XI. FEJEZET - Bíróságok, Országos Bírósági Hivatal, bíráskodás elvei forrásának megtekintése

„A hiányzó láncszem problémájával”

== '''Bevezető''' ==
Ez az egyetlen rendszerelem, amelytől felmegy az agyvizem. Az életem megrontója, szóval nem egykönnyen tudom semlegesen kezelni, ettől függetlenül szeretnék egy olyan rendszert felvázolni, amelyben minimálisra lehet azokat az agyvízemelő hatásokat csökkenteni, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdenem. Őszinte leszek. Ez az a rendszer, ami miatt az egész koncepcióm megszületett, mivel több, mint 30 éve küzdök azokkal a rendszerproblémákkal, amelyekre egy fajta megoldást kínál a koncepcióm.

Ennyi személyes megjegyzést követően vágjunk bele a probléma lényegébe.

Elsőként azt az alapkérdést kell feltenni. Jó-e ha a magyart pereskedő nemzetnek tekintik?

Abból a szempontból mindenképpen, hogy az önbíráskodás helyett próbálunk civilizált vitamegoldást látni a rendszer működésében. A baj csak az, hogy ugyanannyi sérelmet keletkeztet, mint amennyit megold. De vajon a jelenlegi felgyorsult életvitel milyen jövőt szán a rendszernek?

Van ezzel kapcsolatban két meglepő infóm, legalábbis nekem meglepő, de csak az egyikről van közvetlen tudomásom, a másikról nincs, így az infó megalapozottságát sem tudom ellenőrizni.

A nem ellenőrzött infó szerint az USA-ban jelentősen lezuhant a polgári perek száma. Az okot, ha igaz, a pénzben kell keresni. Ott nagyon drága játék a pereskedés. Állítólag erre alapozottan készítettek néhány olyan szoftvert, amelybe feltöltötték az USA esetjogát, és aki hozzáférést kap a programhoz és feltölti a saját jogesetét, a szoftver megmondja, hogy az USA esetjoga alapján milyen ítéletre számíthat. Mindennek következtében peren kívüli egyezségek formájában oldják meg a jogvitákat, egy csomó pénzt, időt, stresszt megspórolva. Alapvetően azért gondolkodtam el ezen az infón, mert egy precedens rendszerű ítélkezési gyakorlatról beszélünk, ezért nagyon nehezen tudok elképzelni olyan szoftvert amely ezt a hatalmas joganyagot úgy tudja feldolgozni, hogy abból lekérdezhető robotbíró szülessen. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a római jog is hasonlóan precedens jog volt és jelenleg feldolgozott római jogon alapulnak a polgárjogi megoldásaink, akkor nem elképzelhetetlen ez a megoldás. Szóval nem tudom, de nagyon érdekes lenne ez az irány.

A másik félig ellenőrzött infóm szerint a német polgári peres ügyek több mint 90% arányban egyezséggel zárulnak. Ezt a neten olvastam. Nafene, megszelídültek volna a németek, akik nem igazán erről voltak híresek az utóbbi évszázadban. Hát nem egészen így működik, ezt onnan tudom, hogy meg kellett várjunk egy itthon indított perhez egy németországi ítéletet, legalábbis azt vártuk. E helyett valóban kaptunk egy egyezséget, holott nem ezzel volt az ottani ügyvéd elengedve. Mivel nem értettem a helyzetet, magyarázatot kértem. A válasz egyszerű volt. A bíró közölte, hogy ez lesz az ítélet, meghozhatja azt úgy is, csak annak jóval nagyobb lesz a költségvonzata, ha mindezt egyezségben rendezik, akkor töredék költségből megússzák. Ez a prózai valóság, ismét a pénz.

Induljunk ki ebből a két infóból, amiből viszont nekem az jön le, ha az érintetteknek érdekük fűződik hozzá hajlandóak egyezséggel rendezni a vitáikat hosszú és drága pereskedés helyett. Nekem tetszene egy ilyen jövőkép és nem titkoltan az a célja a bírósági koncepciómnak, hogy ebbe az irányba terelje az embereket. Hogy miért szeretném ezt ügyvédként? Mert a koncepcióm lelkét az a kívánalom adja, hogy mindenki a maga életének a kovácsa, magáról gondoskodik, és ezen keresztül az egész társadalmat fenntartja. Ne várja el egy kívülállótól, hogy az oldja meg a problémáit, mert az sosem lesz olyan jó, mintha maga tenné. Ügyvédként pedig biztos találunk megfelelő feladatokat, itt van mindjárt az eddig ismeretlen sérelemdíj felelősségi eljárások potenciális tömege.

== '''Szabályozási koncepció''' ==
Akkor térjünk át az agyvíz problémámra. 2016-ban elfogadták az új polgári perrendtartást, amely bevezetett egy új intézmény az un. anyagi pervezetést. A célja ennek az lenne az elmondottak szerint, hogy megelőzze az un. zsákbamacska ítéleteket, az olyan ítéleteket, amire egyik fél sem számított. Ezért a bírónak lehetővé tette, hogy a tévelygő feleket olyan irányba terelje, amely a keresettel elérni kívánt irányba vezet. Hogy működik? Hát nem igazán tudja senki. Álljon itt egy agyvizes ügyem e körben.

