https://azenalkotmanyom.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kincses 2026-05-22T18:58:44Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.36.0 https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=327 2021-10-17T06:09:14Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #333333;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: &quot;\201D&quot;;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 5px;<br /> top: 40px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=326 2021-10-17T06:06:56Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #333333;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: &quot;\201D&quot;;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 5px;<br /> top: 40px;<br /> }<br /> <br /> .page-Main_Page #contentSub { display: none }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=325 2021-09-16T15:47:33Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1350x1350px|Balra az Egyesült Királyság parlamentjének épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra pedig a magyar országgyűlés épülete (Országház) és az Aranybulla (1222).]]<br /> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> A záró részben pedig levezetem, hogyan lehetséges jogszerű eszközökkel a hatalom kihagyása mellett létrehozni egy olyan Alkotmányt, ami kizárólag a mi érdekeinket szolgálja. Nem kell hozzá más csak a saját elhatározásunk.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&diff=324 2021-09-16T15:44:55Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>* Bemutatkozás<br /> ** Kezdőlap|Kezdőlap<br /> * Bevezető<br /> ** Általános_bevezetés|Általános bevezetés<br /> ** Preambulum|Preambulum<br /> * I. FEJEZET<br /> ** I._Fejezet_-_Alkotmány_létrehozása,_módosítása|Alkotmány létrehozása, módosítása<br /> * II. FEJEZET<br /> ** II._Fejezet_-_Alapjogok,_alapkötelezettségek,_alapjogok_ütközése|Alapjogok, Alapkötelezettségek, Alapjogok ütközése<br /> * III. FEJEZET<br /> ** III._Fejezet_-_Magyar_Állam_-_Általános_Szabályok|Magyar Állam - Általános Szabályok<br /> * IV. FEJEZET<br /> ** IV._Fejezet_-_Országgyűlés|Országgyűlés<br /> * V. FEJEZET<br /> ** V._FEJEZET_-_Köztársasági_Elnök|Köztársasági Elnök<br /> * VI. FEJEZET<br /> ** VI._FEJEZET_-_Kormány|Kormány<br /> * VII. FEJEZET<br /> ** VII._FEJEZET_-_Választási_Bizottság|Választási Bizottság<br /> * VIII. FEJEZET<br /> ** VIII._FEJEZET_-_Államügyész_és_hivatala|Államügyész és hivatala<br /> * IX. FEJEZET<br /> ** IX._FEJEZET_-_Alkotmánybíróság|Alkotmánybíróság<br /> * X. FEJEZET<br /> ** X._FEJEZET_-_Állami_Számvevőszék|Állami Számvevőszék<br /> * XI. FEJEZET<br /> ** XI._FEJEZET_-_Bíróságok,_Országos_Bírósági_Hivatal,_bíráskodás_elvei|Bíróságok, Országos Bírósági Hivatal, bíráskodás elvei<br /> * XII. FEJEZET<br /> ** XII._FEJEZET_-_Magyar_Nemzeti_Bank|Magyar Nemzeti Bank<br /> * XIII. FEJEZET<br /> ** XIII._Fejezet_-_Helyi_Önkormányzatok|Helyi Önkormányzatok<br /> * XIV. FEJEZET<br /> ** XIV._FEJEZET_-_Média,_Médiatanács|Média, Médiatanács<br /> * XV. FEJEZET<br /> ** XV._FEJEZET_-_Szükséghelyzeti_jogrend,_kormányzás|Szükséghelyzeti jogrend, kormányzás<br /> * XVI. FEJEZET<br /> ** XVI._FEJEZET_-_Ellenállási_jog_gyakorlása|Ellenállási jog gyakorlása<br /> * Végszó<br /> ** Alkotmányozás_jogának_visszaszerzése|Alkotmányozás jogának visszaszerzése</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XI._FEJEZET_-_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gok,_Orsz%C3%A1gos_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi_Hivatal,_b%C3%ADr%C3%A1skod%C3%A1s_elvei&diff=323 2021-09-16T15:43:43Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>„A hiányzó láncszem problémájával”<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> Ez az egyetlen rendszerelem, amelytől felmegy az agyvizem. Az életem megrontója, szóval nem egykönnyen tudom semlegesen kezelni, ettől függetlenül szeretnék egy olyan rendszert felvázolni, amelyben minimálisra lehet azokat az agyvízemelő hatásokat csökkenteni, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdenem. Őszinte leszek. Ez az a rendszer, ami miatt az egész koncepcióm megszületett, mivel több, mint 30 éve küzdök azokkal a rendszerproblémákkal, amelyekre egy fajta megoldást kínál a koncepcióm.<br /> <br /> Ennyi személyes megjegyzést követően vágjunk bele a probléma lényegébe.<br /> <br /> Elsőként azt az alapkérdést kell feltenni. Jó-e ha a magyart pereskedő nemzetnek tekintik?<br /> <br /> Abból a szempontból mindenképpen, hogy az önbíráskodás helyett próbálunk civilizált vitamegoldást látni a rendszer működésében. A baj csak az, hogy ugyanannyi sérelmet keletkeztet, mint amennyit megold. De vajon a jelenlegi felgyorsult életvitel milyen jövőt szán a rendszernek?<br /> <br /> Van ezzel kapcsolatban két meglepő infóm, legalábbis nekem meglepő, de csak az egyikről van közvetlen tudomásom, a másikról nincs, így az infó megalapozottságát sem tudom ellenőrizni.<br /> <br /> A nem ellenőrzött infó szerint az USA-ban jelentősen lezuhant a polgári perek száma. Az okot, ha igaz, a pénzben kell keresni. Ott nagyon drága játék a pereskedés. Állítólag erre alapozottan készítettek néhány olyan szoftvert, amelybe feltöltötték az USA esetjogát, és aki hozzáférést kap a programhoz és feltölti a saját jogesetét, a szoftver megmondja, hogy az USA esetjoga alapján milyen ítéletre számíthat. Mindennek következtében peren kívüli egyezségek formájában oldják meg a jogvitákat, egy csomó pénzt, időt, stresszt megspórolva. Alapvetően azért gondolkodtam el ezen az infón, mert egy precedens rendszerű ítélkezési gyakorlatról beszélünk, ezért nagyon nehezen tudok elképzelni olyan szoftvert amely ezt a hatalmas joganyagot úgy tudja feldolgozni, hogy abból lekérdezhető robotbíró szülessen. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a római jog is hasonlóan precedens jog volt és jelenleg feldolgozott római jogon alapulnak a polgárjogi megoldásaink, akkor nem elképzelhetetlen ez a megoldás. Szóval nem tudom, de nagyon érdekes lenne ez az irány.<br /> <br /> A másik félig ellenőrzött infóm szerint a német polgári peres ügyek több mint 90% arányban egyezséggel zárulnak. Ezt a neten olvastam. Nafene, megszelídültek volna a németek, akik nem igazán erről voltak híresek az utóbbi évszázadban. Hát nem egészen így működik, ezt onnan tudom, hogy meg kellett várjunk egy itthon indított perhez egy németországi ítéletet, legalábbis azt vártuk. E helyett valóban kaptunk egy egyezséget, holott nem ezzel volt az ottani ügyvéd elengedve. Mivel nem értettem a helyzetet, magyarázatot kértem. A válasz egyszerű volt. A bíró közölte, hogy ez lesz az ítélet, meghozhatja azt úgy is, csak annak jóval nagyobb lesz a költségvonzata, ha mindezt egyezségben rendezik, akkor töredék költségből megússzák. Ez a prózai valóság, ismét a pénz.<br /> <br /> Induljunk ki ebből a két infóból, amiből viszont nekem az jön le, ha az érintetteknek érdekük fűződik hozzá hajlandóak egyezséggel rendezni a vitáikat hosszú és drága pereskedés helyett. Nekem tetszene egy ilyen jövőkép és nem titkoltan az a célja a bírósági koncepciómnak, hogy ebbe az irányba terelje az embereket. Hogy miért szeretném ezt ügyvédként? Mert a koncepcióm lelkét az a kívánalom adja, hogy mindenki a maga életének a kovácsa, magáról gondoskodik, és ezen keresztül az egész társadalmat fenntartja. Ne várja el egy kívülállótól, hogy az oldja meg a problémáit, mert az sosem lesz olyan jó, mintha maga tenné. Ügyvédként pedig biztos találunk megfelelő feladatokat, itt van mindjárt az eddig ismeretlen sérelemdíj felelősségi eljárások potenciális tömege.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> Akkor térjünk át az agyvíz problémámra. 2016-ban elfogadták az új polgári perrendtartást, amely bevezetett egy új intézmény az un. anyagi pervezetést. A célja ennek az lenne az elmondottak szerint, hogy megelőzze az un. zsákbamacska ítéleteket, az olyan ítéleteket, amire egyik fél sem számított. Ezért a bírónak lehetővé tette, hogy a tévelygő feleket olyan irányba terelje, amely a keresettel elérni kívánt irányba vezet. Hogy működik? Hát nem igazán tudja senki. Álljon itt egy agyvizes ügyem e körben.<br /> <br /> Battonyai Járásbíróság még folyamatban lévő ügyem. Az első tárgyaláson közölte velem, felperessel a bíró, hogy „ügyvéd Úr nem jó a kereset” mindezt anyagi pervezetés keretében. A kérdésemre, hogy miért nem a válasz: „Azt nem mondhatom meg.” Ezzel aztán ki voltam segítve anyagi pervezetésileg. „Akkor változtatok vagy sem a kereseten?” Ezek után közöltem, hogy nem. El is utasította. Kíváncsi voltam mit néztem be, de hálistennek nem én beszéltem hülyeséget, hanem a bíró. Ráadásul ezt nem én mondtam, hanem a törvényszék, fellebbezés alapján és visszaadták neki új érdemi tárgyalásra. A megismételt tárgyaláson mivel fogadott a bíró: „Ügyvéd Úr nehogy azt higgye, hogy más ítéletet fogok hozni!.” Miért is vagyok ott, miért is vettem elő a tollat egy pillanatra is, ha úgyis mindegy? Remélem kezditek érteni azt a szélmalomharcot, amit napi rendszerességgel vagyunk kénytelenek vívni, hát ettől megy fel az agyvizem.<br /> <br /> Lássuk a másik példát a Gyulai Járásbíróságon, ahol az ügyben én voltam az alperes. A felperesi pályán elég szűk mozgástere maradt az ügyfelemnek, ezért nyitottam egy másik frontvonalat, amely alkalmasnak látszott az ügyfelem által elérni kívánt eredmény eléréséhez. Mindkét jogi álláspont a saját rendszerében működőképes, viszont így egy pályán King-Kong vagy Godzila az erősebb? Ehhez már kell a bíró. A csirkés játékot alapul véve a kollégám rántotta el hamarabb a kormányt, felpattant és anyagi pervezetést kért a bírótól a két eltérő jogi érvrendszer egymáshoz való viszonyáról. A bíró a maga lassú, megfontolt, nyugodt stílusában csípőből elmondta a két jogi érvrendszerrel kapcsolatos jogszabályi és joggyakorlati helyzetet teljesen hitelesen. Igaz, hogy ennek következtében nekem kellett kukáznom az érvrendszerem egyik felét, de mellbevágott, hogy ezt így is lehetne, nem úgy, mint Battonyán.<br /> <br /> A koncepcióm egyik alappillérévé vált ez a technika, csak nem akkor, nem ott és nem úgy, de erről később. Mi lett az eredmény? A bíróság kávézójában leültünk és körvonalazódott egy egyezség, amely azóta már meg is született, nemrég kaptam meg a per megszűnéséről is a végzést. Mint látható kényszer nélkül is létre lehet hozni a felek között az egyezséget, amely alapvetően a bíráskodás alapcélja lenne a koncepcióm szerint.<br /> <br /> Lássuk akkor azokat a fennálló problémákat, amelyeket mindenképpen ki kell küszöbölni a rendszerből. Az „igazságszolgáltatás” hatalmi elven működik, sem igazság sem szolgáltatás nincs benne. A rendszert alkalmassá kell tenni ahhoz, hogy keresse meg az egyedi igazságot és ezt valóban szolgáltatásként nyújtsa.<br /> <br /> A legdurvább hatalmi megnyilvánulás a bíró kizárására kitalált eljárási rend. Személyes sértésként élik meg, amikor azt állítom a bíróról, hogy elfogult, tisztességes eljárás lefolytatása nem várható el tőle, ezért kérem a kizárását az ügyből. Az eljárás ilyenkor az, hogy egy másik bíró megkérdezi a bírót, tessék mondani tényleg elfogult tetszik lenni? A válasz természetesen nem, és a másik bíró ennek alapján elutasítja a kizárási indítványt. Külön bájt ad a rendszernek, ha a kizárási indítványt az elnök ellen adom be és egy beosztott bíró bírálja el azt a fenti módon. Ez történt nemrég az Orosházi Járásbíróságon. A gyanúm természetesen beigazolódott a bíró elfogultságáról, a Kúriánál tart éppen az ügy.<br /> <br /> Mit üzen ez az eljárás? A bíró szava mindenkinél többet ér, tényleges vizsgálat helyett valójában a középkorban elfogadott bizonyítási eszközt az „esküt” alkalmazzák. Megalázó kiszolgáltatottságot eredményez, ezt gyökeresen fogom kiirtani a rendszerből.<br /> <br /> A bíró is emberből van, tele van tulajdonságokkal, érzelmekkel, előítéletekkel, meggyőződésekkel stb., amelyeket le kellene győznie magában, ahhoz, hogy tényleg korrekt és befolyástól mentes döntés meghozatalára legyen képes. Ezt csak kikényszeríteni lehetne, de jelenleg nem ilyen a rendszer.<br /> <br /> Nézzünk egy kis jogtörit ehhez a kérdéshez is, a magyar jogból.&lt;blockquote&gt;''1498. évi IV. törvénycikk''<br /> <br /> ''az itélőmesterekről és a táblabirákról, meg azok esküjéről''<br /> <br /> ''Nehogy pedig az itélőmestereket ajándékokkal megvesztegessék, a rákosi szigoru eskü alatt meg kell fogadniok és igérniök, hogy mindenki részére igazságos, törvényes és istenes itéletet fognak mondani, és annak okáért minden perlekedőnek tetszésétől fog függni, ha vajjon akar-e nekik ajándékot adni vagy nem?''<br /> <br /> ''1. § Mindazonáltal, ha valamely peres fél törvényesen bebizonyithatja azt, hogy valamelyik itélőmester az ilyen ajándékok miatt valaki részére hamis és igaztalan itéletet mondott, akkor az olyan itélőmester fejével és javainak elvesztésével bünhődjék.''<br /> <br /> ''2. § És hogy az ülnökökkel együtt a főpap- és báró urak is, kiknek a biráskodásnál jelen kell lenniök, szintén tartozzanak a rákosi esküminta szerint hitet tenni arra, hogy mindenki részére, kedvezés és gyülölség nélkül igazságos itéletet fognak mondani.''<br /> <br /> ''3. § És hogy az olyannak, a ki paraszt törzsből származott, nem kell itélőmesteri tisztet viselnie; és nem nemes törzsből itélőmestert soha sem szabad választani.''&lt;/blockquote&gt;Hányszor eszembe jutott a fenti korabeli törvény néhány ítélethirdetéskor. Szóval láthatjátok, hogy akárhonnan nézzük egy fővesztés elég kemény felelősség, főleg a mostani 0 felelősséghez képest.<br /> <br /> Van egy kedvenc idézetem Werbőczi Istvántól, aki a középkori magyar jogot rendszerbe rakta a Hármaskönyvben (Tripartitum) és 1848-ig ez volt a kor alapjogi törvénykönyve anélkül is, hogy a király ezt kihirdette volna.<br /> <br /> Mit mond Werbőczi a bíráskodásról:&lt;blockquote&gt;''Mi szükséges az itélésre, hogy az az igazság cselekvése legyen? továbbá a joghatóságról és a jó biró tisztéről és kellékeiről''<br /> <br /> ''...''<br /> <br /> ''5. § A biró az itélethozásban ne legyen sem tulságosan kegyetlen, se szerfölött kegyelmes: hanem csak igazságos. Mert minden ítélésben az irgalom és az erő, vagyis az igazság vagy egybekapcsolva. Ezeknek egyességében áll a méltányosság. Ezért mondja Szent Gergely: &quot;A ki igazságosan ítél, mérleget tart kezében, melynek mindkét serpenyőjében igazságot és irgalmat hord; igazsággal ítéletet mond a vétkekre és az irgalommal mérsékli a vétkek büntetését; hogy igaz mértékkel némely dolgokat az igazság által megjavítson, másokat pedig irgalom által engedjen; a ki isten ítéletét félve s attól remegve, minden dologban attól tart, nehogy az igazság ösvényéről letérve elbukjék&quot;. Mert a hol az igazság túlhágja mértékét, kegyetlenség vétkét szüli; a szerfölött való kegyelmesség pedig a rend felbomlását okozza.''<br /> <br /> ''6. § Az emberi ítélést pedig négyféle dolog szokta felforgatni. A félelem, mikor valakinek hatalmától tartva a valót megmondani nem merjük. A nyereségvágy, a mikor valakinek lelkét ajándékkal vesztegetjük meg. A gyűlölség, a mikor ellenfelünknek ellenére törünk. A szeretet, a mikor barátunknak vagy rokonunknak szolgálatot tenni igyekszünk. Mindezeket a birónak magától távol kell tartania és kerülnie.''&lt;/blockquote&gt;Mint látjátok több évszázados problémával állunk szemben.<br /> <br /> Tudtok olyan foglalkozást mondani, ahonnan szakmai okokból nem lehet kiesni? A bíró az ilyen. Hány olyan bíróval találkoztam már, akiről a végén derült csak ki, hogy semmit nem értett meg az ügyből. Rengeteg alkalmatlan bíró működik, akiket a rendszer nem választ ki magából, aminek az az eredménye, hogy mindenki beleszürkül a rendszerbe, egységesen működnek alacsony szinten.<br /> <br /> A Pesti Központi Kerület Bíróság egyik bírája konzekvensen keverte az ítéletben a birtok és tulajdon fogalmát, amely már az egyetem első évében is buktató kérdés római jogból. Egy másik bíró nem tudta megkülönböztetni a lízinget a hiteltől, de sorolhatnám. Szóval szeretnék egy kis vanisht vinni a rendszerbe a szürkülés ellen. A rendszeremben szakmai okokból ki kell, hogy essenek az alkalmatlan bírók.<br /> <br /> A rendszer lélektelen. Egy bírónak egy nap van 5 ügye, azok akkor is ügyek, ha én egy életet viszek a bíró elé. Remélem értitek a különbséget. Sajnos ügyként is kezelik. Hogy egy példát is írjak, ismét Battonyai Járásbíróságtól. Dombegyházán a körforgalom melletti ház kezd összeomlani. Későbbi ügyfelem, aki nyugdíjas, elővett egy kockás papírt és a saját szavaival írt egy keresetlevelet, amiben a kivitelezőt beperelte. Elküldte a Gyulai Törvényszékhez, amely áttette Battonyára, mivel oda való és jelezték a felperesnek, hogy célszerű lenne ügyvédet fogadnia, így került hozzám. (Imádom a kockás papíros ügyfeleket, érzem bennük a spirituszt.)<br /> <br /> Ahhoz is 2 tárgyalás kellett, hogy anyagi pervezetés keretében megmondja a bíró kit is kell alperesnek tekinteni. Ezt a bírónak kellett volna közölni a keresetlevél benyújtásakor, szóval bírói műhiba, mégis az ügyfelemet kötelezte a nem jó alperes ügyvédjének kifizetésére. Az új alperessel tartott első tárgyaláson kitalálta, hogy a kereset elévült, megint megszüntette a pert. Az ügyfelem folyamatosan kétségbe van esve, mikor dől rá a háza. Megintcsak a törvényszéknek kellett közbelépnie és kötelezni a bírót, hogy érdemben tárgyalja az ügyet. Szóval büntetlenül szórakozhatnak az ügyfelekkel. Csak a felelőtlen hatalom tehet ilyet. Ennek is véget szeretne a koncepcióm vetni.<br /> <br /> Végére hagytam az általam legnagyobb hiányosságnak tartott állapotot, a bíró szabad bizonyítékértékelésének jogát. Pedig milyen jól hangzik nem? A valóságban ez a bizonyítékok szabad elhallgatásának jogát jelenti. Ami nem illik bele a bíró prekoncepciójába, egyszerűen kihagyja, mert hát szabadon értékelheti a bizonyítékokat. Kezdjük ott, hogy azt sem lehet tudni, mi bizonyíték és mi nem az, ez a jelenlegi rendszerben nem derül ki csak a végén, amikor már buktuk a partit. Nem vezetik be a perbe a bizonyítékokat, ami óriási hiányosság, és ez az, ami alapvetően tervezhetetlenné teszi az ügyvédi munkát is. A koncepciómban csak az lesz bizonyíték, amit bevezetnek a perbe és a bevezetett bizonyítékok mindegyikével el kell számolnia a bírónak.<br /> <br /> '''&lt;u&gt;Ennyi nekifutás után nézzük a konkrét koncepciót:&lt;/u&gt;'''<br /> <br /> * A bíróság szolgáltat. A bíró tudása nem saját hitbizománya, azt annak érdekében kell felhasználnia, hogy elsődlegesen vezesse rá a feleket a peren kívüli megállapodásra.<br /> * Ennek eszköze az előzetes anyagi pervezetés, a Gyulai Járásbíróságnál ismertetett tartalma szerint. Mindez azt jelenti, ha valaki benyújt egy keresetlevelet, kapni fog egy részletes tájékoztatást a keresetével kapcsolatos joggyakorlatról, arról, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a keresete. Ha pedig a másik fél benyújtja az ellenkérelmét, arról is részletesen tájékoztatja a bíró, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a védekezése.<br /> * Ennek egy sor jelentősége lesz. Ebből a felek előre megtudhatják, mire számíthatnak. Felmérhetik, mi van a tarsolyukban és az mire elég. Egy ilyen részletes tájékoztatás létre fog hozni egy sor peren kívüli egyezséget, tehát a bírósági munkaterhet csökkenti.<br /> * De ennél is lényegesebb, hogy a bíró kimondta az A-t, állást foglalt és ezért már felelősséggel tartozik. Hibás tájékoztatás kárfelelősséggel jár, sérelemdíj alapon. Továbbá az ügyvédet is behatárolja, mert nyilván felelni fog azért, ha olyasmibe hajtja bele az ügyfelét, amit nem lehetett a tájékoztatásokból levezetni.<br /> * Bizonyítékok tételes bevezetése a perbe. Mindent, amiről a felek azt állítják, hogy valaminek a bizonyítéka be kell vezetni a perbe, ami azt jelenti, önálló végzéssel fogadja be a bíró, és meghatározza annak a tartalmát is, tehát kinek és mit bizonyít. Ha nincs bizonyító ereje, elutasítja a bevezetését. A végére kialakul egy olyan perbe bevezetett bizonyítéktömeg, amelyet valóban értékelnie kell a bírónak, viszont minden végzéssel bevezetett bizonyítékot be kell illesztenie a rendszerbe vagy így vagy úgy, egy sem maradhat ki, mert akkor az ítéletet megalapozatlannak, a bírót pedig hibázónak kell minősíteni.<br /> * A bíró szabadon prejudikálhat, ez a koncepcióm egyik legfontosabb eleme. Ez azt jelenti, ha valamely bizonyítékot elfogad annak, arra alapozottan bármikor mondhatja, hogy pl. ez egy perdöntő bizonyíték, amely alapvetően meghatározza az ítélet tartalmát, ezért folyamatosan dolgozik azon, hogy egyezség irányába terelje a feleket.<br /> * Az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítvány, mivel annak oka nem jogi jellegű, ki is kerül a bíróság hatásköréből, átkerül az Országos Bírósági Hivatal hatáskörébe, egy külső szerv döntési körébe és csak a körülmények számítanak, nem számít, mit mond a bíró. Ha kizárják, az bizony azt jelenti, hogy szakmai büntető pontot kap nem is keveset, mivel ha egy ügyben nem képes a pártatlan ítélkezésre, akkor egyik ügyben sem, és ezzel hamar ki lehet kerülni a rendszerből.<br /> * Precedensalkotás jogát is megkapják a bírók. Mindez azt jelenti, ha szükséges az egyedi igazság eléréséhez eltérhet az általános normáktól és a joggyakorlattól is, viszont az ítéletet vissza kell vezetnie valamely alkotmányos alapjogig. Ez utólag minősülhet hibásnak is, de ezért semmilyen hátrány nem érheti a bírót. Hogy ne beszéljek rébuszokban álljon itt egy konkrét jogeset, amit a Kúria követett el és igen nagy szakmai port kavart fel. Benne van minden, ami egy precedenshez kell. Ki másról lenne szó benne, mint egy ügyvédről, aki „elfelejtett” számlát adni az ügyfélnek, amikor az kifizette. De mindezt az ügyfél titokban telefonon felvette. Jogvita alakult ki ebből és az ügyvéd tagadta a pénz átvételét, amikor elővette az ügyfél a felvételt. Eddig az esetig az volt a joggyakorlat, hogy az ilyen titokban felvett hangfelvételt nem lehetett felhasználni, mert jogellenesen jutott hozzá, azaz nem közölte előre az érintettel, hogy felveszi. Az ügyvéd is erre hivatkozott. A Kúria precedense kimondja, hogy ilyen körülmények között felhasználható az ilyen módon készített felvétel is. Tehát az egyedi igazság – ügyfél bizonyított pénzátadása – erősebb jogot biztosított, mint a hangfelvétel jogszerű megszerzésének módjához fűződő személyiségi jog. Íme, egy alapjog ütközés!!<br /> * Új elemként bekerül a bírók szakmai pontrendszere, - melyhez analógiát a közlekedés előéleti pontrendszer szolgáltatta -, amelyben a bíró működésének szakmai értékelése jelenik meg. Ha határidőt túllép, hatályon kívül helyezik az ítéletét, módosítják azt, elfogultságot állapítanak meg, kártérítést ítélnek meg miatta, stb. mind pontot ér. Ha eléri a kieséshez szükséges ponthatárt, akkor kiesik a rendszerből, helyet adva egy tehetségesebb bírónak. Még mielőtt valaki a bírói függetlenség csorbításáért kiáltana, szeretném leszögezni – amit már az alapjogoknál is tettem -, hogy a bíró függetlenségét annak felelőtlenségével azonosítani a szezon és a fazon összehasonlításának kérdése, a kettőnek csak annyi kapcsolata van egymással, hogy a bíró felelősségének hiánya alapvetően labilissá teszi annak függetlenségét. Jelenleg pont ez történik a rendszerben. Továbbá azt is rögzíteni kell, hogy a bírók szakmai értékelésére most is van lehetőség, de az titkos, szúrópróba szerű és nem hat ki az elszúrt ügyek elszenvedőire sem, tehát egy ma is létező lehetőséget tettem nyilvánossá, következetessé, rendszeressé és kötelezővé.<br /> * Szintén új elemként bekerülnek a határidők, mivelhogy szolgáltatásról beszélünk. Annak teljesítési határideje van, ami I. fokon alapesetben 1 év, ha szakértő is van szakértővel + három hónap, II. fokon 4 hónap. Eddig nem lehetett ilyennel sem kalkulálni.<br /> <br /> Bármilyen meglepő, de egy-két fenti koncepció elem már most is működik, de csak kivételképpen.<br /> <br /> Egy korábbi ügyemben a Mezőtúri Járásbíróság egyik bírája nem diktálta le újra a felek nyilatkozatait, hanem rámondta a magnójára, hogy a felperes nyilatkozik és elém tartotta a magnót, rámondtam. Ezt követően ugyanez történt az alperessel is. Fantasztikus volt, 10 per alatt vége is volt a tárgyalásnak, nem rabolta az időnket. Ehhez nyilván az is kellett, hogy kicsi volt az asztala és közel volt a felekhez. Jelenleg a pulpitus – a bírót kiemelték a felek szintjéről – közli mindenkivel, hogy ott bizony a hatalom lakik. Van olyan bíróság, ahol sportot űznek abból, hogy a kitűzött időben nem méltóztatik a bíró megjelenni, hiába Ő a nagy király, megteheti. Mindenki más alkalmazkodjon hozzá. Hát ez igen távol áll a szolgáltatás jellegtől.<br /> <br /> Valahol olvastam, hogy az angolszász polgári ügyekben a bírónak van egy nagy asztala, annak a 2 oldalán ül a két peres fél, egy szinten a bíróval így közvetlenül tudnak iratot cserélni, kommunikálni.<br /> <br /> A legmeglepőbb tapasztalatom ez ügyben – most is folyamatban van - egy nyíregyházi bíróhoz kötődik, aki szinte szó szerint az ismertetett elveken vezeti a tárgyalást és nem rejti véka alá a szándékát, egyezségre akarja a feleket rávezetni. Folyamatosan minősíti a felek anyagait, mi mit jelent és mire jó, és mire nem. Osztja a sallereket nekem és a kollégámnak is rendesen – teljes joggal – de teljesen megnyugodtam, a koncepcióm teljesen életszerű és működhet.<br /> <br /> Végezetül elértünk az utolsó, az előszóban említett hiányosságig a hiányzó láncszem problémájához.<br /> <br /> A bírósági műhibaperek esetében a bíróságok egymásnak bíráskodnak. Elmentem a falig ebben a kérdésben. Ha a Gyulai Törvényszéket pereltem, akkor a Szegedi Ítélőtábla a Szegedi Törvényszéket jelölte ki bíróságnak, ha a Szegedit, akkor a Kecskeméti Törvényszéket, ha Kecskemétet pereltem, Gyulát jelölték ki. Kéz kezet mos, alapon működik. Még azt sem tudtam elérni egyik ilyen peremben sem, hogy az érintett bírót tanúként meg lehessen hallgatni. Egymást védik.<br /> <br /> A Deák nevével fémjelzett első bírói jogállást szabályozó jogszabályunkban - 1871. évi VIII. törvénycikk – még létezett egy különbíróság ezekre az ügyekre, de ezt a bíróságot menet közben a Horthy rendszerben eltüntették, és ez, azóta egyetlen rendszernek sem hiányzik. Ezért írtam a bevezetőben, hogy a koncepcióban jelzett alkotmányjogi problémák rendszertől és ideológiáktól függetlenül áll fenn, a hatalom érdekeit szolgálja. A bírói felelőtlenségnek ez volt a legerősebb mentsvára eddig. Az alapjogok között a „törvény előtti egyenlőség” alapjogánál találtok részletes leírást a deáki rendszerről és a jelenlegi felelőtlenségi rendszer kapcsolatáról.<br /> <br /> Az én rendszeremben eseti választott bíróság jár el a bírósági műhibaügyekben, ez lesz a hiányzó láncszem a rendszerben, így kikerülnek a bírósági rendszerből a bírósági rendszerrel szembeni perek. <br /> <br /> == '''I. CÍM – A bíróság szervezeti rendszere, bíróságok jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az bírósági rendszer az alábbi bíróságokból tevődik össze:''&lt;br /&gt;''a) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság,)''&lt;br /&gt;''b) a törvényszék''&lt;br /&gt;''c) az ítélőtábla''&lt;br /&gt;''d) a Kúria''<br /> # ''Minden bíróság önálló jogi személy. A Kúria és az Ítélőtáblák valamint a Törvényszékek önálló költségvetési szervek, rendszerszinten kialakított azonos elvek szerint állítják össze a költségvetésüket, melyet az Országos Bírósági Hivatalon keresztül érvényesítenek. A Törvényszék költségvetésébe tartoznak az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok költségvetései.''<br /> # ''A Járásbíróság az első fokon eljáró általános hatáskörű bíróság. Külön törvényben meghatározott ügyérték, ügycsoportok speciális jellege miatt az érintett ügycsoportok első fokú bíróságaként a Törvényszék jár el.'' <br /> # ''A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.''<br /> # ''Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.'' <br /> # ''A legfőbb bírói szerv a Kúria:''&lt;br /&gt;''a) Elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,''&lt;br /&gt;''b) Elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,''&lt;br /&gt;''c) A bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,''&lt;br /&gt;''d) Elbírálja a jogegységi panaszokat,''&lt;br /&gt;''e) Joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,''&lt;br /&gt;''f) Joggyakorlat-elemzést végez minden precedensítélet esetén azok jogrendszerbe illesztése, alkalmazhatósági körének meghatározása céljából, mely elemzés eredménye mindenki számára nyilvános''&lt;br /&gt;''g) Dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,''&lt;br /&gt;''h) Dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és''&lt;br /&gt;''i) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.''<br /> # ''A bírósági rendszerben betöltésre kerülő valamennyi bírói státusz és minden egyéb beosztás és tisztség nyilvánosan közzétett és minden pályázóra azonos feltételek kiírása mellett pályázati úton tölthető be.'' <br /> # ''A bíróságok döntéseik során kötelesek figyelembe venni a sérelemdíj felelősségi eljárások során meghozott ítéleteket az azokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A Bíróság ítélkezési tevékenysége''' ==<br /> <br /> # ''A bírók ítélkezési eljárásuk során pártatlanok és függetlenek, semmilyen módon nem utasíthatók és más módon sem befolyásolható a konkrét ítélet tartalma. Bírói elfogultság állítása esetén kizárólag az elfogultsággal kapcsolatos körülmények alapján lehet elbírálni a kizárási indítványt. Ennek során a bíró igazoló jelentés nyújtására is kötelezhető, mely csak a tényállás tisztázásához vehető figyelembe, az elfogultsággal kapcsolatos döntésre nem hat ki. A bírónak nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, de annak is kell látszania. Elfogultsági kifogással kapcsolatos döntés meghozatalára az Országos Bírósági Hivatal rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.'' <br /> # ''A bírók függetlenségük okán személyükben felelősek a meghozott ítéleteikért szakmai és vagyoni értelemben is.'' <br /> # ''A bíró ítélkezési tevékenységének célja az egyedi ügyben az igazság megkeresése és annak megfelelő ítélet hozatala. Ennek érdekében a bírót megilleti a precedensítélet meghozatalának joga. A precedens ítéletet akként kell megjelölni az ítéletben is. Precedens ítélet akkor alkotható, ha az ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és joggyakorlat nem képes az egyedi ügyben igazság szolgáltatására. Precedens ítéletként csak olyan ítélet hozható, amely visszavezethető valamely Alkotmányban meghatározott alapjogra, ill. alapkötelezettségre. A precedens ítéletben le kell vezetni a rendelkezésre álló jog és joggyakorlat által megállapítható eredményt és ahhoz képest le kell vezetni a precedens ítélet megváltozott jogi hátterét egészen az Alkotmányban lévő valamely alapjogig, ill. alapkötelezettségig.'' <br /> # ''A bíró az eljárás minden szakaszában a felek közötti egyezség létrehozása érdekében jár el. Tevékenységét szolgáltatás jelleggel látja el. Ennek keretében a per érdemi megkezdését megelőzően mind a keresetben előadott igények, mind a védekező iratban foglaltakkal kapcsolatban részletes jogszabályi és joggyakorlati tájékoztatást ad mind a felperesnek, mind az alperesnek a jogaik hatékony érvényesítése érdekében. A kiadott tájékoztatás teljességéért, annak tartalmáért a bírót felelősség terheli. Amennyiben ennek eredményeként egyezség jön létre a bíró az egyezséget írásba foglalja és jóváhagyja. Ezért az eljárásért illetéket, ill. egyéb díjat fizetni nem kell.'' <br /> # ''Az első fokú eljárás határideje 1 év, amennyiben szakértő igénybe vételére is szükség van ez a határidő 3 hónappal meghosszabbodik. A határidő megkezdődik a kereset érkeztetésétől, időtartamába nem számít be a szünetelés, az ítélkezési szünet időtartama, a személyes, ill. általános „vis major” jellegű okok miatt kieső időtartamok. A kieső időtartamokat naptárszerűen kell az ítéletben rögzíteni. A fellebbviteli eljárás határideje a felterjesztéstől számított 4 hónap. A fellebbezési határidő lejártát követő 15 napon belül fel kell terjeszteni az iratanyagot fellebbezés elbírálása érdekében.''<br /> # ''Bírósági ítéletet csak olyan bizonyítékokra lehet alapozni, amelyeket az eljárás során a bíró külön végzéssel az eljárás részévé tett. A végzésben meghatározza a perbe bevezetett bizonyíték tartalmát. Az ítéletben valamennyi bizonyítékkal tételesen el kell számolnia a bírónak. Az ítéletalkotás során a bírónak a logika szabályait kell alkalmaznia. Logikai hibákért a bírót felelősség terheli.'' <br /> # ''A bírósági tárgyalásokon a peres felek, tanúk és egyéb részt vevők nyilatkozataikat közvetlenül mondják hangrögzítő berendezésre, melynek feltételeit a bíró kötelessége biztosítani. A bíró nem jogosult a nyilatkozatokat bármilyen módon megváltoztatni. A peres felek korlátozás nélkül jogosultak hangfelvételt készíteni a tárgyalásról.'' <br /> # ''Az ügykiosztási rendnek az arányos teherkiosztás elvét alapul véve véletlenszerűnek kell lennie, ehhez szoftveres kiosztási rendszert kell biztosítani. Az ügy kiosztásának körülményeit dokumentálni kell, mely a peranyag része.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – A bíró felelőssége ítélkezési tevékenységével összefüggésben''' ==<br /> <br /> # ''A bíró által elkövetetett szakmai hibákért szakmai felelősség terheli, melyet a személyenként nyilvántartott szakmai hibapont rendszerben kell nyilvántartani. A szakmai hibapont rendszert az Országos Bírósági Hivatal vezeti és nyilvános. 60 hibapont elérésekor az érintett bíró tisztsége a törvény erejénél fogva megszűnik.''<br /> # ''Egy-egy szakmai hibapontot kell megállapítani minden eljárási, anyagi hiba, mulasztás logikai hiba esetén akkor is, ha azok nem hatottak ki az ítélet eredményére. Határidő túllépés esetén minden megkezdett hónap után egy szakmai hibapont terheli az eljáró bírót. Elfogultsági kifogás esetén, amennyiben annak helyt adnak, és a bírót kizárják az ügy tárgyalásából, 10 szakmai hibaponttal kell növelni az érintett bíró szakmai hibapontjai számát.'' <br /> # ''Szakmai hibapontot fellebbezés eljárás esetén a fellebbezést elbíráló bíróság állapítja meg és jelenti az Országos Bírósági Hivatal részére. A megállapítani elmulasztott szakmai hibapontokkal az érintett bírón kívül, a szakmai hibapontot megállapítani elmulasztott mulasztó bírók szakmai hibapontjai számát is növelni kell. Fellebbezés hiányában, vagy elmulasztott szakmai hibapont megállapítása okán hivatalból, vagy kérelemre az eljáró bíróság tevékenységét az Országos Bírósági Hivatal vizsgálja meg és hiba, mulasztás esetén szakmai hibapontot állapít meg.'' <br /> # ''Amennyiben bírósági műhibaperre kerül sor valamely ítélettel kapcsolatban, és abban az eljárásban kártérítés megfizetésére kötelezik a károkozó bírót(kat), az érintett bírók szakmai hibapontjait 20 ponttal kell növelni.'' <br /> # ''Amennyiben Európai Bíróság állapít meg Magyarországgal szemben kártérítést valamely bírósági ítélettel összefüggésben, az érintett bírók szakmai hibapontjait 30 ponttal kell növelni.''<br /> # ''Precedens ítélettel összefüggésben szakmai hibapont nem állapítható meg.''<br /> # ''A bírót ítélkezési tevékenységével okozott kárért is felelősség terheli, melyet a bíró szakmai felelősségbiztosítás terhére kell teljesíteni. A fellebbezést elbíráló bíróság kérelemre kártérítést állapíthat meg az I. fokú eljárás során okozott kárért.'' <br /> # ''A szakmai hibapontok 3 évente évülnek el.'' <br /> # ''Bírósági műhibapereket háromtagú eseti választott bíróság bírálja el alávetéses illetékesség szabályai szerint egyfokú eljárás keretében. A választott bíróság egy tagját a károsult, a másik tagját az érintett Törvényszék elnöke kéri fel. A két választott bíró választja meg a választott bíróság harmadik tagját, aki egyben a választott bíróság elnöke is.'' <br /> # ''Az eseti választott bíróság meghallgatja a feleket, az érintetteket, beszerzi az ügy iratait, bizonyítási cselekmény lefolytatására is jogosult. Az eljárás költségfeljegyzési jogos.'' <br /> # ''Az eseti választott bíróság ítélettel dönt a kereset jogalapja, összegszerűsége vonatkozásában, ill. amennyiben szakmai mulasztást is megállapít, az ahhoz tartozó szakmai hibapontokat hozzá rendeli az érintett bíró szakmai hibapontjaihoz melynek érdekében értesíti az Országos Bírósági Hivatalt.'' <br /> <br /> == '''IV. CÍM – A bírói jogviszony keletkezése és megszűnése, bírók díjazása''' ==<br /> <br /> # ''Minden bírói posztot pályázat alapján lehetséges betölteni. A pályázaton minden olyan jogi végzettséggel és szakvizsgával rendelkező büntetlen előéletű jelölt indulhat, akinek legalább 10 éves, szakvizsgát követő gyakorlata van bírói, bírósági fogalmazói, önálló ügyintézési joggal végzett ügyészségi, ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői tevékenység keretében, továbbá rendelkezik évi 100 millió Ft összegű kártérítés kifizetését garantáló szakmai felelősségbiztosítással, ill. annak írásban vállalt ajánlatával.''<br /> # ''A bírói posztra a pályázatot azonos tartalommal és feltételrendszerrel az Országos Bírósági Hivatal írja ki, és bírálja el annak eredményét. A bírói alkalmasság megállapítása érdekében a jelölteknek vállalniuk kell olyan, az Országos Bírósági Hivatal által meghatározott pszichológiai vizsgálaton történő részvételt és annak teljesítését, amely képes megállapítani, hogy a jelölt önálló, elfogultságtól, befolyástól mentes ítélőképességgel rendelkezik. A vizsgálat eredménye is nyilvános és a pályázati anyag részét képezi. A pályázat nem tartalmazhat további szubjektív elemeket. A pályázati kiírás, a benyújtott pályázatok és azok kiértékelése nyilvános.'' <br /> # ''A Bírókat a Köztársasági Elnök nevezi ki és menti fel. A Köztársasági Elnököt megilleti az a jog, hogy a pályázaton nyertes jelölt kinevezését megtagadhatja, amennyiben annak emberi, politikai, szakmai megnyilvánulása nem teszi méltóvá a bírói tisztség betöltésére.'' <br /> # ''Alapfokon a bíróságok alapvetően egyesbíróként járnak el. A kiemelt bonyolultságú, ill. értékű, széleskörű kihatású ügyekben háromtagú bírói tanács is eljárhat. Bíróként csak hivatásos bíró járhat el.'' <br /> # ''A bírói tisztség mellett jogi oktatói, jogirodalmi tevékenységen túlmenően egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatható, csak a bárki által megszerezhető társasági részesedést megtestesítő értékpapír szerezhető.''<br /> # ''A bírói díjazás legkisebb összege a mindenkori minimálbér 10 szeres összege, de annak összege minden egyéb összefüggő tevékenységből, tisztségből eredő bevételeket is figyelembe véve a mindenkori minimálbér 15-szörös összegét nem haladhatja meg.''<br /> # ''A bíró szolgálati viszonya megszűnik:''&lt;br /&gt;''a) a bíró halálával,''&lt;br /&gt;''b) a köztársasági elnök általi felmentéssel.''&lt;br /&gt;''c) ha bírói tisztségéről lemondott,''&lt;br /&gt;''d) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból legalább 6 hónapon keresztül alkalmatlanná vált''&lt;br /&gt;''e) ha a bírót jogerősen sérelemdíj megfizetésére kötelezték,''&lt;br /&gt;''f) ha büntetetett előéletűvé válik, a jogerős ítélet meghozatalának napján, vagy kényszergyógykezelését rendelték el,''&lt;br /&gt;''g) ha a bíró kinevezésének feltételei már nem állnak fenn,''&lt;br /&gt;''h) amennyiben szakmai hibapontjai száma eléri a 60-at''&lt;br /&gt;''i) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek, vagy polgármesternek megválasztották, vagy valamely másik hatalmi ág tisztségviselőjévé megválasztották vagy kinevezték''&lt;br /&gt;''j) ha betölti az 75. életévét''&lt;br /&gt;''k) ha a bíró az éves vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,''&lt;br /&gt;''l) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálatot elmulasztotta és annak felszólítás ellenére sem tesz eleget''&lt;br /&gt;''m) ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki''&lt;br /&gt;''n) ha az összeférhetetlenségi állapotot felszólítás ellenére sem szünteti meg''<br /> <br /> == '''V. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal létrejötte, jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal 30 főből álló önálló költségvetési szerv, mely tagok közül 15 fő hivatásos bíró.'' <br /> # ''Szervezeti költségvetése a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésének része, önálló jogi személy.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal elnökét, elnökhelyettesét és tagjait nyilvános pályázat alapján a Köztársasági Elnök választja ki és bízza meg ötévi időtartamra, tagjai újraválaszthatók.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal hivatásos bírói tisztségének betöltési feltételei megegyeznek a hivatásos bírói tisztség betöltésére kiírt pályázati feltételekkel, míg a nem hivatásos bíró tagok vonatkozásában a számvevőkre vonatkozó feltételekkel rendelkező jelöltek nyújthatnak be pályázatot.''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal elnöke legfeljebb 20 főből álló állandó szakmai ügyviteli szervezetet hoz létre és tart fenn a feladatainak ellátása érdekében, kiadja a szervezet működési szabályzatát''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai a vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 20 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a bíróságok kártalanítási alapjába kell helyezni.''<br /> <br /> == '''VI. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal feladata, tagjai felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal feladata:''&lt;br /&gt;''a) végzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodásának szervezését,''&lt;br /&gt;''b) biztosítja a bírói tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket, melyeknek azonos szintűnek kell lennie azonos bírósági szintenként.''&lt;br /&gt;''c) ellenőrzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodását''&lt;br /&gt;''d) vezeti a bírók szakmai hibapont nyilvántartását''&lt;br /&gt;''e) elbírálja az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítványokat''&lt;br /&gt;''f) kiírja a megüresedett bírói tisztségekre a pályázatot és elbírálja azokat, melynek eredményeképpen előterjesztést nyújt be a köztársasági elnökhöz''&lt;br /&gt;''g) évenként lefolytatja a hivatásos bírókkal kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárásokat''&lt;br /&gt;''h) szervezi a bírók éves kötelező egészségügyi, pszichológiai felülvizsgálatát''&lt;br /&gt;''i) kezeli a bíróságok működésével kapcsolatosan felmerült panaszokat azzal, hogy folyamatban lévő üggyel kapcsolatosan nem folytathat vizsgálatot, a panaszt az ügyben eljáró bírónak továbbítja''&lt;br /&gt;''j) minden olyan ügyben, amelyben az I. fokú ítélet megváltoztatásra kerül, ellenőrzi a II. fokú bíróság szakmai hibapont megállapításait, egyéb ügyekben kérelemre konkrét, ill. szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez''&lt;br /&gt;''k) meghatározza egyenlő leterheltség érdekében és a kötelező határidők betartásához szükséges bírói létszámot bíróságonként és azzal kapcsolatosan szükség esetén előterjesztést nyújt be a köztársasági elnöknek''<br /> # ''A bírósági ügyekkel kapcsolatos beadványokat azonos munkateher ellátás figyelembe vétele mellett szoftveres sorsolás alapján kell kiosztani, mely ügyekkel kapcsolatos feladatok teljes körű teljesítése a kiszignált bíró feladata és felelőssége.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal köteles olyan elektronikus felületet létrehozni és folyamatosan működtetni, amelyre valamennyi beérkezett ügyet dossziészerűen feltölteni köteles és biztosítania kell, hogy ahhoz mindenki korlátozás nélkül hozzáférhessen. Ezen az elektronikus felületen azokat az ügyeket is el kell helyezni, amelyekben bármilyen okból nem történt érdemi ügyintézés. Az Országos Bírósági Hivatalnak egyéb vonatkozásban is biztosítania kell a nyilvánosságot és az átláthatóságot működésével kapcsolatban.''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. elmulasztása esetén a mindenkori minimálbér 10 szeres összegének megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely összeget a Köztársasági Elnöki Hivatal kártalanítási alapjába kell befizetni.'' <br /> # ''Sérelemdíj felelősségi eljárást az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, ill. bárki indíthat, akinek a bírósági, ill. egyéb ügyével kapcsolatban, a jogsértés, ill. mulasztás történt, ill. aki az érintett bírósági, ill. egyéb üggyel kapcsolatban bármilyen módon érdekelt.''<br /> <br /> == '''VII. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal tagjainak megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Országos Bírósági Hivatal tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XI._FEJEZET_-_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gok,_Orsz%C3%A1gos_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi_Hivatal,_b%C3%ADr%C3%A1skod%C3%A1s_elvei&diff=322 2021-09-16T15:40:34Z

