XV. FEJEZET - Szükséghelyzeti jogrend, kormányzás - Laptörténet

Kincses: /* Bevezető */

2021-09-14T16:20:04Z

Bevezető

← Régebbi változat		A lap 2021. szeptember 14., 16:20-kori változata
9. sor:		9. sor:
	* veszélyhelyzet		* veszélyhelyzet

	Nem számoltam össze, de ha intézményt nézünk ez a leghosszabban szabályozott rész az Alaptörvényben. Remélem értitek, hogy miért. Annyi helyzetet szabályoz, amivel akár mondva-csinálva, vagy provokáció alapján élhet a mi „fenevadunk”, ~~hogy~~ valójában megteremtette a diktatúra kormányzás alapjogi hátterét. Ez komoly fenyegetés az összes demokratikus értékre.		Nem számoltam össze, de ha intézményt nézünk ez a leghosszabban szabályozott rész az Alaptörvényben. Remélem értitek, hogy miért. Annyi helyzetet szabályoz, amivel akár mondva-csinálva, vagy provokáció alapján élhet a mi „fenevadunk”, ezzel valójában megteremtette a diktatúra kormányzás alapjogi hátterét. Ez komoly fenyegetés az összes demokratikus értékre.

	Ezek nagyobb része teljesen felesleges, nem véletlenül az.		Ezek nagyobb része teljesen felesleges, nem véletlenül az.
28. sor:		28. sor:
	# ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.''		# ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.''
	# ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''		# ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''
	# ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán ~~belül~~. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''		# ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belüli teljesítési határidővel. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''

	== '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==		== '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==

Kincses: /* III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái */

2021-08-17T17:25:40Z

III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái

← Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 17., 17:25-kori változata
44. sor:		44. sor:
	# ''A köztársasági elnököt a szükséghelyzeti joggyakorlással összefüggésben az Alkotmányban meghatározott jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségei megsértésével, ill. mulasztásával összefüggésben az egyéb tevékenységével kapcsolatosan megállapított sérelemdíj felelősség kétszeres összege terheli, mellyel kapcsolatos eljárás a szükséghelyzet megszűnését követő 180 napon túl elévülési időn belül indítható meg bármely választópolgár által.''		# ''A köztársasági elnököt a szükséghelyzeti joggyakorlással összefüggésben az Alkotmányban meghatározott jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségei megsértésével, ill. mulasztásával összefüggésben az egyéb tevékenységével kapcsolatosan megállapított sérelemdíj felelősség kétszeres összege terheli, mellyel kapcsolatos eljárás a szükséghelyzet megszűnését követő 180 napon túl elévülési időn belül indítható meg bármely választópolgár által.''
	# ''Az Alkotmánybíróság a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg 5 tagú szükséghelyzeti tanácsot hoz létre, melyet folyamatosan működtet a szükséghelyzet időtartama alatt.''		# ''Az Alkotmánybíróság a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg 5 tagú szükséghelyzeti tanácsot hoz létre, melyet folyamatosan működtet a szükséghelyzet időtartama alatt.''
	# ''A köztársasági elnök rendeleteit utólagos kontrollra azok meghozásával egyidejűleg be kell mutatni az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának, amely azt megvizsgálja és az alábbi döntések meghozatalára jogosult a bemutatástól számított 48 órán belül:''		# ''A köztársasági elnök rendeleteit utólagos kontrollra azok meghozásával egyidejűleg be kell mutatni az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának, amely azt megvizsgálja és az alábbi döntések meghozatalára jogosult a bemutatástól számított 48 órán belül:''<br />''a) tudomásul veszi és a rendeletet ellenjegyzi, mely esetben a meghozott rendeletet szükségesnek és arányosnak tekinti''<br />''b) felhívja a köztársasági elnököt az érintett rendelet módosítására, kiegészítésére, pontosítására amennyiben annak meghozatala indokolt volt ugyan, de a szabályozás nem egyértelmű, visszaélésre is lehetőséget biztosít. Amennyiben a módosításra megadott határidő alatt a rendelet nem kerül módosításra annak hatálya a határidő beálltával megszűnik''<br />''c) a meghozott rendelet hatályát időben, tárgyában vagy területileg korlátozza, mely korlátozást követően a rendelet a korlátozás tárgyát illetően hatályát veszti, az nem alkalmazható a meghatározott határidőt követően''<br />''d) a meghozott rendelet, intézkedés hatályát azonnali hatállyal megszünteti, mely a határozat kihirdetésével lép hatályba. Ilyen döntés hozatalára akkor jogosult az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsa, ha a szükséghelyzet felszámolásához az nem szükséges, aránytalanul korlátozza az alapjogokat, annak célja nem függ össze a szükséghelyzet felszámolásával''