Battonyai Járásbíróság még folyamatban lévő ügyem. Az első tárgyaláson közölte velem, felperessel a bíró, hogy „ügyvéd Úr nem jó a kereset” mindezt anyagi pervezetés keretében. A kérdésemre, hogy miért nem a válasz: „Azt nem mondhatom meg.” Ezzel aztán ki voltam segítve anyagi pervezetésileg. „Akkor változtatok vagy sem a kereseten?” Ezek után közöltem, hogy nem. El is utasította. Kíváncsi voltam mit néztem be, de hálistennek nem én beszéltem hülyeséget, hanem a bíró. Ráadásul ezt nem én mondtam, hanem a törvényszék, fellebbezés alapján és visszaadták neki új érdemi tárgyalásra. A megismételt tárgyaláson mivel fogadott a bíró: „Ügyvéd Úr nehogy azt higgye, hogy más ítéletet fogok hozni!.” Miért is vagyok ott, miért is vettem elő a tollat egy pillanatra is, ha úgyis mindegy? Remélem kezditek érteni azt a szélmalomharcot, amit napi rendszerességgel vagyunk kénytelenek vívni, hát ettől megy fel az agyvizem.

Lássuk a másik példát a Gyulai Járásbíróságon, ahol az ügyben én voltam az alperes. A felperesi pályán elég szűk mozgástere maradt az ügyfelemnek, ezért nyitottam egy másik frontvonalat, amely alkalmasnak látszott az ügyfelem által elérni kívánt eredmény eléréséhez. Mindkét jogi álláspont a saját rendszerében működőképes, viszont így egy pályán King-Kong vagy Godzila az erősebb? Ehhez már kell a bíró. A csirkés játékot alapul véve a kollégám rántotta el hamarabb a kormányt, felpattant és anyagi pervezetést kért a bírótól a két eltérő jogi érvrendszer egymáshoz való viszonyáról. A bíró a maga lassú, megfontolt, nyugodt stílusában csípőből elmondta a két jogi érvrendszerrel kapcsolatos jogszabályi és joggyakorlati helyzetet teljesen hitelesen. Igaz, hogy ennek következtében nekem kellett kukáznom az érvrendszerem egyik felét, de mellbevágott, hogy ezt így is lehetne, nem úgy, mint Battonyán.

A koncepcióm egyik alappillérévé vált ez a technika, csak nem akkor, nem ott és nem úgy, de erről később. Mi lett az eredmény? A bíróság kávézójában leültünk és körvonalazódott egy egyezség, amely azóta már meg is született, nemrég kaptam meg a per megszűnéséről is a végzést. Mint látható kényszer nélkül is létre lehet hozni a felek között az egyezséget, amely alapvetően a bíráskodás alapcélja lenne a koncepcióm szerint.

Lássuk akkor azokat a fennálló problémákat, amelyeket mindenképpen ki kell küszöbölni a rendszerből. Az „igazságszolgáltatás” hatalmi elven működik, sem igazság sem szolgáltatás nincs benne. A rendszert alkalmassá kell tenni ahhoz, hogy keresse meg az egyedi igazságot és ezt valóban szolgáltatásként nyújtsa.

A legdurvább hatalmi megnyilvánulás a bíró kizárására kitalált eljárási rend. Személyes sértésként élik meg, amikor azt állítom a bíróról, hogy elfogult, tisztességes eljárás lefolytatása nem várható el tőle, ezért kérem a kizárását az ügyből. Az eljárás ilyenkor az, hogy egy másik bíró megkérdezi a bírót, tessék mondani tényleg elfogult tetszik lenni? A válasz természetesen nem, és a másik bíró ennek alapján elutasítja a kizárási indítványt. Külön bájt ad a rendszernek, ha a kizárási indítványt az elnök ellen adom be és egy beosztott bíró bírálja el azt a fenti módon. Ez történt nemrég az Orosházi Járásbíróságon. A gyanúm természetesen beigazolódott a bíró elfogultságáról, a Kúriánál tart éppen az ügy.

Mit üzen ez az eljárás? A bíró szava mindenkinél többet ér, tényleges vizsgálat helyett valójában a középkorban elfogadott bizonyítási eszközt az „esküt” alkalmazzák. Megalázó kiszolgáltatottságot eredményez, ezt gyökeresen fogom kiirtani a rendszerből.

A bíró is emberből van, tele van tulajdonságokkal, érzelmekkel, előítéletekkel, meggyőződésekkel stb., amelyeket le kellene győznie magában, ahhoz, hogy tényleg korrekt és befolyástól mentes döntés meghozatalára legyen képes. Ezt csak kikényszeríteni lehetne, de jelenleg nem ilyen a rendszer.

Nézzünk egy kis jogtörit ehhez a kérdéshez is, a magyar jogból.<blockquote>''1498. évi IV. törvénycikk''

''az itélőmesterekről és a táblabirákról, meg azok esküjéről''

''Nehogy pedig az itélőmestereket ajándékokkal megvesztegessék, a rákosi szigoru eskü alatt meg kell fogadniok és igérniök, hogy mindenki részére igazságos, törvényes és istenes itéletet fognak mondani, és annak okáért minden perlekedőnek tetszésétől fog függni, ha vajjon akar-e nekik ajándékot adni vagy nem?''

''1. § Mindazonáltal, ha valamely peres fél törvényesen bebizonyithatja azt, hogy valamelyik itélőmester az ilyen ajándékok miatt valaki részére hamis és igaztalan itéletet mondott, akkor az olyan itélőmester fejével és javainak elvesztésével bünhődjék.''

''2. § És hogy az ülnökökkel együtt a főpap- és báró urak is, kiknek a biráskodásnál jelen kell lenniök, szintén tartozzanak a rákosi esküminta szerint hitet tenni arra, hogy mindenki részére, kedvezés és gyülölség nélkül igazságos itéletet fognak mondani.''

''3. § És hogy az olyannak, a ki paraszt törzsből származott, nem kell itélőmesteri tisztet viselnie; és nem nemes törzsből itélőmestert soha sem szabad választani.''</blockquote>Hányszor eszembe jutott a fenti korabeli törvény néhány ítélethirdetéskor. Szóval láthatjátok, hogy akárhonnan nézzük egy fővesztés elég kemény felelősség, főleg a mostani 0 felelősséghez képest.

