behatárolható, így remélhetőleg a kockázat megnövekedett, kiszámíthatatlan mértéke képes lesz visszaszorítani ezt a speciális korrupciót.

15. § – A tulajdonhoz való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
17. Cikk – A tulajdonhoz való jog

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.
(2) A szellemi tulajdon védelmet élvez.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen tulajdont szerezzen, azt birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. A szellemi tulajdonhoz való alapjogot, azonos védelem illeti meg a tulajdonjog védelmével.
  2. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez nyomós közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért a lehető legrövidebb időn belül fizetett, legalább az aktuális piaci ár kétszeres összegű kártalanítása mellett történik.
  3. A tulajdonhoz való alapjog, sérelme esetén a sértettet a fennálló minimálbér 100 szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

A tulajdonhoz való jog a nyugati civilizációban magától értődő alapjog, ahogy jeleztem a személyi szabadság alapjogánál. A két alapjog egymás mellett, egymást támogatva épült fel. Ha volt tulajdonod – pénzed – lehetett jogod is, ennyire egyszerű volt a korabeli világszemlélet.

Kelet-Európában ez némileg másképpen alakult, és nemcsak azért, mert keletebbre vagyunk. Ez a rész folyamatos háborúkkal volt sújtva, előbb a tatárok, aztán törökök, utána a nyugati gyarmatosítási törekvések, majd a kommunista államosítás stb. Egy ilyen bizonytalan világban a tulajdon is bizonytalan jog volt – jelenleg is az – és máshogy is állunk hozzá. Azonnal kell minden, minél több, mert nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Ez van az egyik oldalon, a másik oldalon pedig ha lehetőségem van szerezzek meg másoktól mindent amit lehet és mindegy hogyan. Ez a szemlélet semmit sem változott. Gondoljatok csak a magánnyugdíj pénztár sorsára, azóta pedig az orosz típusú „einstandolás” megy. Ha a „fiúk” kinéznek maguknak valamilyen jól menő vállalkozást tesznek rá egy ajánlatot. Ha el akarja adni, ha nem a tulajdonos. Ha nem jön létre az üzlet, akkor hogy-hogy nem megjelenik a NAV, vagy valamelyik más ellenőrzésre jogosult szervezet és annyi szabálytalanságot tárnak fel, hogy a tulajdonost előzetesbe is teszik. Az alapjogok ennyire védenek bennünket az Alaptörvény hatálya alatt!!! Ez az alapvető oka annak, hogy nem egyszerűen új választások kellenek, hanem egy teljesen új szemléletű és tartalmú Alkotmány, amelyik tényleg védi a tulajdont és a többi alapjogot és kellő visszatartó erővel rendelkezik. Ehhez kellenek a konkrétan meghatározott sérelemdíj összegek.

Az én koncepciómban a közérdekből történő elvonás – amely mindenhol megengedett – legalább kétszeres piaci értéket kell, hogy érjen. A jelenlegi gyakorlat az, megnézik mi a piaci érték és azt fizetik meg. Mindenféle személyes értéket kell bizonyítani, hogy annál többet lehessen érte kapni. Ebből az elszámolásból viszont hiányzik a kényszer miatti tulajdontól megfosztás, mint alapjogot sértő aktus, ezt az elemet is meg kellene fizetni, mégpedig kétszeres piaci értéken.

A szellemi tulajdon egy elhanyagolt, mellékesen kezelt tulajdonforma, amelynek védelme semmiben sem különbözik a tulajdonjog védelmének állapotától, az is tele van visszaéléssel.

Ezt a tulajdonjoggal kapcsolatos bizonytalanságot alapvető érdekünk stabilizálni, de a jelenlegi szabályozás mellett esélyünk sincs erre.

A sérelemdíj mértéke is ehhez mérten került megállapításra.

16. § – A menedékjog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
18. Cikk – A menedékjog

A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: a Szerződések) összhangban a menedékjogot biztosítani kell.

XIV. cikk

(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.
(5) A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

  1. A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: a Szerződések) összhangban a menedékjogot biztosítani kell.
  2. A menedékjog biztosítására vonatkozó jogosultság feltételeit, különösen az üldöztetés kérdését a Magyar Állam önállóan jogosult elbírálni.
  3. A menedékjog egy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély, melynek időtartama az állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időbe egyedi elbírálás mellett számítható be.
  4. A menedékjogra jogosultság feltételeit évente kell felülvizsgálni. A menedékjogra jogosító feltételek megszűnése esetén a menedékjogban részesültek kötelezhetők az ország elhagyására, mely jog nem korlátozható semmilyen családjogi, egyéb humanitárius körülményre hivatkozással. Az ország elhagyására kötelezés kényszerintézkedéssel is foganatosítható.
  5. Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
  6. Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vethetik alá.
  7. A menedékhez való alapjog, sérelme esetén a sértettet a fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

A menedékjog kérdése egy túllihegett kérdés, semmi másra nem jó, mint egy külső ellenségkép kreálására.

Egyik oldalon, ha az Unió tagjai vagyunk – márpedig azok vagyunk – elfogadtuk az erre vonatkozó rendeleteket is, amelyek viszont sokkal korábbiak, mint az Unió, azaz az ENSZ tagságunkból is származik ez a kötelezettségünk. Másrészről erkölcsi alapunk sincs arra, hogy ne gyakoroljuk ezt a jogot, miután 56-ban az egész világ biztosította ezt a jogot a magyar menekülteknek.

Azért sincs erkölcsi alapunk vitatni ezt a jogot, mert most is, ha van valakinek pénze és letelepedési államkötvényt vásárol, sokkal többet kap, mint menedéket, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét és nem tudjuk, hogy kit, mit veszünk a nyakunkba.

Miután tisztáztuk a jogi és erkölcsi hátteret, már csak annak a kereteit kell pontosítani. A menedék nem bevándorlási engedély, az csak az üldöztetés időszakára fennálló, tehát alapvetően ideiglenes tartózkodási engedély. Ezzel nem lehet automatikusan állampolgárságot szerezni. Ha a menedék feltételei már nem állnak fenn, akkor a menedékjogot meg lehet szüntetni, és ha nem fogadjuk be állampolgárként, akár ki is lehet utasítani.

Magam részéről a gazdasági menekülteket nem tekintem jogi értelemben menedékre jogosultaknak, mert ahhoz az kell, hogy hatósági vagy etnikai alapon legyenek üldözöttek a hazájukban. A klímamenekültek – akiknek pl. az óceánok vízszintemelkedése megszünteti az országukat – nem a klasszikus értelemben vett menekültek, mert őket senki sem üldözi, erre a kategóriára egy önálló nemzetközi egyezményt kell kidolgozni.

Ha nem tartjuk be alapvetően az ENSZ alapokmányban rögzített alapjogot, mindenkinek legyen joga tisztességes kártérítésre is.

17. § – A törvény előtti egyenlőség (Nyitott felelősség problémája)

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
20. Cikk – A törvény előtti egyenlőség

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő.

XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

  1. A törvény előtt mindenki egyenlő.
  2. Minden ember jogképes, amely az élve születéssel kezdődik.
  3. Azok a személyek, tisztséget betöltők, akik konkrét döntéseiket utasítási jogtól mentesen, függetlenül önállóan jogosultak meghozni, még ha szervezeti kereteken belül is teszik, személyükben felelnek a döntéseikért, mulasztásaikért a mindenki másra vonatkozó általános felelősségi szabályok szerint.
  4. Azok a szervezetek, amelyek a szervezet tagjai körén túl is jogosultak másokra kiterjedő hatályú önálló döntések meghozatalára, akkor is az általános, minden természetes és jogi személyekre vonatkozó felelősségi szabályok szerint felelnek, ha a szervezet nem minősül jogi személynek. A nem jogi személynek minősülő szervezet tagjait teljes személyes felelősség terheli a szervezet által meghozott döntésekért, ill. mulasztásokért.
  5. A törvény előtti egyenlőséghez való alapjog, sérelme esetén a sértettet a fennálló minimálbér 50 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén. Amennyiben jogalkotásra feljogosított szervezetek – pl. törvényhozás, helyi képviselőtestület – okozzák ezt az alapjogi sérelmet a csoportos perek szabályai szerinti eljárás mellett 1000 sértett figyelembe vétele mellett kell megállapítani a kártérítés összegét sérelemdíj jogcímén. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a törvény előtti egyenlőség védelmével foglalkozó, párttól, kormánytól és törvényhozástól közvetlenül és közvetve is független civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint.

Hát akkor itt veszek egy nagy levegőt, leveszem a vállamról az ásómat és itt kezdek el vehemensen ásni, mint Attanborough a kiszáradt tómederben élő halat keresve, míg én a házi kedvencet, mert ide ásták el.

A fordított világrend problémája után eljutottunk a második óriási problémáig a nyitott felelősség problémájáig. Ha lehetne rangsorolni a honlap bevezetőben megjelölt öt probléma között, akkor ez lenne nálam a „number one”, a fő probléma. Ha csak ez az egy probléma megszűnne, a problémáink jelentős része is megoldódna.

Megint jön egy kis jogtöri, most a római jogból, a diktátor fogalma, mert ennek ismerete kell ennek a problémának a megértéséhez és értékeléséhez is.

A római jog teremtette a diktátori intézményt, amelyet a köztársasági korban akkor alkalmaztak, amikor nem volt idő közösségi – szenátusi, tribunusi stb. – határozatokat meghozni, gyorsan kellett cselekedni, mert nagy gáz volt. Ilyen volt pl. Hannibál megjelenése Itáliában. Ez a funkció a római jog által kreált természetes tisztség volt, azzal, hogy csak kivételes helyzetben alkalmazták.

A mondandóm szempontjából a diktátori intézmény tartalma az érdekes. A római jogi gondolkodás szerint azzal jött létre a diktatúra, hogy a diktátor kezébe adták a főpapi, főbírói, tribunusi –népképviselő – katonai vezetői tisztséget, amelyeket rendesen külön személyek gyakoroltak. Max. 6 hónapra szólt és nem kellett elszámolnia a tisztsége végén a tetteivel. Ez utóbbi kiváltság tetszett meg minden modernkori diktátorandusznak.

Lássuk részleteiben. Ő volt 6 hónapig a főbíró, bárkit elítélhetett akár halálra is, amelyért nem volt felelősségre vonható. Hát ezzel minden diktátor tisztában volt, de annyi tolerancia azért kialakult, hogy a diktátorrá választását követően közzé tették a személyes ellenségeik nevét, akiket természetesen Róma ellenségeiként nevezett meg. Akinek ott volt a neve, annak érdeke volt azonnal eltűnni Rómából. Aranyos példa Julius Caesar sztorija, aki a leghíresebb diktátora lett Rómának. Ő mind a két oldalt megélte. Sulla diktátorsága alatt olvasta a nevét a listán, menekülnie kellett, csak Sulla bukása után tért vissza, majd a másik oldalt is megtapasztalta, amikor Ő lett a diktátor. A sorsa is ismert, aki nem felel semmiért, az mindennel, az életével felel. Ez is örök igazság maradt mind a mai napig.

Akkor most visszatérünk a nyitott felelősség problémájára. Minden modernkori diktatúra is követi az ókori hagyományokat és az egyes elkülönült tisztségeket, funkciókat igyekeznek megszerezni akár közvetlenül, akár közvetve. Ennek viszont alapfeltétele, hogy olyan jogi szabályozást kell kialakítani, ami mellett ez a felelősség nélküli állapot előállítható. Nos ez a jelenlegi problémánk.

Hiába van ez a pár szó egymás mellé rakva: „törvény előtt mindenki egyenlő” ez tételesen nem igaz.

Két csoport mentes a törvény előtti egyenlőség részét képező felelősségvállalási kötelezettség alól, az egyik a törvényhozás és tagjai – országgyűlési képviselők –, ami helyi szinten a képviselőtestületet és a polgármestert jelenti, a másik a bírók. A jogalkotók személye és a jogalkalmazók személye nem vonható felelősségre azért amit tesznek, vagy amit tenni elmulasztanak. Ez a nyitott felelősség problémája, és minden diktatúra alapfeltétele. Úgy képes az akaratát érvényesíteni, hogy az akarat megfogalmazóit – törvényhozás – és kikényszerítőit – bírák – ne lehessen ezért felelősségre vonni.

A törvényhozás tagjai kitalálták maguknak a mentelmi jogot, amelyet eredendően a királyi főhatalommal szembeni védelemként vívtak ki, de ez annyira megtetszett nekik, hogy saját választópolgáraikkal szemben is fenntartották. Ez nálam felejtős lesz. A bírók pedig a bírói függetlenségre hivatkozva bitorolják ezt a jogot. Az biztos, hogy fogalmi zavar áll fenn, ha azt gondolják, hogy a függetlenség szinonimája a felelőtlenség!! Már pedig erre hivatkoznak.

Az egyik kedvenc – tényleg az – perfajta, amit mindenképpen igyekszem elvállalni a bírói műhiba ügyek. A bíróságot perelni kell!!!!! Azok a perek, amikor a bíróságot kártérítésért perlem, ha elszúrnak valamit, ami egyébként elég gyakran előfordul. Sikerdíjas alapon végzem, de érdemi bevételem ebből még nem volt, mert nem lehet. A lényeg, amit ebben a pontban akarok mondani, hogy bemutassam a jelenlegi állapotot, az ilyen perekben még addig sem tudtam eljutni, hogy a műhibát elkövető bírót akár tanúként is meghallgassa az eljáró bíróság!!!

A bíró valóban deklaráltan független, ill. annak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy „úri kedve” – ahogy néhány hete az egyik bíró fogalmazott az egyik ügyemben – szerint fog dönteni.

Nem volt ez mindig így. Az 1871. évi VIII. törvénycikk a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről volt az első átfogó rendelkezés, mely alapján a bírák ugyanúgy feleltek ítélkezési tevékenységükért személyükben, mint bárki más saját tevékenységéért külön bíróság előtt.

A leglényegesebb különbségek az akkori és a jelenlegi állapot között az alábbiak:

  1. A bíró teljes vagyoni felelősséggel tartozott a szándékos ill. súlyos gondatlansággal elkövetett károkozásokért.
  2. A bírók felelősségre vonását a károsult, sértett magánfél is kezdeményezhette, mely az un. bírói műhibaügyekre is vonatkoztak, és ezzel lehetett biztosítani, hogy a bíró személyes felelőssége fennálljon az eljárás során tanúsított eljárási hibákért, hibás, téves ítéletekért.
  3. Külön bíróságok jártak el bírósági műhibaügyekben, melyben panaszos is félként vett részt és igényét érvényesíthette, amely egy olyan azonnali jogorvoslatot is jelentett, amellyel a szándékos, ill. gondatlan bírói eljárás hátrányos következményeit ki lehetett küszöbölni.
  4. A bíró éves jövedelmének 1/3-áig volt felelős.
  5. A rendes perorvoslat – másodfokú eljárás – során az alsóbb bíróságok nyilvánvaló károkozása esetén a kártérítés mértékét a fellebbviteli bíróság kérelemre megállapította, ugyanabban az eljárásban, ami azonnali szankcionálást jelentett a hibázó bíró terhére. A megállapított kártérítést a hibázó bíróra terhelték.
  6. Az állam csak háttérfelelősséggel rendelkezett, és ellene külön kellett pert indítani.
  7. A bírói felelősség kérdésére külön közvádlót tartottak fenn.
  8. A fenti szabályozás mellett a sokat hibázó bírót felmentették, mivel az állam is minimalizálni kívánta saját felelősségét.

Ég és föld a különbség a Deák Ferenc nevével fémjelzett jogalkotás és a jelenlegi között. (Remélem átment, mennyire utálom a jelenlegi bíróság rendszert!!)

És talán a legfontosabb mondatom következik! Ne várjatok semmit a jövő évi választástól, mert BÁRMILYEN SZÍNŰ POLITIKAI HATALOM IRÁNYÍTOTTA AZ ORSZÁGOT, EGYIK SEM AKART EZEN A FELELŐSSÉG NÉLKÜLI ÁLLAPOTON VÁLTOZTATNI!!!

Ebből is látszik, hogy a választásoknak semmi köze nincs ehhez a problémához. A rendszert kell úgy átalakítani, hogy a törvény előtti egyenlőség valóban terjedjen ki mindenkire azonos feltételekkel. Az országgyűlés pl. azzal a trükkel próbálta magát felelőtlenné tenni, hogy az országgyűlést nem minősítették jogi személynek!!! (Mint a gondnokság alatt állók, így perelni sem lehetett!!)

A jogalkotással okozott kár az utóbbi években hihetetlen mértéket öltött. Elvették a magánnyugdíj pénztári befizetéseket, nem kapott érte semmilyen kártérítést senki. Elvették a dohány forgalmazási jogát az üzletektől és semmilyen kártérítést nem fizettek az ezzel okozott kárért. Olyan szabályokat hoztak, amivel ellehetlenítették az élelmiszercsekkeket addig forgalmazó nyugati vállalkozásokat, hogy az Erzsébet utalványoknak biztosítsanak helyet, na ebben a kérdésben választott bíróság már kártérítésre kötelezte az államot – bennünket – hetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen. Szerintetek milyen pénzből lesz ez a kártérítés megfizetve??

Ennek itthon is így kellene működnie, ha belföldi kárt okoz a jogalkotás. Vagy ide kell sorolni a pécsi Tettye Forrásház lenyúlását, mert már azért is megítéltek kártérítést ellenünk.

Átsorolták az amúgy is sérülékeny megváltozott munkaképességű embereket egy olyan minősítési rendszerbe, ahol csökkenteni tudták az ellátásuk összegét, tették ezt úgy, hogy semmilyen kártalanítást nem kaptak érte. A nehéz körülmények között dolgozóktól elvették a korengedményes nyugdíj megszerzésének lehetőségét, ők sem részesültek semmilyen kárpótlásban.

Vagy az előző kurzus „4 évig nem csináltunk semmit, elkurtuk” kormánya, felelt bárki bármivel is azért, hogy a mi pénzünkből nem csináltak semmit? Soroljam tovább????

Szörnyű, amit a jogainkkal műveltek, művelnek az utóbbi években, senki és semmi sincs biztonságban, mert az Alaptörvény valójában semmit sem képes garantálni, ezért nem ér semmit. Ezt az állapotot kívánja a koncepcióm véglegesen felszámolni. A jogalkotással okozott kárért fizessenek, akik azt elkövetik, ugyanolyan feltételek mellett, mint ha ti vagy én okoznék valakinek kárt, amiért felelősségre vonnak. Ha eddig eljutunk, na akkor lehet azt mondani, hogy tényleg van törvény előtti egyenlőség.

Azért, hogy nyomatékosítsam a személyi felelősség mindenkire kiterjedő azonos zsinórmértékét, rögzítettem külön a két felelősséggel nem rendelkező csoport vonatkozásában is a személyi felelősség elkerülhetetlenségét. Ha tisztességes, biztonságos és a jogainkat garantáló államot szeretnénk, a nyitott felelősségek lezárása nem megkerülhető probléma lesz, azokat mindenképpen le kell zárni, a felelősséget valóban egyenlővé kell tenni.

Ezzel ismételten kiderült valójában mennyit is ér az Alaptörvényünk, amelyben benne van ez az alapjog, de csak a terhünkre érvényesítik, a hatalommal és a bírókkal szemben nem.

18. § – A megkülönböztetés tilalma

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
21. Cikk – A megkülönböztetés tilalma

(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
(2) A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés.

23. Cikk – A nők és férfiak közötti egyenlőség

A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.
Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg.

XV. cikk

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

  1. Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
  2. Az uniós szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés.
  3. A nők és férfiak jogai minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is egyenlők.
  4. A hátrányos helyzetben lévőket pozitív diszkrimináció illeti meg annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség jogát érvényesíteni tudják.
  5. A megkülönböztetés tilalmához való alapjog, sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Ismét egy írott malaszt az Alaptörvényben. Nem kell érte fizetni, akkor nem is kell betartani, még törekedni sem kell rá. Azért érdekes kérdés, hogy ha létezik az előző pontban rögzített törvény előtti egyenlőség elve, akkor miért kell ezt az egyenlőséget ebben a vonatkozásban is megismételni? Nyilván nyomatékosítási okból. Viszont szankció nélkül semmit sem érnek az ilyen deklarációk.

Az EU jog, amit mi magunk is átvettünk, bizony tartalmazza a szexuális irányultság miatti megkülönböztetés tilalmát is. Nem véletlenül és nem alaptalanul indítanak ellenünk – mármint a kormány ellen – folyamatosan eljárásokat, mivel folyamatosan szerződéseket szegünk. Csak gondoljatok bele, ha köttök pl. egy munkaszerződést és azt megszegitek, nyilván kirúgnak benneteket, ha valakivel szerződtök, és azt a szerződést szegitek meg, magánemberként számoltok azzal, hogy kártérítést kell fizetnetek. Nincs ez másképpen az EU szerződések szintjén sem, csak valahogy azt olyan távolinak, idegennek, megszeghetőnek tartják. Ne felejtsétek el, ha elmarasztalják az országot, és kártérítést kell fizetnünk, azt bizony az adófizetők befizetéseiből, a mi pénzünkből fogják megtenni. A hatalmon lévők szórakoznak a jogokkal, a pénzünkkel, és mindezért semmilyen felelősség nem terheli ezeket az embereket. Számomra elfogadhatatlan, felháborító állapot a jelenlegi.

19. § – A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség joga

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
22. Cikk – A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség

Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.

XXIX. cikk

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.

  1. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
  2. A Magyarországon élő nemzetiségek önkormányzatokat hozhatnak létre.
  3. Az egyes nemzetiségeket azonos jogok illetik meg egymáshoz képest, pártpolitikai célok elérése érdekében sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújtható támogatás részükre.
  4. A kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való alapjog, sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10 szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a teljes nemzetiséget érinti az alapjogi sérelem a csoportos perek szabályai szerinti eljárás mellett 1000 sértett figyelembe vétele mellett kell megállapítani a kártérítés összegét.

Ez az az alapjog, amellyel rendesen visszaélnek. Olyan támogatásokat osztogatnak egyes nagyobb létszámú kisebbségnek, amelyért cserében elvárják az odaszavazást is, a mi pénzünkön!!! Ezt a visszaélésszerű kapcsolattartást mindenképpen fel kell számolni.

20. § – A gyermekek jogai

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
24. Cikk – A gyermekek jogai

(1) A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni.
(2) A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.
(3) Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes.

XVI. cikk

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

  1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, érdekeiket mindenekfelett álló, elsődleges szempontként kell kezelni. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni.
  2. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A kiskorú gyermek szülői közösen jogosultak meghozni a gyermek érdekeit leginkább szolgáló személyi, gondozási, nevelési, oktatási döntéseket.
  3. A szülői jogok egyformán illetik meg a szülőket. Azt a szülőt, aki önhatalmúan meggátolja a másik szülőt az Őt megillető szülői jogok gyakorlásában, a gyermek nevelésére alkalmatlannak kell tekinteni.
  4. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. A szülők válása, különélése esetén a kapcsolattartás elsődleges formájának az osztott felügyeletet kell tekinteni, melynek keretében a szülőket továbbra is azonos jogok illetik meg a gyermek nevelésében, gondozásában.
  5. Gyermekek alapjogainak sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a sértett a gyermek, az Őt illető sérelemdíjat fenntartásos betétként kell kezelni, melyhez nagykorúvá válását követően juthat hozzá, ill. akkor, ha annak felhasználása létfenntartásához, tanulmányai folytatásához szükségesek. A gyermek nevében nem jogosult a gyermeket megillető sérelemdíj felhasználását kérni a sérelemdíjat fizető szülő.