	''a) tudomásul veszi és a rendeletet ellenjegyzi, mely esetben a meghozott rendeletet szükségesnek és arányosnak tekinti''

	''b) felhívja a köztársasági elnököt az érintett rendelet módosítására, kiegészítésére, pontosítására amennyiben annak meghozatala indokolt volt ugyan, de a szabályozás nem egyértelmű, visszaélésre is lehetőséget biztosít. Amennyiben a módosításra megadott határidő alatt a rendelet nem kerül módosításra annak hatálya a határidő beálltával megszűnik''

	''c) a meghozott rendelet hatályát időben, tárgyában vagy területileg korlátozza, mely korlátozást követően a rendelet a korlátozás tárgyát illetően hatályát veszti, az nem alkalmazható a meghatározott határidőt követően''

	''d) a meghozott rendelet, intézkedés hatályát azonnali hatállyal megszünteti, mely a határozat kihirdetésével lép hatályba. Ilyen döntés hozatalára akkor jogosult az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsa, ha a szükséghelyzet felszámolásához az nem szükséges, aránytalanul korlátozza az alapjogokat, annak célja nem függ össze a szükséghelyzet felszámolásával''

	# ''Amennyiben az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának működése a köztársasági elnöknek felróható okból nem biztosított, és ezt az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának bármely tagja bármilyen módon bejelenti, a szükséghelyzetet megszűntnek kell tekinteni, a köztársasági elnök a továbbiakban semmilyen szükséghelyzeti intézkedést sem hozhat, intézkedései végrehajtását mindenki köteles megtagadni.''		# ''Amennyiben az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának működése a köztársasági elnöknek felróható okból nem biztosított, és ezt az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának bármely tagja bármilyen módon bejelenti, a szükséghelyzetet megszűntnek kell tekinteni, a köztársasági elnök a továbbiakban semmilyen szükséghelyzeti intézkedést sem hozhat, intézkedései végrehajtását mindenki köteles megtagadni.''

Kincses: /* I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma */

2021-08-17T17:25:02Z

I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma

← Régebbi változat		A lap 2021. augusztus 17., 17:25-kori változata
24. sor:		24. sor:
	== '''I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma''' ==		== '''I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma''' ==

	# ''Szükséghelyzet bekövetkezik''		# ''Szükséghelyzet bekövetkezik''<br />''a) hadiállapot kinyilvánítása esetén, külső támadás, vagy azzal való fenyegetés okán''<br />''b) a hatalmat az Alkotmányban meghatározott eljárási rend figyelmen kívül hagyásával, megszerezni kívánó, fegyvert használó személyek, több megyére kiterjedő akciója esetén, feltéve, hogy a fegyverhasználat nem a végrehajtó hatalom meg nem engedett fegyverhasználatával összefüggésben keletkezett önvédelmi helyzetből származik''<br />''c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi, közegészségügyi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amennyiben azok hatása legalább három megyére kiterjed''<br />''Szükséghelyzet a fentiekben megjelölt esetekben is csak akkor állapítható meg, ha azok kezelésére nem elegendőek a kormány rendelkezésére álló eszközök, ill. alapjogi korlátozások válnak szükségessé.''

	''a) hadiállapot kinyilvánítása esetén, külső támadás, vagy azzal való fenyegetés okán''

	''b) a hatalmat az Alkotmányban meghatározott eljárási rend figyelmen kívül hagyásával, megszerezni kívánó, fegyvert használó személyek, több megyére kiterjedő akciója esetén, feltéve, hogy a fegyverhasználat nem a végrehajtó hatalom meg nem engedett fegyverhasználatával összefüggésben keletkezett önvédelmi helyzetből származik''

	''c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi, közegészségügyi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amennyiben azok hatása legalább három megyére kiterjed''

	''Szükséghelyzet a fentiekben megjelölt esetekben is csak akkor állapítható meg, ha azok kezelésére nem elegendőek a kormány rendelkezésére álló eszközök, ill. alapjogi korlátozások válnak szükségessé.''