<p>Kincses: Új oldal, tartalma: „„A hiányzó láncszem problémájával” == '''Bevezető''' == Ez az egyetlen rendszerelem, amelytől felmegy az agyvizem. Az életem megrontója, szóval nem egyk…”</p> <hr /> <div>„A hiányzó láncszem problémájával”<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> Ez az egyetlen rendszerelem, amelytől felmegy az agyvizem. Az életem megrontója, szóval nem egykönnyen tudom semlegesen kezelni, ettől függetlenül szeretnék egy olyan rendszert felvázolni, amelyben minimálisra lehet azokat az agyvízemelő hatásokat csökkenteni, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdenem. Őszinte leszek. Ez az a rendszer, ami miatt az egész koncepcióm megszületett, mivel több, mint 30 éve küzdök azokkal a rendszerproblémákkal, amelyekre egy fajta megoldást kínál a koncepcióm.<br /> <br /> Ennyi személyes megjegyzést követően vágjunk bele a probléma lényegébe.<br /> <br /> Elsőként azt az alapkérdést kell feltenni. Jó-e ha a magyart pereskedő nemzetnek tekintik?<br /> <br /> Abból a szempontból mindenképpen, hogy az önbíráskodás helyett próbálunk civilizált vitamegoldást látni a rendszer működésében. A baj csak az, hogy ugyanannyi sérelmet keletkeztet, mint amennyit megold. De vajon a jelenlegi felgyorsult életvitel milyen jövőt szán a rendszernek?<br /> <br /> Van ezzel kapcsolatban két meglepő infóm, legalábbis nekem meglepő, de csak az egyikről van közvetlen tudomásom, a másikról nincs, így az infó megalapozottságát sem tudom ellenőrizni.<br /> <br /> A nem ellenőrzött infó szerint az USA-ban jelentősen lezuhant a polgári perek száma. Az okot, ha igaz, a pénzben kell keresni. Ott nagyon drága játék a pereskedés. Állítólag erre alapozottan készítettek néhány olyan szoftvert, amelybe feltöltötték az USA esetjogát, és aki hozzáférést kap a programhoz és feltölti a saját jogesetét, a szoftver megmondja, hogy az USA esetjoga alapján milyen ítéletre számíthat. Mindennek következtében peren kívüli egyezségek formájában oldják meg a jogvitákat, egy csomó pénzt, időt, stresszt megspórolva. Alapvetően azért gondolkodtam el ezen az infón, mert egy precedens rendszerű ítélkezési gyakorlatról beszélünk, ezért nagyon nehezen tudok elképzelni olyan szoftvert amely ezt a hatalmas joganyagot úgy tudja feldolgozni, hogy abból lekérdezhető robotbíró szülessen. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a római jog is hasonlóan precedens jog volt és jelenleg feldolgozott római jogon alapulnak a polgárjogi megoldásaink, akkor nem elképzelhetetlen ez a megoldás. Szóval nem tudom, de nagyon érdekes lenne ez az irány.<br /> <br /> A másik félig ellenőrzött infóm szerint a német polgári peres ügyek több mint 90% arányban egyezséggel zárulnak. Ezt a neten olvastam. Nafene, megszelídültek volna a németek, akik nem igazán erről voltak híresek az utóbbi évszázadban. Hát nem egészen így működik, ezt onnan tudom, hogy meg kellett várjunk egy itthon indított perhez egy németországi ítéletet, legalábbis azt vártuk. E helyett valóban kaptunk egy egyezséget, holott nem ezzel volt az ottani ügyvéd elengedve. Mivel nem értettem a helyzetet, magyarázatot kértem. A válasz egyszerű volt. A bíró közölte, hogy ez lesz az ítélet, meghozhatja azt úgy is, csak annak jóval nagyobb lesz a költségvonzata, ha mindezt egyezségben rendezik, akkor töredék költségből megússzák. Ez a prózai valóság, ismét a pénz.<br /> <br /> Induljunk ki ebből a két infóból, amiből viszont nekem az jön le, ha az érintetteknek érdekük fűződik hozzá hajlandóak egyezséggel rendezni a vitáikat hosszú és drága pereskedés helyett. Nekem tetszene egy ilyen jövőkép és nem titkoltan az a célja a bírósági koncepciómnak, hogy ebbe az irányba terelje az embereket. Hogy miért szeretném ezt ügyvédként? Mert a koncepcióm lelkét az a kívánalom adja, hogy mindenki a maga életének a kovácsa, magáról gondoskodik, és ezen keresztül az egész társadalmat fenntartja. Ne várja el egy kívülállótól, hogy az oldja meg a problémáit, mert az sosem lesz olyan jó, mintha maga tenné. Ügyvédként pedig biztos találunk megfelelő feladatokat, itt van mindjárt az eddig ismeretlen sérelemdíj felelősségi eljárások potenciális tömege.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> Akkor térjünk át az agyvíz problémámra. 2016-ban elfogadták az új polgári perrendtartást, amely bevezetett egy új intézmény az un. anyagi pervezetést. A célja ennek az lenne az elmondottak szerint, hogy megelőzze az un. zsákbamacska ítéleteket, az olyan ítéleteket, amire egyik fél sem számított. Ezért a bírónak lehetővé tette, hogy a tévelygő feleket olyan irányba terelje, amely a keresettel elérni kívánt irányba vezet. Hogy működik? Hát nem igazán tudja senki. Álljon itt egy agyvizes ügyem e körben.<br /> <br /> Battonyai Járásbíróság még folyamatban lévő ügyem. Az első tárgyaláson közölte velem, felperessel a bíró, hogy „ügyvéd Úr nem jó a kereset” mindezt anyagi pervezetés keretében. A kérdésemre, hogy miért nem a válasz: „Azt nem mondhatom meg.” Ezzel aztán ki voltam segítve anyagi pervezetésileg. „Akkor változtatok vagy sem a kereseten?” Ezek után közöltem, hogy nem. El is utasította. Kíváncsi voltam mit néztem be, de hálistennek nem én beszéltem hülyeséget, hanem a bíró. Ráadásul ezt nem én mondtam, hanem a törvényszék, fellebbezés alapján és visszaadták neki új érdemi tárgyalásra. A megismételt tárgyaláson mivel fogadott a bíró: „Ügyvéd Úr nehogy azt higgye, hogy más ítéletet fogok hozni!.” Miért is vagyok ott, miért is vettem elő a tollat egy pillanatra is, ha úgyis mindegy? Remélem kezditek érteni azt a szélmalomharcot, amit napi rendszerességgel vagyunk kénytelenek vívni, hát ettől megy fel az agyvizem.<br /> <br /> Lássuk a másik példát a Gyulai Járásbíróságon, ahol az ügyben én voltam az alperes. A felperesi pályán elég szűk mozgástere maradt az ügyfelemnek, ezért nyitottam egy másik frontvonalat, amely alkalmasnak látszott az ügyfelem által elérni kívánt eredmény eléréséhez. Mindkét jogi álláspont a saját rendszerében működőképes, viszont így egy pályán King-Kong vagy Godzila az erősebb? Ehhez már kell a bíró. A csirkés játékot alapul véve a kollégám rántotta el hamarabb a kormányt, felpattant és anyagi pervezetést kért a bírótól a két eltérő jogi érvrendszer egymáshoz való viszonyáról. A bíró a maga lassú, megfontolt, nyugodt stílusában csípőből elmondta a két jogi érvrendszerrel kapcsolatos jogszabályi és joggyakorlati helyzetet teljesen hitelesen. Igaz, hogy ennek következtében nekem kellett kukáznom az érvrendszerem egyik felét, de mellbevágott, hogy ezt így is lehetne, nem úgy, mint Battonyán.<br /> <br /> A koncepcióm egyik alappillérévé vált ez a technika, csak nem akkor, nem ott és nem úgy, de erről később. Mi lett az eredmény? A bíróság kávézójában leültünk és körvonalazódott egy egyezség, amely azóta már meg is született, nemrég kaptam meg a per megszűnéséről is a végzést. Mint látható kényszer nélkül is létre lehet hozni a felek között az egyezséget, amely alapvetően a bíráskodás alapcélja lenne a koncepcióm szerint.<br /> <br /> Lássuk akkor azokat a fennálló problémákat, amelyeket mindenképpen ki kell küszöbölni a rendszerből. Az „igazságszolgáltatás” hatalmi elven működik, sem igazság sem szolgáltatás nincs benne. A rendszert alkalmassá kell tenni ahhoz, hogy keresse meg az egyedi igazságot és ezt valóban szolgáltatásként nyújtsa.<br /> <br /> A legdurvább hatalmi megnyilvánulás a bíró kizárására kitalált eljárási rend. Személyes sértésként élik meg, amikor azt állítom a bíróról, hogy elfogult, tisztességes eljárás lefolytatása nem várható el tőle, ezért kérem a kizárását az ügyből. Az eljárás ilyenkor az, hogy egy másik bíró megkérdezi a bírót, tessék mondani tényleg elfogult tetszik lenni? A válasz természetesen nem, és a másik bíró ennek alapján elutasítja a kizárási indítványt. Külön bájt ad a rendszernek, ha a kizárási indítványt az elnök ellen adom be és egy beosztott bíró bírálja el azt a fenti módon. Ez történt nemrég az Orosházi Járásbíróságon. A gyanúm természetesen beigazolódott a bíró elfogultságáról, a Kúriánál tart éppen az ügy.<br /> <br /> Mit üzen ez az eljárás? A bíró szava mindenkinél többet ér, tényleges vizsgálat helyett valójában a középkorban elfogadott bizonyítási eszközt az „esküt” alkalmazzák. Megalázó kiszolgáltatottságot eredményez, ezt gyökeresen fogom kiirtani a rendszerből.<br /> <br /> A bíró is emberből van, tele van tulajdonságokkal, érzelmekkel, előítéletekkel, meggyőződésekkel stb., amelyeket le kellene győznie magában, ahhoz, hogy tényleg korrekt és befolyástól mentes döntés meghozatalára legyen képes. Ezt csak kikényszeríteni lehetne, de jelenleg nem ilyen a rendszer.<br /> <br /> Nézzünk egy kis jogtörit ehhez a kérdéshez is, a magyar jogból.&lt;blockquote&gt;''1498. évi IV. törvénycikk''<br /> <br /> ''az itélőmesterekről és a táblabirákról, meg azok esküjéről''<br /> <br /> ''Nehogy pedig az itélőmestereket ajándékokkal megvesztegessék, a rákosi szigoru eskü alatt meg kell fogadniok és igérniök, hogy mindenki részére igazságos, törvényes és istenes itéletet fognak mondani, és annak okáért minden perlekedőnek tetszésétől fog függni, ha vajjon akar-e nekik ajándékot adni vagy nem?''<br /> <br /> ''1. § Mindazonáltal, ha valamely peres fél törvényesen bebizonyithatja azt, hogy valamelyik itélőmester az ilyen ajándékok miatt valaki részére hamis és igaztalan itéletet mondott, akkor az olyan itélőmester fejével és javainak elvesztésével bünhődjék.''<br /> <br /> ''2. § És hogy az ülnökökkel együtt a főpap- és báró urak is, kiknek a biráskodásnál jelen kell lenniök, szintén tartozzanak a rákosi esküminta szerint hitet tenni arra, hogy mindenki részére, kedvezés és gyülölség nélkül igazságos itéletet fognak mondani.''<br /> <br /> ''3. § És hogy az olyannak, a ki paraszt törzsből származott, nem kell itélőmesteri tisztet viselnie; és nem nemes törzsből itélőmestert soha sem szabad választani.''&lt;/blockquote&gt;Hányszor eszembe jutott a fenti korabeli törvény néhány ítélethirdetéskor. Szóval láthatjátok, hogy akárhonnan nézzük egy fővesztés elég kemény felelősség, főleg a mostani 0 felelősséghez képest.<br /> <br /> Van egy kedvenc idézetem Werbőczi Istvántól, aki a középkori magyar jogot rendszerbe rakta a Hármaskönyvben (Tripartitum) és 1848-ig ez volt a kor alapjogi törvénykönyve anélkül is, hogy a király ezt kihirdette volna.<br /> <br /> Mit mond Werbőczi a bíráskodásról:&lt;blockquote&gt;''Mi szükséges az itélésre, hogy az az igazság cselekvése legyen? továbbá a joghatóságról és a jó biró tisztéről és kellékeiről''<br /> <br /> ''...''<br /> <br /> ''5. § A biró az itélethozásban ne legyen sem tulságosan kegyetlen, se szerfölött kegyelmes: hanem csak igazságos. Mert minden ítélésben az irgalom és az erő, vagyis az igazság vagy egybekapcsolva. Ezeknek egyességében áll a méltányosság. Ezért mondja Szent Gergely: &quot;A ki igazságosan ítél, mérleget tart kezében, melynek mindkét serpenyőjében igazságot és irgalmat hord; igazsággal ítéletet mond a vétkekre és az irgalommal mérsékli a vétkek büntetését; hogy igaz mértékkel némely dolgokat az igazság által megjavítson, másokat pedig irgalom által engedjen; a ki isten ítéletét félve s attól remegve, minden dologban attól tart, nehogy az igazság ösvényéről letérve elbukjék&quot;. Mert a hol az igazság túlhágja mértékét, kegyetlenség vétkét szüli; a szerfölött való kegyelmesség pedig a rend felbomlását okozza.''<br /> <br /> ''6. § Az emberi ítélést pedig négyféle dolog szokta felforgatni. A félelem, mikor valakinek hatalmától tartva a valót megmondani nem merjük. A nyereségvágy, a mikor valakinek lelkét ajándékkal vesztegetjük meg. A gyűlölség, a mikor ellenfelünknek ellenére törünk. A szeretet, a mikor barátunknak vagy rokonunknak szolgálatot tenni igyekszünk. Mindezeket a birónak magától távol kell tartania és kerülnie.''&lt;/blockquote&gt;Mint látjátok több évszázados problémával állunk szemben.<br /> <br /> Tudtok olyan foglalkozást mondani, ahonnan szakmai okokból nem lehet kiesni? A bíró az ilyen. Hány olyan bíróval találkoztam már, akiről a végén derült csak ki, hogy semmit nem értett meg az ügyből. Rengeteg alkalmatlan bíró működik, akiket a rendszer nem választ ki magából, aminek az az eredménye, hogy mindenki beleszürkül a rendszerbe, egységesen működnek alacsony szinten.<br /> <br /> A Pesti Központi Kerület Bíróság egyik bírája konzekvensen keverte az ítéletben a birtok és tulajdon fogalmát, amely már az egyetem első évében is buktató kérdés római jogból. Egy másik bíró nem tudta megkülönböztetni a lízinget a hiteltől, de sorolhatnám. Szóval szeretnék egy kis vanisht vinni a rendszerbe a szürkülés ellen. A rendszeremben szakmai okokból ki kell, hogy essenek az alkalmatlan bírók.<br /> <br /> A rendszer lélektelen. Egy bírónak egy nap van 5 ügye, azok akkor is ügyek, ha én egy életet viszek a bíró elé. Remélem értitek a különbséget. Sajnos ügyként is kezelik. Hogy egy példát is írjak, ismét Battonyai Járásbíróságtól. Dombegyházán a körforgalom melletti ház kezd összeomlani. Későbbi ügyfelem, aki nyugdíjas, elővett egy kockás papírt és a saját szavaival írt egy keresetlevelet, amiben a kivitelezőt beperelte. Elküldte a Gyulai Törvényszékhez, amely áttette Battonyára, mivel oda való és jelezték a felperesnek, hogy célszerű lenne ügyvédet fogadnia, így került hozzám. (Imádom a kockás papíros ügyfeleket, érzem bennük a spirituszt.)<br /> <br /> Ahhoz is 2 tárgyalás kellett, hogy anyagi pervezetés keretében megmondja a bíró kit is kell alperesnek tekinteni. Ezt a bírónak kellett volna közölni a keresetlevél benyújtásakor, szóval bírói műhiba, mégis az ügyfelemet kötelezte a nem jó alperes ügyvédjének kifizetésére. Az új alperessel tartott első tárgyaláson kitalálta, hogy a kereset elévült, megint megszüntette a pert. Az ügyfelem folyamatosan kétségbe van esve, mikor dől rá a háza. Megintcsak a törvényszéknek kellett közbelépnie és kötelezni a bírót, hogy érdemben tárgyalja az ügyet. Szóval büntetlenül szórakozhatnak az ügyfelekkel. Csak a felelőtlen hatalom tehet ilyet. Ennek is véget szeretne a koncepcióm vetni.<br /> <br /> Végére hagytam az általam legnagyobb hiányosságnak tartott állapotot, a bíró szabad bizonyítékértékelésének jogát. Pedig milyen jól hangzik nem? A valóságban ez a bizonyítékok szabad elhallgatásának jogát jelenti. Ami nem illik bele a bíró prekoncepciójába, egyszerűen kihagyja, mert hát szabadon értékelheti a bizonyítékokat. Kezdjük ott, hogy azt sem lehet tudni, mi bizonyíték és mi nem az, ez a jelenlegi rendszerben nem derül ki csak a végén, amikor már buktuk a partit. Nem vezetik be a perbe a bizonyítékokat, ami óriási hiányosság, és ez az, ami alapvetően tervezhetetlenné teszi az ügyvédi munkát is. A koncepciómban csak az lesz bizonyíték, amit bevezetnek a perbe és a bevezetett bizonyítékok mindegyikével el kell számolnia a bírónak.<br /> <br /> '''&lt;u&gt;Ennyi nekifutás után nézzük a konkrét koncepciót:&lt;/u&gt;'''<br /> <br /> * A bíróság szolgáltat. A bíró tudása nem saját hitbizománya, azt annak érdekében kell felhasználnia, hogy elsődlegesen vezesse rá a feleket a peren kívüli megállapodásra.<br /> * Ennek eszköze az előzetes anyagi pervezetés, a Gyulai Járásbíróságnál ismertetett tartalma szerint. Mindez azt jelenti, ha valaki benyújt egy keresetlevelet, kapni fog egy részletes tájékoztatást a keresetével kapcsolatos joggyakorlatról, arról, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a keresete. Ha pedig a másik fél benyújtja az ellenkérelmét, arról is részletesen tájékoztatja a bíró, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a védekezése.<br /> * Ennek egy sor jelentősége lesz. Ebből a felek előre megtudhatják, mire számíthatnak. Felmérhetik, mi van a tarsolyukban és az mire elég. Egy ilyen részletes tájékoztatás létre fog hozni egy sor peren kívüli egyezséget, tehát a bírósági munkaterhet csökkenti.<br /> * De ennél is lényegesebb, hogy a bíró kimondta az A-t, állást foglalt és ezért már felelősséggel tartozik. Hibás tájékoztatás kárfelelősséggel jár, sérelemdíj alapon. Továbbá az ügyvédet is behatárolja, mert nyilván felelni fog azért, ha olyasmibe hajtja bele az ügyfelét, amit nem lehetett a tájékoztatásokból levezetni.<br /> * Bizonyítékok tételes bevezetése a perbe. Mindent, amiről a felek azt állítják, hogy valaminek a bizonyítéka be kell vezetni a perbe, ami azt jelenti, önálló végzéssel fogadja be a bíró, és meghatározza annak a tartalmát is, tehát kinek és mit bizonyít. Ha nincs bizonyító ereje, elutasítja a bevezetését. A végére kialakul egy olyan perbe bevezetett bizonyítéktömeg, amelyet valóban értékelnie kell a bírónak, viszont minden végzéssel bevezetett bizonyítékot be kell illesztenie a rendszerbe vagy így vagy úgy, egy sem maradhat ki, mert akkor az ítéletet megalapozatlannak, a bírót pedig hibázónak kell minősíteni.<br /> * A bíró szabadon prejudikálhat, ez a koncepcióm egyik legfontosabb eleme. Ez azt jelenti, ha valamely bizonyítékot elfogad annak, arra alapozottan bármikor mondhatja, hogy pl. ez egy perdöntő bizonyíték, amely alapvetően meghatározza az ítélet tartalmát, ezért folyamatosan dolgozik azon, hogy egyezség irányába terelje a feleket.<br /> * Az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítvány, mivel annak oka nem jogi jellegű, ki is kerül a bíróság hatásköréből, átkerül az Országos Bírósági Hivatal hatáskörébe, egy külső szerv döntési körébe és csak a körülmények számítanak, nem számít, mit mond a bíró. Ha kizárják, az bizony azt jelenti, hogy szakmai büntető pontot kap nem is keveset, mivel ha egy ügyben nem képes a pártatlan ítélkezésre, akkor egyik ügyben sem, és ezzel hamar ki lehet kerülni a rendszerből.<br /> * Precedensalkotás jogát is megkapják a bírók. Mindez azt jelenti, ha szükséges az egyedi igazság eléréséhez eltérhet az általános normáktól és a joggyakorlattól is, viszont az ítéletet vissza kell vezetnie valamely alkotmányos alapjogig. Ez utólag minősülhet hibásnak is, de ezért semmilyen hátrány nem érheti a bírót. Hogy ne beszéljek rébuszokban álljon itt egy konkrét jogeset, amit a Kúria követett el és igen nagy szakmai port kavart fel. Benne van minden, ami egy precedenshez kell. Ki másról lenne szó benne, mint egy ügyvédről, aki „elfelejtett” számlát adni az ügyfélnek, amikor az kifizette. De mindezt az ügyfél titokban telefonon felvette. Jogvita alakult ki ebből és az ügyvéd tagadta a pénz átvételét, amikor elővette az ügyfél a felvételt. Eddig az esetig az volt a joggyakorlat, hogy az ilyen titokban felvett hangfelvételt nem lehetett felhasználni, mert jogellenesen jutott hozzá, azaz nem közölte előre az érintettel, hogy felveszi. Az ügyvéd is erre hivatkozott. A Kúria precedense kimondja, hogy ilyen körülmények között felhasználható az ilyen módon készített felvétel is. Tehát az egyedi igazság – ügyfél bizonyított pénzátadása – erősebb jogot biztosított, mint a hangfelvétel jogszerű megszerzésének módjához fűződő személyiségi jog. Íme, egy alapjog ütközés!!<br /> * Új elemként bekerül a bírók szakmai pontrendszere, - melyhez analógiát a közlekedés előéleti pontrendszer szolgáltatta -, amelyben a bíró működésének szakmai értékelése jelenik meg. Ha határidőt túllép, hatályon kívül helyezik az ítéletét, módosítják azt, elfogultságot állapítanak meg, kártérítést ítélnek meg miatta, stb. mind pontot ér. Ha eléri a kieséshez szükséges ponthatárt, akkor kiesik a rendszerből, helyet adva egy tehetségesebb bírónak. Még mielőtt valaki a bírói függetlenség csorbításáért kiáltana, szeretném leszögezni – amit már az alapjogoknál is tettem -, hogy a bíró függetlenségét annak felelőtlenségével azonosítani a szezon és a fazon összehasonlításának kérdése, a kettőnek csak annyi kapcsolata van egymással, hogy a bíró felelősségének hiánya alapvetően labilissá teszi annak függetlenségét. Jelenleg pont ez történik a rendszerben. Továbbá azt is rögzíteni kell, hogy a bírók szakmai értékelésére most is van lehetőség, de az titkos, szúrópróba szerű és nem hat ki az elszúrt ügyek elszenvedőire sem, tehát egy ma is létező lehetőséget tettem nyilvánossá, következetessé, rendszeressé és kötelezővé.<br /> * Szintén új elemként bekerülnek a határidők, mivelhogy szolgáltatásról beszélünk. Annak teljesítési határideje van, ami I. fokon alapesetben 1 év, ha szakértő is van szakértővel + három hónap, II. fokon 4 hónap. Eddig nem lehetett ilyennel sem kalkulálni.<br /> <br /> Végezetül elértünk az utolsó, az előszóban említett hiányosságig a hiányzó láncszem problémájához.<br /> <br /> A bírósági műhibaperek esetében a bíróságok egymásnak bíráskodnak. Elmentem a falig ebben a kérdésben. Ha a Gyulai Törvényszéket pereltem, akkor a Szegedi Ítélőtábla a Szegedi Törvényszéket jelölte ki bíróságnak, ha a Szegedit, akkor a Kecskeméti Törvényszéket, ha Kecskemétet pereltem, Gyulát jelölték ki. Kéz kezet mos, alapon működik. Még azt sem tudtam elérni egyik ilyen peremben sem, hogy az érintett bírót tanúként meg lehessen hallgatni. Egymást védik.<br /> <br /> A Deák nevével fémjelzett első bírói jogállást szabályozó jogszabályunkban - 1871. évi VIII. törvénycikk – még létezett egy különbíróság ezekre az ügyekre, de ezt a bíróságot menet közben a Horthy rendszerben eltüntették, és ez, azóta egyetlen rendszernek sem hiányzik. Ezért írtam a bevezetőben, hogy a koncepcióban jelzett alkotmányjogi problémák rendszertől és ideológiáktól függetlenül áll fenn, a hatalom érdekeit szolgálja. A bírói felelőtlenségnek ez volt a legerősebb mentsvára eddig. Az alapjogok között a „törvény előtti egyenlőség” alapjogánál találtok részletes leírást a deáki rendszerről és a jelenlegi felelőtlenségi rendszer kapcsolatáról.<br /> <br /> Az én rendszeremben eseti választott bíróság jár el a bírósági műhibaügyekben, ez lesz a hiányzó láncszem a rendszerben, így kikerülnek a bírósági rendszerből a bírósági rendszerrel szembeni perek. <br /> <br /> == '''I. CÍM – A bíróság szervezeti rendszere, bíróságok jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az bírósági rendszer az alábbi bíróságokból tevődik össze:''&lt;br /&gt;''a) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság,)''&lt;br /&gt;''b) a törvényszék''&lt;br /&gt;''c) az ítélőtábla''&lt;br /&gt;''d) a Kúria''<br /> # ''Minden bíróság önálló jogi személy. A Kúria és az Ítélőtáblák valamint a Törvényszékek önálló költségvetési szervek, rendszerszinten kialakított azonos elvek szerint állítják össze a költségvetésüket, melyet az Országos Bírósági Hivatalon keresztül érvényesítenek. A Törvényszék költségvetésébe tartoznak az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok költségvetései.''<br /> # ''A Járásbíróság az első fokon eljáró általános hatáskörű bíróság. Külön törvényben meghatározott ügyérték, ügycsoportok speciális jellege miatt az érintett ügycsoportok első fokú bíróságaként a Törvényszék jár el.'' <br /> # ''A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.''<br /> # ''Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.'' <br /> # ''A legfőbb bírói szerv a Kúria:''&lt;br /&gt;''a) Elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,''&lt;br /&gt;''b) Elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,''&lt;br /&gt;''c) A bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,''&lt;br /&gt;''d) Elbírálja a jogegységi panaszokat,''&lt;br /&gt;''e) Joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,''&lt;br /&gt;''f) Joggyakorlat-elemzést végez minden precedensítélet esetén azok jogrendszerbe illesztése, alkalmazhatósági körének meghatározása céljából, mely elemzés eredménye mindenki számára nyilvános''&lt;br /&gt;''g) Dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,''&lt;br /&gt;''h) Dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és''&lt;br /&gt;''i) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.''<br /> # ''A bírósági rendszerben betöltésre kerülő valamennyi bírói státusz és minden egyéb beosztás és tisztség nyilvánosan közzétett és minden pályázóra azonos feltételek kiírása mellett pályázati úton tölthető be.'' <br /> # ''A bíróságok döntéseik során kötelesek figyelembe venni a sérelemdíj felelősségi eljárások során meghozott ítéleteket az azokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A Bíróság ítélkezési tevékenysége''' ==<br /> <br /> # ''A bírók ítélkezési eljárásuk során pártatlanok és függetlenek, semmilyen módon nem utasíthatók és más módon sem befolyásolható a konkrét ítélet tartalma. Bírói elfogultság állítása esetén kizárólag az elfogultsággal kapcsolatos körülmények alapján lehet elbírálni a kizárási indítványt. Ennek során a bíró igazoló jelentés nyújtására is kötelezhető, mely csak a tényállás tisztázásához vehető figyelembe, az elfogultsággal kapcsolatos döntésre nem hat ki. A bírónak nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, de annak is kell látszania. Elfogultsági kifogással kapcsolatos döntés meghozatalára az Országos Bírósági Hivatal rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.'' <br /> # ''A bírók függetlenségük okán személyükben felelősek a meghozott ítéleteikért szakmai és vagyoni értelemben is.'' <br /> # ''A bíró ítélkezési tevékenységének célja az egyedi ügyben az igazság megkeresése és annak megfelelő ítélet hozatala. Ennek érdekében a bírót megilleti a precedensítélet meghozatalának joga. A precedens ítéletet akként kell megjelölni az ítéletben is. Precedens ítélet akkor alkotható, ha az ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és joggyakorlat nem képes az egyedi ügyben igazság szolgáltatására. Precedens ítéletként csak olyan ítélet hozható, amely visszavezethető valamely Alkotmányban meghatározott alapjogra, ill. alapkötelezettségre. A precedens ítéletben le kell vezetni a rendelkezésre álló jog és joggyakorlat által megállapítható eredményt és ahhoz képest le kell vezetni a precedens ítélet megváltozott jogi hátterét egészen az Alkotmányban lévő valamely alapjogig, ill. alapkötelezettségig.'' <br /> # ''A bíró az eljárás minden szakaszában a felek közötti egyezség létrehozása érdekében jár el. Tevékenységét szolgáltatás jelleggel látja el. Ennek keretében a per érdemi megkezdését megelőzően mind a keresetben előadott igények, mind a védekező iratban foglaltakkal kapcsolatban részletes jogszabályi és joggyakorlati tájékoztatást ad mind a felperesnek, mind az alperesnek a jogaik hatékony érvényesítése érdekében. A kiadott tájékoztatás teljességéért, annak tartalmáért a bírót felelősség terheli. Amennyiben ennek eredményeként egyezség jön létre a bíró az egyezséget írásba foglalja és jóváhagyja. Ezért az eljárásért illetéket, ill. egyéb díjat fizetni nem kell.'' <br /> # ''Az első fokú eljárás határideje 1 év, amennyiben szakértő igénybe vételére is szükség van ez a határidő 3 hónappal meghosszabbodik. A határidő megkezdődik a kereset érkeztetésétől, időtartamába nem számít be az ítélkezési szünet időtartama, a személyes, ill. általános „vis major” jellegű okok miatt kieső időtartamok. A kieső időtartamokat naptárszerűen kell az ítéletben rögzíteni. A fellebbviteli eljárás határideje a felterjesztéstől számított 4 hónap. A fellebbezési határidő lejártát követő 15 napon belül fel kell terjeszteni az iratanyagot fellebbezés elbírálása érdekében.'' <br /> # ''Bírósági ítéletet csak olyan bizonyítékokra lehet alapozni, amelyeket az eljárás során a bíró külön végzéssel az eljárás részévé tett. A végzésben meghatározza a perbe bevezetett bizonyíték tartalmát. Az ítéletben valamennyi bizonyítékkal tételesen el kell számolnia a bírónak. Az ítéletalkotás során a bírónak a logika szabályait kell alkalmaznia. Logikai hibákért a bírót felelősség terheli.'' <br /> # ''A bírósági tárgyalásokon a peres felek, tanúk és egyéb részt vevők nyilatkozataikat közvetlenül mondják hangrögzítő berendezésre, melynek feltételeit a bíró kötelessége biztosítani. A bíró nem jogosult a nyilatkozatokat bármilyen módon megváltoztatni. A peres felek korlátozás nélkül jogosultak hangfelvételt készíteni a tárgyalásról.'' <br /> # ''Az ügykiosztási rendnek az arányos teherkiosztás elvét alapul véve véletlenszerűnek kell lennie, ehhez szoftveres kiosztási rendszert kell biztosítani. Az ügy kiosztásának körülményeit dokumentálni kell, mely a peranyag része.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – A bíró felelőssége ítélkezési tevékenységével összefüggésben''' ==<br /> <br /> # ''A bíró által elkövetetett szakmai hibákért szakmai felelősség terheli, melyet a személyenként nyilvántartott szakmai hibapont rendszerben kell nyilvántartani. A szakmai hibapont rendszert az Országos Bírósági Hivatal vezeti és nyilvános. 60 hibapont elérésekor az érintett bíró tisztsége a törvény erejénél fogva megszűnik.''<br /> # ''Egy-egy szakmai hibapontot kell megállapítani minden eljárási, anyagi hiba, mulasztás logikai hiba esetén akkor is, ha azok nem hatottak ki az ítélet eredményére. Határidő túllépés esetén minden megkezdett hónap után egy szakmai hibapont terheli az eljáró bírót. Elfogultsági kifogás esetén, amennyiben annak helyt adnak, és a bírót kizárják az ügy tárgyalásából, 10 szakmai hibaponttal kell növelni az érintett bíró szakmai hibapontjai számát.'' <br /> # ''Szakmai hibapontot fellebbezés eljárás esetén a fellebbezést elbíráló bíróság állapítja meg és jelenti az Országos Bírósági Hivatal részére. A megállapítani elmulasztott szakmai hibapontokkal az érintett bírón kívül, a szakmai hibapontot megállapítani elmulasztott mulasztó bírók szakmai hibapontjai számát is növelni kell. Fellebbezés hiányában, vagy elmulasztott szakmai hibapont megállapítása okán hivatalból, vagy kérelemre az eljáró bíróság tevékenységét az Országos Bírósági Hivatal vizsgálja meg és hiba, mulasztás esetén szakmai hibapontot állapít meg.'' <br /> # ''Amennyiben bírósági műhibaperre kerül sor valamely ítélettel kapcsolatban, és abban az eljárásban kártérítés megfizetésére kötelezik a károkozó bírót(kat), az érintett bírók szakmai hibapontjait 20 ponttal kell növelni.'' <br /> # ''Amennyiben Európai Bíróság állapít meg Magyarországgal szemben kártérítést valamely bírósági ítélettel összefüggésben, az érintett bírók szakmai hibapontjait 30 ponttal kell növelni.''<br /> # ''Precedens ítélettel összefüggésben szakmai hibapont nem állapítható meg.''<br /> # ''A bírót ítélkezési tevékenységével okozott kárért is felelősség terheli, melyet a bíró szakmai felelősségbiztosítás terhére kell teljesíteni. A fellebbezést elbíráló bíróság kérelemre kártérítést állapíthat meg az I. fokú eljárás során okozott kárért.'' <br /> # ''A szakmai hibapontok 3 évente évülnek el.'' <br /> # ''Bírósági műhibapereket háromtagú eseti választott bíróság bírálja el alávetéses illetékesség szabályai szerint egyfokú eljárás keretében. A választott bíróság egy tagját a károsult, a másik tagját az érintett Törvényszék elnöke kéri fel. A két választott bíró választja meg a választott bíróság harmadik tagját, aki egyben a választott bíróság elnöke is.'' <br /> # ''Az eseti választott bíróság meghallgatja a feleket, az érintetteket, beszerzi az ügy iratait, bizonyítási cselekmény lefolytatására is jogosult. Az eljárás költségfeljegyzési jogos.'' <br /> # ''Az eseti választott bíróság ítélettel dönt a kereset jogalapja, összegszerűsége vonatkozásában, ill. amennyiben szakmai mulasztást is megállapít, az ahhoz tartozó szakmai hibapontokat hozzá rendeli az érintett bíró szakmai hibapontjaihoz melynek érdekében értesíti az Országos Bírósági Hivatalt.'' <br /> <br /> == '''IV. CÍM – A bírói jogviszony keletkezése és megszűnése, bírók díjazása''' ==<br /> <br /> # ''Minden bírói posztot pályázat alapján lehetséges betölteni. A pályázaton minden olyan jogi végzettséggel és szakvizsgával rendelkező büntetlen előéletű jelölt indulhat, akinek legalább 10 éves, szakvizsgát követő gyakorlata van bírói, bírósági fogalmazói, önálló ügyintézési joggal végzett ügyészségi, ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői tevékenység keretében, továbbá rendelkezik évi 100 millió Ft összegű kártérítés kifizetését garantáló szakmai felelősségbiztosítással, ill. annak írásban vállalt ajánlatával.''<br /> # ''A bírói posztra a pályázatot azonos tartalommal és feltételrendszerrel az Országos Bírósági Hivatal írja ki, és bírálja el annak eredményét. A bírói alkalmasság megállapítása érdekében a jelölteknek vállalniuk kell olyan, az Országos Bírósági Hivatal által meghatározott pszichológiai vizsgálaton történő részvételt és annak teljesítését, amely képes megállapítani, hogy a jelölt önálló, elfogultságtól, befolyástól mentes ítélőképességgel rendelkezik. A vizsgálat eredménye is nyilvános és a pályázati anyag részét képezi. A pályázat nem tartalmazhat további szubjektív elemeket. A pályázati kiírás, a benyújtott pályázatok és azok kiértékelése nyilvános.'' <br /> # ''A Bírókat a Köztársasági Elnök nevezi ki és menti fel. A Köztársasági Elnököt megilleti az a jog, hogy a pályázaton nyertes jelölt kinevezését megtagadhatja, amennyiben annak emberi, politikai, szakmai megnyilvánulása nem teszi méltóvá a bírói tisztség betöltésére.'' <br /> # ''Alapfokon a bíróságok alapvetően egyesbíróként járnak el. A kiemelt bonyolultságú, ill. értékű, széleskörű kihatású ügyekben háromtagú bírói tanács is eljárhat. Bíróként csak hivatásos bíró járhat el.'' <br /> # ''A bírói tisztség mellett jogi oktatói, jogirodalmi tevékenységen túlmenően egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatható, csak a bárki által megszerezhető társasági részesedést megtestesítő értékpapír szerezhető.''<br /> # ''A bírói díjazás legkisebb összege a mindenkori minimálbér 10 szeres összege, de annak összege minden egyéb összefüggő tevékenységből, tisztségből eredő bevételeket is figyelembe véve a mindenkori minimálbér 15-szörös összegét nem haladhatja meg.''<br /> # ''A bíró szolgálati viszonya megszűnik:''&lt;br /&gt;''a) a bíró halálával,''&lt;br /&gt;''b) a köztársasági elnök általi felmentéssel.''&lt;br /&gt;''c) ha bírói tisztségéről lemondott,''&lt;br /&gt;''d) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból legalább 6 hónapon keresztül alkalmatlanná vált''&lt;br /&gt;''e) ha a bírót jogerősen sérelemdíj megfizetésére kötelezték,''&lt;br /&gt;''f) ha büntetetett előéletűvé válik, a jogerős ítélet meghozatalának napján, vagy kényszergyógykezelését rendelték el,''&lt;br /&gt;''g) ha a bíró kinevezésének feltételei már nem állnak fenn,''&lt;br /&gt;''h) amennyiben szakmai hibapontjai száma eléri a 60-at''&lt;br /&gt;''i) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek, vagy polgármesternek megválasztották, vagy valamely másik hatalmi ág tisztségviselőjévé megválasztották vagy kinevezték''&lt;br /&gt;''j) ha betölti az 75. életévét''&lt;br /&gt;''k) ha a bíró az éves vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,''&lt;br /&gt;''l) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálatot elmulasztotta és annak felszólítás ellenére sem tesz eleget''&lt;br /&gt;''m) ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki''&lt;br /&gt;''n) ha az összeférhetetlenségi állapotot felszólítás ellenére sem szünteti meg''<br /> <br /> == '''V. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal létrejötte, jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal 30 főből álló önálló költségvetési szerv, mely tagok közül 15 fő hivatásos bíró.'' <br /> # ''Szervezeti költségvetése a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésének része, önálló jogi személy.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal elnökét, elnökhelyettesét és tagjait nyilvános pályázat alapján a Köztársasági Elnök választja ki és bízza meg ötévi időtartamra, tagjai újraválaszthatók.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal hivatásos bírói tisztségének betöltési feltételei megegyeznek a hivatásos bírói tisztség betöltésére kiírt pályázati feltételekkel, míg a nem hivatásos bíró tagok vonatkozásában a számvevőkre vonatkozó feltételekkel rendelkező jelöltek nyújthatnak be pályázatot.''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal elnöke legfeljebb 20 főből álló állandó szakmai ügyviteli szervezetet hoz létre és tart fenn a feladatainak ellátása érdekében, kiadja a szervezet működési szabályzatát''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai a vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 20 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a bíróságok kártalanítási alapjába kell helyezni.''<br /> <br /> == '''VI. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal feladata, tagjai felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal feladata:''&lt;br /&gt;''a) végzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodásának szervezését,''&lt;br /&gt;''b) biztosítja a bírói tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket, melyeknek azonos szintűnek kell lennie azonos bírósági szintenként.''&lt;br /&gt;''c) ellenőrzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodását''&lt;br /&gt;''d) vezeti a bírók szakmai hibapont nyilvántartását''&lt;br /&gt;''e) elbírálja az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítványokat''&lt;br /&gt;''f) kiírja a megüresedett bírói tisztségekre a pályázatot és elbírálja azokat, melynek eredményeképpen előterjesztést nyújt be a köztársasági elnökhöz''&lt;br /&gt;''g) évenként lefolytatja a hivatásos bírókkal kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárásokat''&lt;br /&gt;''h) szervezi a bírók éves kötelező egészségügyi, pszichológiai felülvizsgálatát''&lt;br /&gt;''i) kezeli a bíróságok működésével kapcsolatosan felmerült panaszokat azzal, hogy folyamatban lévő üggyel kapcsolatosan nem folytathat vizsgálatot, a panaszt az ügyben eljáró bírónak továbbítja''&lt;br /&gt;''j) minden olyan ügyben, amelyben az I. fokú ítélet megváltoztatásra kerül, ellenőrzi a II. fokú bíróság szakmai hibapont megállapításait, egyéb ügyekben kérelemre konkrét, ill. szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez''&lt;br /&gt;''k) meghatározza egyenlő leterheltség érdekében és a kötelező határidők betartásához szükséges bírói létszámot bíróságonként és azzal kapcsolatosan szükség esetén előterjesztést nyújt be a köztársasági elnöknek''<br /> # ''A bírósági ügyekkel kapcsolatos beadványokat azonos munkateher ellátás figyelembe vétele mellett szoftveres sorsolás alapján kell kiosztani, mely ügyekkel kapcsolatos feladatok teljes körű teljesítése a kiszignált bíró feladata és felelőssége.'' <br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal köteles olyan elektronikus felületet létrehozni és folyamatosan működtetni, amelyre valamennyi beérkezett ügyet dossziészerűen feltölteni köteles és biztosítania kell, hogy ahhoz mindenki korlátozás nélkül hozzáférhessen. Ezen az elektronikus felületen azokat az ügyeket is el kell helyezni, amelyekben bármilyen okból nem történt érdemi ügyintézés. Az Országos Bírósági Hivatalnak egyéb vonatkozásban is biztosítania kell a nyilvánosságot és az átláthatóságot működésével kapcsolatban.''<br /> # ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. elmulasztása esetén a mindenkori minimálbér 10 szeres összegének megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely összeget a Köztársasági Elnöki Hivatal kártalanítási alapjába kell befizetni.'' <br /> # ''Sérelemdíj felelősségi eljárást az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, ill. bárki indíthat, akinek a bírósági, ill. egyéb ügyével kapcsolatban, a jogsértés, ill. mulasztás történt, ill. aki az érintett bírósági, ill. egyéb üggyel kapcsolatban bármilyen módon érdekelt.''<br /> <br /> == '''VII. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal tagjainak megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Országos Bírósági Hivatal tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XVI._FEJEZET_-_Ellen%C3%A1ll%C3%A1si_jog_gyakorl%C3%A1sa&diff=321 2021-09-14T16:22:24Z