Ami a gyermekek körül megy a bíróságokon, az kétségbeejtő. Ebben a témában semmilyen pártatlanság nem létezik, a bírók nagy többsége nő, aki nőként is gondolkodik gyermek ügyben. Iszonyatos erőfeszítés kell ahhoz, hogy addig eljusson az ügy, hogy azonos legyen a szülők megítélése. Nyugaton bűncselekmény, ha az egyik szülő fogja és elviszi a gyereket akár a saját országában, akár külföldre azzal a céllal, hogy a másik szülőtől elzárja, kisajátítsa. Nálunk ennek semmilyen jelentőséget nem tulajdonít a bíróság, ami mindig felháborít.

Mivel zömében fiatal szülőkről van szó, fel sem fogják mit művelnek a gyerekkel hosszú távon. Ők gyártják futószalagon a mentálisan sérült gyerekeket. És a bíróságok asszisztálnak ehhez. Nemrég a neten olvastam, hogy egy Svédországból elhozott gyerek magyar anyjára Interpol körözést adtak ki a gyerek elhozása miatt, amit ugyan visszavontak, de ennek a kérdésnek a megítélésében fennálló különbség jól látszik, ott az kemény bűncselekmény. Ebbe az irányba kíván az én koncepcióm is elmenni.

Az új Ptk választható opcióként bevezette az osztott felügyelet lehetőségét, ha abban a szülők megegyeznek, tehát pl. 1 hét itt 1 hét ott, és mindkét szülő viseli az ott tartózkodás költségét. Jelenleg még nem kényszeríthető ez a megoldás a szülőkre. Pedig ezt a verziót kellene elsődlegesnek tekinteni, ugyanis több, főleg több nyugati elemzés kimutatta, hogy ez okozza a legkisebb kárt a gyerekben. Ezzel az a baj, hogy ilyen elemzéseket a jogalkotók nem olvasnak.

21. § – Az idősek, fogyatékkal élő személyek jogai

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
25. Cikk – Az idősek jogai

Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.
26. Cikk – A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése

Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.

XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

  1. Az időseknek joga van a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.
  2. A fogyatékkal élő személyeknek joga van az önállóságra, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésükhöz, valamint a közösségi életében való részvételük biztosításához.
  3. A minimális nyugdíj, ill. a nyugdíjszerű ellátásban részesülők ellátásának összege nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér 70%-a.
  4. Az idősek, a fogyatékkal élő személyek alapjogainak sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Legfontosabb alapigazság: jóban kell lenni a gyerekkel, hogy jó idősotthont válasszon nekünk öregkorunkra. De ha már oda kell kerülnünk, akkor legalább annak olyan legyen a minősége, hogy ne a véget várják, pedig több ilyen intézményt láttam már. ( A legdurvább az volt, amely a temetőre nézett.) Az Alaptörvény tipikus szlogenje, hogy mire törekszik, de abból nem lehet megélni, és kivárni sem, mert annál sokkal fontosabb dolgok is vannak, mint pl. a stadionépítés.

A bíróságok rászorultság vizsgálata során – költségkedvezmény nyújtása érdekében – mindig azt tekintik rászorultnak, akinek a jövedelme nem éri el a minimumnyugdíj összegét, ami 28.000 Ft!!! Remélem az összes honatya a végén ennyiből fog megélni vígan!! Szóval ez már a nevetség tárgya. Látszik ugye ebből mennyire törekszik a hatalom érvényesíteni azt az írott malasztot, amit folyamatosan olvashattok az Alaptörvény idézetekből. Éppen ezért szükséges a minimum nyugdíj és a nyugdíjjal azonos célból folyósított ellátások összegének alkotmányos rögzítésére, méghozzá a mindenkori minimálbér összegéhez viszonyítottan. A jog az járna a nyugdíjasnak, és a fogyatékkal élőnek, csak nem jut, mert nincs miből. Na ezt is rendbe kellene tenni.

22. § – A munkavállalók joga a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, kollektív tárgyaláshoz, fellépéshez, kollektív szerződések kötéséhez

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
27. Cikk – A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz

A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt.

28. Cikk – A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. 29. Cikk – A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

  1. A munkavállalóknak joguk van a munkájukkal kapcsolatos tájékoztatásra és konzultációra a munkakapcsolatukat, vagy munkakörülményeiket érintő változást megelőzően legkésőbb 8 nappal korábban.
  2. A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek joguk van arra, hogy ügydöntésre jogosult szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak, és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. A szakszervezeteknek joguk van sztrájkalap létesítésére és fenntartására, abból való támogatás kifizetésére sztrájk esetén, mely juttatás adó és járulékmentes.
  3. A munkavállalók országos érdekképviseletének joga, hogy minden év december 15-ig a munkaadók országos érdekképviseletével folytatott egyeztetés alapján megállapításra kerüljön a következő évi minimálbér összege. A minimálbér összegének tükröznie kell a magyar gazdaság előző évben kimutatott nemzeti jövedelemváltozásának irányát és az éves átlagbérek változásának arányát is.
  4. Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez.
  5. Az munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz, kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való alapjogainak sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben országos érdekképviseletet megillető az alapjogi sérelem a csoportos perek szabályai szerinti eljárás mellett 1000 sértett figyelembe vétele mellett kell megállapítani a kártérítés összegét. A kártérítés összegét a sztrájkalapba kell befizetni.

Nem ezek a hangsúlyos elemei egy munkaviszony jellegű kapcsolatnak, bár érdekes lehet főleg a munkaerő kölcsönzés világában, ahol gyakran változnak a munkahelyek és a munkaadók.

A kakukktojás az ingyenes munkaközvetítéshez való jog. Mivel aláírtuk vállalni kell. Ez sem hangsúlyos nálunk, legalábbis nem tudok róla, leginkább fejvadász cégek működnek, de azok nem ingyenesek.

Nyilván azért nincs erről szó az Alaptörvényben, mert abból semmit sem lenne képes garantálni a hatalom. Ettől még vonatkozik ránk, mert aláírtuk ezt az egyezményt is.

Esetleg ebbe a körbe a munkanélküli ellátás kapcsán felajánlott munkalehetőségeket gondolja az EU érteni, mit mondjak ennek a hatékonyságáról, nincs olyan közzétett kimutatás, amiből látnánk valamit.

Viszont, mivel a jelenlegi alkotmánykoncepció számítási alapeleme a mindenkori minimálbér, ezért alapjoggá tettem annak éves megállapítási jogát, ami egyben kötelezettség is. Annak változásában viszont megjeleníteni gondoltam a munkavégzés eredményeképpen megtermelt jövedelmet és az átlagbérek alakulását is, hogy ne a szegénységet termeljük újra, hanem a továbblépés lehetőségét.

23. § – A munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos alapjogai

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
30. Cikk – Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem

Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.

31. Cikk – Tisztességes és igazságos munkafeltételek (1) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(2) Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

  1. Minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.
  2. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
  3. Minden munkavállalónak joga van munkabérhez, annak határidőben történő kifizetéséhez, a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. Joga van társadalombiztosítási ellátáshoz, nyugdíjszolgáltatás eléréséhez szükséges munkáltatói jognyilatkozatok és munkáltatói befizetések feltétel nélküli és határidőben történő megtételéhez és ennek havi rendszerű igazolásához.
  4. A munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos alapjogainak sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Érdekes kérdés az indoklás nélküli elbocsátás tilalmának kérdése, mivel jelenleg pl. próbaidő alatt indoklás nélkül fel lehet mondani, ami ezek szerint ellentétes az EU-s alapjoggal, aminek a betartását vállaltuk. Nyilván ezen okból hiányzik az Alaptörvény jogai közül, ettől függetlenül az jogellenesnek minősül és ha sérelemdíjas lenne, már eddig is sokat kellett volna fizetni miatta.

A másik visszatérő neuralgikus pont a dolgozók bejelentése és a szolgálati időhöz, TB ellátáshoz szükséges befizetések teljesítése. Ezzel rengeteg a visszaélés, elvész egy csomó nyugdíjidő, nyugdíjalapot képező jövedelem stb. Ezt nem sikerült még megoldani, pedig tömegeket érintő probléma. Ezeket a kötelezettségeket sérelemdíj szankcióval ki kell kényszeríteni.

24. § – A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
32. Cikk – A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme

Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára – a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel – nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa.
A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal.

XVIII. cikk

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

  1. Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára – a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel – nem lehet alacsonyabb, mint az alapfokú képzettség megszerzéséhez rendelt tanköteles kor felső határa.
  2. A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal.
  3. Nem ütközik a gyermekmunka tilalmába az olyan évente maximálisan 3 hónapot kitevő munkavégzés, melynek célja az adott munkához tartozó munkafogások, munkafolyamat megtanulása, feltéve hogy az ezzel kapcsolatos elméleti tananyagot ezzel párhuzamosan iskolarendszerű oktatás keretében egymással párhuzamosan sajátítja el.
  4. A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

A gyermekmunka tilalma szintén kivívott jog, azt védeni kell. Viszont valahogy meg kell tanulni adott munkát, amely nem lehet tiltott. Azt gondolom, hogy a normál 8 osztályos általános iskolához kapcsolt életkor 14 év, felett már tanulni kell a konkrét munkát is.

25. § – A család és a munka

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
33. Cikk – A család és a munka

(1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez.
(2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

1.) A családot jogi, gazdasági és szociális vonatkozásban pozitív diszkrimináció illeti meg.

2.) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

3.) A családot megillető munkával kapcsolatos alapjog sérelme esetén a sértett családot a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Ez a jog is hiányzik az Alaptörvényből. Vélhetően a család nem EU konform értelmezése okán. Szinte mindig eszembe jut egy-egy házassági per után, amikor vér folyna, ha szemmel lehetne ölni, és mindez a gyereken keresztül, vajon mi a jobb egy ilyen „keresztény” konform család vagy egy egyetértésen és szereteten alapuló szivárványcsalád.

26. § – A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
34. Cikk – A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás

(1) Az Unió, az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által megállapított szabályokkal összhangban, elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén.
(2) Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult – az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre.
(3) A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió – az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban – elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel.

XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

  1. Mindenkit megilletnek azok a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságok, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, baleset, gondoskodásra utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén.
  2. Mindenkit megillet a jog a neki fel nem róható okból keletkezett és fennálló rászorultság esetén olyan összegű szociális támogatásra, amely elégséges a társadalmilag elvárt és a létfenntartáshoz elégséges minimális életnívó fenntartásához.
  3. A Magyar Állam évente köteles meghatározni azt a minimális életnívót, és annak fenntartásához szükséges támogatási összeget, amely szükséges ahhoz, hogy nélkülözés nélkül biztosítani lehessen az életnívót megvalósító életkörülményeket.
  4. Az e pont szerint támogatásban részesülő rászorult személy képességei szerint köteles olyan tevékenységet végezni, amellyel hozzájárul a támogatás költségeihez, melynek felróható elmulasztása esetén az ellátás arányosan csökkenthető.
  5. A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtással kapcsolatos alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Hát eljutottunk egy igen költséges alapjoghoz, a szociális hálóhoz. Ha megnézitek az Alaptörvényt, abban semmilyen jog nincs megfogalmazva, csak a törekvés, meg hogy milyen módon fogja majd ezt a kérdést megoldani. Arra vigyázott, nehogy számon kérhető jogot rögzítsen.

Az én koncepcióm viszont csak konkrét és érvényesíthető alapjogokat határoz meg az EU-s vállalásunkkal összhangban.

Az Alaptörvény ígérethalmazából a valóság az, hogy a keresztény értékrendet hirdető hatalom a rászorultak támogatása helyett pl. megváltozott munkaképességű emberek állam által korábban elismert besorolását megváltoztatta, sokkal hátrányosabb besorolást készítve újra besorolta őket, amellyel az addigi támogatások összegét csökkentette. Sok perem volt-van ebben a témában is. Magukon az orvosokon is megdöbbentem, hiszen esküt nem a kormányra, hanem a betegek életére tettek, de orvosi működésük mégis a betegeket érintette hátrányosan. Ép ésszel fel nem fogható, ha valakinek elveszett a lába, mitől került alacsonyabb támogatási besorolásba, anélkül, hogy kinőtt volna! Ilyen irányú változtatást is lehetővé tett az Alaptörvény, amelyből ismételten is csak az látszik, hogy egy semmire való, erő nélküli halott jogi fércmű.

Nem hiszem, hogy civilizált és a nyugati keresztény értékeket valló államnak ne kellene meghatároznia időről időre azt a legminimálisabb életnívót, amely szükséges ahhoz, hogy nélkülözés nélkül meg lehessen élni. A szociális hálónak ezt a szintet el kellene érnie.

Sajnos nálunk és külföldön is visszaélnek ezzel a szociális joggal, fejőstehénnek nézik az országot, főleg nyugaton. Ezt viszont nem kellene támogatni, ezért ha fennállnak a körülmények kötelezni is lehet a támogatottat a költségekhez való hozzájáruláshoz.

27. § – Egészségvédelemhez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
35. Cikk – Egészségvédelem

A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez.
Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

  1. Mindenkinek joga van egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez.
  2. Mindenkit megillet a szabad orvosválasztás joga.
  3. A Magyar Állam az egészségbiztosítást szolgáltatásként látja el, az egészségbiztosítás finanszírozása céljából bármely forrásból befolyó bevétel nem használható fel más célra.
  4. A biztosítottak járulékbefizetéseit személyenként kell nyilvántartani és felhasználásáról éves szinten elszámolni. A befizetett járulék személyes rendelkezés alatt álló része örökölhető, adományozható, de csak egészségbiztosítási célra használható fel. Az ilyen jogutódlás illeték és adómentes.
  5. A Magyar Állam, mint egészségügyi szolgáltató elsődleges feladata a betegségmegelőzéshez szükséges feltételek biztosítása, megelőző szűrővizsgálatokkal, széleskörű, alapos, jóhiszemű megalapozott tájékoztatás nyújtásával, ill. ezt a célt szolgáló módszerek, terápiák, technológiák biztosításával.
  6. A Magyar Állam, mint egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani, hogy az egészségvédelmet végző személyek – orvosok, ápolók stb. – folyamatos továbbképzéshez jussanak a legmodernebb egészségvédelmi technológiák megismerése és alkalmazása céljából.
  7. A Magyar Állam, mint egészségügyi szolgáltató köteles európai szintű jövedelmet biztosítani az egészségvédelemben dolgozók részére, hálapénz szükségtelenné tétele, a pályaelhagyás, külföldi munkavállalás megelőzése érdekében.
  8. A Magyar Állam, mint egészségügyi szolgáltató köteles minden biztosított részére azonos szintű orvosi, egészségvédelmi szolgáltatást nyújtani a biztosított lakóhelyétől függetlenül.
  9. Az egészségvédelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Egy rettentően érzékeny, mindenkit érintő alapjoghoz érkeztünk. Ha elolvassátok az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát, abból semmilyen alapjog nem vezethető le. Hallgat arról, hogy a Magyar Állam a szolgáltató, és ehhez képest nem mond semmit, hogy ebben az összefüggésben kivel szemben és mit lehet elvárni alapjogként.

Megpróbáltam összeállítani azokat a problémákat, amelyek a legjobb tudomásom szerint a rendszert érintik, és azokat kiküszöbölni. A neten olvastam – nem most – egy megdöbbentő bejegyzést, amikor egy magyar orvos Angliában helyezkedett el és az itthon alkalmazott technológia láttán az ápolónő mondta neki, hogy ez egy barbár módszer. Akkor ezek szerint a továbbképzéssel nagyon le van maradva a rendszer.

Azt gondolom, hogy mindenkit érdekeltté kell tenni abban, hogy figyelje a rendszerbe kerülő pénzét és annak egy részével maga rendelkezhessen. Annak nem szabad onnan eltűnnie és az orvosi célra felhasznált összegen felül maradó résszel kapcsolatban rendelkezési jog illesse meg. Hányszor hallunk híreket drága külföldi gyógykezelésekhez való segítségkérésről, elég csak a kisfiú Zétényre gondolnunk. Azt tudom személyes tapasztalatból, hogy a hagyományos adományozási rendszerben csak egy töredék adományrész jut el a címzetthez, annak nagyobb része az adománygyűjtés költségeire megy el. A saját rendelkezés alatt álló járulékrész terhére költségmentesen lehessen ilyen célra adományozni és a maradék pedig legyen örökölhető, de csak egészségbiztosítási célú felhasználásra.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
36. Cikk – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés

(1) Az Unió – a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint és a Szerződésekkel összhangban – elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Unió társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása érdekében.


Hát erről a cikkről nincs ötletem sem mire gondolhat, de úgy látom az Alaptörvénynek sincs, ezért hiányzik onnan is. Ettől függetlenül azért nem néztem utána, mert a megfogalmazásból inkább valamilyen uniós vállalásnak tűnik, de én most egy belső használatra szolgáló alkotmánykoncepciót próbálok összeállítani.

28. § – Környezetvédelemhez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
37. Cikk – Környezetvédelem

A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

  1. Mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog.
  2. A Magyar Állam köteles megakadályozni, hogy Magyarország területére környezetet, egészséget károsító hulladékot hozzanak be, kivéve, ha annak célja újrafelhasználásra alkalmassá tétel, mely feldolgozás sem eredményezhet: sem a környezet, sem egészség károsodását.
  3. Minden beruházáshoz be kell szerezni a beruházással érintett területen lakók közösségének hozzájárulását. Ennek során megfelelő forrást kell a beruházással érintett területen lakók közösségének biztosítani annak érdekében, hogy független szakértői vizsgálatot végeztessenek a tervezett beruházás környezetre és az ott lakók egészségére gyakorolt hatásáról.
  4. A környezetvédelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a környezetkárosítás közösséget érint, a csoportos perek szabályai szerint 1000 fő figyelembe vétele mellett jogosult az érintett közösség sérelemdíjra.

Az Alaptörvényben természetesen semmilyen érvényesíthető alapjog nincs, ezért konkretizálni kellett a védett alapjogot. Itt egyéni és közösségi kárra alapoztam a koncepciót azzal, hogy a közösségi érdekek érvényesítéséhez szükséges forrást is odarendeltem.

Ehhez kapcsolódva lesz egy többlet alapjog is, az „öko – szén lábnyom csökkentéséhez” való alapjog, amely szintén közösségi jog lesz, de abban már sokkal tágabb értelmű, a klímaváltozásra és az egyéb összefüggő környezeti kárra vonatkozóan próbálok meg előrelépést elérni.

29. § – A fogyasztói jogok védelme

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
38. Cikk – A fogyasztók védelme

Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

M. cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

  1. A fogyasztóknak joguk van arra, hogy azonos minőségű terméket, szolgáltatást kapjanak a termék előállítójától, ill. szolgáltatójától a bármely más országban általa értékesített azonos termék, vagy nyújtott szolgáltatáshoz képest.
  2. A fogyasztóknak joguk van arra, hogy tisztességes, teljes, jóhiszemű és megalapozott tájékoztatást kapjanak az értékesített termék csomagolásán, a nyújtott szolgáltatáshoz kapcsoltan saját nyelvén, a termék, szolgáltatás összetételével, minőségével, felhasználhatóságával, működtetéssel, egészségre gyakorolt hatásával, ill. a termék, szolgáltatás egyedi jellege által elvárható releváns adatokkal kapcsolatosan. A terméken, szolgáltatáshoz kapcsoltan nyújtott tájékoztatásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy azzal kapcsolatban a fogyasztó megalapozott döntést tudjon hozni. A fogyasztótól nem várható el, hogy a döntéséhez egyéb információt szerezzen be.
  3. A legalább 2 évi szavatossági időt deklaráló műszaki termékek esetében arról is köteles tájékoztatni a gyártó vagy a forgalmazó a fogyasztót, hogy meghibásodás estén az elektronikus, ill. mechanikus főegység cseréje esetén azok ára hány %-át teszik ki a termék árának vásárláskori állapotban.
  4. A legalább 2 évi szavatossági időt deklaráló műszaki termékek előállítóinak legalább 20 évig gondoskodniuk kell a termék javításához szükséges alkatrészek rendelkezésre állásáról, amelyekhez történő hozzáférés költsége nem válhat aránytalanná.
  5. A fogyasztóknak joguk van arra, hogy terméket értékesítők, szolgáltatást nyújtók a termék, szolgáltatás teljes jótállási időtartama alatt biztosítsák a jótállási, szavatossági jogok gyakorlásának feltételeit. A terméken, szolgáltatáshoz kapcsoltan minden olyan információt közölni kell, amely elegendő ahhoz, hogy a fogyasztó a szavatossági jogait érvényesíteni tudja. Amennyiben hiányos tájékoztatás, vagy az értékesítő, szolgáltató érdekkörében felmerült időközi változás folytán a fogyasztó a szavatossági jogait határidőn belül érvényesíteni nem tudja, az igényérvényesítés késedelemre hivatkozással nem utasítható el.
  6. A fogyasztót megilleti az a jog, hogy a nem feldolgozott élelmiszerek vonatkozásában a vásárlás előtt megismerje az érintett élelmiszer vegyszerterheltségét. Az ilyen terméket értékesítők kötelesek erről a termékhez kapcsoltan írásban és jól látható módon tájékoztatni a fogyasztókat. Az Állam köteles minden bejegyzett, nyílt, élelmiszerárusítással foglalkozó helyhez olyan ellenőrző eszközt biztosítani, amely a tudomány aktuális állása szerint lehetővé teszi a fogyasztó részére az élelmiszer vegyszerterheltségének ellenőrzését.
  7. A fogyasztókat megilleti a szabad szolgáltatásválasztás joga, mely jog kiterjed a szolgáltatást nyújtók helyettesítőinek szabad megválasztására is. Amennyiben jogalkotás útján állapítanak meg a fogyasztókra, ill. állampolgárokra vonatkozó, választási lehetőséget nem vagy csak korlátozottan biztosító rendelkezéseket, a fogyasztókat kártalanítani kell a szabad szolgáltatásválasztási joguk korlátozása miatt.
  8. A fogyasztói alapjogok sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a fogyasztói alapjogok sérelme a fogyasztókat általánosságban, vagy nagy számban érinti, a csoportos perek szabályai szerint 1000 fő figyelembe vétele mellett kell a sérelemdíjat megállapítani. Ez esetben bármely fogyasztó sértettnek tekintendő és bárkinek a keresete alapján az érintett értékesítőt, szolgáltatót kötelezni kell a sérelemdíj megfizetésére. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint sérelemdíj jogcímén.

Az Alaptörvény nem ismer konkrét fogyasztói alapjogokat, mondjuk az EU egyezmény sem konkretizál, viszont a konkretizálás kötelezettségét megfogalmazta. Hát próbáltam összeállítani azokat a leginkább jellemző fogyasztókat érintő alapproblémákat, amelyek megoldását célozzák a fentiekben részletezett alapjogok.

Szóbeszéd tárgya, hogy az osztrák Persil sokkal jobban mos, mint a nálunk forgalmazott Persil, de ugyanígy lehet hallani más termékek vonatkozásában ugyanezt. Másodrendű országnak és fogyasztónak vagyunk tekintve. Nem gondolnám, hogy ezt, ha igaz, el kellene tűrnünk.

Ugyanilyen termék pl. egy hitel is, mint pl. a deviza alapú forinthitel is, amibe sokan belehaltak az utóbbi 12 évben, csak hát ezt nem reklámozzák. Csak a bankoknak lehet igazuk, de erről még majd írok egy másik alapjog kapcsán bővebben. Elvárja a bíróság a hitelfelvevőtől, hogy minden apró betűs banki anyagot olvasson el az ügyintézés alatt, – az értékesítő sem tette – ami lehet akár egy fél óra is. Hol élnek ezek??? Az ilyen visszaélések megelőzésére kell rögzíteni, hogy ha értékesítenek valamit, arról azonnal és teljesen, apró betűs, ill. további iratok nélkül kelljen megkapni minden releváns információt.