	# ''Szükséghelyzetet a köztársasági elnök hirdeti ki, mely előtt köteles beszerezni az Országgyűlés elnökének a kormányfőnek, és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulását, melynek elmulasztása esetén szükséghelyzet nem állapítható meg, kivéve ha az érintettek hozzájárulása a szükséghelyzetből eredő, vagy bármely egyéb okból 24 órán belül nem szerezhető be. Ilyen esetben a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy az érintett valamely közjogi méltóság hozzájárulását megkísérelte beszerezni, de az milyen okból hiúsult meg. A hozzájárulások megszerzését gátló okok keletkezése nem lehet felróható a köztársasági elnöknek. Ilyen esetben hatálytalanok a köztársasági elnök intézkedései.''		# ''Szükséghelyzetet a köztársasági elnök hirdeti ki, mely előtt köteles beszerezni az Országgyűlés elnökének a kormányfőnek, és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulását, melynek elmulasztása esetén szükséghelyzet nem állapítható meg, kivéve ha az érintettek hozzájárulása a szükséghelyzetből eredő, vagy bármely egyéb okból 24 órán belül nem szerezhető be. Ilyen esetben a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy az érintett valamely közjogi méltóság hozzájárulását megkísérelte beszerezni, de az milyen okból hiúsult meg. A hozzájárulások megszerzését gátló okok keletkezése nem lehet felróható a köztársasági elnöknek. Ilyen esetben hatálytalanok a köztársasági elnök intézkedései.''
	# ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.''		# ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.''
	# ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''		# ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''
	# ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belül. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''		# ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belül. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''

	== '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==		== '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==

Kincses: Új oldal, tartalma: „== '''Bevezető''' == Csak felsorolom ebben a kategóriában a jelenlegi Alaptörvény mit szabályoz: * rendkívüli állapot * szükségállapot * megelőző védelm…”

2021-08-17T17:24:13Z

Új oldal, tartalma: „== '''Bevezető''' == Csak felsorolom ebben a kategóriában a jelenlegi Alaptörvény mit szabályoz: * rendkívüli állapot * szükségállapot * megelőző védelm…”

Új lap

== '''Bevezető''' ==
Csak felsorolom ebben a kategóriában a jelenlegi Alaptörvény mit szabályoz:

* rendkívüli állapot
* szükségállapot
* megelőző védelmi helyzet
* Terror veszélyhelyzet
* váratlan támadás
* veszélyhelyzet

Nem számoltam össze, de ha intézményt nézünk ez a leghosszabban szabályozott rész az Alaptörvényben. Remélem értitek, hogy miért. Annyi helyzetet szabályoz, amivel akár mondva-csinálva, vagy provokáció alapján élhet a mi „fenevadunk”, hogy valójában megteremtette a diktatúra kormányzás alapjogi hátterét. Ez komoly fenyegetés az összes demokratikus értékre.

Ezek nagyobb része teljesen felesleges, nem véletlenül az.

== '''Szabályozási koncepció''' ==
Az „Én Alkotmányom” szabályozási koncepciója rendkívül egyszerű.