<p>Kincses: /* Bevezető */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Nemrég olvastam a neten, hogy az igazságügyi miniszterünk valamelyik konferencián azt találta mondani, hogy a magyar jogállamiság egyértelmű bizonyítéka az Aranybulla létezése!!!<br /> <br /> Mondjuk 1222-t írtak akkor, érdekes felvetés abban a világban jogállamot keresni, de hajrá.<br /> <br /> Feltételezem nem az egész Aranybullára, hanem annak az ellenállási záradékára gondolhatott. Ha így van, akkor felmerül a kérdés, a jelenlegi Alaptörvényben miért is nincs ellenállási záradék???? Ha nincs, akkor nincs bizonyíték a jelenlegi Magyarország jogállamiságára??? A választ rátok bízom.<br /> <br /> Az „Én Alkotmányom” koncepciója hangsúlyos részt szentel az ellenállás jogának, ez az alkotmányok mindenkori biztosítéki záradéka.<br /> <br /> A II. fejezetben az utolsó alapjogként került meghatározásra ez a jog, a jelen fejezet ezt az alapjogot váltja aprópénzre. Nézzünk egy kis jogtörit előtte mind az angol, mind a magyar vonalon.<br /> <br /> Van egy ellenállási jog etalon, ami az alábbiak szerint fogalmazta meg ezt a jogot:&lt;blockquote&gt;''„61. Mindezeket az elmondottakat megengedtük Isten kedvéért, királyságunk megjavítása céljából, valamint a köztünk és a bárók közt keletkezett viszály kedvező lecsendesítése végett. Mindörökre örvendezni kívánván ezek teljes és szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot engedélyezzük nekik. Ti. azt, hogy a bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik saját erejükhöz képest tartoznak őrizni, megtartani s őriztetni a békét és a szabadságokat, amelyeket nekik adtunk és jelen oklevelünkkel megerősítettünk, mégpedig olyképpen, hogy ha mi vagy udvarbíránk (justiciarius), vagy ballivusaink, vagy valaki közegeink (ministri) közül hibázni fog valamiben és valaki ellen, vagy a béke és biztonság valamelyik cikkelyét át fogja hágni, és a vétek a huszonöt báró közül négynek tudomására jut, akkor e négy báró keressen fel bennünket, vagy távollétünkben udvarbíránkat és jelentse nekünk a sérelmet s kérje tőlünk egyúttal késedelem nélküli orvoslását. És ha mi – vagy ha országon kívül vagyunk, a mi udvarbíránk – a bejelentéstől számított negyven napon belül nem orvosolná a sérelmet, abban az esetben a négy báró ismertesse az ügyet a többi báróval a huszonöt közül. Ezek huszonöten pedig az egész ország közösségeivel (cum communa totius terrae) nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bírják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt. Személyünk, a királyné és gyermekeink személye azonban épségben maradjon. Mihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodjanak ismét hozzánk, miként előbb tették. Az országból, aki akar, esküdjön meg arra, hogy a nevezett huszonöt báró parancsát teljesíteni fogja a felsorolt megtorlások végrehajtására, és hogy velük együtt fog bennünket sanyargatni, amennyire csak bír. Mi pedig nyilvánosan és szabadon engedélyt adunk eskü letételére annak, aki esküdni akar, és senkit se fogunk valaha is ebben megakadályozni. Az országból mindazok, akik vonakodnak maguktól és önként esküdni a huszonöt bárónak arra, hogy velük együtt nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket, parancsunkból esküdjenek meg, a mondottak szerint. Ha valamelyik a huszonöt báró közül meghalna, vagy eltávozna az országból, vagy más módon lenne akadályozva és ezzel a megtorlásokat kevéssé tudnák végrehajtani, úgy azok, akik megmaradtak a huszonöt báróból, szabad elhatározással válasszanak mást az illető helyére, aki azután hasonlóképpen tegyen esküt, mint a többiek. Minden dologban, melynek végrehajtására a huszonöt báró összegyűlik, ha történetesen a huszonöt jelen van, de egymás közt valamiben nincs meg az egyetértés, vagy közülük egyes meghívottak nem akarnak vagy nem képesek részt venni, úgy az jusson szilárd érvényre, amit a jelen levő többség el fog határozni és meg fog parancsolni, mintha mind a huszonöten egyetértettek volna. A nevezett huszonöt esküdjön meg arra, hogy minden fent elmondott dolgot híven meg fog tartani és minden erejével meg fogja tartani. Mi pedig semmi olyat nem fogunk követelni más valakitől, sem személyesen, sem más által, ami ezekből az engedményekből és szabadságokból valamit is visszavonna vagy kisebbítene. És ha ilyesvalamit sikerülne kieszközölni, úgy az legyen érvénytelen és hiábavaló, soha senki fel ne használhassa, sem mi, sem más.”''&lt;/blockquote&gt;Hát igen, ez a Magna Charta az angolszász ellenállási jog etalonja, az Angol Alkotmány egyik alappillére, amelynek mind a mai napig hatása van. Ez az okirat 1215-ben készült.Lássuk az Igazságügyi Miniszterünk által hivatkozott Aranybulla miképpen szabályozza az ellenállási jogot:&lt;blockquote&gt;''„Hogy ha pedig mi vagy utánunk valaki a jövendő királyok közül a mostani rendelésünk ellen valamikor vétene, mind a püspökök, mind a jobbágyurak, mind a nemesek, mindnyájan és egyenként, mind a mostaniak, mind a jövendők, minden hűtlenségnek szégyen vallása nélkül, mind nekünk és mind az utánunk való királyoknak ellentálhassanak és ellenük mondhassanak, örökkön örökké a mostani rendelé­sünk erejével és hatalmával.”''&lt;/blockquote&gt;A két ellenállási záradékot, ha összehasonlítjátok a különbség szembeötlő. A Magna Chartában egy konkrét eljárási rendet fektettek le, amelyet ha betartottak, akkor az egy alkotmányos ellenállásnak minősül, és azért senkit sem lehetett volna felelősségre vonni.<br /> <br /> Az Aranybulla ehhez képest semmit nem mond, így aztán minden ellenállást jogellenesnek lehet nevezni, így aztán az ellenállás joga nem vált a jogi eszköztárunk részévé, nem úgy, mint Angliában.<br /> <br /> Ennek a kivédésére kerül sor az „Én Alkotmányban” is egy részletes ellenállási jog szabályozására.<br /> <br /> Akkor vizsgáljuk meg, mi maradt a mai világra a Magna Charta ellenállási eszméjéből.<br /> <br /> Bármilyen meglepő, de gyakorlatilag az ellenállás joga pontosan úgy működik ma is, amint ahogy azt a Magna Charta leírta, lássuk csak a megfeleltetést:&lt;blockquote&gt;''„ a huszonöt báró közül négynek tudomására jut, akkor e négy báró keressen fel bennünket, vagy távollétünkben udvarbíránkat és jelentse nekünk a sérelmet s kérje tőlünk egyúttal késedelem nélküli orvoslását.”''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> * Konkrétan meg kell fogalmazni a problémát és kérni kell annak orvoslását<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;''„– a bejelentéstől számított negyven napon belül nem orvosolná a sérelmet, abban az esetben a négy báró ismertesse az ügyet a többi báróval a huszonöt közül.”''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> * Jöjjön létre az ellenállás vezérkara<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;''„Ezek huszonöten pedig az egész ország közösségeivel (cum communa totius terrae) nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bírják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt.”''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> * Gyűjtsenek össze nagy erőt és demonstrálják is ezt<br /> * Fosszák meg azoktól a javaktól, amelyek útján a kielégítés elérhető<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;''„Az országból, aki akar, esküdjön meg arra, hogy a nevezett huszonöt báró parancsát teljesíteni fogja a felsorolt megtorlások végrehajtására, és hogy velük együtt fog bennünket sanyargatni, amennyire csak bír. Mi pedig nyilvánosan és szabadon engedélyt adunk eskü letételére annak, aki esküdni akar, és senkit se fogunk valaha is ebben megakadályozni.''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> * Az eljárást betartókat tevékenységükért hátrány nem érheti<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;''„Személyünk, a királyné és gyermekeink személye azonban épségben maradjon.”''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> * Az ellenállási jog gyakorlása nem terjedhet élet és személyi sérelem okozására<br /> <br /> Akkor nézzük meg a történelmet, hogy is működött ez az ellenállási technológia.<br /> <br /> '''&lt;u&gt;Gandhi „sómenetei”&lt;/u&gt;'''<br /> <br /> 1930. március 12-én Mahatma Gandhi szabadságharcos az ún. sómenet élén Dandiba vonult, hogy tiltakozzon a britek sómonopóliuma ellen, és kiharcolja India függetlenségét. Elítélte az agresszió minden formáját, és kizárólag erőszakmentes fellépésre buzdított Hetvennyolcan sorakoztak föl mögötte kettesével: csupa fehérbe öltözött férfi. Ahmedabadban, Gujarat állam legnagyobb városában, a külvárost átszelő földút mentén már tíz és tízezrek gyűltek össze jöttükre.<br /> <br /> A brit sóadó ellen tiltakozó menet 25 nap alatt közel 400 kilométert tett meg az Arab-tengerig.<br /> <br /> A hatóságok eleinte afféle politikai színjátéknak tekintették az egészet, de hamarosan országos méreteket öltött a tiltakozás.<br /> <br /> * Van cél, amit el akartak érni, India függetlensége<br /> * Van vezér Gandhi<br /> * Van tömeg mögötte<br /> * És ezt az erőt egy 400 km-es út alatt demonstrálta is, mindez pont úgy történt, ahogy a Magna Charta rögzítette.<br /> <br /> És a végén megkapta India a függetlenséget.<br /> <br /> (Jellemző a két kultúra különbségére, Hitler nyilatkozata Gandhival kapcsolatban, nem értette miért nem lövette le Churchill !!!)<br /> <br /> Lássunk egy USA példát is erre.<br /> <br /> '''&lt;u&gt;Martin Luther King polgárjogi mozgalma&lt;/u&gt;'''<br /> <br /> Célja a fehérek és afroamerikaiak jogi egyenlőtlenségének, az afroamerikaiakkal hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése volt. A megmozdulások többek között a választáshoz való jogról, az elkülönítés ellen illetve a munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak.<br /> <br /> Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során több mint 250 ezer ember vett részt, ezen hangzott el a ''Van egy álmom'' beszéde is.<br /> <br /> A folyamatos tiltakozások vezettek végül el az 1964-ben elfogadott Polgárjogi Törvény, illetve az 1965-ben elfogadott Választójogi Törvény elfogadásához.<br /> <br /> * Van cél, amit el akartak érni, afroamerikai megkülönböztetés megszüntetése<br /> * Van vezér Martin Luther King<br /> * Van tömeg mögötte<br /> * És ezt az erőt 1963. augusztus 28-án 250.000 Fős tömeggel demonstrálta is, mindez szintén pont úgy történt, ahogy a Magna Charta rögzítette.<br /> <br /> Mindennek eredményeképpen megszülettek az elérni kívánt törvények.<br /> <br /> Gondolom, nem lesz meglepő ezek után, hogy én sem találok ki semmi újat az ellenállási jog kapcsán, csupán úgy fogom szabályozni ezt a jogot, ahogy azt a Magna Charta is megtette és olyan értelmezésben, ahogy a 21. században erre lehetőség van.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * Az ellenállási jog alapeleme a probléma pontos és egzakt megfogalmazása és azt is meg kell határozni, hogy mi az a cél, amit el akarnak érni az ellenállók. (Ez egyáltalán nem könnyű)<br /> * Ha sikerül az ok és a cél megjelölése, akkor valamilyen szervezetet kell mellé rendelni, amely irányítja az ellenállási jog gyakorlását<br /> * Ezt követően pedig tömeget kell összegyűjteni a szándék mögé és ezt a tömegerőt megfelelő helyen és módon demonstrálni is kell.<br /> * Ha pedig mindez megvan, akkor az „ÉN Alkotmányom” koncepciója szerint lépnie kell a probléma megoldására képes szervezeteknek, személyeknek.<br /> <br /> == '''I. CÍM – Ellenállási jog fogalma, ellenállási petíció megfogalmazása''' ==<br /> <br /> # ''Ellenállási joga keletkezik az állampolgárok meghatározott csoportjának, amennyiben a végrehajtó hatalom, vagy más, tőlük független, hatalmi, gazdasági eszközökkel rendelkező szervezet, személy eljárása vagy mulasztása az állampolgárok érintett csoportjának közös érdekeit, jogait sérti és nincs lehetőség azok alapjogi szinten törtnő rendezésére, vagy azok ilyen módon történő rendezése azok nagy száma, időigénye, vagy egyéb releváns ok miatt nem várható el. Amennyiben mindenkire kiterjed a jogsértés, az ellenállási jog gyakorlása bárki részéről megindítható.'' <br /> # ''Az ellenállás jogával élni kívánok kötelesek petíciót megfogalmazni, melyet annak a szervnek, vagy személynek kell címezni, akinek hatáskörébe tartozik az ellenállást kiváltó ok megszüntetése. A petícióban meg kell pontosan fogalmazni a megsértett jogot és a jogsértés megoldására alkalmasnak tekintett megoldást, melynek 40 napon belüli megvalósítására kell a petíció címzettjét a petíció közjegyzői letétbe helyezésétől számított időponttól felhívni.'' <br /> # ''Az ellenállási petícióban meg kell határozni azt a három személyt, aki az ellenállási jog gyakorlását irányítja, akik közül bármelyiküket az ellenállási jogot gyakorlók nevében történő nyilatkozattételre feljogosítottnak kell tekinteni. Amennyiben körülhatárolható az ellenállási jogot gyakorló személyek köre, mindenkit fel kell tüntetni a petíción. Amennyiben mindenkit, vagy a lakosság jelentős részét érinti az ellenállási jogot kiváltó jogsértés, legalább 500 főt kell feltüntetni az ellenállók közül.'' <br /> # ''A petíciót tartalmazó irat egy példányát közjegyzői letétbe kell helyezni és a közjegyzői letétről kapott igazolás másolatát is meg kell küldeni a petíció címzettjének. A letétbe helyezés napjától tekinthető az ellenállási jog alkotmányjogi értelemben megindítottnak.'' <br /> <br /> == '''II. CÍM – Ellenállási petíció közzététele, azzal kapcsolatos nyilatkozati kötelezettség''' ==<br /> <br /> # ''Az ellenállási petíció másolatát a letétkezelő közjegyzőnek a letétbe helyezést követő 5 napon belül meg kell küldenie a Magyar Távirati Iroda, ill. az állami hírszolgáltatással foglalkozó szervezet részére, amely azt köteles teljes terjedelemben a hírfolyamába beállítani. A Magyar Távirati Iroda köteles önálló elektronikus felületet létrehozni az ellenállási joggal kapcsolatos dokumentumok közzétételére annak érdekében, hogy annak anyaga együttesen és időben közvetlenül hozzáférhetőek legyenek. Ezt követően minden az ellenállási joggal kapcsolatos dokumentumot, hírt fel kell tölteni erre az elektronikus felületre.''<br /> # ''Minden magyarországi médiaszolgáltató köteles hiteles tartalommal közölni az általa végzett médiaszolgáltatás között mind helyi, mind országos szinten az ellenállási jog gyakorlásának tényét, okát, célját és a tiltakozók személyét. A hírközlésnek tényszerűnek és teljesnek kell lennie.''<br /> # ''A letétbe helyezett ellenállási petíciót meg kell küldeni annak címzettje részére is, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni a petícióban foglaltakkal kapcsolatban.'' <br /> # ''Amennyiben a petíció címzettje vitatja az állított jogsértést és nem kerül sor a petícióban foglalt jogorvoslatra, az ellenállási jog gyakorlóinak igazolniuk kell, hogy az állampolgárok nagyobb számát érinti a jogsértés, és azt is, hogy az ellenállási jog megfelelő tömegtámogatással rendelkezik.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – Ellenállási tömegerő demonstrálása''' ==<br /> <br /> # ''Amennyiben az ellenállási jogot gyakorlók az elutasító válasz ismeretében is fenntartják ellenállásukat, úgy kötelesek igazolni, hogy tömegtámogatással rendelkeznek. Ennek módja a petíció tömeges aláíratása, ill. internetes, utcai demonstrációk szervezése és lebonyolítása.''<br /> # ''Az ellenállási jog tömegtámogatása a petíció aláírása útján akkor tekinthető igazoltnak, ha legalább 100.000 fő aláírásával támogatja a petícióban foglaltakat. Ugyanilyen joghatás keletkezik akkor is, ha az erre a célra létrehozott elektronikus közösségi média felületen legalább 100.000 fő támogatja az ellenállási jog gyakorlását, feltéve, ha a támogatók legalább olyan mértékben beazonosíthatók, mint a petíciót aláíró támogatók.''<br /> # ''Utcai demonstráció útján akkor tekinthető igazoltnak az ellenállási jog tömegtámogatása, ha legalább 10 napi különbséggel fél éven belül három alkalommal alkalmanként 20.000 fő demonstráló gyűlik össze akár egy helyen, akár több helyen összesítve, a petícióban meghatározott követelés támogatására. A demonstrációt szervezők kötelesek legalább 3 nappal korábban bejelenteni a petíciótámogató tömegdemonstráció napját és helyszínét.'' <br /> # ''Amennyiben a végrehajtó hatalom, vagy bármely Alkotmányban szabályozott szerv, tisztségviselő, vagy hatásukra bárki más ezeket a bejelentett demonstrációkat ellehetetleníti, az első ilyen esetben igazoltnak kell tekinteni a petíció tömegtámogatását.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A köztársasági elnök szükségállapoti fellépése''' ==<br /> <br /> # ''Amennyiben az ellenállási jogot gyakorlók igazolják az ellenállási petíció tömegtámogatását, a köztársasági elnök köteles korlátozott szükségállapotot kihirdetni az ellenállási joggal érintett jogsértés vagy mulasztás orvoslása érdekében, a tömegtámogatás igazolását követő 5 napon belül, mely szükségállapot időtartama nem haladhatja meg a kihirdetéstől számított 30 napot.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezése szerint köteles létrehozni a szükséghelyzeti állandó tanácsát és gyakorolni az ezzel összefüggésben reá ruházott alkotmányos jogokat.''<br /> # ''A szükségállapoti kormányzás és jogalkotási joga gyakorlásán keresztül a köztársasági elnök köteles a kihirdetett korlátozott szükségállapot alatt a petícióban megjelölt jogsértést orvosolni és ezzel egyidőben köteles a jogsértést előidézőkkel szemben sérelemdíj felelősségi eljárást is indítani.'' <br /> # ''Amennyiben a jogsértés vagy mulasztás a köztársasági elnök hatáskörében merült fel és az ellenállási petíció címzettje a köztársasági elnök, a szükséghelyzeti fellépésre a köztársasági elnök helyettese jogosult és köteles. E körben ugyanazok a jogok illetik meg, mint a köztársasági elnököt.'' <br /> # ''A köztársasági elnök helyettese által bejelentett korlátozott szükségállapottól kezdődően a köztársasági elnök semmilyen jogkört nem gyakorolhat, ettől kezdődően mandátumát megválasztott helyettese tölti be. A megválasztott köztársasági elnök jogköre akkor állhat vissza, ha az ellene kötelezően megindítandó sérelemdíj felelősségi eljárásban nem állapítják meg a felelősségét. Ilyen eljárásban az önként fizetett sérelemdíj nem hat ki a sérelemdíj felelősség megállapítására.''<br /> # ''Amennyiben a jogsértés vagy mulasztás a köztársasági elnök, ill. helyettesének hatáskörében merült fel és az ellenállási petíció címzettje a köztársasági elnök, ill. helyettese a tömegtámogatás igazolását követő 30 napon belül az ellenállási joggal érintett jogsértést az Alkotmánybíróság teljes ülése köteles ítélettel orvosolni. Az ítélet meghozatala előtt egy meghallgatást jogosult az Alkotmánybíróság tartani.''<br /> # ''Az ilyen módon meghozott ítélet kiadásával egyidőben az Alkotmánybíróság köteles sérelemdíj felelősségi eljárást indítani a jogsértést okozókkal, ill. a jogsértés orvoslását elmulasztókkal szemben.''<br /> # ''Amennyiben sem a köztársasági elnök, sem annak helyettese, sem az Alkotmánybíróság nem orvosolja a jogsértést, velük, ill. az Alkotmánybíróság tagjaival szemben az ellenállási petíció bármely aláírója jogosult sérelemdíj felelősségi eljárást indítani.'' <br /> # ''Amennyiben a jogsértés orvoslását elmulasztók vonatkozásában sérelemdíj felelősség kerül megállapításra és ennek következtében hivataluk betöltésére érdemtelenné válnak, az új tisztségviselők megválasztásáig fennmard az ellenállási petíció hatálya.''<br /> # ''Az érdemtelenné vált tisztségviselők mandátumának ismételt betöltése esetén a hatályában fennmaradt ellenállási petícióban megjelölt jogsértés orvoslására a megválasztott tisztségviselők kötelesek az Alkotmányban meghatározott határidők és eljárási jogaik gyakorlásán keresztül.''<br /> <br /> == '''V. CÍM – Adómegtagadási jog érvényesítése''' ==<br /> <br /> # ''Amennyiben az Alkotmányban meghatározott módon a jogsértés orvoslására köteles tisztségviselő vagy az Alkotmánybíróság az Alkotmányban megjelölt határidő alatt nem orvosolja a petícióban megfogalmazott jogsértést, a jogsértés orvoslásáig az ellenállókat a határidő lejártát követő naptól kezdve megilleti az adómegtagadás joga, mely alapján jogosultak a terhükre fennálló, vagy ezt követően keletkező adófizetési kötelezettségük teljesítését megtagadni. A megtagadást be kell jelenteni az adóhivatal részére, amely ezt követően sem inkasszóval, sem más módon sem jogosult az adókötelezettséget az ellenállási jog gyakorlójával szemben érvényesíteni.'' <br /> # ''Adómegtagadás jogának gyakorlása esetén annak gyakorlói nem sújthatók semmilyen adójogi, ill. egyéb szankcióval az adófizetés elmaradása, vagy késedelmes teljesítése miatt.'' <br /> # ''Amennyiben adómegtagadás jogával kívánnak élni az ellenállási jog gyakorlói azt a petícióban megjelölt három vezetőnek tekintett személy aláírásával ellátott nyilatkozattal kell bejelenteniük a Magyar Távirati Iroda részére, amely ezt az iratot is elhelyezi az ellenállási jog honlapján.'' <br /> # ''Az ellenállási jog honlapján megjelenő adómegtagadási jog gyakorlását bejelentő irat közzétételétől minden ellenállási jog támogatót megillet az adómegtagadás joga. Ezt a honlapra történő regisztráció és pontos név és adószám bejelentésével jogosultak gyakorolni. A támogatók adójogi megítélése ettől kezdve azonos az ellenállási jogot gyakorlók adójogi megítélésével.'' <br /> # ''Amennyiben sem a köztársasági elnök, sem helyettese, sem az Alkotmánybíróság nem orvosolja az ellenállási joggal kapcsolatos sérelmet, az ellenállási jog, tömegdemonstrációk szervezésével, adómegtagadás jogának gyakorlásával addig folytatható, amíg méltányos elégtételt nem kapnak az ellenállási joggal érintett jogsértettek.'' <br /> # ''Az elhúzódó ellenállásból eredő hátrányok, veszteségek megtérítésére nem lehet kötelezni sem az ellenállási jogot gyakorlókat, sem azok támogatóit.'' <br /> <br /> Ezzel végére is értem az „Én Alkotmányom” koncepciójának, mostmár csak azt kell megnéznünk, milyen lehetőségünk van nekünk magunknak a jelenlegi helyzetben az alkotmányozásra.<br /> <br /> Erről a koncepció záró részében írok.</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XV._FEJEZET_-_Sz%C3%BCks%C3%A9ghelyzeti_jogrend,_korm%C3%A1nyz%C3%A1s&diff=320 2021-09-14T16:20:04Z

<p>Kincses: /* Bevezető */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Csak felsorolom ebben a kategóriában a jelenlegi Alaptörvény mit szabályoz:<br /> <br /> * rendkívüli állapot<br /> * szükségállapot<br /> * megelőző védelmi helyzet<br /> * Terror veszélyhelyzet<br /> * váratlan támadás<br /> * veszélyhelyzet<br /> <br /> Nem számoltam össze, de ha intézményt nézünk ez a leghosszabban szabályozott rész az Alaptörvényben. Remélem értitek, hogy miért. Annyi helyzetet szabályoz, amivel akár mondva-csinálva, vagy provokáció alapján élhet a mi „fenevadunk”, ezzel valójában megteremtette a diktatúra kormányzás alapjogi hátterét. Ez komoly fenyegetés az összes demokratikus értékre.<br /> <br /> Ezek nagyobb része teljesen felesleges, nem véletlenül az.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> Az „Én Alkotmányom” szabályozási koncepciója rendkívül egyszerű.<br /> <br /> * Elsődlegesen csak azokat a helyzeteket tekinti szükséghelyzetnek, amelyet a végrehajtó hatalom a saját eszközrendszerével, feladatszerűen nem tud ellátni és alapjogi érintettséget kell, hogy kapjon a kormányzás. Azt azért látni kell, hogy pl. terrorveszély esetén egyetlen nyugati demokrácia sem alkalmazott eddig különleges jogrendet, ugyanez vonatkozik pl. az árvizekre is. De pl. a járványhelyzet olyan állapot, amelyben alapjogi korlátozásokat kellett alkalmazni, ez viszont már valóban túlment a köznapi kormányzás eszközrendszerén, ez egy valódi szükséghelyzet.<br /> * Miután meghatároztam a szükséghelyzet fogalmát, ezt követően a köztársasági elnök kapja meg azt a szerepet, amelyet az egyszemélyes irányítás megkíván és nem a kormány, mivel a választók általános képviseletét a köztársasági elnök látja el.<br /> * Alapjogi korlátozásokra is csak neki van ennél fogva felhatalmazása.<br /> * A kormány és minden eszközrendszere ettől kezdve köztársasági elnök eszközrendszerévé válik. Nyilván ennek a helyzetnek az a következménye, hogy olyan személyt kell erre a posztra megválasztani, aki képes megfelelni a szükséghelyzeti elvárásoknak. (Mint a római kor diktatúrájában az egyes különálló jogköröket koncentrálom egy kézbe a köz érdekében megfelelő garanciák mellett.)<br /> * Természetesen nem maradhat kontroll nélküli a köztársasági elnök hatalma ilyen helyzetben sem. Egyrészt felelőssége megemelkedik, a terhére alapesetben megállapított sérelemdíj a kétszeresére nő, ami a személyes korlátokat igyekszik megteremteni, de ennél sokkal lényegesebb, hogy a szükséghelyzet kinyilvánítását követően az Alkotmánybíróság ellenőrzési joga megnyílik és ebből a célból 5 tagú állandó tanácsot hoz létre és tart fenn. A tanácsnak utólagos jóváhagyó hatalma van, amit a rendeletek kiadásától számított 3 napon belül köteles gyakorolni. Tehát a rendkívüli helyzet miatt a rendeletek életbe lépését megakadályozni ugyan nem tudja, viszont az utólagos jóváhagyás intézményével azok hatályát le tudja rövidíteni, fel tudja függeszteni, tehát szinte azonnali jogvédelmet képes ez az eljárás biztosítani.<br /> <br /> == '''I. CÍM – Szükséghelyzet fogalma''' ==<br /> <br /> # ''Szükséghelyzet bekövetkezik''&lt;br /&gt;''a) hadiállapot kinyilvánítása esetén, külső támadás, vagy azzal való fenyegetés okán''&lt;br /&gt;''b) a hatalmat az Alkotmányban meghatározott eljárási rend figyelmen kívül hagyásával, megszerezni kívánó, fegyvert használó személyek, több megyére kiterjedő akciója esetén, feltéve, hogy a fegyverhasználat nem a végrehajtó hatalom meg nem engedett fegyverhasználatával összefüggésben keletkezett önvédelmi helyzetből származik''&lt;br /&gt;''c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi, közegészségügyi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amennyiben azok hatása legalább három megyére kiterjed''&lt;br /&gt;''Szükséghelyzet a fentiekben megjelölt esetekben is csak akkor állapítható meg, ha azok kezelésére nem elegendőek a kormány rendelkezésére álló eszközök, ill. alapjogi korlátozások válnak szükségessé.''<br /> # ''Szükséghelyzetet a köztársasági elnök hirdeti ki, mely előtt köteles beszerezni az Országgyűlés elnökének a kormányfőnek, és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulását, melynek elmulasztása esetén szükséghelyzet nem állapítható meg, kivéve ha az érintettek hozzájárulása a szükséghelyzetből eredő, vagy bármely egyéb okból 24 órán belül nem szerezhető be. Ilyen esetben a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg azt is be kell jelenteni, hogy az érintett valamely közjogi méltóság hozzájárulását megkísérelte beszerezni, de az milyen okból hiúsult meg. A hozzájárulások megszerzését gátló okok keletkezése nem lehet felróható a köztársasági elnöknek. Ilyen esetben hatálytalanok a köztársasági elnök intézkedései.'' <br /> # ''Szükséghelyzet 90 napi időtartamra állapítható meg, és a szükséghelyzet fennmaradása esetén további 90 napi időtartamra hosszabbítható meg. A meghosszabbítás feltétele az Országgyűlés elnökének, a kormányfőnek és az Alkotmánybíróság elnökének hozzájárulása.'' <br /> # ''Amennyiben a tényleges szükséghelyzet megszűnik a szükségállapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. Szükséghelyzet akkor is megszűnik, amikor a szükségállapotot kiváltó körülmény fennáll ugyan, de annak kezelésére a kormány rendelkezésére álló eszközök is elegendőek és alapjogi korlátozásra sincs már szükség.''<br /> # ''Szükséghelyzet megszűnését a köztársasági elnöknek kell bejelentenie, amelynek nem előfeltétele az Országgyűlés elnökével, a kormányfővel, vagy az Alkotmánybíróság elnökével történő előzetes konzultáció. Ennek késedelme esetén az Alkotmánybíróság elnöke felhívja a köztársasági elnököt a szükséghelyzet megszűnésének bejelentésére a felhívástól számított 24 órán belüli teljesítési határidővel. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, az Alkotmánybíróság elnöke jelenti be a szükséghelyzet megszűnését, és ezzel együtt sérelemdíj felelősségi eljárást indít a köztársasági elnökkel szemben.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás''' ==<br /> <br /> # ''Szükséghelyzet ideje alatt a köztársasági elnök az Országgyűlés és a kormány hatáskörében eljárva rendeletalkotás útján hozza meg a szükséges intézkedéseket, melyeket azonnal kihirdet. A Köztársaság Elnök szükséghelyzeti rendeletei azonnali végrehajtandók.'' <br /> # ''Szükséghelyzeti jogrend alatt az Alkotmány nem módosítható, az abban foglalt alapjogok a szükségállapot megszüntetése érdekében és csak olyan mértékben korlátozhatók, amelyek szükségesek a szükséghelyzet leküzdéséhez és más módon az nem érhető el.''<br /> # ''Szükséghelyzeti kormányzás során a köztársasági elnök hatáskörébe kerülnek a kormány rendelkezésére álló eszközök, valamint a honvédelem személyi és eszközállománya, szükség szerint veszi azokat igénybe azzal, hogy a honvédségi eszközök akkor vehetők igénybe, amikor az egyéb fegyveres fellépésre jogosult szervezetek nem képesek a szükséghelyzet megszüntetéséhez kellő hatás kifejtésére.'' <br /> # ''Hadi állapottal kapcsolatos szükséghelyzetben a Köztársasági Elnök főparancsnoki jogait a Magyar Honvédség Egyesített Vezérkarán keresztül gyakorolja. Kinevezi a hadműveletekért felelős főparancsnokot, aki a vezérkarral egyeztetve hozza meg a szükséges döntéseket, adja ki a hadműveleti parancsokat.'' <br /> # ''A szükséghelyzet felszámolása érdekében a köztársasági elnök a szükséges mértékben jogosult határozott időre megállapítani valamely jogszabály hatályának felfüggesztését, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.''<br /> # ''A szükséghelyzet megszűnésével a szükséghelyzeti normák is hatályukat vesztik. A szükséghelyzeti jogalkalmazással, ill. jogalkotással okozott károkat a szükséghelyzet megszűnését követő 90 napon belül fel kell mérni és további 90 nap alatt kártalanítani kell az érintetteket.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – Szükséghelyzeti jogrend és kormányzás garanciái''' ==<br /> <br /> # ''A köztársasági elnök a szükséghelyzeti rendeletalkotás és kormányzás jogát csak olyan mértékben gyakorolhatja, amely minimálisan szükséges a szükséghelyzet felszámolásához. A köztársasági elnök szükséghelyzeti jogkörének gyakorlása nem terjedhet ki olyan területekre, jogviszonyokra, amelyek nincsenek hatással a szükséghelyzet megszüntetésére.'' <br /> # ''A köztársasági elnököt a szükséghelyzeti joggyakorlással összefüggésben az Alkotmányban meghatározott jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségei megsértésével, ill. mulasztásával összefüggésben az egyéb tevékenységével kapcsolatosan megállapított sérelemdíj felelősség kétszeres összege terheli, mellyel kapcsolatos eljárás a szükséghelyzet megszűnését követő 180 napon túl elévülési időn belül indítható meg bármely választópolgár által.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság a szükséghelyzet bejelentésével egyidejűleg 5 tagú szükséghelyzeti tanácsot hoz létre, melyet folyamatosan működtet a szükséghelyzet időtartama alatt.'' <br /> # ''A köztársasági elnök rendeleteit utólagos kontrollra azok meghozásával egyidejűleg be kell mutatni az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának, amely azt megvizsgálja és az alábbi döntések meghozatalára jogosult a bemutatástól számított 48 órán belül:''&lt;br /&gt;''a) tudomásul veszi és a rendeletet ellenjegyzi, mely esetben a meghozott rendeletet szükségesnek és arányosnak tekinti''&lt;br /&gt;''b) felhívja a köztársasági elnököt az érintett rendelet módosítására, kiegészítésére, pontosítására amennyiben annak meghozatala indokolt volt ugyan, de a szabályozás nem egyértelmű, visszaélésre is lehetőséget biztosít. Amennyiben a módosításra megadott határidő alatt a rendelet nem kerül módosításra annak hatálya a határidő beálltával megszűnik''&lt;br /&gt;''c) a meghozott rendelet hatályát időben, tárgyában vagy területileg korlátozza, mely korlátozást követően a rendelet a korlátozás tárgyát illetően hatályát veszti, az nem alkalmazható a meghatározott határidőt követően''&lt;br /&gt;''d) a meghozott rendelet, intézkedés hatályát azonnali hatállyal megszünteti, mely a határozat kihirdetésével lép hatályba. Ilyen döntés hozatalára akkor jogosult az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsa, ha a szükséghelyzet felszámolásához az nem szükséges, aránytalanul korlátozza az alapjogokat, annak célja nem függ össze a szükséghelyzet felszámolásával''<br /> # ''Amennyiben az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának működése a köztársasági elnöknek felróható okból nem biztosított, és ezt az Alkotmánybíróság szükséghelyzeti tanácsának bármely tagja bármilyen módon bejelenti, a szükséghelyzetet megszűntnek kell tekinteni, a köztársasági elnök a továbbiakban semmilyen szükséghelyzeti intézkedést sem hozhat, intézkedései végrehajtását mindenki köteles megtagadni.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XIV._FEJEZET_-_M%C3%A9dia,_M%C3%A9diatan%C3%A1cs&diff=319 2021-09-14T16:17:29Z

<p>Kincses: /* Bevezető */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Ha a politikát akként fogalmazzuk meg, hogy az olyan eszközrendszer, amely az embereknek az állammal kapcsolatos kérdésekben, valamilyen irányú befolyásolását célozza, akkor a médiát többszörösen is politikai tényezőnek kell tekinteni, valójában szinte mindenhatóvá nőtte ki magát. Az, ami megjelenik benne létezik és igaz, ami nem, az nem is létezik. Ezt a sarkos nézetet vagyok kénytelen leszűrni a médiafogyasztók felfogásából, így érthető, hogy kiemelt szerepet kell adni ennek,- mondjuk ki bátran - a negyedik hatalmi ágnak.<br /> <br /> Mivel azonos alkotmányszintű szabályozást kap az „Én Alkotmányom” koncepciójában közelebb kerülünk ahhoz, hogy a rendszer felelőssége is hétköznapibbá váljon.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * A probléma a közmédia és a nem közmédia megkülönböztetésén alapszik. A koncepció a médiát érintő alapelveken túlmenően a közmédiát kívánja szabályozni abból a célból, hogy azt ne lehessen kisajátítani, és a kiegyensúlyozott plurális hírközléshez kiemelt felelősség is társuljon.<br /> * A jelenlegi szabályozás nagyon kusza, egy sor véleményem szerint felesleges szervezeti egységgel, amelyek leginkább a végrehajtó hatalom befolyásolási lehetőségeit hivatottak szolgálni. Ezek nagy részét a koncepcióm mellőzi.<br /> * Elsőként a közmédiát, amelyet jelenleg részvénytársasági formába kényszerítettek, a koncepcióm visszahelyezi közalapítványi keretek közé, és legfőbb szervének annak kuratóriumát teszi.<br /> * A kuratórium mellett a közmédiát ellenőrző Közszolgálati Testületet és a Médiatanács azok a szervezetek, amelyeket megtartott a koncepcióm. Semmilyen további belső szervezeti egységet, biztost nem vettem figyelembe, mivel azok szorosan összefüggenek a politikai csatározásokkal. Mivel az én koncepcióm teljesen más módon kezeli a politikai szervezetek egymáshoz való viszonyát, más módon kezeli ezt a problémát is, ezért hagytam ki azokat.<br /> * Minden szervezeti egységnél a már alkalmazott sémát követem, a végrehajtó hatalom és az ellenzék paritásos alapon jelöl, a köztársasági elnök kinevez és a szervezeti egység ellenzéki ellenőrzése alá kerül. Tehát a hatalom kormányoz, az ellenzék ellenőriz. Ezt a koncepciót viszem végig. Ennek következtében az ellenzéknek mindvégig megfelelő és közvetlen lehetősége lesz a végrehajtó hatalom túlkapási szándékainak megelőzésére.<br /> * A koncepciómban előbb a minden médiaszolgáltatásra egyformán kötelező elveket fogalmaztam meg és külön kezeltem a közmédiát, amelynek működését a kuratóriumon keresztül az ellenzéki irányítású kuratórium látja el, így vélhetően a hatalom nyomása nem jelenik meg a működésében, és ha tüntetés van, akkor talán a közmédia is meg fogja találni a tüntetőket, ami eddig nem mindig sikerült.<br /> * Természetesen minden érintettet akár hatalmi, akár ellenzéki, sérelemdíj fizetési kötelezettséggel terheltem, remélve, hogy a saját zseb is kellő meggyőző erőt biztosít a tisztességes működéshez.<br /> * Végezetül teljes strukturális váltást hajtottam végre, a média feletti végső felügyeletet a köztársasági elnökhöz helyeztem, mivel választások között Ő a választók nevében eljáró közhatalom. A jelenlegi szabályozás szerint ezt a jogot a parlamenti többség, így az elvtelen szimbiózis problémája okán a kormány gyakorolja, ami meg is látszik a közmédia működésén. (Őszintén szólva nagy néha kapcsolok oda, de azonnal érzékelem, hogy azt sem szabad elhinni nekik, amit kérdeznek. A közmédiánk eddig jutott.)<br /> <br /> == '''I. CÍM – A médiaszolgáltatás alapelvei''' ==<br /> <br /> # ''Mindenkinek joga van arra, hogy tisztességesen tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A közölt tájékoztatás tartalma nem közvetíthet kategorikus véleményt, a tájékoztatás célja olyan mennyiségű és széleskörű információ közlése, amely alkalmas lehet a médiafogyasztó önálló és megalapozott értékítéletének megalkotására.'' <br /> # ''Magyarországon médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik az általa nyújtott szolgáltatásért.'' <br /> # ''A Műsorszórás, ill. szolgáltatás technikai feltételeihez való hozzáférés minden szolgáltatót egységesen, megkülönböztetés nélkül megillet, kizárólag általános, mindenkire azonos elvárások fogalmazhatók meg a hozzáférés feltételeként, mely feltételek nem irányulhatnak kirekesztésre és nem is eredményezhetik azt.''<br /> # ''A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny korlátozásának megakadályozására, ill. a már kialakult médiakoncentráció felszámolására. A médiapiac meg nem engedett koncentrációját jelenti az adott szegmensen belül elért 10%-ot meghaladó arányú médiabefolyás akár annak tulajdonlása, akár ezt eredményező tevékenység összehangolás eredményeképpen. A helyi médiát illetően semmilyen arányú koncentráció nem engedélyezett. A médiapiaci verseny korlátozását eredményező koncentrációban részt vevők sérelemdíj fizetésére kötelesek, melynek mértéke szegmensenként és korlátozásonként a mindenkori minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetési kötelezettség.'' <br /> # ''A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. Burkolt reklám nem közölhető.'' <br /> # ''A médiaszolgáltatóknak az alábbi feltételeket kell biztosítaniuk a médiatartalmak elkészítése során:''&lt;br /&gt;''a) A szerkesztők teljes szerkesztői függetlenségét, amely kiterjed az öncenzúra mentességre is''&lt;br /&gt;''b) A külső beavatkozással szembeni védelmet''&lt;br /&gt;''c) A közszolgálatban dolgozó újságírókra nem nehezedhet politikai vagy gazdasági nyomás''&lt;br /&gt;''d) A pártatlanságnak mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiában érvényesülnie kell. A pártatlanságnak mind a műsor tartalmában, annak időpontjában, módjában és mértékében is meg kell jelennie''&lt;br /&gt;''e) Az újságírók nem maradhatnak semlegesek az Alkotmányban védett alapjogok, értékek, alapvető emberi és demokratikus jogok kérdésében.''&lt;br /&gt;''f) Nem szabad szokatlan vagy szélsőséges beállításban ábrázolni a hátrányos helyzetű embereket, velük kapcsolatban az empátiának meg kell jelennie.''&lt;br /&gt;''g) A hitelesség és a megbízhatóság alapja a pontosság, tényszerűség és ellenőrizhetőség.''&lt;br /&gt;''h) Pontosan közölni kell azt, hogy az információ közvetlen vagy közvetett forrásból származik-e.''&lt;br /&gt;''i) Hírműsorban nem szabad rekonstruálni a történteket.''&lt;br /&gt;''j) Az Alkotmányban védett alapjogok csak abban az esetben sérülhetnek és annyiban, amennyiben azt az Alkotmány lehetővé teszi''&lt;br /&gt;''k) A kisebbségek korrekt bemutatása az újságíró felelőssége''&lt;br /&gt;''l) A kisebbségek érdeklődésére igényt tartó, valamint életvitelükről, az életüket befolyásoló eseményekről szóló riportoknak a média főáramlatában kell helyet kapniuk''&lt;br /&gt;''m) A kiskorúakkal, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos médiaszolgáltatás nem eredményezheti az ezen csoporthoz tartozók lelki vagy fizikai fejlődésének veszélyeztetését, önbecsülésük, megítélésük hátrányos befolyásolását''&lt;br /&gt;''n) Az erőszak nem jelenhet meg tendenciaként a tudósításokban, kivéve, ha valóban erről van szó.''&lt;br /&gt;''o) A szerkesztők nem kelthetik a bűnözési hullám valótlan látszatát''&lt;br /&gt;''p) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra''&lt;br /&gt;''q) A médiatartalmak nem jelenhetnek meg a felelős személy, vagy szerkesztő nevének megjelölése nélkül''<br /> # ''A médiaszolgáltatónak minden médiaszolgáltatás esetén esetenként meg kell határoznia politikai hovatartozását, ill. annak hiányában pártsemlegesnek kell magát nyilvánítani, mely esetben be kell tartania a közmédia műsorszolgáltatására megállapított elveket. Közpénzből fenntartott médiaszolgáltatás kizárólag pártsemleges szolgáltatást nyújthat.'' <br /> # ''A nem pártsemleges médiaszolgáltatás esetén a meghatározott elvek közül kizárólag az arányosság elve mellőzhető.''<br /> # ''A médiát, vagy médiaterméket támogató személy vagy szervezet a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja. A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetve az attól való tartózkodásra. A támogatót a támogatott tartalomnál minden esetben meg kell nevezni.''<br /> # ''A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.'' <br /> # ''Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhat kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint tíz százalékát - kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben történő közvetítés útján, ill. előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A közmédia''' ==<br /> <br /> # ''A közszolgálati médiaszolgáltatás közpénzből fenntartott, az államtól és a gazdasági szereplőktől és a média befolyásolására bármely egyéb módon befolyással bíró szereplőktől független, pártatlan, kiegyensúlyozott, tényszerű szolgáltatást nyújtó közösségi szolgáltató.'' <br /> # ''A közmédia vezetői és a szerkesztők az Alkotmányban rögzített alapelvek betartása mellett szakmai autonómiát élveznek a műsorkészítési tevékenységük során.''<br /> # ''A közmédia gazdálkodása, műsorpolitikája nyilvános, átlátható és ellenőrizhető. A közmédiának törekednie kell a médiatartalom olyan összeállítására, amely adott szegmensen belül képes versenyezni a piaci alapú médiaszolgáltatók szolgáltatásaival. Törekednie kell nyereség elérésére, minél kisebb mértékű közpénz felhasználása érdekében azzal, hogy a nyereségre törekvés nem veszélyeztetheti a közszolgáltatási funkciók ellátását.''<br /> # ''A közmédia funkciója:''&lt;br /&gt;''a) Átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,''&lt;br /&gt;''b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,''&lt;br /&gt;''c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,''&lt;br /&gt;''d) az alkotmányos jogoknak, alapértékeinek megismertetése''&lt;br /&gt;''e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,''&lt;br /&gt;''f) a hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élők részére médiaszolgáltatás eljuttatása''&lt;br /&gt;''g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk megerősítése''&lt;br /&gt;''h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele,''&lt;br /&gt;''i) a bármilyen okból keletkezett másság korrekt, tisztességes, nem kirekesztő bemutatása''&lt;br /&gt;''j) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,''&lt;br /&gt;''k) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,''&lt;br /&gt;''l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,''&lt;br /&gt;''m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,''&lt;br /&gt;''n) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,''&lt;br /&gt;''o) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,''&lt;br /&gt;''p) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása,''&lt;br /&gt;''q) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – Közmédia szervezete''' ==<br /> <br /> # ''A közszolgálati média- és hírszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának biztosítása érdekében a Magyar Állam által létrehozott Duna Médiaszolgáltató közalapítvány gyakorolja a közmédiával kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében.'' <br /> # ''Duna Médiaszolgáltató közalapítvány önálló jogi személy és költségvetési szerv, költségvetését a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése részeként kell megtervezni és biztosítani.'' <br /> # ''A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely 9 főből áll, akiket a köztársasági elnök nevezi ki öt évre az országgyűlési által állított 15 jelölt közül. Amennyiben a jelöltek személyével kapcsolatban kételyek merülnek fel azok befolyásmentességét, pártatlanságát, függetlenségét, szakmai hozzáértését illetően, a köztárssági elnököt visszautasítási jog illeti meg, mely esetben új jelöltet kell állítani. Csak az töltheti be a kuratórium tagságának tisztségét, aki rendelkezik legalább a mindenkori minimálbér 100 szoros összegét kitevő sérelemdíj fedezeti felelősségbiztosítással.'' <br /> # ''A kuratórium a tagok közül elnököt és helyettest választ, akik képviselik a közalapítványt.'' <br /> # ''Amennyiben a kuratórium működése az Alkotmányban meghatározott céloktól eltérő közmédia működést eredményez a köztársasági elnök jogosult az érintett kuratóriumi tagokat felmenteni és velük szemben sérelemdíj felelősségi eljárást indítani.'' <br /> # ''A kuratórium feladata:''&lt;br /&gt;''a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását''&lt;br /&gt;''b) amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató céljainak elérését sértő vagy veszélyeztető behatást észlel, megteszi azokat a lépéseket, amelyek a függetlenség fenntartásához szükségesek''&lt;br /&gt;''c) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,''&lt;br /&gt;''d) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja munkaszerződése feltételeit és díjazását. A vezérigazgató személyét illetően a köztársasági elnököt vétójog illeti meg.''&lt;br /&gt;''e) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyát,''&lt;br /&gt;''f) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,''&lt;br /&gt;''g) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,''&lt;br /&gt;''h) elkészíti a közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,''&lt;br /&gt;''i) a közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a közalapítvány vagyonával,''&lt;br /&gt;''j) jóváhagyásra előterjeszti a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi tervének elveit és fő összegeit,''&lt;br /&gt;''k) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,''&lt;br /&gt;''l) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,''&lt;br /&gt;''m) előkészíti a közszolgálati médiaszolgáltató által megkötni kívánt, százmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalást, annak jóváhagyása érdekében felterjeszti azt a köztársasági elnöknek''&lt;br /&gt;''n) folyamatosan ellenőrzi a médiaszolgáltatás alapelveinek maradéktalan érvényesülését''<br /> # ''A kuratórium legalább havonta ülésezik. A kuratórium elnöke köteles a kuratórium rendkívüli ülését a kuratórium tagjai többségének, a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén sérelemdíj felelősség terheli, és a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására, ill. a sérelemdíj felelősségi eljárás megindítására.'' <br /> # ''A kuratórium a határozatokat nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az ülés napirendjét a kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.''<br /> # ''A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőinek, ill. vezető állású munkavállalójának megbízatásával összeférhetetlen:''&lt;br /&gt;''a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár és helyettese, főpolgármester és helyettese, polgármester és helyettese, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja megbízatás''&lt;br /&gt;''b) helyi képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állása''&lt;br /&gt;''c) hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel''&lt;br /&gt;''d) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll.''&lt;br /&gt;''e) pártpolitikai tevékenység folytatása, párt nevében nyilatkozattétel''&lt;br /&gt;''f) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, de a közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken nem jogosult díjra.''<br /> # ''Kuratórium tagjainak megbízatása megszűnik:''&lt;br /&gt;''a) Megbízatási idejének lejártával''&lt;br /&gt;''b) Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.''&lt;br /&gt;''c) Lemondásával''&lt;br /&gt;''d) Köztársasági elnök általi leváltással''&lt;br /&gt;''e) Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''&lt;br /&gt;''f) Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.''&lt;br /&gt;''g) Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a kuratórium tagja, a közmédia vezető állású dolgozója, tisztségviselője, autonómiával rendelkező szerkesztője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – Közmédia ellenőrzése, média felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''A közmédia ellenőrzésére 9 tagú Közszolgálati Testületet kell létrehozni, melynek tagjait az országgyűlési ellenzék jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki. Legalább 12 tagot kell jelölni, akikkel kapcsolatosan a köztársasági elnököt a kuratóriumi tagokkal azonos visszautasítási jog illeti meg. Országgyűlési ellenzék hiányában, vagy az ellenzék működésképtelenségének esetén, a Közszolgálati Testületet tagjait a köztársasági elnök saját döntése alapján nevezi ki.''<br /> # ''A Közszolgálati Testület, tagjaiból elnököt és helyettest választ. Döntéseit, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.''<br /> # ''A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság és a médiára megállapított alapelvek érvényesülését kíséri figyelemmel, ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége felett, kivizsgálja a közmédia szolgáltatásával kapcsolatos panaszokat. Amennyiben a közmédia működésével kapcsolatban megállapítja a működési szabályok, alapelvek sérelmét az érintettekkel szemben sérelemdíj eljárást indít.'' <br /> # ''Azok a médiaszolgáltatók, tartalomkészítők, akik a médiaszolgáltatás alapelveit, a feladatkörükbe tartozó feladatok ellátásának kötelezettségét megsértik, vagy elmulasztják, a mindenkori minimálbér 10 szeres összegét kell megfizetniük sérelemdíj jogcímén jogsértésenként. Ilyen összegű sérelemdíj fizetésre kötelezettek azok is, akik szerkesztői autonómiájukkal visszaélve sértették meg a szakmai és etikai szabályokat. A médiatartalommal, a működés Alkotmányba ütközésével összefüggésben bármely médiafogyasztó jogosult sérelemdíj eljárást indítani. Szervezeti, eljárási feladatokkal kapcsolatos sérelemdíj felelősségi eljárást a köztársasági elnök és a Médiatanács indíthat.''<br /> # ''A kuratórium és Közszolgálati Testület tagjainak havi díja a mindenkori minimálbér 7 szeres összege.''<br /> <br /> == '''V. CÍM – Médiatanács megválasztása, jogállása és szervezete''' ==<br /> <br /> # ''A Médiatanács az állam médiatevékenységének hatósági feladatait ellátó önálló hatáskörű szerve, önálló jogi személy. Költségvetését maga készíti elő, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésébe kell illeszteni.'' <br /> # ''A Médiatanács 8 tagból áll, melynek tagjaira 6-6 tagot jelöl az Országgyűlés és az országgyűlési ellenzék, akik közül 4-4 tagot nevez ki a köztársasági elnök. A tagok mandátuma 5 évre szól. A köztársasági elnököt megilleti a visszautasítás joga, amennyiben a jelölt személyével, korábbi megnyilvánulásaival, életvitelével, ill. egyéb körülményeivel összefüggésben kétséges a pártatlan, befolyásmentes szakszerű tevékenység végzése. A visszautasítás indokait a köztársasági elnök minden médiával kapcsolatosan gyakorolt visszautasítás esetén közölni köteles.'' <br /> # ''Médiatanács tagja olyan személy lehet, aki választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint''&lt;br /&gt;''a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik''&lt;br /&gt;''b) legalább ötéves, a médiaszolgáltatásokkal összefüggő vezetői, ellenőri, jogi gyakorlattal, vagy''&lt;br /&gt;''c) médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik felsőoktatási intézményben.''&lt;br /&gt;''d) nem töltötte be a 60. életévét''&lt;br /&gt;''e) aki rendelkezik legalább a mindenkori minimálbér 100 szoros összegét kitevő sérelemdíj fedezeti felelősségbiztosítással''<br /> # ''A Médiatanács tagjai az országgyűlési ellenzék által jelölt tagok közül többségi szavazással elnököt és elnökhelyettest választanak. Amennyiben 3 választás után sem tud elnököt, ill. helyettest választani, a köztársasági elnök saját döntése alapján nevezi ki az országgyűlési ellenzék által jelölt tagok közül a Médiatanács elnökét, ill. helyettesét.'' <br /> # ''A Médiatanács határozatait tanácsülésen hozza, egyszerű többséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanácsülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyből megállapítható az egyes határozatokkal kapcsolatosan az egyes tagok által leadott szavazatok jellege. A Médiatanács ülései nyilvánosak, kötelesek biztosítani a bárki által történő internet alapú valós idejű hozzáférést.''<br /> # ''A Médiatanács feladatai ellátásának segítése érdekében létrehozza saját hivatalát, amelynek állandó létszáma nem lehet 20 főnél több. Megalkotja a hivatal működési rendjét, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatalnál letétbe helyez. Nagyobb volumenű vizsgálatok lefolytatásához jogosult külső szakértőket eseti jelleggel igénybe venni, akikkel kapcsolatos felelősség a Médiatanácsot terheli. Vizsgálatot nagyobb volumenűnek a köztársasági elnök nyilváníthat.''<br /> # ''A Médiatanács tagjaira a közmédiával kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.''<br /> <br /> == '''VI. CÍM – Médiatanács funkciója''' ==<br /> <br /> # ''A Médiatanács feladata:''&lt;br /&gt;''a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság alkotmányos érvényesülését''&lt;br /&gt;''b) pályáztatás útján felosztja a közmédia rendelkezésére bocsátott erőforrásokat''&lt;br /&gt;''c) ellátja a szakmai ellenőrzési feladatokat''&lt;br /&gt;''d) műsor vagy műsorszám rögzítése, a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata''&lt;br /&gt;''e) hatósági megkeresés kiadása panaszbejelentések alapján''&lt;br /&gt;''f) a Hivatalán keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,''&lt;br /&gt;''g) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,''&lt;br /&gt;''h) rendszeresen ellenőrzi a közmédiát illetően kötött szerződések megtartását;''&lt;br /&gt;''i) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,''&lt;br /&gt;''j) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, biztosítja a versenysemlegesség elve mentén a médiapiac tisztességes működését, megelőzi az erőfölényes helyzetek kialakulását''&lt;br /&gt;''k) hiteles beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,''&lt;br /&gt;''l) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket''&lt;br /&gt;''m) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat''&lt;br /&gt;''n) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat azzal, hogy a jogosultságok kiosztása során figyelemmel kell lennie a piaci sokszínűségre, a tisztességes versenyfeltételek biztosítására, a piaci koncentráció megelőzésére. A pályázatok kiírása nem lehet egyedi, kirekesztő, azokhoz való hozzáférést minden médiaszolgáltató részére azonos feltételekkel kell meghatározni. Nem határozhatók meg olyan feltételek általános jelleggel sem, amelyek akár pénzügyi, akár technikai, akár létszám, költségvetési, ill. egyéb szempontból a piaci résztvevők nagyobb számát kizárja a pályázatbenyújtás lehetőségétől.''&lt;br /&gt;''o) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben''&lt;br /&gt;''p) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat''&lt;br /&gt;''q) kiosztja az Alkotmány szerint, az országgyűlési pártok részére biztosított frekvenciákat és kvótákat''&lt;br /&gt;''r) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket''&lt;br /&gt;''s) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,''&lt;br /&gt;''t) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le, melynek keretében folyamatosan vizsgálja a helyi médiaszolgáltatás szabadságának érvényesülését, hatósági eszközökkel fellép a helyi médiaszolgáltatás szabadságának, működése szabályszerűségének biztosítása érdekében''&lt;br /&gt;''u) piacfelügyeleti eljárást folytat le,''&lt;br /&gt;''v) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,''&lt;br /&gt;''w) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat''&lt;br /&gt;''x) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő ajánlást,''&lt;br /&gt;''y) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást,''&lt;br /&gt;''z) vezeti a hatáskörébe tartozó hatósági nyilvántartásokat,''&lt;br /&gt;''aa) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,''&lt;br /&gt;''bb) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat,''&lt;br /&gt;''cc) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését''&lt;br /&gt;''dd) ellátja a videó-megosztó platformszolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videó-megosztó platformszolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését. A vélemény és szólásszabadság ellenőrzött érvényesülését ezen platformon keresztül is biztosítja''&lt;br /&gt;''ee) kezdeményezi a médiaszolgáltatással összefüggő jogszabályok módosítását,''&lt;br /&gt;''ff) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében''&lt;br /&gt;''gg) ellátja a más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait''<br /> # ''A Médiatanács évente közzéteszi a média közvetlen, vagy közvetett koncentrációjával, a szakmai szabályok érvényesülésével, a médiát érő külső befolyásokkal kapcsolatos jelentését, e körben kockázatelemzést készít, valamint a vélemény szólás és sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, azokat ért esetleges negatív behatásokról és javaslatot fogalmaz meg az alkotmányos alapjogok és a szakmai elvárások maradéktalan érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.''<br /> <br /> == '''VII. CÍM – Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése, felelősségük''' ==<br /> <br /> # ''A Médiatanács tagjának megszűnik a megbízatása''&lt;br /&gt;''a) Megbízatási idejének lejártával''&lt;br /&gt;''b) Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.''&lt;br /&gt;''c) Lemondásával''&lt;br /&gt;''d) Köztársasági elnök általi leváltással''&lt;br /&gt;''e) Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''&lt;br /&gt;''f) Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.''&lt;br /&gt;''g) Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a Médiatanács tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''<br /> # ''Amennyiben a Médiatanács tagjai a feladatkörükbe tartozó feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségüket megsértik, vagy elmulasztják, a mindenkori minimálbér 10 szeres összegét kell megfizetniük sérelemdíj jogcímén jogsértésenként. Mentesül a felelősség alól, aki az érintett jogsértő határozat ellen szavazott, vagy kellő időben írásban felhívta a Médiatanács figyelmét mulasztására.'' <br /> # ''A Médiatanács jogsértése, vagy mulasztása miatt sérelemdíj felelősségi eljárást a jogsértéssel érintett személy, médiatartalommal összefüggő feladatok elmulasztása, hibás eljárás miatt bármely médiafogyasztó jogosult indítani, ill. bármely ügyben a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak bármely bizottsága önállóan indíthat sérelemdíj felelősségi eljárást. A megfizetett sérelemdíjat a Köztársasági Elnöki Hivatal kártalanítási alapjába kell befizetni.'' <br /> # ''A Médiatanács tagjainak havi díja a mindenkori minimálbér 7 szeres összege.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XIII._Fejezet_-_Helyi_%C3%96nkorm%C3%A1nyzatok&diff=318 2021-09-14T16:13:48Z