Van egy nagyon rossz gyártói elvárás, hogy a fogyasztó ne javíttassa ki a terméket, hanem cserélje ki. Nekünk itthon van egy régebbi kiadású Elektrolux mosógépünk, ami már többször is meghibásodott. A szerelő jött és javított, de közben elmondta, hogy szerencsénk van ezzel a típussal, mert javítható, míg a mostani mosógépeket eleve úgy gyártják, hogy javítani nem éri meg, vagy eleve nem is lehet, csak cserélni. Ez a szemlélet környezetvédelmi okból nem fenntartható. Ennek érdekében rögzítettem az alapjog keretein belül, hogy a főegységek árarányáról is adjanak tájékoztatást, ill. a javításhoz szükséges alkatrészeket legalább 20 évig biztosítsák, ill. mondják meg a vásárlás előtt, melyik gép javítható, melyik nem, ha javítható a főrészek cseréje mennyibe fog kerülni. Mindezzel abba az irányba szeretném a szemléletet elvinni, hogy amíg érdemes javíttassunk, és ne pazaroljunk fogyasztóként.

Határozott véleményem, hogy az egészség két legnagyobb ellensége a stressz és az, amit megetetnek velünk. A stresszel is foglalkozik a koncepcióm, az emberi méltósághoz való jog kapcsán, de az élelmiszerek vegyszermentesítése irányába is el kívánok mozdulni. Ti is jártok piacra és láttok ott hihetetlenül gyönyörű és nem szép termékeket is. A gyönyörűn mindig elagyalok, meg szabad-e venni. Vajon mitől ilyen szép?? Szerintem tele vannak vegyszerrel, amely rajtunk keresztül mindent fog károsítani a természetben. Ennek a vegyszerterhelésnek a megismerését és visszaszorítását célozza meg ez a fogyasztói jog. Azt nem tudom jelenleg milyen ketyerék léteznek ebben a műfajban, de jó lenne, ha volnának olyanok, amelybe bele teszek egy darabka saláta levelet és megmutatja van-e benne káros vegyszer és mennyi. Ha nincs, remélem kitalálnak valamilyen erre a célra valót.

A szabad szolgáltatásválasztás joga körébe tartozik a szabad orvosválasztás, ügyvédválasztás, és minden egyéb olyan szolgáltatás, amelyhez a piacon hozzá lehet férni.

A szabad ügyvédválasztást azért emeltem ki, mert kötelezővé tették számunkra a helyettes megnevezését. Mindezt azért, hogy ne tudjon az ügyvéd arra hivatkozni, hogy beteg, akadályoztatva van stb, ami azt jelenti, hogy a bíróságok nem fogadják be a késedelem miatti igazolási kérelmeket. Van is balhé elég ebből. Szerintetek melyik ügyvéd lát át egyszerre két praxist? Hát egy sem, ez semmi másra nem jó, mint még tovább korlátozni az ügyvéd mozgásterét. Annak az ügyfélnek, aki ügyvédet választ a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy ki fog beugrani a választott ügyvéd helyett, ha annak problémája van. Nem gondolnám, ha orvost választanék egy műtétre, mert annak szakismeretéről meggyőződtem, hozzájárulnék ahhoz, hogy egy másik, kisebb tapasztalatú orvos végezze el a műtétet. Nyilván így világos ez a probléma. A leginkább a saját kamarámra haragszok, amelyik opportunista módon minden ügyvédi mozgásteret korlátozó jogalkotást is hajlandó tiltakozás nélkül benyelni. Az Ügyvédi Kamarának nemcsak ilyen, de a társadalom széles körét érintő hátrányos jogalkotási, jogalkalmazási problémák esetén is ki kellene állnia, mivel ez az ügyvédek így a kamara alapfeladata. Ha nem lenne ennyire opportunista, nem itt tartana az ország.

30. § – Aktív és passzív választójog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
39. Cikk – Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon

(1) Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.
(2) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon választják.
40. Cikk – Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon

Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

  1. Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési, a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választáson választó és választható legyen.
  2. Minden választópolgár választójoga, szavazata egyenlő. Nem alakítható ki olyan választási rendszer, amelyben az egyes választópolgárok egyenlő választójogát, azonos értékű szavazatát olyan elvek szerint lehessen leadni ill. csoportosítani, hogy annak eredményeképpen aránytalan választási eredmény jön létre.
  3. Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választáson választó és választható legyen.
  4. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
  5. Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati választáson választó.
  6. A választójog gyakorlásának ellenőrzésmentes, ellenérték és más előny nyújtásával történő befolyásolás kizártságát, a szavazás technikai és egyéb feltételeinek biztosítása a Magyar Állam kötelezettsége.
  7. Az aktív és passzív választójog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Ha másból nem is, de az Alaptörvény ezen rendelkezésében lévő betűk számából érezhető, hogy ezt a kérdést mennyire fontosnak tekintik az Alaptörvényt megalkotók. Csak vessétek össze a fogyasztók alaptörvényi jogaival. A választó jog a választó és választhatóság joga, mely jog egyenlő, nem több, nem kevesebb bárki is gyakorolja. Nem való ide, hogy hol szavazhatnak, mert az amúgy sem igaz pl. az átszavazások miatt stb. meg hogy mi köze van a közhivatal elvállalásának a választójoghoz, amikor az egyrészt nem konkretizált, így vonatkozhat akár a pályáztatással betöltendőkre is, szóval érthetetlen, ezért mellőztem is.

Határozott álláspontom, hogy ha mindenki választójoga egyenlő és ennek következtében mindenki szavazata is egyenlő, akkor a jelenlegi választási rendszer durván ellentétes ezzel az elvvel.

A jelenlegi választási rendszer egyéni képviselőket és pártokat választ, vegyes rendszerű.

Ha veszünk egy példát, ami mindennapi, a választáson induló pártok legerősebbje kapott 30%-ot, a második helyezett pedig 29%-ot. Tehát 1% különbség van köztük. Ebben a szisztémában mindenkinek azonos súlyú a szavazata és tűpontosan megmutatja melyik pártnak milyen arányú a választói támogatottsága.

Ha viszont vegyes rendszerű a választási rendszer, akkor a visszaélések széles tárháza jelenik meg azonnal. Mondjuk a pártokra leadott szavazatokból a képviselők 20%-a lesz megválasztva és a 80%-ot egyéni képviselők között osztják el, 20%-ot a kék szeműek, 20%-ot a zöld szeműek, 20%-ot a barna szeműek és mondjuk 20%-ot a covidos piros szeműek között. Mi is fog történni? Minden párt saját jelölteket állít minden kategóriában és az eredeti párttámogatottságot alapul véve mind a 4 kategóriában a 30%-os párt fog győzedelmeskedni, így a 30%-osan támogatott párt a képviselői létszám 85%-át kapja meg, ami aztán mindenre elég.

Tehát azoknak a szavazata, akik a 30%-os pártot támogatták 8-szor olyan súllyal fog megjelenni, mint a 29%-os pártra szavazók között. Ez a rendszer viszont azonnal megsérti az egyenlő választójog elvét, amiből viszont az következik, hogy a vegyes rendszerű választási szisztémák alapjog ellenesek.

Ennek következtében az én koncepciómban kerültem a vegyes rendszert, mert az egész koncepcióm leglényegesebb alapeleme, hogy tűpontosan kerüljön meghatározásra a választói akarat és azt semmilyen technikával ne lehessen eltéríteni.

31. § – A megfelelő ügyintézéshez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
41. Cikk – A megfelelő ügyintézéshez való jog

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
(2) Ez a jog magában foglalja:
a) mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák,
b) mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen,
c) az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
(3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Unió a tagállamok jogában foglalt közös általános elvek alapján megtérítse számára az intézményei és alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat.
(4) Mindenkinek lehetősége van arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén írásban forduljon az Unió intézményeihez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ.

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a Magyar Állam nevében eljáró hatóságok, egyéb szervek részrehajlás nélkül, tisztességes módon korrupciómentesen és a működésükkel kapcsolatosan meghatározott határidőn belül intézzék, mely eljárásukért felelősséggel tartoznak. Az Állam szolgáltatás jelleggel végzi ügyintézési tevékenységét.
  2. Ez a jog magában foglalja:
    a) mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák,
    b) mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen,
    c) az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
  3. A hatósági ügyek intézését illetően az ügyintézés módjai között lehetővé kell tenni a személyes jelenlét nélküli ügyintézés lehetőségét elektronikus kapcsolattartás igénybe vétele mellett, vagy más hasonló módon.
  4. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a Magyar Állam nevében eljáró hatóságok, egyéb szervek megtérítsék számára az intézményei és alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat.
  5. A megfelelő ügyintézéshez való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 2-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Ezt néhány fontos elemmel kellett csak kiegészíteni, mint a korrupciómentességgel és a szolgáltatási jelleggel, valamint a konkrét határidő betartásának kötelezettségével. Továbbá a 21. század megjelenését kell elvárni a személyes megjelenést mellőző netes, vagy más, hasonló ügyintézés lehetővé tételével.

A korrupciós nyomás is ehhez az ügycsoporthoz kötődik, ezért külön kiemelve hivatkoztam arra, mert ilyen módon a korrupció alapjogi szinten is „fizetős” visszaéléssé változhat.

A közigazgatási eljárások alapvetően határidőhöz kötöttek, e körben alapvető határidő problémák nincsenek. A kivételezett jogokkal rendelkező struktúrák azok, amelyek nemcsak a felelősség alól, de a határidők alól is mentesülnek, ide értve a bírósági eljárásokat, ill. a törvényhozást. Mivel alapelvi szintű az eljárások határidőhöz kötése, ezekben az eljárásokban is el kell jutni addig, hogy számon kérhető eljárási határidőkkel lehessen kalkulálni. A két struktúránál ezzel részletesen is foglalkozok.

32. § – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
42. Cikk – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga

Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz, függetlenül azok megjelenési formájától.


  1. Mindenkinek alapvető joga hozzáférni a részben vagy egészben, közvetve, vagy közvetlenül közpénz felhasználásával működő intézmények, szervek és hivatalok, projektek dokumentumaihoz, függetlenül azok megjelenési formájától. A közpénz igénybevételének későbbi időpontja sem mentesít a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának biztosítása alól.
  2. A dokumentumokhoz való hozzáférést az igény bejelentésétől számított 30 napon belül biztosítani kell.
  3. A dokumentumokhoz való hozzáférés jogának sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 2-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Az Unió tagjaiként a nálunk működő állami jellegű szervezetekre is kötelező a fenti uniós alapjog, azzal, hogy lefordítottam alkotmányos alapjogra belföldi felhasználásra. Ha csak a Paks II beruházásra gondolunk, a Fudan egyetemre, vagy Budapest-Belgrád gyorsvasút beruházásra, ami hosszabb távon közvetlenül, vagy hitel visszafizetés útján, de állami pénzen – a mi pénzünkön – valósul meg, melynek dokumentumainak kiadását megtagadták, így ebben az összefüggésben rögtön értelmet kap ez az alapjog. Mint látható, nem véletlenül hiányzik ez az alapjog az Alaptörvényből. Ezzel az alapjoggal is „jól lehetne keresni” sérelemdíj alapon a jelenlegi viszonyok között, de mivel jelenleg ezért sem lehet senkit sem felelősségre vonni, a szankciómentesség miatt szórakozhatnak velünk és a pénzünkkel.

Az európai ombudsman

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
43. Cikk – Az európai ombudsman

Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén.

A fenti alapjog európai szintű, ezért azt kihagyom a saját alkotmánykoncepciómból. Annyit jegyeznék meg, hogy az én alkotmánykoncepciómból teljesen kimarad az ombudsmani hivatal, mert semmi értelmét nem látom. Sem súlya, sem komoly hatása sincs gyakorlatilag semmire, amit leírnak, ha le is írnak valamit az csak falra hányt borsó.

Amit védeni hivatottak, azokat pontosan megfogalmazott alapjogként kerültek be a koncepciómba és az ahhoz kapcsolt sérelemdíj védi a jogot, szerintem sokkal hatékonyabban, ezért maradt ki nálam ez az intézmény.

33. § – A petíciós jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
44. Cikk – A petíciós jog

Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez.

XXV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban petíciót nyújtson be bármely közhatalmat gyakorló szervhez, az Európai Parlamenthez, a többi választópolgárhoz címezve.
  2. A petíciós jog kiterjed olyan jogok, állásfoglalások, állampolgári kezdeményezések deklarálására, melyek megtétele nem ellentétes az Alkotmányban rögzített alapjogokkal és egyéb szervezeti normákkal. Az ilyen kezdeményezések sem közvetlenül, sem közvetve sem korlátozhatók a Magyar Állam nevében eljáró szervek, személyek részéről.
  3. A petíciós jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

A petíció fogalmát az Alaptörvény rendesen kiherélte, összemosta, azonos szintre degradálta egy hatósági kérelemmel.

Hogy mit is jelent a petíció fogalma és annak milyen jelentősége lehet, álljon itt a világtörténelem legismertebb petíciójának kivonatos szövege: (Ismét egy kis jogtöri jön)

AMERIKA TIZENHÁROM EGYESÜLT ÁLLAMÁNAK EGYSÉGES NYILATKOZATA.

Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a földkerekség Hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különválásra késztették.

Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását. A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált Kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt; és valóban a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék. – Ilyenek voltak e Gyarmatok türelemmel elviselt szenvedései, és ilyen immár a szükségesség, amely arra kényszeríti őket, hogy megváltoztassák előbbeni Kormányzati Rendszerüket. Nagybritánnia jelenlegi Királyának a története nem egyéb, mint ismételt jogtalanságok és bitorlások sorozata, amelynek határozott célja a teljes zsarnokság érvényesítése Államaink felett. Mindezeknek a bizonyítására engedtessék meg nekünk, hogy Tényeket terjesszünk a pártatlan világ elé.

Mi tehát az Amerikai Egyesült Államok Képviselői, Általános Kongresszusba Összegyűlve a világ Legfelsőbb Bírájának ajánlva szándékaink tisztaságát, e Gyarmatok becsületes Népe Nevében és Felhatalmazása alapján, ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, Hogy ezek az Egyesült Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok; Hogy a Brit Korona iránti Alattvalói Hűség alól Felszabadultak, és hogy minden politikai kötelék, amely e gyarmatokat Nagybritánniához fűzte, megszakadt, illetőleg teljességgel meg kell szakadnia; és hogy mint Szabad és Független Államok, teljes Hatalmuk van Háborút viselni, Békét kötni, Szövetségre lépni, Kereskedelmet űzni és Mindazt tenni, amire Független Államok jogosultak. Az Isteni Gondviselés Védelmébe vetett szilárd hittel, mindnyájan kölcsönösen felajánljuk e nyilatkozat támogatására Életünket, Vagyonunkat és szent Becsületünket.

Szerintetek ez úgy hangzik, mint egy munkanélküli segély iránti kérelem? Márpedig az Alaptörvény szerint a petíciót annak kellene tekinteni. Ismét egy alaptörvényi anakronizmus.

Régen olvastam, de nem kicsit meglepett annak szövege, mert ismételten nagyon aktuálisnak tűnik számomra a mi valóságunkra vetítve.

A petíció fogalmát a fenti idézet alapul vételével próbáltam konkretizálni.

Ennek a jognak még kiemelt jelentőséget fogok adni az utolsó szakaszban, amelyben arról fogok elgondolkodni, milyen módon lehetséges elérni azt, hogy az alkotmányozás jogát mi választópolgárok vissza tudjuk szerezni.

34. § – A mozgás és a tartózkodás szabadsága

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
45. Cikk – A mozgás és a tartózkodás szabadsága

(1) Minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.
(2) A Szerződésekkel összhangban a mozgás és tartózkodás szabadsága a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak is biztosítható.

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

  1. Minden uniós polgárnak, ill. mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához, melyet a Magyar Állam, ill. a nevében eljáró szervek, személyek csak bűncselekmény elkövetésével összefüggésben, vagy közveszélynek minősülő körülmények esetén és kizárólag az állampolgárok védelme céljából korlátozhatnak.
  2. Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
  3. A mozgás és a tartózkodás szabadsága jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

Gondolom ezt az alapjogot ti is a hajléktalanok „kedvenc alapjogának” tartjátok, akiket kitiltottak onnan, ahol szem előtt lennének. Ha fizetni kellene a tartózkodási hely megválasztása jogának korlátozásáért, már egyetlen hajléktalan sem lenne. Ismét egy „gyöngyszem” az Alaptörvény használhatóságáról.

A diplomáciai és konzuli védelem

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
46. Cikk – A diplomáciai és konzuli védelem

Bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.


Ez az EU létrejöttét megelőző időszakban született nemzetközi egyezményeken alapuló jog nem is alapjog, hanem az állami szuverenitást korlátozó egységesen vállalt kötelezettség. Mivel nem alapjog, ezért nem foglalkozok vele.

35. § – A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
47. Cikk – A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

(1) Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
(2) Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.
(3) Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

  1. Mindenkinek, akinek az Alkotmány, ill. az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
  2. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által az ügy keletkezését megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan, a jogszabályok és a követett joggyakorlat figyelembe vétele mellett előre tervezhető módon és előre rögzített határidőn belül tárgyalja.
  3. Mindenkinek alapjogát képezi a hatósági, bírósági ügyintézéssel kapcsolatos kellően részletes tanácsadás, védelem és képviselet igénybevétele.
  4. Azoknak, akik nem rendelkeznek alkotmányos alapjogaik érvényesítéséhez elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani a hatékony jogorvoslat igénybevételéhez való jog érvényesítéséhez.
  5. A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.

A bíróságokkal kapcsolatos problémákat – sok van belőlük – külön fejezetben fogom tárgyalni, de alapjogi szinten mindenképpen fontosnak tartottam rögzíteni, hogy a bírósági eljárásoknak is határidővel kell rendelkezniük, valamint kiszámíthatónak, mint minden másnak, amit igénybe akarunk venni. Ennek az alapjognak a kibontását tartalmazza majd a bíróságokkal foglalkozó fejezet. Említettem már, hogy költségmentességet a 28.000 Ft-ot meg nem haladó havi jövedelemmel rendelkező személy kaphat. Ez nyilvánvalóan nem jelent mást, mint hogy akinél csak lehet, ezzel a technikával kizárják a pereskedési jogát.

36. § – Büntető eljárással kapcsolatos alapjogok

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
48. Cikk – Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog

(1) Minden gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
(2) Minden gyanúsított személy számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását.

49. Cikk – A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei
(1) Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az elkövetése idején a hazai vagy a nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bűncselekmény elkövetése után a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, az enyhébb büntetést kell alkalmazni.
(2) Ez a cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a nemzetek közössége által elismert általános elvek szerint bűncselekmény volt.
(3) A büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményhez mérten.

50. Cikk – A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma
Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

IV. cikk

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, az eljárásra megállapított határidőn belül bírálja el.
  2. Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
  3. A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett tevékenysége miatt.
  4. Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bűncselekmény elkövetése után a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, az enyhébb büntetést kell alkalmazni. A büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményhez mérten. Büntetőjogi felelősség megállapításának csak a perbe tételesen bevont bizonyítékok alapján van helye. Az önmagukban bizonyíték értékkel nem bíró tények, körülmények, egyéb aktusok együttesen sem vehetők figyelembe bizonyítékként.
  5. A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
  6. A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
  7. Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 30 évet meghaladó szabadságvesztés büntetés semmilyen bűncselekmény elkövetése miatt sem szabható ki.
  8. A büntető eljárással kapcsolatos alapjogok sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 30-szoros összege illeti meg sérelmenként sérelemdíj jogcímén.
  9. Ezen alapjog sérelmére megállapított sérelemdíj igény nem évül el.

Talán ez a legklasszikusabb alapjog, az ártatlanság vélelme. A hatalom ezt egy sor vonatkozásban kikezdte. Ennek egy részével a személyi szabadság alapjogánál már foglalkoztam. Ami számomra nem elfogadható bizonyítási gyakorlat, az apró, önmagukban semmilyen bizonyító erővel nem rendelkező tények összeadásával bizonyíték készítése. Csak egy példa erre, Ha valakinek a telefonját a bűncselekmény helye szerinti cellában azonosították – de rajta kívül még több százat – aztán van olyan kabátja, mint az elkövetőnek volt – meg még másik 50 embernek – továbbá találtak nála otthon olyan kötelet, amivel megkötözték a sértettet – és a környéken még sokaknak van ilyen – külön-külön nem rendelkeznek semmilyen bizonyító erővel, de együttesen annak bizonyítéka lehet, hogy Ő volt az elkövető. Ez a legtisztességtelenebb bizonyítási technika. Alapvető logikai szabály – Arisztotelész óta – hogy sok semmit tartalmazó premisszából nem lehetséges valamit tartalmazó konklúziót levonni. Ezt a logikai szabályt sérti meg ez a bizonyítási technika. Saját érdekünkben kell kizárnunk.

37. § – Önvédelemhez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
V. cikk

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

  1. Minden embert megillet az önvédelemhez való jog, joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
  2. Minden embert megillet az a jog, hogy személyét, illetve tulajdonát olyan védelmi eszközökkel lássa el, amelyek alkalmasak támadás megelőzésére. Ezen védelmi eszközök által a jogtalan támadást elkövetőnek okozott személyi sérüléseket, vagyoni károkat a károsult beleegyezésével okozott kárnak kell tekinteni.
  3. A jogtalan támadás elkövetője a támadás során, ill. azzal összefüggésben az Őt ért sérülések, károk megtérítésére semmilyen jogcímen sem jogosult.
  4. Az Önvédelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

90-es évek Tsz-ek szétverésének időszakában vagyunk. Az ügyfelem földet kapott és vett is, amit kukoricával vetett be. A Tsz felszámolás alá került és a felszámoló bejelentette az ügyfelemnek, hogy olyan földet használ, amely a felszámolás alá került Tsz-t illeti meg. Ügyfelem szólt, hogy semmi alapja ennek, de ha úgy gondolják pereljék be. A felszámoló közölte, hogy nem perel, hanem betakarítja az ügyfelem által elvetett kukoricát. Az ügyfelem velem konzultálva levelet írt a felszámolónak, amelyben közölte, hogy megvédi a kukoricáját, úgy hogy „aláaknázza” a földjét. Ezt úgy értette, hogy szétszedett egy lánctalpat és annak az összekötő rúdjait találomra a kukoricaszárakra akasztotta fel. Tehát minderről tudott a felszámoló és mégis ráküldte a kombájnt a kukoricára, amely a fémcsöveket benyelte és bekrepált. Na ekkor már perelt a felszámoló. Az ügyfelemet kötelezte a bíróság, hogy fizesse meg a kombájnban keletkezett kárt!!! Az indok az, volt, hogy nagyobb kárt okozott, mint amekkorát megvédeni akart!!!! Tehát az önvédelem joga a jelenlegi jogértelmezés mellett attól függ, mekkora értékű eszközzel támadnak a dolgainkra???? Ez az ítélet 30 éve a bögyömben van. Egy jogtalan támadónak semmilyen körülmények között nem lehet több joga, sőt semmilyen joga, a megtámadotthoz képest.

Vagy egy másik eset, biztos sokan hallottatok arról az esetről, amikor egy kerttulajdonos, akinek mindig ellopták a gyümölcseit, a saját telkén belül drótkerítést állított fel és abba áramot vezetett, amit táblával ki is hirdetett. A korábbi tolvajok megpróbáltak újra szüretelni, de az egyiküket agyonütötte az áram, aki ráadásul kiskorú is volt. A kerttulajdonost emberölésért ítélték el, igaz, hogy nagyon enyhe büntetést kapott. Ez a joggyakorlat nem maradhat fenn, mert az önvédelemhez való jogát kiüresítik és a károsult helyett a károkozó jogait védik, ami nonszensz. Próbálna meg valaki bemenni valaki más kertjébe lopni az USÁ-ban, ahol szabad fegyverviselés van!!!

Mivel az elkövető azzal a szándékkal megy a helyszínre, hogy személy vagy vagyon elleni sérelmet okozzon, ez azt is jelenti, hogy számolnia kell a támadott személy reakciójával, amely neki is sérülést okozhat. Tehát, ha ezzel számolnia kell és mégis meg akarja csinálni, ez bizony nem jelent mást, minthogy saját sérülésének elfogadása mellett, tehát saját beleegyezésével okoznak neki kárt. Erre az esetre a sérelmet okozó védekező személy mentesülését írja elő a jog.

