I. Fejezet - Alkotmány létrehozása, módosítása

Innen: Az Én Alkotmányom
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kincses (vitalap | szerkesztései) 2021. június 21., 15:20-kor történt szerkesztése után volt. (Kezdeti formázás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Általános bevezető (Fordított világrend problémája)

Egy facebook-os aforizmával indítom a bevezetőt, amely mint általában nagyon tömören és lényegre törően fogalmaz meg dolgokat, mint ahogy ez a jelenlegi Alkotmánnyal, az Alaptörvénnyel is történt.

„Az Alaptörvény olyan, mint egy bolti panaszkönyv, minden hülye beleírhat”

Szerintem mindannyian értjük, de ezt lefordítom jogi nyelvre is.Az Alaptörvény olyan kiüresített keretjogszabály, amely a hatalom aktuális szándékai szerint bármikor és bármivel módosítható.Alkotmány nem lehet keretjogszabály, szóval tényleges Alkotmánnyal valójában nem is rendelkezünk.

Engem teljesen mellbevágott az a technika, amivel legutóbb az állami vagyon kiszervezése kapcsán a hatalom élt, szavazatot importált az elvileg ellenzékhez tartozóktól a 2/3 biztosítása érdekében.Nyilván megvolt ennek az ára, de a lényeg, hogy meglett a szükséges szavazatszám.

Ebből viszont egy dolog következik, a továbbiakban már 2/3-os választási győzelem sem kell ahhoz, hogy Alkotmány módosítására, vagy bármi másra 2/3-os többséget lehessen előállítani.Csak az ár a kérdés.Azt hiszem, hogy a 24.órában vagyunk egy banánköztársaság kialakulásának megakadályozásában.

Éppen ezért létkérdéssé vált, hogy az alkotmányozás jogát mi magunk szerezzük vissza és alkotmányozásra csak mi magunknak, választópolgároknak legyen jogunk.És ezzel a bevezetővel el is értünk a hat, honlap bevezetőben nevesített első problémához, a fordított világrend problémájához.

Ennek a problémának a lényege, ki jogosult alkotmányozni, a választópolgárok, vagy olyan szervezetek, amelyeket maga az Alkotmány hozott létre.Hát igen az a logikai probléma, azok a struktúrák, amelyeket maga az Alkotmány hoz létre, hogyan kaphat jogot Alkotmányozásra, így saját létezési feltételeinek a megalkotására.Logikailag azt jelenti, hogy a következmény határozza meg az okot.Ez az ok-okozati összefüggésből eredő lehetetlenség.Tehát a fordított világrend problémája akkor lesz megoldható, ha olyan erő hozza létre az Alkotmányt, amelynek létezési forrása nem az Alkotmány.Ez pedig egyetlen erő, a választópolgárok összessége, köznyelvben a „nép”, mi magunk.

Ha a következménynek módjában áll az okot befolyásolni, kicsit olyan, mint a vissza a jövőbe film alapkoncepciója, az eredeti körülmények megváltoztatása révén a következmény is módosul.Az Alkotmány által létrehozott struktúrák alkotmányozásának egyenes következménye az, hogy megjelenik a struktúra öncélja, aminek nem volna szabad, hogy megjelenjen, mivel az értelemszerűen ellentétben fog állni a választópolgárok általános érdekeivel.Mint látjuk a kevesek saját érdekükben képesek az Alkotmányt manipulálni, akár napi rendszerességgel.Ez teljesen komolytalanná teszi az egész alaptörvényt.Hát most éppen itt tartunk.

Éppen ezért az „Én Alkotmányom” első kérdése logikai alapon is maga az Alkotmány, annak az anyajognak a létrehozása, amelyből minden további jog keletkezhet.Csak ezt követhet minden más szabályozási kérdés.

Magyarországon a népszuverenitás alapelve – „minden hatalom forrása a nép” - mentén nem keletkezett sosem és jelenleg sem létezik a nép által létrehozott Alkotmány.1949-ig történeti Alkotmányunk volt kezdve I.István Imre hercegnek írt intelmeitől, az Aranybullán, az Ősiség törvényén keresztül, a Pragmatica Sanctión át a 48-as törvényekig, majd a kiegyezési törvénykezésekig.Angliának jelenleg is hasonlóan történeti Alkotmánya van.1949-től beszélhetünk a mai értelemben vett Alkotmányról, ami a szovjet Alkotmány fordítása volt, és amely kisebb nagyobb módosításokkal hatályos maradt, de azt is az Országgyűlés fogadta el.1989-ben szintén az Országgyűlés módosította az ellenzékkel kötött megállapodás alapján és ez maradt hatályban Alaptörvény megalkotásáig.Mint láthatjátok, bennünket végig kihagytak a folyamatból.

A Magyar történelemben még sosem fordult elő, hogy népszavazással hozzanak létre Alkotmányt.A mindenkori hatalom – színtől, ideológiától függetlenül - féltve őrizte azt a pozícióját, hogy az aktuális hatalom igényei szerinti tartalommal alkosson valamilyen alaptörvényt.

Egyetlen alkalom volt, amikor alkotmányjogi súlyú kérdésről döntöttünk 2005-ben népszavazás útján, az EU csatlakozásunkról.Ezt a közjogi aktust kikoptatták a köztudatból, holott maga a tény, hogy alkotmányjogi kérdésről népszavazás döntött, önmagában megkérdőjelezett ezt követően minden alkotmányozási aktust.A 2005-ben részben visszakapott jogot szépen csendben elsorvasztották.

Nem ismerek olyan politikai erőt jelenleg sem - álljon bármelyik oldalon is, - amely szükségesnek tartaná a népszuverenitás elvén alapuló alkotmányozást.Ez azt jelenti, hogy bárkire is szavazunk, azok követve a hagyományokat törvényszerűen ellenünk fognak fordulni a köz érdeke helyett magánérdekek mentén fogják működtetni az államot és szerveit természetesen nulla felelősséggel.

A népszavazás nélkül létrehozott Alkotmány-Alaptörvény egyébként pedig évezredes elfogadott jogelvekbe ütközik.Ilyen pl.a római jogban keletkezett un.„nemo plus juris” elv, amely nem kevesebbet mond, hogy „senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik”, amiből az is következik, több joga nem lehet senkinek, mint amennyivel az elődje rendelkezett, logikus nem? A hétköznapokban ez működik pl.egy ingatlan eladásnál, amikor eladóként a tulajdonosnak kell megjelennie.

Tőlünk szavazópolgároktól mikor szerezte meg bárki is azt a jogot, hogy az én és a többi szavazópolgár életfeltételeit megszabja? Ilyenre sosem kértek és nem is kaptak jogot, így azzal nem rendelkeznek ma sem ennek ellenére mégis napi szinten foglalkoznak alkotmányozással.Ez nem más mint sima jogbitorlás.

Vagy egy másik jogelv, miszerint „senki sem lehet saját bírája” elv.Mit is jelent ez alkotmányjogi szempontból? A törvényhozás, vagy az állam egyetlen szervezete sem dönthetne saját maga létrehozásáról és működési elveiről, stb.Jelenleg a törvényhozás bármikor dönthet saját felépítéséről, költségeiről, előjogairól, mentességéről stb.A népszuverenitás hatáskörében járnak el anélkül, hogy erre felhatalmazással rendelkeznének.

Köznyelven szólva alkotmányjogi szempontból jelenleg a farka csóválja a kutyát, ez a fordított világrend köznyelvi szimbóluma, viszont pontosan ábrázolja a jelent.Nos ezt a helyzetet kell megszüntetni.Akkor lássuk milyen lenne az, amikor a házi kedvencünk négy lábra áll, és életében először Ő csóválja meg a farkát.Ennek érdekében vállamra veszem az ásómat és kiderítem hol van házi kedvencünk elásva és ha kihantoljuk remélem még életet lehet bele lehelni.

Szabályozási koncepció

Elég hosszan fogom részletszabályokba foglalni az alkotmányozás procedúráját, de azt azért kell ilyen terjedelemben tenni, mivel máshol ez az eljárás nem jelenhet meg, csak magában az Alkotmányban.

