Általános bevezetés

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 29., 12:24-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Mielőtt a részletekbe mélyednénk, egy általános tájékoztatást adok a tényleges jogi anyagról és annak „használati utasításáról”.

Maga a törzsanyag jogi bikkfanyelven készült, - mert ennek a műfajnak ez a kifejezés módja.

(Próbaolvastattam a nem jogász feleségemmel, és kiderült, hogy nem ment át.)

Ezzel a tapasztalattal, annak érdekében, hogy közérthető is legyen az anyag, ezért kettébontottam az egyes fejezeteket könnyen érthető bevezetőre és a szabályozási koncepció leírására, és magára a jogi szövegre.

Mindegyik fejezetben találni fogtok egy általános bevezetőt, amelyben az érintett fejezet tárgyának általános vonatkozásairól találtok közérthető módon megfogalmazott leírást és találni fogtok ezt követően egy szabályozási koncepciót is. Ezt tekintem a közérthetőséget teljesítő magyarázatnak, mivel a jogi bikkfanyelven megfogalmazott szabályozás koncepcióját, annak magyarázatát és a szabályozás lényeges elemét és működési elveit fogjátok megtalálni közérthető módon.

Mindebből az következik, ha csak a fejezetek előtt található bevezetőt és szabályzási koncepciót olvassátok el, azokból olyan szintű információhoz juttok a részletszabályozásról, amely már elegendő lesz arra, hogy képet kapjatok az alkotmánykoncepcióm lényegéről és arról véleményt is tudjatok formálni.

A fentiekben leírt eljárás egy fejezetnél nem követhető, az „Alapjogok, alapkötelezettségek alapjogok ütközése” fejezetnél – II. Fejezet – mivel az viszonylag röviden megfogalmazott alapjogi tényállásokból épül fel, továbbá alapvetően az EU tagságunkból eredően kötelező alapjogi tényállások képezik a törzsanyagot, viszont ezen túlmenően a világ változása, ill. a speciális magyar viszonyok alapján megfogalmazott többlet tényállásokat is találni fogtok.

Ennél a fejezetnél minden egyes alapjogot önállóan kommentálom, így azokat ilyen egységenként kellene olvasni is, de megéri, mert sok meglepő tényállással fogtok találkozni.

Magáról a koncepcióról általánosságban annyit írnék a bevezetőben, hogy igyekeztem a mindenki által ismert szervezeteket, struktúrákat megőrizni, viszont azok tartalmát, és működési elveit teljesen átalakítottam.

A koncepción végig vonuló elvek a következők:

  • Az alapjogok és az alapkötelezettségek képezik az egész koncepció alapját, minden egyéb szervezet, eljárás ezek köré van kalibrálva, ez biztosítja a koncepció egységességét
  • Mindenkit azonos felelősség terhel a miniszterelnöktől a bírókon keresztül a kétkezi munkásokig, amely felelősség egyszerűen érvényesíthető bárkiről is legyen szó
  • A választópolgárok összessége (nép) az egyetlen olyan erő, amely alkotmányozásra jogosult és ezt a jogát nem ruházhatja át (most ezt a jogot az Országgyűlés bitorolja)
  • A szimpátiaszavazást, amely a jelenlegi országgyűlési választások alapvonása felszámolja a koncepcióm, kizárólagosan olyan előre megfogalmazott, határidőkkel és eredményelvárásokkal rendelkező pártprogramokra lehet szavazni, amelyekből kötelezően kormányprogram lesz határidőkkel és eredményelvárásokkal, melyek betartása szankciókkal biztosított, mely szankciókat mi magunk is jogosultak leszünk érvényesíteni
  • Eltűnnek a koncepciómból az egyéni képviselők, kizárólagosan pártprogramokra lehet szavazni
  • Mi választópolgárok a jelenlétünket és az általunk képviselt erőt mind a választásokon, mind két választás között fenntartjuk és a koncepcióm megteremti ennek a szervezeti hátterét
  • A kormányerő kormányoz, az ellenzék ellenőriz, mindkét funkcióban mindkét erő teljes felelősséggel és jogkörrel rendelkezik. Az ellenzék szankcionálási jogot is kap az ellenőrzési jogának érvényesítése érdekében
  • Összesen hat olyan önálló és független szervezetet tartalmaz a koncepcióm, - Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Államügyész és hivatala, Választási Bizottság, Országos Bírósági Hivatal, Médiatanács, amely alkotmányos szabályozást kap, így azokat kiemeli a napi politikai csatározásokból, mivel ezek a szervezetek általánosan, mindenkire kiható és alapvető, pártpolitika felett álló ügyeket szabályoz, ezért kapott ilyen súlyú szabályozást.

A fenti általánosságban megfogalmazott elveket apró pénzre az egyes fejezetekben váltottam és a koncepció leírása során találjátok azok részleteit.

Végezetül készítettem egy ajánlást is arra nézve, hogyan, milyen technikák felhasználásával lehetséges visszaszerezünk az alkotmányozás jogát, amely ugyan nem része az alkotmánykoncepciónak, de az ahhoz vezető út vélhetően ugyanolyan fontos, mint maga a koncepció.

Ennyi bevezetés után akkor kezdjünk bele a koncepcióba, indulásként a „Preambulummal” nyitok.