Halottatok-e arról, hogy bárkit is elítéltek volna egy bokszmeccsen okozott fejsérülés és a következményi haláleset miatt? Pedig hány esetben olvastam kómába esett, majd meghalt bokszolóról, a modern kori gladiátorok világában.

Nincs ilyen, mivel aki ringbe száll, az bizony azt deklarálja ezzel a cselekményével, hogy a tudtommal és beleegyezésemmel lehet püfölni a fejemet és annak eredményéért a püfölő bizony semmilyen felelősséggel nem fog tartozni. Tehát, mindenki aki „ringbe száll” annak számolnia kell a védekező fél reakciójával, bármilyen nagy is az ahhoz képest, amit az elkövető szándékozott elérni, ezzel a ringbe szállással elveszíti a jogát arra, hogy az Őt ért károkért kártérítést kapjon.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor a megtámadott személy önvédelemhez való joga megelőzi a támadó élethez való jogát is.

38. § – Tudomány, művészet szabadsága

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

  1. Mindenkit megillet az a jog, hogy tudományos kutatást folytasson, tudományos nézeteit a tudomány eszközeivel szabadon kifejezze, mely jog hatósági eszközökkel nem korlátozható, hatósági eszközökkel nem minősíthető.
  2. A Magyar Állam működése során köteles figyelembe venni a tudomány igazolt megállapításait a tevékenysége tervezése, meghozott döntéseivel összefüggésben.
  3. Mindenkit megillet az a jog, hogy művészeti elképzeléseit szabadon kifejezze, mely jog hatósági eszközökkel nem korlátozható, hatósági eszközökkel nem minősíthető.
  4. Az állami fenntartású felsőfokú intézmények részére szervezeti autonómiát kell biztosítani, mely kereteken belül jogosultak oktatási és kutatási tevékenységüket folytatni. A szervezeti autonómia sem közvetlenül, sem közvetve, pénzügyi vagy egyéb módon sem korlátozható.
  5. A tudomány, ill. a művészet szabadsága való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.

Olyan távolinak tűnnek ezek a jogok, de ha arra gondoltok, amit a kormány csinált a kínai vakcinával, rögtön közvetlenné válik a probléma. A tudományos alapokon való vizsgálatot megelőzően minősítették megfelelőnek a vakcinát azon az alapon, hogy a sok beoltott kínainak sincs tőle semmi baja. Ez durva hatósági beavatkozás, amely a tudományos vizsgálat tisztességességét és megalapozottságát is megkérdőjelezi, sőt tovább menve a tudomány feleslegességét üzeni, mivel a kormány nélkülük is mindent tud. Az, akit beoltottak a kínai vakcinával, ezt követően pedig olyan beteg lett, hogy intenzívre került, simán perelhetné a kormányt, amely tudományos alapon védekezni nem tudna, mert azt mellőzve adatta ki az engedélyt.

Graffitik? Szeretitek, vagy nem? Falon, földön bárhol. Nekem azok is a művészethez tartoznak, nekem momentán bejönnek, rengeteg ötletes is van köztük. Ha rám lenne bízva graffiti pályázatot írnék ki minden MÁV szerelvényre, de nem rám van bízva és ez így van jól.

A felsőfokú oktatási intézmények autonómiáját éppen most szüntették meg, olyan jogi keretek közé szorítással, amelyben a hatalom közvetlenül képes az akaratát érvényesíteni. Mivel deklarált alapjog nincs az autonómiáról, ezért vettem bele ebbe az alapjogba ezt az elemet is.

Mint láthatjátok, nincs olyan szegmense az életnek, ahol a hatalom ne akarná közvetlenül érvényesíteni az akaratát. Senkit nem véd az Alaptörvény, annak hatálya alatt azt csinálnak, amit csak akarnak.

"Állami vágyak..."

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
XXVI. cikk

Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

Ebben láttok valamilyen jogot? Én nem találtam benne, csak az állam vágyát, így ez kimarad.

A saját otthon megszerzéséhez való jog

EU alapjogok Alaptörvény szerinti alapjogok
XXII. cikk

(1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

A tulajdonhoz való jog magában foglalja a saját otthon megszerzéséhez való jogot is, azt nem kell külön kezelni. A tilos kezdetű mondatokat a magam részéről nem tudom jogként értelmezni, mivel az ellenkezőjéről szól. A fentiekben a tartózkodás megválasztásának szabadságát deklarálta az Alaptörvény maga is, de most kiderül, hogy a hajléktalanokat ez a jog nem illeti meg. Nem tán diszkriminációval állunk szemben? Ha fizetni kellene a jogkorlátozónak, mint már jeleztem nem lenne egyetlen hajléktalan sem.

Többlet alapjogok

Akkor eljutottunk a kötelező minimum – nizzai szerződés szerinti alapjogok – végéhez. Ezt meghaladóan természetesen bővíthető a sor akár korlátlanul is.

Én magam is jó néhány alapjogi tényállást állítottam össze, melyet sajnálatos módon az élet ihletett, a jelenkori magyar valóság, ill. a rendszertani hiány.

39. § – A testtel való rendelkezés joga

  1. Minden ember elidegeníthetetlen és nem korlátozható alapjoga saját testével való rendelkezés joga.
  2. A saját testtel való rendelkezés alapjoga hatósági eszközökkel nem zárható ki és nem korlátozható.
  3. A testtel való rendelkezés alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 100-szoros összege illeti meg sérelemdíj jogcímén.
  4. A testtel való rendelkezés alapjog sérelmével kapcsolatos sérelemdíj igény nem évül el.

Evidens nem? A saját testemmel én rendelkezek.

Hát nem annyira evidens, csak meg kell kérdezni lengyel barátainkat, ahol éppen az abortusz tiltásán pörögnek. Ebből is látszik, hogy a lengyel Alkotmány sem szabályozza ezt a jogot.

Nálam ez a jog az élethez való jog után következő második jog a sorban. Ezzel akarom érzékeltetni a súlyát, na meg sérelemdíj mértékével.

Orosházán van egy srác, akinek az arca totálisan tele van piercing-el, az arca nem látszik alatta, szürreális látvány, viszont élő hirdetőoszlopa ennek az alapjognak, a testem az enyém, és én ezt tettem vele. De ha belegondoltok a nagy divattá vált tetoválásokra azok is ezt az alapjogot reklámozzák. Nálam sem volt ez másképpen, a 70-es években a hosszúra növesztett hajamon tört ki a családi háború, amit aztán megnyertem, de akkor nem gondoltam, hogy egy „alapjogi harcossá” váltam volna, csupán a csordaszellemet próbáltam követni. A felszínt mindenki ismeri, azt hiszem a fentiekben leírtakkal zömében mindenki egyetért, de most induljunk el jogi vonalon, az már nem eredményez majd annyira egységes véleményt.

Elsőként a kábítószer fogyasztás kérdését nézzük meg. Ha a testem az enyém, márpedig az, akkor büntetlenül vagyok jogosult belőni magam. Ez a büntetőjogi szabályozás alapkoncepciója is, tehát a fogyasztás nem büntethető. Ezt csak így lehet értelmezni ha az alapjogot alapjognak tekintjük.

Akkor lássuk az öngyilkosság kérdését. Akárhonnan nézzük ez egy előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés, amely egyébként az emberölés minősített esete. Mégsem büntetendő cselekmény, de nem volt mindig így, volt hogy büntették ezt is, természetesen ahhoz túl kellett élni.

Akkor nézzük az abortusz kérdését. Kié is a testem? Ha az enyém akkor egyedül én vagyok jogosult arról dönteni mi legyen benne és mi nem. Ez a jog nem korlátozható. Talán az egyházé a testem, ők mondhatják meg mit tehetek vele és mit nem? Ha tényleg így lenne, akkor ad abszurdum odáig is el lehetne gondolati síkon jutnunk, hogy a férfiakat kötelezhetik spermaadásra és a nőket a mesterséges megtermékenyítésre, ha akarják, ha nem. És akkor elértünk Orwell világába.

Remélem ez az abszurd következmény mutat rá leginkább ennek az alapjognak a jelentőségére.

40. § – Igazsághoz való jog

  1. Az állam, vagy annak bármely szerve, képviselője vagy az állam részvételével vagy finanszírozása mellett működő bármely egyéb szervezet köteles a valós tényeket, adatokat, tényszerűen, az okokat és az okozati összefüggéseket pártállástól, minden ideológiától mentesen azok teljességében közölni.
  2. Az állam, vagy annak bármely szerve, képviselője vagy az állam részvételével vagy finanszírozása mellett működő bármely egyéb szervezet megnyilvánulásai során nem adhat ugyanarról a tényről, körülményről eltérő tájékoztatást.
  3. Minden magyar állampolgárnak alapvető joga az állam, szervei, állam közreműködése vagy finanszírozása mellett működő egyéb szervezet állításaival, adataival, egyéb tőlük származó információval kapcsolatban felvilágosítást, tájékoztatást kérni, mely jog teljesítése csak akkor tagadható meg, ha államtitoksértést valósítana meg a kért információk megadása. A kellő tájékoztatást maximum 30 napon belül kell teljesíteni.
  4. Az állam vagy annak bármely szerve, képviselője, vagy az állam részvételével, vagy finanszírozása mellett működő bármely egyéb szervezet magyarországi működésével összefüggő adat nem minősíthető államtitokká. Egyéb adat pedig csak akkor, ha az ország védelmét érintő katonai adatokat tartalmazna.
  5. Az igazsághoz való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 20-szoros összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben az igazsághoz való alapjog sérelme az állampolgárokat általánosságban, vagy nagy számban érinti, a csoportos perek szabályai szerint 1000 fő figyelembe vétele mellett kell a sérelemdíjat megállapítani. Ez esetben bármely állampolgár sértettnek tekintendő és bárkinek a keresete alapján az igazsághoz való jog megsértőjét kötelezni kell a sérelemdíj megfizetésére. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a hatósági visszaélésekkel foglalkozó civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint sérelemdíj jogcímén.

Hallottam olyan EU-s országról, amelynek a vezetője, vezetői rendszeresen mást mondtak Brüsszelben, mint amit ugyanarról a saját választópolgáraiknak. Hogy ilyen csúfság velünk meg ne történhessen gondoltam ezt az alapjogi passzust beilleszteni. Az én pénzemen élők nem hazudjanak a képembe, ha megteszik, fizessenek érte. Az aki ezt csinálja abszolút hülyének nézi saját választópolgárait, mérhetetlen lenézést takar, a hatalom gőgje jelenik meg benne, azt csinálok, amit akarok. Na ennek akarok véget vetni.

Egy ilyen sérelemdíj felelősség nagyon komoly egyéb szervezeti szankcióit is maga után fog vonni, amit majd ott tárgyalok.

41. § – Személyes adatokkal való rendelkezés, intellektuális és internetes élettér sérthetetlenségének joga

  1. Személyes adataival mindenki maga jogosult kizárólagosan rendelkezni.
  2. A személyes adatokat az Állam és minden egyéb szerve kizárólag működése körében és érdekében jogosult megszerezni és felhasználni, semmilyen jogcímen nem jogosult azt más állami szerv vagy harmadik személy rendelkezésére bocsátani, vagy egyéb módon lehetővé tenni annak megszerzését.
  3. Minden egyes adatfelhasználást külön kell dokumentálni és a felhasználást követően az érintettet kötelező tájékoztatni a személyes adatai felhasználásáról, és a felhasználást követően további felhasználás kizárására tett intézkedésekről.
  4. Egyetlen más személy, szerv, szervezet, alapítvány, társaság sem jogosult személyes adatot megszerezni, birtokolni, rendelkezni vele kereskedelmi, politikai, ill. bármely egyéb célra, csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával. Nem lehet kifejezett hozzájárulásnak tekinteni az interneten keresztül egyszerű kipipálással, árukapcsolással, vagy egyéb hasonló egyszerűsített módszerrel megszerzett hozzájárulást.
  5. Csak olyan termék értékesíthető, vagy ruházható át, amelyet mentesítettek a személyes adatoktól. Ennek a kötelezettje az átruházó.
  6. Mindenkit megillet a védelem joga az ellen, hogy vele kapcsolatban adatot gyűjtsenek, megfigyeljék, ennek érdekében behatoljanak személyes és fizikai életterébe és bármilyen felvételt készítsenek anélkül, hogy erről előzetesen tőle engedélyt nem kértek, és kaptak. Engedély csak kifejezett és konkrét lehet, mely csak írásban érvényes. Titkos adatgyűjtés csak akkor megengedett, ha a személyes adatok jogosultjával kapcsolatban megalapozott – kétséget kizáró – bizonyítékok igazolják két évet meghaladó börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetését, annak előkészítését. Titkos adatgyűjtést a Legfőbb Ügyész indítványa alapján az Igazságügyi Miniszter engedélyez, mely engedélyt az Államügyész részére is meg kell küldeni, aki jogosult ellenőrizni a titkos adatgyűjtés feltételeinek fennállását. Titkos adatgyűjtés befejezését követően annak eredményétől függetlenül az adatgyűjtéssel érintett személyt köteles tájékoztatni az adatgyűjtést elrendelő a titkos adatgyűjtésről, és az annak során megszerzett adatokról. Amennyiben az ilyen módon gyűjtött adatok büntető eljárás részévé válik, ezt a tájékoztatást a büntető eljárás keretében jogosultak teljesíteni. Titkos adatgyűjtés időszaka nem haladhatja meg a két évet.
  7. Bűnelkövetés megelőzése érdekében az állam és szervei rendeltetésszerű működésük keretében és érdekében külön engedély nélkül jogosultak nem konkrét személyhez kötött keresőszavas, vagy hasonló technika alapján működő adatgyűjtésre bármely elektronikus felületet illetően. A közösségi médián elhelyezett adatok, tartalmak, nyilatkozatok azok elhelyezésével nyilvános adatnak tekinthetők, az állam szervei rendeltetésszerű működésük érdekében engedély nélkül jogosultak azokat megismerni és szükség esetén felhasználni.
  8. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy internetes életterét mindenki más tiszteletben tartsa. Az internetes élettér sérelme különösen az elektronikus felületeken található adatok megszerzése érdekében folytatott engedély nélküli beavatkozás, elektronikus felületen keresztül történő adatszerzés érdekében megtévesztő üzenetek küldése, a megtévesztő üzenetek alapján megszerzett adatok tárolása és bármely okból és módon történő felhasználása, (adathalászat), a személyes felületekre történő betörés, vagy ennek érdekében belépési kódok megszerzése, tárolása, felhasználása, vagy bármely egyéb módon történő meg nem engedett beavatkozás (hekkelés), olyan akadályok hozzájárulás nélküli telepítése, amelyek meggátolják az elektronikus felület használatát (zsaroló vírusok), ill. bármely más módon történő hozzájárulás nélküli beavatkozás a személyes rendszerekbe.
  9. Sérelemdíj iránti igény érvényesítésére irányuló eljárásban a per tárgyát képező ügyben érintett, az internetes címeket kezelő szervezet köteles feltétel nélkül kiadni a vitatott beavatkozást indító személy általa ismert konkrét adatait, vagy azt az elérési útvonalat, amely alapján ezen személyhez el lehet jutni, ha neki fel nem róható okból a közvetlen adatokkal nem rendelkezik. Amennyiben az internetes címeket kezelő szervezet kezelője a kért adatokat nem adja ki, vagy a kiadott adatok hibásak, vagy azok alapján konkrét személyt nem lehet beazonosítani, vagy neki felróható okból nem rendelkezik a kért adatokkal, a sérelemdíjat az internetes címeket kezelő szervezet köteles megfizetni.
  10. Az internetes címeket kezelő szervezet akkor köteles kiadni a kért adatokat, amennyiben a kérelmező olyan módon igazolja az őt ért sérelmet, mely alapján az internetes címeket kezelő szervezet azt ellenőrizni képes. Ennek során elegendőnek kell tekinteni a támadást indító elektronikus cím, a támadás címzettjének, a támadás időpontjának megadását.
  11. A személyes adatokkal való rendelkezés, intellektuális, ill. az internetes élettér sérthetetlensége alapjogának sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben zsaroló vírussal vagy más módon követelést is érvényesítenek az elkövetők beavatkozásukkal összefüggésben a sérelemdíj mértéke a zsaroló vírustól mentesítés feltételeként meghatározott követelés pénzben kifejezhető összege és a minimálbér mindenkori összegének 10 szeres együttes összege.

Nekem nagyon nem tetszik, hogy az adataimmal kereskednek, főleg választások előtti időszakban. Másképpen nem érthető hogyan jutnak el hozzánk kéretlenül a választási reklámanyagok. Az állam szerveinek akkora potenciáljuk van a személyes adatok használatára – részben jogosan ügyvitelük során – részben jogellenesen, amelyekről nem is tudunk. Biztos emlékeztek a III/III-as ügyekre, amikor az állam – titkosszolgálat – dossziét vezetett rólunk anélkül, hogy tudtunk volna róla. Mivel már volt erre példa akár régen, akár most is, az ilyen jellegű visszaélések megelőzése érdekében gondoltam ezt az alapjogot is megfogalmazni.

Az 5. pont elég furának tűnik, pedig nagyon is életszerű. Van egy kazánunk, amelybe „sim” kártyát raktak, amit hivatalos forgalmazás keretében vásároltunk az egyik nagy telefonos szolgáltatótól. Így is mentettem el a telefonba, hogy kazán. Távirányítással lehet be és kikapcsolni, ez volt a célunk. Legnagyobb meglepetésemre egyszer csak kaptam egy sms-t, hogy a kazán elment vásárolni a székesfehérvári 0155-ös sz. Lidl áruházba. Aztán a Don Pepe pizzériába és azt is megtudtam, hogy hol mennyiért vásárolt. Néha elugrik az Agárd Kávézó és Koktélbárba, ill. alkalomadtán a székesfehérvári Patika Plusz gyógyszertárba, és mindenhol költi a pénzt. Az is igaz, hogy havonta küldik neki a nyugdíjat, amiből végülis költekezhet, ezekről az adatokról folyamatosan kapom az sms-t, ide értve a számlaegyenlegeket is. Durva nem? Megkerestem a sim kártya eladóját, hogy tegye jogtisztává a kártyát, aki közölte, nem tehet semmit, mivel az érintett bankkal – OTP – nem Ő kötött olyan szerződést, amely alapján sms-t küldenek a pénzügyekről. Jogászként persze tudom, hogy ez egy jogszavatossági kérdés, de tudjátok, a suszter cipője ….. probléma van nálam is. Éppen ezért innen üzenném annak a név szerint nem ismert nyugdíjasnak, aki ráismert a fogyasztási szokásai alapján magára, legyen szíves bemenni a legközelebbi OTP fiókba és mondja le ezt a korábbi telefonszámához kért szolgáltatást.

Az internetes élettér sérthetetlenségi jogának szabályozási igénye itt dörömböl a valóság ajtaján. Rettentően aktuális probléma lett. Napi rendszerű azoknak az üzeneteknek a garmadája, amelyek célja az adataink megszerzése és azokkal való visszaélés. Valahogy gátat kell szabni ezeknek, mivel jelenleg leginkább büntetőjogi eszközökkel próbálnak operálni, de a büntető eljárás olyan lassú, hogy attól érdemben egy percek alatt változó internetes valóság kezelése nem várható. Azt, hogy kit hallgatnak le mikor és miért, arról senki sem tud, de mivel a személyes élettér kizárólagos ura az érintett személy, ezért vele kapcsolatban bármilyen adatgyűjtés csak alapjogok sérelmén keresztül végezhető. Ennek a kereteit és korlátait kívánja a 6. pont meghatározni. A közösségi média a NAV és a rendőrség kedvenc olvasmánya jelenleg is. Mivel mi magunk tesszük oda a tartalmakat, azokhoz sokan hozzáférhetnek, azok megismerése nem tekinthető titkos adatgyűjtésnek, és ha rendeltetésszerű működéshez szükséges, azokat a hatóságok megismerhetik. (Csak jelezni szeretném, hogy ezt a lehetőséget egy új Alkotmány keretein belül helyeztem el, mert akkor a rendeltetésszerű működés alapjogként szabályozott, így az kellő védelmet is nyújt. Jelenleg semmi sincs biztonságban és semmi sem védett.)

Ha csak minden tizedik érintett sértett fellép és sérelemdíjat kér, a fenti alapjog sérelme esetén, előbb-utóbb vissza fog szorulni a visszaélések ezen formája, de biztos, hogy majd újakat találnak ki, de ezzel majd akkor kell foglalkozni, a mostani valóság is elég súlyos hogy ne lépjünk valamit ellene.

Az internetes címeket kezelő felelőssége hasonló a véleménynyilvánítás alapjogánál szabályozott felületkezelő felelősségével.

42. § – Nyugdíjhoz és egyéb megtakarításhoz való jog

  1. Minden magyar állampolgárt megillető alapjog a nyugdíjhoz való jog, melyet nem lehet függővé tenni a nyugdíjjogosultsággal össze nem függő feltételektől.
  2. Mindenkit megillető alapjog megőrizni nyugdíját, megtakarítását és minden egyéb befektetését, ill. kizárólagosan rendelkezni azzal.
  3. Azt részben vagy teljesen elvonni, a rendelkezési jogot korlátozni semmilyen jogcímen nem jogosult az állam, ill. egyetlen szerve sem.
  4. Az Állam köteles olyan szabályozási keretet létrehozni, mely garantálja a megtakarítások, befektetések biztonságát.
  5. A Nyugdíjhoz és egyéb megtakarításhoz való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Az Alaptörvény semmit sem garantál, így a nyugdíjhoz való jogot sem. Ezt használták ki, amikor kicsalták a magánnyugdíj megtakarításokat azzal riogatva, hogy másképpen nem részesülnek rendes nyugdíjban. Eltűntek ezermilliárdos nagyságrendben az egyéni nyugdíj megtakarítások, anélkül, hogy csökkent volna az államadósság, holott azzal indokolták annak az elvonását. Tehát, itt egy sor alapjogi jogsérelmet követtek el, amelyekért külön-külön kellene fizetniük az „Én Alkotmányom” rendszerében. Remélem, egyszer eljutunk addig. Mint látjátok az „élet ihlette” ezt az alapjogot is.

43. § – Ötletvédelemhez való jog

  1. Mindenkit megillet a vagyoni értékkel bíró ötleteinek védelméhez való alapjog. Vagyoni értékkel akkor bír egy ötlet, ha a nyilvánossá tétel céljából történő feltöltés során közzétett adatok felhasználásával a közzétett ötlet továbbfejleszthető találmánnyá, újítássá, vagy egyéb iparjogvédelem tárgyát képező termékké.
  2. Az ötletvédelemhez való jog annak nyilvánosságra hozatala céljából készült, mindenki által hozzáférhető honlapra történő feltöltéstől illeti meg az ötletgazdát.
  3. Az ilyen módon védett ötletet is magában foglaló találmányokban, szabadalmakban, újításokban, vagy egyéb iparjogvédelem alatt álló termékekben arányos tulajdonjog illeti meg az ötletgazdát.
  4. Az ötletvédelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Tudom, hogy nem ez a legfontosabb alapjog, de ez az én személyes kedvencem, mert erre egy egész és új világot fel lehet építeni.

A tanuláshoz való jog kapcsán már említettem, hogy a tanításnak jelenleg nincs fazonja, nem tudni mi célból történik. Nos, ez lenne az alapjog, amely fazont adna a tanulás jogának.

Nem kell hozzá nagy ész, hogy belássuk, a 21. század nyertes országai a „start-up” országok lesznek. Ezek azok az országok, amelyek erőn felül támogatják azokat a– „start-up” – vállalkozásokat, amelyek nagy fejlődési potenciállal rendelkeznek. Ezek az induló vállalkozások mind egy ötletből indulnak, és azt teszik piacképessé. Ezekre jellemző az extra profit termelő képesség, amely viszont az átlagosnál nagyobb fejlődési ütemet biztosít az országnak is, szóval mindannyiunk érdeke egy ilyen jól működő rendszer. A minimálbérre döntő hatással bírhat egy ilyen rendszer, amit viszont ilyen áttétel mellett mindenki a saját zsebén keresztül is megérezhet.