Az „Én Alkotmányom” alkotmányozási eljárásának elvei és megoldásai a következők:

  • Alkotmányozásra kizárólag a nép jogosult, mely jogáról nem mondhat le
  • Alkotmány létrehozását vagy módosítását alapvetően mi választópolgárok, ill.minden bejegyzett szervezet is jogosult az összes választópolgárnak címzett petícióval kezdeményezni azzal, hogy ahhoz a szavazópolgárok 10%-nak támogatnia kell a kezdeményezést.
  • A 10%-os támogatottságot 6 hónap alatt jogosult a kezdeményező beszerezni, amely ha sikerül neki attól kezdve visszamenőleg a kezdeményezésre, az alkotmányozással kapcsolatos valamennyi költséget a költségvetés viseli.
  • A petíciós eljárást egy közjegyző közreműködésével kell lefolytatni, aki a közhitelességet biztosítja és megfelelő elektronikus felületet hoz létre az eljárás figyelemmel kísérése érdekében, amelyhez mindenki hozzá kell hogy férjen.
  • Az egész alkotmányozási procedúrában a jogorvoslatot eseti választott bíróság bírálja el, mivel a rendes bírósági rendszer is az Alkotmány szüleménye, így kizárt, hogy eljárhassanak alkotmányozással kapcsolatban.Ez az eljárás egyfokú, mivel alávetéses illetékességű, azaz aki maga választja meg a bíráját, annak döntését látatlanban el kell fogadnia ennek az eljárásnak ez az alapelve.A választott bíróság az uniós jogot alkalmazza, amivel ki lehet védeni az abszurd magyar jogalkotási termékeket, továbbá az EU tagságunk óta az EU joga az elsődleges jogunk, és mivel mi magunk szavaztuk meg ezt a helyzetet 2005-ben, így éljünk is vele.
  • Ha összejött a 10%, akkor a közreműködő közjegyző lehetőség szerint szoftver alapú sorsolással 20 választópolgárt sorsol ki nem és életkör szerint 5 korcsoportban, akik alkotmány előkészítő bizottságként - Alkotmány Előkészítő Bizottság (AEB) - levezénylik a teljes alkotmányozási folyamatot.
  • Az Alkotmányt kezdeményező mindvégig a bizottság olyan kültagjaként működik, aki a bizottság határozatképtelensége esetén dönt, így biztosítja azt, hogy az eljárás folyjék és be is fejeződjön.
  • Az AEB véglegesíti az alkotmányjavaslat, ill.módosításjavaslat szövegét, majd megnyitja annak társadalmi vitáját, amelyet elektronikus felületen regisztrációt követően lehet kommenteléssel teljesíteni.Ezeket a kommenteket csoportosítja a bizottság.
  • A társadalmi vita alapján kialakuló végleges szöveget összeállítja az AEB, majd lezárja ezt az előkészítő szakaszt és ezt követően hatástanulmányokat szerez be, amelyeknek az a célja, hogy az alkotmánymódosítás hatását elemezze, annak költségvonzatával és társadalmi hatásával együtt, ill.ugyanezeket a kérdéseket amennyiben elmarad az alkotmánymódosítás, tehát ki mitől esik el.Ezzel képbe kerülhet mindenki, eldönti támogatja, vagy sem a módosítást, úgy gondolom, e nélkül korábban sem lehetett volna nemcsak alkotmánymódosítást, de semmilyen jogalkotási tevékenységet végezni.
  • Az AEB ezt követően létrehozza a szavazáshoz szükséges feltételeket, elsődlegesen legyártatja a szavazólapokat akként, hogy minden darab szavazólap digitálisan generált biztonsági kódot kap, melyek anonimizált felhasználását darabonként lehet ezt követően ellenőrizni.Mindezt annak érdekében, hogy ne lehessen szavazólapokat kicserélni, manipulálni, többlet szavazólapokat gyártani és felhasználni.A gyártás és tárolás minden lépését az AEB indítja el és ellenőrzi.A szavazókörönként csomagolt szavazólapokkal el kell számolni minden szavazási nap kezdetén és végén.
  • A szavazás lebonyolítását elsődlegesen önként jelentkező polgárokkal valósítja meg az AEB, ha nincs ilyen sorsolással.Nem ingyen végzik a tevékenységet, 2 szeres minimálbér illeti meg őket időarányosan, így remélem lesznek önként jelentkezők.
  • A szavazás megkezdése előtt és után is ellenőrzik a szavazólapok számát és az ellenőrzés megkezdésétől annak lezárásáig állandó elektronikus kapcsolatban kell állniuk az AEB-al.
  • Minden nap az utolsó 2 órában lehetőség van átjelentkezés útján szavazni, alapos ellenőrzést követően.Távszavazás is lehetséges, ha biztonságos módon lehet a szavazót azonosítani, ebbe az irányba szeretném eltolni a szavazási technikát hosszabb távon.
  • A szavazatszedő bizottságok naponta állapítják meg és teszik közzé a szavazás eredményét és zárolják le a felhasznált szavazólapokat.
  • A szavazás előzetes végeredménye az utolsó szavazóköri eredményfeltöltéssel alakul ki, mely időponttól számított 8 napos jogvesztő határidőn belül lehet választási kifogásokat előterjeszteni, melyet a póttagokkal és a kezdeményezővel kiegészült AEB vizsgál meg és bírál el.Lehetősége van a bizottságnak az eredmény megsemmisítésére, újraszámlálás elrendelésére, új szavazás elrendelésére.A kivizsgálások lezárásával alakul ki a végleges eredmény, amellyel minden külön aktus nélkül hatályba lép az elfogadott módosítás.
  • Amennyiben eredményes volt a népszavazás az AEB minden tagja+póttagja + a kezdeményező ellátja kézjegyével az okirat 3 példányát és nem selejtezhetően a nemzeti levéltárban helyezi el.
  • Ezt követően összehívja az AEB az utolsó rendes ülését, amelyen döntenek a függő kérdésekről, díjazásokról, szavazólapok megsemmisítéséről, ill.amiről kell.Ezt követő 90.napon szűnik meg minden külön aktus nélkül.Ezt követően semmilyen igény nem lesz érvényesíthető.
  • Az AEB tagok alapjogsértés elkövetéséért felelnek sérelemdíj eljárás keretében, más módon nem vonhatók felelősségre a tevékenységükkel kapcsolatban.

I.FEJEZET - Alkotmány létrehozása, módosítása

1.§ – Alkotmányozási alapjog

  1. ) Alkotmány létrehozása és annak módosítása a népszuverenitás birtokosának, a szavazópolgárok összességnek – népszavazás - kizárólagos alapjoga.Ezen jog nem ruházható át és nem lehet lemondani róla.
  2. ) A nem jelen fejezetben szabályozott eljárás szerint megtartott népszavazással alkotott jogszabályok nem tekinthetők alkotmányjogi aktusnak.

2.§ – Alkotmányozási döntés

  1. ) Alkotmányt elfogadni, módosítani a szavazópolgárok összessége jogosult titkos szavazással, legalább 67%-os többséggel, feltéve, hogy a szavazáson a szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárok 67%-a leadta a szavazatát.
  2. ) Alkotmányt elfogadni, módosítani kizárólag az e célból kiírt népszavazás útján lehet, más népszavazási témával nem kapcsolható össze.Az e célból megtartott népszavazás során lehetőséget kell kapnia minden választópolgárnak arra, hogy élhessen szavazati jogával, melynek érdekében legalább 7 napon át folyamatosan reggel 6-tól este 22 óráig biztosítani kell a szavazatok leadásának lehetőségét.
  3. ) Amennyiben a választópolgárok részvétele ezen időszak alatt elérte a 80%-ot annak napján 22 órakor véget ér a népszavazás.

A számokról annyit, hogy a statisztikai örvényszerűségeket és a választópolgárok választási készségét is figyelembe véve azt a legkisebb, szükséges arányt próbáltam belőni, amely kétséget kizáró módon mutatja a választói akaratot.Csak utalok arra, hogy egy választás utáni exit poolok egy minimális mintából szinte tizedszázalékos pontossággal kihozza a választási végeredményt, és minél nagyobb a minta annál pontosabb az eredmény.Egy 67%-os minta tökéletesen megjeleníti a 100%-ot.Ez egy kicsit több mint 2/3.Ez egy elfogadott arányszám a minősített döntések meghozatalakor, más jogágakban is.Választások során 80%-ot talán még sosem ért el a részvétel, így egy ilyen arányú részvétel esetén a statisztikai törvényszerűségek mellett nyugodtan lezárható a szavazás, annak eredménye gyakorlatilag tükrözni fogja a 100%-os részvétel mentén kialakuló arányokat.