<p>Kincses: /* I. CÍM – A helyi önkormányzat létrejötte, jogállása */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> A helyi önkormányzatok azok a szervezetek, amelyek a legközelebb vannak hozzánk, alakítják a közvetlen életkörülményeinket, szóval hangsúlyos eleme kell, hogy legyen mindenféle Alkotmánynak, így az én koncepciómnak is.<br /> <br /> A jelenlegi szabályozás pénzügyileg és jogi értelemben is a központi hatalomtól függő korlátozott működésre képes szervezeteket hozott létre. Politikai csatározások helyszíne a képviselőtestület, és ez alapvetően kihat az érintett településre, gondoljatok csak Esztergomra, ahol évekig csatároztak és semmi nem történt, csak az élet állt le. Nos, ezt az állapotot alapvetően meg kívánja előzni a koncepcióm és a helyi érdekek érvényesítése érdekében teljes jogú ügyintézési jogot és ehhez kapcsolva a leglényegesebb elemet is megkapják a személyre szóló vagyoni és személyi felelősséget is.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * A helyi önkormányzatok jogállása egyértelműen lesz szabályozva, a képviselőtestület lesz a jogi személy és a Polgármester a törvényes képviselő. Ez a felelősség szempontjából jelentős, mivel a jogi személy döntéseiért az abban részt vevő személyek személyükben fognak felelni, így teljesen mindegy kinek mi a politikai nézete, ha működésképtelenné teszik a szervezetet, keményen fizetniük kell érte az esztergomi eset megelőzése érdekében<br /> * Megszűnik a megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti jogköre. Nem kiskorú gyerekről van szó, az önkormányzatok teljes felelősséggel döntenek, és viselik a következményeket.<br /> * Az önkormányzatok országos szinten azonos szintű szolgáltatásokat kell, hogy nyújtsanak, tehát a régiók közti különbséget fel kell számolni, és ennek érdekében olyan vagyonnal és bevétellel kell ellátni az önkormányzatokat, hogy azok ennek a feladatnak eleget tudjanak tenni.<br /> * Saját bevételeiktől nem foszthatók meg, viszont a központi juttatás mértékénél annak összegét is figyelembe kell venni.<br /> * Sérelemdíj felelősséggel fognak tartozni a képviselőtestület tagjai és a tisztségviselők is, és velük szemben bármelyik helyi választópolgár jogosult lesz sérelemdíj eljárást indítani, de rajtuk kívül a köztársasági elnök és más olyan szervezetek is megtehetik, akiket valamilyen módon érint az önkormányzat jogsértő eljárása, vagy mulasztása.<br /> <br /> == '''I. CÍM – A helyi önkormányzat létrejötte, jogállása''' ==<br /> ''1.) A helyi önkormányzás joga a települések választópolgárainak közösségét illeti meg. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.''<br /> <br /> ''2.) A település választópolgárai közvetlen és titkos szavazással önkormányzati képviselőtestületet választanak, mely testület gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselőtestület elnöke a polgármester, akit szintén közvetlen és titkos választás útján választanak a település választópolgárai.'' <br /> <br /> ''3.) A helyi képviselőtestület létszáma minimum 3 fő, melyet minden 1000 fő választópolgárral rendelkező településen meg kell választani. A képviselőtestület létszáma nem lehet több mint 30 fő. A települési képviselőtestületek létszámát választópolgár létszám arányosan kell meghatározni.''<br /> <br /> ''4.) Az 1000 fő választópolgárra nem rendelkező települések helyi közelségi, gazdasági, vagy a helyi választópolgárok érdekei szempontjából, egyéb lényeges okból polgárjogi szerződéssel közös önkormányzatot is létrehozhatnak. Az így létrejövő közös képviselőtestületben minden részt vevő települést legalább egy fő tag képviseli. A helyi önkormányzatok finanszírozása kapcsán gazdaságossági okokból közös önkormányzat létrehozását, feltételként elő lehet írni az 1000 fő választópolgárral nem rendelkező települések vonatkozásában, különösen akkor, ha ennek hiányban aránytalan lenne az egy főre eső támogatás összege.''<br /> <br /> ''5.) A képviselőtestület önálló jogi személy, maga határozza meg saját költségvetését és érvényesíti azt. A képviselőtestület törvényes képviselője a polgármester, ill. annak általános helyettese. A képviselőtestület székhelye az általa képviselt településen van, közös önkormányzat esetén a megállapodásban megjelölt település.'' <br /> <br /> ''6.) A helyi önkormányzatok polgárjogi alapon közös érdekeik lépviselete céljából eseti, ill. állandó szövetséget jogosultak létrehozni és fenntartani. Az önkormányzatok szövetségének működésével, képviseletével kapcsolatos szabályokat a megkötött megállapodásban kell rendezni.'' <br /> <br /> ''7.) Minden, az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy nyilvános, feltétel nélküli hozzáférést kell kapnia minden helyi választópolgárnak az önkormányzat működésével, rendeletalkotással, megkötött szerződésekkel, költségfelhasználással, különösen a személyi kifizetésekkel, ill. minden egyéb önkormányzattal összefüggő ügyet illetően. Ennek érdekében az önkormányzat köteles olyan elektronikus felületet létrehozni és fenntartani, amelyen az önkormányzat ügyei dossziénként, jól áttekinthető módon elhelyezésre kerülnek, mely felülethez mindenki korlátozás nélkül jogosult hozzáférni.'' <br /> <br /> == '''II. CÍM – A helyi önkormányzat feladata, vagyona''' ==<br /> <br /> # ''A helyi önkormányzat feladata:''&lt;br /&gt;''a) településfejlesztés, településrendezés;''&lt;br /&gt;''b) településüzemeltetés''&lt;br /&gt;''c) helyi közutak létesítése, fenntartása, karbantartása''&lt;br /&gt;''d) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről''&lt;br /&gt;''e) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;''&lt;br /&gt;''f) környezeti-egészségügy, környezetvédelmi rehabilitáció,''&lt;br /&gt;''g) öko és szénlábnyom csökkentése érdekében illetékességi területén, minden szükséges támogatást megadni a helyi választópolgárok által e körben indított kezdeményezéseikhez,''&lt;br /&gt;''h) óvodai, bölcsődei ellátás;''&lt;br /&gt;''i) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;''&lt;br /&gt;''j) gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;''&lt;br /&gt;''k) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;''&lt;br /&gt;''l) lakás- és helyiséggazdálkodás;''&lt;br /&gt;''m) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;''&lt;br /&gt;''n) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;''&lt;br /&gt;''o) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;''&lt;br /&gt;''p) helyi adó megállapításával, érvényesítésével, gazdaságszervezéssel, turizmussal kapcsolatos feladatok;''&lt;br /&gt;''q) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;''&lt;br /&gt;''r) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat''&lt;br /&gt;''s) sport, ifjúsági ügyek;''&lt;br /&gt;''t) nemzetiségi ügyek;''&lt;br /&gt;''u) polgárőrség létesítése és fenntartása;''&lt;br /&gt;''v) helyi közösségi közlekedés biztosítása;''&lt;br /&gt;''w) hulladékgazdálkodás;''&lt;br /&gt;''x) víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.''&lt;br /&gt;''y) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.''<br /> # ''A helyi önkormányzatok tulajdona helyi közvagyon, amely feladataik ellátását szolgálja. A helyi önkormányzat tulajdonát képezik a vagyonleltárában szereplő nevesített vagyontárgyak, valamint minden olyan illetékességi területén lévő vagyoni elem, amely nincs sem természetes személy, sem egyéb szervezet tulajdonában.'' <br /> # ''A helyi önkormányzat tulajdonába kerül a település illetékességi területén lévő, örökös nélkül elhunyt személy hagyatéki ingatlan vagyona, amelyet törvényes öröklés útján az Állam örököl.'' <br /> # ''A helyi önkormányzat vagyona nem vonható el, nem csoportosítható át, azokkal kizárólag a helyi önkormányzat jogosult rendelkezni.'' <br /> # ''Az állam a nem, vagy nem elegendő saját forrással rendelkező önkormányzatokat olyan mértékű támogatásban részesíti, amely az Alkotmányban meghatározott alapfeladatok ellátásához szükségesek, mely alapján minden önkormányzatnak azonos szintű alapellátást kell nyújtania az illetékességi területén. Az alapellátáshoz tartozó szolgáltatásokat és az alapellátás mértékét törvényben kell meghatározni és azt évenként felül kell vizsgálni.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – A helyi önkormányzat működése''' ==<br /> <br /> # ''A helyi önkormányzat elsődlegesen képviselőtestületi üléseken hozott határozatokon keresztül működteti az önkormányzatot. Az önkormányzati ülések nyilvánosak, azok internetes elérésének lehetőségét a képviselőtestület köteles biztosítani.'' <br /> # ''Azokban az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben, amelyekre vonatkozóan önkormányzati határozat született, azok végrehajtása a polgármester, ill. a Polgármesteri Hivatal feladata, mellyel kapcsolatban a képviselőtestület ellenőrzést gyakorol. Ezzel összefüggésben személyi és vagyoni felelősség terheli a képviselőtestület tagjait, ill. a polgármestert, ill. helyettesét'' <br /> # ''A képviselőtestület a rendszeresen ismétlődő önkormányzati feladatok vonatkozásában szabályzatalkotással átruházhatja a feladatok ellátását a polgármesterre, ill. a Polgármesteri Hivatalra. Ezek végrehajtását a képviselőtestület köteles ellenőrizni.''<br /> # ''A képviselőtestület jogosult bizottságokat létrehozni speciális ügyek rendezésére, melynek tevékenységéért is a képviselőtestület felel. Az 5.000 választópolgárt elérő létszámú településeken kötelező pénzügyi állandó bizottságot létrehozni, amely folyamatosan ellenőrzi az önkormányzat pénzügyeit, véleményezése nélkül zárómérleg nem alkotható.'' <br /> # ''A képviselőtestületi ülésekről felvételt kell készíteni és arról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, határozathozatal esetén a meghozott határozatokkal kapcsolatos szavazatokat név szerint kell nyilvántartani.'' <br /> # ''Az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyek intézését illetően biztosítani kell az interneten keresztül történő ügyintézés lehetőségét ügyintézési időintervallumon kívül is. Ehhez kellően részletes tájékoztatással kell ellátni az ilyen módon ügyet intézőt.'' <br /> # ''A képviselőtestületet megilleti a rendeletalkotás joga, mellyel kapcsolatban a tisztességes jogalkotással, ill. az országgyűlési jogalkotással kapcsolatos kötelezettségek és felelősség terheli a képviselőtestület tagjait.''<br /> # ''Az önkormányzat köteles internet alapú panasz, javaslat bejelentési lehetőséget létrehozni és fenntartani a hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben, mely oldal nyilvános. A bejelentett panaszt a bejelentésétől számított 30 napon belül köteles kivizsgálni és ezen határidőn belül arra választ adni, mely választ a nyilvános felületre is fel kell tölteni. A javaslatokkal ugyanilyen határidőn belül érdemben kell foglalkozni, és arról dönteni, melyet az önkormányzat által működtetett elektronikus felületre szintén fel kell tölteni.''<br /> # ''Amennyiben olyan súlyú kérdésben kell határozni, amely bármilyen okból kiemelt jelentőségű, a képviselőtestület dönthet helyi népszavazás kiírásáról e kérdésben, melynek határozata kötelező. Azzal kapcsolatosan csak a végrehajtást illetően terheli felelősség a képviselőtestületet, ill. tagjait.''<br /> # ''A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat az éves költségvetésének 20%-nak megfelelő, de minimálisan 10 millió Ft-ot meghaladó kölcsönfelvételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A képviselőtestületi tagság keletkezése, megszűnése, a tagok felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Helyi önkormányzati képviselőválasztáson az a jelölt indulhat, aki a legalább 5000 fő választásra jogosulttal rendelkező településen minimálisan 100 helyi választó ajánlását letétbe helyezi a választás kezdő időpontját megelőző 20. nap 16 óráig a Választási Bizottságnál. Az 5000 választópolgárral nem rendelkező településeken legalább 30 választópolgár ajánlását kell letétbe helyezni.'' <br /> # ''A helyi képviselőválasztást minden ötödik évben, októberben kell megtartani. A választás egy fordulós és azon nincs érvényességi küszöb sem a szavazók számát, sem a megszerzett szavazatok számát illetően. A településre meghatározott képviselőtestületi tag tisztségét a megszerezett szavatok sorrendjében kell betölteni azzal, hogy a tisztség mandátum alatti megszűnése esetén a választásokon következő legtöbb szavazatot szerző jelöltet kell a megüresedett tisztségbe kooptálni, feltéve hogy a tisztség betöltésének egyéb feltételeivel is rendelkezik.''<br /> # ''A helyi képviselőválasztással egyidejűleg egy eljárásban kell megválasztani a település polgármesterét, - és annak általános helyettesét, - aki egyben a képviselőtestület elnöke, helyettese ill. tagja is. Polgármester jelölt az lehet, aki a legalább 5000 fő választásra jogosulttal rendelkező településen minimálisan 300 helyi választó ajánlását letétbe helyezi a választás kezdő időpontját megelőző 20. nap 16 óráig a Választási Bizottságnál. Az 5000 választópolgárral nem rendelkező településeken legalább 100 választópolgár ajánlását kell letétbe helyezni. A polgármester jelölt megnevezi általános helyettesét, akikre együttesen kell szavazatot leadni. A polgármester megválasztásával annak általános helyettesét is megválasztottnak kell tekinteni.'' <br /> # ''Képviselőtestületi tagnak, polgármesternek, helyettesének csak olyan személy jelöltségét lehet elfogadni, aki büntetlen előéletű, rendelkezik olyan végzettséggel, gyakorlattal, egyéb úton megszerzett ismeretekkel, amelyek képessé teszik a feladatai ellátására és korábban nem kötelezték sérelemdíj megfizetésére sem.''<br /> # ''A polgármester jelölt köteles a választást megelőző 15. nap 16 óráig a Választási Bizottság honlapjára történő feltöltéssel közzé tenni azt a programot, amelynek megvalósítására vállal kötelezettséget megválasztása esetén. A programnak tételesen ki kell térnie minimálisan az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos vállalásokra, és azok határidejére. A határidőt elmulasztó jelölt nem vehető fel a szavazólapra, törölni kell a jelöltek közül. A nem kellően részletes, nem kellően világos programok pontosítására 3 napos határidőtűzéssel a Választási Bizottság elnöke felhívja a jelöltet, mely kötelezettség nem teljesítése esetén szintén törölni kell a jelöltek közül. Hiánypótlási felhívást nem lehet megkülönböztető módon kiadni. A Választási Bizottság kizáró határozatával szemben 3 napon belül jogorvoslat nyújtható be a helyileg illetékes járásbírósághoz, amely 3 napon belül dönt, mely döntés jogerős. A bíróság helyet ad a keresetnek, ha program kifogásolt része az átlagos választópolgár által érthető, vagy annak értelme a program egyéb elemeinek összefüggése útján megállapítható.'' <br /> # ''A választást megnyerő polgármester köteles az általa megadott tartalommal és határidőn belül megvalósítani a közzétett programjában szereplő célokat, melyért személyes és vagyoni felelősség is terheli. A képviselőtestület megválasztott tagjai kötelesek elősegíteni a polgármester programjának megvalósítását.'' <br /> # ''A polgármesteri, helyettesi, ill. helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, azzal, hogy a tisztség betöltésének feltétele legalább 50 millió Ft összegű vagyon vagy ilyen összegű sérelemdíj, ill. kártérítési felelősséget garantáló felelősségbiztosítás megléte. A polgármester, helyettese, önkormányzati képviselő újraválasztható.'' <br /> # ''A megbízatás megszűnik:''&lt;br /&gt;''a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján;''&lt;br /&gt;''b) az összeférhetetlenség kimondásával;''&lt;br /&gt;''c) érdemtelenség esetén amennyiben megválasztását követően sérelemdíj fizetésre kötelezték''&lt;br /&gt;''d) ha az önkormányzati képviselő, annak az ülésnek az időpontjától, amelyről első ízben távol maradt, fél éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;''&lt;br /&gt;''e) lemondással;''&lt;br /&gt;''f) a képviselő-testület feloszlatásával;''&lt;br /&gt;''g) az önkormányzati képviselő, ill. a polgármester halálával, azzal, hogy a polgármester általános helyettese tölti ki az eredeti mandátum fennmaradó részét.''&lt;br /&gt;''h) ha a megválasztásához, ill. a tisztség betöltéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség áll fenn ha:''&lt;br /&gt;''a) országgyűlési képviselőnek választás, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, kormánytól, kormány tagjától vagy az Országgyűlés, kormány alárendeltségébe tartozó szervtől kapta''&lt;br /&gt;''b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;''&lt;br /&gt;''c) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja;''&lt;br /&gt;''d) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;''&lt;br /&gt;''e) más települési önkormányzatnál képviselő;''&lt;br /&gt;''f) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;''&lt;br /&gt;''g) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének - kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület - tagja, személyes közreműködője, aki képviselet ellátására jogosult;''&lt;br /&gt;''h) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, aki képviselet ellátására jogosult.''&lt;br /&gt;''i) Közreműködésével, vagy családtagjai közreműködésével működő vállalkozással az érintett település önkormányzata, vagy annak bármely szerve, gazdasági társasága megrendelői pozícióba kerül''<br /> # ''A megbízatás az összeférhetetlenségi állapot bekövetkezésével a törvényerejénél fogva szűnik meg. Összeférhetetlenségi helyzet bejelentésének elmulasztása esetén az érintett tisztségviselőt az összeférhetetlenség felmerülésekor fennálló összegű, 10 havi minimálbér összegének megfelelő sérelemdíj fizetésre köteles, mely összeget az önkormányzat kártalanítási alapjába kell helyezni.'' <br /> # ''Az önkormányzati tisztségviselők, képviselők kötelezettségeik megszegése, vagy elmulasztása miatt 10 havi minimálbér összegének megfelelő sérelemdíj fizetésre kötelesek, mely összeget az önkormányzat kártalanítási alapjába kell helyezni. Mentesülnek a felelősség alól a kötelezettségszegést megvalósító képviselőtestületi határozattal szemben szavazók, ill. aki a mulasztási helyzet megszüntetésére kellő időben írásban hívta fel a képviselőtestületet, vagy a polgármestert.'' <br /> # ''Sérelemdíj eljárást bármely helyi választópolgár, ill. a köztársasági elnök, valamint a kötelességszegéssel, mulasztással sérelmet szenvedett fél indíthat.'' <br /> # ''A legalább 5000 fő választásra jogosulttal rendelkező településen megválasztott polgármester havi díja a mindenkori minimálbér 8 szoros összege, helyettesének 6 szoros összege, mely az egyéb, önkormányzattal kapcsolatos tevékenységből származó összeggel sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 10 szeres összegét, helyettesének 8 szoros összegét. Az 5000 fő választásra jogosulttal nem rendelkező településen megválasztott polgármester havi díja a mindenkori minimálbér 5-szörös összege, helyettesének 4 szeres összege, mely az egyéb, önkormányzattal kapcsolatos tevékenységből származó összeggel sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 8 szoros összegét, helyettesének 6 szoros összegét. A képviselőtestületi tagok legalább a mindenkori minimálbér 1-szeres összegére jogosultak.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=XII._FEJEZET_-_Magyar_Nemzeti_Bank&diff=317 2021-09-14T15:58:20Z

<p>Kincses: /* III. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőinek felelőssége */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> A Magyar Nemzeti Bank megint egy olyan intézményünk, amelynek a tevékenysége az egész ország minden szervezetét befolyásolja így vagy úgy, továbbá tevékenysége kormányokon átívelő, nemzetközi kihatású, ezért a fontossága miatt ki kell vonni a politikai csatározások alól, ezért kapott önálló fejezetet az „Én Alkotmányom” koncepciójában.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * Az MNB szervezetét nem módosítottam, az a jelenlegi struktúrában működik tovább az én koncepciómban is.<br /> * Amiben változtattam, az a függetlenségének a garanciája, mivel a köztársasági elnök nevezi ki az elnökét és a Monetáris Tanács tagjait és menti is fel azzal, hogy a jelölteket a posztra az Országgyűlés választja. Közülük választ a Köztársasági Elnök.<br /> * Mivel részvénytársasági formában működik kizártam a részvényátruházás lehetőségét, az egyetlen tulajdonosa az állam lehet és maradhat csak.<br /> * Ami lényegesen változtat a hatáskörén, a második legfontosabb feladata lesz az elfogadott kormányprogram megvalósításának segítése monetáris eszközeivel.<br /> * Megszüntette a koncepcióm az MNB alapítványi stb. pénzszórásának lehetőségét, mivel tevékenységének „nyereségét” ahhoz a vagyonhoz rendeltem hozzá tenni, amely az MNB alapfeladatainak ellátását garantálja.<br /> * Amit még lényegesnek tartottam a jegybanki alapkamat meghatározása mellett, meg kell határoznia minden alapkamat változás esetén a tisztességesnek minősülő lakossági kamatmérték maximumát. Ez majd a bírósági eljárásokban fog sokat segíteni főleg az uzsora nagyságrendű kamatok visszaszorítása érdekében.<br /> * És természetesen a törvény előtti egyenlőség elve alapján azonos felelősséget kapnak a vezetők, mint minden más szervezet esetén.<br /> <br /> == '''I. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank funkciója, hatásköre jogállása''' ==<br /> <br /> # ''A Magyar Nemzeti Bank egyszemélyes részvénytársasági formában működő nonprofit jogi személy. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Nemzeti Bank részvényei nem ruházhatóak át és nem terhelhetők meg.''<br /> # ''A Magyar Nemzeti Bank a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja. A Magyar Nemzeti Bank független nem fogadhat el utasításokat az Országgyűléstől, a kormánytól, köztársasági elnöktől. Ellátja a nemzetközi egyezményekben vállalt határokon túlterjedő pénzügyi feladatokat.''<br /> # ''A Magyar Nemzeti Bank a feladatai ellátásához rendelt vagyon felett feladatai ellátása érdekben maga rendelkezik, szervezetével kapcsolatosan önálló elkülönült költségvetést készít és önállóan érvényesít azzal, hogy amennyiben működésével kapcsolatban eredménye keletkezik, azt a feladatai végzéséhez rendelt vagyon részévé válik, más célra nem fordítható.'' <br /> # ''A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, feladatai, hatásköre az alábbi tevékenységekre terjed ki:''&lt;br /&gt;''a) Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása''&lt;br /&gt;''b) Az elsődleges célja fenntartásával összhangban monetáris eszközökkel hozzájárul a kormányprogram teljesítéséhez''&lt;br /&gt;''c) Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátás.''&lt;br /&gt;''d) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. A devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.''&lt;br /&gt;''e) Felügyeli a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, meghatározza a pénzforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges pénzügyi, szervezeti, működési feltételeket.''&lt;br /&gt;''f) Az MNB határozza meg a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó feltételrendszert.''&lt;br /&gt;''g) Az MNB folyamatos belföldi és külföldi adatgyűjtés útján feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.''&lt;br /&gt;''h) Meghatározza a lakossági hitelezés kockázati kereteit annak érdekében, hogy váratlan és az MNB eszközei által nem befolyásolható hitelpiaci feltételrendszer változás esetén annak változása ne tegye terhesebbé a lakossági hitelek teljesítését.''&lt;br /&gt;''i) Hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához''&lt;br /&gt;''j) Szanálási hatóságként jár el.''&lt;br /&gt;''k) Ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, a közzétett szabályok megsértése esetén szankciót állapít meg.''&lt;br /&gt;''l) Kamatpolitikája keretében meghatározza a jegybanki alapkamatot, ahhoz mérten közzéteszi a tisztességesnek tekinthető piaci kamatmérték maximumát.''&lt;br /&gt;''m) Ellenőrzi az egyes bankok által kibocsátott hitelezési feltételeket, kiadott hitelezési tájékoztatási iratokat abból a célból, hogy azok kellően közérthetők, az átlagos fogyasztó szempontjából kalkulálhatók és tisztességesek legyenek.''&lt;br /&gt;''n) Az MNB elnökét a szabályozási ügyekben rendeletalkotási jog illeti meg''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank szervezete''' ==<br /> <br /> # ''Az MNB stratégiai döntéseit a Monetáris Tanács hozza meg. A Monetáris Tanács hét tagú testület, melynek elnöke az MNB elnöke.'' <br /> # ''Az MNB elnökét helyettesét, - akik a Monetáris Tanács tagjai - és a Monetáris Tanács további tagjait az Országgyűlés által megválasztott jelöltek közül a Köztársasági Elnök nevezi ki öt évre, ill. menti fel. Az Országgyűlés minden tagra legalább 2 fő jelöltet köteles állítani. Csak olyan személy választható és nevezhető ki az MNB elnökének és a Monetáris Tanács tagjainak, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább 10 éves szakirányú gyakorlatot szereztek valamely MNB feladatát képező területen és e körben szakmai kiadványokban publikációval rendelkezik. Az MNB valamennyi tisztségviselőjének kinevezési feltétele a minimálbér év első napján fennálló összegének 100-szorosának megfizetését garantáló felelősségbiztosítás léte.''<br /> # ''Az MNB stratégiai feladatait a Monetáris Tanács látja el, döntéseit a tanács ülésein hozza meg egyszerű többségű határozatokkal, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az MNB elnökének szavazata dönt. Minden határozatot név szerinti szavazással hozza meg, melynek hiányában a hibás döntésekből eredő felelősség minden tagot egyformán terhel. A Monetáris Tanács akkor határozatképes, ha legalább 5 tagja jelen van.'' <br /> # ''A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó ügyeken kívüli feladatokat különösen a belső pénzügyi rendszer feltételrendszerének kialakítása, a rendszer működésének ellenőrzése, szankcionálása a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik.''<br /> # ''A Pénzügyi Stabilitási Tanács 9 tagú testület, melynek elnöke a MNB elnöke további tagjait nyilvános pályázat alapján lehet betölteni olyan jelentkezők közül, akik szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és legalább 10 évi szakirányú gyakorlattal rendelkeznek. A pályázatot az MNB elnöke írja ki, mely pályázat kiírást és annak elbírálását is meg kell küldenie a köztársasági elnöknek is, aki felügyeli a tisztességes pályáztatási eljárást és annak értékelését. A köztársasági elnököt kinevezési vétójog illeti meg olyan jelöltekkel kapcsolatban, akik emberi, politikai, szakmai, ill. egyéb előéleti jellemvonásai alapján méltatlanok a tisztség betöltésére. Tisztességtelen eljárás esetén annak eredményét a köztársasági elnök jogosult megsemmisíteni és sérelemdíj fizetési eljárást indítani a felelősökkel szemben.'' <br /> # ''Az MNB végrehajtó szervezetét, melynek feladata a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtása az MNB elnöke saját hatáskörében létrehozott 11 tagú igazgatóság feladata, melynek működéséért az MNB elnökét terhel minden felelősség. Az MNB ügyviteli szervének létszáma nem haladhatja meg a 30 főt, akiket az MNB elnöke választ ki saját döntése alapján.'' <br /> # ''Az MNB szervezetének egyéb kérdéseire a mindenkori társasági jogi szabályozás rendelkezései vonatkoznak.''<br /> # ''Az MNB elnöke és helyettesei más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Havi díjuk a mindenkori minimálbér 12 szeres összege.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőinek felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az MNB elnöke, helyettesei, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai tisztségviselőknek minősülnek, feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.'' <br /> # ''Az MNB tisztségviselői kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 10 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek. Az ezt meghaladó károk megtérítésére a társasági jognak a tisztségviselőkkel szembeni kártérítési eljárás szabályai szerint lehet igényt érvényesíteni.''<br /> # ''Az MNB tisztségviselőivel szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőjének megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak első helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' <br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az MNB tisztségviselője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=X._FEJEZET_-_%C3%81llami_Sz%C3%A1mvev%C5%91sz%C3%A9k&diff=315 2021-09-14T15:51:02Z

<p>Kincses: /* Szabályozási koncepció */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Az Állami Számvevőszék a jelenlegi rendszerben az Országgyűlés belső ellenőre. Elvileg vizsgálja a közpénzek felhasználását, de valahogy semmilyen olyan megállapításával sem találkoztam, amely a jelenlegi közpénzfelhasználással kapcsolatban bármilyen problémát is jelezne, legalábbis külső szemlélőként nekem nem teljesen így tűnik, akár a stadionozást, akár az állami vagyon kiszervezését, vagy akár a vakcina beszerzéseket stb. nézegetem. A jelenlegi rendszerben a vezérelvűséggel működő Országgyűlés és így annak bármely szerve nem fog a vezéri szándékkal szemben állást foglalni. De ha még tenne is ilyet, annak sincs semmilyen jogkövetkezménye. Ez is az egyik nyitott felelősségű helyzet, amely ellentétes a törvény előtti egyenlőség elvével.<br /> <br /> Ezeknek a problémáknak a rendezése érdekében ez a szervezet alkotmányos szabályozást kap és olyan függetlenséget, ill. hatáskört, és természetesen felelősséget is, amely ezt a jelenlegi tarthatatlan állapotot felszámolja.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * Az Állami Számvevőszék alapvető feladatai továbbra sem fognak megváltozni, mint jeleztem az eredeti funkciókat igyekeztem megtartani, viszont a szervezet státuszát és jogkörét is átalakítottam.<br /> * A koncepció a közpénz meghatározásával indul, és ennek keretében a költségvetéssel kapcsolatosa szabályokat tartalmazza. Amennyiben nem kerül sor a költségvetés, ill. a zárszámadás Alkotmányban foglalt időpontig történő elfogadására, a közigazgatási rendszerben vezetők, ill. a parlamenti többség képviselői díjazást nem vehetnek fel. Ha így sem sikerül elfogadni, akkor az Országgyűlés feloszlatására és mindenkivel szemben sérelemdíj felelősség megállapítására fog sor kerülni.<br /> * Újdonság a koncepcióm szemlélete a közpénzzé válást illetően az, hogy az állam tulajdonává akkor válik a közpénz célú befizetés, ha azt az elfogadott kormányprogramban meghatározott célra használják fel. Eltérő felhasználás esetén minden választópolgárt megillet a pénz visszakövetelésének, és a felelősök felelősségre vonásának joga.<br /> * A támogatási rendszert is próbálja megfelelő keretek közé szorítani a koncepció, melynek alapvető célja a közvagyon növelése, ill. a közösségi alapjogok érvényesítésének elősegítése.<br /> * Az Állami Számvevőszék továbbra is a közpénzek felhasználását fogja ellenőrizni, elnökét viszont a Köztársasági Elnök fogja kinevezni és leváltani, mint a választópolgárok képviselője azzal, hogy a jelöltek kibővített körét az Országgyűlés állapítja meg.<br /> * Szervezete is függetlenné válik minden más szervezettől.<br /> * Jelentéseivel elsődlegesen az Országgyűlést és az általa ellenőrzött szervezeteket, személyeket fogja presszionálni és működéséhez az ellenőrzéssel összefüggő vonatkozásban utasítási és szankcionálási jog is megilleti annak érdekében, hogy a működések szabályosságát és törvényességét biztosítani lehessen. Ebből a szempontból végső soron a köztársasági elnök segédcsapata lesz. Mivel pedig a koncepcióm szerint a köztársasági elnök a választópolgárok jogait gyakorolja választások között így alapvetően a mi érdekeinket kell, hogy védje.<br /> * A koncepcióm a már ismert személyes felelősséggel és a sérelemdíj fenyegetettséggel ruházza fel a szervezetet és vezetőjét.<br /> * A korrupcióveszély ennél a szervezetnél elég magas, ennek minimalizálása érdekében 3 fős bizottságokban ellenőriz, és bizottsági szinten állapíthat meg szankciókat azzal, hogy minden tagot azonos felelősség, sérelemdíj fenyegetettség fog terhelni.<br /> <br /> == '''I. CÍM – Közpénzek, közvagyon''' ==<br /> <br /> # ''Az Országgyűlés minden évre köteles törvényt alkotni a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A következő évi központi költségvetést a kormány a tárgyév november 15-ig köteles előterjeszteni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámodási törvényjavaslatot a tárgyévet követő év március 31-ig köteles előterjeszteni. Az Országgyűlésnek a költségvetést és annak zárszámadását a benyújtástól számított 30 napon belül kell megtárgyalnia és arról határozatot hoznia.'' <br /> # ''A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, tételszerűen átlátható módon és olyan részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket, hogy egy átlagos – szakirányú végzettséggel nem rendelkező - választópolgár is képes legyen megállapítani azokból:''&lt;br /&gt;''a) A költségvetés bevétel tervét forrásonként elkülönítve''&lt;br /&gt;''b) Az elfogadott kormányprogramban szereplő kötelezettség elemekhez kapcsolódó költségek összegét''&lt;br /&gt;''c) A közigazgatás szervezetének működési költségeit, ezen belül a főosztályvezetői, ill. az e fölötti beosztásokhoz kapcsolódó személyi költségek összegét''&lt;br /&gt;''d) Ezen költségek felhasználási határidejét''&lt;br /&gt;''e) Ezen költségek forrását''&lt;br /&gt;''f) A beterjesztett költségvetés által figyelembe vett hiányt/többletet''&lt;br /&gt;''g) A költségvetés végrehajtása esetén annak államadósságra gyakorolt hatását''&lt;br /&gt;''h) A zárszámadásból a költségvetésben szereplő tételek megvalósulását tételenként''&lt;br /&gt;''i) A költségvetés végrehajtásának az államadósságra gyakorolt tényeges hatását, ezen belül megbontva a devizában, ill. forintban fennálló államadósság összegeket''&lt;br /&gt;''j) A közigazgatás működése során keletkezett sérelemdíjak, ill. kártérítések összegét megsértett alapjogonként''&lt;br /&gt;''k) Az elfogadott kormányprogram éves pénzügyi teljesítésének állását''<br /> # ''A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.''<br /> # ''Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.''<br /> # ''Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.''<br /> # ''Az államadósság finanszírozásának forrásaként elsődlegesen belföldi, forintfinanszírozás szolgálhat. A kormány köteles a deviza alapú államadósságot belföldi forintforrásokkal kiváltani. Amennyiben valamennyi deviza alapú forrás forint alapú finanszírozással kiváltásra került, ezt követően deviza alapú államadósság finanszírozására akkor kerülhet sor, ha olyan, előre nem látott körülmény miatt keletkezett a költségvetési forráshiány, amelyet belső finanszírozással nem lehetséges fedezni.'' <br /> # ''Ha a központi költségvetésről, ill. annak zárszámadásáról szóló törvényt az Országgyűlés az Alkotmányban meghatározott időpontig nem fogadta el, a köztársasági elnök határozza meg azt a végső időpontot, amely rendelkezésére áll az Országgyűlésnek a költségvetés, ill. annak zárszámadása elfogadására. A költségvetés elfogadásáig meghatározott végső időpontig terjedő időre a köztársasági elnök által meghatározott feltételek mellett jogosult a kormány a költségvetéshez tartozó bevételeket beszedni és a költségvetési kiadásokat teljesíteni.'' <br /> # ''Az Alkotmányban meghatározott költségvetés és költségvetési zárszámadás elfogadása határidejének elmulasztásától kezdődően a köztársasági elnök által meghatározott végső határidőig, ill. ezen belül a költségvetés, ill. annak zárszámadása elfogadásának időpontjáig a közigazgatásban főosztályvezetői, ill. annál magasabb beosztásokban dolgozó személyek, ill. az Országgyűlés parlamenti többségéhez tartozó képviselők részére személyi kifizetés nem teljesíthető. A költségvetés, ill. a zárszámadás elfogadását követően ezen személyeknek visszamenőlegesen csak az aktuális minimálbér összegéig teljesíthető személyi jellegű kifizetés.''<br /> # ''Amennyiben a költségvetéssel kapcsolatosan a köztársasági elnöknek fel kell lépnie, köteles sérelemdíj fizetési eljárást is indítani a mulasztással érintett személyekkel szemben.''<br /> # ''A kormány a központi költségvetést az elfogadott kormányprogram teljesítése érdekében, takarékosan, törvényesen, célszerűen köteles felhasználni az átláthatóság folyamatos biztosítása mellett.''<br /> # ''Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti közvagyon. A nemzeti közvagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételek fenntartása.'' <br /> # ''A nemzeti közvagyon megőrzése és fenntartása során a kormány évente közzéteszi az állam örökösi pozíciójából keletkezett közvagyon aktualizált értékét, struktúráját és az azokhoz tartozó megőrzési, fenntartási költségeket struktúránként. Hasonló éves kimutatást készít az állami tulajdonú gazdasági vállalkozások aktualizált értékéről, az államnak kifizetett osztalék jellegű vagyoni részesedésekről, ezen vállalatok veszteségéről, a részükre kifizetett költségvetés források összegéről, ill. a személyi jellegű költségekről, szervezetenként elkülönülten a tisztségviselők részére fizetett juttatások összegéről.''<br /> # ''Az állam csak olyan veszteséges – költségvetési kifizetési igényű – vagyoni elemeket jogosult finanszírozni, amelyek stratégiai jelentőségűek, azok működése szükséges a társadalom és a gazdaság működésének fenntartásához és gazdaságosabb megoldásokkal nem kiválthatók. A mindenkori kormány köteles a veszteséges vagyoni elemekkel kapcsolatos állampolgári javaslatokat befogadni, azokat az erre a célra létrehozott felületen közzé tenni és azokra 30 napon belül érdemben reagálni ugyanezen a felületen. A kormány köteles figyelembe venni a veszteséges vagyoni elemek veszteségének csökkentésére irányuló állampolgári javaslatokat, amennyiben azok eredményeképpen a közvagyon takarékosabban használható fel. Az ilyen javaslatot előterjesztők költségmegtakarítás arányos díjazásra jogosultak, mely igény bíróság előtt érvényesíthető.''<br /> # ''Az Országgyűlés minden évben köteles megvizsgálni a nemzeti közvagyonhoz tartozó veszteséges vagyoni elemekkel kapcsolatos veszteségcsökkentési, veszteségmegszüntetési lehetőségeket és azokkal kapcsolatban köteles dönteni.''<br /> # ''Közvagyon értékesítésére kizárólag piaci értéken kerülhet sor. Az egyes értékesítésre kerülő közvagyonnak minősülő vagyontárgyak vonatkozásában a köztársasági elnököt értékesítési vétójog illeti meg.'' <br /> # ''Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonát a jó gazda gondosságával kell kezelni, ennek megsértése esetén keletkező kárt a kezelésért, fenntartásért felelős személyek kötelesek megtéríteni.''<br /> # ''A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.'' <br /> # ''Támogatás gazdálkodó szervezet részére csak olyan célból nyújtható, melynek eredményeképpen a nemzeti össztermék és a költségvetési bevétel növekszik. Az ilyen támogatások nyújtásának feltétele, hogy annak célja megvalósulását követően legalább öt évig az állam közvetlen ellenőrzési jogot gyakoroljon a támogatással érintett vagyonnal, annak kezelésével összefüggésben a költségvetési igény érvényesítése érdekében. Támogatás csak pályázat keretében nyújtható.'' <br /> # ''Támogatás magánszemélyeknek általános életminőség növelése, hatékonyabb érdekérvényesítés, öngondoskodási kötelezettség általános feltételeinek javítása céljából adható. Magánszemélyek egyesülésével létrejött, nem gazdálkodási célú szervezetek részére támogatás olyan célok megvalósítása érdekében adható, melyek jól körülhatárolható társadalmi csoportok közösségi identitásának erősítését, hagyományaik megőrzését, társadalmi érdekérvényesítését, ill. valamely közösségi alapjog érvényesítését segíti elő. Támogatás csak pályázat keretében nyújtható.''<br /> # ''A közpénzekkel, közvagyonnal gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekkel, közvagyonnal történő gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti közvagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti közvagyonra, költségvetésből adott támogatásokra vonatkozó adatok közérdekű adatok.''<br /> # ''Közpénz célú befizetés az állam bevételévé akkor válik, amikor azt rendeltetése szerint és célból felhasználják. A magánszemélyek saját, ill. javukra más által teljesített befizetések a befizetés célja szerint minősül állami bevételnek, azok más célra nem használhatók fel. A közpénzekkel kapcsolatos igényt az állam az Alkotmányban meghatározott módon jogosult érvényesíteni.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – Az Állami Számvevőszék funkciója, hatásköre jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az Állami Számvevőszék a közpénzek, közvagyon felhasználásának független önálló ellenőrző szerve. Önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv. Költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.'' <br /> # ''Az Állami Számvevőszék feladatai, hatásköre az alábbi tevékenységekre terjed ki:''&lt;br /&gt;''a) Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, folyamatában is.''&lt;br /&gt;''b) Költségvetési zárszámadás az Állami Számvevőszék részletes elemzése nélkül nem terjeszthető elő''&lt;br /&gt;''c) Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását''&lt;br /&gt;''d) Ellenőrzi a nemzeti közvagyonhoz tartozó vagyoni elemekkel kapcsolatos gazdálkodást annak ok és célszerűségére is kiterjedően''&lt;br /&gt;''e) Az Állami Számvevőszék véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről, cél és okszerűségéről''&lt;br /&gt;''f) Ellenőrzi az Országgyűlés működési forrásfelhasználását''&lt;br /&gt;''g) Ellenőrzi a kormány, a minisztériumok és kormányhivatalok, egyéb akár részben is állami fenntartású szervezetek működési forrásfelhasználását''&lt;br /&gt;''h) Ellenőrzi a nemzeti vagyon állapotát, kezelését, a tevékenység költséghatékonyságát''&lt;br /&gt;''i) Ellenőrzi az államadósság alakulását, annak tendenciáját, belső struktúráját, gazdaságra gyakorolt hatását, kockázatelemzést végez e körben''&lt;br /&gt;''j) Ellenőrzi az állami fenntartású intézmények tevékenységarányos forrásigényét, a források felhasználását, működési hatékonyságát''&lt;br /&gt;''k) Ellenőrzi a kormányprogram teljesítésének forrásfelhasználását, időarányos teljesítési állapotát''&lt;br /&gt;''l) Ellenőrzi a közvagyoni célú vagyonszerzés közvagyonná válásának hatékonyságát''&lt;br /&gt;''m) Ellenőrzi a közpénznek minősülő forrásokból juttatott támogatások felhasználását''&lt;br /&gt;''n) Ellenőrzi a vagyonbevallásra kötelezettek vagyonbevallásai valódiságát, teljességét''&lt;br /&gt;''o) Ellenőrzi a választásokon felhasznált kampánypénzek forrását és felhasználásának törvényességét''&lt;br /&gt;''p) Ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét, ezen szervezetek költséghatékonyságát''&lt;br /&gt;''q) Ellenőrzi a pártok gazdálkodását,''&lt;br /&gt;''r) Ellenőrzi a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,''&lt;br /&gt;''s) Ellenőrzi a vallási egyesület, az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását''&lt;br /&gt;''t) Ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait''&lt;br /&gt;''u) Ellenőrzi a Választási Bizottság költségfelhasználást''&lt;br /&gt;''v) Ellenőrzi az önálló költségvetés meghatározásra jogosult költségvetési forrásból gazdálkodó szervek költségvetésének tervezetét, melyet véleményez''&lt;br /&gt;''w) Ellenőrzi a helyi önkormányzatok gazdálkodását, a felhasznált forrásokat, az eladósodottság mértékét és tendenciáit, kockázatelemzést végez e körben''&lt;br /&gt;''x) ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét''&lt;br /&gt;''y) Ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását''&lt;br /&gt;''z) Ellenőrzi a közvagyon kezelésének korrupciókockázatát, e körben tesztellenőrzéseket végez''&lt;br /&gt;''aa) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi, eredményességi, és hatékonysági, szempontok szerint végzi azzal, hogy tevékenységének célja a közvagyon minél hatékonyabb, költségtakarékos és célirányos felhasználásának kikényszerítése''&lt;br /&gt;''bb) Az Állami Számvevőszéket'' ''a közpénzek felhasználását illetően utasítási és szankcionálási jog illeti meg, mely jogait határozati formában gyakorolja azzal, hogy szankcionálási jog akkor gyakorolható, ha a jogszerű működés helyreállítására irányuló felhívása eredménytelen marad, vagy az már nem állítható helyre.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek és a választópolgároknak.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék önálló honlapot működtet, melyen minden általa végzett ellenőrzés anyagát dossziénként elhelyez. A vizsgálati anyagokhoz bármely választópolgár jogosult előzetes regisztrációt követően hozzáférni.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék tevékenysége nyilvános, átlátható, ellenőrizhető, működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék gazdálkodásának és működésének törvényességét, a kiadott vagyonnyilatkozatok tartalmát a köztársasági elnök által felkért piaci alapon működő, állami megrendelésekkel nem rendelkező, két egymástól is független könyvvizsgáló szervezet ellenőrzi. Megállapításaikat a köztársasági elnöknek teszik meg, aki a megállapítások alapján teszi meg a szükséges lépéseket, ill. adja ki a működés ellenőrzésének lezárásáról rendelkező határozatot.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – Az Állami Számvevőszék szervezete''' ==<br /> <br /> # ''Az Állami Számvevőszéket a 15 főből álló Számvevő Testület irányítja, melynek elnöke az Állami Számvevőszék elnöke.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék elnökét helyettesét, - akik a Számvevő Testület tagjai - és a Számvevő Testület további tagjait az Országgyűlés által jelölt személyek - elnök, elnökhelyettesi tisztségre legalább 3-3 fő, a Számvevő testületbe legalább 20 jelölt - közül a Köztársasági Elnök nevezi ki öt évre, ill. menti fel. Csak olyan személy választható és nevezhető ki az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyettesének, Számvevő Testület tagjának, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább 10 éves szakirányú gyakorlatot szerzett, továbbá a megválasztását megelőző 10 évben nem volt pártnak regisztrált tagja, ill. vezető tisztségviselője, a megválasztását megelőző 5 évben nem volt vezető olyan szervezetnél, amelynek közvetlen ellenőrzésére az Állami Számvevőszéket az Alkotmány kötelezi, továbbá a megválasztásukat megelőző 10 évben nem dolgoztak olyan akár részben is állami fenntartású, állami forrást felhasználó szervezetnél, amelyet szabálytalan közpénzfelhasználással összefüggésben elmarasztaltak. A Számvevő Testület valamennyi tagjának kinevezési feltétele a minimálbér 100-szoros összegének megfizetését garantáló felelősségbiztosítás léte.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék háromfős számvevő bizottságokban végzi az ellenőrzéseket, melyekhez külső szakértőket is bevonhatnak.'' <br /> # ''Az Állami Számvevőszék utasítási jogkörét a konkrét vizsgálatot illetően a számvevő bizottság gyakorolja írásban, az Állami Számvevőszék elnöke által aláírt határozati formában. A nem konkrét vizsgálathoz kötött utasítási jogkört a Számvevő Bizottság gyakorolja egyszerű többséggel meghozott határozatok formájában. Szavazategyenlőség esetén az Állami Számvevőszék elnökének szavazata dönt. Szankciót csak a Számvevő Bizottság állapíthat meg. Minden határozatot név szerinti szavazással hozza meg, melynek hiányában a hibás döntésekből eredő felelősség minden tagot egyformán terhel. A Számvevő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 10 tagja jelen van.'' <br /> # ''Az Állami Számvevőszék ügyviteli szervezetét az Állami Számvevőszék elnöke működési szabályzat kiadásával hozza létre, tagjai felett a munkáltatói jogokat is gyakorolja, melynek működéséért az Állami Számvevőszék elnökét terhel minden felelősség. Az Állami Számvevőszék ügyviteli szervében dolgozók létszáma nem haladhatja meg a 30 főt.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék elnöke és helyettesei a Számvevő Bizottság más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Az elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12 szeres összege, a Számvevő Bizottság többi tagjának havi díja a mindenkori minimálbér 10 szeres összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – Az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az Állami Számvevőszék elnöke, helyettese, a Számvevő Bizottság tagjai tisztségviselőknek minősülnek, feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.'' <br /> # ''Az Állami Számvevőszék tisztségviselői kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 10 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.''<br /> # ''Az Állami Számvevőszék tisztségviselőivel szembeni sérelemdíj eljárást a köztársasági elnök, a kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – Az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''A 70. életév betöltésével''<br /> # ''Az Alkotmány erejénél fogva, amennyiben legalább 3 hónapon keresztül nem képes ellátni a feladatát, mely megszűnésről a köztársasági elnök ad ki határozatot.'' <br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' <br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Állami Számvevőszék tisztségviselője, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték kötelezettségei megszegése, vagy mulasztása okán.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=IX._FEJEZET_-_Alkotm%C3%A1nyb%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g&diff=314 2021-09-14T15:48:16Z