Van egy kedvenc idézetem Werbőczi Istvántól, aki a középkori magyar jogot rendszerbe rakta a Hármaskönyvben (Tripartitum) és 1848-ig ez volt a kor alapjogi törvénykönyve anélkül is, hogy a király ezt kihirdette volna.

Mit mond Werbőczi a bíráskodásról:<blockquote>''Mi szükséges az itélésre, hogy az az igazság cselekvése legyen? továbbá a joghatóságról és a jó biró tisztéről és kellékeiről''

''...''

''5. § A biró az itélethozásban ne legyen sem tulságosan kegyetlen, se szerfölött kegyelmes: hanem csak igazságos. Mert minden ítélésben az irgalom és az erő, vagyis az igazság vagy egybekapcsolva. Ezeknek egyességében áll a méltányosság. Ezért mondja Szent Gergely: "A ki igazságosan ítél, mérleget tart kezében, melynek mindkét serpenyőjében igazságot és irgalmat hord; igazsággal ítéletet mond a vétkekre és az irgalommal mérsékli a vétkek büntetését; hogy igaz mértékkel némely dolgokat az igazság által megjavítson, másokat pedig irgalom által engedjen; a ki isten ítéletét félve s attól remegve, minden dologban attól tart, nehogy az igazság ösvényéről letérve elbukjék". Mert a hol az igazság túlhágja mértékét, kegyetlenség vétkét szüli; a szerfölött való kegyelmesség pedig a rend felbomlását okozza.''

''6. § Az emberi ítélést pedig négyféle dolog szokta felforgatni. A félelem, mikor valakinek hatalmától tartva a valót megmondani nem merjük. A nyereségvágy, a mikor valakinek lelkét ajándékkal vesztegetjük meg. A gyűlölség, a mikor ellenfelünknek ellenére törünk. A szeretet, a mikor barátunknak vagy rokonunknak szolgálatot tenni igyekszünk. Mindezeket a birónak magától távol kell tartania és kerülnie.''</blockquote>Mint látjátok több évszázados problémával állunk szemben.

Tudtok olyan foglalkozást mondani, ahonnan szakmai okokból nem lehet kiesni? A bíró az ilyen. Hány olyan bíróval találkoztam már, akiről a végén derült csak ki, hogy semmit nem értett meg az ügyből. Rengeteg alkalmatlan bíró működik, akiket a rendszer nem választ ki magából, aminek az az eredménye, hogy mindenki beleszürkül a rendszerbe, egységesen működnek alacsony szinten.

A Pesti Központi Kerület Bíróság egyik bírája konzekvensen keverte az ítéletben a birtok és tulajdon fogalmát, amely már az egyetem első évében is buktató kérdés római jogból. Egy másik bíró nem tudta megkülönböztetni a lízinget a hiteltől, de sorolhatnám. Szóval szeretnék egy kis vanisht vinni a rendszerbe a szürkülés ellen. A rendszeremben szakmai okokból ki kell, hogy essenek az alkalmatlan bírók.

A rendszer lélektelen. Egy bírónak egy nap van 5 ügye, azok akkor is ügyek, ha én egy életet viszek a bíró elé. Remélem értitek a különbséget. Sajnos ügyként is kezelik. Hogy egy példát is írjak, ismét Battonyai Járásbíróságtól. Dombegyházán a körforgalom melletti ház kezd összeomlani. Későbbi ügyfelem, aki nyugdíjas, elővett egy kockás papírt és a saját szavaival írt egy keresetlevelet, amiben a kivitelezőt beperelte. Elküldte a Gyulai Törvényszékhez, amely áttette Battonyára, mivel oda való és jelezték a felperesnek, hogy célszerű lenne ügyvédet fogadnia, így került hozzám. (Imádom a kockás papíros ügyfeleket, érzem bennük a spirituszt.)

Ahhoz is 2 tárgyalás kellett, hogy anyagi pervezetés keretében megmondja a bíró kit is kell alperesnek tekinteni. Ezt a bírónak kellett volna közölni a keresetlevél benyújtásakor, szóval bírói műhiba, mégis az ügyfelemet kötelezte a nem jó alperes ügyvédjének kifizetésére. Az új alperessel tartott első tárgyaláson kitalálta, hogy a kereset elévült, megint megszüntette a pert. Az ügyfelem folyamatosan kétségbe van esve, mikor dől rá a háza. Megintcsak a törvényszéknek kellett közbelépnie és kötelezni a bírót, hogy érdemben tárgyalja az ügyet. Szóval büntetlenül szórakozhatnak az ügyfelekkel. Csak a felelőtlen hatalom tehet ilyet. Ennek is véget szeretne a koncepcióm vetni.

Végére hagytam az általam legnagyobb hiányosságnak tartott állapotot, a bíró szabad bizonyítékértékelésének jogát. Pedig milyen jól hangzik nem? A valóságban ez a bizonyítékok szabad elhallgatásának jogát jelenti. Ami nem illik bele a bíró prekoncepciójába, egyszerűen kihagyja, mert hát szabadon értékelheti a bizonyítékokat. Kezdjük ott, hogy azt sem lehet tudni, mi bizonyíték és mi nem az, ez a jelenlegi rendszerben nem derül ki csak a végén, amikor már buktuk a partit. Nem vezetik be a perbe a bizonyítékokat, ami óriási hiányosság, és ez az, ami alapvetően tervezhetetlenné teszi az ügyvédi munkát is. A koncepciómban csak az lesz bizonyíték, amit bevezetnek a perbe és a bevezetett bizonyítékok mindegyikével el kell számolnia a bírónak.