Ha „start-up” ország akarunk lenni, akkor a tanításnak, a tudományos kutatásnak, az adózásnak, a támogatási rendszernek, a kapcsolódó nyilvántartási, ügyintézési, hitelezési, stb. szabályoknak is ezt a fő célt kell szolgálniuk. Ez lenne a főcsapás iránya, és mint látjátok a komplett rendszert érinti. Azt gondolom nincs más alternatíva. Minél később mozdulunk el ebbe az irányba annál nagyobb lesz a lemaradásunk.

Jelenleg nincs ötletvédelem, max. ötletlenyúlások vannak. A találmányokkal kapcsolatosan egy sor visszaélésről halottam, amiről nincs bizonyítékom, pl. elutasítottak egy találmányt, aztán ugyanaz megjelenik egy másik személytől, ami már megkapja a szabadalmat, sajnos ez nagyon is életszerű a jelenlegi rendszerben. Ezt lenne hivatott kizárni az ötletvédelem rendszere, amely már a gondolat megszületésétől védené az ötletet.

Látom a sok gyereket, aki otthagyja az iskolát, hogy megvalósítsa az ötletét – ezt kell segíteni az iskolának – látom a munkaerőpiacot, amelynek mozgása felgyorsul, és a jobban fizető start-up vállalkozásoknál igyekszenek munkát vállalni a nagyobb bér és nagyobb személyes kihívásokat keresve, és látom a kevésbé piacképes vállalkozások kényszerpályáját a megújulás, vagy a megszűnés alternatíváját illetően, szóval látok egy országot, amely elkezd gyorsabban fejlődni, öntudatos polgárokkal.

Sokszor hallom, hogy a magyar agy okosabb, többre képes, mint más nemzetek esetében, amiben ugyan nem hiszek, de jó volna ha megcáfolnának. Remélem nemcsak én vagyok álmodozó.

Az ötletvédelemhez viszont nem lenne elég, ha egy kipattant ötletet valaki feltölt a felületre, pl. időgépet, mint ötletet. Ha viszont már hozzátenné, hogy ezt egy fluxuskondenzátorral lehet létrehozni ráadásul egy DeLorean autóba építve, – örök kedvencem a film – az már olyan információkat tartalmaz, amely mentén a találmány elkészíthető, ettől lesz vagyoni értékkel bíró az ötlet.

44. § – Szabadalmi jogok érvényesítéséhez való jog

  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadalmi, iparjogvédelem alá eső szellemi termékéhez kapcsolódó személyi, ill. vagyoni jogait tiszteletben tartsák, azokhoz kapcsolódó vagyoni jogait teljesítsék.
  2. Amennyiben a szabadalmi vagy egyéb, iparjogvédelem alá eső szellemi termékéhez kapcsolódó személyi, ill. vagyoni jogait idegen állam fennhatósága alá tartozó személy vagy szervezet bitorolja, a szabadalom jogosultja igényelheti a Magyar Állam nemzetközi jogi fellépését annak érdekében, hogy a bitorlás megszüntetését és a bitorlással kapcsolatosan keletkezett vagyoni előnyt a bitorló a szabadalmi vagy egyéb, iparjogvédelem alá eső szellemi termék jogosultja részére megtérítse.
  3. A Magyar Állam nemzetközi fellépésének feltétele a bitorlás tényének és a bitorló állampolgárságának igazolása.
  4. A bitorlással érintett jog tulajdonosa, amennyiben bitorlással érintett jogai érvényesítéséhez külföldi bírósági, vagy egyéb külföldi hatósági eljárás indítása szükséges, ezen eljárások megindításához szükséges költségek állam általi meghitelezésére jogosult, mellyel kapcsolatban az eljárás befejezését követen köteles elszámolni.
  5. Az olyan országok esetében, ahol a jogérvényesítés nem átlátható, nem tisztességes, nem objektív, a jogtulajdonos ennek igazolása mellett jogosult kérni a Magyar Állam diplomáciai fellépését, vagy olyan nemzetközi bíróság előtti jogérvényesítést, melynek hatásköre és illetékessége is kiterjed a bitorló államra. Nemzetközi bíróság előtti igényérvényesítés esetén a jogtulajdonos nevében a Magyar Állam jár el és meghatalmazottként érvényesíti az igényeket.
  6. A Magyar Állam ilyen esetben a diplomáciai úton történő igénybejelentés és érvényesítés nemzetközi jogban szabályozott fokozatait köteles egymást követő sorrendben alkalmazni azzal, hogy ezen igényérvényesítési sorrendről az érintett állam diplomáciai képviseletét az igénybejelentésben tájékoztatja.
  7. Amennyiben az érintett ország a diplomáciai úton bejelentett igényérvényesítés ellenére sem biztosítja a bitorlással érintett jogok rendezését, a Magyar Állam köteles az érintett ország fennhatósága alá tartozó, de Magyarországon lévő vagyona terhére érvényesíteni a jogtulajdonosok jogait.
  8. A szabadalmi jogok érvényesítéséhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 50-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Mivel van már ötletvédelmünk, az ötletekből kialakított szabadalmakhoz, iparjogvédelem alá eső jogokhoz – pl. ipari minta, know-how, védjegy stb. – kapcsolódó vagyoni, ill. egyéb igények érvényesítése a jogtulajdonoson kívül az államnak ugyanolyan fontos, mert abból tud az állam is bevételhez jutni. Ha ezt nem leszünk képesek érvényesíteni, akkor nem „start up”, hanem „go down” ország leszünk.

Nyilván korlátozott lehetőségei vannak egy ilyen helyzetben a jogtulajdonosnak, ha a bitorlás külföldön valósul meg. Erre vannak nemzetközi bíróságok, vagy az érintett helyi bíróságok, melyek viszont költségesek, valamint a vonatkozó nyelvi és jogi eljárási problémák is fennállnak, így a jogtulajdonosok lehetőségei elég korlátozottak. Mivel viszont az államnak is alapvető érdeke a bevételszerzés, ezért legalább az eljárási költségek meghitelezését vállalnia kell, ha jobban menne, akkor a költségviselést magát is vállalhatná, most csak a meghitelezésig mertem elmenni.

Vannak viszont olyan országok, amelyek államilag bátorítják, sőt végzik a szabadalombitorlást, ezek az „occsó” országok. Azért részben ilyen „occsók”, mert nem fizetnek jogdíjakat. Ráadásul ezekben az országokban a jogérvényesítés sem biztosított, így értelmetlen azzal próbálkozni, így marad a nemzetközi bíróság, ill. a diplomáciai nyomásgyakorlás, amelyre viszont csak az állam képes és jogosult. Ez az alapjog ezt az állami fellépést tudja kikényszeríteni. Ha viszont az ország politikai vezetése nem akar konfrontálódni, vagy olyan viszony alakult ki, amelybe nem férne bele egy ilyen fellépés, az állam mindenképpen kerülni szeretné a jogérvényesítést, melyet ha nem tesz meg, akkor a sérelemdíjat neki kell fizetnie.

A diplomáciai nyomásgyakorlásnak fokozatai vannak, a jegyzékváltástól, a nagykövet bekéretéséig, különböző gazdasági szankciók meghozatala stb. Vagyoni igények érvényesítésének legrövidebb útja mégis az érintett ország Magyarországon lévő vagyona terhére történő igényérvényesítés. Ennek nyilván meg kell majd teremteni a belső jogi feltételeit, de ha ezzel, mint szankciós eszközzel élhet az ország, akkor az első fellépés során erre, mint végső rendelkezésre álló eszközre is fel kell hívni az érintett ország figyelmét annak érdekében, hogy hasson oda a bitorlással érintett jogok érvényesítésére.

45. § – Áldozatvédelemhez való jog

  1. A személy elleni erőszakot elszenvedő személyt megilleti az áldozatvédelem joga, amely magában foglalja az erőszakot elkövető személlyel szemben történő feltétel nélküli és azonnali államhatalmi eszközök alkalmazásának jogát, és kötelezettségét, a további erőszakos cselekmények megelőzéséhez szükséges minden egyéb államhatalmi eszköz igénybevételét.
  2. Az erőszakot szenvedett személy vétlenségét vélelmezni kell.
  3. Az áldozatvédelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Én azt tapasztalom a munkám során, hogy jogot az elkövető kap, neki vannak jól körbe bástyázott jogai, az áldozatnak semmi. Nem hiszem, hogy ez normális állapot lenne. Az én alkotmánykoncepciómban az áldozat védelméhez való jog alapjog lenne. Az biztos, ha valakit erőszak ér, azonnali védelem illeti meg még akkor is, ha nem tisztázott az erőszakhoz vezető folyamat.

Abból indulok ki, hogy a viták rendezési módját illetően az erőszakot ki kell zárni. Ha valaki erőszakkal kényszerít valakire valamit, azt a céltól függetlenül védelem illeti meg. A sértett vétlenségére pedig vélelmet alapítottam, ezzel is az erőszaktevőt igyekeztem hátrányosabb helyzetbe hozni.

Természetesen, ha valaki támadóként szenved el erőszakot, ami azért benne van a pakliban, az már az alapjogok ütközésének a terepe lesz, egy külön alfejezetet fogok szentelni ennek a kérdésnek.

46. § – Állam, ill. szervei visszaélésszerű működésével szembeni védelemhez való jog

  1. Mindenkit megillet az a jog, hogy vele szemben az állam vagy bármely szerve, képviselője kizárólag a többi jogalannyal azonos feltételek mellett, kizárólag a működésének céljával összhangban járjon el azonos eljárási elvek és elvárások alapján.
  2. Az állam vagy bármely szerve, képviselője által indított eljárás nem indulhat ki abból a prekoncepcióból, hogy a vizsgált jogalany tevékenysége jogellenes.
  3. Visszaélésszerű joggyakorlást jelent, ha az állam, képviselője, vagy annak bármely szerve fellépésérére – akár részben is – nem a működési körébe tartozó okból, célból és időben kerül sor.
  4. Tervezett fellépés állítása esetén a fellépő szerv köteles igazolni a fellépés tervezésének időpontját, a vizsgálattal érintett személy vagy szervezet kiválasztásának okát, folyamatát és célját. Ennek hiányában a hatósági fellépést visszaélésszerűnek kell tekinteni.
  5. Nem tervezett fellépés állítása esetén a vizsgálattal érintett személy vagy szervezet kérésére köteles a fellépő szerv a fellépésre okot adó körülmény tartalmáról, keletkezésének időpontjáról, a fellépésre okot adó információnak a forrásáról és az ilyen módon megszerzett információ saját hatáskörben történő ellenőrzésére tett intézkedéseiről tájékoztatást adni. Ennek hiányában a hatósági fellépést visszaélésszerűnek kell tekinteni.
  6. Az állam vagy bármely szerve, képviselője fellépése nem eredményezheti a vizsgált személy vagy szervezet működésének ellehetetlenítését. Előzetes végrehajthatóság nem alkalmazható, amennyiben a vizsgált személy, vagy szervezet jogorvoslattal élt, vagy keresetet nyújtott be.
  7. A képviselet joga minden eljárással összefüggésben korlátozás nélkül megillet minden jogalanyt, mely jog semmilyen módon nem korlátozható, nem gyengíthető és nem tehető bizonytalanná.
  8. Az állam, ill. szervei visszaélésszerű működésével szembeni védelemhez való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.
  9. Az állam, ill. szervei visszaélésszerű működésével szembeni védelemhez való alapjoggal kapcsolatos sérelemdíj igény nem évül el.

Az orosz mintát köztudottan sajnos nálunk is működtetik a hatalom által védett személyek. A nekik tetsző vállalkozásokat, vagyontárgyakat „einstandolják”. Tesznek rá előbb egy vételi ajánlatot, ha azt az érintett nem fogadja el, akkor jönnek az „állami szervek”: elsődlegesen a NAV, de lehetnek akár a kéményseprők, stb. Azok kivétel nélkül hibát, jogsértést találnak a cég vagy a személy működésében olyannyira, hogy elviszik az érintett személy előzetes letartóztatásáig is, amíg „meg nem puhul”. Tudok konkrét vállalkozásról, amely így járt. Ez egy alapjogi probléma, amit elképzelnek maguknak mindent visznek!! Mint írtam senki és semmi nincs biztonságban ebben a politikai rendszerben és ilyen alkotmányos szabályozás alatt. Ez az amit nem hagyhatunk tovább működni!!

A másik az, hogy gyárilag adócsalónak tekintik a vizsgált személyt vagy vállalkozást és ehhez a prekoncepcióhoz igazítják a teljes eljárást. Van jelenleg is két (3. hó), mostmár három (5. hó) olyan NAV vizsgálat is folyamatban az ügyfeleimnél, amelyben ez a helyzet. Hiába mutattak fel ügyfeleim szerződéseket, pályázati támogatásokat, ÁFA csalásra szakosodott számlázási láncnak nézik az ügyfelet arra hivatkozva, hogy kamu beszerzésekről van szó és előzetesen már zárolták is a bankszámlát, azóta életképtelen az ügyfelem. Amikor meg bejött a gép Kínából, ez sem változtatta meg az adócsaló minősítését az ügyfelemnek. Ilyenkor kinyílik a bicska a zsebemben.

Szóval ami jelenleg az országban folyik, ha megfelelő jelzőt kellene keresni rá az aljasság lenne az. A hatalommal való visszaélés jellemzi a pénzhez kötődő folyamatokat minden áron és minden módon és minden szinten. Ennek egyszer s mindenkorra elejét kell venni végre.

A fentiekben megfogalmazott alapjogon túlmenően egyéb súlyos büntetőjogi szankciókat is alapítani fogok a szervezeti résznél az ilyen jellegű cselekményeket elvégző és elrendelő személyekkel kapcsolatban.

A 7. pontban ismét egy magától értetődő jogot vagyok kénytelen rögzíteni, a képviselet jogát. Amit a NAV művel ebben a vonatkozásban az hihetetlenül aljas, ezért vagyok kénytelen ezt is alapjogosítani. Ügyvédként szinte állandó megbízásaim tárgyát képezik a NAV által indított ügyek. Már eljutottam addig ezekkel kapcsolatban, hogy azt sem hiszem el, amit kérdeznek. Hihetetlen aljas jogi lehetőséget kapott a NAV – 2017. évi CLI tv. 79.§(4) (5) –, mely alapján nemcsak a képviselőnek jogosult megküldeni az iratait, hanem a képviselt cégnek is, és amelyik hamarabb megnyitja az elektronikus üzenetet, a határidőket onnan számítja. Mit jelent ez? Ha képviselőt jelentett be a vizsgált cég, és amelyet tudomásul is vett a NAV, ettől kezdődően minden más jogterületen egyetlen kézbesítés a hatályos, a képviselő részére küldött, mivel ő jár el a megbízója nevében és teljes jogkörben. Egy ügyvédi irodának, amely erre alapozta a tevékenységét és sok ügyféltől kap megbízást adóeljárásokban történő képviseletre, – melyet a NAV is tudomásul vett – nem lesz arra kapacitása, hogy azt is nézze, az ügyfelének küldött-e a NAV bármit, azt megnyitotta-e az ügyfele, és ha igen mikor, mert pl. a fellebbezési határidő is akkortól fog ketyegni és nem attól az időponttól, amikor az iratot a képviselő megkapta. Ezzel rendesen visszaélnek és a képviselő által benyújtott fellebbezést határidőn túl benyújtottnak – elkésettnek – minősítik ilyen esetben. Ez az eljárási jog teljesen legyengíti a képviselet jogát, amely minden egyéb jogág által követett képviseleti szabályokkal is ellentétes. Ha létezne pl. a tisztességes jogalkotáshoz való alapjog, a képviseleti alapjogot relativizáló jogalkotás abba is beleütközne. Az ilyen külön jogok miatt kell egy ilyen egyértelmű alapjogot rögzíteni.

47. § – Egészséges életkörülményekhez, mentális egészséghez, önbecsüléshez, emberi méltósághoz való jog

  1. Mindenkit megillet az egészséges életkörülményekhez való jog, mely jog alapján az állam, annak szervei, vagy az állam közvetlen vagy közvetett részvételével működő valamennyi egyéb szervezet csak olyan változtatásokat végezhet bárkinek fizikai, ill. személyi életkörülményeiben, amelyek a tudomány elfogadott megállapításai alapján pozitív változást eredményeznek.
  2. Mindenkit megillet a mentális egészséghez, önbecsüléshez és emberi méltósághoz való jog. Ennek érdekében az állam, ill. annak valamennyi szerve, az állam részvételével működő egyéb szervezet köteles biztosítani, hogy a vele kapcsolatba kerülő személyeket személyiségként és ne ügyként, vagy tárgyként kezeljék, a tevékenységüket azok érdekében fejtsék ki szolgáltatás jelleggel.
  3. Minden olyan jogviszonyban, amely alá-fölé rendeltség elvén épül fel, az alárendeltségben lévő személyek nem kötelezhetők olyan körülmények elviselésére, amelyben folyamatos és aránytalan, nem a végzett tevékenységgel összefüggésben fellépő stressz mellett kell a tevékenységet ellátni.
  4. Egészséges életkörülményekhez, mentális egészséghez, önbecsüléshez, emberi méltósághoz való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 5-szörös összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Ez egy kakukktojás alapjog, amelyet mind a Nizzai szerződés, mind az Alaptörvény tartalmaz, emberi méltósághoz való alapjogként. Ez egy nagyon nehezen megfogalmazható jog, komplexitása miatt. Annak az egyes elemeit próbáltam valamilyen konkrét meghatározható és így szankcionálható kontextusba helyezni.

Valamikor évekkel ezelőtt dolgoztam külsősként multinak is. Hetente többször ott voltam, és megismertem a belső légkört, az emberekkel való viszonyát, a miliőt. Arra kellett jutnom, hogy valamilyen okból folyamatosan stresszben tartották a dolgozókat. Mindig tartottak valamitől és ez a fenyegetettségi állapot rányomta a bélyegét a személyiségükre. Akkor azt gondoltam, hogy ez egyedi jellemvonása az én multimnak. Amikor viszont kapcsolatba kerültem olyan ismerősökkel, akik pl. ettől a cégtől elmentek egy másik multiihoz, vagy egyéb ismeretségi körömből beszélgettünk erről, az lepett meg, hogy gyárilag ilyen a belső millió minden nagy cégnél. Ezt lehetne pl. olyan hatásnak tekinteni, amely a munkavégzést kívánja jobbá, gyorsabbá, alaposabbá stb. tenni, de konkrét ismerősöm, aki nap mint nap bejárt dolgozni folyamatos hasmenéssel kínlódott, fiatal lányok nem tudtak teherbe esni, stb. Tehát ez a munkahelyi stressz már átterjedt az egészségükre. Na ezt a helyzetet már nem tekintem olyannak, amelyben az emberi méltóság, az önbecsülés ténylegesen érvényesül.

Egyetemi tanulmányaim során az egyik kedvenc tárgyam a szociológia volt, ezen belül a munkaszervezés. Ebben a témában írtam a szakdolgozatomat is. Azért sem értettem, értem ezt a feszültségfenntartó miliőt, mivel már a 30-as években kibontakozó munkaszervezettel kapcsolatos forradalmi változások – Elton Majo és társai – kimutatták, hogy a munkaszervezet hatékonysága a munkavégzők azon képességének javításától függ, amely a munkában teljesíti ki a sikerélményeiket. Nagyon nem ezt láttam és látom most sem ezen a téren, de nem tudom ennek az okát, mindenesetre próbáltam olyan szabályozást alkotni, amely kikényszeríthet valamilyen javulást ebben a körben.

48. § – Pályázatokkal támogatással kapcsolatos alapjogok

  1. Minden magyar jogalany a tárgyához kapcsoltan azonos feltételek mellett jogosult részt venni a Magyar Állam vagy annak szerve, ill. az Európai Unió teljes vagy részleges finanszírozása mellett meghirdetett pályázatokon.
  2. Kirekesztő pályázati feltételek, irányított elbírálás, vagy egyéb a törvény előtti egyenlőséget, tisztességes eljáráshoz való jogot sértő pályázati eljárás bűncselekménynek minősül, melynek elkövetője az ilyen pályázat kiírásáért felelős személy, ill. szervezet vezetője, pályázatot elbíráló személy, ill. szervezet vezetője.
  3. A pályázatok kiírása, annak elbírálása során pozitív diszkrimináció akkor alkalmazható, ha az a kiírásban szerepel, és a támogatni kívánt jogalanyok személy szerint nem meghatározhatók azzal, hogy közöttük is érvényesülnie kell az 1. és a 2. pontban megfogalmazott feltételeknek.
  4. A pályázati eljárást kifogásoló pályázó kérésére a pályázat kiírója, elbírálója köteles a teljes folyamat tisztességes lebonyolítását okiratokkal, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok bemutatásával igazolni.
  5. A pályázatokkal, támogatással kapcsolatos alapjogok sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 50-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Természetesen ismét egy pénzhez kapcsolódó alapjoggal kellett foglalkoznom, mert ahol a pénz van ott a hatalom is megjelenik és nem a tisztességes eljárást folytatók között.

Szintén a közbeszéd kedvenc témája melyik pályázatot kinek írták ki, hogyan csatornázták be bizonyos irányba, a megnyitástól számított 1 óra alatt elfogyott a támogatás, csak azok tudtak róla, akiknek előre szóltak stb. stb. Ez a magyar valóság, a korrupció egy formája, és sajnos ezt az EU finanszírozza. Ezen a helyzeten szeretnék változtatni ezzel az alapjoggal és egy kiemelt sérelemdíj összeggel, valamint arra külön bűncselekményfajta alapításával.

49. § – Társadalmi szolidaritáshoz való jog

  1. Amennyiben bármely magyar állampolgár, ill. állampolgárok csoportjai, szervezetei, akiknek életkörülményei, működési, érdekérvényesítési képessége rajtuk kívül álló okból, – melyre befolyásolási képességgel nem rendelkeznek, – váratlanul, előre nem kalkulálható mértékben korlátozásra kerülnek, vagy az előre nem kalkulálható körülmények következtében korlátozottá válnak, a korlátozással arányos kárpótlásra jogosultak, legalább olyan mértékben, amely alkalmas arra, hogy a korlátozások alatt életkörülményeik, gazdasági működési képességük a korlátozás előtti szinten fennmaradjon, a korlátozásokat követően pedig olyan szinten tudják a korábbi tevékenységet folytatni, mint a korlátozások előtt.
  2. Amennyiben minden magyar állampolgár társadalmi, gazdasági működőképessége, életkörülményei egyidejűleg csökken a korlátozások következtében az állam teherbíró képességét figyelembe véve arányosan kell az érintettség arányában pótolni a lecsökkent képességeket.
  3. A társadalmi szolidaritáshoz való alapjogok sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Ennek a megfogalmazása elég kacifántosra sikerült, de mindjárt leírom, hogy miért és abból azonnal konkréttá válik a probléma.

Előbb nézzük milyen jogról is van szó. Mint látjátok olyan egyéni jogról, és közösségi jogról van szó, melyben az érintettek valamilyen egységesen érintett csoportot képeznek, méghozzá előre nem ismert okból negatívan érintett csoportot. Ezt a közösségi alapjogot nem én találtam ki, csak megpróbáltam egzakt módon megfogalmazni, miről is van szó. Példákon keresztül próbálom értelmezhetővé tenni.

Kezdjük a 2013-as árvízzel. Ez a téma még egy azonosan értelmezett problémakör. Adott egy árvíz, amelyet egyik kárt szenvedett háztulajdonos sem tudott befolyásolni, előre kalkulálni vele, tehát váratlanul lecsapó, befolyásolhatatlan körülményről van szó, mely körülmény az egész alapjog kiinduló pontja, alapfeltétele, amely általánosan lett megfogalmazva. Tehát az a feltétel, hogy a károsult részéről nem befolyásolható károkozó tényezőről van szó, adott.