<p>Kincses: /* II. CÍM – Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, felelősségük */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Az Alkotmánybíróságnak kiemelt szerepe van abban, hogy jelenleg ott tartunk, ahol. Az Alkotmánybíróság a vezérlevű hatalomgyakorlást kritikátlanul kiszolgáló szervezetté degradálódott, ami az intézmény tekintélyét nagyon durván megtépázta. A végrehajtó hatalom is kulcsfontosságúnak tekintette, ezért az első és ezt követően minden intézkedésével azt a célt tűzte maga elé – és valósította is meg – hogy olyan „kipróbált” lekötelezett emberekkel töltse fel, akik elkötelezettsége sokkal fontosabb szempont, mint a szakmai alkalmasság.<br /> <br /> Az Alkotmánybíróság Iskolapéldája annak a hatalmi technikának, amely úgy épített ki autokratikus vezetési rendszert, hogy az Alkotmánybíróságnak a demokrácia tényleges működését garantáló funkcióját kiüresítette, ennek ellenére minden helyzetben hivatkozik a szervezetre, mint a demokratikus hatalomgyakorlás bizonyítékára. Ez az a hatalmi technika, amelyet minden kulcsfontosságú szervezet esetében megvalósított eddig a végrehajtó hatalom, egyetlen kivétellel.<br /> <br /> A bírósági rendszert még nem sikerült kiherélnie, de a koncepció már elkészült a központosított közigazgatási bíráskodás bevezetésének szándékával, amely egyrészt a külső tiltakozás, de leginkább a bírósági rendszer belső ellenállása miatt bukott meg eddig. Az első lépést ez irányba is megtette a hatalom, a Kúria élére bírói gyakorlattal nem rendelkező személyt nevezett ki. Nyilván vannak egyéb olyan tulajdonságai, amelyek miatt így történt, de tartok attól, hogy ezek a tulajdonságok nem a mi érdekeinket szolgálják. Így aztán ne legyenek illúzióink, még négy év hatalommal ezt az utolsó bástyát is be fogja venni a hatalom, és attól kezdve már csak mi, választópolgárok leszünk az egyetlenek, akik megmaradtunk ellenállni, de egy ilyen helyzetben az is a „mission impossible” kategóriájába fog tartozni. Belesodródunk a lengyel vonalba, ami az EU-ból való kiűzetéssel fog lezáródni. Ezt viszont nem kellene megvárnunk, amíg lehet, tenni kellene ellene. A koncepcióm is ezt a célt szolgálja.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> Az Alkotmánybíróság szerepét, feladatait, hatáskörét a bevezetőben részletezett kitettsége következtében jelentősen és alapvetőn át kell alakítani. Nem szabad olyan helyzetben hagyni ezt a szervezetet, amellyel ennyire könnyen vissza lehet élni.<br /> <br /> A legfontosabb funkcióját, - a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzését - egész egyszerűen elveszi a testülettől az „Én Alkotmányom” koncepciója. Ebben a vonatkozásban az angolszász jogi szemléletet veszem át, amely szerint azt, hogy egy jogszabály alkotmányos-e vagy sem minden egyes ügyben a jogot alkalmazó bíróságoknak kell eldönteni.<br /> <br /> Ennek van egy további, szintén nem elhanyagolható oka is, ami a bíróságok szerepének módosításával függ össze. A koncepcióm megpróbál a „lehetetlennel” is megbirkózni, a bíróságoknak nem a jogszolgáltatás lenne a feladata, - mint jelenleg, - hanem nevükhöz méltóan az igazságot kellene szolgáltatniuk, melyhez viszont korlátozott precedens rendszer bevezetése is szükséges lesz, de nem a Kúria szintjén, mint jelenleg, hanem már az alapeljárásra jogosult bíróságok szintjén. Ahhoz, hogy ezt a szerepet el tudja látni a bírósági rendszer, esetszinten kell vizsgálnia, hogy az instant igazságot tartalmazó jog az egyedi ügy szintjén elvezet-e az igazsághoz, vagy sem. Ez viszont feltételezi azt a jogát, hogy az igazság elérése érdekében döntsön valamely jogszabály alkalmazhatóságáról. De erről bővebben majd a bírósági rendszerrel kapcsolatban írok.<br /> <br /> Visszatérve az Alkotmánybíróságra, azt is meg kell állapítani, hogy jelenleg egyébként is alkalmatlan arra, amit még kiüresítése előtt a szervezetre rótt a törvényhozás, mivel nagyon szűk a keresztmetszete, nagyon kicsi a létszáma az elvárt feladatokhoz képest. Különböző technikákat találtak ki ennek a problémának a kezelésére. Ahogy én az ügyeimmel kapcsolatban tapasztaltam ez a technika a következő:<br /> <br /> * Készítettek egy szűrőegységet, amely megszűri a beérkezett igényeket. Ezt a feladatot a titkár látja el, aki természetesen nem alkotmánybíró. Tehát azt, hogy mi kerül az AB elé, azt a titkár hatásköre eldönteni.<br /> <br /> * A Titkár Úrnak van egy levélsablonja, amely egyforma tartalommal bír. Minden alkotmányjogi panasz esetén kapok egy levelet akármilyen tartalmú, méretű stb. beadvány kerül benyújtásra, mely szerint a beadvány nincs kellőképpen kidolgozva. Attól természetesen tartózkodik ez a levélsablon, hogy valamilyen konkrétumot tartalmazzon, mert azt viszonylag egyszerűen pótolni lehetne. Helyette a szubjektív megítélés jogát tartja fenn és bármit írhatok ezt követően is minősítheti úgy a beadványt, hogy az nem kellőképpen kidolgozott.<br /> <br /> * Ezt a technikát azzal erősíti meg, hogy még véletlenül sem adtak ki olyan protokollt, amely a titkár eljárásával kapcsolatosan bármilyen jogorvoslatot biztosítana. Hogy hányszor dolgoztam már értelmetlenül!<br /> <br /> * Ami pedig mégis átmegy a szűrőegységen, abban sincs köszönet, mert egy olyan jogszabályt, mint az Alaptörvényt úgy vehetik figyelembe, ahogyan éppen a hatalom azt elvárja. Nem véletlenül ilyen az Alaptörvény. Ha olvastátok az Alaptörvényt, szinte minden esetben tartalmaz egy mondatot, a részleteket „sarkalatos” (hogy utálom ezt a szót) törvény határozza meg, amely ugyebár az Országgyűlés 2/3-os hatásköre, amellyel pedig nincs probléma, megvan. Éppen ezért az Alkotmánybíróság egy kiüresített alkotmányváz alapján kellene, hogy döntsön, amiről azért meg kell állapítani, hogy egyébként sem lenne egyszerű mutatvány. Szóval a jelenlegi rendszerben egy kiüresített szervezet jár el egy kiüresített alkotmány alapján. Ez a párosítás szintén az autokratikus vezetési eszköztár egyik szükséges gyöngyszeme.<br /> <br /> * Az én koncepciómban az Alkotmánybíróság alapvető feladata az általunk közvetlenül választott tisztségviselők jogvitáinak megoldója, - azok házi bírósága – lesz, továbbá kap még néhány garanciális funkciót a jogállamisággal kapcsolatban.<br /> <br /> * Az Alkotmány karbantartását illetően is marad feladata, főleg az esetszintű precedensekből eredően, mivel miután a bírósági rendszer saját eljárási rendjében végigrágta az alapfokon született precedens jellegű ítéleteket és abból megállapították azt a jog magot, amely eltér az Alkotmányból levezethető megoldásától. Ilyen feldolgozott állapotban kapja meg az Alkotmánybíróság, amelynek feladata lesz a precedens beilleszthetőségének vizsgálata az Alkotmányba akár annak értelmezése útján, akár megfogalmazott módosítási javaslatként, de arra is juthat, hogy alkalmatlan az Alkotmányba illesztésre és ebben az esetben korlátozott felhasználási lehetőséget biztosít annak.<br /> <br /> * Alapvető célom ezzel az intézménnyel az, hogy napi szinten történjen meg az Alkotmány ütköztetése a való élettel és ez által napi szintű legyen az Alkotmány karbantartása. Nem tartom jónak a nagy ugrásokban történő Alkotmánymódosításokat, sokkal hatékonyabb az ilyen tyúklépésekben történő építkezés, de azt következetesen.<br /> <br /> * De a legfontosabb, hogy megszünteti a nyitott felelősségi állapotot a koncepcióm és a törvény előtti egyenlőség elve alapján azonos felelősséggel fog rendelkezni, mint mindenki más.<br /> <br /> (Ennél a fejezetnél jött a végzetem és valahol benyeltem a vírust. Karanténba raktak, amitől annyit azért remélek, hogy egy kicsit gyorsít a koncepció kidolgozásán, már ha képes leszek rá.)<br /> <br /> == '''I. CÍM – Az Alkotmánybíróság funkciója, hatásköre jogállása''' ==<br /> <br /> # ''Az Alkotmánybíróság a hatalmi egyensúly biztosításának kiemelt szervezete, az Alkotmányban szabályozott esetekben eljáró bíróság, az Alkotmányt indítványra értelmezi, a bírósági rendszer által kialakított esetjogot alkotmányossági szempontból minősíti.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak''&lt;br /&gt;''a) Felügyeletet gyakorol a Magyar Állam szervezete alkotmányos működésének biztosítása érdekében, megállapításait közvetlenül közli az érintettekkel, szükség esetén konkrét kifogások megjelölése mellett határidőtűzéssel meghatározza az alkotmányos működés helyreállításához szükséges intézkedéseket. Azok elmulasztása esetén sérelemdíj eljárás megindításra jogosult felé jelzéssel él, vagy maga indítja meg az eljárást''&lt;br /&gt;''b) Az Alkotmányban meghatározott esetekben és tartalommal bíróságként jár el''&lt;br /&gt;''c) Külön indítvány nélkül vizsgálja az Országgyűlés által meghozott törvényeket azok alkotmánynak megfelelősége szempontjából. E körben korlátlan észrevételezési jog illeti meg. Az Országgyűlés köteles figyelembe venni az Alkotmánybíróság észrevételeit.''&lt;br /&gt;''d) Az Országgyűlés által meghozott törvények alkotmányossági vizsgálatának eredményét megküldi a köztársasági elnöknek, aki addig nem ratifikálhatja az elfogadott törvényt, amíg meg nem ismeri az Alkotmánybíróság véleményét.''&lt;br /&gt;''e) Az Alkotmányban szabályozott és a választópolgárok által közvetlenül választott tisztségviselők és szervezetek között felmerült vitában közvetít, meghallgatáson való megjelenésre kötelezhet bármely személyt, ill. szervezetet ezen joga gyakorlása során''&lt;br /&gt;''f) A bírósági rendszer által kimunkált precedenseket, amelyek valamely alkotmányos rendelkezéssel ellentétben állnak felhasználhatóság szempontjából egyedi vagy általánosan alkalmazható minősítéssel látja el.''&lt;br /&gt;''g) A bírósági rendszer által kimunkált precedenseket alapul véve évente teljes ülésén alkotmányossági jelentést ad ki, melyben értékeli a precedensek Alkotmányra gyakorolt hatását, az Alkotmány szükségesnek ítélt továbbfejlesztésére javaslatot fogalmaz meg''&lt;br /&gt;''h) A szükséghelyzeti kormányzás alatt közvetlen alkotmányossági felügyeletet gyakorol''<br /> <br /> == '''II. CÍM – Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, felelősségük''' ==<br /> <br /> # ''Az Alkotmánybíróság 15 tagját és 5 póttagját a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra.'' <br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjának megválasztható bármely magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával is rendelkezik, a negyvenötödik életévét betöltötte, legalább 15 éves gyakorlatot szerzett jogi oktatói, közigazgatási, bírósági, ügyészségi, ügyvédi tevékenységgel, jogi tárgyú publikációja jelent meg valamely jogi szaklapban, vagy kiadványban, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, ill. a jelöltségét megelőző 5 éven belül nem volt pártnak tagja, a végrehajtó hatalomtól semmilyen megbízással nem rendelkezett, a tisztség betöltésekor nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjának azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja a 2. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 1000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a köztársasági elnöki hivatalban legalább 60 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.'' <br /> # ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjának választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.'' <br /> # ''A legtöbb 15 szavazatot elért jelöltet kell az Alkotmánybíróság tagjának megválasztottnak tekinteni, a további 5 legtöbbet elért szavazatot szerző jelöltek az Alkotmánybíróság póttagjai, akik választási sorrendjükben lépnek a mandátumukat elvesztő rendes tag helyébe.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül egyszerű többséggel és titkos szavazással elnököt és helyettest választanak a teljes mandátum idejére.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjai a köztársasági elnök előtt esküt tesznek, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosultak hivatalba lépni.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagja az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget az Alkotmánybíróság kártalanítási alapjába kell helyezni.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – Az Alkotmánybíróság szervezete, működése''' ==<br /> <br /> # ''Az Alkotmánybíróság 3 fős tanácsokban jár el, az Alkotmányban meghatározott esetekben teljes ülésen hozza meg a döntéseit nyílt szavazással. A teljes ülés elnöke az Alkotmánybíróság elnöke, szavazategyenlőség esetén az Ő szavazata dönt. Amennyiben az Alkotmánybíróság bármely tagja személyes vagy általános „vis major” okból nem képes részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén, a hiányzó tagok akadályoztatásának oka megjelölésével teljes ülésnek kell tekinteni a legalább 10 tagból álló ülést is.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság titkárságot hoz létre, amely végzi a testülettel összefüggő egyéb jellegű tevékenységeket. A titkárság működéséről szabályzatot alkot a teljes ülés, mely szabályzat nyilvános. A titkár tevékenységével kapcsolatos jogorvoslati protokollt is tartalmaznia kell a szabályzatnak.''<br /> # ''Az Országgyűlés a napirendre tűzött törvényjavaslat szövegét köteles egyidejűleg megküldeni az Alkotmánybíróság részére is, majd annak elfogadott verzióját is az elfogadástól számított 5 napon belül.'' <br /> # ''A Kúria elnöke minden olyan precedensdöntést megküld az Alkotmánybíróság részére, amely valamely alapjogtól, ill. egyéb alkotmányos rendelkezéstől eltérő rendelkezést tartalmaz. A precedenssel együtt a Kúria mellett működő, joggyakorlat elemző csoport által kialakított véleményt is csatolni kell.'' <br /> # ''Az Alkotmánybíróság teljes ülése megvizsgálja a részére megküldött precedensdöntéseket, melyeket egyediként, vagy általánosan alkalmazhatóként minősít. Az egyedi minősítéssel rendelkező precedens csak szűk körben, az eredeti tényállással azonos körülmények között szolgálhat további ítéletek alapjaként, az általánosan használható precedensek analógiaként is figyelembe vehetők. Az egyedi minősítésű precedensek elvesztik precedens jellegüket, amennyiben annak meghozatalát követő 3 éven belül nem hoznak olyan eseti döntést, amely erre az egyedi precedensre épül.'' <br /> # ''Az Alkotmánybíróság teljes ülése jár el bíróságként, mely eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, az eljárás egyfokú és végleges, döntésével kapcsolatosan nincs további jogorvoslat. A bíróságként történő eljárás során, soron kívül jár el. Az Alkotmánybíróság elnöke a bíróság elnöke is, az eljárási részhatáridőket Ő határozza meg. Döntéseit ítéletként hozza meg azzal, hogy perköltséget nem számol fel. Az ítéleteket nyílt szavazással és egyszerű többséggel fogadják el. Szavazategyenlőség esetén az Alkotmánybíróság elnökének szavazata szerinti határozatot kell elfogadottnak tekinteni.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság 5 tagú eseti bizottságot hoz létre a vészhelyzeti kormányzás bejelentését követő 3 napon belül, mely bizottság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke. A bizottság folyamatosan ülésezik és figyelemmel kíséri a vészhelyzeti kormányzás során meghozott döntéseket alkotmányossági szempontból. Amennyiben a vészhelyzeti kormányzás sikeres ellátásához szükséges minimális alapjogi korlátozásokat meghaladó korlátozó intézkedéseket észlel, annak végrehajtását a minimálisan szükségesre korlátozhatja, vagy annak végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben alapjogok korlátozására a vészhelyzeti kormányzás során már nincs szükség, megállapítja a vészhelyzet és a vészhelyzeti kormányzás megszűnését.'' <br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjai más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Havi díjuk a mindenkori minimálbér 12 szeres összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – Az Alkotmánybíróság felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az Alkotmánybíróság és tagjai feladatuk ellátása során személyes és vagyoni felelősséggel járnak el.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. mulasztásuk esetén alkalmanként az aktuális minimálbér 50 szeres összegének megfelelő sérelemdíj fizetésére kötelesek.''<br /> # ''Az Alkotmánybíróság, ill. tagjával szembeni sérelemdíj eljárást a Köztársasági Elnök, a Kormány és tagjai, az Országgyűlés, ill. az országgyűlési képviselők, ill. mindenki jogosult megindítani, akinek a kötelezettségszegés, vagy mulasztás jogsérelmet okozott.''<br /> <br /> == '''V. CÍM – Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát annak helyettese tölti ki, ill. az elhunyt tag helyébe a soron következő póttagot kell kooptálni.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''A 75. életév betöltésével''<br /> # ''Az Alkotmány erejénél fogva, amennyiben legalább 3 hónapon keresztül nem képes ellátni a feladatát, mely megszűnésről a köztársasági elnök ad ki határozatot.'' <br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a Köztársasági Elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' <br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Alkotmánybíróság tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=VIII._FEJEZET_-_%C3%81llam%C3%BCgy%C3%A9sz_%C3%A9s_hivatala&diff=313 2021-09-14T15:46:46Z

<p>Kincses: /* Bevezető */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Már az alkotmánykoncepció írásának kezdetén eldöntöttem, hogy az ügyészi szervezet mindenestől kimarad a koncepcióból. Ennek oka nagyon egyszerű, az ügyészség egy végletesen centralizált szervezet, alá-fölérendeltség alapján működik, utasítási jogok illetik meg az egyes szinteket, így nincs olyan alkotmányosan kezelendő mozgástere, amely indokolttá tenne bármilyen alkotmányos szabályozást.<br /> <br /> Az ügyészség az állam büntető hatalmának érvényre juttatója, így az Országgyűlés közvetlen alárendeltségében működik, annak hivatali szervén, a kormányon keresztül.<br /> <br /> Van még ugyan egy funkciója a törvényesség felügyelete, de ebben a műfajban nagyon alul teljesít. Van egy sor ügyfelem, akik visszaélésszerű szervezeti működés – egyesület, társaság stb. – áldozatai, de még nem sikerült az ügyészség ingerküszöbét elérni, azt gondolom ezzel nem is érdemes már kísérletezni. Több alapjogon keresztül az érintettek önálló és közvetlen jogérvényesítési lehetőséget kaptak, így erre az ügyészségi funkcióra ez okból sem lesz szükség.<br /> <br /> Miután elkészült a teljes koncepció, és az anyagát elkezdtük feltölteni a honlapra, most 2021. júliusában jutottam arra, hogy egy ügyészi fórumot a rendszer kikényszerít, ezért kellett ezt a fejezetet a rendszerbe illeszteni utólag. Ez viszont nem lehet a hagyományos ügyészi rendszer, mivel az egy országgyűlési alrendszer.<br /> <br /> Az nem működik, hogy egy alrendszer vizsgáljon általunk közvetlenül választott tisztségeket és szervezeteket, mert ugyanabba a hibába esnénk ezzel, mint amikor egy olyan szervezet alkotmányoz, amelyet az alkotmány hoz létre, szóval ez is egy anakronizmus lenne. Minderre tekintettel voltam kénytelen beilleszteni a koncepcióba az államügyészt és hivatalát, melynek feladata az általunk választott tisztségviselőkkel és szervezetekkel kapcsolatos büntető hatalom érvényesítése.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> Nyilván mindannyian tudjuk, hogy minden politikus makulátlan, távol áll tőlük a korrupció minden válfaja, igazi grál (NER) lovagok, de ha netán mégis egyikük arra adná a fejét, hogy letérne erről a becsület és tisztesség által kikövezett útról lebegjen felette az államügyész pallosa, ezért ezt a tisztséget a választott tisztségviselőkkel és szervezetekkel kapcsolatos büntetőhatalom érvényesítésének igénye hívta életre.<br /> <br /> * Az államügyészt mi választjuk közvetlenül, hogy azonos felhatalmazottsággal rendelkezzen az általa vizsgált tisztségekkel és tisztségviselőkkel.<br /> * Az államügyész kizárólagos hatásköre a többi választott tisztséggel és szervezettel összefüggésben felmerült bűncselekmény gyanúja esetén az állam – mi választópolgárok – büntető hatalmának érvényre juttatása<br /> * Ezen túlmenően ellát bizonyos ellenőrzési funkciót is a hagyományos ügyészségi eljárások felügyeletét illetően, mint pl. titkos adatgyűjtéseket illetően, továbbá a korrupció üldözésének is a csúcsszerve lesz.<br /> * Az Államügyészi Hivatalt is az Alkotmány hozza létre, abban további 15 ügyész fog dolgozni szintén hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyban, velük kapcsolatban az államügyészt terhel minden felelősség.<br /> * A hivatal részét képezi a munkaszervezet is, amelyet az államügyész alakít ki a szükségleteknek megfelelően.<br /> * Arra az esetre, ha az államügyész vagy hivatalával kapcsolatban merülne fel bűncselekmény gyanúja, a koncepció szerint a köztársasági elnök hoz létre egy ügyészi vizsgáló csoportot és lát el kötött mandátummal.<br /> * Természetesen ezt a tisztséget is sérelemdíj felelősség terheli a többi tisztséghez hasonlóan.<br /> <br /> == '''I. CÍM – Az államügyész funkciója, hatásköre megválasztása''' ==<br /> <br /> # ''Az államügyész az Alkotmányban nevesített szervezetekkel és tisztségviselőkkel kapcsolatos állami büntető hatalmat érvényesíti, az Alkotmányban nevesített ügyekben törvényességi felügyeletet gyakorol.'' <br /> # ''Az Államügyészi Hivatal önálló jogi személy, önálló költségvetési szerv, költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.'' <br /> # ''Az államügyész hatásköre:''&lt;br /&gt;''a) Az Alkotmányban nevesített szervezetekkel és tisztségviselőkkel kapcsolatosan felmerült bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén kizárólagos hatáskörrel vizsgálatot folytat le, vádat emel és képviseli azt a bírósági eljárásban''&lt;br /&gt;''b) Korrupciós ügyekben felügyeletet gyakorol az ügyészi eljárásokkal összefüggésben, melynek érdekében minden korrupciós ügyben az eljárás megindításától kezdődően minden eljárási cselekményről az eljáró ügyészég tájékoztatni köteles az Államügyészt. Az Államügyész ezekben az ügyekben utasítási jogot gyakorol a teljes ügyészi szervezet vonatkozásában''&lt;br /&gt;''c) Az ügyészség által be nem fogadott korrupcióval kapcsolatos feljelentéseket elbírálja, a legkisebb gyanú fennállása esetén utasítja az ügyészséget az eljárás lefolytatására''&lt;br /&gt;''d) A titkos adatgyűjtésekkel kapcsolatosan törvényességi felügyeletet gyakorol''&lt;br /&gt;''e) Az ügyészi szervezeten belül lezárt ügyekkel kapcsolatos panaszokat kivizsgálja és határozatot hoz azokkal kapcsolatban''&lt;br /&gt;<br /> <br /> == '''II. CÍM – Az államügyész a megválasztása, felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''Az államügyészt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, az államügyész és helyettese az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott államügyész és helyettese csak a korábbi államügyész mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''<br /> # ''Amennyiben az államügyész és helyettesének megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, az államügyészt és helyettesét a korábbi államügyész és helyettese megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. Az államügyész és helyettese választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallummal kell a választásokat kitűzni, hogy a jelöltek a jelölési feltételeknek eleget tudjanak tenni.''<br /> # ''Államügyésznek és helyettesének megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére, jogi végzettséggel és bármely jogági szakvizsgával rendelkezik, továbbá bármely jogágban legalább 10 évi gyakorlatot szerzett és rendelkezik a mindenkori minimálbér összegének 300 szoros összegére vonatkozó sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.'' <br /> # ''Az államügyészt és helyettesét egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államügyész helyettese jogosult indulni az államügyészi tisztség megszerzésére irányuló választáson, viszont nem töltheti be harmadik ciklustól az államügyész helyettesi tisztséget. A megkezdett, de bármely okból ki nem töltött saját mandátumot teljes mandátumnak kell tekinteni.'' <br /> # ''Az államügyészi tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja az 3. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább a jelöltségének bejelentésétől számított 30 napon belül 10.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a Köztársasági Elnöki Hivatalban.'' <br /> # ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában a Választási Bizottság elnöke saját eljárása keretében megállapítja a személyi feltételek fennállását, melyről bíróság előtt megtámadható határozatot hoz. A jelöltek vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''<br /> # ''Az államügyészt titkosan választják, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.'' <br /> # ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell az államügyészi tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be az államügyész helyettesének tisztségét.''<br /> # ''A megválasztott államügyész és helyettese a köztársasági elnök előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének utolsó feltétele, letételével jogosultak hivatalba lépni.''<br /> # ''Az államügyész és helyettese az esküben vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget az Államügyészi Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni.''<br /> # ''Amennyiben az államügyésszel, helyettesével, vagy hivatalával kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, az Alkotmányban biztosított jogkörében eljárva a köztársasági elnök az ügy kivizsgálására, vádemelésre és a vád képviseletére legalább háromtagú, eseti ügyészi bizottságot hoz létre az ügyészi szervezet tagjaiból, melynek kinevezi a vezetőjét és kötött mandátummal látja el. Az eseti bizottság tagjának legalább olyan szakmai, politikai előzményekkel rendelkező ügyész nevezhető ki, aki rendelkezik az államügyészi tisztség betöltéséhez meghatározott ez irányú feltételekkel. Az eseti ügyészi bizottság kizárólag a köztársasági elnöknek felel.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – Az Államügyészi Hivatal és működése''' ==<br /> <br /> # ''A megválasztott államügyész legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Államügyészi Hivatal - hoz létre, mely létszámból legalább 15 fő hivatásos ügyész, akik kinevezési feltételei megegyeznek az államügyész megválasztása feltételeiként meghatározott szakmai és politikai feltételekkel. Az ügyészi megbízatás nyilvános pályázat alapján tölthető be. A pályázatokat az államügyész bírálja el, mely eljárás nyilvános.''<br /> # ''Az Államügyészi Hivatal további személyi állományát az államügyész saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét.''<br /> # ''Az államügyész megalkotja az Államügyészi Hivatal működési szabályzatát, mely a köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.'' <br /> # ''Amennyiben az államügyész mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, az államügyész hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. Amennyiben az államügyész helyettese az államügyész mandátumának kevesebb, mint felében tölti be egybefüggően az államügyészi tisztséget, azt az államügyészi hivatal betöltésére irányuló választás során előzményként nem kell figyelembe venni. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az államügyésznek, ill. helyettesének mandátuma, annak hatálya alatt megszűnik, a választásokon elért következő legtöbb szavazatot szerző jelöltet kell a megüresedett tisztségbe beiktatni.''<br /> # ''Az államügyész és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az államügyész és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''Az államügyész és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – Az államügyész, ill. helyettesének megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával, azzal, hogy az államügyész halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését a köztársasági elnök felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget a köztársasági elnök, vagy bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' <br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az államügyész, ill. helyettese, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=VII._FEJEZET_-_V%C3%A1laszt%C3%A1si_Bizotts%C3%A1g&diff=312 2021-09-14T15:44:00Z

<p>Kincses: /* Szabályozási koncepció */</p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> Korábban is leírtam azt a szösszenetet, amit Sztálinnak tulajdonítanak, „nem az a lényeg, hogy kire szavaznak, hanem az, hogy ki számolja meg a szavazatokat.”<br /> <br /> Így arra jutottam, ha a választásokat tekintjük minden jog technikai forrásának, akkor alkotmányjogi szinten kell annak a szervezetnek az alapszabályait is megalkotni, amely felel a tisztességes, átlátható, ellenőrizhető választások lebonyolításáért. Ennek pedig nyilvánvaló feltétele, hogy a választásokon részt vevőktől, vagy a már megválasztott tisztségviselőktől, testületektől is teljesen elszeparálódjon, azoktól semmilyen módon ne függjön. Ennek érdekében a „Én Alkotmányom” koncepciója alapján egy általunk választott vezető irányítása alá rendelt, mindenkitől független szervezetet hozok létre. A neve annyira nem lényeges, mivel mindenki ismeri ezt a nevet, ezért hagytam meg én is annak.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * A Választási Bizottság elnökét és helyettesét közvetlenül választjuk 7 évre és csak egyszer tölthetik be ezt a tisztséget<br /> * Komoly hatalommal van felruházva, mivel ez állapítja meg, hogy a jelöltek eleget tesznek-e az Alkotmány előírásainak, ha nem, akkor kizárja őket az indulók közül<br /> * Alapvető feladata a szavazások lebonyolítása technikai feltételeinek kialakítása, olyan biztonsági protokoll alkalmazása, amely kizárja a külső behatolás lehetőségét, olyan tesztek lefuttatása, amely kizárja a túlterheltség vagy egyéb ok bekövetkezése esetén a rendszer összeomlását<br /> * Létrehozza a max. 50 főből álló bizottsági szervezetet<br /> * Kialakítja a távszavazás intézményes hátterét és biztosítja annak működését<br /> * Lebonyolítja a választásokat és biztosítja azok teljes és folyamatos nyilvánosságát átláthatósággal és elszámolhatósággal együtt<br /> * Mint minden tisztségviselőt sérelemdíj fizetési kötelezettség terheli feladatai megszegése esetén<br /> <br /> == '''I. CÍM – A Választási Bizottság funkciója, hatásköre megválasztása''' ==<br /> <br /> # ''A Választási Bizottság az Alkotmány alapján lefolytatott valamennyi választás lebonyolításáért felelős, szervezetileg független, a választópolgároknak felelős szervezet. A Választási Bizottság hatásköre nem terjed ki az Alkotmány elfogadására, vagy annak módosítására irányuló választási eljárás lebonyolítására.'' <br /> # ''A Választási Bizottság önálló jogi személy, önálló költségvetési szerv, költségvetését maga állapítja meg és érvényesíti.'' <br /> # ''A Választási Bizottság hatásköre:''&lt;br /&gt;''a) A választópolgárok választási névjegyzékét vezeti, folyamatosan karban tartja''&lt;br /&gt;''b) Létrehozza és fenntartja a választások lebonyolításához szükséges technikai feltételeket úgy, hogy az Alkotmányban meghatározott legrövidebb idővel előírt választás zavartalanul lebonyolítható legyen''&lt;br /&gt;''c) Kiépíti és folyamatosan teszteli azt az informatikai rendszert, amelynek felhasználása mellett kerül sor a választások lebonyolítására.''&lt;br /&gt;''d) Meghatározza azokat a legnagyobb sarokterheléseket, amelyek felmerülhetnek az informatikai rendszer működése során a választások alatt és ehhez kialakítja azokat technikai megoldásokat, amelyek kizárják a választási rendszer összeomlását, hibás működését.''&lt;br /&gt;''e) Folyamatosan teszteli és javítja azokat a biztonsági feltételeket, amelyek kizárják a kívülről kezdeményezett beavatkozásokat. A biztonsági rendszernek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy valós időben felismerje a behatolási kísérleteket és képes legyen meghatározni annak forrását.''&lt;br /&gt;''f) Ellenőrzi azoknak a feltételeknek a meglétét, amelyeket az Alkotmány meghatároz adott szavazás megtarthatóságához. Azok hiányában a választás lebonyolítását megtagadja.''&lt;br /&gt;''g) Ellenőrzi a választásokon indulni kívánó jelöltek Alkotmányban meghatározott indulási feltételeinek fennállását, azok hiányában határozattal kizárja az indulók közül.''&lt;br /&gt;''h) A szavazás jellegétől függően meghatározza a szavazási pontokat és azokra a helyekre megszervezi a szavazás lebonyolításához szükséges technikai és személyi feltételeket''&lt;br /&gt;''i) Legyártatja az egyedi választási jellel ellátott ellenőrizhető számú szavazólapot, azokat tárolja, a választási pontokra kiszállítja, azok felhasználását folyamatosan ellenőrzi, továbbá minden választási ponton elszámol az oda elszállított szavazólapokkal''&lt;br /&gt;''j) Biztosítja a választások teljes eljárása alatt a folyamatos átláthatóságot és nyilvánosságot''&lt;br /&gt;''k) Saját hatáskörébe tartozó személyzet alkalmazásával lebonyolítja a választásokat''&lt;br /&gt;''l) Meghatározza és biztosítja azokat a technikai feltételeket és azonosítási eljárásokat, amelyek mellett elektronikus, vagy postai úton, ill. egyéb, biztonsággal azonosítható és ellenőrizhető módon távszavazással is lehetséges szavazni, és nyilvánosság biztosítása mellett lehetővé teszi ezen eszközök alkalmazását.''&lt;br /&gt;''m) Megállapítja a szavazás eredményét melyről határozatot hoz, mely határozat bírósági úton felülvizsgálható''&lt;br /&gt;''n) A választások lebonyolítását követően ellenőrizhető módon archiválja és megőrzi a választások lebonyolításához felhasznált szavazat leadására szolgáló iratokat, eszközöket, melyeket a választási és a jogorvoslati eljárások lezárását követő 365. napot követően megsemmisít''&lt;br /&gt;''o) A nem selejtezhető választási iratokat levéltárban archiválja''<br /> # ''A Választási Bizottság működése, a választások lebonyolítása során biztosítani kell minden választópolgár részére a szervezet, ill. az általa bonyolított választások vonatkozásában a működés nyilvánosságát, átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és az eredmények folyamatos és zavartalan, valós idejű megismerésének lehetőségét.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A Választási Bizottság elnökének, helyettesének a megválasztása, felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''A Választási Bizottság elnökét és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják hétévi időtartamra. Amennyiben mandátumuk az országgyűlési választások napjához képest 180 napon belül szűnne meg, a Választási Bizottság elnöke és helyettese az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott Választási Bizottság elnöke, ill. helyettese csak a korábbi Választási Bizottság elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.'' <br /> # ''Amennyiben a Választási Bizottság elnökének és helyettesnek megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a Választási Bizottság elnökét és helyettesét a korábbi Választási Bizottság elnöke és helyettese megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A Választási Bizottság elnöke és helyettese választásának időpontját köztársasági elnök tűzi ki olyan időintervallum beiktatásával, amely elegendő a jelöltté válás feltételeinek teljesítéséhez.'' <br /> # ''Választási Bizottság elnökének és helyettesének megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik a mindenkori minimálbér legalább 300 havi összegének megfelelő sérelemdíj fizetését garantáló vagyoni fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel.''<br /> # ''A Választási Bizottság elnökét és helyettesét nem lehet újraválasztani. A megválasztott helyettes sem indulhat a Választási Bizottság elnökének tisztségéért kiírt választáson.'' <br /> # ''Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a Választási Bizottság elnöki tisztség betöltésére, aki rendelkezik olyan informatikai szakismereteket igazoló végzettséggel, amely alapján képes átlátni és irányítani a választási rendszer informatikai hátterét. Valamely Magyarországon akkreditált tanintézményben felsőfokú végzettséget szerzett és rendelkezik sérelemdíj, ill. kárfelelősségének fedezetét biztosító felelősségbiztosítással, legalább a mindenkori minimálbér összegének 300 szoros összegére. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.'' <br /> # ''A Választási Bizottság elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki igazolja az 5. pontban meghatározott feltételek fennállását, és legalább 10.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását letétbe helyezi a Köztársasági Elnöki Hivatalban legalább 30 nappal a választások lebonyolítását megelőzően.'' <br /> # ''Választási Bizottság elnökének választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.'' <br /> # ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a Választási Bizottság elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a Választási Bizottság elnökhelyettesének tisztségét.''<br /> # ''A megválasztott Választási Bizottság elnök és helyettese a köztársasági elnök előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállalnak a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének végső feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.''<br /> # ''A Választási Bizottság elnöke és helyettese az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el. Ezen összeget a Köztársasági Elnök Hivatalának kártalanítási alapjába kell helyezni.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – A Választási Bizottság elnökének hivatala és működése''' ==<br /> <br /> # ''A megválasztott Választási Bizottsági elnöke legfeljebb 50 főből álló állandó szakmai szervezetet hoz létre és tart fenn a Választási Bizottság feladatainak ellátása érdekében.'' <br /> # ''A választások lebonyolítása érdekében az állandó szakmai szervezet létszámán felül jogosult megbízási jogviszony keretében a helyi választási feladatok ellátása érdekében arra alkalmas, pártsemleges és alkalmas személyeket igénybe venni.'' <br /> # ''A Választási Bizottság elnöke megalkotja a Választási Bizottság működési szabályzatát, mely a köztársasági elnök aláírásával lép hatályba. Hasonló módon lehet módosítani.'' <br /> # ''Amennyiben a Választási Bizottság elnök, mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a Választási Bizottság elnökének hatáskörében megválasztott helyettese jár el.'' <br /> # ''A Választási Bizottság elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A Választási Bizottság elnöke és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''A Választási Bizottság elnökének és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A Választási Bizottság elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával''<br /> # ''Halálával, azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''<br /> # ''Lemondásával''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.'' <br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a Választási Bizottság elnöke, ill. helyettese, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.'' <br /> <br /> == '''V. CÍM – Országos és helyi népszavazás''' ==<br /> <br /> # ''Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére, ill. az Alkotmányban nevesített esetekben a köztársasági elnök országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök saját döntése alapján, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazást rendelhet el.'' <br /> # ''A helyi önkormányzat illetékességi területén szavazati joggal rendelkező helyi választópolgárok 20%-nak kezdeményezése alapján a köztársasági elnök helyi népszavazást rendel el.''<br /> # ''Alkotmány módosításával összefüggő népszavazásra csak az Alkotmányban az alkotmánymódosításra meghatározott eljárási rendben kerülhet sor.''<br /> # ''Országos és helyi népszavazást minden olyan kérdésben tartani lehet, amely az országgyűlési választásokkal, ill. helyi képviselőválasztásokkal kapcsolatban a választás tárgya lehet.'' <br /> # ''Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre, a népszavazással érintett tisztségviselőkre, a népszavazás tárgyára nézve kötelező azzal, ha az országos vagy helyi népszavazás tárgya olyan határozat megváltoztatása, amelyet korábban országos, vagy helyi népszavazás fogadott el, az új határozat csak akkor módosítja a korábbi döntést, ha mind a választáson részt vevők száma, mind a cél szerint leadott szavazatok száma meghaladja ez eredeti határozatot elfogadók számát.''<br /> # ''Az országos és helyi népszavazás lebonyolításának rendjére, eredményének megállapítására az országgyűlési, ill. a helyi képviselőválasztásokra megállapított szabályok vonatkoznak.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=VI._FEJEZET_-_Korm%C3%A1ny&diff=311 2021-09-14T15:41:30Z