'''<u>Ennyi nekifutás után nézzük a konkrét koncepciót:</u>'''

* A bíróság szolgáltat. A bíró tudása nem saját hitbizománya, azt annak érdekében kell felhasználnia, hogy elsődlegesen vezesse rá a feleket a peren kívüli megállapodásra.
* Ennek eszköze az előzetes anyagi pervezetés, a Gyulai Járásbíróságnál ismertetett tartalma szerint. Mindez azt jelenti, ha valaki benyújt egy keresetlevelet, kapni fog egy részletes tájékoztatást a keresetével kapcsolatos joggyakorlatról, arról, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a keresete. Ha pedig a másik fél benyújtja az ellenkérelmét, arról is részletesen tájékoztatja a bíró, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a védekezése.
* Ennek egy sor jelentősége lesz. Ebből a felek előre megtudhatják, mire számíthatnak. Felmérhetik, mi van a tarsolyukban és az mire elég. Egy ilyen részletes tájékoztatás létre fog hozni egy sor peren kívüli egyezséget, tehát a bírósági munkaterhet csökkenti.
* De ennél is lényegesebb, hogy a bíró kimondta az A-t, állást foglalt és ezért már felelősséggel tartozik. Hibás tájékoztatás kárfelelősséggel jár, sérelemdíj alapon. Továbbá az ügyvédet is behatárolja, mert nyilván felelni fog azért, ha olyasmibe hajtja bele az ügyfelét, amit nem lehetett a tájékoztatásokból levezetni.
* Bizonyítékok tételes bevezetése a perbe. Mindent, amiről a felek azt állítják, hogy valaminek a bizonyítéka be kell vezetni a perbe, ami azt jelenti, önálló végzéssel fogadja be a bíró, és meghatározza annak a tartalmát is, tehát kinek és mit bizonyít. Ha nincs bizonyító ereje, elutasítja a bevezetését. A végére kialakul egy olyan perbe bevezetett bizonyítéktömeg, amelyet valóban értékelnie kell a bírónak, viszont minden végzéssel bevezetett bizonyítékot be kell illesztenie a rendszerbe vagy így vagy úgy, egy sem maradhat ki, mert akkor az ítéletet megalapozatlannak, a bírót pedig hibázónak kell minősíteni.
* A bíró szabadon prejudikálhat, ez a koncepcióm egyik legfontosabb eleme. Ez azt jelenti, ha valamely bizonyítékot elfogad annak, arra alapozottan bármikor mondhatja, hogy pl. ez egy perdöntő bizonyíték, amely alapvetően meghatározza az ítélet tartalmát, ezért folyamatosan dolgozik azon, hogy egyezség irányába terelje a feleket.
* Az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítvány, mivel annak oka nem jogi jellegű, ki is kerül a bíróság hatásköréből, átkerül az Országos Bírósági Hivatal hatáskörébe, egy külső szerv döntési körébe és csak a körülmények számítanak, nem számít, mit mond a bíró. Ha kizárják, az bizony azt jelenti, hogy szakmai büntető pontot kap nem is keveset, mivel ha egy ügyben nem képes a pártatlan ítélkezésre, akkor egyik ügyben sem, és ezzel hamar ki lehet kerülni a rendszerből.
* Precedensalkotás jogát is megkapják a bírók. Mindez azt jelenti, ha szükséges az egyedi igazság eléréséhez eltérhet az általános normáktól és a joggyakorlattól is, viszont az ítéletet vissza kell vezetnie valamely alkotmányos alapjogig. Ez utólag minősülhet hibásnak is, de ezért semmilyen hátrány nem érheti a bírót. Hogy ne beszéljek rébuszokban álljon itt egy konkrét jogeset, amit a Kúria követett el és igen nagy szakmai port kavart fel. Benne van minden, ami egy precedenshez kell. Ki másról lenne szó benne, mint egy ügyvédről, aki „elfelejtett” számlát adni az ügyfélnek, amikor az kifizette. De mindezt az ügyfél titokban telefonon felvette. Jogvita alakult ki ebből és az ügyvéd tagadta a pénz átvételét, amikor elővette az ügyfél a felvételt. Eddig az esetig az volt a joggyakorlat, hogy az ilyen titokban felvett hangfelvételt nem lehetett felhasználni, mert jogellenesen jutott hozzá, azaz nem közölte előre az érintettel, hogy felveszi. Az ügyvéd is erre hivatkozott. A Kúria precedense kimondja, hogy ilyen körülmények között felhasználható az ilyen módon készített felvétel is. Tehát az egyedi igazság – ügyfél bizonyított pénzátadása – erősebb jogot biztosított, mint a hangfelvétel jogszerű megszerzésének módjához fűződő személyiségi jog. Íme, egy alapjog ütközés!!
* Új elemként bekerül a bírók szakmai pontrendszere, - melyhez analógiát a közlekedés előéleti pontrendszer szolgáltatta -, amelyben a bíró működésének szakmai értékelése jelenik meg. Ha határidőt túllép, hatályon kívül helyezik az ítéletét, módosítják azt, elfogultságot állapítanak meg, kártérítést ítélnek meg miatta, stb. mind pontot ér. Ha eléri a kieséshez szükséges ponthatárt, akkor kiesik a rendszerből, helyet adva egy tehetségesebb bírónak. Még mielőtt valaki a bírói függetlenség csorbításáért kiáltana, szeretném leszögezni – amit már az alapjogoknál is tettem -, hogy a bíró függetlenségét annak felelőtlenségével azonosítani a szezon és a fazon összehasonlításának kérdése, a kettőnek csak annyi kapcsolata van egymással, hogy a bíró felelősségének hiánya alapvetően labilissá teszi annak függetlenségét. Jelenleg pont ez történik a rendszerben. Továbbá azt is rögzíteni kell, hogy a bírók szakmai értékelésére most is van lehetőség, de az titkos, szúrópróba szerű és nem hat ki az elszúrt ügyek elszenvedőire sem, tehát egy ma is létező lehetőséget tettem nyilvánossá, következetessé, rendszeressé és kötelezővé.
* Szintén új elemként bekerülnek a határidők, mivelhogy szolgáltatásról beszélünk. Annak teljesítési határideje van, ami I. fokon alapesetben 1 év, ha szakértő is van szakértővel + három hónap, II. fokon 4 hónap. Eddig nem lehetett ilyennel sem kalkulálni.

