„VI. FEJEZET - Kormány” változatai közötti eltérés

Innen: Az Én Alkotmányom
 
39. sor: 39. sor:
# ''A kormány a végrehajtó hatalom általános központi szerve, önálló jogi személy költségvetése része az ország költségvetésének, annak keretében kell elfogadni és végrehajtani.''
# ''A kormány a végrehajtó hatalom általános központi szerve, önálló jogi személy költségvetése része az ország költségvetésének, annak keretében kell elfogadni és végrehajtani.''
# ''A kormány az Országgyűlésnek felelős, a választópolgárok ellenőrzési, felügyeleti jogot gyakorolnak fölötte. A választópolgárok ellenőrzési felügyeleti jogait a választások közötti időszakban a köztársasági elnök gyakorolja.''
# ''A kormány az Országgyűlésnek felelős, a választópolgárok ellenőrzési, felügyeleti jogot gyakorolnak fölötte. A választópolgárok ellenőrzési felügyeleti jogait a választások közötti időszakban a köztársasági elnök gyakorolja.''
# ''A kormány hatásköre:''<br />''a) Az Alkotmányban rögzített alapjogok és rendelkezések figyelembe vétele mellett kialakítja, működteti és irányítja a közigazgatási rendszert, irányítja az ország működését''<br />''b) Az országgyűlési választásokon nyertes pártprogram(ok) alapján kidolgozza a kormányprogramot és azt az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás érdekében''<br />''c) A kormányprogramnak tartalmaznia kell valamennyi, a választáson nyertes programelemet. Amennyiben több pártprogramból kerül összeállításra a kormányprogram, az nem lehet ellentétes a kormányalakításban részt vevő pártprogramok egyikével sem, továbbá nem tartalmazhat olyan elemet, amelyet a kormányprogramot létrehozó pártprogramok egyike sem tartalmaz. A kormányprogram nem állítható úgy össze, hogy az összességében eltérjen a megszavazott pártprogramok céljaitól.''<br />''d) Az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramot annak hatályba léptetése érdekében a Köztársasági Elnök elé kell terjeszteni, aki azt a választók hatáskörében eljárva ellenőrzi abból a szempontból, hogy az összhangban van-e a választók által megszavazott pártprogramokkal. Eltérés esetén visszautasítási jogot gyakorolhat.''<br />''e) A visszautasított kormányprogramot a Köztársasági Elnök határozatának tartalma alapján újra kell tárgyalni és elfogadni, majd jóváhagyás érdekében a Köztársasági Elnök elé terjeszteni, akinek a ratifikációjával kezdhető meg a kormányprogram végrehajtása.''<br />''f) A kormányprogramnak tartalmaznia kell a megjelölt célok ütemtervét, melynek legnagyobb intervalluma sem haladhatja meg az egy évet, meg kell határoznia a célok eléréséhez szükséges költségeket, azok forrását a teljesítés idejét, a teljesítés igazolásának módját, és a végrehajtás ellenőrzésének rendszerét.''<br />''g) A kormányprogram teljesítéséről az kormányprogramban meghatározott részteljesítési időszakonként beszámolót készít és terjeszt elő az országgyűlésnek, melynek egy példányát megküldi a köztársasági elnöknek.''<br />''h) A kormányprogram teljesítésének késedelme esetén akár az Országgyűlés, akár a köztársasági elnök felhívása alapján cselekvési programot készít az elmaradás felszámolására, melyet mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök részére megküld.''<br />''i) Közigazgatási szerveket hozhat létre, meghatározhatja azok státuszát, feladat és hatáskörét''<br />''j) Kinevezi a közigazgatási szervek vezetőit, akik vonatkozásában utasítási jog illeti meg''<br />''k) Legalább háromhavonta beszámolni köteles az Országgyűlésnek a kormányprogram teljesítésének állásáról''<br />''l) Az Országgyűlés elnökéhez címzett indítványával ok és cél megjelölése mellett kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülését''<br />''m) Tagjain keresztül részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''<br />''n) Köteles választ adni tagjain keresztül az országgyűlési képviselők, az országgyűlési bizottságok, a Köztársasági Elnök által feltett kérdésekre''<br />''o) Törvényt kezdeményezhet''<br />''p) Előkészíti és annak megtárgyalásához szükséges időtartam figyelembe vétele mellett előterjeszti Magyarország költségvetését''<br />''q) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot, mely nem állhat ellentétben az Alkotmányban rögzített alapjogokkal és egyéb alkotmányos rendelkezésekkel''<br />''r) Az Alkotmányban szabályozott rendelkezéseket figyelembe véve kialakítja saját hivatali szervezetét''<br />''s) Figyelemmel kíséri az ország bűnügyi helyzetét, az ügyészségek és a kormány alá rendelt szervezeteken keresztül meghozza a szükséges döntéseket bűnmegelőzés és bűncselekmény felderítés érdekében, mely szervezetekkel kapcsolatban utasítási jog illeti meg.''<br />''t) Országos népszavazást írhat ki olyan esetben, amikor a pártprogramok elkészítésének időszakában nem ismert olyan jelentős körülmények merülnek fel, amelyek miatt az elfogadott és ratifikált kormányprogram olyan módosítása szükséges, amely eltér az országgyűlési választásokon elfogadott pártprogramok tartalmától''<br />''u) Amennyiben olyan előre nem látható kérdésben kell módosítani, kiegészíteni a kormányprogramot, amely tartalma szerint érdemben és célját tekintve nem módosítja az elfogadott kormányprogramot, a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodással módosíthatja az elfogadott kormányprogramot, mely megállapodás az Alkotmánybíróság jóváhagyó határozatával lép hatályba. Annak eldöntése, hogy mely kérdés minősül olyannak, amelyhez elegendő megállapodás létrehozása, a köztársasági elnök hatásköre.''