3.§ – Alkotmányozási eljárás megindítása

  1. Alkotmányozási eljárás elindításához egy, a választópolgárok összességéhez címzett alkotmányozási petíció készítése szükséges, amely a választópolgárok legalább 10%-nak aláírását tartalmazza.
  2. Alkotmányozási célú petíció indítására bármely magyar választópolgár, vagy Magyarországon bejegyzett magyarországi székhellyel rendelkező magyar szervezet jogosult feltéve, hogy a petícióból az Alkotmány létrehozásának, módosításának oka, célja a módosítással érintett valamennyi rendelkezés a petíció szövegéből egyértelműen kiderül és pontosan tartalmazza az Alkotmány, vagy módosításának szövegét.
  3. A petíció betűméretének jól olvashatónak kell lennie, apró betűs bejegyzést nem tartalmazhat.A petíció folyamatosan számozott oldalakból áll, a rajta lévő szöveget mindkét oldalon folyamatosan kell vezetni.

Akkor vágjunk bele a procedúrába.A népszuverenitás elvéből adódóan ahhoz is, hogy egyáltalán felmerüljön az alkotmányozás szükségessége, igénye, a választópolgárok egy meghatározott hányadának akaratnyilatkozatára van szükség másra nem, így egyetlen más szervezet, kormány, országgyűlés, elnök stb.kizárt abból.hogy közvetlenül kezdeményezhessen alkotmányjogi aktust.A népszuverenitás elve – minden hatalom forrása a nép – nem engedheti meg, hogy saját akaratukból más személyek, vagy szervezetek eldönthessék, hogy alkotmányozásra kerüljön sor.Mint látjuk a jelenlegi szisztéma szerint akár naponta lehetne módosítani alkotmányt és annak kezdeményezésére a választópolgárokon kívül szinte mindenki más, főleg a végrehajtó hatalom, országgyűlés rendelkezik jogokkal.Éppen ezért annyit is ér jelenlegi Alaptörvény.A gránitszilárdságúnak kikiáltott Alaptörvényt a 2011-es elfogadását követő 9 év alatt 9-szer módosították, tehát évente egyszer.Csak összehasonlításként az USA Alkotmányát 1789-es elfogadása óta 26-szor módosították, ami átlagosan durván 9 évente egy módosítást jelent.Ebben a 26 módosításban benne van az a 2 módosítás is, amely a szesztilalmat elrendelte 1920-tól, és amely a szesztilalmat elrendelő alkotmánymódost hatálytalanította 1930.Mi ennek az üzenete? A szesztilalom gyökere a puritán vallási elvekben keresendő, tehát ideológiai gyökerekkel rendelkezik.Ez aztán életre hívta azt a szervezett bűnözést, melyet azóta sem képes az USA felszámolni.Hát igen, az ideológiai alapú alkotmányozás úgy tűnik semmi jóval nem jár, így általánosságban rögzíteni szükséges, hogy az ideológiai alapú alkotmányozást kerülni kell.

Az „Én Alkotmányomban” igyekeztem felhasználni a joggyakorlatban már ismert megoldásokat, annak érdekében, hogy ne legyen rendszeridegen egy ilyen jellegű alkotmányozás.A 10%-os arány egy bejáratott fogalom a társasági jogban.Az ilyen arányú tulajdonlás már jogokat biztosít a társaságokon belül, tehát ennek az arányszámnak jogirodalma van.

Talán a leglényegesebb újdonság az, hogy nincs különbség az között, ha pl.a kormány vagy akár egyetlen választópolgár szeretne alkotmányozni.Mindenkire azonos szabályok vonatkoznak, a választópolgárok 10%-át meg kell győzni ennek szükségességéről és csak ezt követően kezdődhet meg maga az alkotmányozási eljárás.A későbbiekben azt is rögzítettem, hogy a 10%-ig terjedő eljárásokhoz közpénzt nem lehet igénybe venni, így a kormány és vagy akár a választópolgár pénzügyi lehetőségei között sincs eltérés.

4.§ – Petíciós eljárás

  1. Alkotmányozási eljárás indításának azt a napot kell tekinteni, amikor a petíció kezdeményezője a 3.§-ban megjelölt valamennyi elemet tartalmazó és a kezdeményező által aláírt petíciót 3 példányban egy általa választott közjegyzőnél letétbe helyezi.
  2. A letétkezelő közjegyző a nála letétbe helyezett petíció egy példányát a letétbevételről kiadott közjegyzői határozattal együtt a letétbe helyezéstől számított 3 napon belül köteles felterjeszteni az Alkotmánybírósághoz és egy példányt a közjegyzői kamara elnökségének, amely ezt követő 8 napon belül olyan elektronikus felületen köteles elhelyezni a petíció szövegét, amelyet minden magyar állampolgár jogosult feltétel és regisztráció nélkül megtekinteni.A közjegyzői kamara a letétkezelőtől kapott valamennyi alkotmányozáshoz kapcsolódó dokumentumot a felterjesztéstől számított 3 napon belül köteles elhelyezni ezen a nyilvános elektronikus felülten.
  3. Az Alkotmánybíróság kizárólag abból a célból jogosult vizsgálni a petíció tartalmát, hogy a kezdeményezés alkotmányjogi szempontból világos és egyértelmű szövegezést kapjon.A petíció alkotmányjogi vizsgálata során az Alkotmánybíróság jogosult felhívni a kezdeményezőt, véleménye kialakításához további információk megküldését kérheti, mely felhívás csak olyan adatokra, információkra terjedhet ki, amelyek segítségével a petíció tartalma pontosan és egyértelműen meghatározható.Az Alkotmánybíróság teljes ülésen a felterjesztéstől számított 15 napon belül véleményt alkot, amelyet megküld a kezdeményezőnek.Az alkotmánybírósági vélemény nem határozat, nincs joghatása.
  4. A kezdeményező amennyiben az alkotmánybírósági vélemény alapján a petíció szövegét pontosítja, a pontosított szövegezésű petíciót letétbe helyezi a letétkezelő közjegyzőnél, mely aktussal az eredeti petíciót a módosított szövegezésű petíció váltja fel.
  5. Amennyiben a kezdeményező az alkotmánybírósági vélemény alapján nem pontosítja a petíció szövegét, a petícióhoz köteles csatolni az alkotmánybírósági véleményt és ezt követően csak a két dokumentumot tartalmazó irat tekinthető alkotmányozási petíciónak.

Egy olyan alkotmányozási procedúránál, amely célzatosan és tudatosan mellőzni akar minden olyan hatalmi struktúrát, amelyet maga az Alkotmány – Alaptörvény – teremt, kell találni egy olyan biztos pontot, amelyre az egész eljárás felépíthető.Archimédesz után szabadon „mutassatok egy biztos pontot és én ….„.Nos erre a biztos pontra más jelölt nem jöhet szóba, mint a közjegyzői rendszer, konkrétan egy közjegyző.A közjegyző a közhitelesség általánosan elfogadott őrzője.Hitelességüket nem vitatják, így adta magát ez a megoldás.Miután megvan ez a biztos pont, erre aztán már mindent fel lehet építeni.

Mondjuk kitalálja egy sportbarát választópolgár, legyen alkotmányos alapjoga minden 10.000 főt elérő lakosságszámú településnek egy 20.000 fő befogadására alkalmas stadion felépítése állami beruházásként.Ezzel a tartalommal készít egy petíciót.Legjobb tudása szerint elkészíti egy A4-es papírra a petíciót lefénymásolja 4 pld-ban és aláírja.Ezzel elballag a legközelebbi közjegyzőhöz és ott letétbe helyezi a petíció 3 példányát.Ezzel elindította az egész folyamatot.A közjegyzői kamara internetes felületet hoz létre és ahhoz hozzáférést biztosít mindenki részére.

A közjegyző egy példányt elküld az Alkotmánybíróságnak véleményezésre.Az AB természetesen nem érti az indítvány szövegét és további információt kér sportbarátunktól.Tessék mondani a 10.000 fős lakosságot hogy kell érteni, bele tartoznak az ideiglenes lakcímmel rendelkezők is? Ill.jelölje meg a stadion fogalmát is, mert az sem érthető, kézilabda, vízilabda, vagy esetleg atlétikai stadionra gondolt-e? Sportbarátunk pontosít, csak állandó lakosok, és futball stadion.Ezzel a pontosítással egyértelműnek minősítik, sportbarátunk is módosítja ezzel a tartalommal a petícióját.(Mondjuk az AB teljesen másképpen működne, a népszavazási kezdeményezésekből az látható, hogy a többi szó értelmét sem tudják megfejteni ilyenkor.) A lényeg az, hogy az AB-nek nincs semmilyen ráhatása az alkotmányozásra, az alapelvekből levezethető módon nem is lehet, mert maga az Alkotmány hozta létre az AB-t.