Bármilyen meglepő, de egy-két fenti koncepció elem már most is működik, de csak kivételképpen.

Egy korábbi ügyemben a Mezőtúri Járásbíróság egyik bírája nem diktálta le újra a felek nyilatkozatait, hanem rámondta a magnójára, hogy a felperes nyilatkozik és elém tartotta a magnót, rámondtam. Ezt követően ugyanez történt az alperessel is. Fantasztikus volt, 10 per alatt vége is volt a tárgyalásnak, nem rabolta az időnket. Ehhez nyilván az is kellett, hogy kicsi volt az asztala és közel volt a felekhez. Jelenleg a pulpitus – a bírót kiemelték a felek szintjéről – közli mindenkivel, hogy ott bizony a hatalom lakik. Van olyan bíróság, ahol sportot űznek abból, hogy a kitűzött időben nem méltóztatik a bíró megjelenni, hiába Ő a nagy király, megteheti. Mindenki más alkalmazkodjon hozzá. Hát ez igen távol áll a szolgáltatás jellegtől.

Valahol olvastam, hogy az angolszász polgári ügyekben a bírónak van egy nagy asztala, annak a 2 oldalán ül a két peres fél, egy szinten a bíróval így közvetlenül tudnak iratot cserélni, kommunikálni.

A legmeglepőbb tapasztalatom ez ügyben – most is folyamatban van - egy nyíregyházi bíróhoz kötődik, aki szinte szó szerint az ismertetett elveken vezeti a tárgyalást és nem rejti véka alá a szándékát, egyezségre akarja a feleket rávezetni. Folyamatosan minősíti a felek anyagait, mi mit jelent és mire jó, és mire nem. Osztja a sallereket nekem és a kollégámnak is rendesen – teljes joggal – de teljesen megnyugodtam, a koncepcióm teljesen életszerű és működhet.

Végezetül elértünk az utolsó, az előszóban említett hiányosságig a hiányzó láncszem problémájához.

A bírósági műhibaperek esetében a bíróságok egymásnak bíráskodnak. Elmentem a falig ebben a kérdésben. Ha a Gyulai Törvényszéket pereltem, akkor a Szegedi Ítélőtábla a Szegedi Törvényszéket jelölte ki bíróságnak, ha a Szegedit, akkor a Kecskeméti Törvényszéket, ha Kecskemétet pereltem, Gyulát jelölték ki. Kéz kezet mos, alapon működik. Még azt sem tudtam elérni egyik ilyen peremben sem, hogy az érintett bírót tanúként meg lehessen hallgatni. Egymást védik.

A Deák nevével fémjelzett első bírói jogállást szabályozó jogszabályunkban - 1871. évi VIII. törvénycikk – még létezett egy különbíróság ezekre az ügyekre, de ezt a bíróságot menet közben a Horthy rendszerben eltüntették, és ez, azóta egyetlen rendszernek sem hiányzik. Ezért írtam a bevezetőben, hogy a koncepcióban jelzett alkotmányjogi problémák rendszertől és ideológiáktól függetlenül áll fenn, a hatalom érdekeit szolgálja. A bírói felelőtlenségnek ez volt a legerősebb mentsvára eddig. Az alapjogok között a „törvény előtti egyenlőség” alapjogánál találtok részletes leírást a deáki rendszerről és a jelenlegi felelőtlenségi rendszer kapcsolatáról.

Az én rendszeremben eseti választott bíróság jár el a bírósági műhibaügyekben, ez lesz a hiányzó láncszem a rendszerben, így kikerülnek a bírósági rendszerből a bírósági rendszerrel szembeni perek. 

== '''I. CÍM – A bíróság szervezeti rendszere, bíróságok jogállása''' ==

# ''Az bírósági rendszer az alábbi bíróságokból tevődik össze:''<br />''a) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság,)''<br />''b) a törvényszék''<br />''c) az ítélőtábla''<br />''d) a Kúria''
# ''Minden bíróság önálló jogi személy. A Kúria és az Ítélőtáblák valamint a Törvényszékek önálló költségvetési szervek, rendszerszinten kialakított azonos elvek szerint állítják össze a költségvetésüket, melyet az Országos Bírósági Hivatalon keresztül érvényesítenek. A Törvényszék költségvetésébe tartoznak az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok költségvetései.''
# ''A Járásbíróság az első fokon eljáró általános hatáskörű bíróság. Külön törvényben meghatározott ügyérték, ügycsoportok speciális jellege miatt az érintett ügycsoportok első fokú bíróságaként a Törvényszék jár el.'' 
# ''A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.''
# ''Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.'' 
# ''A legfőbb bírói szerv a Kúria:''<br />''a) Elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,''<br />''b) Elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,''<br />''c) A bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,''<br />''d) Elbírálja a jogegységi panaszokat,''<br />''e) Joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,''<br />''f) Joggyakorlat-elemzést végez minden precedensítélet esetén azok jogrendszerbe illesztése, alkalmazhatósági körének meghatározása céljából, mely elemzés eredménye mindenki számára nyilvános''<br />''g) Dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,''<br />''h) Dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és''<br />''i) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.''
# ''A bírósági rendszerben betöltésre kerülő valamennyi bírói státusz és minden egyéb beosztás és tisztség nyilvánosan közzétett és minden pályázóra azonos feltételek kiírása mellett pályázati úton tölthető be.'' 
# ''A bíróságok döntéseik során kötelesek figyelembe venni a sérelemdíj felelősségi eljárások során meghozott ítéleteket az azokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban.''