<br />''v) Létrehozza a sérelemdíjak és kártérítések érvényesítését lehetővé tevő önfenntartó munkavégzés rendszerét''<br />''w) Előkészíti és parafálja azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek szükségesek a kormányprogram megvalósításához, vagy Magyarország érdekeinek érvényesítéséhez''<br />''x) Hatáskörébe tartozó kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz''<br />''y) Fenntartja a közrendet''<br />''z) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alkotmány, vagy törvény a hatáskörébe utal''
# ''A kormány hatásköre:''<br />''a) Az Alkotmányban rögzített alapjogok és rendelkezések figyelembe vétele mellett kialakítja, működteti és irányítja a közigazgatási rendszert, irányítja az ország működését''<br />''b) Az országgyűlési választásokon nyertes pártprogram(ok) alapján kidolgozza a kormányprogramot és azt az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás érdekében''<br />''c) A kormányprogramnak tartalmaznia kell valamennyi, a választáson nyertes programelemet. Amennyiben több pártprogramból kerül összeállításra a kormányprogram, az nem lehet ellentétes a kormányalakításban részt vevő pártprogramok egyikével sem, továbbá nem tartalmazhat olyan elemet, amelyet a kormányprogramot létrehozó pártprogramok egyike sem tartalmaz. A kormányprogram nem állítható úgy össze, hogy az összességében eltérjen a megszavazott pártprogramok céljaitól.''<br />''d) Az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramot annak hatályba léptetése érdekében a Köztársasági Elnök elé kell terjeszteni, aki azt a választók hatáskörében eljárva ellenőrzi abból a szempontból, hogy az összhangban van-e a választók által megszavazott pártprogramokkal. Eltérés esetén visszautasítási jogot gyakorolhat.''<br />''e) A visszautasított kormányprogramot a Köztársasági Elnök határozatának tartalma alapján újra kell tárgyalni és elfogadni, majd jóváhagyás érdekében a Köztársasági Elnök elé terjeszteni, akinek a ratifikációjával kezdhető meg a kormányprogram végrehajtása.''<br />''f) A kormányprogramnak tartalmaznia kell a megjelölt célok ütemtervét, melynek legnagyobb intervalluma sem haladhatja meg az egy évet, meg kell határoznia a célok eléréséhez szükséges költségeket, azok forrását a teljesítés idejét, a teljesítés igazolásának módját, és a végrehajtás ellenőrzésének rendszerét.''<br />''g) A kormányprogram teljesítéséről a kormányprogramban meghatározott részteljesítési időszakonként beszámolót készít és terjeszt elő az országgyűlésnek, melynek egy példányát megküldi a köztársasági elnöknek.''<br />''h) A kormányprogram teljesítésének késedelme esetén akár az Országgyűlés, akár a köztársasági elnök felhívása alapján cselekvési programot készít az elmaradás felszámolására, melyet mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök részére megküld.''<br />''i) Közigazgatási szerveket hozhat létre, meghatározhatja azok státuszát, feladat és hatáskörét''<br />''j) Kinevezi a közigazgatási szervek vezetőit, akik vonatkozásában utasítási jog illeti meg''<br />''k) Legalább háromhavonta beszámolni köteles az Országgyűlésnek a kormányprogram teljesítésének állásáról''<br />''l) Az Országgyűlés elnökéhez címzett indítványával ok és cél megjelölése mellett kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülését''<br />''m) Tagjain keresztül részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein''<br />''n) Köteles választ adni tagjain keresztül az országgyűlési képviselők, az országgyűlési bizottságok, a Köztársasági Elnök által feltett kérdésekre''<br />''o) Törvényt kezdeményezhet''<br />''p) Előkészíti és annak megtárgyalásához szükséges időtartam figyelembe vétele mellett előterjeszti Magyarország költségvetését''<br />''q) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot, mely nem állhat ellentétben az Alkotmányban rögzített alapjogokkal és egyéb alkotmányos rendelkezésekkel''<br />''r) Az Alkotmányban szabályozott rendelkezéseket figyelembe véve kialakítja saját hivatali szervezetét''<br />''s) Figyelemmel kíséri az ország bűnügyi helyzetét, az ügyészségek és a kormány alá rendelt szervezeteken keresztül meghozza a szükséges döntéseket bűnmegelőzés és bűncselekmény felderítés érdekében, mely szervezetekkel kapcsolatban utasítási jog illeti meg.''<br />''t) Országos népszavazást írhat ki olyan esetben, amikor a pártprogramok elkészítésének időszakában nem ismert olyan jelentős körülmények merülnek fel, amelyek miatt az elfogadott és ratifikált kormányprogram olyan módosítása szükséges, amely eltér az országgyűlési választásokon elfogadott pártprogramok tartalmától''<br />''u) Amennyiben olyan előre nem látható kérdésben kell módosítani, kiegészíteni a kormányprogramot, amely tartalma szerint érdemben és célját tekintve nem módosítja az elfogadott kormányprogramot, a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodással módosíthatja az elfogadott kormányprogramot, mely megállapodás az Alkotmánybíróság jóváhagyó határozatával lép hatályba. Annak eldöntése, hogy mely kérdés minősül olyannak, amelyhez elegendő megállapodás létrehozása, a köztársasági elnök hatásköre.''<br />''v) Létrehozza a sérelemdíjak és kártérítések érvényesítését lehetővé tevő önfenntartó munkavégzés rendszerét''<br />''w) Előkészíti és parafálja azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek szükségesek a kormányprogram megvalósításához, vagy Magyarország érdekeinek érvényesítéséhez''<br />''x) Hatáskörébe tartozó kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz''<br />''y) Fenntartja a közrendet''<br />''z) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alkotmány, vagy törvény a hatáskörébe utal''