A következő jellemvonás, hogy az árvíz elvitte a házukat, tehát az életkörülményeik lenullázódtak. Ha ez a két feltétel fennáll, akkor bekövetkezik az alapjog tényállása az 1. pont szerint, mely alapján a kárt szenvedettek társadalmi szolidaritásra jogosultak, olyan kártalanítás formájában, amely az életfeltételeiket a kár bekövetkezése előtti állapotban állítja elő. Ha emlékeztek, akinek elmosta a házát az árvíz, új házat kapott állami beruházás keretében és ingyenesen.

Ennek a közösségi jognak ez lenne a lényegi tartalma. Azért alapjogosítottam, hogy ne lehessen adható, politikai befolyásolásra használni, de leginkább azért, hogy tudatosuljon mindenkiben, hogy ilyen helyzetben nem marad egyedül, az újrakezdés jogát a társadalmi szolidaritás fogja garantálni.

Emlékeztek az idei horvát földrengésre, az idén – 2021 – tavasszal, amely a legnagyobb volt Horvátország eddigi ismert földrengései között. Azt olvastam a neten, hogy az összedőlt házak újjáépítését a horvát állam vállalta. Mindebből úgy tűnik, hogy ez egy létező, általános és működő alapjog, amit egyszerűen csak megfogalmaztam. De itt azért még nincs vége, mert azért rendesen körbe akarom járni ezt a kérdést, annak érdekében, hogy világossá váljon, mi férhet bele ebbe az alapjogba.

Lépjünk tovább és most nézzük meg a vörös iszap katasztrófa kérdését. Erről is mindenki hallott. Nézzük meg, hogy az alapjogban megfogalmazott feltételek mennyire azonosíthatók erre az esetre. Mindenki tudja, hogy vagy új házat kaptak a károsultak, vagy ha el akartak költözni, akkor vett az állam nekik házat máshol, ebből az következik, hogy a gyakorlatban ezt a káreseményt is társadalmi szolidaritáshoz való jogként kezelte a kormány. A teljesen új körülmény az árvízhez képest, hogy a kárt okozó anyag emberi tevékenység alapján jött létre és a kárt is az okozta.

Alapkérdés ettől függetlenül, hogy károsultak képesek voltak-e befolyásolni a kárt okozó körülményt. Hát ők biztosan nem, az már egy másik kérdés, hogy a vállalkozás, amely hatáskörébe tartozott az iszap mennyire felelős. Ez azért lényeges, mert ha a cég a felelős, akkor nem olyan elháríthatatlan erő a károkozó, amelyet nem lehet befolyásolni így ebben az esetben a Ptk szerinti szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint a kár okozójának kell a kárt megtéríteni és így arra a társadalmi szolidaritás szabályai nem vonatkozhatnak. Nem ez történt, az állam állt helyt s az sem ismert, hogy az állam érvényesített-e valamilyen megtérítési igényt, de a téma szempontjából nem ez a fő kérdés. Ennek a ténynek az utolsó példámnál komoly jelentőséget fogok tulajdonítani.

Nézzük most a jelenlegi kínunkat a Covid járványt. Ez ugyanolyan, vagy még megfoghatatlanabb isten csapása, mint az árvíz. Gondolom ebben szintén egyetértés van.

Nézzük az alapkérdéseket. Tudta-e bárki is befolyásolni a járvány kitörését és természetét. Azokon az összeesküvés elméletben hívőkön kívül, akik kínai cuccnak tekintik a vírust, mindenki más pontosan tudja, hogy a károsultak semmilyen befolyásolási képességgel nem rendelkeztek. Kiszámítható-e annak a hatása? Szintén nemleges a válasz, amiből viszont az következik, hogy az eddig követett tényleges gyakorlat szerint, – amit csak általános jelleggel megfogalmaztam ebben az alapjogban – ugyanolyan társadalmi szolidaritásra lennének jogosultak a károsultak, mint az árvizesek, vagy a vörös iszaposok. Ehhez képest, amit kapnak az jelentősen alatta van a fenti két káresetben juttatott ellenértékhez képest. A támogatás is mintegy kegyként jelent meg még így töredékesen is, ráadásul számtalan esetről hallottam, hogy a támogatást a NAV azonnal le is nyúlta ha volt NAV tartozás. Ilyesmire az első két esetben még véletlenül sem került sor, ami viszont azt jelenti, hogy ebben a körben kormány eljárása diszkriminatív volt és az is lesz.

Akkor térjünk át arra az ügyre, amely rendesen felnyomja a vérnyomásomat: a devizahitelesek problémájára. Kapargassuk csak le a felszínt és vizsgáljuk meg azokat a kérdéseket, amelyeket az előző három esetben feltettünk. Ki tette lehetővé, hogy devizához kapcsolt forintban fizetett hitel, mint termék megjelenhessen a piacon? A válasz egyszerű: kormányrendelet, tehát a Magyar Állam. Menjünk tovább. A svájci jegybank politikáját az CHF alapú hitelt felvevő személy képes volt-e bármilyen módon befolyásolni? Erre sem lehet mást állítani, mint hogy befolyásolhatatlan és minden érintett devizahitelest egységesen hozott hátrányos helyzetbe, akárcsak az árvíz. Előre lehetett-e kalkulálni ezzel? Kb. annyira, mint egy árvízre. Ha magas lesz az ár abból árvíz lesz. Szóval a svájci jegybank azon döntése, hogy nem avatkozik be a továbbiakban a CHF árfolyamába, ugyanolyan istencsapás volt, mivel elszállt az addig szinten tartott CHF árfolyam és ezzel az egekbe szökött a deviza alapú adósok adóssága.

Azért jeleztem a vörösiszap-katasztrófánál, hogy arra még hivatkozni fogok, mivel ott is emberi, ill. állami közrehatás is jelentősen befolyásolta a bekövetkezett katasztrófát. A devizahiteles ügyek több áldozatot szedtek, mint a vörösiszap-katasztrófa, vagy az árvíz együttesen, sokan lettek öngyilkosok miatta. Sokat, több ügyfelem is ez kényszerített külföldre munkát vállalni. A keletkezett kár szinte felmérhetetlen.

Nézzük mit is tett a kormány. Első lépése saját érdekkörének a megmentése volt, aki egy összegben tudott fizetni, az egy alacsony CHF árfolyamon kifizethette a tartozását. Csak kevesek voltak erre képesek.

Ekkor ugye megjelentek a tüntetők az utcán. Már most jelzem, hogy ez egy spontán ellenállási jog megnyilvánulás volt, azzal, hogy a részt vevők ösztönösen érezték, hogy nem kapják meg azt, amit mások megkaptak, diszkriminatív velük szemben a kormány.

Ez a kormány nem szereti a tüntetést, gyorsan megígért fűt-fát a megsegítésre. Ebből az lett, hogy a vagyonkezelőn keresztül szelektíven felvásároltak terhelt ingatlanokat, azt visszabéreltették kedvezményes díjért a volt tulajdonossal, így azok tulajdonjoga bérleti joggá változott. A vörösiszap ügynél nem elvettek, hanem adtak házakat!! A bankokat kötelezték, hogy némi aprópénzt írjanak jóvá, ez 1-2 százezer Ft volt, 5-10 milliós követeléshez képest. Tehát a valós támogatás 0 Ft körülire tehető. Ezzel a tüntető tömeg eltűnt az utcáról, tehát az egyedüli cél a kritikus tömeg alá nyomni a tiltakozókat.

Ezzel párhuzamosan bankadót vetettek ki, amit nem erre a célra használtak fel, úgy tűnik a bankadóért cserébe a bankok elé vetették a maradék devizahiteleseket, ellehetetlenítve azok jogait. Ezt a következőkkel érték el. Elsőként a Kúria kiadott egy állásfoglalást, miszerint minden deviza alapú hitel mögött deviza volt. Ez azt jelenti, hogy mi mint ügyvédek el voltunk attól tiltva, hogy a devizát nem látó ügyfél nevében annak bizonyítását kérjük a banktól, hogy mikor mennyi devizát vett a hitel céljára, milyen árfolyamon stb. Elvonták a védekezési lehetőségünk egy jelentős elemét, méghozzá a Kúria döntésével, amely ténylegesen jogalkotás nem pedig jogalkalmazás. Ezt követően a bankok kötelesek voltak elszámolni, melynek keretében fent említett 1-2 százezer Ft-os jóváírásért cserébe a devizahitelesnek el kellett fogadnia az elszámolást a kimutatott horribilis adóssággal. Ha azzal nem értett egyet az MNB-nél lehetett elszámolási vitát kezdeni. Na itt álljunk meg egy pillanatra. Ez egy másik bicskanyitogatásra okot adó jogállamisági elvárásokat megcsúfoló merénylet volt. A bírósági hatáskört átvette az MNB. Szerintetek az MNB kit képviselt?? Bíróságra tartozó kérdést bírálhatott el az MNB!!!! Aztán jöttek a perek, a kiherélt védekezési lehetőségeinkkel. Maradt a szerződés eredendő semmissége, mint vitatható körülmény. A fő érv a bank tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása volt. E körben sok EU bírósági ítélet született, mely szerint a banknak minden olyan infót át kellett adnia, amely alapján a hitelt felvevő reális döntési pozícióba kerül. Csak tájékoztatásként közlöm, hogy minden autós ügyben a deviza alapú hitelszerződést a gépkocsi értékesítő írta alá, bankost senki sem látott. Szerintetek a gépkocsi értékesítő mennyit tudott a deviza alapú hitelek kockázatáról?? Hát annyit. Mi volt a bíróság reagálása? Tetszett-e valamit kérdezni? (Mármint a hitelt felvevő.) Hát nem, mert nem is tudta, hogy lehet és azt sem, hogy mit. Ha nem kérdezett, az a maga baja, fizessen!! Ég és föld az EU és a hazai joggyakorlat e körben.

Itt jön még egy aranyköpése a Kúriának: A devizahiteles azért köteles az árfolyamkockázatot viselni, mert olcsóbb kamat mellett vette azt igénybe. Minden devizahiteles szerződés kamatkövetőként van megkötve, tehát nemcsak az árfolyamot, hanem a kamatváltozást is követi. Csak jelezném, hogy a jelenlegi CHF kamatok 2009 óta 0% és alatta vannak. Az összes devizahiteles ügyemben a kamat nem lefelé, hanem felfelé változott, tehát szintén egy durva hazugság a szerződésben, mégsem okoz érvénytelenséget. Amikor felvetettem ezt a kamatkövetés elmaradást, a válasz, akkor nem élnének meg a bankok. És az ügyfeleim??? Őket senki sem kérdezi. De ha valamilyen csoda folytán mégis megállapítanák az eredeti szerződés érvénytelenségét, a bíróságnak nincs más jogi lehetősége, mint forint alapú szerződéssé átalakítás, visszamenőlegesen a legmagasabb forint kamat mellett. Az derült ki egy ilyen átszámításnál, hogy érdemben semmit sem csökkent a fizetendő.

Ennél durvább, direkt beavatkozást soha eddig nem tapasztaltam. Egy sor alapjogot kellett megsérteni ahhoz, hogy ebbe a helyzetbe kényszerítsék a devizahiteleseket. A bíróságok elvesztették a függetlenségüket ezekben az ügyekben a kormány akarata szerinti ítéleteket hozzák. Mindezt tehetik azért, mert a törvény előtti egyenlőségből eredő felelősség sem a kormányt, sem a bírót nem terheli. Bocsi ezért a kirohanásért, csak azt akartam bemutatni, hogy hatalomfüggő, mikor melyik jogotoktól fosztanak meg.

Az árvízkárosultak házat kapnak, az árfolyamkárosultaktól elveszik a házukat. Ennek a rendszernek ez az igazsága!!

Ha az alapjogokat és az alapfelelősségeket nem tesszük rendbe, senki és semmi sem lesz biztonságban.

Horvátországban a devizahitelesek ügyét istencsapásaként kezelték, és kötelezték az összes bankot egyetlen csoportos perben a deviza alapú hitelek alacsony CHF árfolyamon történő kunára átváltására. A különbség, hogy ott nem nyúlták le a bankokat különadóval. Ez a megoldás lett volna az egyetlen tisztességes megoldás, ami azt jelentette volna, hogy csak az előre kalkulált összeget követelhették volna az adósoktól. Van olyan ügyfelem, aki a hitele alapján a harmadik autó árát kénytelen törleszteni. Szörnyű!!!

50. § – Nemzetközi szolidaritás érvényre juttatásához való kollektív jog

  1. Legalább 50.000 fő magyar állampolgár petíciós joga kifejezni szolidaritását azon népekkel, népcsoporttal, vagy személlyel kapcsolatban, akiket a nemzetközi jogban elismert és szabályozott alapvető emberi jogaik gyakorlásában, érvényesítésében hatósági eszközökkel, vagy egyéb kényszereszközök igénybevételével akadályoznak.
  2. Amennyiben az 50.000 fő aláírását tartalmazó petíció a Magyar Országgyűlésnek benyújtásra kerül, a Magyar Országgyűlésnek eljárási kötelezettsége keletkezik a petícióval érintettek jogai helyreállítása érdekben történő nemzetközi fellépésre.
  3. A Magyar Országgyűlésnek a petíció benyújtásától számított 30 napon belül döntenie kell az alkalmazott nemzetközi jogi eszközökről. Ennek keretében a nyilvánosság erejét, a diplomáciai nyomás eszközeit köteles igénybe venni az érintett országgal szemben az emberi jogok biztosításának helyreállítása érdekében.
  4. A Magyar Állam köteles kezdeményezni azon nemzetközi szervezetek összehívását, amelyek jogosultak együttesen fellépni az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében a jogsértő országgal szemben. Ezt amennyiben szükséges, több alkalommal is köteles kezdeményezni.
  5. Amennyiben a fentiekben szabályozott eszközök nem járnak eredménnyel és az alapvető emberi jogokat nem állítja helyre az érintett ország, a Magyar Állam köteles gazdasági szankciókat is alkalmazni, akár az érintett ország magyarországi vagyona terhére is. Az ebből származó vagyont az alapjogaikban megsértett érintettek, alapvető emberi jogai gyakorlásában akadályozottak javára kell felhasználni.
  6. A nemzetközi szolidaritás érvényre juttatásához való alapjog sérelme esetén sértettnek a petíció bármely aláíróját kell tekinteni, akiket az aktuális minimálbér 20-szoros összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. A sérelemdíjat 1000 fő figyelembe vétele mellett kell megállapítani. Ez esetben bármely, a petíciót aláíró állampolgár keresete alapján a nemzetközi szolidaritás jogának érvényesítésének megsértőjét kötelezni kell a sérelemdíj megfizetésére. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a petícióval érintett alapjogi sérelmet elszenvedők javára kell felhasználni.

Ez a kollektív alapjog az én személyes tiszteletem és köszönetem kifejezése mindazok irányában, akik hasonló szolidaritással léptek fel az 56-os üldözötteink védelmében. Folyamatosan a nemzetközi szervezetek napirendjén tartották a „magyar ügyet”, ahol csak lehetett kinyilvánították a szolidaritásukat, befogadták a menekültjeinket stb. Biztos vagyok benne, hogy ez a fellépés segített tompítani a megtorlás mértékét, sokak életét mentette meg. Ennyivel tartozunk nekik. Mivel nekik már megköszönni nem tudjuk, ezért azt a támogatást, amit kaptunk annak idején azzal tudjuk leginkább viszonozni, ha a hasonló helyzetbe kerülő népekkel, csoportokkal, személyekkel szemben fejezzük ki mi maguk a szolidaritásunkat.

Mekkora szégyen volt az ENSZ-nek a ruandai népirtás, amely a holland békefenntartók orra előtt zajlott le és nem avatkoztak közbe. De ha a mostani aktuálpolitikát vesszük figyelembe, egy ilyen jogot lehetne érvényesíteni a kínaiak újgúrokkal szembeni alapjog korlátozások, vagy akár az orosz Navalníj ügyét illetően. A kormányzat egyik esetben sem lenne hajlandó magától fellépni, de az okok részletezése nem tartozik ezen koncepció tárgyához, csak annyi, ha most létezne ilyen alapjog és élnénk is vele, nem lenne lehetőség kitérni a nemzetközi jogi fellépés elől.

51. § – Ökolábnyom, szénlábnyom csökkentéséhez való kollektív jog

  1. Állampolgárok meghatározott területhez köthető, életvitelszerűen ott élő csoportja jogosult arra, hogy a területi érdekkörükön belül a terület öko, ill. szénlábnyomának csökkentését kezdeményezzék.
  2. Az öko, ill. szénlábnyom csökkentésére jogosult közösség e jogának gyakorlása érdekében petíciót jogosult készíteni, melyben meghatározzák azt a területi érdekkört, melyben a csoport ezen jogát gyakorolni kívánja. A petícióban a csoportnak konkrét lépéseket kell megfogalmazniuk számításokkal alátámasztva, amelyek eredményeképpen a vonatkozó terület öko, ill. szénlábnyoma csökken.
  3. A petíciót az érintett területen működő kormányzati képviselet részére kell megküldeni. A kormány területi képviseletét ellátó szervezet egy alkalommal jogosult hatáskörének hiányát megállapítani, mellyel egyidőben köteles a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv részére áttenni. Amennyiben az áttétellel érintett szerv is megállapítaná hatáskörének hiányát ezen alapjog sérelme bekövetkezett, a közösség jogosult sérelemdíjra, egyben a petíció ismételt benyújtására a kormány helyi szervénél.
  4. A hatáskörrel rendelkező szerv a petícióban megfogalmazott kezdeményezéseket köteles szakmai és megvalósíthatósági szempontból megvizsgáltatni a petíció átvételét követő 30 napon belül, mely vizsgálat eredményét a kezdeményezőkkel 8 napon belül köteles közölni. A petíció kezdeményezői a szakmai, megvalósíthatósági vizsgálat eredményének ismeretében pontosíthatják petíciójuk tartalmát.
  5. A hatáskörrel rendelkező szerv a véglegesített petíció tartalma szerint köteles megvalósítási tervet készíteni és azt a megvalósításhoz szükséges legrövidebb idő alatt megvalósítani.
  6. Amennyiben a petíció tartalma a kezdeményezők öntevékenységével megvalósítható, az állam helyi szerve köteles minden olyan segítséget feltétel nélkül megadni, amely szükséges a petícióban megfogalmazott eredmény öntevékenység útján történő megvalósításához.
  7. A petícióban megfogalmazott kezdeményezés teljesítése abban az esetben tagadható meg, ha a megvalósítás, ill. az ahhoz vezető folyamat olyan mértékű öko, ill. szénlábnyom növekedéssel járna, amely a kezdeményezés célját ellehetetlenítené, vagy a megvalósításhoz szükséges költségekkel az elérni kívánt eredmény súlyosan aránytalan lenne.
  8. Az ökolábnyom, szénlábnyom csökkentéséhez való kollektív jog sérelme esetén a sértettek közösségét a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. Sértettként a petíciót benyújtó közösséget kell tekinteni.

Ismét elérkeztünk egy 21. századi giga problémához, feléljük-e a jövőnket, vagy teszünk valamit azért, hogy maradjon valami a jövő nemzedéknek is. Feltételeztem egy közösségi akaratot, amely képes és kész is felmérni saját életterét és meglátni benne mit kell ahhoz helyben tenni, hogy javítsunk a természet eltékozlásán. Nekem tetszik az öko és a szénlábnyom megjelölés, mivel összességében, számításokkal és a maga teljességében tartalmazza a probléma lényegét, a környezetünk felélését, a levegő szennyezését, a víz eltűnését stb. Kiemelt szándéka ennek az alapjognak az öntudatosságra késztetés. Értse meg mindenki, hogy saját életterében felelős a környezet pusztításáért, és ha megérti ezt, a megoldást is ott fogja megtalálni.

A hatóság packázását is ki akarom zárni, és csak nagyon extrém esetben engedi az alapjog a természet védelméhez szükséges kezdeményezés elutasítását, egyébként pedig köteles a hatalom segíteni az ilyen önkezdeményezéseket, mert az mindenkinek az érdekét szolgálja.

52. § – Regenerálódáshoz való jog

  1. Mindenkinek joga van a szervezete regenerálódásához.
  2. Senki sem kényszeríthető, ill. senkitől sem várható el olyan tevékenység, munka végzése, amelynek során nincs lehetőség a tevékenység jellege és a tudomány aktuális állása szerint szükséges regenerálódáshoz.
  3. A regenerációhoz való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 1-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Biztos hallottatok, vagy megéltetek már folyamatos túlmunkakényszert, tachográf nélküli vezetési elvárást a kamionban, stb. A munkajogban jelennek meg leginkább ezek a problémák, ott munkajogi védelem keretében szabályozzák a kötelező pihenőidőt stb., de annak megszegése esetén kártérítésről nem rendelkezik a jogszabály. Alapvetően ezt akartam pótolni.

53. § – Jóhiszeműen szerzett jogok védelméhez való jog

  1. Mindenkinek joga van a jóhiszeműen megszerzett jogainak megőrzéséhez, védelméhez.
  2. Amennyiben olyan jogalkotási, vagy jogalkalmazási aktust terveznek vagy végeznek, amelyek a jóhiszeműen megszerzett jogokat csökkentik, vagy annak érvényesülését korlátozzák, arra csak az érintettek teljes kártalanítása esetén van lehetőség.
  3. A jóhiszeműen szerzett jogok korlátozására csak akkor van lehetőség, ha az a hátrányos intézkedésekkel érintettek körét jelentősen meghaladó számú állampolgár részére biztosít a társadalom egészének javát szolgáló előnyt és más módon az nem érhető el.
  4. A jóhiszeműen szerzett jogok védelméhez való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Ezt az alapjogot is egy rendkívül súlyos kormányzati beavatkozás ihlette, a megváltozott munkaképességű személyek ismételt felülvizsgálatának és besorolásának elrendelése, amelynek következtében szinte mindenkit egy más elvek alapján összeállított munkaképességi csoportba soroltak, ami magyarra lefordítva ellátási összeg csökkentést eredményezett. Ez a rendszer mindenkit lehúzott, akit csak akart.

Tisztességes jogállamban erre ilyen alapjog rögzítés nélkül sem kerülhetett volna sor, mivel a korábbi besorolás egy korábbi rendszerben szintén jogszabály alapján illette meg a megváltozott munkaképességű embereket, tehát jóhiszeműen szerezték a jogaikat. Ha meg akarnak változtatni valamilyen jóhiszeműen megszerzett jogot, azt csak kártalanítás mellett lehetséges megtenni az „Én Alkotmányom” szerint.

54. § – Tisztességes jogalkotáshoz való jog

  1. Mindenkinek joga van arra, hogy az életviszonyait meghatározó jogalkotás tisztességes legyen. Akkor tekinthető tisztességesnek a jogalkotás, ha a jogalkotáshoz annak természetétől függően kellő időt biztosítanak, a teljes jogalkotási folyamat nyilvánossága korlátozás nélkül biztosított, és a megalapozott jogalkotáshoz szükséges következményi hatások teljes körűen feltárásra kerülnek a jogalkotási folyamatban, de még a jogalkotás előtt.
  2. Tisztességes jogalkotás tartalmi eleme a jogalkotással veszteséget szenvedők megfelelő kártalanítása.
  3. A szükséges jogalkotás elmulasztása, késedelme is megalapozza a sérelemdíj iránti igényt.
  4. A jogalkotásban résztvevő személyeket személyi és vagyoni felelősség terheli a jogalkotással elkövetett károkozás megtérítését illetően, melynek érdekében jogalkotás során név szerinti szavazással lehetséges jogszabályt alkotni. Amennyiben a sérelemdíj igénnyel érintett jogalkotásra titkos szavazással került sor, a szavazásban részt vevők mindegyike egyformán felel.
  5. A tisztességes jogalkotáshoz való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 100-szoros összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben a tisztességes jogalkotáshoz való alapjog sérelme az állampolgárokat általánosságban, vagy nagy számban érinti, a csoportos perek szabályai szerint 1000 fő figyelembe vétele mellett kell a sérelemdíjat megállapítani. Ez esetben bármely állampolgár sértettnek tekintendő és bárkinek a keresete alapján a tisztességes jogalkotáshoz való jog megsértőjét kötelezni kell a sérelemdíj megfizetésére. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a hatósági visszaélésekkel foglalkozó civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint sérelemdíj jogcímén. A sérelemdíj iránti igény nem évül el.