<p>Kincses: /* I. CÍM – A kormány jogállása, funkciója, hatásköre */</p> <hr /> <div> ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> Eljutottunk a lényeghez. Bemutatom nektek azt a fenevadat, amely miatt egyáltalán megszületett az Alkotmány. Korábban király volt, (lehet, hogy most is az?) mostanra egy kicsit megszelídült, jelenleg kormánynak hívják a végrehajtó hatalom központi magját. Ez a lényegen nem változtat.<br /> <br /> Minden Alkotmány arról szól, milyen hosszú láncon tartsák. Mivel fenevadról van szó, semmilyen korlátozást nem bír elviselni, amikor csak tudja, elszaggatja a láncait, és ahol csak képes, ahol engedik, ott kárt okoz, anélkül, hogy hozzá mernének nyúlni.<br /> <br /> Ennek az alkotmánykoncepciónak sem más a célja, a lehető legrövidebb, jól összesodort láncot igyekszik létrehozni ennek a fenevadnak a megfékezésére.<br /> <br /> A honlap nyitó oldalán hivatkozott hat probléma közül eljutottunk az ötödikhez, a biankó csekk problémájához. Szentem már pontosan tudjátok mit jelent ez.<br /> <br /> Egy USA választási kampányban olvastam, nem tudom, kitől származik, „az által, hogy valaki jelölteti megát az elnöki posztra bebizonyítja, hogy alkalmatlan annak betöltésére.” Ezt én is így gondolom. Mekkora túlkoros egó kell ahhoz, hogy egy ilyen macerás hivatalt az ember egyáltalán elvállaljon, szörnyű lehet benne élni az élet minden percét. Csak hát van az a pénz, amiért korpás az ember haja, és eljutottunk a válaszig. Egy ilyen stresszes melót azért szeretnének nagyon sokan betölteni, mert négyévente kitöltünk részükre egy biankó csekket, ami ugye azt jelenti, hogy arra és annyit költenek, amire és amennyit nem szégyellnek, mert nincs korlátjuk!! És ez nagy baj. Olyan hatalmat kapnak négy évre, ami alatt arra költenek, és annyit, amennyit el tudnak képzelni. Most éppen stadionszindróma jelzi a pénzszórás irányát, amikor az egészségügyünkben szintén világbajnokok vagyunk a lakosságszám arányos COVID halálozásban, – 2021. április – pedig ebben a sportágban nem is hirdettek bajnokságot, de nekünk mindenben az elsőknek kell lennünk. Beteg ez a világ!<br /> <br /> Nagyon szeretném ezt a kapós állást kicsit kevésbé kívánatosnak láttatni. A megoldást már részletesen leírtam, az országgyűlési választások kapcsán, mégpedig a programhoz kötöttség kötelezettségét és ezen keresztül a programhoz rendelt költségekhez kötöttség elvét. Tehát megszűnne a biankó csekk, csak pántlikázott pénzt kap a mindenkori kormány, amit csak arra fordíthat, amelyet az általunk elfogadott kormányprogramban engedélyeztünk neki.<br /> <br /> A mi szintünkön ez úgy működik, ha egy lakóház építését rendeljük meg és a végén kapunk egy csirke ólat, nem gondolom, hogy ezt a saját szintünkön úgy zárnánk le, hogy akkor így jártunk, annál azért sokkal morózusabbak az ügyfeleim a bíróság előtt. A kormány szintjén viszont ez úgy működik, hogy add ide a pénzedet, ettől kezdve az már nem a tiéd, azt csinálok vele, amit akarok, és ahhoz sincs semmi közöd. Ezt a létformát akarom a mi szintünkre lehozni, merthogy van egy olyan alapjog, hogy törvény előtti egyenlőség!!<br /> <br /> A legutóbbi választásokon már program sem kellett, ami egyébként is csak egy nagyotmondási verseny – mondom, hogy bajnokság van mindenütt – semmilyen következménye nincs bármit is mondanak. A koncepcióm magja a programhoz kötöttség, amely mint leírtam azt jelenti, hogy csak olyan párt indulhat, amelyiknek konkrét programja van az Alkotmányban megfogalmazott standard kérdésekre, és konkrét választ adnak a köztársasági elnök által feltett fakultatív kérdésekre is. Ezekhez összeget rendelnek forrást is. Ez lesz a választási ciklus tótumfaktuma. Ennek a megvalósítása – és nem más, csakis ez – lehet csak az irány, ha attól el akarna térni, vannak néhányan a koncepcióm szerint, akik egy-egy jól irányzott orrba veréssel irányba képesek állítani. Jelenleg egyetlen erő sincs, amelyik erre képes lenne.<br /> <br /> Továbbá ott vannak az egész koncepcióm velejét képező alapjogok és a hozzájuk kapcsolt sérelemdíj összegek, amelyeket bármelyik választópolgár képes lesz érvényesíteni akár közvetlenül a kormánnyal szemben is, ha az sérti meg azokat. Azt szeretném, ha ez a tisztség úgy működne, mint a cégeknél, a tulaj megmondja mit akar, a cégvezető pedig megcsinálja. A cél az, hogy a kormányfő az ország menedzsere legyen nem más és nem több.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> <br /> * Továbbra is teljes felelősséggel irányítja a közigazgatási rendszert és ezen keresztül működteti az országot<br /> * A nyertes pártprogramokból költségkötöttséget is tartalmazó kormányprogramot készít, melyet az országgyűlés hagy jóvá, melyet a köztársasági elnök ratifikál, és ezzel kezdődhet meg annak végrehajtása.<br /> * A köztársasági elnök a mi felhatalmazásunk alapján végig kezében tartja a kormány tevékenységének ellenőrzését, hogy az ne kalandozzon el, hanem kizárólag az elfogadott kormányprogram teljesítését végezze, mert erre kapott csak felhatalmazást. Ha ezt nem teszi, kétszeri felszólítás után a köztársasági elnök az Országgyűléssel együtt elhajtja az egész kompániát és mindenkivel szemben sérelemdíj eljárást indít.<br /> * Menet közben előálló változások esetén súlyosabb esetben népszavazás kell a kormányprogram változtatásához, kisebb súlyú változás esetén elegendő a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodása erről, feltéve, hogy ezt az Alkotmánybíróság jóváhagyja.<br /> * A bűnügyi helyzetet figyelemmel kell kísérnie és a minden érintett szervre, – ide értve az ügyészséget is – kiterjedő utasítási jogával élve köteles folyamatosan javítani a bűnüldözés helyzetét és eredményeit.<br /> * A koncepcióm szerint kötött létszámú a minisztériumok száma, amely a jelenlegi helyzetből indul ki. Nemcsak szöveg szintjén, de a létrehozott korlátokon keresztül valóban el kell érni a közigazgatás létszámának szükséges minimumra korlátozását.<br /> * A Mindenkori miniszterelnöknek közvetlen utasítási joga van minden miniszterrel kapcsolatban és ezen jog alapján felel egyszemélyben a kormány tevékenységéért.<br /> * Minden megválasztott kormánytagot sérelemdíj felelősség terhel, melyre tekintettel, mindegyiküknek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.<br /> * A koncepcióm szerint egyáltalán nem biztos, hogy 4 évente lesz választás. Ha az elfogadott kormányprogramot hamarabb teljesítik, vagy az időarányos kormányprogram annyira nem teljesül, hogy lehetetlenül, akkor hamarabb kerül sor a választások kiírására.<br /> * A koncepcióm előírja a bürokráciamentes ügyintézés kialakításának kötelezettségét és az erre irányuló állampolgári javaslatok figyelembe vételének kötelezettségét. Ha a javaslatok alapján az ügyintézés átalakul, költségcsökkentés arányában díjazásra válik jogosulttá a javaslattevő. Remélem kellően sok és kiábrándult ügyintéző létezik ebben az országban, akinek fantáziája is van ahhoz, hogyan kell jobbá tenni a rendszert. Az egész koncepció magunkra épül. Nem várhatjuk a sült galambot, ha jobban akarunk élni nekünk magunknak kell tennünk ezért.<br /> <br /> Akkor mérjük ki a fenevad láncának hosszát.<br /> <br /> == '''I. CÍM – A kormány jogállása, funkciója, hatásköre''' ==<br /> <br /> # ''A kormány a végrehajtó hatalom általános központi szerve, önálló jogi személy költségvetése része az ország költségvetésének, annak keretében kell elfogadni és végrehajtani.''<br /> # ''A kormány az Országgyűlésnek felelős, a választópolgárok ellenőrzési, felügyeleti jogot gyakorolnak fölötte. A választópolgárok ellenőrzési felügyeleti jogait a választások közötti időszakban a köztársasági elnök gyakorolja.''<br /> # ''A kormány hatásköre:''&lt;br /&gt;''a) Az Alkotmányban rögzített alapjogok és rendelkezések figyelembe vétele mellett kialakítja, működteti és irányítja a közigazgatási rendszert, irányítja az ország működését''&lt;br /&gt;''b) Az országgyűlési választásokon nyertes pártprogram(ok) alapján kidolgozza a kormányprogramot és azt az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás érdekében''&lt;br /&gt;''c) A kormányprogramnak tartalmaznia kell valamennyi, a választáson nyertes programelemet. Amennyiben több pártprogramból kerül összeállításra a kormányprogram, az nem lehet ellentétes a kormányalakításban részt vevő pártprogramok egyikével sem, továbbá nem tartalmazhat olyan elemet, amelyet a kormányprogramot létrehozó pártprogramok egyike sem tartalmaz. A kormányprogram nem állítható úgy össze, hogy az összességében eltérjen a megszavazott pártprogramok céljaitól.''&lt;br /&gt;''d) Az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramot annak hatályba léptetése érdekében a Köztársasági Elnök elé kell terjeszteni, aki azt a választók hatáskörében eljárva ellenőrzi abból a szempontból, hogy az összhangban van-e a választók által megszavazott pártprogramokkal. Eltérés esetén visszautasítási jogot gyakorolhat.''&lt;br /&gt;''e) A visszautasított kormányprogramot a Köztársasági Elnök határozatának tartalma alapján újra kell tárgyalni és elfogadni, majd jóváhagyás érdekében a Köztársasági Elnök elé terjeszteni, akinek a ratifikációjával kezdhető meg a kormányprogram végrehajtása.''&lt;br /&gt;''f) A kormányprogramnak tartalmaznia kell a megjelölt célok ütemtervét, melynek legnagyobb intervalluma sem haladhatja meg az egy évet, meg kell határoznia a célok eléréséhez szükséges költségeket, azok forrását a teljesítés idejét, a teljesítés igazolásának módját, és a végrehajtás ellenőrzésének rendszerét.''&lt;br /&gt;''g) A kormányprogram teljesítéséről a kormányprogramban meghatározott részteljesítési időszakonként beszámolót készít és terjeszt elő az országgyűlésnek, melynek egy példányát megküldi a köztársasági elnöknek.''&lt;br /&gt;''h) A kormányprogram teljesítésének késedelme esetén akár az Országgyűlés, akár a köztársasági elnök felhívása alapján cselekvési programot készít az elmaradás felszámolására, melyet mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök részére megküld.''&lt;br /&gt;''i) Közigazgatási szerveket hozhat létre, meghatározhatja azok státuszát, feladat és hatáskörét''&lt;br /&gt;''j) Kinevezi a közigazgatási szervek vezetőit, akik vonatkozásában utasítási jog illeti meg''&lt;br /&gt;''k) Legalább háromhavonta beszámolni köteles az Országgyűlésnek a kormányprogram teljesítésének állásáról''&lt;br /&gt;''l) Az Országgyűlés elnökéhez címzett indítványával ok és cél megjelölése mellett kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülését''&lt;br /&gt;''m) Tagjain keresztül részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''&lt;br /&gt;''n) Köteles választ adni tagjain keresztül az országgyűlési képviselők, az országgyűlési bizottságok, a Köztársasági Elnök által feltett kérdésekre''&lt;br /&gt;''o) Törvényt kezdeményezhet''&lt;br /&gt;''p) Előkészíti és annak megtárgyalásához szükséges időtartam figyelembe vétele mellett előterjeszti Magyarország költségvetését''&lt;br /&gt;''q) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot, mely nem állhat ellentétben az Alkotmányban rögzített alapjogokkal és egyéb alkotmányos rendelkezésekkel''&lt;br /&gt;''r) Az Alkotmányban szabályozott rendelkezéseket figyelembe véve kialakítja saját hivatali szervezetét''&lt;br /&gt;''s) Figyelemmel kíséri az ország bűnügyi helyzetét, az ügyészségek és a kormány alá rendelt szervezeteken keresztül meghozza a szükséges döntéseket bűnmegelőzés és bűncselekmény felderítés érdekében, mely szervezetekkel kapcsolatban utasítási jog illeti meg.''&lt;br /&gt;''t) Országos népszavazást írhat ki olyan esetben, amikor a pártprogramok elkészítésének időszakában nem ismert olyan jelentős körülmények merülnek fel, amelyek miatt az elfogadott és ratifikált kormányprogram olyan módosítása szükséges, amely eltér az országgyűlési választásokon elfogadott pártprogramok tartalmától''&lt;br /&gt;''u) Amennyiben olyan előre nem látható kérdésben kell módosítani, kiegészíteni a kormányprogramot, amely tartalma szerint érdemben és célját tekintve nem módosítja az elfogadott kormányprogramot, a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodással módosíthatja az elfogadott kormányprogramot, mely megállapodás az Alkotmánybíróság jóváhagyó határozatával lép hatályba. Annak eldöntése, hogy mely kérdés minősül olyannak, amelyhez elegendő megállapodás létrehozása, a köztársasági elnök hatásköre.''&lt;br /&gt;''v) Létrehozza a sérelemdíjak és kártérítések érvényesítését lehetővé tevő önfenntartó munkavégzés rendszerét''&lt;br /&gt;''w) Előkészíti és parafálja azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek szükségesek a kormányprogram megvalósításához, vagy Magyarország érdekeinek érvényesítéséhez''&lt;br /&gt;''x) Hatáskörébe tartozó kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz''&lt;br /&gt;''y) Fenntartja a közrendet''&lt;br /&gt;''z) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alkotmány, vagy törvény a hatáskörébe utal''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A kormány felépítése, működése''' ==<br /> <br /> # ''A Kormány tagjai a miniszterelnök, annak általános helyettese, és a miniszterek.''<br /> # ''Magyarország minisztériumai a következők:''&lt;br /&gt;''a) Agrárminisztérium,''&lt;br /&gt;''b) Belügyminisztérium,''&lt;br /&gt;''c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,''&lt;br /&gt;''d) Honvédelmi Minisztérium,''&lt;br /&gt;''e) Igazságügyi Minisztérium,''&lt;br /&gt;''f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,''&lt;br /&gt;''g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,''&lt;br /&gt;''h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,''&lt;br /&gt;''i) Miniszterelnökség,''&lt;br /&gt;''j) Pénzügyminisztérium.''&lt;br /&gt;''A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.''<br /> # ''A minisztériumok önálló jogi személyek, költségvetésük része az ország költségvetésének.''<br /> # ''A kormány és a miniszterek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben rendeletalkotásra jogosultak, amelyek nem állhatnak ellentétben az Alkotmány rendelkezéseivel, ill. az elfogadott kormányprogrammal.'' <br /> # ''A miniszterek saját hatáskörben, önállóan járnak el, de vonatkozásukban a miniszterelnököt közvetlen utasítási és ellenőrzési jog illeti meg.'' <br /> # ''A miniszterek az országgyűlés által megjelölt időintervallumokban kötelesek beszámolni tevékenységükről az országgyűlésnek, kötelesek a részükre feltett kérdésekkel kapcsolatban minden szükséges, valós tartalmú és tisztességes információt megadni az Országgyűlésnek, bizottságainak, ill. a köztársasági elnöknek.'' <br /> # ''A kormány szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal ülésezik. A kormányülést a miniszterelnök hívja össze és terjeszti elő azokat a kérdéseket, amelyekben kormányhatározatokat kell hozni, ill. meg kell vitatni. A határozatokat egyszerű többséggel hozzák meg, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A szavazás nyílt, név szerinti. Ennek hiányában, amennyiben valamely, a kormány hatáskörébe tartozó ügyben sérelemdíjas, vagy kártérítési eljárás kerül lefolytatásra, a kormány tagjai egyetemlegesen felelnek az általuk okozott sérelemért, kárért.'' <br /> # ''A kormány tagjainak tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A kormány tagjai más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhatnak el.''<br /> # ''A miniszterelnök és helyettesének díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege, a kormány többi tagjának díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.''<br /> # ''A kormány működése során a közpénzeket köteles takarékosan felhasználni.''<br /> # ''A miniszterelnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően – jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a miniszterelnök hivatalán keresztül 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a kormány mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.''<br /> # ''A kormány köteles a hivatali ügyintézés bürokratikus jellegét megszüntetni, az állampolgárok hivatali ügyintézését a lehető legegyszerűbben, legolcsóbban, legrövidebb idő igénybevételével biztosítani. Köteles kialakítani az egyes ügycsoportok jellemzőinek figyelembe vétele mellett az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Köteles figyelembe venni a bürokratikus ügyintézés csökkentése érdekében, a 16. pontban megjelölt felületre feltöltött állampolgári javaslatokat. Azokról érdemben köteles bíróság előtt megtámadható határozattal dönteni. Amennyiben a megtett javaslatok alapján az ügyintézés leegyszerűsítésre kerül, az átalakítással elért költségmegtakarítás arányában a javaslattevő díjazásra jogosult, mely igény bíróság előtt érvényesíthető.'' <br /> <br /> == '''III. CÍM – A miniszterelnök, a kormány megválasztása, felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''A miniszterelnököt, általános helyettesét, az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki büntetlen előéletű, korábban alapjogi jogsérelem elkövetése miatt nem kötelezték sérelemdíj fizetésére, rendelkezik olyan végzettséggel és gyakorlattal, amely alapján képes a miniszterelnök feladatainak ellátására, igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősséget garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.'' <br /> # ''A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti javaslatát,''&lt;br /&gt;''a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;''&lt;br /&gt;''b) ha a miniszterelnök megbízatása azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.''&lt;br /&gt;''c) Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, vagy bármilyen egyéb okból szűnik meg a megbízatása a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.''&lt;br /&gt;''d) A miniszterelnök általános helyettesének személyét a köztársasági elnök által jelölt miniszterelnök jogosult megnevezni''&lt;br /&gt;''e) A többi kormánytag és helyettesük személyére a miniszterelnök terjeszt elő javaslatot megválasztását követő 15 napon belül''<br /> # ''A minisztériumok vezetőit – minisztereket – és általános helyettesüket – minisztériumi államtitkár – az Országgyűlés választja meg a miniszterelnök javaslata alapján. Az Országgyűlés csak olyan személyt választhat meg, akivel kapcsolatban személyes meghallgatással, és a szükséges adatok beszerzésével meggyőződik alkalmasságáról a tisztség betöltését illetően, ill. érdemtelenségének hiányáról. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősség teljesítését garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.''<br /> #''A miniszterelnöknek és általános helyettesének, a kormány tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök, általános helyettese, a miniszterek és helyetteseik megválasztásukkal és az Alkotmány betartására vonatkozó esküjük Országgyűlés előtt történő letételével lépnek hivatalba. Adott tisztségről és helyetteséről kormánytagonként együtt szavaz az Országgyűlés.'' ''A Kormány az utolsó miniszter és helyettese esküjével tekinthető megalakultnak.''<br /> # ''A kormány, ill. tagjai az elfogadott kormányprogramban vállalt kötelezettségek, ill. esküjük megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegéig terjedő sérelemdíj megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely igény nem évül el. A megítélt összeget a Miniszterelnöki Kormányiroda által kezelt kártalanítási alapba kell helyezni.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A Kormány és tagjai megbízatásának megszűnése''' ==<br /> <br /> # ''A miniszterelnök megbízatásának, ill. mandátumának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.''<br /> # ''A miniszterelnök megbízatása megszűnik''&lt;br /&gt;''a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;''&lt;br /&gt;''b) A kormányprogram teljesülésével köztársasági elnök általi felmentéssel''&lt;br /&gt;''c) A kormányprogram teljesítésének meghiúsulása esetén köztársasági elnök általi felmentéssel''&lt;br /&gt;''d) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt és helyettest választ;''&lt;br /&gt;''e) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;''&lt;br /&gt;''f) lemondásával;''&lt;br /&gt;''g) halála, ill. akadályoztatása esetén megválasztott helyettese tölti be a tisztséget az akadályoztatás, ill. a mandátum megszűnéséig''&lt;br /&gt;''h) összeférhetetlenség kimondásával;''&lt;br /&gt;''i) érdemtelenné válással''&lt;br /&gt;''j) ha a megválasztásához szükséges feltételek, különösen a szükséges mértékű vagyoni sérelemdíj, ill. kárfedezet már nem áll fenn.''<br /> # ''A miniszter megbízatása megszűnik''&lt;br /&gt;''a) a miniszterelnök megbízatásának, ill. mandátumának megszűnésével;''&lt;br /&gt;''b) a miniszter lemondásával;''&lt;br /&gt;''c) felmentésével;''&lt;br /&gt;''d) érdemtelenné válással''&lt;br /&gt;''e) összeférhetetlenség kimondásával''&lt;br /&gt;''f) halála, ill. akadályoztatása esetén megválasztott helyettese tölti be a tisztséget az akadályoztatás, ill. a mandátum megszűnéséig.''&lt;br /&gt;''g) ha a megválasztásához szükséges feltételek, különösen a szükséges mértékű vagyoni kárfedezet már nem állnak fenn.''<br /> # ''A miniszterelnök, ill. a kormány tagjai, helyetteseik érdemtelenné válnak, amennyiben hivatali idejük alatt elkövetett cselekményükkel, vagy mulasztásukkal összefüggésben sérelemdíj fizetésre kötelezik. A megbízatás megszűnésének napja a sérelemdíj megfizetésére kötelező bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja. A jogerős ítéletet követően lefolytatott felülvizsgálat vagy perújítás eredménye nem befolyásolja a megbízatás megszűnését, esetleges jogsérelmével összefüggésben kárigényt bírósági eljárás keretében érvényesíthet. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani.'' <br /> # ''Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt és annak helyettesét. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Az ilyen módon megválasztott miniszterelnöknek, ill. helyettesének is teljesítenie kell az Alkotmányban rögzített, a tisztség betöltéséhez rendelt feltételeket.''<br /> # ''A bizalmatlansági indítvány útján létrejövő új kormány az előző kormány teljes körű jogutódja, az előző kormány által megvalósítani vállalt kormányprogram teljesítését folytatja, ill. teljesíti a jogelőd kormány által vállalat kötelezettségeket. Személyes felelősség a hivatalba lépéstől terheli.''<br /> # ''A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.''<br /> # ''A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.''<br /> # ''Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (7) és (8) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.''<br /> # ''Az országgyűlési képviselők egyötöde bármely miniszterrel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel megszűnik a miniszter megbízatása. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterrel szemben megszavazott bizalmatlanság esetén a tisztségre új jelöltet a miniszterelnök a szavazástól számított 15 napon belül terjeszt elő.''<br /> # ''A kormány a megbízatása megszűnésétől az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak halaszthatatlan esetben a köztársasági elnök ellenjegyzése mellett alkothat.''<br /> # ''Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlensége kimondásával, érdemtelenségével, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt szűnik meg, mandátumát megválasztott helyettese tölti ki. Amennyiben azért szűnik meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az kiterjed helyettesére is, a miniszterelnök hatáskörét annak mandátuma idejére az újonnan megválasztott miniszterelnök, ill. helyettese gyakorolja.''<br /> # ''A miniszterelnök, a miniszter megbízatásának megszűnésétől az új miniszterelnök, miniszter megválasztásáig a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat, a köztársasági elnök ellenjegyzése mellett.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=V._FEJEZET_-_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1gi_Eln%C3%B6k&diff=310 2021-09-14T15:39:40Z

<p>Kincses: /* II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége */</p> <hr /> <div> „''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával”''<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a ''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját''.<br /> <br /> Amit korábban az alkotmány fejlődéséről írtam, abból azt gondolom már régen leszűrtétek, hogy az alkotmány az egy „háborús termék”.<br /> <br /> Ahhoz, hogy ezeket a sorokat le tudjam írni sokaknak kellett meghalniuk azoknak a háborúknak a csataterein, amelyek eredményeképpen a mindenki felett álló hatalmat – korábban a királyt – kezelhető szintű jogi korlátok közé sikerült szorítani.<br /> <br /> Minden háború leegyszerűsítve két koncentrált erő összecsapása, melynek végén már csak egyetlen koncentrált erő marad és a másik megsemmisítése következtében a nyertes fél mindent visz.<br /> <br /> Az alkotmányjogi csatatéren minden négy évben lezajlik ez az ütközet, amikor is az egymással szemben álló politikai erők megmérkőznek egymással és a győztes ebben az esetben is mindent visz. A választási csatatéren mi magunk vagyunk a katonák és négyévente egyszer koncentráljuk az erőinket, mely erő a választást követően elenyészik minden oldalon, és további négy évig tetszhalottként vegetál várva, hogy újra felléphessen ebben a műsorban. Ezt a négyévente egyszer koncentrált és azon nyomban eltűnő erőt nevezem én ''a koncentrált erő végzetes elgyengülése problémájának''. A választópolgárok akarata négy évre teljességgel eltűnik és a nyertes politikai erő marad a csatatéren, élve és visszaélve a megszerzett erejével. Nem marad olyan erő a hatalommal felruházó választópolgárok képviseletében, amely ezt követően kontrollálná az átruházott hatalommal élést vagy visszaélését.<br /> <br /> A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> * Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.<br /> * A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.<br /> * A köztársasági elnök hatáskörét nem sorolom fel, azt javaslom elolvasni, az egyszerűen értelmezhető felsorolás, de valójában ennek a tisztségnek a lényegét tartalmazza. E körben kiemelem azt a jogát, hogy csak azt a kormányprogramot lehet végrehajtani, amelyet megszavazunk és kormányprogramként is megjelenik. A köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, aki annak teljesítését is felügyeli, elmaradás esetén számon kér, meghiúsulás esetén pedig elzavarhatja a csapatot.<br /> * Az Országgyűlés elvileg létrehozhat olyan koalíciót, amelyben nem marad ellenzék, amely elvégezhetné a kormány ellenőrzésének alkotmányos kötelezettségét. Ilyen esetben a kormány ellenőrzésének feladatát a köztársasági elnök látja el az ellenzéki bizottságok hatáskörében eljárva.<br /> * A köztársasági elnök hatalmának korlátját az Alkotmánybíróság hatásköre garantálja, mivel öncélú, hibás intézkedéseivel kapcsolatban kérni lehet az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatot, amely teljes ülésen hoz határozatot, mely mindenkire kötelező.<br /> * Minden 40 évet betöltött, felsőfokú végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelölt lehet, ha megszerez legalább 30.000 ajánlást tőlünk. Ennek technikája két féle lehet, a hagyományos íves alapú aláírásgyűjtés, de lehetőség lesz netes alapú ajánlások begyűjtésére is.<br /> * Mivel minden más esetben a köztársasági elnök tűzi ki a választás időpontját, ebben az esetben mivel róla van szó, ezt a jogot a Választási Bizottság elnöke fogja gyakorolni és megállapítani az indulási feltételeket teljesítő jelöltek nevét.<br /> * A választás egy fordulós és egyszerű többséges, érvényességi létszámküszöb nélkül<br /> * A rendszeremben hangsúlyos szerepben megjelenik a „vice president” az elnökhelyettesi funkció is, amelyet a választáson 2. helyezett jelölt tölt be. A tisztségek két alkalommal tölthetők be<br /> * A köztársasági elnök létrehozza saját hivatalát, amelynek létszáma 50 fő lehet, amit szükség esetén ideiglenesen 20%-al – 10 fővel – megnövelhet. A hivatal osztályokból épül fel a hatáskörébe tartozó ügytípusok alapján.<br /> * A köztársasági elnök létrehoz egy olyan elektronikus felületet, amelyre bárki feltöltheti azokat a jogsérelmeket, amelyekkel találkozott és azokkal kapcsolatban érdemi válasz adására köteles a köztársasági elnök.<br /> * A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.<br /> <br /> == '''I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása''' ==<br /> <br /> # ''A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.''<br /> # ''A köztársasági elnök hatásköre:''&lt;br /&gt;''a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja''&lt;br /&gt;''b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka''&lt;br /&gt;''c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei''&lt;br /&gt;''d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt''&lt;br /&gt;''e) Megköti a nemzetközi szerződéseket''&lt;br /&gt;''f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését''&lt;br /&gt;''g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben''&lt;br /&gt;''h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''&lt;br /&gt;''i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát''&lt;br /&gt;''j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani''&lt;br /&gt;''k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére''&lt;br /&gt;''l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.''&lt;br /&gt;''m) Törvényt kezdeményezhet''&lt;br /&gt;''n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot''&lt;br /&gt;''o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait''&lt;br /&gt;''p) Kialakítja saját hivatala szervezetét''&lt;br /&gt;''q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat''&lt;br /&gt;''r) Országos népszavazást írhat ki''&lt;br /&gt;''s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;''&lt;br /&gt;''t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban''&lt;br /&gt;''u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül''&lt;br /&gt;''v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket''&lt;br /&gt;''w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét''&lt;br /&gt;''x) Kinevezi a hivatásos bírákat''&lt;br /&gt;''y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait''&lt;br /&gt;''z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat''&lt;br /&gt;''aa) Kinevezi az országos rendőrfőkapitányt''&lt;br /&gt;''bb) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal''&lt;br /&gt;''cc) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat''&lt;br /&gt;''dd) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat''&lt;br /&gt;''ee) Ellenállási jog gyakorlása során, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat''&lt;br /&gt;''ff) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését''&lt;br /&gt;''gg) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát''&lt;br /&gt;''hh) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben''&lt;br /&gt;''ii) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben''&lt;br /&gt;''jj) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal''<br /> # ''A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a köztársasági elnököt és helyettesét a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választásának időpontját a Választási Bizottság elnöke tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallumot kell biztosítania, amely alatt a jelöltek képesek teljesíteni a jelöltté váláshoz szükséges feltételeket.''<br /> # ''Köztársasági elnökké, ill. helyettesévé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.''<br /> # ''A köztársasági elnököt és helyettesét e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Két mandátumot kitöltött köztársasági elnök, ill. helyettese nem indulhat egyik tisztség megszerzéséért sem.''<br /> # ''Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, aki a feltételeknek megfelel, melyet közjegyzői hitelesítéssel ellátott jognyilatkozattal jelenthet be, amely jognyilatkozat a köztársasági elnöki választás kitűzését követő 25 napon belül nyújtható be a Választási Bizottság elnökénél. Ez a határidő jogvesztő.''<br /> # ''A köztársasági elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki az indulását hatályosan bejelentette és az indulási szándékát tartalmazó jognyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül legalább 30.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását beszerzi és azt a Választási Bizottság elnökénél letétbe helyezi.''<br /> # ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''<br /> # ''A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.''<br /> # ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget. Amennyiben a köztársasági elnöknek, ill. helyettesének mandátuma, annak hatálya alatt megszűnik, a választásokon elért következő legtöbb szavazatot szerző jelöltet kell a megüresedett tisztségbe beiktatni. Újraválasztás szempontjából, amennyiben az ilyen módon kooptált személy mandátuma eléri a teljes mandátum több mint fele idejét, az teljes mandátumnak minősül.''<br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.''<br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállal a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.''<br /> # ''A köztársasági elnök az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a Köztársasági Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani a köztársasági elnök kötelezettségszegése, mulasztása okán.''<br /> # ''A köztársasági elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és elnökhelyettes más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése''' ==<br /> <br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladatai szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.''<br /> # ''A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.''<br /> # ''A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, a köztársasági elnök hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát a köztársasági elnök választásának előzményi feltételei szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.''<br /> # ''A köztársasági elnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően - jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a köztársasági elnök 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a köztársasági elnök mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.''<br /> # ''A köztársasági elnök és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával.''<br /> # ''Halálával.''<br /> # ''Lemondásával.''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.''<br /> # ''Ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására.''<br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a köztársasági elnök, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=V._FEJEZET_-_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1gi_Eln%C3%B6k&diff=309 2021-09-14T15:37:13Z

<p>Kincses: /* I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása */</p> <hr /> <div> „''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával”''<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> A honlap nyitó oldalán jeleztem hat olyan problémát, amelyek mindegyike egy-egy szeg a demokrácia és a szabadság koporsójában. Eddig hármat tárgyaltunk, ebben a fejezetben tárgyalom a negyedik ilyen problémát, a ''koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémáját''.<br /> <br /> Amit korábban az alkotmány fejlődéséről írtam, abból azt gondolom már régen leszűrtétek, hogy az alkotmány az egy „háborús termék”.<br /> <br /> Ahhoz, hogy ezeket a sorokat le tudjam írni sokaknak kellett meghalniuk azoknak a háborúknak a csataterein, amelyek eredményeképpen a mindenki felett álló hatalmat – korábban a királyt – kezelhető szintű jogi korlátok közé sikerült szorítani.<br /> <br /> Minden háború leegyszerűsítve két koncentrált erő összecsapása, melynek végén már csak egyetlen koncentrált erő marad és a másik megsemmisítése következtében a nyertes fél mindent visz.<br /> <br /> Az alkotmányjogi csatatéren minden négy évben lezajlik ez az ütközet, amikor is az egymással szemben álló politikai erők megmérkőznek egymással és a győztes ebben az esetben is mindent visz. A választási csatatéren mi magunk vagyunk a katonák és négyévente egyszer koncentráljuk az erőinket, mely erő a választást követően elenyészik minden oldalon, és további négy évig tetszhalottként vegetál várva, hogy újra felléphessen ebben a műsorban. Ezt a négyévente egyszer koncentrált és azon nyomban eltűnő erőt nevezem én ''a koncentrált erő végzetes elgyengülése problémájának''. A választópolgárok akarata négy évre teljességgel eltűnik és a nyertes politikai erő marad a csatatéren, élve és visszaélve a megszerzett erejével. Nem marad olyan erő a hatalommal felruházó választópolgárok képviseletében, amely ezt követően kontrollálná az átruházott hatalommal élést vagy visszaélését.<br /> <br /> A választópolgárok koncentrált erejének a négy éves időszakban történő fenntartása érdekében a köztársasági elnök funkcióját alakítom át úgy, hogy ez a tisztség a választópolgárok akaratát, de leginkább erejét legyen képes két választás között fenntartani. Ennek érdekében ahogy már jeleztem egy bikaerős köztársasági elnöki tisztséget hozok létre a koncepciómban, amely mi nevünkben jár el és a mi érdekeinket köteles képviselni.<br /> <br /> == '''Szabályozási koncepció''' ==<br /> * Az első és legfontosabb változás a köztársaság elnök feladatát illetően az, hogy a koncepcióm szerint ennek a funkciónak a feladata két választás között a választói akarat képviselete és ehhez biztosít nagyon erős jogi eszköztárat.<br /> * A köztársasági elnök alkotmányon belüli pozíciója több vonatkozásban is jóval erősebb, mint a kormányfőé azzal, hogy mindenkinek önálló és jól elhatárolt hatásköre és funkciója van, és ehhez van kapcsolva a felelősségük is. A végrehajtó hatalom legerősebb ellensúlya lett, aki kizárólag a választókat képviselheti ebben az összefüggésben.<br /> * A köztársasági elnök hatáskörét nem sorolom fel, azt javaslom elolvasni, az egyszerűen értelmezhető felsorolás, de valójában ennek a tisztségnek a lényegét tartalmazza. E körben kiemelem azt a jogát, hogy csak azt a kormányprogramot lehet végrehajtani, amelyet megszavazunk és kormányprogramként is megjelenik. A köztársasági elnök aláírásával lép hatályba, aki annak teljesítését is felügyeli, elmaradás esetén számon kér, meghiúsulás esetén pedig elzavarhatja a csapatot.<br /> * Az Országgyűlés elvileg létrehozhat olyan koalíciót, amelyben nem marad ellenzék, amely elvégezhetné a kormány ellenőrzésének alkotmányos kötelezettségét. Ilyen esetben a kormány ellenőrzésének feladatát a köztársasági elnök látja el az ellenzéki bizottságok hatáskörében eljárva.<br /> * A köztársasági elnök hatalmának korlátját az Alkotmánybíróság hatásköre garantálja, mivel öncélú, hibás intézkedéseivel kapcsolatban kérni lehet az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatot, amely teljes ülésen hoz határozatot, mely mindenkire kötelező.<br /> * Minden 40 évet betöltött, felsőfokú végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelölt lehet, ha megszerez legalább 30.000 ajánlást tőlünk. Ennek technikája két féle lehet, a hagyományos íves alapú aláírásgyűjtés, de lehetőség lesz netes alapú ajánlások begyűjtésére is.<br /> * Mivel minden más esetben a köztársasági elnök tűzi ki a választás időpontját, ebben az esetben mivel róla van szó, ezt a jogot a Választási Bizottság elnöke fogja gyakorolni és megállapítani az indulási feltételeket teljesítő jelöltek nevét.<br /> * A választás egy fordulós és egyszerű többséges, érvényességi létszámküszöb nélkül<br /> * A rendszeremben hangsúlyos szerepben megjelenik a „vice president” az elnökhelyettesi funkció is, amelyet a választáson 2. helyezett jelölt tölt be. A tisztségek két alkalommal tölthetők be<br /> * A köztársasági elnök létrehozza saját hivatalát, amelynek létszáma 50 fő lehet, amit szükség esetén ideiglenesen 20%-al – 10 fővel – megnövelhet. A hivatal osztályokból épül fel a hatáskörébe tartozó ügytípusok alapján.<br /> * A köztársasági elnök létrehoz egy olyan elektronikus felületet, amelyre bárki feltöltheti azokat a jogsérelmeket, amelyekkel találkozott és azokkal kapcsolatban érdemi válasz adására köteles a köztársasági elnök.<br /> * A köztársasági elnök sérelemdíj felelőssége is rögzítésre kerül, mely szerint, ha a hivatali kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, bármely magyar választópolgár jogosult megindítani ezt az eljárást.<br /> <br /> == '''I. CÍM – A köztársasági elnök funkciója, hatásköre megválasztása''' ==<br /> <br /> # ''A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki a választások közötti időben képviseli a választópolgárok akaratát, a végrehajtó hatalom ellensúlya, biztosítja az Alkotmányban rögzített alapjogok érvényesülését, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.''<br /> # ''A köztársasági elnök hatásköre:''&lt;br /&gt;''a) A Magyar Honvédség főparancsnoka, mely hatáskörét a honvédség vezérkarán keresztül gyakorolja''&lt;br /&gt;''b) A Magyar terrorelhárításért felelős fegyveres szervezetek parancsnoka''&lt;br /&gt;''c) Szükségállapot hirdet ki amennyiben bekövetkeznek annak feltételei''&lt;br /&gt;''d) Képviseli Magyarországot nemzetközi szervezetek előtt''&lt;br /&gt;''e) Megköti a nemzetközi szerződéseket''&lt;br /&gt;''f) Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését''&lt;br /&gt;''g) Feloszlathatja az Országgyűlést, amennyiben az, legalább kétszeri felszólítása ellenére sem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lennének a kormányprogram határidőre történő teljesítéséhez, ill. az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben''&lt;br /&gt;''h) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''&lt;br /&gt;''i) Ellátja az országgyűlés kötelező ellenzéki többségű és vezetésű bizottsági ellenőrzési feladatokat, amennyiben az Országgyűlésben nincs ellenzék, vagy bármilyen okból nem látja el ezt a feladatát''&lt;br /&gt;''j) Ellátja minden egyéb esetben az ellenzék ellenőrzési feladatait, amennyiben az bármilyen okból nem kerül teljesítésre. Ezen jogát akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlésben van a feladatok ellátásához szükséges létszámú ellenzék és az a köztársasági elnök kétszeri felszólítása ellenére sem teljesíti ezirányú feladatait. Ebben az esetben a sérelemdíj felelősségi eljárást is köteles elindítani''&lt;br /&gt;''k) Kormányalakítási megbízást ad ki az országgyűlési választások eredménye alapján, ill. a bizalmatlansági eljárások alapján megválasztott kormányfő részére''&lt;br /&gt;''l) Visszautasítja az elfogadott kormányprogramot, amennyiben az eltér az országgyűlési választásokon megszavazott pártprogram(ok)tól. Visszautasítás esetén a Köztársasági Elnök részletesen megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a visszautasításról döntött, mely okok kizárólag a választásokon megszavazott pártprogramok konkrét tartalmával állhatnak kapcsolatban. A visszautasításban megjelölt okok kiküszöbölésével és országgyűlési elfogadásával rendelkező kormányprogram jóváhagyása nem tagadható meg, végrehajtását a Köztársasági Elnök általi ratifikálást követően lehet megkezdeni.''&lt;br /&gt;''m) Törvényt kezdeményezhet''&lt;br /&gt;''n) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot''&lt;br /&gt;''o) ellátja az Alkotmányban meghatározott kérdésekben a médiával összefüggő kötelezettségeit, gyakorolja jogait''&lt;br /&gt;''p) Kialakítja saját hivatala szervezetét''&lt;br /&gt;''q) Az elfogadott törvényekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhat''&lt;br /&gt;''r) Országos népszavazást írhat ki''&lt;br /&gt;''s) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;''&lt;br /&gt;''t) Az Alkotmányban foglalt kérdéseken túl meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekkel az Országgyűlési választásokon indulni kívánó pártprogramoknak foglalkozniuk kell, szükség esetén kiegészítési felhívást ad ki a benyújtott pártprogramokkal kapcsolatban''&lt;br /&gt;''u) A feltételeket nem teljesítő pártprogramokat kizárja az országgyűlési választásokon indulók közül''&lt;br /&gt;''v) Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket''&lt;br /&gt;''w) Kinevezi az Országos Bírósági Hivatal elnökét''&lt;br /&gt;''x) Kinevezi a hivatásos bírákat''&lt;br /&gt;''y) Kinevezi a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait''&lt;br /&gt;''z) Kinevezi és előlépteti a tábornokokat''&lt;br /&gt;''aa) Kinevezi az országos rendőrfőkapitányt''&lt;br /&gt;''bb) Az Államügyésszel, ill. hivatalával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén ügyészi vizsgálóbizottságot hoz létre és ellátja mandátummal''&lt;br /&gt;''cc) Lefolytatja az Alkotmány által a hatáskörébe utalt esetekben az összeférhetetlenségi eljárásokat''&lt;br /&gt;''dd) A végrehajtó hatalom bármely tagja által elkövetett kötelezettséget sértő cselekmény, vagy mulasztás miatt sérelemdíj eljárást indíthat''&lt;br /&gt;''ee) Ellenállási jog gyakorlása során, szükséghelyzeti joggyakorlás keretében orvosolja az ellenállási jogot kiváltó okokat''&lt;br /&gt;''ff) Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését''&lt;br /&gt;''gg) Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát''&lt;br /&gt;''hh) Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben''&lt;br /&gt;''ii) Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben''&lt;br /&gt;''jj) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal''<br /> # ''A Köztársasági Elnöki Hivatal önálló költségvetési szerv, maga határozza meg és érvényesíti a költségvetését.''<br /> <br /> == '''II. CÍM – A köztársasági elnök megválasztása, felelőssége''' ==<br /> <br /> # ''A köztársasági elnököt és helyettesét a választópolgárok közvetlenül választják négyévi időtartamra. Amennyiben mandátuma 180 napon belül szűnne meg az országgyűlési választások napján túl, a köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy eljárásban kerül megválasztásra azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnök csak a korábbi köztársasági elnök mandátumának megszűnését követően kerül beiktatásra.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök megválasztására nem kerülhet sor az országgyűlési választásokkal egy eljárásban, a köztársasági elnököt és helyettesét a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legfeljebb harminc, ill. a mandátum megszűnését követő legfeljebb kilencven nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított kilencven napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választásának időpontját a Választási Bizottság elnöke tűzi ki azzal, hogy olyan időintervallumot kell biztosítania, amely alatt a jelöltek képesek teljesíteni a jelöltté váláshoz szükséges feltételeket.''<br /> # ''Köztársasági elnökké, ill. helyettesévé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a negyvenedik életévét betöltötte, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű, korábban nem kötelezték alapjog megsértése miatt sérelemdíj fizetésére és rendelkezik sérelemdíj fizetési fedezettel, vagy ezt biztosító felelősségbiztosítási előszerződéssel. A tisztség betöltésének további feltétele, hogy a választást megelőző 10 éven belül nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja a tisztség betöltésekor pedig nem rendelkezik a bárki által megszerezhető értékpapírokon túlmenően semmilyen gazdasági szervezetben érdekeltséggel.''<br /> # ''A köztársasági elnököt és helyettesét e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Két mandátumot kitöltött köztársasági elnök, ill. helyettese nem indulhat egyik tisztség megszerzéséért sem.''<br /> # ''Bármely magyar állampolgár jogosult bejelenteni indulását a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, aki a feltételeknek megfelel, melyet közjegyzői hitelesítéssel ellátott jognyilatkozattal jelenthet be, amely jognyilatkozat a köztársasági elnöki választás kitűzését követő 25 napon belül nyújtható be a Választási Bizottság elnökénél. Ez a határidő jogvesztő.''<br /> # ''A köztársasági elnöki tisztség betöltésére azt a személyt kell jelöltnek tekinteni, aki az indulását hatályosan bejelentette és az indulási szándékát tartalmazó jognyilatkozatának benyújtását követő 30 napon belül legalább 30.000 választásra jogosult választópolgár ajánlását beszerzi és azt a Választási Bizottság elnökénél letétbe helyezi.''<br /> # ''A jelöltségüket hatályosan bejelentő indulók vonatkozásában személyenként önálló elektronikus felületet hoz létre a Választási Bizottság, a jelölési határidő lejártát követő 5 napon belül, melyen keresztül bármely választópolgár regisztráció és biztonságos azonosítását követően jogosult a jelöltekre elektronikus ajánlást leadni. Egy választópolgár több jelöltre is leadhatja ajánlását. Az ajánlások leadására nyitva álló határidőt követő napon összesíti a Választási Bizottság az ajánló íveken és az elektronikus felületen leadott ajánlásokat és állapítja meg a tisztségre megválasztható jelöltek személyét.''<br /> # ''A köztársasági elnök választása titkos választással történik, a választás egy fordulós és nincs érvényességi létszámküszöb. Amennyiben technikailag lehetséges, a Választási Bizottságnak biztosítania kell egy elektronikus felületen regisztráció és biztonságos azonosítást követően az elektronikus szavazatok leadásának lehetőségét, feltéve, hogy nem sérül a választás titkossága.''<br /> # ''A legtöbb szavazatot elért jelöltet kell a köztársasági elnöki tisztségre megválasztottnak tekinteni, a második legtöbb szavazatot elért jelölt tölti be a köztársasági elnök helyettesi tisztséget.''<br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök egyszemélyben gyakorolja az Alkotmányban reá ruházott jogköröket. Az általa meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja a helyettesét azzal, hogy annak tevékenységéért is felel. A köztársasági elnök helyettese jogosult minden olyan információt megismerni, amelyekkel a köztársasági elnök rendelkezik.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, a köztársasági elnök hatáskörében megválasztott helyettese jár el. Amennyiben a köztársasági elnök helyettese egybefüggően betölti a köztársasági elnök mandátumának több mint a felét, azt teljes mandátumnak kell tekinteni a köztársasági elnök választásának eljárása során.''<br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt esküt tesz, melyben feltétel nélküli kötelezettséget vállal a választópolgárok érdekeinek, az Alkotmányban rögzített alapjogok, ill. az Alkotmány betartására és betartatására. Ezen eskü a tisztség betöltésének feltétele, letételével jogosult hivatalba lépni.''<br /> # ''A köztársasági elnök az esküjében vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére köteles jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a Köztársasági Hivatal kártalanítási alapjába kell helyezni. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani a köztársasági elnök kötelezettségszegése, mulasztása okán.''<br /> # ''A köztársasági elnöki és elnökhelyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és elnökhelyettes más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''A köztársasági Elnök és Elnökhelyettes havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''<br /> <br /> == '''III. CÍM – A Köztársasági Elnöki Hivatal és működése''' ==<br /> <br /> # ''A megválasztott köztársasági elnök legfeljebb 50 főből álló állandó szervezetet – Köztársasági Elnöki Hivatal - hoz létre, mely hivatal a köztársasági elnök feladati szerint osztályokból épül fel. A hivatal vezetője és helyettese a megválasztott köztársasági elnök és helyettese. Az egyes osztályvezetői megbízatások pályázati úton tölthetők be. A pályázati feltételeknek tükrözniük kell az egyes osztályok tevékenységének ellátásához szükséges végzettségi és gyakorlati ismereti elvárásokat. Osztályvezetői megbízatást csak olyan személyek tölthetnek be, akik rendelkeznek a köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges, az Alkotmányban meghatározott előéleti feltételekkel.''<br /> # ''A Köztársasági Elnöki Hivatal technikai személyi állományát a köztársasági elnök saját hatáskörében tölti fel, melynek során biztosítania kell minden alkalmazott politikai semlegességét. Amennyiben a köztársasági elnöknek nem saját hatáskörében kell eljárnia valamely Alkotmányban nevesített szervezethez vagy tisztséghez kapcsolt tevékenység elvégzésének elmulasztása, vagy egyéb okból, a Köztársasági Elnöki Hivatal létszáma a többlet tevékenység ellátásának idejére további maximum 20%-al növelhető, mely személyzet megbízása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre.''<br /> # ''A köztársasági elnök megalkotja a Köztársasági Elnök Hivatal működési szabályzatát, mely az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatával lép hatályba, melyet hasonló módon lehet módosítani is.''<br /> # ''Amennyiben a köztársasági elnök mandátumán belül bármely okból nem képes ellátni hivatalát, vagy mandátuma idő előtt megszűnik, a köztársasági elnök hatáskörében annak fennmaradt mandátumát kitöltve megválasztott helyettese jár el. A teljes mandátumban történt időleges helyettesítések időtartamát a köztársasági elnök választásának előzményi feltételei szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.''<br /> # ''A köztársasági elnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően - jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a köztársasági elnök 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a köztársasági elnök mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.''<br /> # ''A köztársasági elnök és helyettesi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök és helyettese más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.''<br /> # ''A köztársasági elnök és helyettesének havi díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege.''<br /> <br /> == '''IV. CÍM – A köztársasági elnök, elnökhelyettes megbízatása megszűnik''' ==<br /> <br /> # ''Megbízatási idejének lejártával.''<br /> # ''Halálával.''<br /> # ''Lemondásával.''<br /> # ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.''<br /> # ''Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget sértő állapot megszűnését az Alkotmánybíróság elnökének felszólításától számított 8 napon belül nem igazolja. Az összeférhetetlenséget bármely választópolgár indítványa alapján az Alkotmánybíróság teles ülése állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megállapítja a megbízatás megszűnését is.''<br /> # ''Ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására.''<br /> # ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik a köztársasági elnök, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezik.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=308 2021-08-29T14:32:15Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1350x1350px|Balra az Egyesült Királyság parlamentjének épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra pedig a magyar országgyűlés épülete (Országház) és az Aranybulla (1222).]]<br /> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=307 2021-08-29T13:26:10Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> [[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1350x1350px|Balra az Egyesült Királyság parlamentjének épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra pedig a magyar országgyűlés épülete (Országház) és az Aranybulla (1222).]]<br /> <br /> == '''Bemutatkozás''' ==<br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=306 2021-08-29T13:24:52Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> [[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1200x1200px|Balra az Egyesült Királyság parlamentjének épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra pedig a magyar országgyűlés épülete (Országház) és az Aranybulla (1222).]]<br /> <br /> == '''Bemutatkozás''' ==<br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=305 2021-08-29T13:03:19Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> [[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1200x1200px|Balra: a brit parlament épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra: a magyar parlament épülete és az Aranybulla (1222).]]<br /> <br /> == '''Bemutatkozás''' ==<br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=304 2021-08-29T13:01:06Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1200x1200px|Balra: a brit parlament épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra: a magyar parlament épülete és az Aranybulla (1222).]]<br /> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=303 2021-08-29T13:00:07Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Brit-vs-magyar.jpg|semmi|bélyegkép|1500x1500px|Balra: a brit parlament épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra: a magyar parlament épülete és az Aranybulla (1222).]]<br /> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Brit-vs-magyar.jpg&diff=302 2021-08-29T12:58:35Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>Balra: a brit parlament épülete (Westminster-palota) és a Magna Carta Libertatum (1215), jobbra: a magyar parlament épülete és az Aranybulla (1222).</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=%C3%81ltal%C3%A1nos_bevezet%C3%A9s&diff=301 2021-08-29T11:24:07Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>Mielőtt a részletekbe mélyednénk, egy általános tájékoztatást adok a tényleges jogi anyagról és annak „használati utasításáról”.<br /> <br /> Maga a törzsanyag jogi bikkfanyelven készült, - mert ennek a műfajnak ez a kifejezés módja.<br /> <br /> ''(Próbaolvastattam a nem jogász feleségemmel, és kiderült, hogy nem ment át.)''<br /> <br /> Ezzel a tapasztalattal, annak érdekében, hogy közérthető is legyen az anyag, ezért kettébontottam az egyes fejezeteket könnyen érthető bevezetőre és a szabályozási koncepció leírására, és magára a jogi szövegre.<br /> <br /> Mindegyik fejezetben találni fogtok egy általános bevezetőt, amelyben az érintett fejezet tárgyának általános vonatkozásairól találtok közérthető módon megfogalmazott leírást és találni fogtok ezt követően egy szabályozási koncepciót is. Ezt tekintem a közérthetőséget teljesítő magyarázatnak, mivel a jogi bikkfanyelven megfogalmazott szabályozás koncepcióját, annak magyarázatát és a szabályozás lényeges elemét és működési elveit fogjátok megtalálni közérthető módon.<br /> <br /> Mindebből az következik, ha csak a fejezetek előtt található bevezetőt és szabályzási koncepciót olvassátok el, azokból olyan szintű információhoz juttok a részletszabályozásról, amely már elegendő lesz arra, hogy képet kapjatok az alkotmánykoncepcióm lényegéről és arról véleményt is tudjatok formálni.<br /> <br /> A fentiekben leírt eljárás egy fejezetnél nem követhető, az „Alapjogok, alapkötelezettségek alapjogok ütközése” fejezetnél – II. Fejezet – mivel az viszonylag röviden megfogalmazott alapjogi tényállásokból épül fel, továbbá alapvetően az EU tagságunkból eredően kötelező alapjogi tényállások képezik a törzsanyagot, viszont ezen túlmenően a világ változása, ill. a speciális magyar viszonyok alapján megfogalmazott többlet tényállásokat is találni fogtok.<br /> <br /> Ennél a fejezetnél minden egyes alapjogot önállóan kommentálom, így azokat ilyen egységenként kellene olvasni is, de megéri, mert sok meglepő tényállással fogtok találkozni.<br /> <br /> Magáról a koncepcióról általánosságban annyit írnék a bevezetőben, hogy igyekeztem a mindenki által ismert szervezeteket, struktúrákat megőrizni, viszont azok tartalmát, és működési elveit teljesen átalakítottam.<br /> <br /> '''A koncepción végig vonuló elvek a következők:'''<br /> <br /> * Az alapjogok és az alapkötelezettségek képezik az egész koncepció alapját, minden egyéb szervezet, eljárás ezek köré van kalibrálva, ez biztosítja a koncepció egységességét<br /> * Mindenkit azonos felelősség terhel a miniszterelnöktől a bírókon keresztül a kétkezi munkásokig, amely felelősség egyszerűen érvényesíthető bárkiről is legyen szó<br /> * A választópolgárok összessége (nép) az egyetlen olyan erő, amely alkotmányozásra jogosult és ezt a jogát nem ruházhatja át (most ezt a jogot az Országgyűlés bitorolja)<br /> * A szimpátiaszavazást, amely a jelenlegi országgyűlési választások alapvonása felszámolja a koncepcióm, kizárólagosan olyan előre megfogalmazott, határidőkkel és eredményelvárásokkal rendelkező pártprogramokra lehet szavazni, amelyekből kötelezően kormányprogram lesz határidőkkel és eredményelvárásokkal, melyek betartása szankciókkal biztosított, mely szankciókat mi magunk is jogosultak leszünk érvényesíteni<br /> * Eltűnnek a koncepciómból az egyéni képviselők, kizárólagosan pártprogramokra lehet szavazni<br /> * Mi választópolgárok a jelenlétünket és az általunk képviselt erőt mind a választásokon, mind két választás között fenntartjuk és a koncepcióm megteremti ennek a szervezeti hátterét<br /> * A kormányerő kormányoz, az ellenzék ellenőriz, mindkét funkcióban mindkét erő teljes felelősséggel és jogkörrel rendelkezik. Az ellenzék szankcionálási jogot is kap az ellenőrzési jogának érvényesítése érdekében<br /> * Összesen hat olyan önálló és független szervezetet tartalmaz a koncepcióm, - Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Államügyész és hivatala, Választási Bizottság, Országos Bírósági Hivatal, Médiatanács, amely alkotmányos szabályozást kap, így azokat kiemeli a napi politikai csatározásokból, mivel ezek a szervezetek általánosan, mindenkire kiható és alapvető, pártpolitika felett álló ügyeket szabályoz, ezért kapott ilyen súlyú szabályozást.<br /> <br /> A fenti általánosságban megfogalmazott elveket apró pénzre az egyes fejezetekben váltottam és a koncepció leírása során találjátok azok részleteit.<br /> <br /> Végezetül készítettem egy ajánlást is arra nézve, hogyan, milyen technikák felhasználásával lehetséges visszaszerezünk az alkotmányozás jogát, amely ugyan nem része az alkotmánykoncepciónak, de az ahhoz vezető út vélhetően ugyanolyan fontos, mint maga a koncepció.<br /> <br /> Ennyi bevezetés után akkor kezdjünk bele a koncepcióba, indulásként a „[[Preambulum|Preambulummal]]” nyitok.</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-1-oldal.jpg&diff=300 2021-08-29T11:20:17Z