== '''II. CÍM – A kormány felépítése, működése''' ==
== '''II. CÍM – A kormány felépítése, működése''' ==
59. sor: 59. sor:


# ''A miniszterelnököt, általános helyettesét, az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki büntetlen előéletű, korábban alapjogi jogsérelem elkövetése miatt nem kötelezték sérelemdíj fizetésére, rendelkezik olyan végzettséggel és gyakorlattal, amely alapján képes a miniszterelnök feladatainak ellátására, igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősséget garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.''  
# ''A miniszterelnököt, általános helyettesét, az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki büntetlen előéletű, korábban alapjogi jogsérelem elkövetése miatt nem kötelezték sérelemdíj fizetésére, rendelkezik olyan végzettséggel és gyakorlattal, amely alapján képes a miniszterelnök feladatainak ellátására, igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősséget garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.''  
# ''A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti javaslatát,''<br />''a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;''<br />''b) ha a miniszterelnök megbízatása azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.''<br />''c) Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.''<br />''d) A miniszterelnök általános helyettesének személyét a köztársasági elnök által jelölt miniszterelnök jogosult megnevezni''<br />''e) A többi kormánytag és helyettesük személyére a miniszterelnök terjeszt elő javaslatot megválasztását követő 15 napon belül''
# ''A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti javaslatát,''<br />''a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;''<br />''b) ha a miniszterelnök megbízatása azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.''<br />''c) Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, vagy bármilyen egyéb okból szűnik meg a megbízatása a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.''<br />''d) A miniszterelnök általános helyettesének személyét a köztársasági elnök által jelölt miniszterelnök jogosult megnevezni''<br />''e) A többi kormánytag és helyettesük személyére a miniszterelnök terjeszt elő javaslatot megválasztását követő 15 napon belül''
# ''A minisztériumok vezetőit – minisztereket – és általános helyettesüket – minisztériumi államtitkár – az Országgyűlés választja meg a miniszterelnök javaslata alapján. Az Országgyűlés csak olyan személyt választhat meg, akivel kapcsolatban személyes meghallgatással, és a szükséges adatok beszerzésével meggyőződik alkalmasságáról a tisztség betöltését illetően, ill. érdemtelenségének hiányáról. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősség teljesítését garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.''
# ''A minisztériumok vezetőit – minisztereket – és általános helyettesüket – minisztériumi államtitkár – az Országgyűlés választja meg a miniszterelnök javaslata alapján. Az Országgyűlés csak olyan személyt választhat meg, akivel kapcsolatban személyes meghallgatással, és a szükséges adatok beszerzésével meggyőződik alkalmasságáról a tisztség betöltését illetően, ill. érdemtelenségének hiányáról. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősség teljesítését garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.''
#''A miniszterelnöknek és általános helyettesének, a kormány tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök, általános helyettese, a miniszterek és helyetteseik megválasztásukkal és az Alkotmány betartására vonatkozó esküjük Országgyűlés előtt történő letételével lépnek hivatalba. Adott tisztségről és helyetteséről kormánytagonként együtt szavaz az Országgyűlés.'' ''A Kormány az utolsó miniszter és helyettese esküjével tekinthető megalakultnak.''
#''A miniszterelnöknek és általános helyettesének, a kormány tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök, általános helyettese, a miniszterek és helyetteseik megválasztásukkal és az Alkotmány betartására vonatkozó esküjük Országgyűlés előtt történő letételével lépnek hivatalba. Adott tisztségről és helyetteséről kormánytagonként együtt szavaz az Országgyűlés.'' ''A Kormány az utolsó miniszter és helyettese esküjével tekinthető megalakultnak.''