5.§ – Petíciós eljárás lefolytatása, lezárása

  1. A kezdeményező az alkotmányozási petíció Alkotmánybírósági véleményezést követő letétbehelyezése közjegyzői igazolásának napjától számított 6 hónapon belül jogosult petíciós aláírásokat gyűjteni.Amennyiben a kezdeményező az aláírásra nyitva álló határidő utolsó napján legalább 16 óráig nem helyezi letétbe a letétkezelő közjegyzőnél az aláírásokat tartalmazó petíciókat, vagy az aláírások száma nem éri el a választópolgárok számának 10%-át, az alkotmány kezdeményezési eljárást az eljáró közjegyző végzéssel megszünteti.
  2. Amennyiben a letétbe helyezett petíciókon lévő aláírások száma eléri az eredeti letétbehelyezés időpontjában a központi választási névjegyzékben szereplő szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárok számának 10%-át a letétkezelő közjegyző feltételes végzést állít ki a petíciós eljárás eredményességéről.
  3. A feltételes végzés kiadásától számított 30 napon belül a letétkezelő közjegyző megvizsgálja a petíción lévő aláírások hitelességét melynek érdekében megfelelő technikai felszereléssel rendelkező személy vagy szervezet bízható meg a vizsgálat lebonyolításával.A vizsgálathoz szükséges adatokat minden állami szerv köteles feltétel nélkül és haladéktalanul a közjegyző rendelkezésére bocsátani térítésmentesen.A kezdeményező vagy képviselője jogosult jelen lenni az aláírások ellenőrzésének folyamata alatt.A személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett korlátozás nélkül jogosult dokumentálni a vizsgálatot, ennek érdekében az eljáró közjegyző értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat kezdetéről.
  4. A vizsgálat eredményeképpen amennyiben a hiteles aláírások száma eléri az alkotmánykezdeményezéshez szükséges mértéket, a közjegyző a feltételes végzését véglegesíti.Amennyiben az aláírások ellenőrzését követően a hiteles aláírások száma nem éri el a 10%-ot, az eljárást végzéssel megszünteti.Amennyiben a megvizsgálásra nyitva álló 30 napos határidő alatt nem születik határozat a 31.napon a feltételes végzést véglegesnek kell tekinteni minden további aktus nélkül.

6.§ – Petíciós jogorvoslat

  1. A kezdeményező amennyiben vitatja a közjegyző meghiúsulást megállapító határozatát, a közjegyzői végzés kiadását követő 15 napon belül jogosult választott bírósági eljárást kezdeményezni a vitatott határozattal kapcsolatos valamennyi kifogását tartalmazó fellebbezése közjegyzőnél történő letétbehelyezéssel.A fellebbezéshez csatolni kell valamennyi bizonyítékát is.
  2. A fellebbezés benyújtásáról az eljáró közjegyző haladéktalanul értesíti a közjegyzői kamara elnökét, aki intézkedik a fellebbezéssel kapcsolatos kamarai védirat elkészítéséről és az ügy irataihoz csatolásáról.

7.§ – Választott bíróság felállítása

  1. A választott bíróság 3 tagú, melyből egy bírót a kezdeményező, egy bírót a közjegyzői kamara elnöksége, a harmadik bírót a két delegált bíró választja.A közjegyzői kamara elnöksége 15 napon belül intézkedik a közjegyzői kamara által delegált választott bíró kiválasztásáról.A kezdeményező a fellebbezés letétbe helyezésétől számított 15 napon belül köteles az eljáró közjegyzőnek bejelenteni az általa választott bírót.A két választott bíró 15 napon belül megválasztja a harmadik bírót, aki a választott bíróság elnöke.
  2. A választott bíróság alávetéses illetékességgel jár el, melyre tekintettel az eljárás egy fokú annak döntése a továbbiakban semmilyen fórum előtt nem vitatható.

8.§ – Választott bírósági eljárás

  1. A választott bíróság a harmadik választott bíró megválasztásától számított 30 napon belülre tárgyalást tűz ki, amelyről a kezdeményezőt és a közjegyzői kamarát is értesíti.A tárgyalást a választott bíróság elnöke vezeti, azon kizárólag a fellebbezésben, ill.a védiratban megjelölt állítások vizsgálhatók, azok nem bővíthetők, nem módosíthatók.
  2. Amennyiben olyan szakkérdés megválaszolása szükséges a döntés meghozatalához, amellyel a választott bíróság nem rendelkezik, jogosult a tárgyalást egy alkalommal elhalasztani a szakvélemény beszerzése érdekében, mely nem vehet igénybe 90 napnál nagyobb időintervallumot.Szakértőnek bárki felkérhető, aki igazoltan rendelkezik azzal a képzettséggel, szaktudással és gyakorlattal, amely a szakkérdés megválaszolásához szükséges.
  3. A választott bíróság eljárásnak jogi háttere az Európai Unió alapdokumentumai, jogi aktusai és az Európai Unió Bíróságainak esetjoga.
  4. A választott bíróság a fellebbezésben megjelölt sorrendben vizsgálja a kifogásokat és hoz róluk különálló döntéseket.A választott bírósági eljárás nyilvános ide értve a döntéshozatalt is.A döntéseket nyílt szavazással hozzák életkor szerinti személyenkénti szavazással azzal, hogy az első szavazatot a kezdeményező által a második szavazatot a Közjegyzői Kamara által delegált bíró adja le, végezetül a bíróság elnöke.A meghozott határozatokhoz külön vélemény is csatolható a bírók részéről.A tárgyalásról szó szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni.
  5. A választott bírósági döntések végrehajtható határozatnak minősülnek és meghozatalukkor válnak jogerőssé.
  6. Választott bírósági eljárást kell valamennyi ezt követően felmerült alkotmányozási jogvitában igénybe venni a fentiekben rögzítettek szerint azzal, hogy ilyen eljárást az alkotmányozási eljárásban nevesített személyek jogosultak kezdeményezni.

9.§ – Petíciós eljárás költségviselése

  1. Alkotmányozási célú petíció aláírásáért nem fizethető semmilyen ellenérték, nem nyújtható semmilyen közvetlen vagy közvetett előny.Ellenérték nyújtása vagy egyéb előny biztosításának bizonyítottsága esetén a kezdeményezést semmisnek kell tekinteni.
  2. A 10%-ot el nem érő vagy egyéb okból meghiúsult, vagy megsemmisített petíciós eljárás költségeit a kezdeményező viseli, azzal, hogy annak megtérítésére közpénz sem közvetlenül, sem közvetve nem vehető igénybe.
  3. Az eredményesnek minősített petíciós eljárás költségeit a központi költségvetés viseli azzal, hogy kizárólag számlák alapján fizethető ki bármilyen megtérítés.Nem fogadható be olyan számla, amelynek a választópolgárok aláírásának megszerzését célzó befolyásolás céljából kifejtett tevékenységet finanszíroz.Kizárólag igazolt tárgyi költségek téríthetők meg.
  4. A petíciós eljárás költségeire adományok gyűjthetők azzal, hogy amennyiben az eljárás sikertelen, az eljárásra felhasznált adományok után maradt összeget adomány arányosan vissza kell fizetni az adományozóknak.Sikeres petíciós eljárás esetén a teljes összeget vissza kell fizetni, mivel a petíciós eljárás költségét ilyen esetben a központi költségvetés viseli.Az adományok felhasználásáról tételes elszámolást kell készíteni.Anonim adomány nem gyűjthető.
  5. A közjegyzői eljárás költségfeljegyzési jogos azzal, hogy minden egyes közjegyzői aktus költségéről annak felmerülésekor díjjegyzéket köteles az eljáró közjegyző átadni.A díjjegyzékben szereplő összegek tárgyi költségnek minősülnek.