<p>Kincses: Kincses Fájl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-1-oldal.jpg új verzióját töltötte fel</p> <hr /> <div>Elszakadási nyilatkozat - MINTA (1. oldal)</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Alkotm%C3%A1nyoz%C3%A1s_jog%C3%A1nak_visszaszerz%C3%A9se&diff=299 2021-08-26T06:07:55Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> „Végszó, hogyan tudunk egy jobb világot teremteni”<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> Mint azt az I. fejezet bevezetőjében már írtam, az alkotmányozás jogáról sosem mondtunk le, azt egyszerűen elvették tőlünk. De mivel nem mondtunk le róla így '''azzal valójában most is rendelkezünk''', csak érvényesítenünk kell ezt a jogunkat. Ennek technikáját kísérlem meg ebben a záró részben körbejárni.<br /> <br /> Határozott álláspontom az, hogy erre van alkotmányos lehetőségünk, melynek érvényesítése kizárólag tőlünk, választópolgároktól függ A hatalom minden tagját ki tudjuk ebből a folyamatból hagyni anélkül, hogy bármilyen alkotmányos jogsértéssel vádolhatnának meg bennünket, még a jelenlegi Alaptörvényt is figyelembe véve. Az bizonyos, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, jogtalanságot jogtalansággal sosem volt jó ötlet orvosolni, mivel abból csak súlyosabb betegség keletkezett. Mindennek érdekében arra a szintre kell lemennünk, ahonnan a hatalom forrása fakad. Azt pedig, hogy ez hol terem, maga az Alaptörvény mondja meg.<br /> <br /> Az Alaptörvény az alábbiak szerint fogalmaz e körben:&lt;blockquote&gt;'''B) cikk'''&lt;br /&gt;'''(3) A közhatalom forrása a nép.'''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> Tehát mi magunk vagyunk a forrás, így mi magunk dönthetünk úgy is, hogy ezt a forrást hogyan hasznosítjuk, lemondunk róla, vagy mi magunk használjuk. Ugye azt már tisztáztuk, hogy erről a jogunkról eddig sohasem mondtunk le, mert nem volt rá alkalmunk sem.<br /> <br /> 1946-ig ugyanolyan történeti alkotmányunk volt, mint Angliának, az alkotmányozás jelenlegi formájának lehetősége – kartális, egységes okiratba foglalt - csak ezen időpontot követően merülhetett fel. Elsőként az 1946. évi I. tv. foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt akkor a Nemzetgyűlés fogadta el, majd jött az un. „buharini” Alkotmány az 1949. évi XX. tv., amelyet az akkori Országgyűlés fogadott el. Ez már tükrözte a hatalom kommunisták általi megszerzését. Ezt követően ezt az Alkotmányt többször módosították, minden esetben az Országgyűlés követte el. Ez ment 2012-ig, amikor is a sokszorosan módosított 1949. évi XX. tv-t felváltotta a jelenlegi Alaptörvény 2012. január 1-től. Ezt az Alkotmányt 2011.04.18-án szintén az Országgyűlés fogadta el.<br /> <br /> A fenti történeti felsorolásból ne a dátumokat és a jogszabályszámokat nézzétek, azoknak nincs jelentőségük a mi szempontunkból, hanem azt, hogy melyiket milyen módon fogadták el. Ebből kétség nélkül megállapíthatjátok ti is, hogy bennünket választópolgárokat mindvégig kihagytak az úri játékukból, olyan szervezetek alkotmányoztak, amelyeket az Alkotmány hozott létre, micsoda anakronizmus!! Még törekvés szintjén sem merült fel, hogy ugyan kérdezzük már meg a választókat is, jó-e nekik ez vagy az az Alkotmány. Szóval bármelyiket is nézzük, egyszerűen elbitorolták a bennünket megillető legfontosabb alapjogot, az alkotmányozás jogát.<br /> <br /> DE! Egy alkalommal tüske került a körmük alá, szőr került a karburátorukba, amelyet viszont már nem tudnak visszacsinálni, mivel 2003.04.12-én bizony népszavazás döntött az EU csatlakozásunkról!!! A magyar szuverenitás részleges csökkenését is eredményező közjogi aktust mi magunk léptük meg.<br /> <br /> Mit is jelent ez? Ennek az egy aktusnak nem lehet túlértékelni a jogi jelentőségét, mivel nem kevesebb történt, mint az, hogy az összes hatalmi tényező elismerte a választópolgárok létező alkotmányozási jogát, mivel a minden országot jellemző legalapvetőbb hatalmat, a szuverenitást illetően ismerte el minden hatalmi tényező az alkotmányozási jogunkat. Mindennek következtében sem a korábbi, sem a jelenlegi hatalom egyetlen tényezője sem vitathatja jogunkat arra, hogy alkotmányozzunk. Ez az egy aktus mindent visz. Tehát ne legyetek kishitűek, ez a jog a mi jogunk, ezt a jogunkat elismerték és már csak kellő bátorság kell ahhoz, hogy éljünk is ezzel az elidegeníthetetlen jogunkkal.<br /> <br /> Az alkotmányozás jogának visszaszerzése elvileg nem nagy technikai probléma, annak két módja is létezik, egy autentikus és egy származékos. Az autentikus csak tőlünk függ, a származékos viszont sokkal hatékonyabb, de kétség se essék afelől, hogy bármelyik is történne, annak forrása mindkét esetben mi magunk vagyunk.<br /> <br /> == '''I. Autentikus jogvisszaszerzés''' ==<br /> Ahhoz, hogy ezzel a joggal élni tudjunk, értenetek kell saját helyzetünket az Alkotmányozást illetően.<br /> <br /> Találtam erre egy viszonylag jó és képszerű hasonlatot.<br /> <br /> Az Alkotmány olyan, mint a Föld magja. Roppant erők veszik körül, próbálják összeroppantani, de az csak lebeg a mindenség közepén érinthetetlenül és mindeközben életet fakasztott a felszínen, és azóta is vigyázza azt.<br /> <br /> Nos mi magunk vagyunk a Föld magja, minden hatalom forrása, körülöttünk is roppant erők vannak, ellenünk, a kormányhatalom annak minden eszközével, de a jog amely alapján alkotmányozni lehet csak a miénk.<br /> <br /> Remélem elég képletes voltam.<br /> <br /> Azt, hogy tudjuk visszaszerezni ezt a hatalmunkat, ismét csak az Alaptörvényt idézem, mert hogy abban írva vagyon!!<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;'''„NEMZETI HITVALLÁS'''&lt;br /&gt;Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért '''kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”'''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> A '''„kinyilvánítjuk érvénytelenségét”''' bizony egy petíciót jelent, melyben mi magunk is kinyilváníthatjuk, hogy eddig és ne tovább, mostmár mi jövünk a saját Alkotmány elképzelésünkkel, új játékszabályokkal, amely valóban egyforma és élő szabadságot és valóban egyforma és élő felelősséget is biztosít.<br /> <br /> Azért azt is látnunk kell, hogy az Alaptörvény fent idézett mondata már egy döglött oroszlánba rúg bele, de a mi oroszlánunk nagyon is él, és szerintem rendesen harapós is.<br /> <br /> Tehát az autentikus megoldás a következő:<br /> <br /> * Megfogalmazunk egy petíciót, amelyben bejelentjük, hogy mi, mint minden hatalom forrása megvonjuk az alkotmányozás jogát az Országgyűléstől és a jelenlegi kormányzat által alkotott Alaptörvényt érvénytelennek minősítjük, mert annak forrása nem a nép volt, hanem olyan szervezet, amelyet az Alkotmány, ill. a jelenlegi Alaptörvény, mint származékos szervezet fogadott el anélkül, hogy mi mint a hatalom forrása ezt elismertük volna. Mivel mi vagyunk a hatalom minden forrása, ezt a petíciót még indokolnunk sem kell, mi mint jogtulajdonosok egyszerűen közöljük a döntésünket.<br /> * Ezt a petíciót elkezdjük aláírni és aláíratni, és ha megszerezzük a választásra jogosult lakosság 50%+1 fő aláírását, az alkotmányozás jogát visszaszereztük ezzel, a csak tőlünk függő technikával.<br /> * Ha pedig mindez megvan, akkor meg kell alkotnunk azt az Alkotmányt, amely a továbbiakban a teljes jogi, szervezeti és működési rendszert meghatározza. Ehhez viszont már a választópolgárok 2/3-nak aláírását kell begyűjtenünk, szintén petíciós alapon.<br /> * Ha megvan ez a 2/3-os arány, akkor van egy új Alkotmány és az alapján már meg lehet tartani az új játékszabályok szerinti első, tényleg szabad választásokat.<br /> <br /> Az alkotmányozás jogának visszaszerzéséhez azért elégséges 50%+1 fő, mivel mi magunk vagyunk a jogtulajdonosok, és a Ptk elvei szerint bármely tulajdonostárs jogosult a tulajdonának védelme érdekében fellépni. Mivel sosem mondtunk le az alkotmányozás jogáról, azt tőlünk erővel vették el, és kényszerítették ránk egymás után az Alkotmányaikat, - oktrojált alkotmányok ismerős??? – ezért azokat csak tényként és nem jogként kell tudomásul vennünk. Az 50%+1 fő ennek következtében egyébként csak a hatalomnak szóló nyomaték, mert csak addig terjed, hogy a közös jogunkat visszaszerzi, tehát megvédi a közös jogunkat.<br /> <br /> '''Lássunk egy petíciómintát erre nézve:'''<br /> [[Fájl:Peticio.jpg|semmi|bélyegkép|1024x1024px|Peticióminta]]<br /> Ha van ilyen autentikus szándékunk és a tévé, ill. a net elől is hajlandók vagyunk ennek érdekében felállni is közösen tenni is, akkor lesz értelme a közös kiállásunknak, de kétségeim vannak e körben.<br /> Hogy milyen technikával tudjuk ezt megcsinálni? Alapvetően a leleményességetekre számítok, az szerintem végtelen.<br /> <br /> Azt el tudom képzelni, hogy pl. településenként, vagy akármilyen felosztás, barátok, korcsoportok, foglalkozás stb., stb. mellett facebook csoportok jönnek létre az alkotmányozásra és azon keresztül szervezzük meg az aláírásokat. Ha pedig e mellé még készítünk is egy központi honlapot, - ami sok támadást fog megélni - ahova fel lehet tölteni az aláírt oldalakat, hamar kiderül van-e elég akarat és szándék arra, hogy egyszer s mindenkorra lerendezzük ezt az évszázados problémát.<br /> <br /> Magát az „Én Alkotmányom” koncepciót is azért készítettem, hogy legyen mihez nyúlni, ha lenne ilyen szándék. Ha viszont van szándék, akkor ebből kiindulva már megalkothatjuk azt a végleges verziót, amit egy második körös aláírascunamival el tudunk fogadni.<br /> <br /> == '''II. Nem autentikus, származékos, viszont sokkal hatékonyabb alkotmányozási technika''' ==<br /> Azért származékos, mert egy olyan létező struktúrát használ fel a cél elérése érdekében, amelyet a meglévő Alkotmány – Alaptörvény – alapján hoztak létre, és éppen ezért nem is rendelkezik olyan autentikus joggal, amellyel mi magunk, viszont annak központi jellege, ismertsége, pénzügyi és médialehetőségei, hatalmi kapcsolatai alapján sokkal hatékonyabban tudna fellépni a mi autentikus alkotmányozásunk érdekében.<br /> <br /> Mondjuk, lehetne egy ilyen szervezet pl. a Magyar Ügyvédi Kamara, de egy annyira opportunista szervezetről van szó, amely mindenképpen távol tartja magát az ilyesmitől, sajnos már teszteltem e körben, eredménytelenül. Elég, ha csak utalok a jelenleg kipattant „Pegazus” botrányra, amelynek során kiderült, hogy a kamara elnökét is lehallgatták. Hallottatok valamilyen reakciót a szervezettől? Hát ez a bajom velük, még a saját érdekében is fél fellépni, ami hatalmas hiba, mivel hagyja elenyészni azt a társadalmi bizalmat, amellyel rendelkezett.<br /> <br /> Éppen ezért az egyetlen ilyen szervezet, amely profitálhatna ebből a folyamatból az Országgyűlés jelenlegi ellenzéke, ráadásul most egy csapatba verődtek, tehát lehetne egy erőközpont, amely tudná szervezni az egész folyamatot. Ettől lenne hatékonyabb, de semmilyen más előnye nincs.<br /> <br /> De, hogy miért írtam, hogy „lehetne”, hát leírom, amit már nagyon régen gondolok az ellenzékről.<br /> <br /> Határozott álláspontom az, hogy egyáltalán nincs ellenzék az Országgyűlésben, akik ellenzéknek mondják magukat, az a hatalom olyan szükséges rendszerkelléke, amely kell a nekünk és az EU-nak felmutatott kész átverés show-hoz.<br /> <br /> Az ellenzék a háttérben szorosan együttműködik a hatalommal, aminek nyilván megvan az ellenértéke. Csak nekünk mutatják, hogy van ellenzék, de ez egy jól megkomponált médiaátverés semmi valóságtartalommal.<br /> <br /> Ezt a véleményemet a következő megállapításokra alapozom:<br /> <br /> * Az előző, „4 évig nem csináltunk semmit, ezt elkúrtuk” időszak kormányának egyetlen tagja sem került felelősségre vonásra sem ezért, sem az ellene tüntetőkkel szemben történt erőszakos fellépés miatt. Szinte biztos vagyok benne, hogy van egy háttér megállapodás, mely alapján az előző éra erősen megosztó személyiségű vezetője, akivel a jelenlegi hatalom mindig riogat, folyamatosan megjeleníti magát, nem engedi magát háttérbe tolni annak érdekében, hogy a hozzá csatlakozó, más, magukat ellenzékinek vallókat is kompromittálja, ellehetetlenítse azok esélyeit. Valljuk be, rendesen teljesíti ezt az elvárást, szóval vele, még ha létezne is ellenzék, esélytelen minden próbálkozás.<br /> <br /> * A második ilyen jelentős okot az előző 2018-as választásokon tanúsított ellenzéki magatartás szolgáltatta. Azt a farkasordító, választási csalásra alkalmat biztosító választási hibát, miszerint nem lehetett tudni mennyi szavazólapot nyomtattak ki, mennyit vittek le a szavazókörökbe és abból mennyit használtak fel. Ilyen adatot egyetlen választási dokumentum sem tartalmazza. Áttanulmányoztam egy sor választóköri jegyzőkönyvet, de ilyen adatokat egy sem tartalmazott. Nos, ezzel, a választások megismétlésére is alkalmat biztosító visszaéléssel kapcsolatban egyetlen ellenzéki indítványról sem tudok. Világos számomra, hogy egyáltalán nem akartak nyerni, csak úgy tettek, mintha, hogy mi elhiggyük. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az ellenzéki töredékszavazatokat átkonvertálták kormánypárti szavazatokra és ettől lett meg a 2/3, nos, ez sem verte ki a biztosítékot, nyilván ennek is meg volt az oka.<br /> <br /> * A valóságshow legtündéribb darabja az a nyilvános színjáték, amit nem olyan rég óta játszanak el nekünk, az Országgyűlés elnökének büntető hatalmával kapcsolatban. Aki csúnyát mond a vezérre, azt bizony megbírságolja, akit megbírságol az mindig ellenzéki, tehát úgy tűnik, az ellenzéket nyomják. Ekkora kamut csak együttesen tudnak elkövetni. Számomra az okozta a döbbenetet, hogy egyik megbírságolt sem fordult bírósághoz a bírságolásával kapcsolatban. Ez a mulasztás buktatta le őket előttem véglegesen. Ha minden igaz létezik egy Alaptörvény, amelyben vannak alapjogok rendszeresítve. Ilyen alapjogok pl. a szólás és vélemény szabadsága, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a törvény előtti egyenlőség alapjoga, a tisztességes eljáráshoz való alapjog, stb. Ennek az eljárásnak a során egyik alapjog sem érvényesült. Helyette elmennek a hatalom által vezetett valamilyen bizottság elé és ott rinyálnak. Ha létezne ellenzék, akkor nem ezt tették volna, hanem bírósághoz fordulnak. Az lehet, hogy a bíróságok meditáltak volna azon, hogy van-e hatáskörük, de ezzel a lépéssel azt demonstrálták volna, hogy nem ismerik el az országgyűlési többség bírságoló hatalmát, de nem tették, hanem együttműködnek. Még az sem lett volna probléma, ha egyetlen magyar bíróság sem állapította volna meg a hatáskörét, mert akkor az Alkotmánybíróság előtt kötött volna ki az ügy, amelynek azért kellett volna valamit énekelnie a parlamenti többség büntető hatalma és az Alaptörvényük alapjogai közötti összefüggésről. De, ha netán arra jutott volna a „nagytiszteletű” testület, minden szép és jó, akkor megnyílt volna az EU bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége, amelynek során a rendszer kellő bája is megjelenne az által, hogy EU szinten válna nyilvánvalóvá, még a Parlamenten belül sem érvényesülnek azok az alapjogok, amelyeket a rendszer Alaptörvénye elvileg minden halandó, így akár a parlamenti ellenzék részére is biztosítana. Sajnos a mi ellenzékünk nem akarja, hogy mindez nyilvánvalóvá váljon. Ha utána néztek, ez a színjáték mostanában kezdődött, a jövő évi választások előjátékaként. Ugyanilyen színjáték az előválasztósdi is, az is nekünk szól beetetésként, mintha valós lenne.<br /> <br /> És még sorolhatnám az egyéb ellenzéki mutatványokat, mint pl. ha nem volt meg a hatalom 2/3-os többség, mint pl. a közvagyon kiszervezésénél, mindig sikerült „véletlenül” meggyőzni valakit az ellenzékből, hogy támogassa az előterjesztést. Számomra az egész egy szánalmas színjáték, csak az a baj, hogy magunkat sajnálhatjuk.<br /> <br /> A teljes politikai elit leváltásával és egy új Alkotmány létrehozásával van lehetőségünk felelős és tisztességes európai demokráciává válni, most hatalmas léptekkel közeledünk a banánköztársasággá válás útján.<br /> <br /> Egy szó, mint száz, véleményem szerint nincs semmilyen ellenzék, csak bennünket szívatnak. Ezért kellene egy olyan Alkotmány, amely kizárja az ilyen jellegű megvezetéseket is.<br /> <br /> Bár szkeptikus vagyok, de tételezzük fel, van valaki, vagy valakik az ellenzékben, akiket ugyanúgy szívatnak, mint bennünket, nincsenek benne a háttér alkukban, nos, ez az alternatíva nekik szólna.<br /> <br /> Ha volnának ilyen személyek, akkor a következő folyamatot tudom elképzelni, javasolni, amely egy új Alkotmányhoz és egy új politikai elithez vezetne:<br /> <br /> Tételesen megyek ezen lehetőség minden elemén.<br /> <br /> === '''1. Elszakadási petíció benyújtása''' ===<br /> Először is egy komoly döntést kell meghozniuk, részesei maradnak-e az Alaptörvényből és a háttéralkukból eredő kényszerpályának, vagy kiszállnak abból a megalázó helyzetből. Ki kell jelenteniük, hogy nem vesznek részt a sokszorosan, a hátrányukra-hátrányunkra módosított választási szabályok alapján kiírt 2022-es választásokon és tevékenységüket kizárólag az új, közvetlenül létrehozott Alkotmány megalkotásának menedzselése képezi. Ez lenne az alapja mindennek, de mivel a személyes érdekek erősebbek, biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem vállalná fel.<br /> <br /> Ha mégis történne ilyen kinyilatkoztatás, mindez viszont azt is jelenti, hogy csonka parlamentté kell alakulniuk és azonnal hozzá kell fogniuk az új Alkotmány kidolgozása levezényléséhez úgy, hogy az 2022 tavaszára reális alternatívát kínáljon egy tisztességes és valóban szabad választások lebonyolításához. Itt is megjegyzem ebből a célból készítettem egy komplett koncepciót, legyen miből kiindulni.<br /> <br /> Csonka parlamentekről tanultunk a történelemben akár az angol, akár a francia forradalom kapcsán, tehát látható, elég balhés körülmények között jelenik meg egy ilyen intézmény, tehát lenne egy kis töltete. (Nem hiszem, hogy bevállalnák)<br /> <br /> Tegyük fel, döntenek, és kiszállnak a mostani ringlispílből, amit egy elszakadási petícióval tudnak megtenni. Ehhez azért jóval több kell annál a pár sornál, mint amit az autentikus megoldásnál leírtam.<br /> <br /> Erre is készítek egy mintát. Mivel nem vagyok feltaláló típus, főleg nem a spanyolviasz üzletágban, ezért olyan petíciót használok fel, ami egyszer már tutira bevált, az USA függetlenségi nyilatkozatát. Egyszerűen átírom a mi viszonyainkra, meglátjátok mennyire aktuális.<br /> <br /> Első oldal:<br /> <br /> [[Fájl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-1-oldal.jpg|semmi|bélyegkép|1024x1024px|Elszakadási nyilatkozat - MINTA (1. oldal)]]<br /> <br /> Második oldal:<br /> <br /> [[Fájl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-2-oldal.jpg|semmi|bélyegkép|1024x1024px|Elszakadási nyilatkozat - MINTA (2. oldal)]]<br /> Hát kb. ilyesmire gondoltam.<br /> <br /> === '''2. Alkotmányozási folyamat leszervezése''' ===<br /> Bár jól hangozhat egy ilyen, vagy ehhez hasonló petíció, ettől még nem lesz joga az ellenzéknek sem az alkotmányozásra, mivel, mint már tisztáztuk, ilyen alapjogunk csak nekünk lehet. Éppen ezért, azt, vagy ahhoz hasonló petíciót, amelyet az autentikus verziónál leírtam, nem nekünk kell autodidakta módon elkészítenünk, aláírnunk és aláíratnunk, hanem ezt a folyamatot a kiválásukat kimondó ellenzéknek kell lebonyolítani és közzé tenni annak eredményét.<br /> <br /> Az biztos, hogy a rendszer károsultjait – devizahiteleseket, megváltozott munkaképességűeket, tulajdonukat elvesztőket, lehallgatottakat stb. stb - már ekkor utcára kell szólítani és folyamatosan nyomás alatt kell tartani a hatalmat. Talán ehhez kell a legnagyobb elszántság és a legnagyobb kitartás, szervezés.<br /> <br /> === '''3. Alkotmány előkészítése''' ===<br /> Ha megtörtént az elszakadási petíció kinyilvánítása, közjogi helyzetüket – parlamenti jogfolytonosság – kihasználva a ciklus alatt el kell, hogy készüljön egy új Alkotmány, erre létre kell hozniuk egy 2-3 főből álló előkészítő bizottságot, amelynek leginkább az összehangolás lenne a feladata.<br /> <br /> Megfelelő netes felületet kell készíteni, ahova lehetne konkrét véleményeket, javaslatokat összesíteni, és kialakítani egy végleges verziót, amit aztán még lehetőleg ebben az évben el is kellene fogadnunk.<br /> <br /> Ez a leglényegesebb feladat, mivel ez fogja a jövőnket is meghatározni. Bármilyen verzió jó lehet, amelyik azonos jogokat és azonos, kötelezettségeket fogalmaz meg, amely kivétel nélkül mindenkire egyformán vonatkozik, és személyek nagy köre által érvényesíthető szankciórendszert fogalmaz meg és megteremti azok érvényesítésének garanciáit is.<br /> <br /> === '''4. Alkotmány elfogadása''' ===<br /> Nyilván nem lesz mód a hivatalos szavazási körülmények igénybe vételére, ezért már az alkotmányozási folyamat kezdetén minden településen meg kell szervezni a szavazáshoz szükséges feltételeket, nyilván magánházaknál lesznek ezek, - emlékeztek még az MDF megalakulására egy magáningatlanban? - de ha netes szavazás feltételi is biztosíthatók, akkor mindkét módot is igénybe kellene venni.<br /> <br /> Erre is kell egy kis létszámú bizottság, amelyik az egészet végig viszi.<br /> <br /> === '''5. Új választások''' ===<br /> Végezetül az új Alkotmány alapján le kell bonyolítani az új választásokat is, amire szintén egy harmadik kis létszámú bizottságot kell létrehozni előkészítve azt. Az volna a legcélszerűbb, ha erre hamarabb kerülhetne sor, mint a hatalom által tartani szándékozott választásokra.<br /> <br /> === '''6. A mi választásunk eredményének elfogadtatása''' ===<br /> Nem hinném, hogy ezzel problémánk adódna, mivel minden, tisztségre megválasztott személyt, és közvetlen stábját nekünk választóknak kell hivatalba helyezni, azaz a választók békés tömege kíséri el a hivatalába a megválasztott jelöltet és csapatát és segíti érvényre juttatni a választói akaratot. Ez már a tisztséget viselő közvetlen utasításai szerint történik, mivel Ő a megválasztott tisztségviselő.<br /> <br /> Nyilván húzós lesz ez az időszak, de csak egyszer kell megtennünk.<br /> <br /> Miután minden megválasztott jelöltet hivatalba helyeztünk ilyen módon, nekik nyilván fel kell szólítaniuk az összes Alkotmányban nem szabályozott szintű, alájuk tartozó tisztségviselőt, bírót, ügyészt, rendvédelmi vezetőket, katonai vezetőket stb. az új Alkotmány elfogadására, melyet előbb írásban kell megtenniük, majd nyilvános esküt is tenniük kell annak betartására és betartatására. Ez egyben azt is jelenti, hogy annak szankciórendszerét is tudomásul veszik.<br /> <br /> Természetesen, aki nem tesz eskük az új Alkotmányra, hivatalt sem tölthet be, és annak elhagyására szintén nekünk, mint választók békés tömegének kell rábírnia.<br /> <br /> Egységben és a tömegben az erő, ezzel a párosítással a hatalom eddig sem tudott mit kezdeni. Ha ilyennel találta szembe magát mindig engedni volt kénytelen. Ebben az esetben sem fog más történni. Az ilyen módon végrehajtott eljárásunk az Alaptörvénnyel sem ellentétes, mivel a békés célú gyülekezés jogát az is elismeri.<br /> <br /> A lényeg az, hogy ne várjunk semmit az EU-tól, sem mástól, amit mi magunk meg tudunk tenni, azt nekünk kell megtennünk. Ha más tenne helyettünk valamit, az úgy sem nekünk szólna és a mi érdekeinket képviselné. Ha van egy határozott célunk, - márpedig azt gondolom, ezt sikerült az anyagommal világossá tenni, - akkor a célokhoz tömeget is lehet rendelni.<br /> <br /> Hiszem, hogy egy zsarnoki hatalom akkor bukik el, amikor a tiltakozó gondolatok cselekvéssé érnek. Hát az én gondolataim ebben az anyagban öltöttek testet. Ennyit tudtam én magam megtenni, mostmár ti jöttök.<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Alkotm%C3%A1nyoz%C3%A1s_jog%C3%A1nak_visszaszerz%C3%A9se&diff=298 2021-08-26T06:00:06Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> „Végszó, hogyan tudunk egy jobb világot teremteni”<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> Mint azt az I. fejezet bevezetőjében már írtam, az alkotmányozás jogáról sosem mondtunk le, azt egyszerűen elvették tőlünk. De mivel nem mondtunk le róla így '''azzal valójában most is rendelkezünk''', csak érvényesítenünk kell ezt a jogunkat. Ennek technikáját kísérlem meg ebben a záró részben körbejárni.<br /> <br /> Határozott álláspontom az, hogy erre van alkotmányos lehetőségünk, melynek érvényesítése kizárólag tőlünk, választópolgároktól függ A hatalom minden tagját ki tudjuk ebből a folyamatból hagyni anélkül, hogy bármilyen alkotmányos jogsértéssel vádolhatnának meg bennünket, még a jelenlegi Alaptörvényt is figyelembe véve. Az bizonyos, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, jogtalanságot jogtalansággal sosem volt jó ötlet orvosolni, mivel abból csak súlyosabb betegség keletkezett. Mindennek érdekében arra a szintre kell lemennünk, ahonnan a hatalom forrása fakad. Azt pedig, hogy ez hol terem, maga az Alaptörvény mondja meg.<br /> <br /> Az Alaptörvény az alábbiak szerint fogalmaz e körben:&lt;blockquote&gt;'''B) cikk'''&lt;br /&gt;'''(3) A közhatalom forrása a nép.'''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> Tehát mi magunk vagyunk a forrás, így mi magunk dönthetünk úgy is, hogy ezt a forrást hogyan hasznosítjuk, lemondunk róla, vagy mi magunk használjuk. Ugye azt már tisztáztuk, hogy erről a jogunkról eddig sohasem mondtunk le, mert nem volt rá alkalmunk sem.<br /> <br /> 1946-ig ugyanolyan történeti alkotmányunk volt, mint Angliának, az alkotmányozás jelenlegi formájának lehetősége – kartális, egységes okiratba foglalt - csak ezen időpontot követően merülhetett fel. Elsőként az 1946. évi I. tv. foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt akkor a Nemzetgyűlés fogadta el, majd jött az un. „buharini” Alkotmány az 1949. évi XX. tv., amelyet az akkori Országgyűlés fogadott el. Ez már tükrözte a hatalom kommunisták általi megszerzését. Ezt követően ezt az Alkotmányt többször módosították, minden esetben az Országgyűlés követte el. Ez ment 2012-ig, amikor is a sokszorosan módosított 1949. évi XX. tv-t felváltotta a jelenlegi Alaptörvény 2012. január 1-től. Ezt az Alkotmányt 2011.04.18-án szintén az Országgyűlés fogadta el.<br /> <br /> A fenti történeti felsorolásból ne a dátumokat és a jogszabályszámokat nézzétek, azoknak nincs jelentőségük a mi szempontunkból, hanem azt, hogy melyiket milyen módon fogadták el. Ebből kétség nélkül megállapíthatjátok ti is, hogy bennünket választópolgárokat mindvégig kihagytak az úri játékukból, olyan szervezetek alkotmányoztak, amelyeket az Alkotmány hozott létre, micsoda anakronizmus!! Még törekvés szintjén sem merült fel, hogy ugyan kérdezzük már meg a választókat is, jó-e nekik ez vagy az az Alkotmány. Szóval bármelyiket is nézzük, egyszerűen elbitorolták a bennünket megillető legfontosabb alapjogot, az alkotmányozás jogát.<br /> <br /> DE! Egy alkalommal tüske került a körmük alá, szőr került a karburátorukba, amelyet viszont már nem tudnak visszacsinálni, mivel 2003.04.12-én bizony népszavazás döntött az EU csatlakozásunkról!!! A magyar szuverenitás részleges csökkenését is eredményező közjogi aktust mi magunk léptük meg.<br /> <br /> Mit is jelent ez? Ennek az egy aktusnak nem lehet túlértékelni a jogi jelentőségét, mivel nem kevesebb történt, mint az, hogy az összes hatalmi tényező elismerte a választópolgárok létező alkotmányozási jogát, mivel a minden országot jellemző legalapvetőbb hatalmat, a szuverenitást illetően ismerte el minden hatalmi tényező az alkotmányozási jogunkat. Mindennek következtében sem a korábbi, sem a jelenlegi hatalom egyetlen tényezője sem vitathatja jogunkat arra, hogy alkotmányozzunk. Ez az egy aktus mindent visz. Tehát ne legyetek kishitűek, ez a jog a mi jogunk, ezt a jogunkat elismerték és már csak kellő bátorság kell ahhoz, hogy éljünk is ezzel az elidegeníthetetlen jogunkkal.<br /> <br /> Az alkotmányozás jogának visszaszerzése elvileg nem nagy technikai probléma, annak két módja is létezik, egy autentikus és egy származékos. Az autentikus csak tőlünk függ, a származékos viszont sokkal hatékonyabb, de kétség se essék afelől, hogy bármelyik is történne, annak forrása mindkét esetben mi magunk vagyunk.<br /> <br /> == '''I. Autentikus jogvisszaszerzés''' ==<br /> Ahhoz, hogy ezzel a joggal élni tudjunk, értenetek kell saját helyzetünket az Alkotmányozást illetően.<br /> <br /> Találtam erre egy viszonylag jó és képszerű hasonlatot.<br /> <br /> Az Alkotmány olyan, mint a Föld magja. Roppant erők veszik körül, próbálják összeroppantani, de az csak lebeg a mindenség közepén érinthetetlenül és mindeközben életet fakasztott a felszínen, és azóta is vigyázza azt.<br /> <br /> Nos mi magunk vagyunk a Föld magja, minden hatalom forrása, körülöttünk is roppant erők vannak, ellenünk, a kormányhatalom annak minden eszközével, de a jog amely alapján alkotmányozni lehet csak a miénk.<br /> <br /> Remélem elég képletes voltam.<br /> <br /> Azt, hogy tudjuk visszaszerezni ezt a hatalmunkat, ismét csak az Alaptörvényt idézem, mert hogy abban írva vagyon!!<br /> <br /> &lt;blockquote&gt;'''„NEMZETI HITVALLÁS'''&lt;br /&gt;Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért '''kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”'''&lt;/blockquote&gt;<br /> <br /> A '''„kinyilvánítjuk érvénytelenségét”''' bizony egy petíciót jelent, melyben mi magunk is kinyilváníthatjuk, hogy eddig és ne tovább, mostmár mi jövünk a saját Alkotmány elképzelésünkkel, új játékszabályokkal, amely valóban egyforma és élő szabadságot és valóban egyforma és élő felelősséget is biztosít.<br /> <br /> Azért azt is látnunk kell, hogy az Alaptörvény fent idézett mondata már egy döglött oroszlánba rúg bele, de a mi oroszlánunk nagyon is él, és szerintem rendesen harapós is.<br /> <br /> Tehát az autentikus megoldás a következő:<br /> <br /> * Megfogalmazunk egy petíciót, amelyben bejelentjük, hogy mi, mint minden hatalom forrása megvonjuk az alkotmányozás jogát az Országgyűléstől és a jelenlegi kormányzat által alkotott Alaptörvényt érvénytelennek minősítjük, mert annak forrása nem a nép volt, hanem olyan szervezet, amelyet az Alkotmány, ill. a jelenlegi Alaptörvény, mint származékos szervezet fogadott el anélkül, hogy mi mint a hatalom forrása ezt elismertük volna. Mivel mi vagyunk a hatalom minden forrása, ezt a petíciót még indokolnunk sem kell, mi mint jogtulajdonosok egyszerűen közöljük a döntésünket.<br /> * Ezt a petíciót elkezdjük aláírni és aláíratni, és ha megszerezzük a választásra jogosult lakosság 50%+1 fő aláírását, az alkotmányozás jogát visszaszereztük ezzel, a csak tőlünk függő technikával.<br /> * Ha pedig mindez megvan, akkor meg kell alkotnunk azt az Alkotmányt, amely a továbbiakban a teljes jogi, szervezeti és működési rendszert meghatározza. Ehhez viszont már a választópolgárok 2/3-nak aláírását kell begyűjtenünk, szintén petíciós alapon.<br /> * Ha megvan ez a 2/3-os arány, akkor van egy új Alkotmány és az alapján már meg lehet tartani az új játékszabályok szerinti első, tényleg szabad választásokat.<br /> <br /> Az alkotmányozás jogának visszaszerzéséhez azért elégséges 50%+1 fő, mivel mi magunk vagyunk a jogtulajdonosok, és a Ptk elvei szerint bármely tulajdonostárs jogosult a tulajdonának védelme érdekében fellépni. Mivel sosem mondtunk le az alkotmányozás jogáról, azt tőlünk erővel vették el, és kényszerítették ránk egymás után az Alkotmányaikat, - oktrojált alkotmányok ismerős??? – ezért azokat csak tényként és nem jogként kell tudomásul vennünk. Az 50%+1 fő ennek következtében egyébként csak a hatalomnak szóló nyomaték, mert csak addig terjed, hogy a közös jogunkat visszaszerzi, tehát megvédi a közös jogunkat.<br /> <br /> '''Lássunk egy petíciómintát erre nézve:'''<br /> [[Fájl:Peticio.jpg|semmi|bélyegkép|Peticióminta]]<br /> Ha van ilyen autentikus szándékunk és a tévé, ill. a net elől is hajlandók vagyunk ennek érdekében felállni is közösen tenni is, akkor lesz értelme a közös kiállásunknak, de kétségeim vannak e körben.<br /> Hogy milyen technikával tudjuk ezt megcsinálni? Alapvetően a leleményességetekre számítok, az szerintem végtelen.<br /> <br /> Azt el tudom képzelni, hogy pl. településenként, vagy akármilyen felosztás, barátok, korcsoportok, foglalkozás stb., stb. mellett facebook csoportok jönnek létre az alkotmányozásra és azon keresztül szervezzük meg az aláírásokat. Ha pedig e mellé még készítünk is egy központi honlapot, - ami sok támadást fog megélni - ahova fel lehet tölteni az aláírt oldalakat, hamar kiderül van-e elég akarat és szándék arra, hogy egyszer s mindenkorra lerendezzük ezt az évszázados problémát.<br /> <br /> Magát az „Én Alkotmányom” koncepciót is azért készítettem, hogy legyen mihez nyúlni, ha lenne ilyen szándék. Ha viszont van szándék, akkor ebből kiindulva már megalkothatjuk azt a végleges verziót, amit egy második körös aláírascunamival el tudunk fogadni.<br /> <br /> == '''II. Nem autentikus, származékos, viszont sokkal hatékonyabb alkotmányozási technika''' ==<br /> Azért származékos, mert egy olyan létező struktúrát használ fel a cél elérése érdekében, amelyet a meglévő Alkotmány – Alaptörvény – alapján hoztak létre, és éppen ezért nem is rendelkezik olyan autentikus joggal, amellyel mi magunk, viszont annak központi jellege, ismertsége, pénzügyi és médialehetőségei, hatalmi kapcsolatai alapján sokkal hatékonyabban tudna fellépni a mi autentikus alkotmányozásunk érdekében.<br /> <br /> Mondjuk, lehetne egy ilyen szervezet pl. a Magyar Ügyvédi Kamara, de egy annyira opportunista szervezetről van szó, amely mindenképpen távol tartja magát az ilyesmitől, sajnos már teszteltem e körben, eredménytelenül. Elég, ha csak utalok a jelenleg kipattant „Pegazus” botrányra, amelynek során kiderült, hogy a kamara elnökét is lehallgatták. Hallottatok valamilyen reakciót a szervezettől? Hát ez a bajom velük, még a saját érdekében is fél fellépni, ami hatalmas hiba, mivel hagyja elenyészni azt a társadalmi bizalmat, amellyel rendelkezett.<br /> <br /> Éppen ezért az egyetlen ilyen szervezet, amely profitálhatna ebből a folyamatból az Országgyűlés jelenlegi ellenzéke, ráadásul most egy csapatba verődtek, tehát lehetne egy erőközpont, amely tudná szervezni az egész folyamatot. Ettől lenne hatékonyabb, de semmilyen más előnye nincs.<br /> <br /> De, hogy miért írtam, hogy „lehetne”, hát leírom, amit már nagyon régen gondolok az ellenzékről.<br /> <br /> Határozott álláspontom az, hogy egyáltalán nincs ellenzék az Országgyűlésben, akik ellenzéknek mondják magukat, az a hatalom olyan szükséges rendszerkelléke, amely kell a nekünk és az EU-nak felmutatott kész átverés show-hoz.<br /> <br /> Az ellenzék a háttérben szorosan együttműködik a hatalommal, aminek nyilván megvan az ellenértéke. Csak nekünk mutatják, hogy van ellenzék, de ez egy jól megkomponált médiaátverés semmi valóságtartalommal.<br /> <br /> Ezt a véleményemet a következő megállapításokra alapozom:<br /> <br /> * Az előző, „4 évig nem csináltunk semmit, ezt elkúrtuk” időszak kormányának egyetlen tagja sem került felelősségre vonásra sem ezért, sem az ellene tüntetőkkel szemben történt erőszakos fellépés miatt. Szinte biztos vagyok benne, hogy van egy háttér megállapodás, mely alapján az előző éra erősen megosztó személyiségű vezetője, akivel a jelenlegi hatalom mindig riogat, folyamatosan megjeleníti magát, nem engedi magát háttérbe tolni annak érdekében, hogy a hozzá csatlakozó, más, magukat ellenzékinek vallókat is kompromittálja, ellehetetlenítse azok esélyeit. Valljuk be, rendesen teljesíti ezt az elvárást, szóval vele, még ha létezne is ellenzék, esélytelen minden próbálkozás.<br /> <br /> * A második ilyen jelentős okot az előző 2018-as választásokon tanúsított ellenzéki magatartás szolgáltatta. Azt a farkasordító, választási csalásra alkalmat biztosító választási hibát, miszerint nem lehetett tudni mennyi szavazólapot nyomtattak ki, mennyit vittek le a szavazókörökbe és abból mennyit használtak fel. Ilyen adatot egyetlen választási dokumentum sem tartalmazza. Áttanulmányoztam egy sor választóköri jegyzőkönyvet, de ilyen adatokat egy sem tartalmazott. Nos, ezzel, a választások megismétlésére is alkalmat biztosító visszaéléssel kapcsolatban egyetlen ellenzéki indítványról sem tudok. Világos számomra, hogy egyáltalán nem akartak nyerni, csak úgy tettek, mintha, hogy mi elhiggyük. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az ellenzéki töredékszavazatokat átkonvertálták kormánypárti szavazatokra és ettől lett meg a 2/3, nos, ez sem verte ki a biztosítékot, nyilván ennek is meg volt az oka.<br /> <br /> * A valóságshow legtündéribb darabja az a nyilvános színjáték, amit nem olyan rég óta játszanak el nekünk, az Országgyűlés elnökének büntető hatalmával kapcsolatban. Aki csúnyát mond a vezérre, azt bizony megbírságolja, akit megbírságol az mindig ellenzéki, tehát úgy tűnik, az ellenzéket nyomják. Ekkora kamut csak együttesen tudnak elkövetni. Számomra az okozta a döbbenetet, hogy egyik megbírságolt sem fordult bírósághoz a bírságolásával kapcsolatban. Ez a mulasztás buktatta le őket előttem véglegesen. Ha minden igaz létezik egy Alaptörvény, amelyben vannak alapjogok rendszeresítve. Ilyen alapjogok pl. a szólás és vélemény szabadsága, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a törvény előtti egyenlőség alapjoga, a tisztességes eljáráshoz való alapjog, stb. Ennek az eljárásnak a során egyik alapjog sem érvényesült. Helyette elmennek a hatalom által vezetett valamilyen bizottság elé és ott rinyálnak. Ha létezne ellenzék, akkor nem ezt tették volna, hanem bírósághoz fordulnak. Az lehet, hogy a bíróságok meditáltak volna azon, hogy van-e hatáskörük, de ezzel a lépéssel azt demonstrálták volna, hogy nem ismerik el az országgyűlési többség bírságoló hatalmát, de nem tették, hanem együttműködnek. Még az sem lett volna probléma, ha egyetlen magyar bíróság sem állapította volna meg a hatáskörét, mert akkor az Alkotmánybíróság előtt kötött volna ki az ügy, amelynek azért kellett volna valamit énekelnie a parlamenti többség büntető hatalma és az Alaptörvényük alapjogai közötti összefüggésről. De, ha netán arra jutott volna a „nagytiszteletű” testület, minden szép és jó, akkor megnyílt volna az EU bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége, amelynek során a rendszer kellő bája is megjelenne az által, hogy EU szinten válna nyilvánvalóvá, még a Parlamenten belül sem érvényesülnek azok az alapjogok, amelyeket a rendszer Alaptörvénye elvileg minden halandó, így akár a parlamenti ellenzék részére is biztosítana. Sajnos a mi ellenzékünk nem akarja, hogy mindez nyilvánvalóvá váljon. Ha utána néztek, ez a színjáték mostanában kezdődött, a jövő évi választások előjátékaként. Ugyanilyen színjáték az előválasztósdi is, az is nekünk szól beetetésként, mintha valós lenne.<br /> <br /> És még sorolhatnám az egyéb ellenzéki mutatványokat, mint pl. ha nem volt meg a hatalom 2/3-os többség, mint pl. a közvagyon kiszervezésénél, mindig sikerült „véletlenül” meggyőzni valakit az ellenzékből, hogy támogassa az előterjesztést. Számomra az egész egy szánalmas színjáték, csak az a baj, hogy magunkat sajnálhatjuk.<br /> <br /> A teljes politikai elit leváltásával és egy új Alkotmány létrehozásával van lehetőségünk felelős és tisztességes európai demokráciává válni, most hatalmas léptekkel közeledünk a banánköztársasággá válás útján.<br /> <br /> Egy szó, mint száz, véleményem szerint nincs semmilyen ellenzék, csak bennünket szívatnak. Ezért kellene egy olyan Alkotmány, amely kizárja az ilyen jellegű megvezetéseket is.<br /> <br /> Bár szkeptikus vagyok, de tételezzük fel, van valaki, vagy valakik az ellenzékben, akiket ugyanúgy szívatnak, mint bennünket, nincsenek benne a háttér alkukban, nos, ez az alternatíva nekik szólna.<br /> <br /> Ha volnának ilyen személyek, akkor a következő folyamatot tudom elképzelni, javasolni, amely egy új Alkotmányhoz és egy új politikai elithez vezetne:<br /> <br /> Tételesen megyek ezen lehetőség minden elemén.<br /> <br /> === '''1. Elszakadási petíció benyújtása''' ===<br /> Először is egy komoly döntést kell meghozniuk, részesei maradnak-e az Alaptörvényből és a háttéralkukból eredő kényszerpályának, vagy kiszállnak abból a megalázó helyzetből. Ki kell jelenteniük, hogy nem vesznek részt a sokszorosan, a hátrányukra-hátrányunkra módosított választási szabályok alapján kiírt 2022-es választásokon és tevékenységüket kizárólag az új, közvetlenül létrehozott Alkotmány megalkotásának menedzselése képezi. Ez lenne az alapja mindennek, de mivel a személyes érdekek erősebbek, biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem vállalná fel.<br /> <br /> Ha mégis történne ilyen kinyilatkoztatás, mindez viszont azt is jelenti, hogy csonka parlamentté kell alakulniuk és azonnal hozzá kell fogniuk az új Alkotmány kidolgozása levezényléséhez úgy, hogy az 2022 tavaszára reális alternatívát kínáljon egy tisztességes és valóban szabad választások lebonyolításához. Itt is megjegyzem ebből a célból készítettem egy komplett koncepciót, legyen miből kiindulni.<br /> <br /> Csonka parlamentekről tanultunk a történelemben akár az angol, akár a francia forradalom kapcsán, tehát látható, elég balhés körülmények között jelenik meg egy ilyen intézmény, tehát lenne egy kis töltete. (Nem hiszem, hogy bevállalnák)<br /> <br /> Tegyük fel, döntenek, és kiszállnak a mostani ringlispílből, amit egy elszakadási petícióval tudnak megtenni. Ehhez azért jóval több kell annál a pár sornál, mint amit az autentikus megoldásnál leírtam.<br /> <br /> Erre is készítek egy mintát. Mivel nem vagyok feltaláló típus, főleg nem a spanyolviasz üzletágban, ezért olyan petíciót használok fel, ami egyszer már tutira bevált, az USA függetlenségi nyilatkozatát. Egyszerűen átírom a mi viszonyainkra, meglátjátok mennyire aktuális.<br /> <br /> Első oldal:<br /> <br /> [[Fájl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-1-oldal.jpg|semmi|bélyegkép|Elszakadási nyilatkozat - MINTA (1. oldal)]]<br /> <br /> Második oldal:<br /> <br /> [[Fájl:Elszakadasi-nyilatkozat-minta-2-oldal.jpg|semmi|bélyegkép|Elszakadási nyilatkozat - MINTA (2. oldal)]]<br /> Hát kb. ilyesmire gondoltam.<br /> <br /> === '''2. Alkotmányozási folyamat leszervezése''' ===<br /> Bár jól hangozhat egy ilyen, vagy ehhez hasonló petíció, ettől még nem lesz joga az ellenzéknek sem az alkotmányozásra, mivel, mint már tisztáztuk, ilyen alapjogunk csak nekünk lehet. Éppen ezért, azt, vagy ahhoz hasonló petíciót, amelyet az autentikus verziónál leírtam, nem nekünk kell autodidakta módon elkészítenünk, aláírnunk és aláíratnunk, hanem ezt a folyamatot a kiválásukat kimondó ellenzéknek kell lebonyolítani és közzé tenni annak eredményét.<br /> <br /> Az biztos, hogy a rendszer károsultjait – devizahiteleseket, megváltozott munkaképességűeket, tulajdonukat elvesztőket, lehallgatottakat stb. stb - már ekkor utcára kell szólítani és folyamatosan nyomás alatt kell tartani a hatalmat. Talán ehhez kell a legnagyobb elszántság és a legnagyobb kitartás, szervezés.<br /> <br /> === '''3. Alkotmány előkészítése''' ===<br /> Ha megtörtént az elszakadási petíció kinyilvánítása, közjogi helyzetüket – parlamenti jogfolytonosság – kihasználva a ciklus alatt el kell, hogy készüljön egy új Alkotmány, erre létre kell hozniuk egy 2-3 főből álló előkészítő bizottságot, amelynek leginkább az összehangolás lenne a feladata.<br /> <br /> Megfelelő netes felületet kell készíteni, ahova lehetne konkrét véleményeket, javaslatokat összesíteni, és kialakítani egy végleges verziót, amit aztán még lehetőleg ebben az évben el is kellene fogadnunk.<br /> <br /> Ez a leglényegesebb feladat, mivel ez fogja a jövőnket is meghatározni. Bármilyen verzió jó lehet, amelyik azonos jogokat és azonos, kötelezettségeket fogalmaz meg, amely kivétel nélkül mindenkire egyformán vonatkozik, és személyek nagy köre által érvényesíthető szankciórendszert fogalmaz meg és megteremti azok érvényesítésének garanciáit is.<br /> <br /> === '''4. Alkotmány elfogadása''' ===<br /> Nyilván nem lesz mód a hivatalos szavazási körülmények igénybe vételére, ezért már az alkotmányozási folyamat kezdetén minden településen meg kell szervezni a szavazáshoz szükséges feltételeket, nyilván magánházaknál lesznek ezek, - emlékeztek még az MDF megalakulására egy magáningatlanban? - de ha netes szavazás feltételi is biztosíthatók, akkor mindkét módot is igénybe kellene venni.<br /> <br /> Erre is kell egy kis létszámú bizottság, amelyik az egészet végig viszi.<br /> <br /> === '''5. Új választások''' ===<br /> Végezetül az új Alkotmány alapján le kell bonyolítani az új választásokat is, amire szintén egy harmadik kis létszámú bizottságot kell létrehozni előkészítve azt. Az volna a legcélszerűbb, ha erre hamarabb kerülhetne sor, mint a hatalom által tartani szándékozott választásokra.<br /> <br /> === '''6. A mi választásunk eredményének elfogadtatása''' ===<br /> Nem hinném, hogy ezzel problémánk adódna, mivel minden, tisztségre megválasztott személyt, és közvetlen stábját nekünk választóknak kell hivatalba helyezni, azaz a választók békés tömege kíséri el a hivatalába a megválasztott jelöltet és csapatát és segíti érvényre juttatni a választói akaratot. Ez már a tisztséget viselő közvetlen utasításai szerint történik, mivel Ő a megválasztott tisztségviselő.<br /> <br /> Nyilván húzós lesz ez az időszak, de csak egyszer kell megtennünk.<br /> <br /> Miután minden megválasztott jelöltet hivatalba helyeztünk ilyen módon, nekik nyilván fel kell szólítaniuk az összes Alkotmányban nem szabályozott szintű, alájuk tartozó tisztségviselőt, bírót, ügyészt, rendvédelmi vezetőket, katonai vezetőket stb. az új Alkotmány elfogadására, melyet előbb írásban kell megtenniük, majd nyilvános esküt is tenniük kell annak betartására és betartatására. Ez egyben azt is jelenti, hogy annak szankciórendszerét is tudomásul veszik.<br /> <br /> Természetesen, aki nem tesz eskük az új Alkotmányra, hivatalt sem tölthet be, és annak elhagyására szintén nekünk, mint választók békés tömegének kell rábírnia.<br /> <br /> Egységben és a tömegben az erő, ezzel a párosítással a hatalom eddig sem tudott mit kezdeni. Ha ilyennel találta szembe magát mindig engedni volt kénytelen. Ebben az esetben sem fog más történni. Az ilyen módon végrehajtott eljárásunk az Alaptörvénnyel sem ellentétes, mivel a békés célú gyülekezés jogát az is elismeri.<br /> <br /> A lényeg az, hogy ne várjunk semmit az EU-tól, sem mástól, amit mi magunk meg tudunk tenni, azt nekünk kell megtennünk. Ha más tenne helyettünk valamit, az úgy sem nekünk szólna és a mi érdekeinket képviselné. Ha van egy határozott célunk, - márpedig azt gondolom, ezt sikerült az anyagommal világossá tenni, - akkor a célokhoz tömeget is lehet rendelni.<br /> <br /> Hiszem, hogy egy zsarnoki hatalom akkor bukik el, amikor a tiltakozó gondolatok cselekvéssé érnek. Hát az én gondolataim ebben az anyagban öltöttek testet. Ennyit tudtam én magam megtenni, mostmár ti jöttök.<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=297 2021-08-26T05:54:54Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Mivel olyan valaki került hatalomra, aki egyszerre mutatta be nekünk hogyan lehet kihasználni saját érdekében a hat problémát, a rendszer a továbbiakban nem maradhat így.<br /> <br /> Ha a jelzett problémák közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. sz. probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=296 2021-08-22T08:54:39Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #333333;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: &quot;\201D&quot;;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 5px;<br /> top: 40px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=295 2021-08-22T08:52:52Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #555555;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: &quot;\201D&quot;;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 5px;<br /> top: 40px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=294 2021-08-22T08:51:21Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #555555;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: &quot;\201C&quot;;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 5px;<br /> top: 40px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=293 2021-08-22T08:45:48Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 2em 20px 0.2em 20px;<br /> font-style: italic;<br /> color: #555555;<br /> line-height: 1.6;<br /> position: relative;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> font-family: Arial;<br /> content: open-quote;<br /> font-size: 5em;<br /> line-height: .1em;<br /> position: absolute;<br /> left: 15px;<br /> top: -10px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=292 2021-08-20T08:11:34Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none !important; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important; }<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none !important; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none !important; }</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=291 2021-08-20T08:04:03Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=290 2021-08-20T08:01:24Z