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 14., 16:41-kori változata

A „biankó csekk” problémájával

Bevezető

Eljutottunk a lényeghez. Bemutatom nektek azt a fenevadat, amely miatt egyáltalán megszületett az Alkotmány. Korábban király volt, (lehet, hogy most is az?) mostanra egy kicsit megszelídült, jelenleg kormánynak hívják a végrehajtó hatalom központi magját. Ez a lényegen nem változtat.

Minden Alkotmány arról szól, milyen hosszú láncon tartsák. Mivel fenevadról van szó, semmilyen korlátozást nem bír elviselni, amikor csak tudja, elszaggatja a láncait, és ahol csak képes, ahol engedik, ott kárt okoz, anélkül, hogy hozzá mernének nyúlni.

Ennek az alkotmánykoncepciónak sem más a célja, a lehető legrövidebb, jól összesodort láncot igyekszik létrehozni ennek a fenevadnak a megfékezésére.

A honlap nyitó oldalán hivatkozott hat probléma közül eljutottunk az ötödikhez, a biankó csekk problémájához. Szentem már pontosan tudjátok mit jelent ez.

Egy USA választási kampányban olvastam, nem tudom, kitől származik, „az által, hogy valaki jelölteti megát az elnöki posztra bebizonyítja, hogy alkalmatlan annak betöltésére.” Ezt én is így gondolom. Mekkora túlkoros egó kell ahhoz, hogy egy ilyen macerás hivatalt az ember egyáltalán elvállaljon, szörnyű lehet benne élni az élet minden percét. Csak hát van az a pénz, amiért korpás az ember haja, és eljutottunk a válaszig. Egy ilyen stresszes melót azért szeretnének nagyon sokan betölteni, mert négyévente kitöltünk részükre egy biankó csekket, ami ugye azt jelenti, hogy arra és annyit költenek, amire és amennyit nem szégyellnek, mert nincs korlátjuk!! És ez nagy baj. Olyan hatalmat kapnak négy évre, ami alatt arra költenek, és annyit, amennyit el tudnak képzelni. Most éppen stadionszindróma jelzi a pénzszórás irányát, amikor az egészségügyünkben szintén világbajnokok vagyunk a lakosságszám arányos COVID halálozásban, – 2021. április – pedig ebben a sportágban nem is hirdettek bajnokságot, de nekünk mindenben az elsőknek kell lennünk. Beteg ez a világ!

Nagyon szeretném ezt a kapós állást kicsit kevésbé kívánatosnak láttatni. A megoldást már részletesen leírtam, az országgyűlési választások kapcsán, mégpedig a programhoz kötöttség kötelezettségét és ezen keresztül a programhoz rendelt költségekhez kötöttség elvét. Tehát megszűnne a biankó csekk, csak pántlikázott pénzt kap a mindenkori kormány, amit csak arra fordíthat, amelyet az általunk elfogadott kormányprogramban engedélyeztünk neki.

A mi szintünkön ez úgy működik, ha egy lakóház építését rendeljük meg és a végén kapunk egy csirke ólat, nem gondolom, hogy ezt a saját szintünkön úgy zárnánk le, hogy akkor így jártunk, annál azért sokkal morózusabbak az ügyfeleim a bíróság előtt. A kormány szintjén viszont ez úgy működik, hogy add ide a pénzedet, ettől kezdve az már nem a tiéd, azt csinálok vele, amit akarok, és ahhoz sincs semmi közöd. Ezt a létformát akarom a mi szintünkre lehozni, merthogy van egy olyan alapjog, hogy törvény előtti egyenlőség!!

A legutóbbi választásokon már program sem kellett, ami egyébként is csak egy nagyotmondási verseny – mondom, hogy bajnokság van mindenütt – semmilyen következménye nincs bármit is mondanak. A koncepcióm magja a programhoz kötöttség, amely mint leírtam azt jelenti, hogy csak olyan párt indulhat, amelyiknek konkrét programja van az Alkotmányban megfogalmazott standard kérdésekre, és konkrét választ adnak a köztársasági elnök által feltett fakultatív kérdésekre is. Ezekhez összeget rendelnek forrást is. Ez lesz a választási ciklus tótumfaktuma. Ennek a megvalósítása – és nem más, csakis ez – lehet csak az irány, ha attól el akarna térni, vannak néhányan a koncepcióm szerint, akik egy-egy jól irányzott orrba veréssel irányba képesek állítani. Jelenleg egyetlen erő sincs, amelyik erre képes lenne.