10.§ – Alkotmány Előkészítő Bizottság felállítása, jogállása

  1. Az eredményes petíciós eljárást igazoló közjegyzői végzés – választott bírósági ítélet – kiadásától számított 15 napon belül a kezdeményező jelenlétében a közjegyző szoftver alapú sorsolással a választói névjegyzékben szereplő választópolgárokból létrehozz egy 20 rendes és 10 póttagból álló Alkotmány Előkészítő Biztosságot, amelynek feladata az alkotmányozási folyamat teljes körű lebonyolítása.
  2. A kezdeményező a bizottság kültagja, döntési joggal kizárólag a nevesített esetekben rendelkezik, minden bizottsági aktusnál jelen lehet és véleményt nyilváníthat, mely nem köti a bizottságot.
  3. A kezdeményező jogosult írásban eljárási jogutódokat megjelölni egymást követő sorrendben a megjelöltektől származó elfogadó nyilatkozattal együtt arra az esetre, ha bármely okból nem lenne képes az eljárásban részt venni, vagy azt folytatni.Ideiglenes jogutódlás esetén a jogutód által tett jognyilatkozatokat a kezdeményező jognyilatkozataként kell figyelembe venni, azok a kezdeményezőt is kötik.A jogutódok adatait zártan kell kezelni, melyre tekintettel csak jogutódlási helyzetben és csak a soron következő jogutód adatai válnak nyilvánossá.
  4. A 20 tagú bizottságot úgy kell létrehozni, hogy abban kor és nem szerint arányosan kerüljenek képviseletre a 18-30 éves, 31-45 éves, 46-59 éves, 60-74 éves és a 75 év feletti korcsoportok.Nem lehet tagja sorsolás útján sem az, akinek közvetlen vagy közvetett érdekét érinti az alkotmányozási kezdeményezés.Ez a kizárási rendelkezés nem alkalmazható teljes Alkotmány létrehozására irányuló eljárás során.
  5. A bizottsági tagság elfogadása minden választópolgár alapvető kötelezettsége.Kizárólag olyan egészségi okból, vagy a sorsoláskor már fennálló, huzamos külföldi tartózkodás esetén utasítható vissza, amely okok meggátolják a bizottsági tevékenység végzést.
  6. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság utalványozási joggal rendelkezik a központi költségvetéssel szemben az alkotmányozási eljárással kapcsolatos költségek vonatkozásában.

Akkor induljon a tényleges alkotmányozás.Az „Én Alkotmányom” preambulumának lényeges elemét képezi a „plurális demokrácia”, amely általánosságban jellemzi a politikai rendszert.A pluralizmus annyit jelent, minél több embert be kell vonni az ilyen rendszerek működtetésébe, hozzáférést kell ehhez biztosítani.A legplurálisabb demokrácia az ókori athéni volt, a saját koncepcióm is merített tőle.Ott pl.sorsolással választották ki a bíróság tagjait stb.Szeretném, ha kicsit visszalépnénk mi is ebbe az irányba.Mivel a pluralista koncepció mentén mindenki jogosult közreműködni, ezért sorsolással is kiválaszthatók az érintettek.Ezzel lenne még egy célom, tudatosabbá tenni az embereket és azt is szeretném éreztetni, hogy van élet a mindenkori hatalmi struktúrákon kívül is, sőt..

Nyilván másképpen érint egy alkotmánymódosítás egy fiatalt és egy idősebbet, ill.az egyes nemeket is ezen belül.Minden nem és korcsoport lehetőséget kap saját szemszögük bemutatására az eljárás során.Szerintem ez így korrekt.

11.§ – Alkotmány Előkészítő Bizottság eljárása

  1. Az Alkotmány Előkészítő Biztosság feladata az alkotmányjavaslat véglegesítése, a választópolgári egyeztetési eljárás szervezése és vezetése, az alkotmányjavaslattal kapcsolatos hatástanulmányok elkészítése, a népszavazás feltételeinek előkészítése, az alkotmányozó népszavazás időpontjának kitűzése és lebonyolítása, a népszavazás eredményének megállapítása, az Alkotmány, ill.módosításának beiktatása.
  2. A bizottság döntéseit 3/4-es döntéssel hozza, név szerinti szavazás mellett nyilvános ülésen.A bizottság üléseit elektronikus kapcsolattartási eszközök igénybevétele mellett is tarthatja azzal, hogy az ilyen ülésekre bármely választópolgár rácsatlakozhat külön regisztráció nélkül.
  3. Amennyiben a bizottság valamely kérdésben nem tud 3/4-es döntést hozni, a kisebbségben maradó tagok véleményének megismerését követően az elnök újabb döntési alternatívát terjeszt elő.Amennyiben ugyanabban a kérdésben három egymást követő szavazáson sem születik döntés, az előterjesztett alternatívák közül a kezdeményező választ.A kezdeményező választását a bizottság 3/4-es döntésének kell tekinteni.
  4. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság elnöki tisztségét a tagok felváltva töltik be akként, hogy a bizottság első elnöke a legidősebb tag.Ezt követően minden második hónap 1 napján kerül sor az elnöki tisztség átruházására életkor alapján az idősebbtől a fiatalabb irányában.
  5. A bizottság elnökének feladata a bizottság működésének koordinálása, munkaszervezetének irányítása, a bizottság képviselete, utalványozási jog gyakorlása.
  6. Minden döntést a bizottság nyilvános ülésen hozza meg.A bizottság havonta legalább egy alkalommal ülést tart.Az elnök terjeszti elő a döntést igénylő kérdéseket, vezeti az ülést és állapítja meg a szavazás eredményeit, ill.aláírásával hitelesíti a döntéseket.

Az 1.pontban tömören benne van minden, amit tennie kell a bizottságnak.Nagyon nem kevés és nem kis súlyúak, de ezek mindenképpen kellenek egy tisztességes és megalapozott alkotmányozáshoz.A minősített többségi döntést a nemek és korcsoportok minél nagyobb arányú döntési képviselete miatt állítottam be azzal, hogy ez nem vezethet működésképtelenséghez.Ilyenkor „felélednek” a kezdeményező jogai, aki választ.Ezt nyilván a bizottság is tudja, ami vélhetően nagyobb rugalmasságra készteti a társaságot.

Megintcsak a pluralista elvek azok, amely a vezetői poszt rotációs betöltését indokolja, továbbá tapasztalatból tudjuk, hogy a hosszú időn át mozdulatlan struktúrák esetében önérdekek jelennek meg, na ezt is szeretném megelőzni ezzel továbbá az aktív közreműködést is kialakítani, mint alapvető bizottsági hozzáállást.

Az egész eljárás, így a bizottsági működés nyilvánossága alapfeltétel azzal, hogy azért a 21.században ehhez már azokat a technikákat célszerű alkalmazni, amelyeket a hétköznapokban szinte már mindenki használ, ill.ismer.

12.§ – Alkotmányjavaslat szövegének véglegesítése

  1. Az Alkotmány Előkészítő Biztosság elsőként véglegesíti az alkotmányjavaslat szövegét.Amennyiben az Alkotmánybírósági vélemény figyelembe vétele mellett az eredeti javaslat pontosításra került, a bizottság azt véglegesnek tekinti, módosítani azon nem jogosult.
  2. Amennyiben a petíció szövege nem került pontosításra a bizottság véglegesíti az alkotmányjavaslat szövegét.Ennek során a kezdeményező meghallgatása kötelező.
  3. Az indítványozó által megfogalmazott tartalomhoz legközelebb álló szövegezést köteles a bizottság meghatározni.

13.§ – Végleges alkotmányszöveg társadalmi vitája

  1. A véglegesített alkotmányjavaslatot a bizottság ezt követően elektronikus felületen társadalmi vitára bocsátja.
  2. A bizottság köteles biztosítani korlátozás nélkül a felület megtekintését.Véleményt – kommentet - csak a felületre történő regisztrálást követően jogosult bárki tenni.A regisztrációnak olyan tartalommal kell rendelkeznie, amelyből a bizottság ellenőrizheti a regisztrált kommentelő valódiságát.
  3. Minden kommentelő maga felel a kommentje tartalmáért.A kommentek tartalma nem sértheti mások személyiségi jogait.A bizottság köteles letiltani azokat a kommenteket, amelyek nem a kezdeményezéssel függenek össze, mások személyiségi jogait sértik, köteles megakadályozni a „trollkodást”.A postai úton benyújtott észrevételeket a bizottság a felületre konvertálja és elhelyezi a kommentek között.
  4. A bizottság a kommenteket olyan módon csoportosítja, hogy a hasonló tartalmú kommenteket egységbe rendezi.
  5. Azok az egyetemek, amelyeken alkotmányjogi tanszék működik kötelesek tanszéki véleményt készíteni a javaslatról, melyet a tanszék minden munkatársa aláírásával lát el.A tanszéki véleményeket az elektronikus felület megnyitásától számított 60 napon belül kötelesek elkészíteni.A véleményt nem készítő egyetemi tanszékek következő évi költségvetését legalább 30%-al csökkenteni kell.
  6. A társadalmi vita az elektronikus felület megnyitásától számított 120 napig folytatható, ezt követően további kommentek a felületen nem helyezhetők el, de az összes komment elérését továbbra is biztosítania kell a bizottságnak.
  7. A társadalmi vita lezárását követő 30 napon belül összefoglaló anyagot készít a bizottság a társadalmi vita eredményéről, melyben minden véleménycsoportot meg kell jeleníteni azok tartalma és a véleménynyilvánítások száma szerint is.Az összefoglaló véleményt az elektronikus felületen kell hozzáférhetővé tenni.
  8. A társadalmi vita eredményeit, amennyiben azok a kezdeményezés célját bármilyen módon eredményesebben, hatékonyabban képes elérni, beépíti a javaslat szövegébe, az esetlegesen felmerülő logikai, technikai, ill.egyéb hibákat a javaslat szövegében kijavítja, ezzel kialakítja az alkotmányjavaslat végleges szövegét.