<p>Kincses: Visszavontam Kincses (vita) szerkesztését (oldid: 289)</p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> quotes: &quot;\201C&quot;&quot;\201D&quot;&quot;\2018&quot;&quot;\2019&quot;;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> content: open-quote;<br /> font-size: 4em;<br /> line-height: 0.1em;<br /> margin-right: 0.25em;<br /> vertical-align: -0.4em;<br /> }<br /> <br /> blockquote p {<br /> display: inline;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=289 2021-08-20T07:54:39Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> quotes: &quot;\201C&quot;&quot;\201D&quot;&quot;\2018&quot;&quot;\2019&quot;;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> content: open-quote;<br /> font-size: 4em;<br /> line-height: 0.1em;<br /> margin-right: 0.25em;<br /> vertical-align: -0.4em;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=288 2021-08-20T07:53:56Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> quotes: &quot;\201C&quot;&quot;\201D&quot;&quot;\2018&quot;&quot;\2019&quot;;<br /> }<br /> <br /> blockquote:before {<br /> color: #ccc;<br /> content: open-quote;<br /> font-size: 4em;<br /> line-height: 0.1em;<br /> margin-right: 0.25em;<br /> vertical-align: -0.4em;<br /> }<br /> <br /> blockquote p {<br /> display: inline;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Preambulum&diff=287 2021-08-18T15:30:52Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>A preambulum maga az instant Alkotmány, amelyet alapelvi szinten fogalmaz meg és az Alkotmány további részei nem tesznek mást, mint rétegről rétegre haladva részletszabályokká változtatják a preambulumban megfogalmazott elveket.<br /> <br /> Ha rögzítjük – márpedig kell – hogy a nyugat európai jogfejlődés által elért eredményeket tekintjük a magunkénak, ebből az fog következni, hogy olyan értelmezést nem kaphat az Alkotmány egyik rendelkezése sem, amely ellentétes lenne az európai jogfejlődés által kimunkált elvekkel.<br /> <br /> Viszont már ebben a részben rögzíteni kell, hogy mi a forrása az Alkotmánynak és ez az egy mondat viszont eleve meghatároz egy sor olyan részletszabályt, amelyet az alkotmánykoncepció különböző fejezetei tartalmaznak.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény maga is rögzíti, hogy „minden hatalom forrása a nép”, mely elvből viszont az következik, hogy alkotmányozásról ugyanennek az erőnek, hatalmi forrásnak kell döntenie. A koncepcióm alapelemét képezi, hogy az alkotmányozás jogát nekünk magunknak kell elvégeznünk és ezt a jogot magunkhoz vonni, melynek eljárási lehetőségeit a koncepciót lezáró anyagban fogom részletesen ismertetni.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény nem közvetít „élő jogot”, az Alkotmánybíróságon kívül senki sem használja közvetlen jogként, amely viszont azt jelenti, hogy nagyon könnyen elválhat a ténylegesen alkalmazott jog jogforrási rendszerének tartalma az Alaptörvény elveitől, amely ténylegesen tetten is érhető. Olyan Alkotmányt szeretnék az „Én Alkotmányomban” létrehozni, amely közvetlen jogforrása lesz a hétköznapi jogalkalmazásnak, naponta teszi próbára a lefektetett elvek működését. Egy Alkotmánynak nem is lehet más célja.<br /> <br /> == '''Az „Én Alkotmányom” preambuluma''' ==<br /> &lt;blockquote&gt;''„Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.''<br /> <br /> ''Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.''<br /> <br /> ''Magyarország függetlensége megőrzése mellett az Európai Unió, és a nyugat-európi védelmi szervezet tagja, magáénak tekinti ezen szervezetek céljait, elfogadja azok alapdokumentumait, elveit. Az Európai Unió joga elsődlegességének figyelembe vételével alakítja saját jogrendszerét.''<br /> <br /> ''Az Alkotmány magját a tételesen meghatározott alapjogok és alapkötelezettségek képezik, amelyek minden különbségtétel nélkül általánosan vonatkoznak minden természetes és jogi személyre és minden más szervezetre.''<br /> <br /> ''A Magyar Állam elsődleges feladata biztosítani azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, polgárainak lehetősége legyen saját és az egész társadalom érdekében kibontakoztatni egyéni tehetségüket.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam és szervei működése állampolgárai irányában szolgáltató jellegű, hatalomként csak az ország, a társadalom, állampolgárai védelmében, érdekeik érvényesítése céljából lép fel.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.''<br /> <br /> ''Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait.”''&lt;/blockquote&gt;Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.<br /> <br /> == '''A preambulum szövegének magyarázata''' ==<br /> '''Úgy gondolom nem szükséges külön kommentálni az egyes állításokat, kellően közérthető azok tartalma, csak röviden foglalom össze:'''<br /> <br /> * A plurálisan demokratikus állam olyan, amelyben a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesül, nem sajátítható ki.<br /> * Az „Én Alkotmányom” élő jogként történő megjelenését biztosítja annak deklarálása, hogy ellentétes jog nem alkotható, alkalmazható. A későbbiekben kifejtésre kerül, hogy ennek a tartalma teljesen eltér a jelenlegi megoldástól, amely szerint kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja meg mi alkotmányos és mi nem. Az én koncepcióm az angol jogértelmezéshez áll sokkal közelebb, a bíróságoknak maguknak kell eldönteni az AB-tól függetlenül, arról, hogy a konkrét jogesethez felhasznált jog kompatibilis-e az Alkotmánnyal. Az AB monopóliumát e kérdésben jelentősen szűkítem, mivel mint láthatjuk az egész szervezetet képes zsebre vágni a politikai hatalom, továbbá az eljárásának bürokratikus, rendkívül hosszú és ellentmondásos végeredménye nagyon távol áll a „való világtól”.<br /> * Az Uniós jog elsődlegességét a csatlakozással vállaltuk, így ennek deklarálása kötelező. Az már más kérdés, ha most is ez a deklarált állapot miért működünk máshogy, mint a valódi demokráciák. Nem véletlenül indulnak sorra a kötelességszegési eljárások, a magyar trükközésre választ megfogalmazó határozatok, tehát a deklaráláson túl gyakorlatilag ellenműködik a rendszer, permanens szerződésszegésben van.<br /> * Talán a legfontosabb feladata egy Alkotmánynak meghatározni az Állam legalapvetőbb működési vezérelveit. Az „Én Alkotmányom” szerint ez nem lehet más, mint a polgárokkal szembeni szolgáltatási jellegű kapcsolat, ami jelenleg döntően hatalmi megközelítésű, míg hatalmi eszközökkel csak a legszükségesebb esetekben élhet. Ezen kívül nem válhat öncélúvá, önjáróvá, célja nem lehet más mind az állampolgárok képességeinek kibontakoztatását elősegíteni.<br /> * Ugyanilyen fontos vezérelv az „olcsó állam” és a közpénzekkel való feltétlen elszámolás elve. Bármerre nézek jelenleg öncélú esztelen pénzszórás folyik, az egyéni érdekek mentén.<br /> * Végezetül hasonlóan fontos vezérelv a túlhatalom kizárása, amely túlhatalom jellemzi a jelenlegi állapotot, ami teljesen kontraproduktív az egyéni kezdeményezőképesség kibontakoztatását illetően és ez alapvető gátja a társadalom egésze arányos erősödésének. Az ilyen jellegű hatalomgyakorlás alapvetően a társadalom belső polarizálódását eredményezi, de ez is a cél, oszd meg és uralkodj. Az „Én Alkotmányom” alapvető célnak tekinti, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek segítségével az ilyen helyzeteket meg lehet előzni.</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=286 2021-08-18T15:10:20Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;'''Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:'''&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Ha ezek közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. számú probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=285 2021-08-18T15:09:02Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div> ''Köszi, hogy bekukkantottál a honlapomra.''<br /> <br /> Dr. Kincses István ügyvéd vagyok, több mint 30 éves praxissal a hátam mögött.<br /> <br /> Az eddigi szakmai tapasztalataim felhasználásával arra próbálok választ keresni, hogyan lehetséges az, hogy míg az Európai Unió tagjaként azonos és reánk is kötelező európai jogi háttér mellett a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jól működő és sokkal jobb életkörülményeket teremtő demokráciák működnek, addig nálunk ezzel ellentétes a folyamat kevesek gazdagodását szolgáló autokráciába hajló politikai rendszer alakult ki.<br /> <br /> Ennek az alapvető eltérésnek alkotmányjogi gyökerei vannak, ezekre kíván a honlapom fókuszálni közérthető módon.<br /> <br /> &lt;u&gt;Összefoglaló módon megelőlegezve, hat alapvető problémával állunk szemben, azért tartunk ott ahol:&lt;/u&gt;<br /> <br /> # ''A fordított világrend problémájával''<br /> # ''A nyitott felelősség problémájával''<br /> # ''Az elvtelen szimbiózis problémájával''<br /> # ''A koncentrált erő végzetes elgyengülésének problémájával''<br /> # ''A „biankó csekk” problémájával''<br /> # ''A hiányzó láncszem problémájával''<br /> <br /> Ha ezek közül egy is megoldásra kerülne, – leginkább a 2. számú probléma – hatalmasat lépnénk előre.<br /> <br /> Na, de hogy melyek ezeknek az összefoglaló módon megjelölt problémáknak az alkotmányjogi megfelelői, ahhoz sajna beljebb kell, hogy gyere a honlapon, amit jó szívvel ajánlok, mert igyekeztem mindent közérthetően és példákkal alátámasztva magyarázni.<br /> <br /> Mindenki a 2022-es választástól vár valamilyen pozitív irányú elmozdulást, de ha elolvasod az anyagot te is megérted, hogy a semmire várunk, mert a fenti hat probléma kormányokon és ideológiákon átívelő probléma maradt.<br /> <br /> Úgy tűnik, hogy két alternatívát kínálnak fel nekünk 2022-ben, vagy a korábbi, szemkilövetők csoportjára, vagy az ország felét lenyúlók csoportjára lehet majd szavazni. Annyit bizton állíthatok, ha egy rendszer csak rossz megoldásokat kínál fel, akkor a rendszer maga a hiba. Csak a rendszer megváltoztatása útján lehet pozitív válaszokhoz jutni. Ennek a honlapnak a pozitív válaszokhoz vezető út felvázolása a kifejezett célja.<br /> <br /> Végezetül – és talán ez a legfontosabb célom – kísérletet tesz a honlap arra is, hogy a fentiekben jelzett problémák kiküszöbölésével felmutasson egy olyan komplett alkotmánykoncepciót, amely a ti és az én érdekeimet szolgálja, és valóban a mi jogainkat védi.<br /> <br /> Akkor vágjunk bele, légy az útitársam ebben az intellektuális kalandban, amely számomra is az, itt a COVID járvány közepén 2021 februárjában, amikor hozzáfogtam kidolgozni minden olyan elképzelést, amely hosszú évek alatt halmozódott fel bennem.<br /> <br /> Ezt a honlapot tekintsétek az én személyes tacepaómnak, vagy ha jobban tetszik a wittenbergi templom ajtajára kiszegezett alkotmányjogi hittételeimnek, a lényeg az, hogy ez az én személyes véleményem az egész rendszerről alulnézetből. Mivel az EU tagjai vagyunk a véleménynyilvánítás szabadságát az EU-nak kell(ene) szavatolnia, mivel mint látni fogjátok az anyagból, az Alaptörvény ezt a jogot ugyan leírva tartalmazza, de semmit sem garantál, mert arra teljességgel alkalmatlan.<br /> <br /> ''Bocsi a tegezésért, de úgy voltam vele, ha már úgy is egy csónakban evezünk, amely leginkább csak körbe-körbe halad, – míg a többi csónak szép lassan elhúz mellettünk, – akkor ez a sorsközösség megengedhetővé teszi ezt a kommunikációs formát.''</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=284 2021-08-18T15:01:03Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Idézetblokk */<br /> blockquote {<br /> background: #f9f9f9;<br /> border-left: 10px solid #ccc;<br /> margin: 1.5em 10px;<br /> padding: 0.5em 10px;<br /> }<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Preambulum&diff=283 2021-08-18T14:53:27Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>A preambulum maga az instant Alkotmány, amelyet alapelvi szinten fogalmaz meg és az Alkotmány további részei nem tesznek mást, mint rétegről rétegre haladva részletszabályokká változtatják a preambulumban megfogalmazott elveket.<br /> <br /> Ha rögzítjük – márpedig kell – hogy a nyugat európai jogfejlődés által elért eredményeket tekintjük a magunkénak, ebből az fog következni, hogy olyan értelmezést nem kaphat az Alkotmány egyik rendelkezése sem, amely ellentétes lenne az európai jogfejlődés által kimunkált elvekkel.<br /> <br /> Viszont már ebben a részben rögzíteni kell, hogy mi a forrása az Alkotmánynak és ez az egy mondat viszont eleve meghatároz egy sor olyan részletszabályt, amelyet az alkotmánykoncepció különböző fejezetei tartalmaznak.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény maga is rögzíti, hogy „minden hatalom forrása a nép”, mely elvből viszont az következik, hogy alkotmányozásról ugyanennek az erőnek, hatalmi forrásnak kell döntenie. A koncepcióm alapelemét képezi, hogy az alkotmányozás jogát nekünk magunknak kell elvégeznünk és ezt a jogot magunkhoz vonni, melynek eljárási lehetőségeit a koncepciót lezáró anyagban fogom részletesen ismertetni.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény nem közvetít „élő jogot”, az Alkotmánybíróságon kívül senki sem használja közvetlen jogként, amely viszont azt jelenti, hogy nagyon könnyen elválhat a ténylegesen alkalmazott jog jogforrási rendszerének tartalma az Alaptörvény elveitől, amely ténylegesen tetten is érhető. Olyan Alkotmányt szeretnék az „Én Alkotmányomban” létrehozni, amely közvetlen jogforrása lesz a hétköznapi jogalkalmazásnak, naponta teszi próbára a lefektetett elvek működését. Egy Alkotmánynak nem is lehet más célja.<br /> <br /> == '''Az „Én Alkotmányom” preambuluma''' ==<br /> &lt;blockquote&gt;''&quot;Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.''<br /> <br /> ''Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.''<br /> <br /> ''Magyarország függetlensége megőrzése mellett az Európai Unió, és a nyugat-európi védelmi szervezet tagja, magáénak tekinti ezen szervezetek céljait, elfogadja azok alapdokumentumait, elveit. Az Európai Unió joga elsődlegességének figyelembe vételével alakítja saját jogrendszerét.''<br /> <br /> ''Az Alkotmány magját a tételesen meghatározott alapjogok és alapkötelezettségek képezik, amelyek minden különbségtétel nélkül általánosan vonatkoznak minden természetes és jogi személyre és minden más szervezetre.''<br /> <br /> ''A Magyar Állam elsődleges feladata biztosítani azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, polgárainak lehetősége legyen saját és az egész társadalom érdekében kibontakoztatni egyéni tehetségüket.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam és szervei működése állampolgárai irányában szolgáltató jellegű, hatalomként csak az ország, a társadalom, állampolgárai védelmében, érdekeik érvényesítése céljából lép fel.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.''<br /> <br /> ''Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait.&quot;''&lt;/blockquote&gt;Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.<br /> <br /> == '''A preambulum szövegének magyarázata''' ==<br /> '''Úgy gondolom nem szükséges külön kommentálni az egyes állításokat, kellően közérthető azok tartalma, csak röviden foglalom össze:'''<br /> <br /> * A plurálisan demokratikus állam olyan, amelyben a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesül, nem sajátítható ki.<br /> * Az „Én Alkotmányom” élő jogként történő megjelenését biztosítja annak deklarálása, hogy ellentétes jog nem alkotható, alkalmazható. A későbbiekben kifejtésre kerül, hogy ennek a tartalma teljesen eltér a jelenlegi megoldástól, amely szerint kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja meg mi alkotmányos és mi nem. Az én koncepcióm az angol jogértelmezéshez áll sokkal közelebb, a bíróságoknak maguknak kell eldönteni az AB-tól függetlenül, arról, hogy a konkrét jogesethez felhasznált jog kompatibilis-e az Alkotmánnyal. Az AB monopóliumát e kérdésben jelentősen szűkítem, mivel mint láthatjuk az egész szervezetet képes zsebre vágni a politikai hatalom, továbbá az eljárásának bürokratikus, rendkívül hosszú és ellentmondásos végeredménye nagyon távol áll a „való világtól”.<br /> * Az Uniós jog elsődlegességét a csatlakozással vállaltuk, így ennek deklarálása kötelező. Az már más kérdés, ha most is ez a deklarált állapot miért működünk máshogy, mint a valódi demokráciák. Nem véletlenül indulnak sorra a kötelességszegési eljárások, a magyar trükközésre választ megfogalmazó határozatok, tehát a deklaráláson túl gyakorlatilag ellenműködik a rendszer, permanens szerződésszegésben van.<br /> * Talán a legfontosabb feladata egy Alkotmánynak meghatározni az Állam legalapvetőbb működési vezérelveit. Az „Én Alkotmányom” szerint ez nem lehet más, mint a polgárokkal szembeni szolgáltatási jellegű kapcsolat, ami jelenleg döntően hatalmi megközelítésű, míg hatalmi eszközökkel csak a legszükségesebb esetekben élhet. Ezen kívül nem válhat öncélúvá, önjáróvá, célja nem lehet más mind az állampolgárok képességeinek kibontakoztatását elősegíteni.<br /> * Ugyanilyen fontos vezérelv az „olcsó állam” és a közpénzekkel való feltétlen elszámolás elve. Bármerre nézek jelenleg öncélú esztelen pénzszórás folyik, az egyéni érdekek mentén.<br /> * Végezetül hasonlóan fontos vezérelv a túlhatalom kizárása, amely túlhatalom jellemzi a jelenlegi állapotot, ami teljesen kontraproduktív az egyéni kezdeményezőképesség kibontakoztatását illetően és ez alapvető gátja a társadalom egésze arányos erősödésének. Az ilyen jellegű hatalomgyakorlás alapvetően a társadalom belső polarizálódását eredményezi, de ez is a cél, oszd meg és uralkodj. Az „Én Alkotmányom” alapvető célnak tekinti, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek segítségével az ilyen helyzeteket meg lehet előzni.</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=Preambulum&diff=282 2021-08-18T14:48:45Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>== '''Bevezető''' ==<br /> A preambulum maga az instant Alkotmány, amelyet alapelvi szinten fogalmaz meg és az Alkotmány további részei nem tesznek mást, mint rétegről rétegre haladva részletszabályokká változtatják a preambulumban megfogalmazott elveket.<br /> <br /> Ha rögzítjük – márpedig kell – hogy a nyugat európai jogfejlődés által elért eredményeket tekintjük a magunkénak, ebből az fog következni, hogy olyan értelmezést nem kaphat az Alkotmány egyik rendelkezése sem, amely ellentétes lenne az európai jogfejlődés által kimunkált elvekkel.<br /> <br /> Viszont már ebben a részben rögzíteni kell, hogy mi a forrása az Alkotmánynak és ez az egy mondat viszont eleve meghatároz egy sor olyan részletszabályt, amelyet az alkotmánykoncepció különböző fejezetei tartalmaznak.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény maga is rögzíti, hogy „minden hatalom forrása a nép”, mely elvből viszont az következik, hogy alkotmányozásról ugyanennek az erőnek, hatalmi forrásnak kell döntenie. A koncepcióm alapelemét képezi, hogy az alkotmányozás jogát nekünk magunknak kell elvégeznünk és ezt a jogot magunkhoz vonni, melynek eljárási lehetőségeit a koncepciót lezáró anyagban fogom részletesen ismertetni.<br /> <br /> A jelenlegi Alaptörvény nem közvetít „élő jogot”, az Alkotmánybíróságon kívül senki sem használja közvetlen jogként, amely viszont azt jelenti, hogy nagyon könnyen elválhat a ténylegesen alkalmazott jog jogforrási rendszerének tartalma az Alaptörvény elveitől, amely ténylegesen tetten is érhető. Olyan Alkotmányt szeretnék az „Én Alkotmányomban” létrehozni, amely közvetlen jogforrása lesz a hétköznapi jogalkalmazásnak, naponta teszi próbára a lefektetett elvek működését. Egy Alkotmánynak nem is lehet más célja.<br /> <br /> == '''Az „Én Alkotmányom” preambuluma''' ==<br /> &lt;blockquote&gt;''&quot;Az Alkotmány minden jog forrása, melyet a választópolgárok összessége alkot és módosít közvetlen és titkos szavazással. Azzal ellentétes jog nem alkotható, nem alkalmazható.''<br /> <br /> ''Magyarország a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozik, független, a plurális demokrácia elvei szerint működő jogállam, magáénak vallja nyugat-európai jogfejlődés által kimunkált jogelveket, melyeket az Európai Unió alapdokumentumai tartalmaznak, azok kimunkált tartalmával és értelmezésével.''<br /> <br /> ''Magyarország függetlensége megőrzése mellett az Európai Unió, és a nyugat-európi védelmi szervezet tagja, magáénak tekinti ezen szervezetek céljait, elfogadja azok alapdokumentumait, elveit. Az Európai Unió joga elsődlegességének figyelembe vételével alakítja saját jogrendszerét.''<br /> <br /> ''Az Alkotmány magját a tételesen meghatározott alapjogok és alapkötelezettségek képezik, amelyek minden különbségtétel nélkül általánosan vonatkoznak minden természetes és jogi személyre és minden más szervezetre.''<br /> <br /> ''A Magyar Állam elsődleges feladata biztosítani azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, polgárainak lehetősége legyen saját és az egész társadalom érdekében kibontakoztatni egyéni tehetségüket.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam és szervei működése állampolgárai irányában szolgáltató jellegű, hatalomként csak az ország, a társadalom, állampolgárai védelmében, érdekeik érvényesítése céljából lép fel.'' <br /> <br /> ''A Magyar Állam működése során takarékosan és csak a legszükségesebb mértékben használja fel a közpénzeket, melyek felhasználásáról minden feltétel nélkül köteles elszámolni.''<br /> <br /> ''Magyarországon egyetlen szervezet, vagy személy sem rendelkezhet olyan befolyásolási képességgel, amely az Alkotmányban megengedett kivételes helyzeteken kívül alkalmas arra, hogy csökkentse a plurális demokrácia és a jogállam működését azok biztosítékait.&quot;''&lt;/blockquote&gt;Próbáltam patikamérlegen kimérni minden szót és szóösszetételt és írásjelet, hogy a legtömörebben és a legegyszerűbben fogalmazzam meg mindazt az elvet, amelyet a későbbi fejezetekben fogok részleteiben kibontani.<br /> <br /> == '''A preambulum szövegének magyarázata''' ==<br /> '''Úgy gondolom nem szükséges külön kommentálni az egyes állításokat, kellően közérthető azok tartalma, csak röviden foglalom össze:'''<br /> <br /> * A plurálisan demokratikus állam olyan, amelyben a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesül, nem sajátítható ki.<br /> * Az „Én Alkotmányom” élő jogként történő megjelenését biztosítja annak deklarálása, hogy ellentétes jog nem alkotható, alkalmazható. A későbbiekben kifejtésre kerül, hogy ennek a tartalma teljesen eltér a jelenlegi megoldástól, amely szerint kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja meg mi alkotmányos és mi nem. Az én koncepcióm az angol jogértelmezéshez áll sokkal közelebb, a bíróságoknak maguknak kell eldönteni az AB-tól függetlenül, arról, hogy a konkrét jogesethez felhasznált jog kompatibilis-e az Alkotmánnyal. Az AB monopóliumát e kérdésben jelentősen szűkítem, mivel mint láthatjuk az egész szervezetet képes zsebre vágni a politikai hatalom, továbbá az eljárásának bürokratikus, rendkívül hosszú és ellentmondásos végeredménye nagyon távol áll a „való világtól”.<br /> * Az Uniós jog elsődlegességét a csatlakozással vállaltuk, így ennek deklarálása kötelező. Az már más kérdés, ha most is ez a deklarált állapot miért működünk máshogy, mint a valódi demokráciák. Nem véletlenül indulnak sorra a kötelességszegési eljárások, a magyar trükközésre választ megfogalmazó határozatok, tehát a deklaráláson túl gyakorlatilag ellenműködik a rendszer, permanens szerződésszegésben van.<br /> * Talán a legfontosabb feladata egy Alkotmánynak meghatározni az Állam legalapvetőbb működési vezérelveit. Az „Én Alkotmányom” szerint ez nem lehet más, mint a polgárokkal szembeni szolgáltatási jellegű kapcsolat, ami jelenleg döntően hatalmi megközelítésű, míg hatalmi eszközökkel csak a legszükségesebb esetekben élhet. Ezen kívül nem válhat öncélúvá, önjáróvá, célja nem lehet más mind az állampolgárok képességeinek kibontakoztatását elősegíteni.<br /> * Ugyanilyen fontos vezérelv az „olcsó állam” és a közpénzekkel való feltétlen elszámolás elve. Bármerre nézek jelenleg öncélú esztelen pénzszórás folyik, az egyéni érdekek mentén.<br /> * Végezetül hasonlóan fontos vezérelv a túlhatalom kizárása, amely túlhatalom jellemzi a jelenlegi állapotot, ami teljesen kontraproduktív az egyéni kezdeményezőképesség kibontakoztatását illetően és ez alapvető gátja a társadalom egésze arányos erősödésének. Az ilyen jellegű hatalomgyakorlás alapvetően a társadalom belső polarizálódását eredményezi, de ez is a cél, oszd meg és uralkodj. Az „Én Alkotmányom” alapvető célnak tekinti, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek segítségével az ilyen helyzeteket meg lehet előzni.</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&diff=281 2021-08-18T14:28:58Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>* Bemutatkozás<br /> ** Kezdőlap|Kezdőlap<br /> * Bevezető<br /> ** Általános_bevezetés|Általános bevezetés<br /> ** Preambulum|Preambulum<br /> * I. FEJEZET<br /> ** I._Fejezet_-_Alkotmány_létrehozása,_módosítása|Alkotmány létrehozása, módosítása<br /> * II. FEJEZET<br /> ** II._Fejezet_-_Alapjogok,_alapkötelezettségek,_alapjogok_ütközése|Alapjogok, Alapkötelezettségek, Alapjogok ütközése<br /> * III. FEJEZET<br /> ** III._Fejezet_-_Magyar_Állam_-_Általános_Szabályok|Magyar Állam - Általános Szabályok<br /> * IV. FEJEZET<br /> ** IV._Fejezet_-_Országgyűlés|Országgyűlés<br /> * V. FEJEZET<br /> ** V._FEJEZET_-_Köztársasági_Elnök|Köztársasági Elnök<br /> * VI. FEJEZET<br /> ** VI._FEJEZET_-_Kormány|Kormány<br /> * VII. FEJEZET<br /> ** VII._FEJEZET_-_Választási_Bizottság|Választási Bizottság<br /> * VIII. FEJEZET<br /> ** VIII._FEJEZET_-_Államügyész_és_hivatala|Államügyész és hivatala<br /> * IX. FEJEZET<br /> ** IX._FEJEZET_-_Alkotmánybíróság|Alkotmánybíróság<br /> * X. FEJEZET<br /> ** X._FEJEZET_-_Állami_Számvevőszék|Állami Számvevőszék<br /> * XI. FEJEZET<br /> ** XI._FEJEZET_-_Bíróságok|Bíróságok<br /> * XII. FEJEZET<br /> ** XII._FEJEZET_-_Magyar_Nemzeti_Bank|Magyar Nemzeti Bank<br /> * XIII. FEJEZET<br /> ** XIII._Fejezet_-_Helyi_Önkormányzatok|Helyi Önkormányzatok<br /> * XIV. FEJEZET<br /> ** XIV._FEJEZET_-_Média,_Médiatanács|Média, Médiatanács<br /> * XV. FEJEZET<br /> ** XV._FEJEZET_-_Szükséghelyzeti_jogrend,_kormányzás|Szükséghelyzeti jogrend, kormányzás<br /> * XVI. FEJEZET<br /> ** XVI._FEJEZET_-_Ellenállási_jog_gyakorlása|Ellenállási jog gyakorlása<br /> * Végszó<br /> ** Alkotmányozás_jogának_visszaszerzése|Alkotmányozás jogának visszaszerzése</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=280 2021-08-18T14:19:49Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> /* #ca-history { display: none !important;} */<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=279 2021-08-18T14:08:54Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> #ca-history { display: none !important;}<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése -&gt; Ezzel csak óvatosan */<br /> /*#mw-page-header-links { display: none !important;}*/<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=278 2021-08-18T14:07:55Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> #ca-history { display: none !important;}<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése -&gt; Ezzel csak óvatosan */<br /> #mw-page-header-links { display: none !important;}<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses https://azenalkotmanyom.hu/index.php?title=MediaWiki:Common.css&diff=277 2021-08-18T14:07:22Z

<p>Kincses: </p> <hr /> <div>/* Közös CSS az összes felületnek */<br /> <br /> /* Szükségtelen lapfülek elrejtése */<br /> #ca-nstab-main { display: none !important; }<br /> #ca-talk { display: none !important; }<br /> #ca-viewsource { display: none !important; }<br /> #ca-history { display: none !important;}<br /> <br /> /* Listaelemek sorközének beállítása */<br /> li {<br /> margin-bottom: 0.3em;<br /> }<br /> <br /> /* Sidebar közök csökkentése */ <br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk h3 {<br /> margin: 0px;<br /> }<br /> #mw-site-navigation .sidebar-chunk .mw-portlet-body {<br /> margin-bottom: 1em;<br /> }<br /> <br /> /* Jobb oldali menü elrejtése */<br /> #mw-related-navigation { display: none; }<br /> <br /> /* User-menü elrejtése (kijelentkezve) */<br /> #user-tools { display: none !important;}<br /> <br /> /* Linksor eltüntetése -&gt; Ezzel csak óvatosan */<br /> /*#mw-page-header-links { display: none !important;}*/<br /> <br /> /* Wiki eszközök elrejtése */<br /> #site-tools { display: none; }<br /> <br /> /* Lábléc linksor elrejtése */<br /> #footer-places { display: none;}</div>

Kincses