== '''II. CÍM – A Bíróság ítélkezési tevékenysége''' ==

# ''A bírók ítélkezési eljárásuk során pártatlanok és függetlenek, semmilyen módon nem utasíthatók és más módon sem befolyásolható a konkrét ítélet tartalma. Bírói elfogultság állítása esetén kizárólag az elfogultsággal kapcsolatos körülmények alapján lehet elbírálni a kizárási indítványt. Ennek során a bíró igazoló jelentés nyújtására is kötelezhető, mely csak a tényállás tisztázásához vehető figyelembe, az elfogultsággal kapcsolatos döntésre nem hat ki. A bírónak nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, de annak is kell látszania. Elfogultsági kifogással kapcsolatos döntés meghozatalára az Országos Bírósági Hivatal rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.'' 
# ''A bírók függetlenségük okán személyükben felelősek a meghozott ítéleteikért szakmai és vagyoni értelemben is.'' 
# ''A bíró ítélkezési tevékenységének célja az egyedi ügyben az igazság megkeresése és annak megfelelő ítélet hozatala. Ennek érdekében a bírót megilleti a precedensítélet meghozatalának joga. A precedens ítéletet akként kell megjelölni az ítéletben is. Precedens ítélet akkor alkotható, ha az ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és joggyakorlat nem képes az egyedi ügyben igazság szolgáltatására. Precedens ítéletként csak olyan ítélet hozható, amely visszavezethető valamely Alkotmányban meghatározott alapjogra, ill. alapkötelezettségre. A precedens ítéletben le kell vezetni a rendelkezésre álló jog és joggyakorlat által megállapítható eredményt és ahhoz képest le kell vezetni a precedens ítélet megváltozott jogi hátterét egészen az Alkotmányban lévő valamely alapjogig, ill. alapkötelezettségig.'' 
# ''A bíró az eljárás minden szakaszában a felek közötti egyezség létrehozása érdekében jár el. Tevékenységét szolgáltatás jelleggel látja el. Ennek keretében a per érdemi megkezdését megelőzően mind a keresetben előadott igények, mind a védekező iratban foglaltakkal kapcsolatban részletes jogszabályi és joggyakorlati tájékoztatást ad mind a felperesnek, mind az alperesnek a jogaik hatékony érvényesítése érdekében. A kiadott tájékoztatás teljességéért, annak tartalmáért a bírót felelősség terheli. Amennyiben ennek eredményeként egyezség jön létre a bíró az egyezséget írásba foglalja és jóváhagyja. Ezért az eljárásért illetéket, ill. egyéb díjat fizetni nem kell.'' 
# ''Az első fokú eljárás határideje 1 év, amennyiben szakértő igénybe vételére is szükség van ez a határidő 3 hónappal meghosszabbodik. A határidő megkezdődik a kereset érkeztetésétől, időtartamába nem számít be a szünetelés, az ítélkezési szünet időtartama, a személyes, ill. általános „vis major” jellegű okok miatt kieső időtartamok. A kieső időtartamokat naptárszerűen kell az ítéletben rögzíteni. A fellebbviteli eljárás határideje a felterjesztéstől számított 4 hónap. A fellebbezési határidő lejártát követő 15 napon belül fel kell terjeszteni az iratanyagot fellebbezés elbírálása érdekében.''
# ''Bírósági ítéletet csak olyan bizonyítékokra lehet alapozni, amelyeket az eljárás során a bíró külön végzéssel az eljárás részévé tett. A végzésben meghatározza a perbe bevezetett bizonyíték tartalmát. Az ítéletben valamennyi bizonyítékkal tételesen el kell számolnia a bírónak. Az ítéletalkotás során a bírónak a logika szabályait kell alkalmaznia. Logikai hibákért a bírót felelősség terheli.'' 
# ''A bírósági tárgyalásokon a peres felek, tanúk és egyéb részt vevők nyilatkozataikat közvetlenül mondják hangrögzítő berendezésre, melynek feltételeit a bíró kötelessége biztosítani. A bíró nem jogosult a nyilatkozatokat bármilyen módon megváltoztatni. A peres felek korlátozás nélkül jogosultak hangfelvételt készíteni a tárgyalásról.'' 
# ''Az ügykiosztási rendnek az arányos teherkiosztás elvét alapul véve véletlenszerűnek kell lennie, ehhez szoftveres kiosztási rendszert kell biztosítani. Az ügy kiosztásának körülményeit dokumentálni kell, mely a peranyag része.'' 

== '''III. CÍM – A bíró felelőssége ítélkezési tevékenységével összefüggésben''' ==