A társadalmi vita eszköze a netes kommentelés ellenőrizhető regisztrációval.Nem készítünk kamu kérdőíveket, kamu alternatívákkal, mindenki, a mások személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett kifejtheti az álláspontját.A cél minél több olyan szempont megjelenítése, amelyet érinthet az alkotmányozás.

Akiket azért fizetünk, hogy oktassák az alkotmányjogot, nos azoknak kutya kötelességük a véleménynyilvánítás.Ennek a tudományos közösségnek azt gondolom komoly súlya van, a „szakmát” is meg kell jeleníteni.

A bizottságnak nincs önálló véleményezési joga, nem ez a dolguk ők „csak” menedzselik azt.Úgy csoportosítják össze, hogy az egyes véleménycsoportok elkülönülten megjelenjenek.

14.§ – Alkotmányjavaslat hatáselemzése

  1. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság a társadalmi vita lezárását követő 30 napon belül hatástanulmányok készítését rendeli meg, melynek célja annak kimutatása, milyen hatással kell számolni sikeres, ill.sikertelen alkotmányozás eredményeképpen.
  2. Hatáselemzést nem kell végezni, amennyiben új, teljes Alkotmány kerül megalkotásra.
  3. A hatásvizsgálat keretében az Alkotmány Előkészítő Bizottság legalább a következő kérdésekben köteles hatásvizsgálatokat végeztetni:
    • Milyen előnnyel kell számítani a teljes társadalom szintjén az alkotmánymódosítás elfogadása esetén és milyen hátrányokkal annak elutasítása miatt, mely hatásokat pénzügyi szemlélettel kell kimutatni.
    • Az alkotmányozási javaslat elfogadása esetén lesznek-e olyan társadalmi csoportok, akiknek az életfeltételeit jelentősen és negatív irányban elnehezülnek.Az ilyen hatások kompenzálásához szükséges pénzösszeg és feltételek kimunkálásával.
    • Az alkotmányozási javaslat elutasítása esetén lesznek-e olyan társadalmi csoportok, akiknek az életfeltételei jelentősen javulhattak volna az alkotmánymódosítás elfogadása esetén.Az ilyen hatásokat pénzügyi szemlélettel kell kimutatni.
    • Az alkotmányozási javaslat elfogadása esetén milyen egyéb többletköltségek keletkeznek, ill.annak elutasítása esetén milyen előnyöktől esik a társadalom, a pénzben mérhető veszteségeket pénzben kell kimunkálni
    • Az alkotmányozási javaslat elfogadása esetén milyen mélységű változásokat kell a társadalom működési mechanizmusában végrehajtani, ez a módosítás kiket milyen módon és mértékben fog érinteni
    • A fenti alapkérdéseken kívül az alkotmányozási javaslat tartalmától függően olyan lényeges kérdésekben, amelyek a társadalmi egyeztetés során felmerülnek.Ezeket a kérdéseket az Alkotmány Előkészítő Bizottság határozza meg.
  4. A hatáselemzések mindegyikét a bárki által elérhető elektronikus felületre kell feltölteni.
  5. A hatásvizsgálati eljárást és ezzel az Alkotmány előkészítő eljárást az Alkotmány Előkészítő Bizottság az utolsó hatáselemzés közzétételét követő 8 napon belül lezárja, amely nem lehet később a társadalmi vita lezárását követő 6.hónap utolsó napja, melyről rendelkező határozatát az elektronikus felületen közzéteszi.

A magam részéről nem tudok úgy alkotmányozást elképzelni, hogy a választók ne tudják mivel jár az egész és annak ismeretében tudjanak dönteni.Mit veszíthetnek és mit nyerhetnek vele vagy nélküle, akár személyre lemodellezhetően is.

Aki esetleg számolgatott határidőket, abból jól látszik, hogy ebben a koncepcióban 9 év alatt nem lehet 9 szer módosítani, jó ha egyszer, de nem is az a cél, hanem az, amiről döntenek, az tudatos és jól megalapozott legyen, azért hogy ne kelljen újra és újra nekifutni.

15.§ – Alkotmányozó népszavazás kitűzése, szavazólapok elkészítése

  1. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság az Alkotmány előkészítő eljárás lezárását követő 15 napon belül kitűzi az Alkotmánytervezet elfogadásáról tartandó szavazás időpontjának kezdő és záró időpontját.
  2. A népszavazás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az Alkotmány előkészítő eljárás lezárását követő 90.nap.
  3. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság a népszavazás kitűzését követően a népszavazás lebonyolításának tárgyi és személyi feltételeit hozza létre.Ennek keretében megrendeli a népszavazáshoz szükséges szavazólapok legyártását, azzal, hogy azok minden egyes darabjáról el kell számolni mind a szavazás megkezdése előtt, mind a népszavazás lebonyolítása után.A legyártott szavazólapok száma nem lehet több mint az összes szavazópolgár száma +5.000 db.
  4. A szavazólapokat olyan egyedi azonosító jelet generáló szoftver segítségével kell elkészíteni, amely egyedi jelet helyez el minden szavazólapon továbbá nyilvántartja az ilyen egyedi jellel rendelkező szavazólapok elkészített minden darabszámát.Az egyedi jelnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy arra alkalmas informatikai eszközön keresztül vonalkódhoz hasonló módon a szavazókörökben is követni lehessen anonimizált felhasználását.
  5. Az egyedi azonosító jelet generáló szoftvert az Alkotmány Előkészítő Bizottság készítteti el és vizsgáltatja be független szakértőkkel annak érdekében, hogy a szavazólapok gyártása és felhasználása során annak manipulálási lehetőségei kizárhatók legyenek.
  6. Az egyedi azonosító jelet generáló szoftvert a gyártás napján adják át az Alkotmány Előkészítő Bizottság személyesen eljáró képviselői a gyártással megbízott vállalkozónak.A gyártás során az Alkotmány Előkészítő Bizottság legalább két tagja folyamatosan jelen van és felügyeli a gyártást.
  7. Amennyiben a szavazólapok elkészítése több napot vesz igénybe, minden nap a készítési folyamat befejezésekor az elkésztett szavazólapokat az Alkotmány Előkészítő Bizottság összegyűjti, egységes csomagban helyezi el, azt olyan módon csomagolja be, hogy a csomag minden oldalán a kötöző zsineget pecséttel leragasztja és az Alkotmány Előkészítő Bizottság jelen lévő tagjai azokat aláírják akként, hogy az aláírásuk a folytatólagosan a pecséten és a csomagoláson is megjelenjen.Minden gyártási nap végén az egyedi jelet generáló szoftverhez való hozzáférést jelszó vagy más biztonságos informatikai eszköz igénybe vétele mellett zárolni kell, mely zárolást a következő gyártási napon a gyártás megkezdése előtt lehet csak feloldani.Minden zárolás feloldáskor jegyzőkönyvben rögzítve meg kell vizsgálni a szoftvert annak megállapítása érdekében, hogy abba bármilyen külső forrásból történt-e illegális behatolás.Ilyen behatolás esetén a gyártás csak attól az időponttól számítva folytatható, amikortól az illegális behatolás következményeit elhárították.
  8. A szavazólapok elkészítésének befejezését követően az elkészült és lepecsételt, ill.aláírt csomagok biztonságos tárolásáról az Alkotmány Előkészítő Bizottság gondoskodik, melynek teljesítésére csak olyan szolgáltató vehető igénybe, amely garantálni tudja a megfelelő fizikai védelmet, a folyamatos személyi védelmet, valamint az Alkotmány Előkészítő Bizottság folyamatos ellenőrzési jogát.
  9. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság a szavazás megkezdését megelőző három napon belül veszi át a letárolt szavazólapokat, melyeket szavazókörönként akként állít össze és csomagol be, hogy azok db száma a szavazókörhöz rendelt szavazópolgárok számával+ 50 db legyen azonos.A többlet szavazólapok az elrontott, érvénytelenített szavazólapok, ill.az átjelentkezők részére biztosít többlet mennyiséget.
  10. A szavazókörök a szavazást megelőző napon kapják meg a nekik összekészített szavazólap lepecsételt csomagját, melyet jegyzőkönyvben aláírásukkal vesznek át a szavazókörhöz tartozó szavazatszedő bizottság tagjai.A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a pecsétek az aláírások, valamint a csomagolás állapotát, kibontás után a szavazólapok számát.