* Elsődlegesen csak azokat a helyzeteket tekinti szükséghelyzetnek, amelyet a végrehajtó hatalom a saját eszközrendszerével, feladatszerűen nem tud ellátni és alapjogi érintettséget kell, hogy kapjon a kormányzás. Azt azért látni kell, hogy pl. terrorveszély esetén egyetlen nyugati demokrácia sem alkalmazott eddig különleges jogrendet, ugyanez vonatkozik pl. az árvizekre is. De pl. a járványhelyzet olyan állapot, amelyben alapjogi korlátozásokat kellett alkalmazni, ez viszont már valóban túlment a köznapi kormányzás eszközrendszerén, ez egy valódi szükséghelyzet.
* Miután meghatároztam a szükséghelyzet fogalmát, ezt követően a köztársasági elnök kapja meg azt a szerepet, amelyet az egyszemélyes irányítás megkíván és nem a kormány, mivel a választók általános képviseletét a köztársasági elnök látja el.
* Alapjogi korlátozásokra is csak neki van ennél fogva felhatalmazása.
* A kormány és minden eszközrendszere ettől kezdve köztársasági elnök eszközrendszerévé válik. Nyilván ennek a helyzetnek az a következménye, hogy olyan személyt kell erre a posztra megválasztani, aki képes megfelelni a szükséghelyzeti elvárásoknak. (Mint a római kor diktatúrájában az egyes különálló jogköröket koncentrálom egy kézbe a köz érdekében megfelelő garanciák mellett.)
* Természetesen nem maradhat kontroll nélküli a köztársasági elnök hatalma ilyen helyzetben sem. Egyrészt felelőssége megemelkedik, a terhére alapesetben megállapított sérelemdíj a kétszeresére nő, ami a személyes korlátokat igyekszik megteremteni, de ennél sokkal lényegesebb, hogy a szükséghelyzet kinyilvánítását követően az Alkotmánybíróság ellenőrzési joga megnyílik és ebből a célból 5 tagú állandó tanácsot hoz létre és tart fenn. A tanácsnak utólagos jóváhagyó hatalma van, amit a rendeletek kiadásától számított 3 napon belül köteles gyakorolni. Tehát a rendkívüli helyzet miatt a rendeletek életbe lépését megakadályozni ugyan nem tudja, viszont az utólagos jóváhagyás intézményével azok hatályát le tudja rövidíteni, fel tudja függeszteni, tehát szinte azonnali jogvédelmet képes ez az eljárás biztosítani.

== '''I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma''' ==

# ''Szükséghelyzet bekövetkezik''

''a) hadiállapot kinyilvánítása esetén, külső támadás, vagy azzal való fenyegetés okán''

''b) a hatalmat az Alkotmányban meghatározott eljárási rend figyelmen kívül hagyásával, megszerezni kívánó, fegyvert használó személyek, több megyére kiterjedő akciója esetén, feltéve, hogy a fegyverhasználat nem a végrehajtó hatalom meg nem engedett fegyverhasználatával összefüggésben keletkezett önvédelmi helyzetből származik''

''c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi, közegészségügyi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amennyiben azok hatása legalább három megyére kiterjed''

''Szükséghelyzet a fentiekben megjelölt esetekben is csak akkor állapítható meg, ha azok kezelésére nem elegendőek a kormány rendelkezésére álló eszközök, ill. alapjogi korlátozások válnak szükségessé.''

# ''Szükséghelyzetet a köztársasági elnök hirdeti ki, mely előtt köteles beszerezni az Országgyűlés elnökének a kormányfőnek, és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulását, melynek elmulasztása esetén szükséghelyzet nem állapítható meg, kivéve ha az érintettek hozzájárulása a szükséghelyzetből eredő, vagy bármely egyéb okból 24 órán belül nem szerezhető be. Ilyen esetben a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy az érintett valamely közjogi méltóság hozzájárulását megkísérelte beszerezni, de az milyen okból hiúsult meg. A hozzájárulások megszerzését gátló okok keletkezése nem lehet felróható a köztársasági elnöknek. Ilyen esetben hatálytalanok a köztársasági elnök intézkedései.''
# ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.''
# ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''
# ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belül. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''