Továbbá ott vannak az egész koncepcióm velejét képező alapjogok és a hozzájuk kapcsolt sérelemdíj összegek, amelyeket bármelyik választópolgár képes lesz érvényesíteni akár közvetlenül a kormánnyal szemben is, ha az sérti meg azokat. Azt szeretném, ha ez a tisztség úgy működne, mint a cégeknél, a tulaj megmondja mit akar, a cégvezető pedig megcsinálja. A cél az, hogy a kormányfő az ország menedzsere legyen nem más és nem több.

Szabályozási koncepció

  • Továbbra is teljes felelősséggel irányítja a közigazgatási rendszert és ezen keresztül működteti az országot
  • A nyertes pártprogramokból költségkötöttséget is tartalmazó kormányprogramot készít, melyet az országgyűlés hagy jóvá, melyet a köztársasági elnök ratifikál, és ezzel kezdődhet meg annak végrehajtása.
  • A köztársasági elnök a mi felhatalmazásunk alapján végig kezében tartja a kormány tevékenységének ellenőrzését, hogy az ne kalandozzon el, hanem kizárólag az elfogadott kormányprogram teljesítését végezze, mert erre kapott csak felhatalmazást. Ha ezt nem teszi, kétszeri felszólítás után a köztársasági elnök az Országgyűléssel együtt elhajtja az egész kompániát és mindenkivel szemben sérelemdíj eljárást indít.
  • Menet közben előálló változások esetén súlyosabb esetben népszavazás kell a kormányprogram változtatásához, kisebb súlyú változás esetén elegendő a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodása erről, feltéve, hogy ezt az Alkotmánybíróság jóváhagyja.
  • A bűnügyi helyzetet figyelemmel kell kísérnie és a minden érintett szervre, – ide értve az ügyészséget is – kiterjedő utasítási jogával élve köteles folyamatosan javítani a bűnüldözés helyzetét és eredményeit.
  • A koncepcióm szerint kötött létszámú a minisztériumok száma, amely a jelenlegi helyzetből indul ki. Nemcsak szöveg szintjén, de a létrehozott korlátokon keresztül valóban el kell érni a közigazgatás létszámának szükséges minimumra korlátozását.
  • A Mindenkori miniszterelnöknek közvetlen utasítási joga van minden miniszterrel kapcsolatban és ezen jog alapján felel egyszemélyben a kormány tevékenységéért.
  • Minden megválasztott kormánytagot sérelemdíj felelősség terhel, melyre tekintettel, mindegyiküknek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
  • A koncepcióm szerint egyáltalán nem biztos, hogy 4 évente lesz választás. Ha az elfogadott kormányprogramot hamarabb teljesítik, vagy az időarányos kormányprogram annyira nem teljesül, hogy lehetetlenül, akkor hamarabb kerül sor a választások kiírására.
  • A koncepcióm előírja a bürokráciamentes ügyintézés kialakításának kötelezettségét és az erre irányuló állampolgári javaslatok figyelembe vételének kötelezettségét. Ha a javaslatok alapján az ügyintézés átalakul, költségcsökkentés arányában díjazásra válik jogosulttá a javaslattevő. Remélem kellően sok és kiábrándult ügyintéző létezik ebben az országban, akinek fantáziája is van ahhoz, hogyan kell jobbá tenni a rendszert. Az egész koncepció magunkra épül. Nem várhatjuk a sült galambot, ha jobban akarunk élni nekünk magunknak kell tennünk ezért.

Akkor mérjük ki a fenevad láncának hosszát.