Nem tudom olvastatok-e a legutóbbi – 2018-as – parlamenti választásokon készített szavazóköri jegyzőkönyveket.Én olvastam nem keveset.Ami azokból rögtön megállapítható volt, nem volt kezdő szavazólap szám feltüntetve és záró sem.Mit mondjak erről, azt mondták, hogy ezzel nem volt visszaélés, én persze el is hittem.Nos, hogy ez ne fordulhasson elő egy alkotmányozás során az utolsó darabig el kell számolni minden egyes legyártott szavazólappal.(az egyéb szavazásoknál is ez a minimum elvárás)

A cél az, hogy végig lehessen anonimizált formában követni egy szavazólap sorsát, megakadályozva azt, hogy utólag kicseréljék, vagy más módon manipulálják.Ezért írtam ezt a részt ilyen részletezéssel.Ott, ahol nem biztosítják rendszer szinten a szavazólapok elszámolását, nos azt kell feltételeznem, hogy azt célzatosan teszik, mert vissza akarnak élni ezzel.Ha jól tudom Sztálintól származik a szállóige, „nem az a lényeg, hogy kire szavaznak, hanem, hogy ki számolja össze.” Azt hiszem ezzel mindent elmondtam.

16.§ – Alkotmányozó népszavazás előkészítése

  1. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság kijelöli a szavazóköröket, melyeket népességarányosan kell kialakítania.Amennyiben megfelelőnek találja, ehhez felhasználhatja az egyéb célú szavazások lebonyolítása érdekében kialakított szavazóköröket.
  2. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság minden szavazókörben legalább háromtagú szavazatszedő bizottságot hoz létre, melyet a szavazókörhöz tartozó szavazók közül választ ki elsődlegesen az önként jelentkezők közül.Önként jelentkezők hiányban szoftver alapú sorsolással választja ki a bizottsági tagokat a szavazókörhöz tartozó választópolgárok közül, akik a szavazás időtartamára minden munkavégzési kötelezettségük alól mentesülnek.A mentességükre az Alkotmány Előkészítő Bizottság tagjainak mentességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  3. A szavazatszedő bizottság tagjainak tevékenysége szolgálati időnek minősül, és a tagok díjazásra jogosultak olyan összegben, amelytől elestek ezen időszak alatt, mely összeg nem lehet kevesebb, mint az aktuális minimálbér kétszeres összegének időarányos része.Ez az összeg járulék, adó és bevallásmentes.
  4. A szavazóköröket köztulajdonban álló ingatlanokban kell kijelölni, melyek kezelői kötelesek azokat az Alkotmány Előkészítő Bizottság rendelkezésére bocsátani.A szavazófülkéket és az urnákat amennyiben azok a korábbi egyéb célú szavazásokból rendelkezésre állnak az Alkotmány Előkészítő Bizottság igénybe veheti, ha nem állnak rendelkezésre elkészítteti azokat.
  5. Minden szavazókör részére biztosítani kell azokat az informatikai eszközöket, amelyek segítségével közvetlen és állandó informatikai kapcsolatban állnak az Alkotmány Előkészítő Bizottsággal.
  6. A szavazás lezárását követően felszabadult informatikai eszközöket a szavazókörök körzetében lévő oktatási intézmények részére kell átadni az adattartalmak végleges törlését követően.Ezek az eszközök nem vonhatók ki az oktatói tevékenységből.

Az előkészítés törekszik a takarékos megoldásra, ami már megvan, azért ne kelljen fizetni.A kialakult szavazókörök, amennyiben azok létszámarányosak változatlanul felhasználhatók.Ehhez szoktak hozzá a szavazók.

Ismét Krisztus koporsójánál vagyunk, tehát, a bonyolításban szerepet vállalókat szintén ki kell fizetni.Ehhez a pénzhez az adóhivatalnak semmi köze sem lehet, mert még visszaélnének vele.A sorsolás, mint a pluralitás eszköze itt is megjelenik, bár jó volna az önként jelentkezés, amit elősegít a díjazás.Gondolom így már lesznek rá jelentkezők, mivel a koncepció szerint 7 napon át tartana a szavazás.

17.§ – Az alkotmányozó népszavazás lebonyolítása

  1. A Szavazatszedő Bizottságok a szavazásra kijelölt időszak első szavazó napján legalább 30 perccel a szavazókör megnyitása előtt ellenőrzik a szavazólapok csomagjait, azok darabszámát, továbbá a szavazáshoz kapott informatikai rendszer működőképességét akként, hogy állandó kapcsolatot létesítenek az Alkotmány Előkészítő Bizottsággal, mely kapcsolatot a teljes szavazási napon a napi jegyzőkönyv lezárásáig fenn kell tartani.Erről jegyzőkönyvet vesznek fel.Ezt követően jogosultak megnyitni a szavazókört.
  2. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság által a szavazás megkezdése előtt három nappal csomagokban átvett szavazólapokat egyesével kell felbontani azzal, hogy csak akkor jogosultak új csomagot megbontani, amikor az előző csomag utolsó darabja is elfogyott.
  3. A szavazólapokat a szavazókörhöz tartozó választó személyi adatainak ellenőrzését követően annak aláírása ellenében adják át akként, hogy közvetlenül az átadás előtt a szavazólapot az informatikai rendszer részét képező automata azonosító berendezésen keresztül pecsételik le a szavazókör egyedi kódjával.A berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az átadott szavazólap hitelességét is ellenőrizze.Az ilyen módon átadott szavazólap az informatikai rendszeren keresztül azonnal megjelenik az Alkotmány Előkészítő Bizottság központi szerverén és ezzel egyidőben a mindenki által elérhető felületen is, melyből megszakítás nélkül követni lehet a kiadott szavazólapok számát és arányát.A szavazólap regisztrálását olyan módon kell elvégezni, hogy abból ne lehessen visszafejteni az adott szavazólapot átvevő választó személyét és a választó által leadott szavazat tartalmát.
  4. A szavazás minden napja végén a központi regisztráció által igazolt felhasznált szavazólapok számát figyelembe véve leltárt kell készíteni.A felhasznált szavazólapokat 100-as csomagokban kell lezárni, lepecsételni és aláírni.
  5. A szavazás eredményét minden nap a szavazókör bezárását követően meg kell állapítani és arról jegyzőkönyvet felvenni, melyet minden tag aláír.A napi eredményeket a szavazókör bezárását követő 90 percen belül fel kell tölteni az Alkotmány Előkészítő Bizottság központi adatbázisába, amely automatikusan megjelenik a mindenki által elérhető elektronikus felületen.
  6. Bármilyen elszámolási, feltöltési, szavazóköri probléma felmerülését azonnal jegyzőkönyvezni kell és azt soron kívül fel kell tölteni az Alkotmány Előkészítő Bizottság központi szerverére, és ezzel a nyilvános felületre is.Az ilyen hibákat az Alkotmány Előkészítő Bizottság haladéktalanul kivizsgálja és kiküszöbölésükre meghozza a szükséges döntéseket.Visszaélés észlelése esetén az Alkotmány Előkészítő Bizottság jogosult azonnali hatállyal felmenteni az érintett szavazókör szavazatszámlálóit és új bizottságot létrehozni, amelynek az Alkotmány Előkészítő Bizottság erre meghatalmazott tagja adja át a szavazókörhöz tartozó szavazólapokat és egyéb szavazatszámláláshoz szükséges eszközöket.
  7. Az utolsó szavazási nap végén az aznapi eredmény feltöltését követően jegyzőkönyvben rögzítve össze kell vetni a szavazás kezdetén átvett szavazólapok számát a szavazás végén rendelkezésre álló feldolgozott szavazólapok számával.Eltérés esetén fel kell tárni az eltérés okát, melyet szintén jegyzőkönyvezni kell és a központi adatbázisba feltölteni.
  8. Az a szavazópolgár, aki rendelkezik a távszavazáshoz szükséges informatikai eszközökkel és kétséget kizáró módon azonosítható – pl.retina, újlenyomat, elektronikus aláírás stb.útján –jogosult leadni a szavazatát távszavazás útján is az Alkotmány Előkészítő Bizottság által közvetlenül kezelt szavazatszedő rendszeren keresztül biztonságos azonosítását követően.A leadott szavazatot anonimizált formában kell tárolni úgy, hogy annak tartalmához az Alkotmány Előkészítő Bizottság sem jogosult hozzáférni.Amennyiben azok száma eléri a 100 db-ot, az informatikai rendszer automatikusan dolgozza fel és helyezi el a feldolgozott szavazatok közé.Az utolsó napon a 100 db-ot el nem érő szavazatokat a rendszer lezárásával egyidejűleg szintén feldolgozva a központi szerverre, ill.felületre feltölti.
  9. A távszavazási azonosítás során ellenőrizni kell azt is, hogy a szavazó saját, vagy bármely szavazókörében leadta-e már a szavazatát, mely ellenőrzést követően jogosult a szavazópolgár távszavazni.A távszavazás leadásával egyidejűleg a rendszer automatikusan közli az érintett szavazókörrel a szavazóköri választópolgár szavazását, amely alapján a szavazókör haladéktalanul törli a közvetlenül szavazni jogosultak közül.
  10. Minden szavazási nap utolsó két órájában jogosultak a szavazókörhöz nem tartozó választópolgárok átjelentkezés útján szavazni.Ennek feltétele az érintett választókör informatikai úton beszerzett igazolás arra, hogy a számára biztosított szavazókörben nem adta le a szavazatát és biztonsággal azonosítható.Ez esetben a szavazatszedő bizottság felveszi az átjelentkezéssel szavazók szavazóköri nyilvántartásába és egyúttal értesíti az érintett szavazókört az átjelentkezésről, mely szavazókör haladéktalanul törli a saját nyilvántartásából átjelentkezett megjegyzéssel.