Szeretem a salátát, kivéve a jogalkotás során. Ez az a jogalkotás, amit eldugnak másra vonatkozó jogszabály alkotási eljárás során, annak a fedezete alatt, amikről majd csak jóval később derül ki, hogy léteznek. Semmilyen ismert előkészítés vagy hatástanulmány nem kapcsolódik hozzájuk.

Ha emlékeztek a nyitott felelősség problémájára, amit a törvény előtti egyenlőség alapjognál jártam körül, a törvényhozók is beletartoznak ebbe a felelősség nélkül tevékenykedők csoportjába, mind központi, mind helyi szinten. A felelőtlen jogalkotás rengeteg kárt okozott már, gondolok itt pl. a deviza alapú hitelezés megengedésére, vagy pl. helyi szinten a pécsi Tettye Forrásház államosítására és az ebből következő vagyoni kártérítési kötelezettségre, de akár ide sorolható a szintén államosított francia kézben volt étkezési utalványok miatt fizetett horribilis kártérítést stb. stb.

Szerintetek kaptak a boltok kártérítést, amiért a dohányárusítás jogát elvonták tőlük egyetlen tollvonással? Azt hiszem lehetne ezt sorolni napestig. A legújabb, amit hallottam, hogy a kiskereskedelmi láncokat – Lidl, Penny, Aldi stb. – is ki akarják szorítani, pontosabban lenyúlni a piacukat. Vélhetően valamiféle jogalkotással, aminek horribilis kártérítési vonzata lesz, mint a korábbi hasonló akcióknak, amit természetesen nekünk kell majd megfizetni.

Mi ennek az üzenete? Nem véd benneteket az Alaptörvény, az csak a mi érdekeinket szolgálja, ezért tettük ilyenné, arcátlanul és gátlástalanul azt csinálunk, amit akarunk és mindezt büntetlenül!!

Az ilyen döntéseknek nincs gazdája, amire vigyáznak is a titkos szavazás technikájával.

Biztos emlékeztek Esztergomra, amely évekig médiafigyelmet kapott azon okból, hogy a polgármester és a más politikai irányt képviselő testület között annyira elmérgesedett a viszony, hogy gyakorlatilag működésképtelenné tették a várost. Ezt ezután is el lehet majd játszani, de azért már keményen fizetni kell az én rendszeremben.

Ennek az alapjognak komoly következménye lenne a pártutasításra történő egyenszavazás megszűnése, és tényleg felelős jogalkotás létrejötte.

55. § – Szervezethez tartozásból eredő jogok gyakorlásának joga

  1. Bármely szervezet tagja jogosult a szervezet által annak alapító okiratában, egyéb belső szabályzataiban, eseti döntéseiben minden tag részére biztosított szervezeti jogok megfelelő időben történő gyakorlására.
  2. A vagyoni haszonszerzés érdekében alapított, ill. ilyen elvek mellett működő szervezet vagy egyéni vállalkozás jelleggel fellépő személy az eszközölt befektetés vonatkozásában a befektetést kezelő szervezet, személy csak a befektető kifejezett és írásban tett joglemondó nyilatkozata alapján mentesül a befektetés hozadékának teljesítése alól, mely jogot a szervezet semmilyen többségi határozattal nem vonhatja el és nem korlátozhatja.
  3. A vagyoni befektetést kezelő szervezet, személy eredményes gazdálkodás esetén nem fogadhat el olyan mérleget, amely szerint az eredményarányos hozadék kifizetése elmarad.
  4. A vagyoni befektetést kezelő szervezet, személy bármely befektetőjének alapjoga az általa teljesített vagyoni befektetés nagyságától és arányától függetlenül az, hogy ellenőrizze a befektetést kezelő szervezet, személy által kiadott mérlegek, tájékoztatások valóságtartalmát akár külső szakértő bevonásával is, mely vizsgálat nem akadályozható.
  5. A szervezethez tartozásból eredő jogok gyakorlásának joga sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén.

Ismét egy olyan probléma, amelyre megoldást kell találni. Jelenleg több olyan ügyem is van – pl. vadásztársasági ügyek – amelyben a tagnak nem engedik gyakorolni a szervezet által biztosított jogokat, ez esetben a vadászat jogát. Hiába nyertünk pert, a társaság kinevet, mivel semmilyen szankció nincs az ügyben. A vadászat joga nem személyiségi jog, ezért hiába kértünk kártérítést, azt a bíróság elutasította. Ennyit ér az, ha valaki valamely társaságnak a tagja, szabadon visszaélhetnek a tagsági jogaival és még kártérítés sem jár ezért.

A fentinél sokkal durvább az a helyzet, amikor valaki pénzzel, vagyonnal beszáll egy társaságba annak reményében, hogy annak a hozadékát meg fogja kapni. Miután befizette a hozzájárulását, már a szavazati arányától függ, hogy mit képes érte kapni. A sok kisbefektető sosem látja viszont a pénzét és hozadékot sem kap, mert a többségi tulajdonosok ilyen döntést hoznak. Ezt a visszaélésszerű állapotot igyekeztem megszüntetni ezzel az alapjoggal és sérelemdíjasítással.

56. § – Alapjogok védelméhez való jog

  1. A Magyar Állam, ill. annak szervei biztosítani kötelesek az alkotmányos alapjogok gyakorlását, haladéktalanul fel kell lépniük azokkal szemben, akik ezen jogok gyakorlását kívánják korlátozni, akadályozni.
  2. A Magyar Állam, ill. annak egyetlen szerve sem jogosult az alkotmányos jogaikat gyakorló állampolgárokkal, azok csoportjaival szemben élet kioltására alkalmas eszközökkel fellépni.
  3. Amennyiben ilyen fellépés során reális veszélye állt fenn az élet kioltásának, vagy erre sor is kerül, mind a tényleges elkövetők, mind az elkövetők részére utasítást adók előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölést követnek el és e szerint kell felelniük.
  4. A Magyar Állam nevében jelenlévők társtetteseknek minősülnek és ekként felelnek. Ilyen cselekmény elkövetése esetén a jelenlévők közvetlen utasítási joggal rendelkező felettesét is elkövetőnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy jelen volt-e. Javukra semmilyen büntetés csökkentését eredményező körülmény nem vehető figyelembe, és kegyelemben sem részesíthetők. Ezek a cselekmények nem évülnek el.
  5. Az alapjogok védelméhez való jog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 10-szeres összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. A sérelemdíj iránti igény nem évül el.

Az alapjogok végéhez értünk, már „csak” egy szankciós jellegű alapjog maradt hátra, az ellenállás joga. Az alapjogok védelméhez való jog, amelyet ugyan alapjogként utolsónak fogalmaztam meg, de ez az alapjog hivatott elvarrni az alapjogi rendszer szövetét. Ennek az alapjognak kell garantálnia az alapjogok működését.

A megfogalmazásból úgy tűnhet, hogy valamilyen tömegmegmozdulás feloszlatását hivatott ez megakadályozni. Mondjuk ez is benne van, de csak utalok arra, hogy pl. egy alapjogok gyakorlása körébe tartozó megmozdulásra provokátorok, ellentüntetők törnek. A megfogalmazásból látható, hogy ezt a behatást is köteles a hatóság elhárítani, mivel alapjog gyakorlása nem korlátozható.

De ebben benne van pl. a Georg Floyd probléma, megelőzési kötelezettsége, amikor egy hétköznapi tevékenység során történő hatósági fellépés kioltotta az életet.

57. § – Ellenállás joga

  1. Mindenkit megillet az állam, annak szervei által jogellenes eljárással, mulasztással megvalósított, a mindenkit, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját megillető egyéni, vagy közös alapjog sérelmét eredményező, vagy annak sérelmével fenyegető működése esetén a közös ellenállás joga.
  2. Az ellenállási jog gyakorlása esetén semmilyen hátrány nem érheti annak gyakorlóját, amennyiben az Alkotmányban rögzítettek szerint gyakorolja ezen jogát.
  3. Az ellenálláshoz való alapjog sérelme esetén a sértettet a sérelem bekövetkezésekor fennálló minimálbér 100-szoros összege illeti meg jogsértésenként sérelemdíj jogcímén. Amennyiben ellenálláshoz való alapjog sérelme az állampolgárokat általánosságban, vagy nagy számban érinti, a csoportos perek szabályai szerint 1000 fő figyelembe vétele mellett kell a sérelemdíjat megállapítani. Ez esetben bármely állampolgár sértettnek tekintendő és bárkinek a keresete alapján az ellenálláshoz való jog megsértőjét kötelezni kell a sérelemdíj megfizetésére. A megítélt sérelemdíj 30%-a a perindítót illeti meg költségtérítésként, az összeg 70%-át a hatósági visszaélésekkel foglalkozó civil jogvédő szervezetek között kell felosztani a bíróság döntése szerint sérelemdíj jogcímén. A sérelemdíj iránti igény nem évül el.

Ez már szankciós, biztosítéki alapjog, melyet az alkotmánykoncepcióm utolsó fejezetében fogok részleteiben kibontani. Itt csak a jogot fogalmaztam meg, ill. áraztam be.

HARMADIK CÍM – Alapkötelezettségek

1. § – Öngondoskodás kötelezettsége

  1. Mindenki köteles önmagáról gondoskodni.
  2. Amennyiben valaki neki fel nem róható okból az öngondoskodás kötelezettségének teljesítésére csak részlegesen képes, köteles képességei szerint közreműködni saját öngondoskodásában.
  3. Szociális háló alapján történő ellátásra olyan arányban jogosult mindenki, amilyen arányban neki fel nem róható okból csökkent az öngondoskodás képessége.
  4. Az állam olyan szociális háló rendszert köteles kialakítani és fenntartani, melynek alapvető célja nem a segélyezés, hanem a munkaerő piaci képességek javítása, vállalkozások kialakításának segítése, ill. bármely egyéb módon a jövedelemszerző tevékenység ellátáshoz szükséges képességek javítása, mely időszak alatt mindenkit megillet a szociális háló által biztosított támogatási rendszer egyéb feltételektől mentesen.

Nálam ez az elsődleges kötelezettség. Mindenki felel önmagáért és abból senki sem indulhat ki, hogy majd a többiek eltartják, márpedig sokan vannak, akik ilyen életszemlélettel rendelkeznek. Mindenki megdolgozik a pénzéért és komoly feszültséget szül, amikor a folyamatosan dolgozók és mégsem túl jól megélők azt tapasztalják, hogy a nem dolgozók is legalább, ha nem jobb körülmények között élnek.

Az államnak nem a segélyezés a célja, hanem az, hogy mindenkit – aki arra képes – visszavezessen a jövedelemtermelő világba és addig, amíg ebben együttműködés van, biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek ennek a célnak az eléréséhez szükségesek. Az alapjogok kapcsán említettem az egyik ügyfelem esetét az angol állammal kapcsolatban, ahonnan megkeresték, 50 000 font hosszú lejáratú hitelt kínáltak neki, ha működteti az ottani vállalkozását. Valami hasonló hozzáállást kellene elérnünk itthon is.

2. § – Mások alapjogának tiszteletben tartása

  1. Mindenki köteles tiszteletben tartani mások alapjogait.
  2. Az alapjogok gyakorlása nem eredményezheti mások alapjogának megsértését.
  3. Az alapjogok egymáshoz való viszonyát kizárólag az Alkotmányban lehetséges szabályozni, alacsonyabb jogforrásban nem.

Ez az alapkötelezettség a megfordított alapjogok kérdése. Meddig terjed az én alapjogom és honnan kezdődik a másik emberé. Egy önálló alcímet fogok szentelni az alapjogok ütközése kérdésének, mivel annak szabályozása nélkül alkotmányjogi szinten megállapított alapjogok között káosz alakulhat ki. Látszik ebből a problémából, hogy a fenti alapkötelezettség ebben a formában még csak félig kész.

3. § – Közös teherviselés kötelezettsége

  1. Mindenki köteles személyi jövedelme alapján arányosan hozzájárulni a közös költségek finanszírozásához.
  2. A közteherviselés arányosságának elve szerint a nagyobb személyi jövedelemmel rendelkezők arányosan nagyobb hozzájárulásra kötelesek, azzal, hogy annak mértéke nem haladhatja meg a személyi jövedelem 25%-át.
  3. A személyi jövedelmek és a megélhetéshez szükséges költségek figyelembe vétele mellett adómentes sávot kell meghatározni minden évben, mely összeg sem közvetlenül, sem közvetve nem terhelhető olyan kötelezettségekkel, amelyek célja közvetlenül vagy közvetve az állam fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek finanszírozása.
  4. Közös teherviseléssel kapcsolatos kedvezmény kizárólag időlegesen és abból a célból adható, hogy segítse az érintett adózókat jövedelemtermelő képességük megerősítésében.
  5. Közös teherviseléssel kapcsolatos bevételekről az állam, annak bármely szerve, ill. képviselője nem jogosult előre lemondani. A közteherviseléssel kapcsolatos bevételek érvényesítése nem járhat aránytalan költséggel a megszerezni kívánt közteherhez képest.
  6. A közös teherviselés alól nem adható kedvezmény a választást megelőző, ill. választási évben.
  7. A vállalkozásokat, ill. az egyéb szervezeteket terhelő adó és járulékteher együttes mértéke nem haladhatja meg a bevétel 40%-át.
  8. Különadót kivetni kizárólag szükséghelyzetben lehetséges a legszükségesebb mértékben a választópolgárok, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom között megkötött megállapodás alapján.
  9. Ingatlan alapú adót kizárólag piaci érték alapján és arányosan lehet kivetni. Konfiskáló mértékű az ilyen adó, ha az ingatlan piaci értékét kevesebb, mint 30 év alatt felemésztené ezért az a tulajdonhoz való alapjogot sérti.
  10. Az adózási rendszernek stabilnak, kiszámíthatónak és bármely jogalany szempontjából előre tervezhetőnek kell lennie.

A legkényesebb kötelezettséghez érkeztünk, ki fizeti a révészt és milyen szabályok szerint. A mostani helyzetet mindenki úgy éli meg, mint olyat, amelyet a jóisten teremtett, azzal nem lehet mit kezdeni. Na, ezt a szemléletet kellene gyökeresen megváltoztatni. Hatalmas kérdéssor merül fel szabályozási tárgyként, de mivel alkotmányjogi szempontból kell megközelíteni ezt a kérdést is, csak alapjogi vonatkozását lehetséges szabályozni, de ez sem rövid. A fentiekben meghatározott néhány rendelkezés egyáltalán nem teljes, inkább a szabályozás irányát próbáltam megjelölni.

Úgy gondolom, hogy egy Alkotmány feladata a sarokpontok meghatározása, a maximumok, a minimumok, a kivételezés határai és a visszaélés lehetőségének minimalizálása.

Nem akartam belemászni pl. a forgalmi adó, a különböző vagyonadók, illetékek stb. kérdéskörébe, de azokban is meg kell találni a végeket, a kontúrokat, amelyek nem lesznek átléphetők.

A konfiskáló mértékű – ingatlan értékét felemésztő – ingatlanadó sarokpontjait rögzíti a koncepcióm, mivel egyrészt az értékmeghatározás sokszor szubjektív, és annak megállapítása, hogy mikor éri el a tilalmazott konfiskáló mértéket bírói mérlegelés tárgya. Mivel ilyen körülmények között ez előre nem kiszámítható, ezért rögzítettem a kontúrokat és szüntettem meg egy korrupcióforrást.

Akkor ide sorolható esetleg az adózással kapcsolatos eljárás alapjogi kérdéseinek szabályozása is, szóval se vége se hossza nincs. Ezek egymáshoz való viszonyát illetően szakismeretem nincs, így a bölcsek köve sincs nálam, ezt a kérdést nyilvánvalóan még alkotmányjogi szinten is komoly előkészítés és egyeztetés alapján kell megfogalmazni, de a lényeg az hogy MEG KELL!!! Ellenkező esetben sosem lesz biztonságban a vagyonunk.

4. § – Szükséghelyzeti közreműködés kötelezettsége

  1. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, amennyiben azt támadás éri, ill. annak veszélye fenyeget, ill. az általa észlelt szükséghelyzetben a tőle elvárható segítség nyújtására.
  2. Katasztrófa, ill. egyéb emberi beavatkozástól függetlenül szükségszerűen előálló szükséghelyzetben mindenki köteles vagyoni, személyes vagy minden egyéb segítséget megadni a szükséghelyzet megszüntetése érdekében.
  3. A szükséghelyzetben igénybe vett vagyontárgy után kártalanításra jogosult a vagyontárgy tulajdonosa a szükséghelyzet megszűnésétől számított 30 napon belül.
  4. Szükséghelyzeti igénybevétel nem lehet diszkriminatív, és nem irányulhat a szükséghelyzet felszámolásán kívül egyéb célra.

Élénken emlékszem gyerekkoromból arra az éjszakára, amikor árvízhelyzetben jöttek az apukámért és vitték a gátra, ha akart, ha nem. Persze tudta, hogy menni kell. Kb. ilyesmire gondoltam a fenti kötelezettség megfogalmazását illetően, de hogy ez földrengés, járvány, árvíz, vagy ki tudja mi még, azt nem lehet előre meghatározni.

Ebbe a kötelezettségbe sorolom azt a hétköznapi elvárást is, amikor látunk egy balesetet, annak elszenvedője szükséghelyzetbe került, és tudjuk, hogy meg kell állnunk segíteni.

A lényeg, ha vannak alapjogaink – márpedig vannak – akkor az alapkötelezettségek is ugyanúgy terhelnek. Egyet kell biztosítani, hogy ne legyen kihasználható egy ilyen helyzet más célra, márpedig a történelem megmutatta, hogy ezek gyakran előfordulnak. Csak emlékezzetek a római diktátorokkal kapcsolatban leírtakra, akik a saját ellenségeiket űzték el elsőként visszaélve a hatalmukkal, de most a járványhelyzetben elrendelt szükséghelyzeti joggyakorlás során egy nyomda is lefoglalásra került! Nyilván visszaéltek ebben az esetben is a jogi helyzettel, de nem ez az első és utolsó hasonló akció.

5. § – Közreműködés a nemzeti vagyon gyarapításában

  1. Mindenki képességei és lehetősége alapján köteles részt venni a nemzeti vagyon gyarapításában, a társadalom szempontjából hasznos tevékenység végzésében.
  2. Azon személyek, akik képességeik és lehetőségeik alapján nem járulnak hozzá a nemzeti vagyon gyarapításához, a nemzeti vagyon terhére nem támaszthatnak azonos igényt személyes szükséghelyzeti támogatásra, azokhoz képest, akik teljesítik ezen alapkötelezettségüket.

Az alapkérdés ennél a kötelezettségénél az, ha valaki csak segélyekből él, de lenne képessége munkát is végezni, vajon azonos igényt támaszthat-e a társadalommal szemben, mint aki rendesen dolgozik, dolgozott és úgy szorul rá a társadalom segítségére. Az én válaszom az, hogy nem. Ez nyilván az öngondoskodáson túli kötelezettség.

Vannak az alapjogok között a szociális hálóhoz tartozó elemekkel kapcsolatos alapjogok, tehát alapjog az rendelkezésre áll, de hogy milyen mértékű és fajtájú segítség kérhető és nyújtható, az én véleményem szerint függnie kell az igénylő hozzáállásától, az ezen támogatások forrását jelentő nemzeti vagyon megteremtésében való részvételtől.

6. § – Gondoskodás kötelezettsége a felelősségük alatt álló személyekről

  1. Mindenki köteles a felelőssége alá tartozó személyekről gondoskodni azok rászorultsága esetén.
  2. Önmaguk ellátásáról gondoskodni nem képes személyek esetén a gondoskodásra köteles személy saját életfeltételeinek korlátozása árán is köteles a szükséges gondoskodás nyújtására.

Nem is tudom hány olyan ügyem volt, illetve jelenleg is van, amely arról szól, hogy az egyik szülő azért nem vállal „rendes” munkát, csak feketét, hogy abból ne lehessen gyermektartásdíjat levonni. Ilyenkor a másik szülőre, végső esetben az államra – azaz ránk – hárul a gondoskodás teljes terhe. De ide sorolhatók az idős szülőkkel kapcsolatos gondoskodási kötelezettségek is. Ezeket a társadalom értékszemlélete is általában elvárja. Ezt a szemléletet próbáltam alapkötelezettséggé tenni.

7. § – Tisztességes működés kötelezettsége

  1. Minden szervezet köteles tevékenységét tisztességesen folytatni.
  2. Nem tisztességes az a tevékenység, amely céljai eléréséhez korrupcióban vesz részt, nyilvántartásai, saját megjelenítése mások előtt nem a tényleges működést mutatják, és ennek eredményeképpen mások vagyoni vagy egyéb hátrányt szenvednek el.
  3. Tisztességtelen eljárás esetén a tisztességtelenül működő szervezet 10 havi minimálbérnek megfelelő sérelemdíj fizetésére köteles a vagyoni hátrány elszenvedője részére.

A jelenlegi jogi és gazdasági környezetben kétség kívül mindent behálóz a tisztességtelen működés kényszerű gyakorlata. Ha valamit el akar egy cég érni, ami jelenleg leggyakrabban pályázati ingyen pénzhez jutás, akkor bizony „tejelnie” kell annak, aki azt kibulizta. Régebben még 10%-os előnévvel hívtak embereket, aztán ez felment 20%-osra, amit jelenleg hallok, az már volt 50%-os is. Hihetetlen. A pályázati pénzből ennyit zsebbe kell visszaadni. És itt jön a következő probléma, hogyan legyen ez a kivett hányad lekönyvelve? Ebből nyilván értitek, mennyire hiteles egy ilyen cég könyvelése és az állam vizsgálata, ha a lenyúló a politikai hatalom. Azt gondolom, hogy ez a rendszer egyik megtervezett eleme, melyhez az is hozzátartozik, hogy a jól tejelő cégekhez valamiért nem megy ki a NAV vizsgálni.

A másik hasonló túlélési technika a kettős kassza rendszere. Van egy rendes nyilvántartás és van egy fekete kassza. A melósokat minimálbérre jelentik be, utána fizetnek járulékot, adót stb., de zsebbe is kapnak adózatlan pénzt is. Ami viszont a rendszerhiba konszolidációját jelenti, amikor munkaügyi perben a dolgozó elmaradt munkabér iránti igényt érvényesít, amelyben ilyen és olyan pénz is van, és amit a munkáltató sem vitat, a bíróság együttesen veszi figyelembe a két összeget az elmaradt jövedelem kiszámításánál. Bármilyen meglepő, de így van, nekem is volt már ilyen ügyem. Természetesen ilyenkor azzal érvelünk a másik oldalon, hogy csak a jogszerűen szerzett jövedelmeket lehet figyelembe venni, erre a bíró megjegyzi, hogy a bíróság nem adóhivatal.

Szóval szép csendesen a túlzott elvonás kikényszerítette az árnyékgazdaságot, amely a rendszer szintű korrupciós nyomás okán egyre erősebbé válik, ami viszont azt jelenti, hogy egy korcs világot hagyunk az utódainkra. Minél tovább engedjük ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz egy tisztességes világba visszatérni.