I. CÍM – A kormány jogállása, funkciója, hatásköre

  1. A kormány a végrehajtó hatalom általános központi szerve, önálló jogi személy költségvetése része az ország költségvetésének, annak keretében kell elfogadni és végrehajtani.
  2. A kormány az Országgyűlésnek felelős, a választópolgárok ellenőrzési, felügyeleti jogot gyakorolnak fölötte. A választópolgárok ellenőrzési felügyeleti jogait a választások közötti időszakban a köztársasági elnök gyakorolja.
  3. A kormány hatásköre:
    a) Az Alkotmányban rögzített alapjogok és rendelkezések figyelembe vétele mellett kialakítja, működteti és irányítja a közigazgatási rendszert, irányítja az ország működését
    b) Az országgyűlési választásokon nyertes pártprogram(ok) alapján kidolgozza a kormányprogramot és azt az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás érdekében
    c) A kormányprogramnak tartalmaznia kell valamennyi, a választáson nyertes programelemet. Amennyiben több pártprogramból kerül összeállításra a kormányprogram, az nem lehet ellentétes a kormányalakításban részt vevő pártprogramok egyikével sem, továbbá nem tartalmazhat olyan elemet, amelyet a kormányprogramot létrehozó pártprogramok egyike sem tartalmaz. A kormányprogram nem állítható úgy össze, hogy az összességében eltérjen a megszavazott pártprogramok céljaitól.
    d) Az Országgyűlés által elfogadott kormányprogramot annak hatályba léptetése érdekében a Köztársasági Elnök elé kell terjeszteni, aki azt a választók hatáskörében eljárva ellenőrzi abból a szempontból, hogy az összhangban van-e a választók által megszavazott pártprogramokkal. Eltérés esetén visszautasítási jogot gyakorolhat.
    e) A visszautasított kormányprogramot a Köztársasági Elnök határozatának tartalma alapján újra kell tárgyalni és elfogadni, majd jóváhagyás érdekében a Köztársasági Elnök elé terjeszteni, akinek a ratifikációjával kezdhető meg a kormányprogram végrehajtása.
    f) A kormányprogramnak tartalmaznia kell a megjelölt célok ütemtervét, melynek legnagyobb intervalluma sem haladhatja meg az egy évet, meg kell határoznia a célok eléréséhez szükséges költségeket, azok forrását a teljesítés idejét, a teljesítés igazolásának módját, és a végrehajtás ellenőrzésének rendszerét.
    g) A kormányprogram teljesítéséről a kormányprogramban meghatározott részteljesítési időszakonként beszámolót készít és terjeszt elő az országgyűlésnek, melynek egy példányát megküldi a köztársasági elnöknek.
    h) A kormányprogram teljesítésének késedelme esetén akár az Országgyűlés, akár a köztársasági elnök felhívása alapján cselekvési programot készít az elmaradás felszámolására, melyet mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök részére megküld.
    i) Közigazgatási szerveket hozhat létre, meghatározhatja azok státuszát, feladat és hatáskörét
    j) Kinevezi a közigazgatási szervek vezetőit, akik vonatkozásában utasítási jog illeti meg
    k) Legalább háromhavonta beszámolni köteles az Országgyűlésnek a kormányprogram teljesítésének állásáról
    l) Az Országgyűlés elnökéhez címzett indítványával ok és cél megjelölése mellett kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülését
    m) Tagjain keresztül részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
    n) Köteles választ adni tagjain keresztül az országgyűlési képviselők, az országgyűlési bizottságok, a Köztársasági Elnök által feltett kérdésekre
    o) Törvényt kezdeményezhet
    p) Előkészíti és annak megtárgyalásához szükséges időtartam figyelembe vétele mellett előterjeszti Magyarország költségvetését
    q) Hatáskörébe tartozó ügyekben rendeletet alkot, mely nem állhat ellentétben az Alkotmányban rögzített alapjogokkal és egyéb alkotmányos rendelkezésekkel
    r) Az Alkotmányban szabályozott rendelkezéseket figyelembe véve kialakítja saját hivatali szervezetét
    s) Figyelemmel kíséri az ország bűnügyi helyzetét, az ügyészségek és a kormány alá rendelt szervezeteken keresztül meghozza a szükséges döntéseket bűnmegelőzés és bűncselekmény felderítés érdekében, mely szervezetekkel kapcsolatban utasítási jog illeti meg.
    t) Országos népszavazást írhat ki olyan esetben, amikor a pártprogramok elkészítésének időszakában nem ismert olyan jelentős körülmények merülnek fel, amelyek miatt az elfogadott és ratifikált kormányprogram olyan módosítása szükséges, amely eltér az országgyűlési választásokon elfogadott pártprogramok tartalmától
    u) Amennyiben olyan előre nem látható kérdésben kell módosítani, kiegészíteni a kormányprogramot, amely tartalma szerint érdemben és célját tekintve nem módosítja az elfogadott kormányprogramot, a kormányfő és a köztársasági elnök megállapodással módosíthatja az elfogadott kormányprogramot, mely megállapodás az Alkotmánybíróság jóváhagyó határozatával lép hatályba. Annak eldöntése, hogy mely kérdés minősül olyannak, amelyhez elegendő megállapodás létrehozása, a köztársasági elnök hatásköre.
    v) Létrehozza a sérelemdíjak és kártérítések érvényesítését lehetővé tevő önfenntartó munkavégzés rendszerét
    w) Előkészíti és parafálja azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek szükségesek a kormányprogram megvalósításához, vagy Magyarország érdekeinek érvényesítéséhez
    x) Hatáskörébe tartozó kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz
    y) Fenntartja a közrendet
    z) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alkotmány, vagy törvény a hatáskörébe utal