Próbáltam egy olyan szavazási procedúrát felvázolni, amelyben a szavazólapokkal való visszaélés lehetőségét minimalizálni lehet.Nem vagyok informatikus, így azt sem tudom, hogy a felvázolt elképzelés megvalósítható-e a rendelkezésre álló technika mellett, nagyon remélem, hogy igen.A cél az, hogy minden eredmény azonnal rendelkezésre álljon, minél kevesebb idő teljen el a központi bázisig így a nyilvánosságra kerülésig.

Mivel a 21.század eddig megismert technikái és a fogyasztói szokások a netes kapcsolatra alapozottan működnek már régen, úgy gondolom, ha biztonságosan megoldható az azonosítás és a szavazás, ez lesz a jövő, hatalmas lehetőség a közvetlen demokrácia irányában.Ez a koncepció mindenesetre ebbe az irányba képzeli el a véleménynyilvánítás szavazási technikáját is.

18.§ – A szavazás eredményének megállapítása

  1. A szavazásra kijelölt szavazat leadási időszak utolsó napján a szavazókörök véglegesen lezárják a szavazást, jegyzőkönyvben elszámolnak az átvett és felhasznált szavazólapokkal, jegyzőkönyvezik annak eredményét és ezt követően a szavazókör valamennyi szavazólapját egyetlen csomagba rendezik és zárják és pecsételik le, melyet átadnak az Alkotmány Előkészítő Bizottság részére, amely azt szavazókörönként különállóan tárol a választási kifogások elbírálására nyitva álló határidőn belül.
  2. Az utolsó szavazóköri eredmény feltöltését, ill.a távszavazással leadott maradvány szavazatok választási adatbázisba történő bedolgozásával kialakul a választás előzetes végeredménye, amely azonnal megjelenik a mindenki által elérhető nyilvános felületen.
  3. Az előzetes eredmény megjelenése napjától számított 8 napos jogvesztő határidőn belül jogosult bármely választópolgár választási kifogást előterjeszteni, melyet az Alkotmány Előkészítő Bizottság vizsgál ki.Választási kifogást minden választópolgár jogosult előterjeszteni.A választási kifogások tárgyában a póttagokkal és a kezdeményezővel kiegészített Alkotmány Előkészítő Bizottság hoz határozatot egyszerű többséggel.Szavazategyenlőség esetén a kezdeményező szavazata szerinti határozatot kell meghozottnak tekinteni.Ezen határozattal szemben nincs helye semmilyen további jogorvoslatnak.
  4. A jogorvoslati eljárás keretében a kiegészített Alkotmány Előkészítő Bizottság részben vagy egészben jogosult szavazóköri eredményeket megsemmisíteni, elvégezheti a kifogásolt szavazóköri szavazatok újraszámolását, szavazást ismételtethet meg.
  5. A jogorvoslati eljárásra nyitva álló határidő lejártát követően amennyiben nem kerül sor szavazás megismétlésére az Alkotmány Előkészítő Bizottság véglegesíti a szavazás eredményét és azt minden tag által aláírt közlemény formájában helyezi el a nyilvános felületen.Új szavazás elrendelése mellőzhető, vagy a már elrendelt újraszavazási határozat visszavonható, amennyiben az érintett szavazókörhöz tartozó szavazópolgárok szavazata nem képes befolyásolni a kialakult végeredményt.
  6. A véglegesítő közlemény közzétételével kerül lezárásra az alkotmányozó eljárás.Sikeres alkotmányozási eljárás esetén a véglegesítő határozat kiadásával lép hatályba a megszavazott Alkotmány, ill.annak módosítása ahhoz semmilyen egyéb megerősítés, ratifikálás nem szükséges.
  7. Az elfogadott Alkotmányt, ill.annak módosítását tartalmazó papír alapú dokumentum legalább három példányát az Alkotmány Előkészítő Bizottság minden rendes és póttagja valamint a kezdeményező ellátja kézjegyével és az Alkotmány Előkészítő Bizottság elnöke elhelyezi azokat a Nemzeti Levéltárban, mely dokumentumok nem selejtezhetők.
  8. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság ezt követően megtartja záróülését, rendelkezik a szavazólapok megsemmisítéséről, a szavazáshoz használt eszközök felhasználásáról, minden olyan költség, díj kifizetéséről, amely addig felmerült, de még nem került megfizetésre.Az Alkotmány Előkészítő Bizottság az utolsó ülésétől számított 90.napon szűnik meg minden külön határozat nélkül.A megszűnésig terjedő időben jogosult és köteles minden addig felmerült nyitott igényt, kérdést rendezni.Az Alkotmány Előkészítő Bizottság megszűnésének napja végén jogvesztés következik be minden addig nem érvényesített választási eljárással felmerült igényt illetően.
  9. Az Alkotmány Előkészítő Bizottság tagjait a bizottságban kifejtett tevékenységükkel összefüggésben megvalósított alapjogot érintő jogsértés esetén sérelemdíj felelősség terhel, egyéb módon nem vonhatók felelősségre, nem részesíthetők semmilyen hátrányban.

Az alkotmányozási eljárás záróaktusát és az egész folyamat lezárását próbáltam rendszerbe rakni és időrendbe állítani, valamint az utolsó szálat is elvarrni.

Minden elem alapja a permanens nyilvánosság és a szavazólapokkal történő visszaélés megakadályozása.Bármilyen legyen is a technika, nem hiszem, hogy bármi más célt kellene kitűzni.

Összefoglalva az alkotmányozási koncepciómat az állampolgári tudatosságnak nem az erősítése, sokkal inkább felélesztése irányába szeretném vezetni a koncepciót, melynek során minden modern informatikai technika felhasználása mellett a lehető legegyszerűbbé, legolcsóbbá, legnyilvánosabbá és leginkább biztosítottá szeretném tenni az egész folyamatot.

De a leglényegesebb, hogy az csak tőlünk választópolgároktól indulhat és csak mi választópolgárok fejezhetjük is be, abban egyetlen az Alkotmány alapján létrehozott szervezet, intézmény sem rendelkezhet semmilyen kompetenciával.Csakhogy ehhez valahogy vissza kell – pontosabban mivel még sosem volt meg kell - szerezni az alkotmányozás jogát, melynek lehetséges módjairól a koncepció záró részében fogok részletesen kitérni.

Számomra a nagy betűs politikus az, aki elismeri és a programjába emeli az alkotmányozás jogának visszaadását nekünk választópolgároknak és ezzel elismeri az alkotmányozás jogának elidegeníthetetlenségét.