# ''A bíró által elkövetetett szakmai hibákért szakmai felelősség terheli, melyet a személyenként nyilvántartott szakmai hibapont rendszerben kell nyilvántartani. A szakmai hibapont rendszert az Országos Bírósági Hivatal vezeti és nyilvános. 60 hibapont elérésekor az érintett bíró tisztsége a törvény erejénél fogva megszűnik.''
# ''Egy-egy szakmai hibapontot kell megállapítani minden eljárási, anyagi hiba, mulasztás logikai hiba esetén akkor is, ha azok nem hatottak ki az ítélet eredményére. Határidő túllépés esetén minden megkezdett hónap után egy szakmai hibapont terheli az eljáró bírót. Elfogultsági kifogás esetén, amennyiben annak helyt adnak, és a bírót kizárják az ügy tárgyalásából, 10 szakmai hibaponttal kell növelni az érintett bíró szakmai hibapontjai számát.'' 
# ''Szakmai hibapontot fellebbezés eljárás esetén a fellebbezést elbíráló bíróság állapítja meg és jelenti az Országos Bírósági Hivatal részére. A megállapítani elmulasztott szakmai hibapontokkal az érintett bírón kívül, a szakmai hibapontot megállapítani elmulasztott mulasztó bírók szakmai hibapontjai számát is növelni kell. Fellebbezés hiányában, vagy elmulasztott szakmai hibapont megállapítása okán hivatalból, vagy kérelemre az eljáró bíróság tevékenységét az Országos Bírósági Hivatal vizsgálja meg és hiba, mulasztás esetén szakmai hibapontot állapít meg.'' 
# ''Amennyiben bírósági műhibaperre kerül sor valamely ítélettel kapcsolatban, és abban az eljárásban kártérítés megfizetésére kötelezik a károkozó bírót(kat), az érintett bírók szakmai hibapontjait 20 ponttal kell növelni.'' 
# ''Amennyiben Európai Bíróság állapít meg Magyarországgal szemben kártérítést valamely bírósági ítélettel összefüggésben, az érintett bírók szakmai hibapontjait 30 ponttal kell növelni.''
# ''Precedens ítélettel összefüggésben szakmai hibapont nem állapítható meg.''
# ''A bírót ítélkezési tevékenységével okozott kárért is felelősség terheli, melyet a bíró szakmai felelősségbiztosítás terhére kell teljesíteni. A fellebbezést elbíráló bíróság kérelemre kártérítést állapíthat meg az I. fokú eljárás során okozott kárért.'' 
# ''A szakmai hibapontok 3 évente évülnek el.'' 
# ''Bírósági műhibapereket háromtagú eseti választott bíróság bírálja el alávetéses illetékesség szabályai szerint egyfokú eljárás keretében. A választott bíróság egy tagját a károsult, a másik tagját az érintett Törvényszék elnöke kéri fel. A két választott bíró választja meg a választott bíróság harmadik tagját, aki egyben a választott bíróság elnöke is.'' 
# ''Az eseti választott bíróság meghallgatja a feleket, az érintetteket, beszerzi az ügy iratait, bizonyítási cselekmény lefolytatására is jogosult. Az eljárás költségfeljegyzési jogos.'' 
# ''Az eseti választott bíróság ítélettel dönt a kereset jogalapja, összegszerűsége vonatkozásában, ill. amennyiben szakmai mulasztást is megállapít, az ahhoz tartozó szakmai hibapontokat hozzá rendeli az érintett bíró szakmai hibapontjaihoz melynek érdekében értesíti az Országos Bírósági Hivatalt.'' 

== '''IV. CÍM – A bírói jogviszony keletkezése és megszűnése, bírók díjazása''' ==

# ''Minden bírói posztot pályázat alapján lehetséges betölteni. A pályázaton minden olyan jogi végzettséggel és szakvizsgával rendelkező büntetlen előéletű jelölt indulhat, akinek legalább 10 éves, szakvizsgát követő gyakorlata van bírói, bírósági fogalmazói, önálló ügyintézési joggal végzett ügyészségi, ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői tevékenység keretében, továbbá rendelkezik évi 100 millió Ft összegű kártérítés kifizetését garantáló szakmai felelősségbiztosítással, ill. annak írásban vállalt ajánlatával.''
# ''A bírói posztra a pályázatot azonos tartalommal és feltételrendszerrel az Országos Bírósági Hivatal írja ki, és bírálja el annak eredményét. A bírói alkalmasság megállapítása érdekében a jelölteknek vállalniuk kell olyan, az Országos Bírósági Hivatal által meghatározott pszichológiai vizsgálaton történő részvételt és annak teljesítését, amely képes megállapítani, hogy a jelölt önálló, elfogultságtól, befolyástól mentes ítélőképességgel rendelkezik. A vizsgálat eredménye is nyilvános és a pályázati anyag részét képezi. A pályázat nem tartalmazhat további szubjektív elemeket. A pályázati kiírás, a benyújtott pályázatok és azok kiértékelése nyilvános.'' 
# ''A Bírókat a Köztársasági Elnök nevezi ki és menti fel. A Köztársasági Elnököt megilleti az a jog, hogy a pályázaton nyertes jelölt kinevezését megtagadhatja, amennyiben annak emberi, politikai, szakmai megnyilvánulása nem teszi méltóvá a bírói tisztség betöltésére.'' 
# ''Alapfokon a bíróságok alapvetően egyesbíróként járnak el. A kiemelt bonyolultságú, ill. értékű, széleskörű kihatású ügyekben háromtagú bírói tanács is eljárhat. Bíróként csak hivatásos bíró járhat el.'' 
# ''A bírói tisztség mellett jogi oktatói, jogirodalmi tevékenységen túlmenően egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatható, csak a bárki által megszerezhető társasági részesedést megtestesítő értékpapír szerezhető.''
# ''A bírói díjazás legkisebb összege a mindenkori minimálbér 10 szeres összege, de annak összege minden egyéb összefüggő tevékenységből, tisztségből eredő bevételeket is figyelembe véve a mindenkori minimálbér 15-szörös összegét nem haladhatja meg.''
# ''A bíró szolgálati viszonya megszűnik:''<br />''a) a bíró halálával,''<br />''b) a köztársasági elnök általi felmentéssel.''<br />''c) ha bírói tisztségéről lemondott,''<br />''d) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból legalább 6 hónapon keresztül alkalmatlanná vált''<br />''e) ha a bírót jogerősen sérelemdíj megfizetésére kötelezték,''<br />''f) ha büntetetett előéletűvé válik, a jogerős ítélet meghozatalának napján, vagy kényszergyógykezelését rendelték el,''<br />''g) ha a bíró kinevezésének feltételei már nem állnak fenn,''<br />''h) amennyiben szakmai hibapontjai száma eléri a 60-at''<br />''i) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek, vagy polgármesternek megválasztották, vagy valamely másik hatalmi ág tisztségviselőjévé megválasztották vagy kinevezték''<br />''j) ha betölti az 75. életévét''<br />''k) ha a bíró az éves vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,''<br />''l) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálatot elmulasztotta és annak felszólítás ellenére sem tesz eleget''<br />''m) ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki''<br />''n) ha az összeférhetetlenségi állapotot felszólítás ellenére sem szünteti meg''