II. CÍM – A kormány felépítése, működése

  1. A Kormány tagjai a miniszterelnök, annak általános helyettese, és a miniszterek.
  2. Magyarország minisztériumai a következők:
    a) Agrárminisztérium,
    b) Belügyminisztérium,
    c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,
    d) Honvédelmi Minisztérium,
    e) Igazságügyi Minisztérium,
    f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,
    g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
    h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
    i) Miniszterelnökség,
    j) Pénzügyminisztérium.
    A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.
  3. A minisztériumok önálló jogi személyek, költségvetésük része az ország költségvetésének.
  4. A kormány és a miniszterek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben rendeletalkotásra jogosultak, amelyek nem állhatnak ellentétben az Alkotmány rendelkezéseivel, ill. az elfogadott kormányprogrammal.
  5. A miniszterek saját hatáskörben, önállóan járnak el, de vonatkozásukban a miniszterelnököt közvetlen utasítási és ellenőrzési jog illeti meg.
  6. A miniszterek az országgyűlés által megjelölt időintervallumokban kötelesek beszámolni tevékenységükről az országgyűlésnek, kötelesek a részükre feltett kérdésekkel kapcsolatban minden szükséges, valós tartalmú és tisztességes információt megadni az Országgyűlésnek, bizottságainak, ill. a köztársasági elnöknek.
  7. A kormány szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal ülésezik. A kormányülést a miniszterelnök hívja össze és terjeszti elő azokat a kérdéseket, amelyekben kormányhatározatokat kell hozni, ill. meg kell vitatni. A határozatokat egyszerű többséggel hozzák meg, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A szavazás nyílt, név szerinti. Ennek hiányában, amennyiben valamely, a kormány hatáskörébe tartozó ügyben sérelemdíjas, vagy kártérítési eljárás kerül lefolytatásra, a kormány tagjai egyetemlegesen felelnek az általuk okozott sérelemért, kárért.
  8. A kormány tagjainak tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A kormány tagjai más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhatnak el.
  9. A miniszterelnök és helyettesének díja a mindenkori minimálbér 15-szörös összege, a kormány többi tagjának díja a mindenkori minimálbér 12-szeres összege.
  10. A kormány működése során a közpénzeket köteles takarékosan felhasználni.
  11. A miniszterelnök beiktatását követő 30 napon belül létrehoz egy olyan nyilvános, bárki által hozzáférhető elektronikus felületet, amelyre minden magyar állampolgár – regisztráció és megfelelő azonosítást követően – jogosult feltölteni az őt ért joghátrányokat, javaslatokat, melyekkel kapcsolatban a miniszterelnök hivatalán keresztül 30 napon belül köteles érdemben reagálni mely reagálást szintén fel kell tölteni ezen elektronikus felületre. Az elektronikus felületet a kormány mandátumának teljes időszakában fenn kell tartania és az arra történő feltöltések lehetőségét nem lehet semmilyen egyéb technikai, vagy más jellegű feltételektől függővé tenni.
  12. A kormány köteles a hivatali ügyintézés bürokratikus jellegét megszüntetni, az állampolgárok hivatali ügyintézését a lehető legegyszerűbben, legolcsóbban, legrövidebb idő igénybevételével biztosítani. Köteles kialakítani az egyes ügycsoportok jellemzőinek figyelembe vétele mellett az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Köteles figyelembe venni a bürokratikus ügyintézés csökkentése érdekében, a 16. pontban megjelölt felületre feltöltött állampolgári javaslatokat. Azokról érdemben köteles bíróság előtt megtámadható határozattal dönteni. Amennyiben a megtett javaslatok alapján az ügyintézés leegyszerűsítésre kerül, az átalakítással elért költségmegtakarítás arányában a javaslattevő díjazásra jogosult, mely igény bíróság előtt érvényesíthető.

III. CÍM – A miniszterelnök, a kormány megválasztása, felelőssége

  1. A miniszterelnököt, általános helyettesét, az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki büntetlen előéletű, korábban alapjogi jogsérelem elkövetése miatt nem kötelezték sérelemdíj fizetésére, rendelkezik olyan végzettséggel és gyakorlattal, amely alapján képes a miniszterelnök feladatainak ellátására, igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősséget garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.
  2. A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti javaslatát,
    a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
    b) ha a miniszterelnök megbízatása azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
    c) Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, vagy bármilyen egyéb okból szűnik meg a megbízatása a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
    d) A miniszterelnök általános helyettesének személyét a köztársasági elnök által jelölt miniszterelnök jogosult megnevezni
    e) A többi kormánytag és helyettesük személyére a miniszterelnök terjeszt elő javaslatot megválasztását követő 15 napon belül
  3. A minisztériumok vezetőit – minisztereket – és általános helyettesüket – minisztériumi államtitkár – az Országgyűlés választja meg a miniszterelnök javaslata alapján. Az Országgyűlés csak olyan személyt választhat meg, akivel kapcsolatban személyes meghallgatással, és a szükséges adatok beszerzésével meggyőződik alkalmasságáról a tisztség betöltését illetően, ill. érdemtelenségének hiányáról. A tisztségre csak olyan jelölt választható meg, aki igazolja, hogy megválasztása esetén évente legalább a minimálbér 600 szoros összegének megfelelő sérelemdíj, ill. kárfelelősség teljesítését garantáló felelősségbiztosítással rendelkezik, legalább előszerződés formájában.
  4. A miniszterelnöknek és általános helyettesének, a kormány tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök, általános helyettese, a miniszterek és helyetteseik megválasztásukkal és az Alkotmány betartására vonatkozó esküjük Országgyűlés előtt történő letételével lépnek hivatalba. Adott tisztségről és helyetteséről kormánytagonként együtt szavaz az Országgyűlés. A Kormány az utolsó miniszter és helyettese esküjével tekinthető megalakultnak.
  5. A kormány, ill. tagjai az elfogadott kormányprogramban vállalt kötelezettségek, ill. esküjük megszegése esetére a mindenkori minimálbér 100 szoros összegéig terjedő sérelemdíj megfizetésére kötelesek jogsértésenként, mely igény nem évül el. A megítélt összeget a Miniszterelnöki Kormányiroda által kezelt kártalanítási alapba kell helyezni.