== '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==

# ''Szükséghelyzet ideje alatt a köztársasági elnök az Országgyűlés és a kormány hatáskörében eljárva rendeletalkotás útján hozza meg a szükséges intézkedéseket, melyeket azonnal kihirdet. A Köztársaság Elnök szükséghelyzeti rendeletei azonnali végrehajtandók.''
# ''Szükséghelyzeti jogrend alatt az Alkotmány nem módosítható, az abban foglalt alapjogok a szükségállapot megszüntetése érdekében és csak olyan mértékben korlátozhatók, amelyek szükségesek a szükséghelyzet leküzdéséhez és más módon az nem érhető el.''
# ''Szükséghelyzeti kormányzás során a köztársasági elnök hatáskörébe kerülnek a kormány rendelkezésére álló eszközök, valamint a honvédelem személyi és eszközállománya, szükség szerint veszi azokat igénybe azzal, hogy a honvédségi eszközök akkor vehetők igénybe, amikor az egyéb fegyveres fellépésre jogosult szervezetek nem képesek a szükséghelyzet megszüntetéséhez kellő hatás kifejtésére.''
# ''Hadi állapottal kapcsolatos szükséghelyzetben a Köztársasági Elnök főparancsnoki jogait a Magyar Honvédség Egyesített Vezérkarán keresztül gyakorolja. Kinevezi a hadműveletekért felelős főparancsnokot, aki a vezérkarral egyeztetve hozza meg a szükséges döntéseket, adja ki a hadműveleti parancsokat.''
# ''A szükséghelyzet felszámolása érdekében a köztársasági elnök a szükséges mértékben jogosult határozott időre megállapítani valamely jogszabály hatályának felfüggesztését, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.''
# ''A szükséghelyzet megszűnésével a szükséghelyzeti normák is hatályukat vesztik. A szükséghelyzeti jogalkalmazással, ill. jogalkotással okozott károkat a szükséghelyzet megszűnését követő 90 napon belül fel kell mérni és további 90 nap alatt kártalanítani kell az érintetteket.''

== '''III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái''' ==

# ''A köztársasági elnök a szükséghelyzeti rendeletalkotás és kormányzás jogát csak olyan mértékben gyakorolhatja, amely minimálisan szükséges a szükséghelyzet felszámolásához. A köztársasági elnök szükséghelyzeti jogkörének gyakorlása nem terjedhet ki olyan területekre, jogviszonyokra, amelyek nincsenek hatással a szükséghelyzet megszüntetésére.''
# ''A köztársasági elnököt a szükséghelyzeti joggyakorlással összefüggésben az Alkotmányban meghatározott jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségei megsértésével, ill. mulasztásával összefüggésben az egyéb tevékenységével kapcsolatosan megállapított sérelemdíj felelősség kétszeres összege terheli, mellyel kapcsolatos eljárás a szükséghelyzet megszűnését követő 180 napon túl elévülési időn belül indítható meg bármely választópolgár által.''
# ''Az Alkotmánybíróság a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg 5 tagú szükséghelyzeti tanácsot hoz létre, melyet folyamatosan működtet a szükséghelyzet időtartama alatt.''
# ''A köztársasági elnök rendeleteit utólagos kontrollra azok meghozásával egyidejűleg be kell mutatni az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának, amely azt megvizsgálja és az alábbi döntések meghozatalára jogosult a bemutatástól számított 48 órán belül:''

''a) tudomásul veszi és a rendeletet ellenjegyzi, mely esetben a meghozott rendeletet szükségesnek és arányosnak tekinti''

''b) felhívja a köztársasági elnököt az érintett rendelet módosítására, kiegészítésére, pontosítására amennyiben annak meghozatala indokolt volt ugyan, de a szabályozás nem egyértelmű, visszaélésre is lehetőséget biztosít. Amennyiben a módosításra megadott határidő alatt a rendelet nem kerül módosításra annak hatálya a határidő beálltával megszűnik''

''c) a meghozott rendelet hatályát időben, tárgyában vagy területileg korlátozza, mely korlátozást követően a rendelet a korlátozás tárgyát illetően hatályát veszti, az nem alkalmazható a meghatározott határidőt követően''

''d) a meghozott rendelet, intézkedés hatályát azonnali hatállyal megszünteti, mely a határozat kihirdetésével lép hatályba. Ilyen döntés hozatalára akkor jogosult az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsa, ha a szükséghelyzet felszámolásához az nem szükséges, aránytalanul korlátozza az alapjogokat, annak célja nem függ össze a szükséghelyzet felszámolásával''

# ''Amennyiben az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának működése a köztársasági elnöknek felróható okból nem biztosított, és ezt az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának bármely tagja bármilyen módon bejelenti, a szükséghelyzetet megszűntnek kell tekinteni, a köztársasági elnök a továbbiakban semmilyen szükséghelyzeti intézkedést sem hozhat, intézkedései végrehajtását mindenki köteles megtagadni.''