== '''V. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal létrejötte, jogállása''' ==

# ''Az Országos Bírósági Hivatal 30 főből álló önálló költségvetési szerv, mely tagok közül 15 fő hivatásos bíró.'' 
# ''Szervezeti költségvetése a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésének része, önálló jogi személy.'' 
# ''Az Országos Bírósági Hivatal elnökét, elnökhelyettesét és tagjait nyilvános pályázat alapján a Köztársasági Elnök választja ki és bízza meg ötévi időtartamra, tagjai újraválaszthatók.'' 
# ''Az Országos Bírósági Hivatal hivatásos bírói tisztségének betöltési feltételei megegyeznek a hivatásos bírói tisztség betöltésére kiírt pályázati feltételekkel, míg a nem hivatásos bíró tagok vonatkozásában a számvevőkre vonatkozó feltételekkel rendelkező jelöltek nyújthatnak be pályázatot.''
# ''Az Országos Bírósági Hivatal elnöke legfeljebb 20 főből álló állandó szakmai ügyviteli szervezetet hoz létre és tart fenn a feladatainak ellátása érdekében, kiadja a szervezet működési szabályzatát''
# ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai a vállalt kötelezettségek megszegése esetére a mindenkori minimálbér 20 szoros összegének megfelelő sérelemdíj megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely igény nem évül el, mely összeget a bíróságok kártalanítási alapjába kell helyezni.''

== '''VI. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal feladata, tagjai felelőssége''' ==

# ''Az Országos Bírósági Hivatal feladata:''<br />''a) végzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodásának szervezését,''<br />''b) biztosítja a bírói tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket, melyeknek azonos szintűnek kell lennie azonos bírósági szintenként.''<br />''c) ellenőrzi a bíróságok szervezeti szintű gazdálkodását''<br />''d) vezeti a bírók szakmai hibapont nyilvántartását''<br />''e) elbírálja az elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítványokat''<br />''f) kiírja a megüresedett bírói tisztségekre a pályázatot és elbírálja azokat, melynek eredményeképpen előterjesztést nyújt be a köztársasági elnökhöz''<br />''g) évenként lefolytatja a hivatásos bírókkal kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárásokat''<br />''h) szervezi a bírók éves kötelező egészségügyi, pszichológiai felülvizsgálatát''<br />''i) kezeli a bíróságok működésével kapcsolatosan felmerült panaszokat azzal, hogy folyamatban lévő üggyel kapcsolatosan nem folytathat vizsgálatot, a panaszt az ügyben eljáró bírónak továbbítja''<br />''j) minden olyan ügyben, amelyben az I. fokú ítélet megváltoztatásra kerül, ellenőrzi a II. fokú bíróság szakmai hibapont megállapításait, egyéb ügyekben kérelemre konkrét, ill. szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez''<br />''k) meghatározza egyenlő leterheltség érdekében és a kötelező határidők betartásához szükséges bírói létszámot bíróságonként és azzal kapcsolatosan szükség esetén előterjesztést nyújt be a köztársasági elnöknek''
# ''A bírósági ügyekkel kapcsolatos beadványokat azonos munkateher ellátás figyelembe vétele mellett szoftveres sorsolás alapján kell kiosztani, mely ügyekkel kapcsolatos feladatok teljes körű teljesítése a kiszignált bíró feladata és felelőssége.'' 
# ''Az Országos Bírósági Hivatal köteles olyan elektronikus felületet létrehozni és folyamatosan működtetni, amelyre valamennyi beérkezett ügyet dossziészerűen feltölteni köteles és biztosítania kell, hogy ahhoz mindenki korlátozás nélkül hozzáférhessen. Ezen az elektronikus felületen azokat az ügyeket is el kell helyezni, amelyekben bármilyen okból nem történt érdemi ügyintézés. Az Országos Bírósági Hivatalnak egyéb vonatkozásban is biztosítania kell a nyilvánosságot és az átláthatóságot működésével kapcsolatban.''
# ''Az Országos Bírósági Hivatal tagjai kötelezettségeik megszegése, ill. elmulasztása esetén a mindenkori minimálbér 10 szeres összegének megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely összeget a Köztársasági Elnöki Hivatal kártalanítási alapjába kell befizetni.'' 
# ''Sérelemdíj felelősségi eljárást az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, ill. bárki indíthat, akinek a bírósági, ill. egyéb ügyével kapcsolatban, a jogsértés, ill. mulasztás történt, ill. aki az érintett bírósági, ill. egyéb üggyel kapcsolatban bármilyen módon érdekelt.''

== '''VII. CÍM – Az Országos Bírósági Hivatal tagjainak megbízatása megszűnik''' ==

# ''Megbízatási idejének lejártával''
# ''Halálával azzal, hogy az elnök halála esetén a tisztség mandátumát a helyettese tölti ki.''
# ''Lemondásával''
# ''Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn''
# ''Érdemtelenné válásával. Érdemtelenné akkor válik az Országos Bírósági Hivatal tagja, ha jogerősen sérelemdíj fizetésére kötelezték.''