IV. CÍM – A Kormány és tagjai megbízatásának megszűnése

  1. A miniszterelnök megbízatásának, ill. mandátumának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
  2. A miniszterelnök megbízatása megszűnik
    a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
    b) A kormányprogram teljesülésével köztársasági elnök általi felmentéssel
    c) A kormányprogram teljesítésének meghiúsulása esetén köztársasági elnök általi felmentéssel
    d) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt és helyettest választ;
    e) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
    f) lemondásával;
    g) halála, ill. akadályoztatása esetén megválasztott helyettese tölti be a tisztséget az akadályoztatás, ill. a mandátum megszűnéséig
    h) összeférhetetlenség kimondásával;
    i) érdemtelenné válással
    j) ha a megválasztásához szükséges feltételek, különösen a szükséges mértékű vagyoni sérelemdíj, ill. kárfedezet már nem áll fenn.
  3. A miniszter megbízatása megszűnik
    a) a miniszterelnök megbízatásának, ill. mandátumának megszűnésével;
    b) a miniszter lemondásával;
    c) felmentésével;
    d) érdemtelenné válással
    e) összeférhetetlenség kimondásával
    f) halála, ill. akadályoztatása esetén megválasztott helyettese tölti be a tisztséget az akadályoztatás, ill. a mandátum megszűnéséig.
    g) ha a megválasztásához szükséges feltételek, különösen a szükséges mértékű vagyoni kárfedezet már nem állnak fenn.
  4. A miniszterelnök, ill. a kormány tagjai, helyetteseik érdemtelenné válnak, amennyiben hivatali idejük alatt elkövetett cselekményükkel, vagy mulasztásukkal összefüggésben sérelemdíj fizetésre kötelezik. A megbízatás megszűnésének napja a sérelemdíj megfizetésére kötelező bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja. A jogerős ítéletet követően lefolytatott felülvizsgálat vagy perújítás eredménye nem befolyásolja a megbízatás megszűnését, esetleges jogsérelmével összefüggésben kárigényt bírósági eljárás keretében érvényesíthet. Sérelemdíj felelősségi eljárást bármely magyar választópolgár jogosult indítani.
  5. Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt és annak helyettesét. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Az ilyen módon megválasztott miniszterelnöknek, ill. helyettesének is teljesítenie kell az Alkotmányban rögzített, a tisztség betöltéséhez rendelt feltételeket.
  6. A bizalmatlansági indítvány útján létrejövő új kormány az előző kormány teljes körű jogutódja, az előző kormány által megvalósítani vállalt kormányprogram teljesítését folytatja, ill. teljesíti a jogelőd kormány által vállalat kötelezettségeket. Személyes felelősség a hivatalba lépéstől terheli.
  7. A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
  8. A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
  9. Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (7) és (8) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
  10. Az országgyűlési képviselők egyötöde bármely miniszterrel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel megszűnik a miniszter megbízatása. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterrel szemben megszavazott bizalmatlanság esetén a tisztségre új jelöltet a miniszterelnök a szavazástól számított 15 napon belül terjeszt elő.
  11. A kormány a megbízatása megszűnésétől az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak halaszthatatlan esetben a köztársasági elnök ellenjegyzése mellett alkothat.
  12. Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlensége kimondásával, érdemtelenségével, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt szűnik meg, mandátumát megválasztott helyettese tölti ki. Amennyiben azért szűnik meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az kiterjed helyettesére is, a miniszterelnök hatáskörét annak mandátuma idejére az újonnan megválasztott miniszterelnök, ill. helyettese gyakorolja.
  13. A miniszterelnök, a miniszter megbízatásának megszűnésétől az új miniszterelnök, miniszter megválasztásáig a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat, a köztársasági elnök ellenjegyzése mellett.