Biztos, hogy nem teljes körű a felsorolt jogok és kötelezettségek köre, ill. azok tartalma, bár igyekeztem 21. századi szemszögből közelíteni a problémát, úgy gondolom, hogy amire rálátásom volt, azt felvettem az alapjogi részbe.

NEGYEDIK CÍM – Alapjogok ütközése

Hú! Most olyan részhez értem, amely teljesen szűz terület, alkotmányjogi szinten egyáltalán nem szabályozott problémát kíván kezelni. Valójában nem is értem, miért hiányzik ez a rész az Alkotmányokból, amikor ez egyfajta alapjogi KRESZ lenne, amelynek feladata az egyes alapjogok egymás közti viszonyát meghatározni. Mely alapjognak van elsőbbsége a másikhoz képest és ez az előny mit is jelent. Ha egy kicsit megkapargatjuk a mindennapi élet felületét, azt hiszem nagyon egyértelműen kirajzolódna, hogy az életünk alapvetően alapjogok ütközése mentén szerveződik igaz, hogy nem tudatosan. Ez még indokoltabbá teszi a tudatos szabályozást.

Az Alaptörvény, ill. a Nizzai egyezmény összehasonlítása során azt is meg lehetett állapítani, hogy sok esetben még az alapjogok megfogalmazása is hiányzik vagy csak jogtartalom nélküli óhajokkal találkozunk. Mondjuk ebből a szempontból nézve nem kell csodálkozni azon, hogy bizonytalan alapjogok között meg sem kíséreltek valamilyen szabályozási rendszert kialakítani.

Mivel más forrásból sem ismerek ilyen jellegű szabályozást ezért azt is be kell látnom, hogy én magam ennek a hatalmas feladatnak a megoldására nem vagyok elég. Éppen ezért nem is vállalkozok másra, mint hogy kinyitok egy olyan ajtót, amelyet még tudatosan nem nyitottak ki, és megmutatom, milyen irányba kell haladni. Át lehetne ugyan nagy lépésekkel ugrani, de az biztos, hogy abból csak bokatörés származna. Aprólékosan és alaposan kell ezen az úton átmenni, azzal a tudattal, hogy ez az út vélhetően végtelen lesz.

Olyan jogász titánok kellenének a probléma megoldásához, mint pl. az ókori rómaiak közül Gaius volt, akinek a „nemo plus iuris” elvet köszönhetjük, amit a ma napig alkalmazunk – (I. fejezetben írtam róla.) Saját feltételezésem szerint vagy bírók, vagy egyetemi oktatók vannak, lesznek abban a helyzetben, hogy a sok alapjogot érintő jogeset feldolgozásával kivonják azokból a joggyakorlat magját és általános klauzulákba foglalják. Szinte biztos, hogy sok PhD dolgozat témája lesz ez a feltáratlan jogterület.

Ennyi bevezető után megkísérlek erre a síkos felületre lépni és az általam jónak tartott irányba elmozogni. Amit leírok az alábbiakban, azt az általam ismert joggyakorlatból vontam ki, vagy az általam helyesnek tartott szabályozást tartalmazza.

Jelenlegi rálátásom alapján alapvetően öt alapjog csoportot érintő alapjog ütközést és azok szabályozását tudom rögzíteni.

1. § – Az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog elsődlegessége

  1. Az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog minden egyéb alapjoggal szemben elsőbbséget élvez.
  2. Amikor az élet, ill. a személyi sérthetetlenséghez való jogok sérülnek, és azok vonatkozásában az egyes alapjogok nem tartalmaznak külön súlyozást, az alapjogok egymáshoz viszonyított sorrendjét azon háttér alapjogok szerint kell megállapítani, amelyek érvényesítése során sérült az élethez, ill. a személyi sérthetetlenséghez való jog.
  3. Viták, nézeteltérések megoldásának nem lehet eszköze élet, ill. testi épség elleni erőszak. Az életet, testi épséget sértő személyt ért sérüléshez kapcsolódó sérelemdíj iránti igényt a támadás ténye megszünteti a támadó vonatkozásában.
  4. A kölcsönös és azonos súlyú sérelmekhez kapcsolódó sérelemdíj igények, amennyiben azok között sorrendet a fenti szabályok alapján megállapítani nem lehetséges, részben, vagy teljesen kioltják egymást.
  5. Bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt személy alapjogai az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jogot kivéve korlátozhatók.

Azt hiszem nem lövök mellé, ha a sorban elsőnek és mindenek felett állónak az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való alapjogokat állítom. Vannak esetek, amikor mindenki megsérülhet. Hogy ki fizet kinek sérelemdíjat, az fogja eldönteni, kinek volt erősebb alapjoga. Szóval érthető, mennyire fontos a sorrendiség, mert alapvetően zsebre megy.

Vannak megfogalmazott sorrendek az alapjogok között is ilyen esetre, pl. az önvédelemhez való jog és a támadót ért személyi sérülés kapcsán felmerül a személyi sérthetetlenségi jog sérelme. Ott az önvédelemre megalkotott passzus maga állít sorrendet, miszerint a jogellenes támadónak a jogellenes támadás megszüntette ezeket a jogait és ebből következően az önvédelmi helyzetben lévő személy jogait kell elsődlegesnek tekinteni. Ott rögzítettem, hogy alapjogi igénye nem is lehet a támadónak.

Viszont elképzelhetők olyan alapjog párok, amelyek között nincs ilyen kizáró szabályozás, pontosabban semmilyen sincs. Erre az esetre kell elsőbbségi jogpárokat létrehozni. Erre az esetre vonatkozik a háttérjogok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Egy ostoba példa, ami elég gyakran megesik, gépkocsi elüt egy gyereket, akinek a szülője a helyszínen van. Tételezzük fel, hogy a gyerek volt minden kétséget kizáróan a baleset okozója, tehát ez a vonal rendezett. A gyerek megsérül és a kocsi is. A járművezető és a szülő között vita alakul ki, és ezt követően kölcsönös testi sértések keletkeznek összeverekedés okán. A szülő a gyerek testi épségét próbálta védeni, míg a járművezető a járműben okozott kár miatt lépett fel és okozott személyi sérülést. Mivel nincs szabályozott „elsőbbség” a két azonos sérelemokozás között, a 2. pontban leírt szabályozás szerint ilyenkor az élet, testi épség védelmét célzó sérülésokozáshoz kapcsolódó igény megelőzi a járműben keletkezett kár miatt elszenvedett személyi sérülésből eredő sérelemdíj igényt. Ettől persze független a balesettel kapcsolatos felelősségre alapozott kárigény, amely egyébként megilleti az autóst. (Szerintem értitek mennyire vékony ez a jég, ennél sokkal kifinomultabb elemzésekre van szükség.)

Amennyiben minden alapjogot érintő kapcsolatrendszert alapjogi összefüggésekből kell levezetni, akkor pontosan meg kell határozni a bűnelkövetők alapjogai korlátozásának jogalapját, amely nyilván egyfajta alapjog ütközés. Ezért került sor ennek korlátozási határokat megjelölő alapjogi rendelkezés beiktatására.

2. § – Tisztségviselők személyiségi jogainak korlátozottsága

  1. Azon személyeknek, akik bármely választott tisztségre jelöltséget vállalnak, a jelöltség bejelentésétől a jelöltség, ill. megválasztás esetén a tisztség megszűnéséig korlátozottá válnak azon személyiségi jogai, amelyek vagyonával, egészségi adataival, társadalmi kapcsolataival, a jelöltséget megelőző életvitelével kapcsolatosak.
  2. A jelöltté válást a jelölt hozzájárulásának kell tekinteni az 1. pontban megjelölt személyiség jogai korlátozását illetően.
  3. A jelöltek, ill. tisztségviselők korlátozással érintett személyiségi jogaival kapcsolatos információk adására kötelesek. Annak megtagadása, ill. valótlan tartalmú információ adása a jelöltséget, ill. a tisztségviselést megszünteti.
  4. A jelöltek, ill. a tisztségviselők személyével kapcsolatos véleménynyilvánítás, amennyiben az a jelöltséggel, ill. a tisztséggel összefüggésben történik, nem sérti a jó hírnévhez való jogot.

Minden alapjogi korlátozás esetén kell, hogy legalább másik alapjog is jelen legyen. A fenti személyiségi jogi korlátozáshoz kapcsolódó alapjog a közhivatal betöltéséhez való jog és ezzel összefüggésben a választók azon alapjoga, hogy a jelöléstől kezdődően a személyiségi jogok egy része olyan közjogi adattá válik, melynek megismeréséhez való jog szintén szabályozott alapjog. Ennek az a háttere, hogy csak olyan ember legyen jogosult mások életfeltételeivel kapcsolatos döntéseket meghozni, aki arra képes és a közvélekedés szerint arra méltó is. !!!Ez az ismeret viszont csak a személyiségi jogok mélyebb ismeretével lehet eljutni.

A másik lényeges eleme ennek az alapjog korlátozásnak a közhivatalt ellátókkal szemben gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság kiterjesztése az egyik oldalon, a közhivatalnok részéről pedig annak eltűrése. Ez nem más, mint a jelenleg is működő joggyakorlat, amelyet a Kúria alakított ki, tehát a közhivatalnok véleménytűrő kötelezettsége sokkal magasabb, mint egy átlagemberé.

Itt a magyarázatban pedig próbáltam egy levezetést adni, hogy mely alapjog ütközések állnak ennek a jelenleg is követett joggyakorlat hátterében.

3. § – Szabad véleménynyilvánítás, ill. egyéb személyiségi jogok korlátozása

  1. Mások védett alapjogainak megsértésére irányuló, vagy azt eredményező véleménynyilvánítást védett alapjogok elleni támadásnak kell tekinteni.
  2. Ilyen esetben a mások védett alapjogait sértő, támadó személy szabad véleménynyilvánításhoz való joga sérelemdíj igény nélkül korlátozható, ill. kizárható.
  3. Ezen rendelkezés hatálya alá eső, mások védett alapjogait sértő véleménynyilvánító személy alapjogai azokban az alapjogokban is sérelemdíj iránti igény nélkül korlátozás alá esnek, amely alapjogok megsértése szükségesek ahhoz, hogy a mások alapjogai elleni támadás megszüntethető, a támadó személye felkutatható és tevékenysége szankcionálható legyen.
  4. Ezen személyiségi jog korlátozások nem alkalmazhatók az ellenállási jog gyakorlásával összefüggésben.

Na, ez most egy forró téma és abszolút az életben követett gyakorlatot próbáltam néhány passzusba besűríteni. Próbáltam nagyon egzaktan fogalmazni, hogy a lehető legáltalánosabb meghatározást lehessen megalkotni.

Akkor váltsuk ezt most apró pénzre. Nagy pörgés volt az Egyesült Államokban a legutóbbi elnökválasztás kapcsán. Csaltak, nem csaltak, stb. A mondandóm szempontjából a Capitolium elleni támadás a lényeges. Mi is történt? Az Egyesült Államok regnáló elnöke a Twitteren, és más felületeken kiabálta, hogy csalás volt és annyira belelovalta a híveit ebbe a hitbe, hogy azok megtámadták a Capitoliumot, melynek során személyi sérülések és haláleset is történt. Lássuk csak mit tett a például a Twitter és a Facebook? Letiltották az elnök véleménynyilvánítási jogát a felületeiken, illetve azoknak is, akik hasonló megmozdulásra buzdítottak.

Itthon kormányzati körökben azonnal a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséről jelentek meg kommentek. Ezekből a megnyilvánulásokból számomra egyértelműen az derül ki, hogy az alapjogok összefüggéseiről halvány fogalmuk sincs a kormányzati oldalon kiabálóknak. Ezen meg azért sem csodálkozom, mert az általuk alkotott Alaptörvény a jogok egzakt megfogalmazásáig sem jutott el, nemhogy azok összefüggéseinek megértéséig.

A Twitter és a többi felület ösztönösen érzékelte, hogy a véleménynyilvánítás ilyen módon történő gyakorlása mások olyan alapjogainak megsértésére buzdít, mint az élet, a személyi sérthetetlenség, és a tulajdonhoz való jog. Ezt követően azonnal sorrendet állított és annak vesztese a véleménynyilvánítás szabadsága lett ebben a többi alapjogot sértő vonatkozásban. Mindebből az következik, hogy az élet által megalkotott sorrendiség létezik és én sem tettem mást, minthogy azt megpróbáltam egzakt módon megfogalmazni.

A személyiségi jogok korlátozásának másik elemének alapja (a támadó jogainak korlátozása) az áldozat jogainak elsődlegessége. Ezt az elvet próbáltam végigvinni minden vonatkozásban.

Az önvédelem jogánál kifejtettem, hogy jelenleg is létező, Ptk-ban rögzített elv, hogy nem minősül jogellenesnek az a károkozás, amely a károsult beleegyezésével történik. Ezt az elvet tovább görgetve állítom azt, hogy mindenki, aki bármely alapjog – pl. élet, tulajdon stb. – ellen támadást indít, – „ringbe lép” – a támadás indításával beleegyezését adja abba, hogy annak során önmaga is sérülést szenvedhet el. Márpedig ha támad, ezzel számolnia kell és így a támadás ténye eredményezi a támadó hozzájárulását saját sérelmének bekövetkezéséhez, amely ennek következtében nem tekinthető jogellenesen okozott sérelemnek, így az nem is szankcionálható.

Minderre tekintettel minden alapjog ellen intézett támadás azzal jár, hogy büntetlenül lehet korlátozni a támadó alapjogait olyan mértékben, hogy a támadása elhárítható és szankcionálható legyen. Ez a háttérmagyarázata annak, hogy például kiteszik a bűnelkövető képét az újságokba anélkül, hogy ahhoz az illető hozzájárulna, körözést adhatnak ki ellene, olyan tényt állíthatnak róla, amely súlyosan sérti a jó hírnevét, megszerezhetőek a személyi adatai, fel is használhatók, lefoglalhatják a vagyonához tartozó elemeket stb.

4. § – Tulajdonhoz való jog korlátozása

  1. A tulajdonhoz való jog korlátozását jelenti, ha a tulajdonjog bármely elemével kapcsolatos joggyakorlás lehetősége bármilyen kis időre korlátozottá válik.
  2. Ingatlannak minősülő vagyontárgyak létesítése, megóvása, állagfenntartása, ill. szükséghelyzeti igénybevétel esetén, az ehhez szükséges tevékenységek elvégzéséhez a legkevésbé korlátozó mértékben és időre sérelemdíj megfizetése nélkül korlátozottá válik a tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosának tulajdonhoz való alapjoga, feltéve hogy ezen korlátozások nem kerülnek semmilyen állami nyilvántartásban feltüntetésre.
  3. Amennyiben nem előre meghatározott rövid időre vonatkozik a tulajdonjog bármely elemének korlátozása, vagy azok bármely állami nyilvántartásban feltüntetésre kerülnek, a korlátozások csak a tulajdonos hozzájárulásának megadásával és megfelelő ellenérték megfizetése mellett lehetséges.
  4. A korlátozással érintett tulajdonos – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tulajdonát érintő, a 3. pontban meghatározott korlátozások a saját tulajdonával kapcsolatos tulajdonosi jogait oly mértékben korlátozzá, amelyek számára már nem tolerálhatóak – a tulajdonjoga korlátozásának teljes ideje alatt kérheti a tulajdonának legalább a piaci érték 2 szeres összegében történő megváltását. Amennyiben erre az igény bejelentésétől számított 6 hónapon belül nem kerül sor, a korlátozással érintett tulajdonjog korlátozása megszűnik és a korlátozott tulajdon tulajdonosának igénye keletkezik a korlátozást okozó beavatkozás megszüntetésére.
  5. Amennyiben a korlátozást okozó tevékenységet, állapotot a korlátozással érintett tulajdonos számára kedvezőbb módon és mértékben lehetséges gyakorolni, egyoldalú joga keletkezik arra, hogy ezt a kevésbé korlátozó módot alkalmazzák.

Kezdjünk egy kis jogtörivel ismét. Ha álmomból felébresztenek 5 latin szó – uti, frui, abuti, habere, possidere – azonnal eszembe jut. Ezek jelentése: (uti) használhatja (frui) gyümölcsöztetheti, (abuti) rendelkezhet a dolga felett, elidegenítheti, átörökítheti, megterhelheti a dolgot, sőt adott esetben akár megsemmisítheti, (habere) bírhatja, (possidere) birtokolhatja a dolgot, vagyis ténylegesen hatalmában tartja. Ezekből áll a római jogban kidolgozott tulajdon fogalma, tehát öt részből.

Most idézem a jelenleg hatályos Ptk-t:

5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

Amint látjátok, a római jogi felosztás 2000 éve nem változott, most is azt a felosztást használjuk, újat azóta sem találtak ki. A római jog jelenleg is élő jog, nem megdöbbentő? Engem mindig lenyűgöz, ha találkozok ilyen római jogi megoldásokkal. Még fogok ilyenekre hivatkozni.

Hogy miért vettem elő ezt a római jogi vizsgán buktató kérdést? Mert a tulajdonjog korlátozása ezen öt elem valamelyikének a teljes vagy részleges hiányát takarja.

Ez az alapjogi ütközés alapvetően a tulajdonjogot korlátozni képes egyéb jogokkal való ütközést jelenti. Elég, ha csak a szomszédjogokra gondoltok, amikor átmehettek a szomszédba, hogy a házatok hátulját karban tartsátok. Megtilthatjátok a szomszédnak, hogy olyan fát ültessen a házatok közelébe az ő területén, amely a ti házatok épségét veszélyezteti, nem alakíthatja át a saját udvarát tetszése szerint, nem vezetheti a csapadékvizet a házatokhoz stb. Az ilyen jellegű korlátozások nem jelennek meg egyetlen nyilvántartásban sem, így különösen az ingatlan-nyilvántartásban, ez időleges beavatkozás a másik tulajdonos jogaiba. Ezeket általános szabályként határozzák meg mindenkire azonos módon, tehát oda-vissza is érvényes.

Vannak ennél sokkal súlyosabb tulajdonjog korlátozások, amelyek már bekerülnek az ingatlan-nyilvántartásba, ilyenek pléldául a szolgalmi jogok, az átjárás, a víz átvezetés, vezetékjog, haszonélvezet, használat stb. !!!Például a használat joga a tulajdonjog elemei közül a birtoklás és a használat jogát zárja ki, tehát az 5 elem közül 2-t. Korábban volt perem a teleki szolgalmak közül az átjárás jogával kapcsolatban. Idegrohamot kaptam attól, hogy a bíróság nem a tulajdonos szempontjából ítélte meg az igényt és nem a tulajdonosnak, hanem a használónak jó megoldást ítélte meg. Erre tekintettel rögzítettem ebben a részben a tulajdonos jogainak elsődlegességét, amikor ilyen ütközésről van szó.

Mint látható semmi újdonság nincs ebben az összefüggésben, csak az alapjogok szintjén helyeztem el az amúgy a római jogban kimunkált tulajdonjogot korlátozó jogokat, merthogy természetesen azt is a római jogászok dolgozták ki az akkori viszonyokra vetítve.

5. § – Előnyök összevetéséből származó sorrendiség

  1. Alapjogok ütközése esetén, amennyiben azok között egyéb szabályok alapján nem állapítható meg elsőbbség, az emberek nagyobb részének javát szolgáló alapjog élvez elsőbbséget az alapjog ütközéssel érintett többi alapjoghoz képest.
  2. Alapjogok ütközése esetén, amennyiben azok között egyéb szabályok alapján nem állapítható meg elsőbbség, a jelentősebb előnyt előidéző alapjog élvez elsőbbséget az alapjog ütközéssel érintett többi alapjoghoz képest.

Elég rébuszos megfogalmazás, amellyel azt akartam leírni, hogy a nagyobb előnyt, vagy a nagyobb embertömeg javát szolgáló alapjog élvez elsőbbséget alapjog ütközés során.

Nézzünk erre példát, a jobb megértéshez. Eresszük egymásnak a tulajdonjog alapjogát és az ökolábnyom csökkentéséhez való szintén alapjogot. (Ez a páros szerintem élesben is meg fog ütközni). A tulajdonosnak olyan gyára van, amely szennyezi a környezetet, az ökolábnyomosok pedig nekimennek és korlátozni akarják a tulajdonjogát, tehát megtiltják neki, hogy korlátlanul rendelkezzen a tulajdonjogával, kizárnak olyan technológiát, amely veszélyes a környezetre. Nyilván az ökolábnyomosoknak áll a zászló ebben a viszonylatban. Ilyesmire gondoltam.

6. § – Függő jogi helyzethez kapcsolódó alapjogok másodlagossága

A bizonytalan, függő jogi helyzethez kapcsolódó alapjogok másodlagosak a maguk teljességében gyakorolt alapjogokhoz képest.

Megint egy értelmezési mankó a lehető legáltalánosabban fogalmazva. Mire is gondoltam? Ha valakinek a joga – pl. távoli rokon öröklési joga – valamitől függ, pl. egyenes ági örökös élve születésétől egyik érintett sem rendelkezik még semmilyen alapjoggal, max. valamilyen várománnyal, és ehhez képest az örökség tárgyára vonatkozóan gyakorolt valamilyen alapjog, pl. a tulajdonjog elidegenítésének joga meg kell, hogy előzze az ilyen várományhoz kötött személyek jövőbeni alapjogát.

De ide soroltam a testtel való rendelkezés jogában is kifejtettek szerint a méhmagzat jogainak másodlagosságát a szülők már létező alapjogaihoz képest. Nem kizárt, hogy meghalt személyek vonatkozásában is fel fog merülni ilyen összeütközés, és ennek a szabálynak az értelmében az élők alapjogai meg kell, hogy előzzék az elhalt személyekhez kapcsolódó jogokat.

7. § – Ellenállás jogának elsőbbsége

Az Alkotmányban szabályozott módon gyakorolt ellenállási joggal való élés során az élet és a személyi sérthetetlenség jogainak kivételével, az ellenállási jog érvényesítéséhez szükséges mértékben minden egyéb alapjog korlátozható.

Elérkeztünk az általam definiálhatónak gondolt utolsó ütközési szabályhoz, az ellenállás jogának második helyre sorolásához. Az élet és a személyi sérthetetlenség jogát kivéve minden más alapjoggal szemben előnyt élvez.

Mint már jeleztem, önálló fejezet fog szólni az ellenállási jogról és annak gyakorlásáról, de az eddigi módszer alapján nem nehéz kitalálni, hogy az ellenállás joga nem állhat másból, mint mások egyéb alapjogainak korlátozásával, mint eszközzel elérni kívánt hatás kiváltásairól. A lényeg, hogy az élethez és a testi épséghez való joghoz képest nem élvez elsőbbséget.

Végezetül felhívom a figyelmeteket egy éppen zajló alapjog ütközésről, melynek még nem lehet tudni a kimenetelét. A Covid járvánnyal kapcsolatosan eljutottunk odáig, hogy alig több mint a lakosság fele oltatta be magát.

Az alapjogi ütközés a testtel való rendelkezés – beoltást nem kérők – és a többiek – beoltottak – biztonsághoz való jogának ütközetét szemlélhetjük a „páholyból.”

Vajon meddig mer elmenni a beoltást nem kérőkkel szemben a hatalom, korlátozható-e például a szabad munkavállalás joga, a tartózkodás megválasztásának joga.

Most olvastam, hogy talán Thaiföldön kriminalizálták az ügyet és bűncselekmények akarják minősíteni az oltás elutasítását.

Az oltást nem kérők visszalőhetnek sok mindennel, pl. nem teljesült az egészséghez való joguk az által, hogy olyan vakcinát akarnak velük felvetetni, amelynek hiányos a vizsgálata, hosszú távú hatása, vagy pl. ha létezik nyájimmunitás, akkor miért akarják egyáltalán kötelezni őket oltásra, mikor ez is megvédi a többséget a beoltottakat stb. Meglátjuk.

Hát ezzel a fejezettel foglalkoztam a legtöbbet, mivel ez lesz az alapja minden további fejezet rendelkezéseinek.

Most már áttérhetünk az állam kérdéseire.